HŐKEZELÉS 2016/2017 ősz BMEGEMTAGM3
|
|
- Artúr Hajdu
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 HŐKEZELÉS 2016/2017 ősz BMEGEMTAGM3 Dr. Fá Fábiá bián Enikő Enikő Réka Mechanikai tulajdonságok hőkezelés után- jegyzőkönyv Fénymikroszkópos labor jegyzőkönyv Felületi és teljes átmérőjű hőkezelések hatása Zh 1 beugró vas-karbon egyensúlyi állapotábra (stabil és metastabil átalakulások szerint a hőmérsékletekkel, szövetszerkezeti elemekkel) Zh 2 beugró Izotermikus átalakulási diagramok illetve folyamatos átalakulási diagramok hipoeutektoidos, eutektoidos és hipereutektoidos acéloknál.
2 Hőkezelés A hőkezelés egy termikus ciklus, mely elsősorban a fémes anyagok feldolgozásához kapcsolódik. A fémekre jellemző hőkezelések már előzetesen megmunkált szilárd anyagon és mindvégig szilárd halmazállapotban végzendők el, tulajdonság-módosítás érdekében. HŐKEZELÉS Hőkezelés: olyan műveletek sorozata, amelyek során a szilárd fémes ötvözet teljes egészében vagy részlegesen olyan termikus folyamat hatásának van kitéve, amelynek hatására létrejön a tulajdonságaiban és/vagy szerkezetében a szükséges változás. Az adott kezelendő termék vegyi összetétele ezen műveletek során esetleg megváltozhat ez a termokémiai hőkezelés
3 Hőkezelés Metastabil rendszer Szövetelemek előfordulási tartományai
4 Kristályos anyagok (ismétlés) A kristályos szilárd anyagok jellemzői -hosszútávú atomos rendezettség - szabályos térbeli ismétlődés Kristálytani alapfogalmak - térrács - rácspontok, a térrács kitüntetett pontjai - elemi cella Bravaisrácsok
5 Bravais- rácsok Kristálytani adatok - koordinációs szám - atomok száma az elemi cellában - atomátmérő (rácsállandó) - térkitöltési tényező - legnagyobb rácshézag (nagyság, hely) - legszorosabb illeszkedésű irány, sík - síkbeli kitöltési tényező - iránymenti kitöltési tényező -Tisza Miklós Az anyagtudomány alapjai ;2010 Miskolci egyetemi kiadó - 10
6 Köbös rendszer (c) 2003 Brooks/Cole Publishing / Thomson Learning 11 Primitív köbös (ionrácsok, pl.: NaCl) Rácstípus Fémek Koord. szám Atomátmérő Atomok száma PK Po 6 a 1 Térkitöltés Legnagyobb Legszorosabb üres illeszkedések rácshely 0,52 0,73 a {100} középen <100> 12
7 Térben középpontos köbös Rácstípus Fémek Koord. szám Atomátmérő Atomok száma TKK Na, K, Cr, Mo, W, βti, αfe 8 3 a 2 2 Térkitöltés Legnagyobb Legszorosabb üres illeszkedések rácshely 0,68 0,252 a {110} ½¼0 <111> Kismértékű alakíthatóság, oxidációs hajlam, gyenge vezetőképesség, rideg-képlékeny átmenet (αfe = ferrit) 13 Felületen középpontos köbös Rácstípus Fémek Koord. szám Atomátmérő Atomok száma FKK Cu, Au, Ag, Pb, Ni, Pt, γfe Al 12 2 a 2 4 Térkitöltés Legnagyobb Legszorosabb üres illeszkedések rácshely 0,74 0,293 a {111} Maximális! ½00 <110> ½½½ Jól alakítható, kémiailag stabil, jó hő- és elektromos vezető 14
8 A hexagonális kristályrendszer Ez a kristályrendszer is leírható a három koordinátás rendszerben: ez azonban nem tükrözi megfelelően a kristályszimmetriát. A hatszöges kristályrendszer szimmetriáját jobban tükrözi az ún. hexagonális reprezentáció A három koordinátás reprezentáció A hexagonális reprezentáció Szorosan pakolt hexagonális rács Rácstípus Fémek Koord. szám Atomátmérő Atomok száma HCP Be, Mg, Zn, Cd, αti 12 c/a=1,63 6 Térkitöltés Legnagyobb Legszorosabb üres illeszkedések rácshely 0,74 0,235 a {0001} Maximális! <1120> 16
9 HEX csatornák 17 Fémes ötvözetek alkotói A fémes ötvözet egyik alkotója, az ún. alapötvöző mindig fémes elem (pl. Fe, Cr, V, Mo, W) a másik alkotó lehet fém (pl.cr, V, Mo, W) fémtermészetű elem, metalloid (C, Si, Sb) nem-fémes elem (S, P) gáz (N2)
10 Az alkotóelemek kapcsolata az ötvözetekben Szilárd oldat, ha az alkotók szilárd állapotban is oldják egymást Fémes vegyület, ha az alkotók kémiai reakcióba lépnek egymással Eutektikum (eutektoid), ha az alkotók sem szilárdoldatot, sem fémes vegyületet nem képeznek Szilárd oldatok Szilárd oldat: Olyan ötvözet, amelyben az ötvöző atomok beépülnek az alapfém rácsába, és az így létrejött szerkezet kristályrácsa az oldó anyagéval azonos. az alkotók homogén fázist képeznek, mikroszkópi képen nem megkülönböztethetők Típusai szubsztitúciós szilárd oldat interstíciós szilárd oldat
11 Szubsztitúciós szilárd oldatok Az oldott anyag atomjai az oldó atomokat rácspontokban helyettesítik feltételei az oldó és az oldott anyag atomjainak mérete közel azonos legyen hasonló elektronszerkezet Szubsztitúciós szilárd oldatok Az oldó és oldott atomok statisztikusan rendezetlenül helyezkednek el korlátlan szilárd oldatot képeznek : a korlátlan szilárd oldat keletkezésének feltételei azonos kristályszerkezet (roldó roldott)< 15 % azonos vegyérték-elektronszám Rendezett rácsú szilárd oldatot alkotnak
12 Szubsztitúciós szilárd oldatok Korlátlan szilárd oldat Szubsztitúciós szilárd oldatok Rendezett rácsú szilárd oldat
13 Intersztíciós szilárd oldatok az oldott anyag atomjai nem rácspontban, hanem a rács hézagaiban helyezkednek el ezért az oldó fémhez viszonyítva csak kis atomátmérőjű elemek képezhetnek interstíciós szilárd oldatot, azaz az r oldott << r oldó feltételnek teljesülni kell (vasötvözetekben jellemző a H, O, N, B, C, mint interstíciós szilárd oldatos ötvöző) Intersztíciós szilárd oldatok
14 Fémes vegyületek Jellemzői alkotóelemei között a kémiai vegyérték-törvény érvényesül (sztöchiometriai arány fennáll) egyetlen, az alkotók mindegyikétől különböző fémes rács jellemzi (homogén, egyfázisú) típusai ion-vegyületek elektron-vegyületek intersztíciós- vegyületek Ion vegyületek erős fémtermészetű elemek (Na, K, Ca) alkotják nemfémes elemekkel (Cl, F) közöttük ionos kötés érvényesül
15 Elektronvegyületek Nagyobb olvadáspontú fémek (Cu, Ag, Au, Fe, Co, Ni) olyan homogén, egyetlen kristályráccsal rendelkező vegyületeket képeznek kisebb olvadáspontú fémekkel (Cd, Al, Sn Zn, Be), amelyeknél a kötésben részt vevő elemek atomjainak és vegyértékelektronjainak aránya egyszerű egész számokkal kifejezhető (A/ne). Az elektronvegyületeket a görög abc betűivel jelölik: β : (CuZn) A/ne=2/3, : (CuZn3) A/ne=4/7, ε: (Cu5Zn8 ) A/ne=13/21, Intersztíciós fémes vegyületek -nagy olvadáspontú fémek (Fe, Cr) alkotják kis atomsugarú metalloidokkal (N, C). rmet/r fém=0,55...0,66 egyetlen kristályrács, homogén fázis jellemzi az alkotók aránya egyszerű Mex Ny aránnyal fejezhető ki jellemző a nagy keménység és kopásállóság. - vannak elemek (pl. a Fe és a C), intersztíciós szilárd oldatot is és intersztíciós fémes vegyületet is alkot (Fe3C).
16 Eutektikum, eutektoid Ha az alkotók egymással sem szilárd oldatot, sem fémes vegyületet nem alkotnak, akkor az ilyen ötvözet a két alkotó kristályainak az elegyévé dermed. Folyadékból megdermedt heterogén szerkezet neve eutektikum, míg a szilárd állapotban keletkező hasonló szerkezet neve eutektoid. Heterogén kétfázisú szerkezetet alkotnak. Hasonlóan a színfémekhez, állandó hőmérsékleten dermednek meg. A kristályosodástól függően lemezes, vagy szemcsés szerkezetűek lehetnek. Fe-C eutektoid Pb-Sn eutektikum Eutektikum, eutektoid tulajdonságai ha a mátrix (a beágyazó) alakítható, az eutektikum is lehet alakítható ha a beágyazó rideg, az eutektikum sem alakítható lágy, alakítható mátrix esetén az alakíthatóságot befolyásolja a rideg (beágyazott) fázis mérete, alakja mennyisége és eloszlása
17 Reális kristályok, kristályhibák Gyakorlati fémek szilárdsága kevesebb, mint 1 %-a az ideális modell alapján számítható szilárdságnak Tiszta Si villamos vezetőképességét 10-8 tömegszázalék bór adalékolása a kétszeresére növeli KRISTÁLYHIBÁK 33 Kristályhiba-típusok Ponthibák (0 dimenziós) Vonalszerű hibák, 1 dimenziós: diszlokációk Felületszerű hibák (2 dimenziós) Térfogati hibák (3 dimenziós) 34
18 Ponthibák Termikusan aktivált hibák: Vakancia (üres rácshely) Saját interszíciós atomok Idegen atomok (intersztíciós, szubsztitúciós helyeken) Ponthiba komplexek (di-, tri-vakancia, idegen atomvakancia...) 35 Vakancia (üres rácshely) 36
19 Szubsztitúciós (helyettesítéses) atom 37 Intersztíciós (beékelődéses) atom 38
20 Ponthiba képződési mechanizmusok Frenkel-mechanizmus Frenkel hibapár: vakancia és intersztíciós atom együttese 39 Ponthiba képződési mechanizmusok Wagner-Schottky mechanizmus felületi üres hely vándorlása a szilárdtest belsejébe 40
21 Termikus ponthibák egyensúlyi koncentrációja Eakt kt n = N e R k= = 1, J / K NA E Vakancia = 1 2eV Rácstorzulás aktiválási energia E Saját int ersticiós = 4 6eV T = 300K (1eV,5eV) NV 1067 N SI 41 Ponthibák keletkezése képlékeny alakváltozás nem egyensúlyi hűtés részecske besugárzás (gyors neutron hibakaszkád) Termikus ponthibák eltűnése diffúziós mozgás szemcsehatár éldiszlokáció extrasík (kúszás) 42
22 Diszlokációk Definíció:Diszlokáció: a kristályban az elcsúszott és az el nem csúszott tartományok határoló vonala Éldiszlokáció Csavardiszlokáció Vegyes diszlokáció Teljes (perfekt) diszlokáció Parciális diszlokáció Tűkristály (whisker, 1950) kondenzátor Zn, d = 0,1-0,001 µm 1934: Fransis Taylor, Orován Emil, Polányi Mihály 1960: Átvilágító elektronmikroszkópia (TEM) 43 Burgers-kör 44
23 Éldiszlokáció Diszlokáció vonala: l Csúszósík adott nem mozgékony Extra sík Burgers vektor: b b l 45 Csavardiszlokáció Diszlokáció vonala: l Nincs egyértelmű csúszósík mozgékony Extrasík sincsen! Burgers vektor: b b II l 46
24 Diszlokációk alapvető tulajdonságai Diszlokáció: elcsúszott és nem elcsúszott részek határa Lineáris (lehet görbült is) Felületen kezdődik és végződik, kristályban záródó görbe Az elmozdulás mértéke a diszlokáció egésze mentén állandó Burgers vektor a legsűrűbb irányban fekszik és b = d 47 Diszlokációk energiája Feszültség (nyomó, húzó) Energiatöbblet Wcs = Gb 2l Gb 2l Wél = 1 Poisson szám (0,5-0,2): merőerőleges = párhuzamos = E = G E = 2G (1 + ) 48
25 Diszlokációsűrűség Képlékeny alakváltozás Lágyított: ρ= m-2 b) a) Alakított: ρ= m-2 c) d) a) Meleg szalag,n=20 000x b) Meleg szalag (λt=0), N= x c) Hidegen hengerelt, λt=0,498, N= x d) Hidegen hengerelt,λt=0,967, N= x 49 Diszlokációk mozgásának szabályai Diszlokáció csak abban a síkban tud csúszni amelyben a vonala és a Burgers vektora fekszik. Éldiszlokáció: 1 sík Csavardiszlokáció: sík (elméletileg) Diszlokáció mozgása mindig a legsűrűbb síkban és a legsűrűbb irányban történik. Csúszási rendszerek Csúszósík váltás Csavar keresztcsúszás Él mászás kúszás (tartós folyás, creep) üregek a szemcsehatáron 50
26 Felületszerű hibák (2D) Makrofelület Szemcsehatár (nagyszögű, kisszögű) Fázishatár (inkoherens, szemikoherens, koherens) Ikersík Rétegződési hiba 51 Szemcsehatár Nagyszögű Kisszögű (θ = 1-5 ) Θ tgθ = b D 52
27 Fázis Fizika: szilárd - folyékony - gáz plazma halmazállapot Fémtan: A rendszer határfelülettel elválasztott része, amelyen belül az összetétel és a tulajdonságok lényegében homogénnek tekinthetők. Egy adott fázis belsejében a koncentráció és a tulajdonságok folyamatosan változó (deriválható) függvénnyel leírhatóak kell legyenek. Ugrás csak a fázishatáron lehet. 53 Fázishatár Inkoherens Szemikoherens Koherens 54
28 Fázishatár Szemikoherens Koherens (Heteroepitaxia) 55 Fázishatár 56
29 Ikerhatár FKK ABCABCBACBA Párhuzamos vonalak a mikroszkópi képen. 57 Rétegződési hiba ABCABCABCABC C sík egy felülete hiányzik! FKK - Hexagonális - FKK Zárt görbe 58
30 Állapotábrák felvétele és termodinamikai alapjai Kristályosodás folyékony halmazállapotból szilárd (kristályos) halmazállapotba történő fázisátalakulás a termodinamika törvényei alapján Termodinamikai rendszer a tér egy körülhatárolt része (pl. olvasztó üst) a rendszer alkotói komponensek (K) színfém esetén K=1 Fázis (F) elhatárolható rész azonos kémiai és fizikai jellemzőkkel homogén rendszer (F=1), heterogén rendszer (F>1) Állapottényezők hőmérséklet (T) nyomás (p) térfogat (V) koncentráció (ha K>1) Szabadságfok (Sz) a rendszer egyensúlyát nem befolyásoló állapottényezők száma Gibbs-féle fázisszabály (változatlan térfogat esetén) F + Sz = K + 2 metallográfiai rendszereknél általában p = állandó, így F + Sz = K + 1 Állapotábrák felvétele és termodinamikai alapjai Fázisátalakulások elemzése termodinamika II. főtétele alapján (a természetben lejátszódó spontán folyamatok iránya a kisebb energiaszint felé mutat) G = H T.S itt G a rendszer Gibbs-féle szabadenergiája, H az állandó nyomáson vett hőenergia (ez az entalpia) T a hőmérséklet (Kelvin skálán) S az entrópia (a rendszer kötött, belső energiája, ds= dq/t, vagy S=k.lnw) Állandó hőmérsékleten lejátszódó változásnál (dt=0) dg = dh T.dS Azaz a rendszerbe a változás érdekében bevitt hőenergia (p=állandó) egy része az anyagban felhalmozódik (T.dS), a szabad entalpia változás (dg) adja a folyamat hajtóerejét. A rendszer stabil, ha dg = 0, változás csak akkor ha, dg < 0
31 Termodinamikai háttér Termodinamikai egyensúlyban a rendszer Helmholtz- féle szabadenergiájának minimuma van. F=U-TS (G = U + pv - TS = H - TS) F: a rendszer szabadenergiája (Helmhotz) U: rendszer belső energiája (du = dq + dw I. főtétel) T: hőmérséklet [K] S: a rendszer entrópiája (G: Gibbs-féle szabadenergia, szabad entalpia) (H: entalpia) Tiszta fém kristályosodása
32 A vas allotróp átalakulásai ferrit - ausztenit tkk fkk (911 C, 1,04 %) 63
Reális kristályok, kristályhibák
Reális kristályok, kristályhibák Gyakorlati fémek szilárdsága kevesebb, mint 1 %-a az ideális modell alapján számítható szilárdságnak Tiszta Si villamos vezetőképességét 10-8 tömegszázalék bór adalékolása
RészletesebbenTematika. Az atomok elrendeződése Kristályok, rácshibák
Anyagtudomány 2013/14 Kristályok, rácshibák Dr. Szabó Péter János szpj@eik.bme.hu Tematika 1. hét: Bevezetés. 2. hét: Kristályok, rácshibák. 3. hét: Ötvözetek. 4. hét: Mágneses és elektromos anyagok. 5.
RészletesebbenKristályos szerkezetű anyagok
Kristályos szerkezetű anyagok Rácspontok, ideális rend, periodikus szerkezet Rendezettség az atomok között tulajdonságok Szimmetria, síklapok, hasadás, anizotrópia Egyatomos gáz Nincs rend, pl.: Ar Kristályos
RészletesebbenAmerican Society of Materials. Szilárdtestek. Fullerének (C atomok, sokszögek) zárt gömb, tojás cső (egy és többrétegű)
Szilárdtestek Fullerének (C atomok, sokszögek) zárt gömb, tojás cső (egy és többrétegű) csavart alakzatok (spirál, tórusz, stb.) egyatomos vastagságú sík, grafén (0001) Amorf (atomok geometriai rend nélkül)
RészletesebbenAz atomok elrendeződése
Anyagtudomány 2015/16 Kristályok, rácshibák, ötvözetek, termikus viselkedés (ismétlés) Dr. Szabó Péter János szpj@eik.bme.hu Az atomok elrendeződése Hosszú távú rend (kristályok) Az atomok elhelyezkedését
RészletesebbenAnyagtudomány. Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák)
Anyagtudomány Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák) Kétkomponensű fémtani rendszerek fázisai és szövetelemei Folyékony, olvadék fázis Színfém (A, B) Szilárd oldat (α, β) (szubsztitúciós, interstíciós)
RészletesebbenReális kristályok, rácshibák. Anyagtudomány gyakorlat 2006/2007 I.félév Gépész BSC
Reális kristályok, rácshibák Anyagtudomány gyakorlat 2006/2007 I.félév Gépész BSC Valódi, reális kristályok Reális rács rendezetlenségeket, rácshibákat tartalmaz Az anyagok tulajdonságainak bizonyos csoportja
RészletesebbenFémek és ötvözetek termikus viselkedése
Anyagtudomány és Technológia Tanszék Fémek és ötvözetek termikus viselkedése Dr. Szabó Péter János szpj@eik.bme.hu Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat BMEGEMTBGA1 2018/2019/2 Az előadás során megismerjük
RészletesebbenA fémek egyensúlyi viselkedése. A fémek kristályos szerkezete
A fémek egyensúlyi viselkedése A fémek kristályos szerkezete Kristályos szerkezet A kristályos szerkezetben az atomok szabályos geometriai rendben helyezkednek el. Azt a legkisebb - több atomból álló -
RészletesebbenÖtvözetek, állapotábrák. Az előadás során megismerjük: Ötvözetek szerkezete Homogén?
Anyagismeret 2017/18 Ötvözetek, állapotábrák Dr. Mészáros István meszaros@eik.bme.hu Az előadás során megismerjük: Az ötvözetek szerkezetét; Az állapotábrák termodinamikai alapjait; Az alapvető állapotábrákat
RészletesebbenSzilárdság (folyáshatár) növelési eljárások
Képlékeny alakítás Szilárdság (folyáshatár) növelési eljárások Szemcseméret csökkentés Hőkezelés Ötvözés allotróp átalakulással rendelkező ötvözetek kiválásos nemesítés diszperziós keményítés interstíciós
RészletesebbenKétalkotós ötvözetek. Vasalapú ötvözetek. Egyensúlyi átalakulások.
Kétalkotós ötvözetek. Vasalapú ötvözetek. Egyensúlyi átalakulások. dr. Fábián Enikő Réka fabianr@eik.bme.hu BMEGEMTAGM3-HŐKEZELÉS 2016/2017 Kétalkotós ötvözetrendszerekkel kapcsolatos alapfogalmak Az alkotók
RészletesebbenKRISTÁLYHIBÁK. Rácsot összetartó erők
KRISTÁLYHIBÁK Azokat a helyeket, tartományokat a kristályban, amelyekben az anyagi részecskék rendje nem olyan tökéletes, mint a térrácsban a rácspontoké, kristályhibának nevezzük. A kristályok felülete
RészletesebbenA fémek egyensúlyi viselkedése. A fémek kristályos szerkezete
A fémek egyensúlyi viselkedése A fémek kristályos szerkezete Kristályos szerkezet A kristályos szerkezetben az atomok szabályos geometriai rendben helyezkednek el. Azt a legkisebb - több atomból álló -
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 5. Általános anyagszerkezeti ismeretek Fémek, ötvözetek
Fémek törékeny/képlékeny nemesémek magas/alacsony o.p. Fogorvosi anyagtan izikai alapjai 5. Általános anyagszerkezeti ismeretek Fémek, ötvözetek ρ < 5 g cm 3 könnyűémek 5 g cm3 < ρ nehézémek 2 Fémek tulajdonságai
Részletesebben5 előadás. Anyagismeret
5 előadás Anyagismeret Ötvözet Legalább látszatra egynemű fémes anyag, amit két vagy több alkotó különböző módszerekkel való egyesítése után állítunk elő. Alapötvöző minden esetben fémes anyag. Ötvöző
RészletesebbenVas- karbon ötvözetrendszer
Vas- karbon ötvözetrendszer Vas- Karbon diagram Eltérések az eddig tárgyalt diagramokhoz képest a diagramot csak 6,67 C %-ig ábrázolják, bizonyos vonalak folyamatos, és szaggatott vonallal is fel vannak
RészletesebbenDiffúzió. Diffúzió sebessége: gáz > folyadék > szilárd (kötőerő)
Diffúzió Diffúzió - traszportfolyamat (fonon, elektron, atom, ion, hőmennyiség...) Elektromos vezetés (Ohm) töltés áram elektr. potenciál grad. Hővezetés (Fourier) energia áram hőmérséklet különbség Kémiai
RészletesebbenKristályos szerkezetű anyagok. Kristálytan alapjai. Bravais- rácsok 1. Bravais- rácsok 2. Dr. Mészáros István Anyagtudomány tárgy előadásvázlat 2004.
Kristályos szerkezetű nygok BME, Anygtudomány és Technológi Tnszék Rácspontok, ideális rend, periodikus szerkezet Rendezettség z tomok között tuljdonságok Szimmetri, síklpok, hsdás, nizotrópi Dr. Mészáros
RészletesebbenSzínfémek és ötvözetek egyensúlyi lehőlése
Színfémek és ötvözetek egyensúlyi lehőlése 1 Színfém lehőlési görbéje (nincs allotróp átalakulás) F + Sz = K + 1. K = 1 1. Szakasz F=1 olvadék Sz =1 T változhat 2. Szakasz F=2 olvadék + szilárd Sz= 0 T
RészletesebbenAnyagszerkezet és vizsgálat. 2. Előadás
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Anyagtudományi és Technológiai Tanszék Anyagszerkezet és vizsgálat NGB_AJ021_1 2. Előadás 2012. 09. 17. Dr. Hargitai Hajnalka (Csizmazia Ferencné dr. előadásanyagai alapján) 1
RészletesebbenA metastabilis Fe-Fe 3 C ikerdiagram (Heyn - Charpy - diagram)
A metastabilis Fe-Fe 3 C ikerdiagram (Heyn - Charpy - diagram) A vas-karbon egyensúlyi diagram alapvető fontosságú a vasötvözetek tárgyalásánál. Az Fe-C ötvözetekre vonatkozó ismereteket általában kettős
RészletesebbenVas- karbon ötvözetrendszer. Összeállította: Csizmazia Ferencné dr.
Vas- karbon ötvözetrendszer Összeállította: Csizmazia Ferencné dr. 1 Vas- Karbon diagram 2 Eltérések az eddig tárgyalt diagramokhoz képest a diagramot csak 6,67 C %-ig ábrázolják, bizonyos vonalak folyamatos,
RészletesebbenFázisátalakulás Fázisátalakulások diffúziós (egyedi atomi mozgás) martenzites (kollektív atomi mozgás, diffúzió nélkül)
ázisátalakulások, P, C változása új (egyensúlyi) állapot Új fázis(ok): stabil, metastabil ázisátalakulás: folyamat, amelynek során a régi fázis(ok)ból új, más szerkezetű (rács, szövet) vagy halmazállapotú
RészletesebbenSzilárdságnövelés. Az előadás során megismerjük. Szilárdságnövelési eljárások
Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat 2015/16 Szilárdságnövelés Dr. Szabó Péter János szpj@eik.bme.hu Az előadás során megismerjük A szilárságnövelő eljárásokat; Az eljárások anyagszerkezeti alapjait; Technológiai
RészletesebbenKondenzált anyagok csoportosítása
Szilárdtestfizika Kondenzált anyagok csoportosítása 1. Üvegek Nagy viszkozitású olvadék állapotú anyagok, amelyek nagyon lassan szilárd állapotba mennek át. Folyékony állapotból gyors hűtéssel állíthatók
RészletesebbenDiffúzió 2003 március 28
Diffúzió 3 március 8 Diffúzió: különféle anyagi részecskék (szilárd, folyékony, gáznemű) anyagon belüli helyváltozása. Szilárd anyagban való mozgás Öndiffúzió: a rácsot felépítő saját atomok energiaszint-különbség
RészletesebbenAnyagismeret 2016/17. Diffúzió. Dr. Mészáros István Diffúzió
Anyagismeret 6/7 Diffúzió Dr. Mészáros István meszaros@eik.bme.hu Diffúzió Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd Diffúzió Diffúzió -
RészletesebbenMakroszkópos tulajdonságok, jelenségek, közvetlenül mérhető mennyiségek leírásával foglalkozik (például: P, V, T, összetétel).
Mire kell? A mindennapi gyakorlatban előforduló jelenségek (például fázisátalakulások, olvadás, dermedés, párolgás) értelmezéséhez, kvantitatív leírásához. Szerkezeti anyagok tulajdonságainak változása
RészletesebbenDiffúzió. Diffúzió. Diffúzió. Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd
Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat 5/6 Diffúzió Dr. Szabó Péter János szpj@eik.bme.hu Diffúzió Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd
RészletesebbenAnyagszerkezet és vizsgálat
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Anyagtudományi és Technológiai Tanszék Anyagszerkezet és vizsgálat NGB_AJ021_1 Dr. Hargitai Hajnalka hargitai@sze.hu www.sze.hu/~hargitai B 403. (L316) (Csizmazia Ferencné dr.
RészletesebbenANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK. Anyagismeret 2016/17. Szilárdságnövelés. Dr. Mészáros István Az előadás során megismerjük
ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK Anyagismeret 2016/17 Szilárdságnövelés Dr. Mészáros István meszaros@eik.bme.hu 1 Az előadás során megismerjük A szilárságnövelő eljárásokat; Az eljárások anyagszerkezeti
RészletesebbenAnyagszerkezet és vizsgálat Fémtan, anyagvizsgálat
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Anyagtudományi és Technológiai Tanszék Anyagszerkezet és vizsgálat Fémtan, anyagvizsgálat Dr. Hargitai Hajnalka hargitai@sze.hu www.sze.hu/~hargitai B 403. (L316) (Csizmazia Ferencné
RészletesebbenMérnöki anyagok Járműszerkezeti anyagok. Vas-karbon ötvözetrendszer Egyensúlyi átalakulások
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Anyagtudományi és Technológiai Tanszék Mérnöki anyagok Járműszerkezeti anyagok Vas-karbon ötvözetrendszer Egyensúlyi átalakulások Dr. Hargitai Hajnalka (Csizmazia Ferencné dr.
RészletesebbenAnyagszerkezet és vizsgálat. 2. Előadás
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Anyagtudományi és Technológiai Tanszék Anyagszerkezet és vizsgálat NGB_AJ021_1 2. Előadás 2013. 09. 10. Dr. Hargitai Hajnalka (Csizmazia Ferencné dr. előadásanyagai alapján) 1
RészletesebbenA nagytermi gyakorlat fő pontjai
ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK Anyagismeret 2008/09 Fe-C állapotábra Dr. Reé András ree@eik.bme.hu Fe-C 1 A nagytermi gyakorlat fő pontjai A Fe-C állapotábra felépítése Stabil (grafit) rendszer Metastabil
Részletesebben41. ábra A NaCl rács elemi cellája
41. ábra A NaCl rács elemi cellája Mindkét rácsra jellemző, hogy egy tetszés szerint kiválasztott pozitív vagy negatív töltésű iont ellentétes töltésű ionok vesznek körül. Különbség a közvetlen szomszédok
RészletesebbenAnyagszerkezet és vizsgálat. 4. Előadás: Vas-karbon ötvözetrendszer
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Anyagismereti és Járműgyártási Tanszék Anyagszerkezet és vizsgálat NGB_AJ021_1 4. Előadás: Vas-karbon ötvözetrendszer 2010. 10. 11. Dr. Hargitai Hajnalka (Csizmazia Ferencné dr.
RészletesebbenKészítette: Sándor Gyula Kaposvár 2006
Készítette: Sándor Gyula Kaposvár 2006 Tartalom Atom Molekula Szilárd testek Elemi cella Rácshibák Színfémek Fém ötvözetek Vas szén ötvözetek Izotermikus átalakulás Az atom a kémiai elemek legkisebb része,
RészletesebbenAnyagtudomány. Kristálytani alapismeretek
Anyagtudomány Kristálytani alapismeretek 1 Szilárd szerkezeti formák szilárd anyagok megjelenési formái: amorf: nincs szabályos kristályszerkezet, megszilárdult folyadékok polikristályos anyagok: szabályos
RészletesebbenAnyagismeret. 3. A vas- karbon ötvözet
Anyagismeret 3. A vas- karbon ötvözet A fémek és ötvözetek szerkezete Vas- Karbon diagram Eltérések az eddig tárgyalt diagramokhoz képest a diagramot csak 6,67 C %-ig ábrázolják, bizonyos vonalak folyamatos,
RészletesebbenFogászati anyagok fajtái. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 5. Általános anyagszerkezeti ismeretek Anyagcsaládok: fémek, kerámiák.
Fogászati anyagok fajtái Fémes kötés FÉMEK KERÁMIÁK Fémes és nemfémes elemek vegyületei. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 5. Általános anyagszerkezeti ismeretek Anyagcsaládok: fémek, kerámiák Kiemelt
RészletesebbenANYAGSZERKEZETTAN II.
ANYAGSZERKEZETTAN II. ANYAGMÉRNÖK BSc KÉPZÉS (levelező munkarendben) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR FÉMTANI, KÉPLÉKENYALAKÍTÁSI ÉS NANOTECHNOLÓGIAI INTÉZET
RészletesebbenAnyagszerkezettan vizsgajegyzet
- 1 - Anyagszerkezettan vizsgajegyzet Előadástémák: 1. Atomszerkezet 1.1. Atommag 1.2. Atomszám 1.3. Atomtömeg 1.4. Bohr-féle atommodell 1.5. Schrödinger-egyenlet 1.6. Kvantumszámok 1.7. Elektron orbitál
RészletesebbenANYAGSZERKEZETTAN II.
ANYAGSZERKEZETTAN II. ANYAGMÉRNÖK BSc KÉPZÉS (nappali munkarendben) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR FÉMTANI, KÉPLÉKENYALAKÍTÁSI ÉS NANOTECHNOLÓGIAI INTÉZET Miskolc,
RészletesebbenFolyadékok. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok.
Folyadékok folyékony nincs saját alakja szilárd van saját alakja (deformálás után úgy marad, nem (deformálás után visszaalakul, mert ébrednek benne visszatérítő nyíróerők) visszatérítő nyíróerők léptek
RészletesebbenBevezetés az anyagtudományba III. előadás
Bevezetés az anyagtudományba III. előadás 2010. február 18. Kristályos és s nem-krist kristályos anyagok A kristályos anyag atomjainak elrendeződése sok atomnyi távolságig, a tér mindhárom irányában periodikusan
RészletesebbenAtomerőművi anyagvizsgálatok 4. előadás: Fémtan
Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Nukleáris Technikai Intézet (NTI) Atomerőművi anyagvizsgálatok 4. előadás: Fémtan Tárgyfelelős: Dr. Aszódi Attila Előadó: Kiss Attila 2012-2013. ősz
RészletesebbenReaktortechnika. Anyagismeret
Reaktortechnika Anyagismeret Bevezetés Atomerımővek bonyolult mérnöki létesítmények a berendezések és azok anyagai igen nehéz, esetenként szélsıséges feltételek között (nagy nyomás és hımérséklet, erıs
RészletesebbenAz alacsony rétegződési hibaenergia hatása az ultrafinom szemcseszerkezet kialakulására és stabilitására
Az alacsony rétegződési hibaenergia hatása az ultrafinom szemcseszerkezet kialakulására és stabilitására Z. Hegedűs, J. Gubicza, M. Kawasaki, N.Q. Chinh, Zs. Fogarassy and T.G. Langdon Eötvös Loránd Tudományegyetem
RészletesebbenTANULÁSTÁMOGATÓ KÉRDÉSEK AZ 2.KOLLOKVIUMHOZ
TANULÁSTÁMOGATÓ KÉRDÉSEK AZ 2.KOLLOKVIUMHOZ Vas-karbon diagram: A vas olvadáspontja: a) 1563 C. b) 1536 C. c) 1389 C. Mennyi a vas A1-el jelölt hőmérséklete? b) 1538 C. Mennyi a vas A2-el jelölt hőmérséklete?
Részletesebbenahol m-schmid vagy geometriai tényező. A terhelőerő növekedésével a csúszó síkban fellép az un. kritikus csúsztató feszültség τ
Egykristály és polikristály képlékeny alakváltozása A Frenkel féle modell, hibátlan anyagot feltételezve, nagyon nagy folyáshatárt eredményez. A rácshibák, különösen a diszlokációk jelenléte miatt a tényleges
RészletesebbenGEMTT031-B Anyagtudomány és anyagvizsgálat
GEMTT031-B Anyagtudomány és anyagvizsgálat Az anyagok jelentősége és értéke: Termék - funkció - tulajdonság - technológia kapcsolatrendszere. Az anyagok felhasználói tulajdonságai, az anyagvizsgálat alapelvei
RészletesebbenAcélok nem egyensúlyi átalakulásai
Acélok nem egyensúlyi átalakulásai Acélok egyensúlyitól eltérő átalakulásai Az ausztenit átalakulásai lassú hűtés Perlit diffúziós átalakulás α+fe 3 C rétegek szilárdság közepes martensit bainit finom
RészletesebbenEgyensúlyitól eltérő átalakulások
Egyensúlyitól eltérő átalakulások Egyensúlyitól eltérő átalakulások Az előzőekben láttuk, hogy az egyensúlyi diagramok alapján meg lehet határozni a kristályosodás, a fázis átalakulások stb. hőmérsékleteit.
RészletesebbenVezetési jelenségek, vezetőanyagok
Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat 2015/16 Vezetési jelenségek, vezetőanyagok Dr. Szabó Péter János szpj@eik.bme.hu Elektromos vezetési folyamatban töltést továbbító (elmozdulni képes) részecskék: Vezetők
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2.
Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok Kiemelt témák: Viszkozitás Víz és nyál Kristályok - apatit Polimorfizmus Kristályhibák
RészletesebbenANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK
NYGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGI TNSZÉK nyagismeret 2008/09 célok hőkezelése dr. Németh Árpád arpinem@eik.bme.hu Törköly Tamás torkoly@gmail.com Ötvözetlen acélok 3 f.k.k. c3 1 t.k.k. hipoeutektoidosl EUTEKTOIDOS,
RészletesebbenBevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba
Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba FBN332E-1 Dr. Geretovszky Zsolt 2010. október 6. Anyagcsaládok Fémek Kerámiák, üvegek Műanyagok Kompozitok A családok közti különbségek tárgyalhatóak: atomi szinten
RészletesebbenGEMTT001-B ANYAGTUDOMÁNY ALAPJAI
GEMTT001-B ANYAGTUDOMÁNY ALAPJAI c. tantárgy követelményei a 2018/19. tanév I. félévében Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Gépészmérnöki Szak, BSc képzés Tantárgy órakimérete: 2 ea + 2 gy Félév elismerésének,
RészletesebbenLégköri termodinamika
Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a
RészletesebbenVezetési jelenségek, vezetőanyagok. Elektromos vezetési folyamatban töltést továbbító (elmozdulni képes) részecskék:
nyagtudomány 2014/15 Vezetési jelenségek, vezetőanyagok Dr. Szabó Péter János szpj@eik.bme.hu Elektromos vezetési folyamatban töltést továbbító (elmozdulni képes) részecskék: Vezetők fémek ötvözetek elektrolitok
RészletesebbenANYAGSZERKEZETTAN II.
ANYAGSZERKEZETTAN II. ANYAGMÉRNÖK ALAPKÉPZÉS TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR ANYAGTUDOMÁNYI INTÉZET Miskolc, 2008. 1. TANTÁRGYLEÍRÁS Anyagszerkezettan II. kommunikációs
RészletesebbenKémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS
Kémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS Milyen képlet adódik a következő atomok kapcsolódásából? Fe - Fe H - O P - H O - O Na O Al - O Ca - S Cl - Cl C - O Ne N - N C - H Li - Br Pb - Pb N
RészletesebbenRéz és ötvözetei. Katt ide! Technikusoknak
Réz és ötvözetei Katt ide! Technikusoknak Tartalomjegyzék Réz Sárgaréz Ónbronz Alumíniumbronz Bemutató vége Réz tulajdonságai Hidegen jól alakítható, nagy gázoldó képessége miatt rosszul önthető. Kémiailag
RészletesebbenA szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos
Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy
RészletesebbenKRISTÁLYOK GEOMETRIAI LEÍRÁSA
KRISTÁLYOK GEOMETRIAI LEÍRÁSA Kristály Bázis Pontrács Ideális Kristály: hosszútávúan rendezett hibamentes, végtelen szilárd test Kristály Bázis: a kristály legkisebb, ismétlœdœ atomcsoportja Rácspont:
RészletesebbenFolyadékok. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok
Folyadékok víz Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok 1 saját térfogat nincs saját alak/folyékony nincsenek belső nyíróerők
RészletesebbenAz elektronpályák feltöltődési sorrendje
3. előadás 12-09-17 2 12-09-17 Az elektronpályák feltöltődési sorrendje 3 Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer Elsőként Dimitrij Ivanovics Mengyelejev és Lothar Meyer vette észre az elemek halmazában
Részletesebben5. előadás 12-09-16 1
5. előadás 12-09-16 1 H = U + PV; U=Q-PV H = U + (PV); P= áll H = U + P V; U=Q-P V; U=Q-P V H = Q U= Q V= áll P= áll H = G + T S Munkává nem alakítható Hátalakulás = G + T S 2 3 4 5 6 7 Szilárd halmazállapot
RészletesebbenBevezetés s az anyagtudományba. nyba. Geretovszky Zsolt május 13. XIV. előadás. Adja meg a következő ionok elektronkonfigurációját! N e P.
Bevezetés s az anyagtudományba nyba XIV. előadás Geretovszky Zsolt. május. Adja meg a következő ionok elektronkonfigurációját! = N 5 = 5 5= = N+ = 5+ = = N 4 = 5 4= 46 = N+ = 4+ = 6 = N+ = 5+ = 54 = N
RészletesebbenBevezetés s az anyagtudományba. nyba február 25. Interferencia. IV. előadás. Intenzitásmaximum (konstruktív interferencia): az útkülönbség nλ,
Bevezetés s az anyagtudományba nyba IV. előadás 2010. február 25. A rácsparamr csparaméterek mérésem Interferencia Intenzitásmaximum (konstruktív interferencia): az útkülönbség nλ, Intenzitásminimum (destruktív
RészletesebbenACÉLOK MÉRNÖKI ANYAGOK
ACÉLOK MÉRNÖKI ANYAGOK 80%-a (5000 kg/fő/év) kerámia, kő, homok... Ebből csak kb. 7% a iparilag előállított cserép, cement, tégla, porcelán... 14%-a (870 kg/fő/év) a polimerek csoportja, melynek kb. 90%-a
RészletesebbenAz energia. Energia : munkavégző képesség (vagy hőközlő képesség)
Az energia Energia : munkavégző képesség (vagy hőközlő képesség) Megjelenési formái: Munka: irányított energiaközlés (W=Fs) Sugárzás (fényrészecskék energiája) Termikus energia: atomok, molekulák véletlenszerű
RészletesebbenHŐKEZELÉS FÉMTANI ALAPJAI
HŐKEZELÉS FÉMTANI ALAPJAI ANYAGMÉRNÖK MESTERKÉPZÉS HŐKEZELŐ SZAKIRÁNY TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR FÉMTANI, KÉPLÉKENYALAKÍTÁSI ÉS NANOTECHNOLÓGIAI INTÉZET
RészletesebbenMÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408
MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403 Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 Az anyag Az anyagot az ember nyeri ki a természetből és
Részletesebben1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1
1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy
RészletesebbenSpontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 11-1 Spontán és nem spontán folyamat 11-2 Entrópia 11-3 Az entrópia kiszámítása 11-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 11-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG
RészletesebbenFolyadékok. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok.
Folyadékok folyékony szilárd Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok Kiemelt témák: Viszkozitás Apatit Kristályhibák és
RészletesebbenA szilárd testek szerkezete
A szilárd testek szerkezete Reális kristályok, kristályhib lyhibák Kérdések Milyen rend szerint épülnek fel a kristályok? Milyen hatással van a kristályszerkezet az anyag makroszkopikus tulajdonságaira?
Részletesebben1. Sorolja fel az újrakristályosító hőkezelés néhány ipari alkalmazását! Dróthúzás, süllyesztékes kovácsolás.
1. Sorolja fel az újrakristályosító hőkezelés néhány ipari alkalmazását! Dróthúzás, süllyesztékes kovácsolás. 2. Milyen hatással van az újrakristályosítás az alakított fémek mechanikai tulajdonságaira?
Részletesebben(C) Dr. Bagyinszki Gyula: ANYAGTECHNOLÓGIA II.
HŐKEZELÉS Hőkezelés az anyagok ill. a belőlük készült fél- és készgyártmányok meghatározott program szerinti felhevítése hőntartása lehűtése a mikroszerkezet ill. a feszültségállapot megváltoztatása és
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 8. Képlékeny viselkedés. Terhelési diagram. Mechanikai tulajdonságok 2. s sz (Pa) Tankönyv fejezetei: 16-17
rugalmas B mn 1. A rá ható erő következtében megváltozott alakját a hatás megszűntével visszanyerő. Vmihez hozzáütődve róla visszapattanó. merev B mn 1. Nem rugalmas, nem hajlékony . Rugalmasságát,
RészletesebbenFIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István
Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Molekulák, folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok
Molekulák energiaállapotai E molekula E elektron E (A tankönyvben nem található téma!) vibráció E rotáció pl. vibráció 1 ev 0,1 ev 0,01 ev Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7. Képlékeny viselkedés. Terhelési diagram. Mechanikai tulajdonságok 2. s sz (Pa) Tankönyv fejezetei: 16-17
rugalmas B mn 1. A rá ható erő következtében megváltozott alakját a hatás megszűntével visszanyerő. Vmihez hozzáütődve róla visszapattanó. merev B mn 1. Nem rugalmas, nem hajlékony . Rugalmasságát,
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7.
Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7. Mechanikai tulajdonságok 2. Kiemelt témák: Szilárdság, rugalmasság, képlékenység és szívósság összefüggései A képlékeny alakváltozás mechanizmusa kristályokban és
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7. Képlékeny viselkedés. Terhelési diagram. Mechanikai tulajdonságok 2. s sz (Pa) Tankönyv fejezetei: 16-17
rugalmas B mn 1. A rá ható erő következtében megváltozott alakját a hatás megszűntével visszanyerő. Vmihez hozzáütődve róla visszapattanó. merev B mn 1. Nem rugalmas, nem hajlékony . Rugalmasságát,
RészletesebbenTermodinamikai bevezető
Termodinamikai bevezető Alapfogalmak Termodinamikai rendszer: Az univerzumnak az a részhalmaza, amit egy termodinamikai vizsgálat során vizsgálunk. Termodinamikai környezet: Az univerzumnak a rendszeren
RészletesebbenMűvelettan 3 fejezete
Művelettan 3 fejezete Impulzusátadás Hőátszármaztatás mechanikai műveletek áramlástani műveletek termikus műveletek aprítás, osztályozás ülepítés, szűrés hűtés, sterilizálás, hőcsere Komponensátadás anyagátadási
RészletesebbenANYAGSZERKEZETTAN II.
ANYAGSZERKEZETTAN II. ANYAGMÉRNÖK ALAPKÉPZÉS TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR FÉMTANI, KÉPLÉKENYALAKÍTÁSI ÉS NANOTECHNOLÓGIAI INTÉZET Miskolc, 2013. 1. TANTÁRGYLEÍRÁS
RészletesebbenSpontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 6-1 Spontán folyamat 6-2 Entrópia 6-3 Az entrópia kiszámítása 6-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 6-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG 6-6 Szabadentalpia változás
RészletesebbenElektromos vezetési tulajdonságok
Elektromos vezetési tulajdonságok Vezetési jelenségek (transzportfolyamatok) fenomenologikus leírása Termodinamikai hajtóerő: kémiai potenciál különbség: Egyensúlyban lévő rendszer esetén: = U TS δ = δx
RészletesebbenA szilárd testek szerkezete
F F Kérdések A szilárd testek szerkezete Reális kristályok, kristályhib lyhibák Milyen rend szerint épülnek fel a kristályok? Milyen hatással van a kristályszerkezet az anyag makroszkópikus tulajdonságaira?
RészletesebbenANYAGISMERET I. ACÉLOK
ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK ANYAGISMERET I. ACÉLOK Dr. Palotás Béla Dr. Németh Árpád Acélok és öntöttvasak definíciója A 2 A 4 Hipereutektoidos acélok A 3 A cm A 1 Hipoeutektikus Hipereutektikus
RészletesebbenFogászati anyagok fajtái. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 4. Általános anyagszerkezeti ismeretek Anyagcsaládok: fémek és kerámiák KERÁMIÁK FÉMEK
Fogászati anyagok fajtái Fémes kötés FÉMEK KERÁMIÁK Fémes és nemfémes elemek vegyületei. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 4. Általános anyagszerkezeti ismeretek Anyagcsaládok: fémek és kerámiák ankönyv
RészletesebbenA szilárd testek szerkezete. Reális kristályok, kristályhibák
A szilárd testek szerkezete Reális kristályok, kristályhibák Kérdések Milyen rend szerint épülnek fel a kristályok? Milyen hatással van a kristályszerkezet az anyag makroszkopikus tulajdonságaira? Melyek
RészletesebbenA SZILÁRDTEST FOGALMA. Szilárdtest: makroszkópikus, szilárd, rendezett anyagdarab. molekula klaszter szilárdtest > σ λ : rel.
A SZILÁRDTEST FOGALMA Szilárdtest: makroszkópikus, szilárd, rendezett anyagdarab. a) Méret: b) Szilárdság: molekula klaszter szilárdtest > ~ 100 Å ideálisan rugalmas test: λ = 1 E σ λ : rel. megnyúlás
RészletesebbenFOK Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai tárgy kolokviumi kérdései 2012/13-es tanév I. félév
FOK Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai tárgy kolokviumi kérdései 2012/13-es tanév I. félév A kollokviumon egy-egy tételt kell húzni az 1-10. és a 11-20. kérdések közül. 1. Atomi kölcsönhatások, kötéstípusok.
RészletesebbenTÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV.
TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV. TÖBBFÁZISÚ, TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK Kétkomponens szilárd-folyadék egyensúlyok Néhány fogalom: - olvadék - ötvözetek - amorf anyagok Állapotok feltüntetése:
Részletesebben