4. előadás Determinisztikus véges automaták
|
|
- Eszter Dobos
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Formális nyelvek és utomták 4. elődás Determinisztikus véges utomták dr. Kllós Gáor
2 Formális nyelvek és utomták Trtlom Determinisztikus véges utomták Meghtározás, működés Átmeneti reláció (ismételt is), számítási sorozt Szvk elfogdás, felismert nyelv Automták megdás 2
3 Formális nyelvek és utomták Determinisztikus véges utomt Bevezetés Célunk: lgoritmusok és szg-ek mtemtiki modelljének vizsgált Egyre erőse számítási kpcitású modelleket fogunk megismerni Először csk: véges (elf-ó) utomt Egyszerű mtemtiki gépmodell, utomtizáltn működik Vn CPU-j (véges), inputot kp, Y/N típusú válszt d Nincs memóriáj (mondhtjuk: erősen korlátozott memóriáj vn) Bizonyos típusú nyelveket fog tudni elfogdni/felismerni Ez egy nyelvfelismerő eszköz (lnguge recognition device) Bár szerény, de mégis igen hsznos ez z eszköz! Pl. fordítóprogrm részeként 3
4 Formális nyelvek és utomták Determinisztikus véges utomt Felépítés Input szlg Feldolgozndó sztring Vezérlő Belső állpotokkl (egyértelmű zonosítók!) Kezdőállpot, végállpotok Átmenetek Minden időpillntn egyértelmű állpotn! Olvsófej A szlgon lépked, egyesével Nincs külön memóri A működés végén megállás (válsz) Reding hed Az utomt véges, mert véges hlmzokkl leírhtó! Input tpe q 2 c q 3 sttes q 1 q 0 Accept / Reject Control unit 4
5 Formális nyelvek és utomták Determinisztikus véges utomt Vázltos működés Kezdeten Vezérlő: kezdőállpotól indul Olvsófej: z input szlg l szélén, krkter olvsás (Feldolgozndó sztring első eleme) Toválépés Új első állpot: Csk z ktuális állpottól és (most) eolvsott jeltől függ, egyértelmű (determinisztikus)! (Lásd: δ(p, ) = q, köv. oldlk) (NDA: késő tnuljuk) Fej: szlgon eggyel jor Megállás (válsz) Szó végigolvsv (nálunk mindig! z ut. teljesen definiált), és elfogdv (végállpotn) vgy visszutsítv (egyéként) A működéshez külső evtkozás nem szükséges! 5
6 Formális nyelvek és utomták Determinisztikus véges utomt Definíció (DVA) Determinisztikus véges utomt (DVA, véges elfogdó utomt) (deterministic finite utomton, determ. finite stte recognizer; DFA, DFSR): M = (K, Σ, δ, s, F) rendszer egy rendezett ötös, hol: K z állpotok hlmz (véges, nem üres) Σ áécé (input) δ z átmeneti függvény (mozgási szályok hlmz), K Σ K (minden K Σ-eli párr definiált esetleg cspdáll.) s K, kezdőállpot (initil stte) F K, végállpotok (elfogdó állpotok, finl sttes) hlmz Megjegyzések Az áll.hlmzr K helyett Q jelölés is hsználtos (hsonló: s helyett q 0 ) Az ötös esetleg más sorrenden is megdhtó, ill. írhtó M(K, Σ, δ, s, F) A teljesen definiáltságot nem minden szerző követeli meg! (ekkor: prciális utomták, lásd: F. Z., B. I., A. P.) Az utomtát Rin Scott-féle ut.nk is nevezzük (ált. nemdet., ld. késő) 6
7 Formális nyelvek és utomták Determinisztikus véges utomt Reprezentáció Irányított gráf, kiegészítő infóvl (állpotdigrm; stte digrm) A csúcsok z állpotok Kezdőállpot: nyílll vgy kettős nyílll megjelölve Végállpotok: dupl körök Az élek (irányítv) z átmenetek, címkék: olvsott etű Minden csúcs kimenő fok Σ (teljesen def. eset) Nyelő (cspdállpot; ded stte): csúcs, csk reflexív kimenő élekkel Az áráról leolvshtók: K, Σ, δ, s, F Áltlán ez megdás legcélszerű p p, q q stte initil stte finl stte δ (p, )=q p q 7
8 Formális nyelvek és utomták Determinisztikus véges utomt Reprezentáció A DVA megdhtó tálázttl és csk szöveges leírássl is Ezekől z állpotdigrm megrjzolhtó Előny: méretfüggetlenség, skálázhtó Hátrány: z emer inká vizuális Tálázt (péld) M = (K, Σ, δ, s, F), hol K = {q 0, q 1 }, Σ = {, }, δ tálázttl dott s = q 0, F = {q 1 } Állpotdigrm eől Szöveges leírás Mint z elő, csk itt nincs tálázt, és δ elemeit is szövegesen megdjuk Péld: δ, ) = q 1, δ, ) = q 0 st. q 0 q 1 8
9 Formális nyelvek és utomták Determinisztikus véges utomt Működés nyomon követése Rjzolhtunk (lásd köv. oldlk) ill. hsználhtó pl. pénzérme vgy szimulátor progrm Pl. JFLAP vgy Butterfly projekt (Várlji F.) 9
10 Formális nyelvek és utomták Determinisztikus véges utomt Definíció (konfiguráció) A konfiguráció tdk. egy pillntfelvétel z utomt működéséről Def.: Egy M = (K, Σ, δ, s, F) DVA konfigurációj egy rendezett pár, mely M ktuális állpotáól és z input még nem eolvsott részéől áll A konfiguráció tehát K Σ* egy eleme A teljes inputot nem kell tárolni, már feldolgozott rész nem efolyásolj jövőt (hiszen z utomt nem léphet vissz z inputon) csk z ktuális állpotig vezetett minket Konfiguráció péld: (q 5, ) Konfigurációk soroztávl mutthtó e z, hogy hogyn dolgozz fel z utomt z inputot (Lásd még: átmeneti reláció) 10
11 Formális nyelvek és utomták Determinisztikus véges utomt Péld (konfiguráció) Péld utomtánk áltl elfogdott nyelv: L = {w -k szám w-en pártln} Állpotok q 0 -k szám (eddig) páros q 1 -k szám (eddig) pártln H w =, kkor érvényes konfigurációk-e következők?, ) (N), ) (Y) (q 1, ) (N) (q 1, ) (Y) (q 2, ) (N) q 0 q 1 current stte input Reding hed Configurtion of DFA:, ) 11
12 Formális nyelvek és utomták Determinisztikus véges utomt Definíció (átmeneti reláció, egy lépésen történő előállítás) Átmeneti reláció, w M : Két szomszédos konfiguráció között értelmezett (ináris reláció), h z utomt át tud menni z elsőől második egy direkt mozgássl Formálisn H Σ, w Σ*, q, p K, δ(q, ) = p, Akkor ((q, w), (p, w)) w vgy (q, w) w(p, w) Ekkor zt mondjuk, hogy (q, w) előállítj (p, w)-t egy lépésen (yield in one step) Azz két konfiguráció között létezik megfelelő átmenet Emellettw M egy függvény, melyre K Σ + K Σ* Az É.T- nincs elevéve: (q, e) H nyilvánvló, hogy melyik DVA-ról vn szó, kkor z M jelzés elhgyhtó w mellől 12
13 Formális nyelvek és utomták Determinisztikus véges utomt Péld (átmeneti reláció, egy lépésen történő előállítás) Péld konfiguráció-átmenet A péld szerint lehetségesek-e következő egy lépésen történő előállítások?, ) w (q 1, ), ) w (q 1, ), ) w, ), ) w, ) (N) (Y) (N) (Y) input Reding hed q 0 q 1 q 0 q 1 current stte current stte Yield in one step:, ) - (q 1, ) 13
14 Formális nyelvek és utomták Determinisztikus véges utomt Definíció (számítási sorozt) Számítási sorozt (M det. véges utomtávl): C 0, C 1,... C n konfiguráció-sorozt, melyre C 0 w C 1 w... w C n Péld: (q 1, ) w (q 2, ) w (q 1, ) w (q 3, ) A számítási sorozt hossz z egy lépésen történő előállítások szám (n) A példán: 3 Az első és utolsó konfiguráció összeköthető z n lépésen történő előállítás relációvl, ennek jele w n A példán: (q 1, ) w 3 (q 3, ) Kérdés: (Az ár szerint) Érvényes számítási sorozt-e következő?, ) w, ) w (q 1, ) w (q 1, ) w (q 1, ) (Y) (Y) (Y) (N) input Reding hed q 0 q 1 q 0 q 1 current stte Yield in one step:, ) - (q 1, ) current stte 14
15 Formális nyelvek és utomták Determinisztikus véges utomt Definíció (ismételt átmeneti reláció, vlhány lépésen történő előállítás) Ismételt átmeneti reláció, w M *: Az w M reláció reflexív, trnzitív lezártj; Ekkor (q, w) konf.ól vlhány lépésen elérhető (q', w'), Jelölés: (q, w) w M * (q', w') vgy ((q, w), (q', w')) w M * Esetleg null lépés is lehet Ekkor nyilván (q', w') = (q, w) Vlhány lépésen történő előállítás (előállítás; yield): A (q, w) konfigurációól egy lépésen történő előállítások ismétlésével eljutunk (q', w')-e (vlhány lépésen) Azz: (q, w) konfiguráció előállítj (q', w')-t Itt is lehet null lépés H nyilvánvló, hogy melyik DVA-ról vn szó, kkor z M jelzés elhgyhtó w*-ól 15
16 Formális nyelvek és utomták Determinisztikus véges utomt Péld (ismételt átmeneti reláció, vlhány lépésen történő előállítás) A péld szerint lehetségesek-e következő vlhány lépésen történő előállítások (yield)?, ) w* (q 1, ), ) w 3 (q 1, ), ) w* (q 1, ), ) w 5 (q 1, ) (Y) (Y) (N) (N) input Reding hed q 0 current stte q 1 q 0 q 1 current stte Yield:, ) -*, ) 16
17 Formális nyelvek és utomták Determinisztikus véges utomt Definíció (elfogdott szó) A DVA áltl elfogdott szó (ccepted string, word): M pontosn kkor fogdj el w Σ* szót, h tlálhtó olyn q F, mire (s, w) w M * (q, e) Itt s kezdőállpot, q elfogdó állpot, w teljes input Másként: H egy elfogdó konfiguráció jutunk z (s, w) kezdő konfigurációól ismételt átmeneti relációvl Vgy: A kezdő konf.ól eljutunk egy elfogdó vlhány lépésen történő előállítássl Péld: elfogdott szó input Reding hed q 0 q 1 q 0 q 1 current stte current stte, ) (q 1, e) 17
18 Formális nyelvek és utomták Determinisztikus véges utomt Péld (elfogdott szó) A péld szerint elfogdott szvk-e következők? (Y) (N) (Y) (Y) (N) input Reding hed q 0 q 1 q 0 q 1 current stte current stte, ) (q 1, e) 18
19 Formális nyelvek és utomták Determinisztikus véges utomt Definíció (elfogdott nyelv) A DVA áltl elfogdott/felismert nyelv (ccepted lnguge): Azon szvk hlmz, melyeket M felismer; jelölés L(M) Formálisn: L(M) = {w Σ* (s, w) w M * (q, e), q F} A w L(M)? kérdés eldöntéséhez szükséges lépések szám: w Minden lépésen egy szimólumot dolgozunk fel A szó mindig végigolvsásr kerül Péld L(M) = {w G* # pártln} q 0 q 1 19
20 Formális nyelvek és utomták Determinisztikus véges utomt Péld (szvk elfogdás) Mutssuk e és z szvk feldolgozását (jó eseten: z elfogdáshoz vezető számítási lépéseket) z előző M utomtávl! Eml.: L(M) = {w G* # pártln} A feldolgozás lépései (konf. átmenetek), ) w M, ), ) w M (q 1, ) w M, ) w M, ) w M (q 1, ) w M, ) w M (q 1, ) w M (q 1, ) w M, ) w M, ) w M (q 1, e) w M, e) Elfogdv Visszutsítv Mindkét eseten 6 lépésen megkptuk válszt q 0 q 1 20
21 Formális nyelvek és utomták Determinisztikus véges utomt Péld (DVA megdás) Adjunk meg olyn M DVA-t, mi z lái nyelvet ismeri fel: L(M) = {w G* w-en szerepel z szó} Megoldás Állpotok (fontos, hogy z állpotoknk djunk jelentést!): q 0 : M eddig 0 krktert olvsott -ól, kezdőáll., q 1 : M pontosn 1 krktert olvsott -ól, q 2 : M pontosn 2 krktert olvsott -ól, q 3 : M végigolvst z részszót, ez elfogdó állpot (de jöhet még input) Átmenetek értelemszerűen q 0 q 1 q 2 q 3, 21
22 Formális nyelvek és utomták Determinisztikus véges utomt Péld (DVA megdás) Adjunk meg olyn M DVA-t, mi z lái nyelvet ismeri fel: L(M) = {w G* w-en # = 3} Megoldás Állpotok ( jelentésre most is figyeljünk!): q 0 : # = 0, kezdőáll., q 1 : # = 1, q 2 : # = 2, q 3 : # = 3, ez végállpot q 4 : # 4(továi szvk; ez nem elfogdó állpot) Átmenetek értelemszerűen Egyszerű módosítássl sok hsonló feldt megoldhtó 22
23 Formális nyelvek és utomták Determinisztikus véges utomt Péld (DVA megdás) Adjunk meg olyn M DVA-t, mi z lái nyelvet ismeri fel: L(M) = {w G* w-en -k szám páros, és # 1} Megoldás Állpotok: q 0,0 : -k szám páros (0, 2, 4, ), még nem volt (elfogdó állpot), q 1,0 : -k szám pártln (1, 3, ), még nem volt, q 1,1 : -k szám pártln, egy volt, q 0,1 : -k szám páros, egy volt (elfogdó állpot), q 0,2 : -k szám páros, egynél tö volt q 0,0 q 0,1 q 1,2 : -k szám pártln, egynél tö volt Átmenetek értelemszerűen q 0,2 q 1,0 q 1,1 q 1,2 23
24 Formális nyelvek és utomták Determinisztikus véges utomt Péld (DVA megdás) Eml.: L(M) = {w G* w-en -k szám páros, és # 1}-hez DVA megdás (folyt.): Másik ekvivlens utomt is készíthető (Állpotok összevonás) q 0,0 q 0,1 q 0,2 q 1,0 q 1,1 q 1,2 q 0,0 q 0,1 q 01,2, q 1,0 q 1,1 24
25 Formális nyelvek és utomták Ajánlott irodlom Hrry R. Lewis, Christos H. Ppdimitriou: Elements of the Theory of Computtion (2 nd ed.), Prentice-Hll, Upper Sddle River, 1998 Fülöp Zoltán: Formális nyelvek és szintktikus elemzésük, Polygon, Szeged, 2001 Dömösi Pál és társi: Formális nyelvek és utomták, Elektronikus jegyzet, 2011 Bch Iván: Formális nyelvek, Typotex kidó, Budpest, 2002 Aln P. Prkes: A Concise Introduction to Lnguges nd Mchines, Springer, London,
Formális nyelvek I/2.
Formális nyelvek I/2. Véges utomták minimlizálás Fülöp Zoltán SZTE TTIK Informtiki Intézet Számítástudomány Alpji Tnszék 6720 Szeged, Árpád tér 2. Véges utomták minimlizálás Két utomt ekvivlens, h ugynzt
RészletesebbenHázi feladatok megoldása. Automaták analízise, szintézise és minimalizálása. Házi feladatok megoldása. Házi feladatok megoldása
Automták nlízise, szintézise és minimlizálás Formális nyelvek, 11. gykorlt Célj: Az utomták nlízisének és szintézisének gykorlás, utomt minimlizáió Foglmk: Anlízis és szintézis, nyelvi egyenlet és egyenletrendszer
RészletesebbenFormális nyelvek. Aszalós László, Mihálydeák Tamás. Számítógéptudományi Tanszék. December 6, 2017
Formális nyelvek Aszlós László, Mihálydeák Tmás Számítógéptudományi Tnszék Deember 6, 2017 Aszlós, Mihálydeák Formális nyelvek Deember 6, 2017 1 / 17 Problémfelvetés Az informtikábn ngyon gykori feldt
RészletesebbenHázi feladatok megoldása. Harmadik típusú nyelvek és véges automaták. Házi feladatok megoldása. VDA-hoz 3NF nyelvtan készítése
Hrmdik típusú nyelvek és véges utomták Formális nyelvek, 10. gykorlt Házi feldtok megoldás 1. feldt Melyik nyelvet fogdj el következő utomt? c q 0 q 1 q 2 q 3 q 1 q 4 q 2 q 4 q 2 q 0 q 4 q 3 q 3 q 4 q
RészletesebbenHázi feladatok megoldása. Veremautomaták. Házi feladatok megoldása. Házi feladatok megoldása. Formális nyelvek, 12. gyakorlat
Veremutomták Formális nyelvek, 12. gykorlt Házi feldtok megoldás 1. feldt Oldjuk meg következő egyenletrendszert! X () Y = X X Y = Y Célj: A környezet-független nyelvek hsználtávl kpsoltos lpfeldtok egykorlás
Részletesebben4. Legyen Σ = {0, 1}. Adjon meg egy determinisztikus véges automatát, amely azokat a szavakat fogadja el,
lgoritmuselmélet 29 2 gykorlt Véges utomták Legyen Σ = {, } djon meg egy determinisztikus véges utomtát, mely zokt szvkt fogdj el, melyeken páros sok null és pártln sok egyes vn! z ötlet z, hogy számoljuk
RészletesebbenIrodalom. Formális nyelvek I/1. Véges automaták és reguláris nyelvek. A formális nyelvek egy alkalmazása. Polygon, 2004.
Irodlom Formális nyelvek I/1. Véges utomták és reguláris nyelvek Fülöp Zoltán SZTE TTIK Informtiki Intézet Számítástudomány Alpji Tnszék 6720 Szeged, Árpád tér 2. Fülöp Zoltán, Formális nyelvek és szintktikus
RészletesebbenIrodalom. Formális nyelvek I. Véges automaták és reguláris nyelvek. A formális nyelvek egy alkalmazása. Polygon, 2004.
Irodlom Formális nyelvek I. Véges utomták és reguláris nyelvek Fülöp Zoltán SZTE TTK Informtiki Tnszékcsoport Számítástudomány Alpji Tnszék 6720 Szeged, Árpád tér 2. Fülöp Zoltán, Formális nyelvek és szintktikus
RészletesebbenAz LR elemző felépítése. Léptetés. Redukálás. Kiegészített grammatika. Mit kell redukálni? Kiegészített grammatika. elemző. elemző.
Emlékeztető Emlékeztető: elemzési irányok Felülről lefelé lulról felfelé LR elemzések (z LR() elemzés) () () () () B B Forítóprogrmok előás (,C,T szkirány) () () () () () () () B () B () () () B () Ez
Részletesebben7. előadás Környezetfüggetlen nyelvtanok
7. előadás dr. Kallós Gábor 2017 2018 Tartalom Bevezető Deriváció Előállított szó és nyelv Levezetési sorozat Reguláris nyelvtanok Reguláris nyelvekre vonatkozó 2. ekvivalencia tétel Konstrukciók (NVA
RészletesebbenVéges automaták, reguláris nyelvek
Véges automaták, reguláris nyelvek Kiegészítő anyag az lgoritmuselmélet tárgyhoz (a Rónyai Ivanyos Szabó: lgoritmusok könyv mellé) Friedl Katalin BME SZIT friedl@cs.bme.hu 27. augusztus 3. véges automata
RészletesebbenFonya ZH recap szabivános typo lehet, bocs
Fony ZH recp 2015 szivános typo lehet, ocs Regexől DFA-t. Erre direkt lgoritmust nem néztünk, olyt tudunk, hogy regexől NFA-t, ztán olyt, hogy NFA-t determinizálni. Nézzük ezeket lépésenként. Thompson
RészletesebbenKörnyezetfüggetlen nyelvek
Környezetfüggetlen nyelvek Kiegészítő nyg z Algoritmuselmélet tárgyhoz ( ónyi Ivnyos Szó: Algoritmusok könyv mellé) Friedl Ktlin BM SZI friedl@cs.me.hu 2017. ugusztus 3. A reguláris nyelveket véges utomtákkl
RészletesebbenKörnyezetfüggetlen nyelvek
Környezetfüggetlen nyelvek Kiegészítő nyg z Algoritmuselmélet tárgyhoz VI. ( ónyi Ivnyos Szó: Algoritmusok könyv mellé) Friedl Ktlin BM SZI friedl@cs.me.hu 2016. feruár 24. A reguláris nyelveket véges
RészletesebbenA Riemann-integrál intervallumon I.
A Riemnn-integrál intervllumon I. A htározott integrál foglm és kiszámítás Boros Zoltán Debreceni Egyetem, TTK Mtemtiki Intézet, Anĺızis Tnszék Debrecen, 2017. március 6. Zárt intervllum felosztási A továbbikbn,
RészletesebbenSzámításelmélet. Második előadás
Számításelmélet Második előadás Többszalagos Turing-gép Turing-gép k (konstans) számú szalaggal A szalagok mindegyike rendelkezik egy független író / olvasó fejjel A bemenet az első szalagra kerül, a többi
RészletesebbenMatematika A1a - Analízis elméleti kérdései
Mtemtik A1 - Anlízis elméleti kérdései (műszki menedzser szk, 2018. ősz) Kör egyenlete Az (x 0, y 0 ) középpontú, R sugrú kör egyenlete síkon (x x 0 ) 2 + (y y 0 ) 2 = R 2. Polinom Az x n x n + n 1 x n
RészletesebbenLogika és számításelmélet. 10. előadás
Logika és számításelmélet 10. előadás Rice tétel Rekurzíve felsorolható nyelvek tulajdonságai Tetszőleges P RE halmazt a rekurzívan felsorolható nyelvek egy tulajdonságának nevezzük. P triviális, ha P
Részletesebbendefiniálunk. Legyen egy konfiguráció, ahol és. A következő három esetet különböztetjük meg. 1. Ha, akkor 2. Ha, akkor, ahol, ha, és egyébként.
Számításelmélet Kiszámítási problémának nevezünk egy olyan, a matematika nyelvén megfogalmazott kérdést, amire számítógéppel szeretnénk megadni a választ. (A matematika nyelvén precízen megfogalmazott
RészletesebbenDicsőségtabló Beadós programozási feladatok
Dicsőségtabló Beadós programozási feladatok Hallgatói munkák 2017 2018 Szavak kiírása ábécé felett Készítő: Maurer Márton (GI, nappali, 2017) Elméleti háttér Adott véges Ʃ ábécé felett megszámlálhatóan
RészletesebbenNyelvek és Automaták
Budpesti Műszki és Gzdságtudományi Egyetem dr. Friedl Ktlin Nyelvek és Automták Óri jegyzet, 200. Szerkesztette: Horváth Ádám Mészégető Blázs Előszó A jelen jegyzet elsősorbn Budpesti Műszki és Gzdságtudományi
RészletesebbenMATEMATIKA FELADATLAP a 4. évfolyamosok számára
4. évfolym AMt3 feldtlp MATEMATIKA FELADATLAP 4. évfolymosok számár 20. jnuár 28. 1:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll dolgozz! Zseszámológépet nem hsználhtsz. A feldtokt tetszés szerinti sorrenden
RészletesebbenMATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára
8. évfolym Mt1 feldtlp MATEMATIKA FELADATLAP 8. évfolymosok számár 11:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll dolgozz! Zseszámológépet nem hsználhtsz. A feldtokt tetszés szerinti sorrenden oldhtod meg.
RészletesebbenVektortér fogalma vektortér lineáris tér x, y x, y x, y, z x, y x + y) y; 7.)
Dr. Vincze Szilvi Trtlomjegyzék.) Vektortér foglm.) Lineáris kombináció, lineáris függetlenség és lineáris függőség foglm 3.) Generátorrendszer, dimenzió, bázis 4.) Altér, rng, komptibilitás Vektortér
RészletesebbenKiterjesztések sek szemantikája
Kiterjesztések sek szemantikája Példa D Integer = {..., -1,0,1,... }; D Boolean = { true, false } D T1... T n T = D T 1... D Tn D T Az összes függvf ggvény halmaza, amelyek a D T1,..., D Tn halmazokból
RészletesebbenFormális nyelvek és automaták
Formális nyelvek és utomták Horváth Árpád 2015. április 21. Nézzük először vázltosn félév fontosbb foglmit! Nyelvek, nyelvtnok és utomták kpcsolt áltlábn (formális) nyelv szvk hlmz Például C, Jv nyelvek,
Részletesebben22. GRÁFOK ÁBRÁZOLÁSA
22. GRÁFOK ÁBRÁZOLÁSA A megoldandó feladatok, problémák modellezése során sokszor gráfokat alkalmazunk. A gráf fogalmát a matematikából ismertnek vehetjük. A modellezés során a gráfok több változata is
RészletesebbenImproprius integrálás
Improprius integrálás 7. feruár.. Feldt: d Megoldás: Egy improprius integrált kell meghtározni, mivel fels integrálási htár. Deníció: H z f() függvény folytonos z, intervllumon, vlmint létezik f()d htárérték
Részletesebbenf (ξ i ) (x i x i 1 )
Villmosmérnök Szk, Távokttás Mtemtik segédnyg 4. Integrálszámítás 4.. A htározott integrál Definíció Az [, b] intervllum vlmely n részes felosztásán (n N) z F n ={,,..., n } hlmzt értjük, melyre = <
Részletesebben1. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Szüle Veronika, egy. ts.) Matematikai összefoglaló
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozt: Szüle Veronik, eg ts) Mtemtiki összeoglló Mátrilgeri összeoglló: ) Mátri értelmezése, jelölése: Mátri: skláris
RészletesebbenAlgoritmuselmélet 12. előadás
Algoritmuselmélet 12. előadás Katona Gyula Y. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számítástudományi Tsz. I. B. 137/b kiskat@cs.bme.hu 2002 Április 9. ALGORITMUSELMÉLET 12. ELŐADÁS 1 Turing-gépek
RészletesebbenBevezetés a programozásba. 3. Előadás Algoritmusok, tételek
Bevezetés progrmozásb 3. Elődás Algortmusok, tételek ISMÉTLÉS Specfkácó Előfeltétel: mlyen körülmények között követelünk helyes működést Utófeltétel: mt várunk kmenettől, m z összefüggés kmenet és bemenet
RészletesebbenTuring-gépek. Számításelmélet (7. gyakorlat) Turing-gépek 2009/10 II. félév 1 / 1
Turing-gépek Logika és számításelmélet, 7. gyakorlat 2009/10 II. félév Számításelmélet (7. gyakorlat) Turing-gépek 2009/10 II. félév 1 / 1 A Turing-gép Az algoritmus fogalmának egy intuitív definíciója:
RészletesebbenVI. Deriválható függvények tulajdonságai
1 Deriválhtó függvének tuljdonsági VI Deriválhtó függvének tuljdonsági Ebben fejezetben zt vizsgáljuk, hog deriválhtó függvének esetén derivált milen összefüggésben vn függvén más tuljdonságivl, és hogn
RészletesebbenMATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára
8. évfolym TMt1 feldtlp MATEMATIKA FELADATLAP 8. évfolymosok számár tehetséggondozó változt 11:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll dolgozz! Zseszámológépet nem hsználhtsz. A feldtokt tetszés szerinti
RészletesebbenImproprius integrálás
Improprius integrálás. feruár 9.. Feldt: d Megoldás: Egy improprius integrált kell meghtározni, mivel fels integrálási htár. Deníció: H z f() függvény integrálhtó z, intervllum ármely, részin- tervllumán,
RészletesebbenMérnöki modellalkotás Az elmélettől a gyakorlatig. Prefix fák tömörítése: a dinamikus programozás
Mérnöki modelllkotás Az elmélettől gykorltig Prefix fák tömörítése: dinmikus progrmozás Trtlom Ismétlés: IP forglomtováítás és LPM prefix fák és fejárások normlizálás: minimális prefix-mentes form FIB
RészletesebbenA digitális számítás elmélete
A digitális számítás elmélete 8. előadás ápr. 16. Turing gépek és nyelvtanok A nyelvosztályok áttekintése Turing gépek és a természetes számokon értelmezett függvények Áttekintés Dominó Bizonyítások: L
Részletesebben= dx 0,45 0,4 0,35 0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05 0,45 0,4 0,35 0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05 0,45 0,4 0,35 0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05
Folytoos vlószíűségi változók Értékkészletük számegyees egy folytoos (véges vgy végtele) itervllum. Vlmeyi lehetséges érték vlószíűségű, pozitív vlószíűségek csk értéktrtomáyokhoz trtozk. Az eloszlás em
RészletesebbenMATEMATIKA FELADATLAP a 4. évfolyamosok számára
4. évfolym Mt1 feldtlp MATEMATIKA FELADATLAP 4. évfolymosok számár 2014. jnuár 18. 11:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll dolgozz! Zseszámológépet nem hsználhtsz. A feldtokt tetszés szerinti sorrenden
RészletesebbenGyökvonás. Hatvány, gyök, logaritmus áttekintés
Htvány, gyök, logritmus áttekintés. osztály Gyökvonás Négyzetgyök: Vlmely nem negtív vlós szám négyzetgyöke olyn nem negtív vlós szám, melynek négyzete z szám. Mgj.: R = Azonosságok: b ; b k ;, h, b R
RészletesebbenLaplace-transzformáció. Vajda István február 26.
Anlízis elődások Vjd István 9. február 6. Az improprius integrálok fjtái Tegyük fel, hogy egy vlós-vlós függvényt szeretnénk z I intervllumon integrálni, de függvény nincs értelmezve I minden pontjábn,
RészletesebbenMATEMATIKA FELADATLAP a 4. évfolyamosok számára
2009. jnuár 23. MATEMATIKA FELADATLAP 4. évfolymosok számár 2009. jnuár 23. 15:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll olgozz! Zseszámológépet nem hsználhtsz. A feltokt tetszés szerinti sorrenen olhto
RészletesebbenMATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára
8. évfolym TMt1 feldtlp MATEMATIKA FELADATLAP 8. évfolymosok számár tehetséggondozó változt 11:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll dolgozz! Zseszámológépet nem hsználhtsz. A feldtokt tetszés szerinti
RészletesebbenProgramtervezési ismeretek
Progrmtervezési ismeretek Feldtok gykorláshoz 1. Hlmzok m veletek 1. Tekintsük z A = {α β γ ζ} és B = {igz hmis} hlmzokt! Írjuk fel z A A A B B A B B Déscrtes szorztokt! Írjuk fel 2 A 2 B hlmzokt! Írjuk
RészletesebbenKovács Judit ELEKTRO TEC HNIKA-ELEKTRONIKA 137
ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA Kovács Judit A LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK GAUSS-FÉLE ELIMINÁCIÓVAL TÖRTÉNŐ MEGOLDÁSÁNAK SZEREPE A VILLAMOSMÉRNÖK SZAKOS HALLGATÓK MATEMATIKA OKTATÁSÁBAN ON THE ROLE OF GAUSSIAN
RészletesebbenA Formális nyelvek vizsga teljesítése. a) Normál A vizsgán 60 pont szerezhet, amely két 30 pontos részb l áll össze az alábbi módon:
A Formális nyelvek vizsga teljesítése a) Normál A vizsgán 60 pont szerezhet, amely két 30 pontos részb l áll össze az alábbi módon: 1. Öt rövid kérdés megválaszolása egyenként 6 pontért, melyet minimum
RészletesebbenMATEMATIKA FELADATLAP a 4. évfolyamosok számára
4. évfolym Mt2 feldtlp MATEMATIKA FELADATLAP 4. évfolymosok számár 2014. jnuár 23. 15:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll dolgozz! Zseszámológépet nem hsználhtsz. A feldtokt tetszés szerinti sorrenden
RészletesebbenMATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára
8. évfolym AMt2 feltlp MATEMATIKA FELADATLAP 8. évfolymosok számár 15:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll olgozz! Zseszámológépet nem hsználhtsz. A feltokt tetszés szerinti sorrenen olhto meg. Minen
RészletesebbenAbsztrakt vektorterek
Absztrkt vektorterek Összeállított: dr. Leitold Adrien egyetemi docens 213. 1. 8. Absztrkt vektorterek /1. Absztrkt vektortér definíciój Legyen V egy hlmz, egy test (pl. vlós vgy komplex számtest), és
Részletesebben9. előadás Veremautomaták 1.
9. előadás 1. Dr. Kallós Gábor 2014 2015 1 Tartalom Motiváció Verem és végtelen automata Felépítés, konfigurációk és átmenetek Szavak felismerése, felismert nyelv Az elfogadó állapottal és az üres veremmel
RészletesebbenDeníciók és tételek a beugró vizsgára
Deníciók és tételek a beugró vizsgára (a szóbeli viszgázás jogáért) Utolsó módosítás: 2008. december 2. 2 Bevezetés Számítási problémának nevezünk egy olyan, a matematika nyelvén megfogalmazott kérdést,
Részletesebben1. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Szüle Veronika, egy. ts.) Matematikai összefoglaló
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK 1 MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozt: Szüle Veronik, eg ts) Mtemtiki összefoglló 11 Mátrilgeri összefoglló: ) Mátri értelmezése, jelölése: Mátri:
RészletesebbenDiszkrét matematika 2.C szakirány
Diszkrét matematika 2.C szakirány 2015. tavasz 1. Diszkrét matematika 2.C szakirány 1. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu Komputeralgebra Tanszék 2015. tavasz Gráfelmélet Diszkrét
RészletesebbenKalkulus II. Beugró kérdések és válaszok 2012/2013 as tanév II. félév
Klkulus II. Beugró kérdések és válszok 2012/2013 s tnév II. félév 1. Legyen ], b[ R nemüres, nyílt intervllum, f :], b[ R függvény. Hogyn vn értelmezve z f függvény primitív függvénye? Válsz. Legyen ],
RészletesebbenFormális nyelvek - 9.
Formális nyelvek - 9. Csuhaj Varjú Erzsébet Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék Informatikai Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem H-1117 Budapest Pázmány Péter sétány 1/c E-mail: csuhaj@inf.elte.hu 1 Véges
RészletesebbenNéhány szó a mátrixokról
VE 1 Az Néhány szó mátrixokról A : 11 1 m1 1 : m......... 1n n : mn tábláztot, hol ij H (i1,,m, j1,,n) H elemeiből képzett m n típusú vlós mátrixnk nevezzük. Továbbá zt mondjuk, hogy A-nk m sor és n oszlop
RészletesebbenDiszkrét matematika 2.
Diszkrét matematika 2. Mérai László előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 1. előadás Gráfok halmaza, gráf, ahol a csúcsok halmaza, az élek illesztkedés reláció: illesztkedik az élre, ha ( -él illesztkedik
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) Az 1. forduló feladatainak megoldása
Okttási Hivtl Országos Középiskoli Tnulmányi Verseny 00/0 Mtemtik I ktegóri (SZAKKÖZÉPISKOLA) Az forduló feldtink megoldás Az x vlós számr teljesül hogy Htározz meg sin x értékét! 6 sin x os x + 6 = 0
RészletesebbenVI. Kétismeretlenes egyenletrendszerek
Mtemtik A 9. évfolm 7. modul: EGYENLETEK Tnári kézikönv VI. Kétismeretlenes egenletrendszerek Behelettesít módszer Mintpéld Két testvér érletpénztárnál jeget vásárol. Az egik vonljegért és eg átszálló
RészletesebbenDiszkrét matematika 1. estis képzés
Diszkrét matematika 1. estis képzés 2019. tavasz 1. Diszkrét matematika 1. estis képzés 9. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján
RészletesebbenAz informatika elméleti alapjai 2 elővizsga december 19.
Név (aláírás): Az informatika elméleti alapjai 2 elővizsga 2017. december 19. A vizsgadolgozat 1. feladatára helyes válaszonként 1-1 pont kapható, a 2-3. feladatok megoldásáért 6-6 pont, a 4. feladatra
RészletesebbenDEME FERENC okl. építőmérnök, mérnöktanár RÁCSOS TARTÓK
we-lap : www.hild.gyor.hu DEME FERENC okl. építőmérnök, mérnöktanár e-mail : deme.ferenc1@gmail.com STTIK 47. RÁCSOS TRTÓK rácsos tartók két végükön csuklókkal összekötött merev testekől állnak. z így
RészletesebbenDiszkrét matematika 2. estis képzés
Diszkrét matematika 2. estis képzés 2018. tavasz 1. Diszkrét matematika 2. estis képzés 10. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
RészletesebbenVektorok. Vektoron irányított szakaszt értünk.
Vektorok Vektoron irányított szkszt értünk A definíció értelmében tehát vektort kkor ismerjük, h ismerjük hosszát és z irányát A vektort kövér kis betűkkel (, b stb) jelöljük, megkülönböztetve z, b számoktól,
RészletesebbenVektoralgebra. Ebben a részben a vektorokat aláhúzással jelöljük
Vektorlger VE Vektorlger Een részen vektorokt láhúzássl jelöljük Vektorlger VE Szdvektorok Helyzetvektorok (kötött vektorok) Az irányított szkszok hlmzán z eltolás, mint ekvivlenci reláció, áltl generált
RészletesebbenMATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára
8. évfolym Mt1 feldtlp MATEMATIKA FELADATLAP 8. évfolymosok számár 11:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll dolgozz! Zseszámológépet nem hsználhtsz. A feldtokt tetszés szerinti sorrenden oldhtod meg.
Részletesebben7. tétel: Elsı- és másodfokú egyenletek és egyenletrendszerek megoldási módszerei
7. tétel: Elsı- és másodfokú egyenletek és egyenletrendszerek megoldási módszerei Elsıfokú függvények: f : A R A R, A és f () = m, hol m; R m 0 Az elsıfokú függvény képe egyenes. (lásd késı) m: meredekség,
RészletesebbenIX. A TRIGONOMETRIA ALKALMAZÁSA A GEOMETRIÁBAN
4 trigonometri lklmzás geometrián IX TRIGONOMETRI LKLMZÁS GEOMETRIÁN IX szinusz tétel Feldt Számítsd ki z háromszög köré írhtó kör sugrát háromszög egy oldl és szemen fekvő szög függvényéen Megoldás z
RészletesebbenLineáris egyenletrendszerek
Lineáris egyenletrendszerek lineáris elsőfokú, z ismeretlenek ( i -k) elsőfokon szerepelnek. + + n n + + n n m + m +m n n m m n n mn n m (m n)(n )m A A: együtthtó mátri Megoldás: milyen értékeket vehetnek
Részletesebben1. Végezd el a kijelölt mûveleteket a betûk helyére írt számokkal! Húzd alá azokat a mûveleteket,
Számok és mûveletek + b b + Összedásnál tgok felcserélhetõk. (kommuttív tuljdonság) ( + b) + c + (b + c) Összedásnál tgok csoportosíthtók. (sszocitív tuljdonság) b b ( b) c (b c) 1. Végezd el kijelölt
Részletesebben1. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Szüle Veronika, egy. Ts; Tarnai Gábor mérnöktanár.) Matematikai összefoglaló, kiinduló feladatok
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM LKLMZOTT MECHNIK TNSZÉK MECHNIK-SZILÁRDSÁGTN GYKORLT (kidolgozt: Szüle Veronik, eg Ts; Trni Gáor mérnöktnár) Mtemtiki összefoglló, kiinduló feldtok Mátrilgeri összefoglló: ) Mátri
Részletesebben1 2. gyakorlat Matematikai és nyelvi alapfogalmak. dr. Kallós Gábor
1 2. gyakorlat Matematikai és nyelvi alapfogalmak dr. Kallós Gábor 2017 2018 Köszönetnyilvánítás Köszönetnyilvánítás (Acknowledgement) Ez a gyakorlati feladatsor nagyban épít a következő könyvre Elements
Részletesebbenlindab füst Hő- és füstelvezető légcsatorna, négyszög
lind füst Hő- és füstelvezető légcstorn, négyszög lind füst Trtlom Légcstorn LKRSS... Véglezáró LEPRSS... Könyök LBRSS... Tisztítójtó IPLSS... LBXRSS... Szályozó DLT... Etázs LBSRSS... Szűkítő LDRSS...
RészletesebbenPtolemaios-tétele, Casey-tétel, feladatok
Kutov ntl Ptolemios, sey, feldtok Kutov ntl (Kposvár) Ptolemios-tétele, sey-tétel, feldtok Ptolemios-tétel: H egy konvex négyszög szemközti oldli és, ill. és d; átlói e és f, kkor + d e f. Egyenlőség kkor
RészletesebbenZH feladatok megoldásai
ZH feladatok megoldásai A CSOPORT 5. Írja le, hogy milyen szabályokat tartalmazhatnak az egyes Chomskynyelvosztályok (03 típusú nyelvek)! (4 pont) 3. típusú, vagy reguláris nyelvek szabályai A ab, A a
RészletesebbenMATEMATIKA FELADATLAP a 6. évfolyamosok számára
6. évfolym AMt1 feldtlp MATEMATIKA FELADATLAP 6. évfolymosok számár 2011. jnuár 21. 15:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll dolgozz! Zseszámológépet nem hsználhtsz. A feldtokt tetszés szerinti sorrenden
RészletesebbenMATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára
8. évfolym Mt2 feldtlp MATEMATIKA FELADATLAP 8. évfolymosok számár 15:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll dolgozz! Zseszámológépet nem hsználhtsz. A feldtokt tetszés szerinti sorrenden oldhtod meg.
Részletesebbenf függvény bijektív, ha injektív és szürjektív is (azaz minden képhalmazbeli elemnek pontosan egy ısképe van)
Mgyr Eszter. tétel Függvények vizsgált elemi úton és dierenciálszámítás elhsználásávl Függvény: H egy A hlmz minden eleméhez hozzárendelünk egy B hlmz egy-egy elemét, kkor egy A-ból B-be rendelı üggvényt
RészletesebbenA Formális nyelvek vizsga teljesítése. a) Normál A vizsgán 60 pont szerezhet, amely két 30 pontos részb l áll össze az alábbi módon:
A Formális nyelvek vizsga teljesítése a) Normál A vizsgán 60 pont szerezhet, amely két 30 pontos részb l áll össze az alábbi módon: 1. Öt kis kérdés megválaszolása egyenként 6 pontért, melyet minimum 12
RészletesebbenHeves Megyei Középiskolák Palotás József és Kertész Andor Matematikai Emlékversenye évfolyam (a feladatok megoldása)
Okttási Hivtl E g r i P e d g ó g i i O k t t á s i K ö z p o n t Cím: 00 Eger, Szvorényi u. 7. Postcím: 00 Eger, Szvorényi u. 7. elefon: /50-90 Honlp: www.oktts.hu E-mil: POKEger@oh.gov.hu Heves Megyei
Részletesebben30. ERŐSEN ÜSSZEFÜGGŐ KOMPONENSEK
30. ERŐSEN ÜSSZEFÜGGŐ KOMPONENSEK A gráfos alkalmazások között is találkozunk olyan problémákkal, amelyeket megoldását a részekre bontott gráfon határozzuk meg, majd ezeket alkalmas módon teljes megoldássá
RészletesebbenThis article shows a new approximation cosinus theorem of geometry of Bolyai, Euclides and Riemann. From this pont of view these are special cases.
EXPANDED BOLYAI GEOMETRY HORVÁTH ISTVÁN SZELLŐ LÁSZLÓ EXPANDED BOLYAI GEOMETRY CIKKSOROZAT A KITERJESZTETT BOLYAI GEOMETRIÁRÓL: I. BOLYAI JÁNOS ÚJ, MÁS VILÁGA Cikkünken egy új megközelítésen tárgyljuk
RészletesebbenA + B = B + A A B = B A ( A + B ) + C = A + ( B + C ) ( A B ) C = A ( B C ) A ( B + C ) = ( A B ) + ( A C ) A + ( B C ) = ( A + B ) ( A + C )
Hlmzelmélet Kojukció: (és) (csk kkor igz h midkét állítás igz) Diszjukció: (vgy) (csk kkor hmis h midkét állítás hmis) Implikáció: A B (kkor és csk kkor hmis h A igz és B hmis) Ekvivleci: A B (kkor és
RészletesebbenDiszkrét matematika 2. estis képzés
Diszkrét matematika 2. estis képzés 2018. tavasz 1. Diszkrét matematika 2. estis képzés 11. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
RészletesebbenAlap fatranszformátorok II
Alap fatranszformátorok II Vágvölgyi Sándor Fülöp Zoltán és Vágvölgyi Sándor [2, 3] közös eredményeit ismertetjük. Fogalmak, jelölések A Σ feletti alaptermek TA = (T Σ, Σ) Σ algebráját tekintjük. Minden
RészletesebbenFeladatok, amelyek gráfokkal oldhatók meg 1) A königsbergi hidak problémája (Euler-féle probléma) a
Feladatok, amelyek gráfokkal oldhatók meg ) A königsbergi hidak problémája (Euler-féle probléma) a b d c A megfelelő gráf: d a b c ) Egy szórakoztató feladat (Hamilton-féle probléma) Helyezzük el az,,,...,
RészletesebbenDiszkrét matematika 2.C szakirány
Diszkrét matematika 2.C szakirány 2017. tavasz 1. Diszkrét matematika 2.C szakirány 4. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék 2017.
RészletesebbenÖsszeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens
Lineáris egyenletrendszerek Összeállított: dr. Leitold Adrien egyetemi docens 2008.09.08. Leontieff-modellek Leontieff-modellek: input-output modellek gzdság leírásár legyen n féle, egymássl összefüggésben
RészletesebbenAszimmetrikus hibák számítási módszere, a hálózati elemek sorrendi helyettesítő vázlatai. Aszimmetrikus zárlatok számítása.
VEL.4 Aszimmetrikus hiák számítási módszere, hálózti elemek sorrendi helyettesítő vázlti. Aszimmetrikus zárltok számítás. Szimmetrikus összetevők módszere Alpelve, hogy ármilyen tetszőleges szimmetrikus
RészletesebbenOPTIMALIZÁLÁS LAGRANGE-FÉLE MULTIPLIKÁTOR SEGÍTSÉGÉVEL
OPTIMALIZÁLÁS LAGRANGE-FÉLE MULTIPLIKÁTOR SEGÍTSÉGÉVEL HAJDER LEVENTE 1. Bevezetés A Lgrnge-féle multiplikátoros eljárást Joseph Louis Lgrnge (1736-1813) olsz csillgász-mtemtikus (eredeti nevén Giuseppe
RészletesebbenMATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára
2008. jnuár 26. MATEMATIKA FELADATLAP 8. évfolymosok számár 2008. jnuár 26. 11:00 ór M 1 feltlp NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll olgozz! Zseszámológépet nem hsználhtsz. A feltokt tetszés szerinti sorrenen
Részletesebben2014. szeptember 24. és 26. Dr. Vincze Szilvia
2014. szeptember 24. és 26. Dr. Vincze Szilvia Mind a hétköznapi, mind a tudományos életben gyakran előfordul, hogy bizonyos halmazok elemei között kapcsolat figyelhető meg. A kapcsolat fogalmának matematikai
Részletesebben9. előadás Környezetfüggetlen nyelvek
9. előadás Környezetfüggetlen nyelvek Dr. Kallós Gábor 2015 2016 1 Tartalom Bevezetés CF nyelv példák Nyelvek és nyelvtanok egy- és többértelműsége Bal- és jobboldali levezetések A fák magassága és határa
Részletesebben17. előadás: Vektorok a térben
17. előadás: Vektorok a térben Szabó Szilárd A vektor fogalma A mai előadásban n 1 tetszőleges egész szám lehet, de az egyszerűség kedvéért a képletek az n = 2 esetben szerepelnek. Vektorok: rendezett
Részletesebben5. A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságai
A ritmus foglm ritmus zonossági I Elméleti összefoglló H > 0 > 0 > 0 vlós számok és n tetszőleges vlós szám kkor 0 n n H > 0 > 0 > 0 vlós számok kkor H > kkor z f( ) kkor z f( ) függvén szigorún monoton
Részletesebben5. Logaritmus. I. Nulladik ZH-ban láttuk: 125 -öt kapjunk. A 3 5 -nek a 3. hatványa 5, log. x Mennyi a log kifejezés értéke?
. Logritmus I. Nulldik ZH-bn láttuk:. Mennyi kifejezés értéke? (A) Megoldás I.: BME 0. szeptember. (7B) A feldt ritmus definíciójából kiindulv gykorltilg fejben végiggondolhtó. Az kérdés, hogy -öt hánydik
RészletesebbenDiszkrét matematika 2.C szakirány
Diszkrét matematika 2.C szakirány 2017. tavasz 1. Diszkrét matematika 2.C szakirány 3. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék 2017.
RészletesebbenNumerikus módszerek 2.
Numerikus módszerek 2. 12. elődás: Numerikus integrálás I. Krebsz Ann ELTE IK 2015. május 5. Trtlomjegyzék 1 Numerikus integrálás 2 Newton Cotes típusú kvdrtúr formulák 3 Hibformulák 4 Összetett formulák
Részletesebben2014/2015-ös tanév II. féléves tematika
Dr Vincze Szilvi 24/25-ös tnév II féléves temtik Mátrix foglm, speciális mátrixok Műveletek mátrixokkl, mátrix inverze 2 A determináns foglm és tuljdonsági 3 Lineáris egyenletrendszerek és megoldási módszereik
Részletesebben