ZH feladatok megoldásai
|
|
- Piroska Kisné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ZH feladatok megoldásai A CSOPORT 5. Írja le, hogy milyen szabályokat tartalmazhatnak az egyes Chomskynyelvosztályok (03 típusú nyelvek)! (4 pont) 3. típusú, vagy reguláris nyelvek szabályai A ab, A a formájúak, ahol A, B N, a T N nyelvtani (nemterminális) jelek halmaza, T terminálisok halmaza. 2. típusú, vagy környezetfüggetlen nyelvek A α, formájú szabályokat tartalmazhatnak, ahol A N, α (T N), azaz α tetsz leges (beleértve a 0-t is), véges számú nyelvtani és terminális szimbólum sorozata. 1. típusú, vagy környezetfügg (esetleg hosszúság-nemcsökkent ) nyelvek βaγ βαγ formájú szabályokat tartalmazhatnak, ahol A N, α, β, γ (T N) 1
2 Ezzel ekvivalens deníció: alakú szabályok, ahol α β α β, azaz β hossza nem kisebb α hosszánál. 0. típusú nyelvek szabályaira nincs megkötés. 6. Alakítsa determinisztikussá a következ véges, nemdeterminisztikus automatát, majd minimalizálja az így kapott determinisztikus automatát! ahol M 1 = {S, A, B, C, D}, {a, b}, δ, S, {C, D}, δ(s, a) = A; δ(s, b) = B; δ(a, a) = B C; δ(a, b) = C D; δ(b, a) = C; δ(b, b) = C; δ(c, a) = A; δ(c, b) = B; δ(d, a) = C; δ(d, b) = A. (13 pont) A feladat két részfeladatból tev dik össze. El ször determinisztikussá alakítjuk az adott automatát, majd ez utóbbit minimalizáljuk, ha lehet. Determinisztikussá tétel: Deniálunk egy új automatát, melynek állapotai a nemdeterminisztikus automata állapotainak részhalmazai, a kiinduló állapot az eredeti kiinduló állapotot tartalmazó halmaz, elfodadó állapotao pedig azok az állapothalmazok lesznek, melyek tartalmazzák az eredeti automata valamely elfogadó állapotát, jelen esetben C-t vagy D-t. Az új automata állapotai és mozgásai szabályai a következ k: p 0 := {S} kiindulási állapot; δ(p 0, a) = {A} =: p 1 hiszen az eredeti automata S-b l az a szimbólum hatására az A állapotba megy át. Az így kapott halmaz még nem szerepelt a determinisztikus automata állapotai között, ezért deniálunk egy ilyen új állapotot, p 1 -et. δ(p 0, b) = {B} =: p 2
3 hasonló megfontolások miatt. δ(p 1, a) = {B, C} =: p 3 A p 1 állapotból a szimbólum hatására két állapotátmenet adott a kiindulási automatában, ezért p 3 állapothalmaz az eredeti automata két állapotát tartalmazza. Ezt az algoritmust követve addig megyünk míg új állapotokat találunk. A továbbiakban csak a mozgási szabályokat szabályokat adjuk meg magyarázat nélkül, ahol az aláhúzott állapotok az els el fordulások: δ(p 1, b) = {C, D} =: p 4 δ(p 2, a) = {C} =: p 5 δ(p 2, b) = {C} = p 5 δ(p 3, a) = {A, C} =: p 6 δ(p 3, b) = {B, C} = p 3 δ(p 4, a) = {A, C} = p 6 δ(p 4, b) = {A, B} =: p 7 δ(p 5, a) = {A} = p 1 δ(p 5, b) = {B} = p 2 δ(p 6, a) = {A, B, C} =: p 8 δ(p 6, b) = {B, C, D} =: p 9 δ(p 7, a) = {B, C} = p 3 δ(p 7, b) = {C, D} = p 4 δ(p 8, a) = {A, B, C} = p 8 δ(p 8, b) = {B, C, D} = p 9 δ(p 9, a) = {A, C} = p 6 δ(p 9, b) = {A, B, C} = p 8 Elfogadó állapot lesz p 3, p 4, p 5, p 6, p 8, p 9. Ezzel deniáltuk a determinisztikus automatát, hiszen az összes állapotszimbólum párra megadtuk az állapotátmenetet. Minimalizálás: Osztályozást végzünk a determinisztikus automata állapotain egy ún. ekvivalencia-reláció segítségével. A relációt úgy deniáljuk, hogy azok az állapotok legyenek relációban egymással, amelyeket tetsz leges
4 jelsorozattal nem tudunk megkülönböztetni egymástól, azaz ezen jelsorozatokat az automata mindig vagy elfogadja, vagy elutasítja bármely egymásssal relációban lév állapotokból kiindulva. Mivel ez a reláció ekvivalencia-reláció, ezért osztályozást generál az állapotokon. Az egyes ekvivalencia-osztályokat egy iteratív algoritmussal határozzuk meg az alábbiak szerint. Ekvivalenciaosztályokat-családot gyártunk, úgy hogy az egyes ekvivalencia osztályokba az i hosszúságú szimbólumsorozatokkal megkülönböztethetelen állapotok kerüljenek. A 0-dik ekvivalencia osztályba a 0 hosszúságú sorozatokkal megkülönböztethetelen állapotok kerülnek, ezek nyilván az elutasító, és elfogadó állapotok lesznek: 0-ekvivalencia osztályok {p 0, p 1, p 2, p 7 }, {p 3, p 4, p 5, p 6, p 8, p 9 } Az 1-ekvivalencia osztályokat a fentiekb l úgy kapjuk meg, hogy megnézzük, hogy vannak-e olyan szimbólumok, amikkel meg lehet az egy osztályba tartozó állapotokat különböztetni, azaz hogy bizonyos állapotokból különböz (el z szinten lév ) ekvivalencia-osztályokban lév állapotba kerülünke. Itt pl. p 0 -ból a és b hatására is bent maradunk a {p 0, p 1, p 2, p 7 } halmazba, viszont p 1, p 2, p 7 -b l kiindulva mindenképpen {p 3, p 4, p 5, p 6, p 8, p 9 } halmazbeli állapotba kerülünk. Hasonló gondolatmenettel az alábbi ekvivalenciaosztályokat kaphatjuk: 1-ekvivalencia-osztályok {p 0 }, {p 1, p 2, p 7 }, {p 4 }, {p 5 }, {p 3, p 6, p 8, p 9 } 2-ekvivalencia-osztályok {p 0 }, {p 1, p 7 }, {p 2 }, {p 4 }, {p 5 }, {p 3, p 6, p 8, p 9 } azaz a kiindulási determinisztikus automatának 10 állapotából egy 6 állapotot tartalmazó minimálautomatát tudunk létrehozni. 7. Határozza meg az alábbi (véges) automata által felismert nyelvet: M 2 = {q 0, q 1, q 2 }, {a, b}, δ, q 0, {q 0, q 1 }, ahol δ(q 0, a) = q 1 ; δ(q 0, b) = q 0 ; δ(q 1, a) = q 1 ; δ(q 1, b) = q 2 ; δ(q 2, a) = q 2 ; δ(q 2, b) = q 2.
5 (5 pont) Ha felrajzoljuk az automata gráfját nyilvánvaló lesz, hogy a q 2 -es állapot csapda, azaz egy szót akkor fogad el az automata, ha nem kerül bele a q 2 állapotba. A másik két állapot elfogadó állapot. Az automata a L(M 2 ) = b a nyelvet fogadja el, azaz azt, ahol tetsz leges hosszú (beleértve a 0-t is) b-kb l álló sorozatot tetsz leges hosszú (beleértve a 0-t is) a-kból álló sorozat követ. Ennek természetesen eleme az üres szó is (ε). Más formalizmussal L(M 2 ) = b i a j i, j Tekintsük az alábbi környezetfüggetlen grammatikát: G = {S, A}, {if, then, else, for, do, a, b, c}, S, {S if b then A, S if b then A else S, S a, A for c do S, A a}. Adjuk meg legbaloldalibb levezetését az if b then for c do if b then a else a jelsorozatnak. Egyértelm -e a levezetés, ill. a nyelvtan? (7 pont) Sajnos a feladat eredeti megadása hibás volt. A második szabályban most már az else is szerepel, így az adott mondat levezethet. A mondat egyik legbaloldalibb levezetési az alábbi (a behelyettesített szimbólum alá van húzva): S if b then A if b then for c do S if b then for c do if b then A else S if b then for c do if b then a else S if b then for c do if b then a else A if b then for c do if b then a else a Hasonlóan helyes legbaloldalibb levezetés azonban az, amikor az elején nem az els, hanem a második szabályt alkalmazzuk, majd ezt a levezetést foly-
6 tatjuk: S if b then A else S if b then for c do S else S if b then for c do if b then A else S if b then for c do if b then a else S if b then for c do if b then a else A if b then for c do if b then a else a Tehát a levezetés, s így a nyelvtan sem egyértelm. 9. Hozza jólfésült nyelvtani formára (proper grammar) az alábbi nyelvtant! Ügyeljen az átalakítások helyes sorrendjére! Hogyan módosítaná a végs nyelvtant, hogy az üres szó (ε) is eleme legyen a nyelvnek? S bb a D, B A a, A be a, C c, D Db, E a. (10 pont) Jólfésült nyelvtani formára hozás négy egyszer algoritmus alkalmazásából áll: 1. Bottom-up (lentr l felfelé történ ) sz rés 2. Top-down (fentr l lefelé történ ) sz rés 3. ε-mentesítés 4. Egyszeres szabályok kiiktatása Mint az els pillanatra látható, a nyelvtan nem tartalmaz ε-szabályokat, ezért a 3. algoritmust nem kell végrehajtani a megadott nyelvtanon. Helyette van példában a második kérdés feltéve, tehát, hogyan tudjuk ε-osítani a végs nyelvtant, ami lényegesen egyszer bb feladat, mint az ε-mentesítés. 1. Bottom-up sz rés: Az ismert algoritmus alapján az alábbi halmazsorozatot hozzuk létre: B 0 = {a, b, c} B 1 = {a, b, c, S, A, B, C, E} =: B
7 Tehát D nyelvtani szimbólum, és az összes t tartalmazó szabályt elhagyható, mivel nem vezethet le bel le terminális jelsorozat, így az alábbi szabályok maradnak: S bb a, B A a, A be a, C c, E a. Megjegyzés: itt D ún. álrekurzíót okozó jel. 2. Top-down sz rés: T 0 = {S} T 1 = {S, B, a, b} T 2 = {S, A, B, a, b} T 3 = {S, A, B, E, a, b} =: T Tehát C nyelvtani, és c terminális szimbólum nem érhet el a mondatszimbólumból, így marad: S bb a, B A a, A be a, E a. 3. Egyszeres szabályok kiiktatása: egy darab egyszeres szabály maradt: B A A top-down sz r algoritmus segítségével az alábbi, az egyes szimbólumokból elérhet nyelvtani szimbólumokat tartalmazó halmazokat hozzuk létre: T B = {B, A}, T A = {A}, ami persze els ránézésre is nyilvánvaló. Ezért a B A szabályban az A szimbólumot a bel le kiinduló szabályok jobboldalával helyettesítve az alábbiakat kapjuk: B be a Tehát a jólfésült nyelvtanunk az alábbi szabályokból áll: S bb a, B be a, E a, hiszen az A nyelvtani jel feleslegessé vált. 4. ε-osítás: bevezetünk egy új Ŝ-sel jelölt mondatszimbólumot, valamint az alábbi szabályokat adjuk a grammatikához: Ŝ ε, Ŝ S.
8 B CSOPORT 5. Deniálja, mit tekintünk egy Σ alfabéta felett reguláriss halmaznak, és adja meg a rajtuk értelmezett szokásos m veleteket! (4 pont) Egy Σ alfabéta felett annak összes egy elem részhalmaza reguláris halmaz ({a} reguláris halmaz a Σ), valamint reguláris halmaz az üres szót {ε}, és az üres halmazt { } tartalmazó halmaz is. Regulárist halmazt kapnuk, ha az akábbi m veletek alkalmazásával: unió: P + Q, ahol P, Q reguláris halmaz konkatenáció: P Q, ahol P, Q reguláris halmaz tranzitív lezárt: P, ahol P reguláris halmaz A konkatenáció m velete az egymásután-írást jelenti, azaz P és Q halmaz elemeit egymás után írjuk, míg a tranzitív lezárt a halmazt elemeinek önmagával való egymásutáni-írását tartalmazó halmazt adja meg, formálisan: P = 6. Alakítsa determinisztikussá a következ véges, nemdeterminisztikus automatát, majd minimalizálja az így kapott determinisztikus automatát! ahol i=0 P i M 1 = {q 0, q 1, q 2, q 3, q 4 }, {0, 1}, δ, q 0, {q 3, q 4 }, δ(q 0, 0) = q 1 ; δ(q 0, 1) = q 2 ; δ(q 1, 0) = q 3 q 4 ; δ(q 1, 1) = q 2 q 3 ; δ(q 2, 0) = q 3 ; δ(q 2, 1) = q 3 ; δ(q 3, 0) = q 2 ; δ(q 3, 1) = q 1 ; δ(q 4, 0) = q 3 ; δ(q 4, 1) = q 2. (13 pont) A feladat két részfeladatból tev dik össze. El ször determinisztikussá alakítjuk az adott automatát, majd ez utóbbit minimalizáljuk, ha lehet.
9 Determinisztikussá tétel: Deniálunk egy új automatát, melynek állapotai a nemdeterminisztikus automata állapotainak részhalmazai, a kiinduló állapot az eredeti kiinduló állapotot tartalmazó halmaz, elfodadó állapotao pedig azok az állapothalmazok lesznek, melyek tartalmazzák az eredeti automata valamely elfogadó állapotát, jelen esetben q 3 -at vagy q 4 -et. Az új automata állapotai és mozgásai szabályai a következ k: p 0 := {q 0 } kiindulási állapot; δ(p 0, 0) = {q 1 } =: p 1 hiszen az eredeti automata q 0 -ból a 0 szimbólum hatására a q 1 állapotba megy át. Az így kapott halmaz még nem szerepelt a determinisztikus automata állapotai között, ezért deniálunk egy ilyen új állapotot, p 1 -et. hasonló megfontolások miatt. δ(p 0, 1) = {q 2 } =: p 2 δ(p 1, 0) = {q 3, q 4 } =: p 3 A p 1 állapotból 0 szimbólum hatására két állapotátmenet adott a kiindulási automatában, ezért p 3 állapothalmaz az eredeti automata két állapotát tartalmazza. Ezt az algoritmust követve addig megyünk míg új állapotokat találunk. A továbbiakban csak a mozgási szabályokat szabályokat adjuk meg magyarázat nélkül, ahol az aláhúzott állapotok az els el fordulások: δ(p 1, 1) = {q 2, q 3 } =: p 4 δ(p 2, 0) = {q 3 } =: p 5 δ(p 2, 1) = {q 3 } = p 5 δ(p 3, 0) = {q 2, q 3 } = p 4 δ(p 3, 1) = {q 1, q 2 } =: p 6 δ(p 4, 0) = {q 2, q 3 } = p 4 δ(p 4, 1) = {q 1, q 3 } =: p 7 δ(p 5, 0) = {A} = p 2 δ(p 5, 1) = {B} = p 1 δ(p 6, 0) = {q 3, q 4 } = p 3 δ(p 6, 1) = {q 2, q 3 } = p 4
10 δ(p 7, 0) = {q 2, q 3, q 4 } =: p 8 δ(p 7, 1) = {q 1, q 2, q 3 } =: p 9 δ(p 8, 0) = {q 2, q 3 } = p 4 δ(p 8, 1) = {q 1, q 2, q 3 } = p 9 δ(p 9, 0) = {q 2, q 3, q 4 } = p 8 δ(p 9, 1) = {q 1, q 2, q 3 } = p 9 Elfogadó állapot lesz p 3, p 4, p 5, p 7, p 8, p 9. Ezzel deniáltuk a determinisztikus automatát, hiszen az összes állapotszimbólum párra megadtuk az állapotátmenetet. Minimalizálás: Osztályozást végzünk a determinisztikus automata állapotain egy ún. ekvivalencia-reláció segítségével. A relációt úgy deniáljuk, hogy azok az állapotok legyenek relációban egymással, amelyeket tetsz leges jelsorozattal nem tudunk megkülönböztetni egymástól, azaz ezen jelsorozatokat az automata mindig vagy elfogadja, vagy elutasítja bármely egymásssal relációban lév állapotokból kiindulva. Mivel ez a reláció ekvivalencia-reláció, ezért osztályozást generál az állapotokon. Az egyes ekvivalencia-osztályokat egy iteratív algoritmussal határozzuk meg az alábbiak szerint. Ekvivalenciaosztályokat-családot gyártunk, úgy hogy az egyes ekvivalencia osztályokba az i hosszúságú szimbólumsorozatokkal megkülönböztethetelen állapotok kerüljenek. A 0-dik ekvivalencia osztályba a 0 hosszúságú sorozatokkal megkülönböztethetelen állapotok kerülnek, ezek nyilván az elutasító, és elfogadó állapotok lesznek: 0-ekvivalencia osztályok {p 0, p 1, p 2, p 6 }, {p 3, p 4, p 5, p 7, p 8, p 9 } Az 1-ekvivalencia osztályokat a fentiekb l úgy kapjuk meg, hogy megnézzük, hogy vannak-e olyan szimbólumok, amikkel meg lehet az egy osztályba tartozó állapotokat különböztetni, azaz hogy bizonyos állapotokból különböz (el z szinten lév ) ekvivalencia-osztályokban lév állapotba kerülünke. Itt pl. p 0 -ból 0 és 1 hatására is bent maradunk a {p 0, p 1, p 2, p 6 } halmazba, viszont p 1, p 2, p 6 -ból kiindulva mindenképpen {p 3, p 4, p 5, p 7, p 8, p 9 } halmazbeli állapotba kerülünk. Hasonló gondolatmenettel az alábbi ekvivalenciaosztályokat kaphatjuk:
11 1-ekvivalencia-osztályok {p 0 }, {p 1, p 2, p 6 }, {p 3, p 5 }, {p 4, p 7, p 8, p 9 } 2-ekvivalencia-osztályok {p 0 }, {p 2 }, {p 1, p 6 }, {p 3 }, {p 5 }, {p 4, p 7, p 8, p 9 } Ezen az ekvivalencia-osztályok már tovább nem bonthatók, megkülönböztethetetlen állapotokat tartalmaznak, hiszen pl. p 1 -b l és p 6 -ból 0 hatására p 3 -ba, 1 hatására p 4 állapotba jut az automata. Így a minimálautomatánk 6 állapotot tartalmaz. 7. Határozza meg az alábbi (véges) automata által felismert nyelvet: M 2 = {S, A, B}, {a, b}, δ, S, {A, B}, ahol δ(s, a) = A; δ(s, b) = B; δ(a, a) = S; δ(a, b) = B; δ(b, a) = A; δ(b, b) = S. (5 pont) Ha felrajzoljuk az automata gráfját láthatjuk, hogy S-b l és B-b l két egymásutáni a-ra visszajutunk a kiinduló állapotba, míg S-b l és A-ból két egymásutáni b-re szintén ez történik. Ezek tehát azok a jelsorozatok, ami után elutasító állapotba kerül az automata. Áltanánosaban fogalmazva az automata olyan jelsorozatokat fogad el, amelyek nem párosszámú, vagyis páratlan számú a-ra vagy b-re végz dnek, formálisan: L(M 2 ) = {a 2i+1 b 2i+1 wab 2i+1 wba 2i+1 }, i 0; w {a, b}. Itt az els két kifejezés a csak a-kból és b-kb l álló elfogadott szavakat írja le, még a második kett azokat amelyek nem homogének. 8. Egyértelm -e az alábbi környezetfüggetlen grammatika? Ha nem, adjon meg olyan jelsorozatot, amelyhez két különböz levezetési fa tartozik! G = {S, A}, {a, b}, S, {S A, A AbA, A a}.
12 (7 pont) Sajnos ez a feladat némileg hibás volt, az utolsó szabály helyesen: A a. Tekintsük az alábbi mondatot: ababa. Ehhez két legbaloldalibb levezetés is tartozik, tehát a mondatnak nincs egyértelm szintaxisfája (a behelyettesített szimbólum alá van húzva): S AbA aba ababa ababa ababa S AbA AbAbA ababa ababa ababa Tehát a nyelvtan nem egyértelm. 9. Hozza jólfésült nyelvtani formára (proper grammar) az alábbi nyelvtant! Ügyeljen az átalakítások helyes sorrendjére! Hogyan módosítaná a végs nyelvtant, hogy az üres szó (ε) is eleme legyen a nyelvnek? S aa b E, A B b, B ad a, C c, D b, E Ea. (10 pont) Jólfésült nyelvtani formára hozás négy egyszer algoritmus alkalmazásából áll: 1. Bottom-up (lentr l felfelé történ ) sz rés 2. Top-down (fentr l lefelé történ ) sz rés 3. ε-mentesítés 4. Egyszeres szabályok kiiktatása Mint az els pillanatra látható, a nyelvtan nem tartalmaz ε-szabályokat, ezért a 3. algoritmust nem kell végrehajtani a megadott nyelvtanon. Helyette van példában a második kérdés feltéve, tehát, hogyan tudjuk ε-osítani a végs nyelvtant, ami lényegesen egyszer bb feladat, mint az ε-mentesítés.
13 1. Bottom-up sz rés: Az ismert algoritmus alapján az alábbi halmazsorozatot hozzuk létre: B 0 = {a, b, c} B 1 = {a, b, c, S, A, B, C, D} =: B Tehát E nyelvtani szimbólum, és az összes t tartalmazó szabályt elhagyható, mivel nem vezethet le bel le terminális jelsorozat, így az alábbi szabályok maradnak: S aa b, A B b, B ad a, C c, D b. Megjegyzés: itt E ún. álrekurzíót okozó jel. 2. Top-down sz rés: T 0 = {S} T 1 = {S, A, a, b} T 2 = {S, A, B, a, b} T 3 = {S, A, B, D, a, b} =: T Tehát C nyelvtani, és c terminális szimbólum nem érhet el a mondatszimbólumból, így marad: S aa b, A B b, B ad a, D b. 3. Egyszeres szabályok kiiktatása: egy darab egyszeres szabály maradt: A B A top-down sz r algoritmus segítségével az alábbi, az egyes szimbólumokból elérhet nyelvtani szimbólumokat tartalmazó halmazokat hozzuk létre: T A = {A, B}, T B = {B}, ami persze els ránézésre is nyilvánvaló. Ezért az A B szabályban a B szimbólumot a bel le kiinduló szabályok jobboldalával helyettesítve az alábbiakat kapjuk: A ad a Tehát a jólfésült nyelvtanunk az alábbi szabályokból áll: S aa b, A b ad a, D b.
14 hiszen a B nyelvtani jel feleslegessé vált. 4. ε-osítás: bevezetünk egy új Ŝ-sel jelölt mondatszimbólumot, valamint az alábbi szabályokat adjuk a grammatikához: Ŝ ε, Ŝ S.
A Formális nyelvek vizsga teljesítése. a) Normál A vizsgán 60 pont szerezhet, amely két 30 pontos részb l áll össze az alábbi módon:
A Formális nyelvek vizsga teljesítése a) Normál A vizsgán 60 pont szerezhet, amely két 30 pontos részb l áll össze az alábbi módon: 1. Öt rövid kérdés megválaszolása egyenként 6 pontért, melyet minimum
RészletesebbenA Formális nyelvek vizsga teljesítése. a) Normál A vizsgán 60 pont szerezhet, amely két 30 pontos részb l áll össze az alábbi módon:
A Formális nyelvek vizsga teljesítése a) Normál A vizsgán 60 pont szerezhet, amely két 30 pontos részb l áll össze az alábbi módon: 1. Öt kis kérdés megválaszolása egyenként 6 pontért, melyet minimum 12
RészletesebbenFormális nyelvek - 9.
Formális nyelvek - 9. Csuhaj Varjú Erzsébet Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék Informatikai Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem H-1117 Budapest Pázmány Péter sétány 1/c E-mail: csuhaj@inf.elte.hu 1 Véges
RészletesebbenFeladatok: 1. Add meg a következ balreguláris nyelvtannak megfelel jobbreguláris nyelvtant!
Feladatok: 1. Add meg a következ balreguláris nyelvtannak megfelel jobbreguláris nyelvtant! Megoldás: S b A a Ezzel a feladattal az volt a gondom, hogy a könyvben tanultak alapján elkezdtem levezetni,
RészletesebbenChomsky-féle hierarchia
http://www.cs.ubbcluj.ro/~kasa/formalis.html Chomsky-féle hierarchia G = (N, T, P, S) nyelvtan: 0-s típusú (általános vagy mondatszerkezet ), ha semmilyen megkötést nem teszünk a helyettesítési szabályaira.
Részletesebben6. előadás A reguláris nyelvek jellemzése 2.
6. előadás A reguláris nyelvek jellemzése 2. Dr. Kallós Gábor 2014 2015 1 Tartalom A reguláris nyelvek osztályának jellemzése a körbebizonyítás Láncszabályok A 2. állítás és igazolása Ekvivalens 3-típusú
RészletesebbenA digitális számítás elmélete
A digitális számítás elmélete 8. előadás ápr. 16. Turing gépek és nyelvtanok A nyelvosztályok áttekintése Turing gépek és a természetes számokon értelmezett függvények Áttekintés Dominó Bizonyítások: L
Részletesebben6. előadás A reguláris nyelvek jellemzése 2.
6. előadás A reguláris nyelvek jellemzése 2. Dr. Kallós Gábor 2015 2016 1 Tartalom A reguláris nyelvek osztályának jellemzése a körbebizonyítás Láncszabályok A 2. állítás és igazolása Ekvivalens 3-típusú
RészletesebbenA számítógépes nyelvészet elmélete és gyakorlata. Formális nyelvek elmélete
A számítógépes nyelvészet elmélete és gyakorlata Formális nyelvek elmélete Nyelv Nyelvnek tekintem a mondatok valamely (véges vagy végtelen) halmazát; minden egyes mondat véges hosszúságú, és elemek véges
RészletesebbenA számítógépes nyelvészet elmélete és gyakorlata. Automaták
A számítógépes nyelvészet elmélete és gyakorlata Automaták Nyelvek és automaták A nyelvek automatákkal is jellemezhetőek Automaták hierarchiája Chomsky-féle hierarchia Automata: új eszköz a nyelvek komplexitásának
RészletesebbenFeladatok. 6. A CYK algoritmus segítségével döntsük el, hogy aabbcc eleme-e a G = {a, b, c}, {S, A, B, C}, P, S nyelvtan által generált nyelvnek!
Feladatok 1. A CYK algoritmus segítségével döntsük el, hogy cabcab eleme-e a G = {a, b, c}, {S, A, B, C, D, E}, P, S nyelvtan által generált nyelvnek! P: S AD EB SS A AB a B DD b C CB c D EC a E AD b 2.
RészletesebbenBudapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék INFORMATIKA 2 AUTOMATÁK ÉS NYELVEK.
Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék INFORMATIKA 2 AUTOMATÁK ÉS NYELVEK Vajk István 2010. március Tartalomjegyzék 1. Fejezet Automaták és nyelvek
RészletesebbenDeníciók és tételek a beugró vizsgára
Deníciók és tételek a beugró vizsgára (a szóbeli viszgázás jogáért) Utolsó módosítás: 2008. december 2. 2 Bevezetés Számítási problémának nevezünk egy olyan, a matematika nyelvén megfogalmazott kérdést,
RészletesebbenVéges automaták, reguláris nyelvek
Véges automaták, reguláris nyelvek Kiegészítő anyag az lgoritmuselmélet tárgyhoz (a Rónyai Ivanyos Szabó: lgoritmusok könyv mellé) Friedl Katalin BME SZIT friedl@cs.bme.hu 27. augusztus 3. véges automata
RészletesebbenLogika és számításelmélet. 10. előadás
Logika és számításelmélet 10. előadás Rice tétel Rekurzíve felsorolható nyelvek tulajdonságai Tetszőleges P RE halmazt a rekurzívan felsorolható nyelvek egy tulajdonságának nevezzük. P triviális, ha P
RészletesebbenHázi feladatok megoldása. Nyelvek felismerése. Házi feladatok megoldása. Házi feladatok megoldása. Formális nyelvek, 5. gyakorlat
Házi feladatok megoldása Nyelvek felismerése Formális nyelvek, 5. gyakorlat 1. feladat Adjunk a következő nyelvet generáló 3. típusú nyelvtant! Azon M-áris számrendszerbeli számok, melyek d-vel osztva
RészletesebbenAutomaták mint elfogadók (akceptorok)
Automaták mint elfogadók (akceptorok) Ha egy iniciális Moore-automatában a kimenőjelek halmaza csupán kételemű: {elfogadom, nem fogadom el}, és az utolsó kimenőjel dönti el azt a kérdést, hogy elfogadható-e
RészletesebbenA digitális számítás elmélete
A digitális számítás elmélete 1. előadás szept. 19. Determinisztikus véges automaták 1. Példa: Fotocellás ajtó m m m k b s = mindkét helyen = kint = bent = sehol k k b s m csukva b nyitva csukva nyitva
RészletesebbenPermutációk véges halmazon (el adásvázlat, február 12.)
Permutációk véges halmazon el adásvázlat 2008 február 12 Maróti Miklós Ennek az el adásnak a megértéséhez a következ fogalmakat kell tudni: ismétlés nélküli variáció leképezés indulási és érkezési halmaz
RészletesebbenAtomataelmélet: A Rabin Scott-automata
A 19. óra vázlata: Atomataelmélet: A Rabin Scott-automata Az eddigieken a formális nyelveket generatív szempontból vizsgáltuk, vagyis a nyelvtan (generatív grammatika) szemszögéből. A generatív grammatika
RészletesebbenSzámításelmélet. Második előadás
Számításelmélet Második előadás Többszalagos Turing-gép Turing-gép k (konstans) számú szalaggal A szalagok mindegyike rendelkezik egy független író / olvasó fejjel A bemenet az első szalagra kerül, a többi
RészletesebbenMBNK12: Permutációk (el adásvázlat, április 11.) Maróti Miklós
MBNK12: Permutációk el adásvázlat 2016 április 11 Maróti Miklós 1 Deníció Az A halmaz permutációin a π : A A bijektív leképezéseket értjünk Tetsz leges n pozitív egészre az {1 n} halmaz összes permutációinak
RészletesebbenTeljes visszalépéses elemzés
Teljes visszalépéses elemzés adott a következő nyelvtan S» aad a A» b c elemezzük a következő szöveget: accd» ccd ddc S S a A d a A b c d a c c d a c c d Teljes visszalépéses elemzés adott a következő
RészletesebbenAutomaták és formális nyelvek
Automaták és formális nyelvek Bevezetés a számítástudomány alapjaiba 1. Formális nyelvek 2006.11.13. 1 Automaták és formális nyelvek - bevezetés Automaták elmélete: információs gépek általános absztrakt
RészletesebbenRelációk. 1. Descartes-szorzat
Relációk Descartes-szorzat. Relációk szorzata, inverze. Relációk tulajdonságai. Ekvivalenciareláció, osztályozás. Részbenrendezés, Hasse-diagram.. Descartes-szorzat A kurzuson már megtanultuk mik a halmazok
RészletesebbenFormális nyelvek és automaták vizsgához statisztikailag igazolt várható vizsgakérdések
1. Feladat Az első feladatban szereplő - kérdések 1 Minden környezet független nyelv felismerhető veremautomatával. Minden környezet független nyelv felismerhető 1 veremmel. Minden 3. típusú nyelv felismerhető
RészletesebbenFormális nyelvek és automaták
Formális nyelvek és automaták Nagy Sára gyakorlatai alapján Készítette: Nagy Krisztián 2. gyakorlat Ismétlés: Megjegyzés: Az ismétlés egy része nem szerepel a dokumentumban, mivel lényegében a teljes 1.
RészletesebbenNyelvek és automaták augusztus
Nyelvek és automaták Csima Judit Friedl Katalin 2013. augusztus Ez a jegyzet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnökinformatikus hallgatói számára tartott Nyelvek és Automaták tantárgy
RészletesebbenChomsky-féle hierarchia
http://www.ms.sapientia.ro/ kasa/formalis.htm Chomsky-féle hierarchia G = (N, T, P, S) nyelvtan: 0-s típusú (általános vagy mondatszerkezetű), ha semmilyen megkötést nem teszünk a helyettesítési szabályaira.
Részletesebbendefiniálunk. Legyen egy konfiguráció, ahol és. A következő három esetet különböztetjük meg. 1. Ha, akkor 2. Ha, akkor, ahol, ha, és egyébként.
Számításelmélet Kiszámítási problémának nevezünk egy olyan, a matematika nyelvén megfogalmazott kérdést, amire számítógéppel szeretnénk megadni a választ. (A matematika nyelvén precízen megfogalmazott
RészletesebbenA Turing-gép. Formális nyelvek III.
Formális nyelvek III. Általános és környezetfüggő nyelvek Fülöp Zoltán SZTE TTIK Informatikai Intézet Számítástudomány Alapjai Tanszék 6720 Szeged, Árpád tér 2. Definíció. Egy Turing-gép egy M = (Q,Σ,Γ,
Részletesebben1. tétel - Gráfok alapfogalmai
1. tétel - Gráfok alapfogalmai 1. irányítatlan gráf fogalma A G (irányítatlan) gráf egy (Φ, E, V) hátmas, ahol E az élek halmaza, V a csúcsok (pontok) halmaza, Φ: E {V-beli rendezetlen párok} illeszkedési
Részletesebben0,424 0,576. f) P (X 2 = 3) g) P (X 3 = 1) h) P (X 4 = 1 vagy 2 X 2 = 2) i) P (X 7 = 3, X 4 = 1, X 2 = 2 X 0 = 2) j) P (X 7 = 3, X 4 = 1, X 2 = 2)
Legyen adott a P átmenetvalószín ség mátrix és a ϕ 0 kezdeti eloszlás Kérdés, hogy miként lehetne meghatározni az egyes állapotokban való tartózkodás valószín ségét az n-edik lépés múlva Deniáljuk az n-lépéses
RészletesebbenAlap fatranszformátorok II
Alap fatranszformátorok II Vágvölgyi Sándor Fülöp Zoltán és Vágvölgyi Sándor [2, 3] közös eredményeit ismertetjük. Fogalmak, jelölések A Σ feletti alaptermek TA = (T Σ, Σ) Σ algebráját tekintjük. Minden
RészletesebbenRelációk. 1. Descartes-szorzat. 2. Relációk
Relációk Descartes-szorzat. Relációk szorzata, inverze. Relációk tulajdonságai. Ekvivalenciareláció, osztályozás. Részbenrendezés, Hasse-diagram. 1. Descartes-szorzat 1. Deníció. Tetsz leges két a, b objektum
RészletesebbenTuring-gépek. Számításelmélet (7. gyakorlat) Turing-gépek 2009/10 II. félév 1 / 1
Turing-gépek Logika és számításelmélet, 7. gyakorlat 2009/10 II. félév Számításelmélet (7. gyakorlat) Turing-gépek 2009/10 II. félév 1 / 1 A Turing-gép Az algoritmus fogalmának egy intuitív definíciója:
RészletesebbenFormális nyelvek és automaták
Formális nyelvek és automaták Nagy Sára gyakorlatai alapján Készítette: Nagy Krisztián Utolsó óra MINTA ZH Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2012.05.18 1. feladat: KMP (Knuth-Morris-Prett)
RészletesebbenSorozatok és Sorozatok és / 18
Sorozatok 2015.11.30. és 2015.12.02. Sorozatok 2015.11.30. és 2015.12.02. 1 / 18 Tartalom 1 Sorozatok alapfogalmai 2 Sorozatok jellemz i 3 Sorozatok határértéke 4 Konvergencia és korlátosság 5 Cauchy-féle
RészletesebbenBisonc++ tutorial. Dévai Gergely. A szabály bal- és jobboldalát : választja el egymástól. A szabályalternatívák sorozatát ; zárja le.
Bisonc++ tutorial Dévai Gergely A Bisonc++ egy szintaktikuselemz -generátor: egy környezetfüggetlen nyelvtanból egy C++ programot generál, ami egy tokensorozat szintaktikai helyességét képes ellen rizni.
Részletesebben1. A k-szerver probléma
1. A k-szerver probléma Az egyik legismertebb on-line probléma a k-szerver probléma. A probléma általános deníciójának megadásához szükség van a metrikus tér fogalmára. Egy (M, d) párost, ahol M a metrikus
Részletesebbenhttp://www.ms.sapientia.ro/~kasa/formalis.htm
Formális nyelvek és fordítóprogramok http://www.ms.sapientia.ro/~kasa/formalis.htm Könyvészet 1. Csörnyei Zoltán, Kása Zoltán, Formális nyelvek és fordítóprogramok, Kolozsvári Egyetemi Kiadó, 2007. 2.
RészletesebbenKiterjesztések sek szemantikája
Kiterjesztések sek szemantikája Példa D Integer = {..., -1,0,1,... }; D Boolean = { true, false } D T1... T n T = D T 1... D Tn D T Az összes függvf ggvény halmaza, amelyek a D T1,..., D Tn halmazokból
Részletesebben7. előadás Környezetfüggetlen nyelvtanok
7. előadás dr. Kallós Gábor 2017 2018 Tartalom Bevezető Deriváció Előállított szó és nyelv Levezetési sorozat Reguláris nyelvtanok Reguláris nyelvekre vonatkozó 2. ekvivalencia tétel Konstrukciók (NVA
RészletesebbenFormális nyelvek és fordítóprogramok http://www.ms.sapientia.ro/~kasa/formalis.htm Könyvészet 1. Csörnyei Zoltán, Kása Zoltán, Formális nyelvek és fordítóprogramok, Kolozsvári Egyetemi Kiadó, 2007. 2.
RészletesebbenLineáris algebra 2. Filip Ferdinánd december 7. siva.banki.hu/jegyzetek
Lineáris algebra 2 Filip Ferdinánd filipferdinand@bgkuni-obudahu sivabankihu/jegyzetek 2015 december 7 Filip Ferdinánd 2016 februar 9 Lineáris algebra 2 1 / 37 Az el adás vázlata Determináns Determináns
RészletesebbenPredikátumkalkulus. 1. Bevezet. 2. Predikátumkalkulus, formalizálás. Predikátumkalkulus alapfogalmai, formalizálás, tagadás, logikailag igaz formulák.
Predikátumkalkulus Predikátumkalkulus alapfogalmai, formalizálás, tagadás, logikailag igaz formulák. 1. Bevezet Nézzük meg a következ két kijelentést: Minden almához tartozik egy fa, amir l leesett. Bármely
RészletesebbenHázi feladatok megoldása. Nyelvtani transzformációk. Házi feladatok megoldása. Házi feladatok megoldása. Formális nyelvek, 6. gyakorlat.
Nyelvtani transzformációk Formális nyelvek, 6. gyakorlat a. S (S) SS ε b. S XS ε és X (S) c. S (SS ) Megoldás: Célja: A nyelvtani transzformációk bemutatása Fogalmak: Megszorított típusok, normálformák,
RészletesebbenFormális nyelvek - 5.
Formális nyelvek - 5. Csuhaj Varjú Erzsébet Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék Informatikai Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem H-1117 Budapest Pázmány Péter sétány 1/c E-mail: csuhaj@inf.elte.hu 1 Lineáris
RészletesebbenHalmazok. Halmazelméleti alapfogalmak, hatványhalmaz, halmazm veletek, halmazm veletek azonosságai.
Halmazok Halmazelméleti alapfogalmak, hatványhalmaz, halmazm veletek, halmazm veletek azonosságai. 1. lapfogalmak halmaz és az eleme fogalmakat alapfogalmaknak tekintjük, nem deniáljuk ket. Jelölés: x
RészletesebbenFordítóprogramok (A,C,T szakirány) Feladatgy jtemény
Fordítóprogramok (A,C,T szakirány) Feladatgy jtemény ELTE IK 1 Lexikális elemzés 1. Add meg reguláris nyelvtannal, reguláris kifejezéssel és véges determinisztikus automatával a következ lexikális elemeket!
RészletesebbenBevezetés. 1. fejezet. Algebrai feladatok. Feladatok
. fejezet Bevezetés Algebrai feladatok J. A számok gyakran használt halmazaira a következ jelöléseket vezetjük be: N a nemnegatív egész számok, N + a pozitív egész számok, Z az egész számok, Q a racionális
RészletesebbenA SZÁMÍTÁSTUDOMÁNY ALAPJAI
Írta: ÉSIK ZOLTÁN A SZÁMÍTÁSTUDOMÁNY ALAPJAI Egyetemi tananyag 2011 COPYRIGHT: 2011 2016, Dr. Ésik Zoltán, Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Számítástudomány Alapjai Tanszék
RészletesebbenHALMAZELMÉLET feladatsor 1.
HALMAZELMÉLET feladatsor 1. Egy (H,, ) algebrai struktúra háló, ha (H, ) és (H, ) kommutatív félcsoport, és teljesül az ún. elnyelési tulajdonság: A, B H: A (A B) = A, A (A B) = A. A (H,, ) háló korlátos,
RészletesebbenBevezetés a számításelméletbe
Bevezetés a számításelméletbe egyetemi jegyzet Gazdag Zsolt Eötvös Loránd Tudományegyetem, Informatikai Kar, Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék Lektorálta: Dr. Németh L. Zoltán egyetemi adjunktus A
RészletesebbenAz informatika elméleti alapjai 2 elővizsga december 19.
Név (aláírás): Az informatika elméleti alapjai 2 elővizsga 2017. december 19. A vizsgadolgozat 1. feladatára helyes válaszonként 1-1 pont kapható, a 2-3. feladatok megoldásáért 6-6 pont, a 4. feladatra
RészletesebbenPredikátumkalkulus. Predikátumkalkulus alapfogalmai, formalizálás, tagadás, logikailag igaz formulák. Vizsgáljuk meg a következ két kijelentést.
Predikátumkalkulus Predikátumkalkulus alapfogalmai, formalizálás, tagadás, logikailag igaz formulák. 1. Bevezet Vizsgáljuk meg a következ két kijelentést. Minden almához tartozik egy fa, amir l leesett.
Részletesebben9. előadás Környezetfüggetlen nyelvek
9. előadás Környezetfüggetlen nyelvek Dr. Kallós Gábor 2015 2016 1 Tartalom Bevezetés CF nyelv példák Nyelvek és nyelvtanok egy- és többértelműsége Bal- és jobboldali levezetések A fák magassága és határa
RészletesebbenA Számítástudomány alapjai
Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék A Számítástudomány alapjai Szemelvények az Elméleti Számítástudomány területéről Fogalmak: Számítástechnika Realizáció, technológia Elméleti számítástudomány
RészletesebbenÍtéletkalkulus. 1. Bevezet. 2. Ítéletkalkulus
Ítéletkalkulus Logikai alapfogalmak, m veletek, formalizálás, logikai ekvivalencia, teljes diszjunktív normálforma, tautológia. 1. Bevezet A matematikai logikában az állításoknak nem a tényleges jelentésével,
RészletesebbenFormális nyelvek és gépek (definíciós és tétel lista - 09/10/2)
Formális nyelvek és gépek (definíciós és tétel lista - 09/10/2) ábécé: Ábécének nevezünk egy tetszőleges véges szimbólumhalmazt. Jelölése: X, Y betű: Az ábécé elemeit betűknek hívjuk. szó: Az X ábécé elemeinek
Részletesebben5. előadás. Programozás-elmélet. Programozás-elmélet 5. előadás
Elemi programok Definíció Az S A A program elemi, ha a A : S(a) { a, a, a, a,..., a, b b a}. A definíció alapján könnyen látható, hogy egy elemi program tényleg program. Speciális elemi programok a kövekezők:
RészletesebbenVektorterek. Wettl Ferenc február 17. Wettl Ferenc Vektorterek február / 27
Vektorterek Wettl Ferenc 2015. február 17. Wettl Ferenc Vektorterek 2015. február 17. 1 / 27 Tartalom 1 Egyenletrendszerek 2 Algebrai struktúrák 3 Vektortér 4 Bázis, dimenzió 5 Valós mátrixok és egyenletrendszerek
RészletesebbenA matematika nyelvér l bevezetés
A matematika nyelvér l bevezetés Wettl Ferenc 2012-09-06 Wettl Ferenc () A matematika nyelvér l bevezetés 2012-09-06 1 / 19 Tartalom 1 Matematika Matematikai kijelentések 2 Logikai m veletek Állítások
RészletesebbenFormális módszerek GM_IN003_1 Program verifikálás, formalizmusok
Formális módszerek GM_IN003_1 Program verifikálás, formalizmusok Program verifikálás Konkurens programozási megoldások terjedése -> verifikálás szükséges, (nehéz) logika Legszélesebb körben alkalmazott
Részletesebben5. előadás Reguláris kifejezések, a reguláris nyelvek jellemzése 1.
5. előadás Reguláris kifejezések, a reguláris nyelvek jellemzése 1. Dr. Kallós Gábor 2014 2015 1 Tartalom Reguláris kifejezések Meghatározás, tulajdonságok Kapcsolat a reguláris nyelvekkel A reguláris
RészletesebbenDicsőségtabló Beadós programozási feladatok
Dicsőségtabló Beadós programozási feladatok Hallgatói munkák 2017 2018 Szavak kiírása ábécé felett Készítő: Maurer Márton (GI, nappali, 2017) Elméleti háttér Adott véges Ʃ ábécé felett megszámlálhatóan
RészletesebbenDiszkrét matematika I. gyakorlat
Diszkrét matematika I. gyakorlat 1. gyakorlat Gyakorlatvezet : Dr. Kátai-Urbán Kamilla Helyettesít: Bogya Norbert 2011. szeptember 8. Tartalom Információk 1 Információk Honlapcímek Számonkérések, követelmények
Részletesebben6. előadás Környezetfüggetlen nyelvtanok/1.
6. előadás Környezetfüggetlen nyelvtanok/1. Dr. Kallós Gábor 2013 2014 1 Tartalom Bevezetés CF nyelv példák Nyelvek és nyelvtanok egy- és többértelműsége Bal- és jobboldali levezetések Levezetési fák A
Részletesebben9. előadás Veremautomaták 1.
9. előadás 1. Dr. Kallós Gábor 2014 2015 1 Tartalom Motiváció Verem és végtelen automata Felépítés, konfigurációk és átmenetek Szavak felismerése, felismert nyelv Az elfogadó állapottal és az üres veremmel
RészletesebbenMintaFeladatok 1.ZH Megoldások
Kérem e-mail-ben jelezze, ha hibát talál: (veanna@inf.elte.hu, vagy veanna@elte.hu ) 1. feladat L1 = {ab,ba,b} L2=b*ab* L3 = {a, bb, aba} L1L3 = {aba, abbb, ababa, baa, babb, baaba, ba, bbb, baba} (ab
RészletesebbenHalmazok. Halmazelméleti lapfogalmak, hatványhalmaz, halmazm veletek, halmazm veletek azonosságai.
Halmazok Halmazelméleti lapfogalmak, hatványhalmaz, halmazm veletek, halmazm veletek azonosságai. 1. lapfogalmak halmaz és az eleme fogalmakat alapfogalmaknak tekintjük, nem deniáljuk ket. Jelölés: x H,
RészletesebbenGAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN
GAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN Készült a TÁMOP-4.1.-08//a/KMR-009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék
RészletesebbenHázi feladatok megoldása. Nyelvek használata adatszerkezetek, képek leírására
Nyelvek használata adatszerkezetek, képek leírására Formális nyelvek, 2. gyakorlat 1. feladat Módosított : belsejében lehet _ jel is. Kezdődhet, de nem végződhet vele, két aláhúzás nem lehet egymás mellett.
RészletesebbenNEM-DETERMINISZTIKUS PROGRAMOK HELYESSÉGE. Szekvenciális programok kategóriái. Hoare-Dijkstra-Gries módszere
Szekvenciális programok kategóriái strukturálatlan strukturált NEM-DETERMINISZTIKUS PROGRAMOK HELYESSÉGE Hoare-Dijkstra-Gries módszere determinisztikus valódi korai nem-determinisztikus általános fejlett
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 4 IV. FÜGGVÉNYEk 1. LEkÉPEZÉSEk, függvények Definíció Legyen és két halmaz. Egy függvény -ből -ba egy olyan szabály, amely minden elemhez pontosan egy elemet rendel hozzá. Az
RészletesebbenAdatszerkezetek és algoritmusok
2010. január 8. Bevezet El z órák anyagainak áttekintése Ismétlés Adatszerkezetek osztályozása Sor, Verem, Lengyelforma Statikus, tömbös reprezentáció Dinamikus, láncolt reprezentáció Láncolt lista Lassú
RészletesebbenEmlékeztető: LR(0) elemzés. LR elemzések (SLR(1) és LR(1) elemzések)
Emlékeztető Emlékeztető: LR(0) elemzés A lexikális által előállított szimbólumsorozatot balról jobbra olvassuk, a szimbólumokat az vermébe tesszük. LR elemzések (SLR() és LR() elemzések) Fordítóprogramok
RészletesebbenModellek és Algoritmusok - 2.ZH Elmélet
Modellek és Algoritmusok - 2.ZH Elmélet Ha hibát elírást találsz kérlek jelezd: sellei_m@hotmail.com A fríss/javított változat elérhet : people.inf.elte.hu/semsaai/modalg/ 2.ZH Számonkérés: 3.EA-tól(DE-ek)
RészletesebbenFormális nyelvek Második, javított kiadás
BACH IVÁN Formális nyelvek Második, javított kiadás Egyetemi tankönyv TYPOTEX Kiadó Budapest, 2002 A könyv az illetékes kuratórium döntése alapján az Oktatási Minisztérium támogatásával a Felsőoktatási
RészletesebbenDiszkrét matematika 2.
Diszkrét matematika 2. Mérai László előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 1. előadás Gráfok halmaza, gráf, ahol a csúcsok halmaza, az élek illesztkedés reláció: illesztkedik az élre, ha ( -él illesztkedik
RészletesebbenLOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Logika és érveléstechnika NULLADREND LOGIKA 1. Készítette: Szakmai felel s: 2011. február Készült a következ m felhasználásával: Ruzsa
RészletesebbenInformatika szigorlat. A lexikális elemző feladatai közé tartozik a whitespace karakterek (a
Informatika szigorlat 17-es tétel: Felülről lefelé elemzések 1. Lexikális elemzés A lexikális elemző alapvető feladata az, hogy a forrásnyelvű program lexikális egységeit felismerje, azaz meghatározza
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem. Természettudományi Kar. Véges projektív síkok egy kártyajáték szemszögéb l. Rajta László. szakdolgozat.
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Véges projektív síkok egy kártyajáték szemszögéb l Rajta László Matematika BSc, Alkamazott matematikus szakirány szakdolgozat Témavezet : Szabó Mátyás
RészletesebbenDiszkrét matematika 1. középszint
Diszkrét matematika 1. középszint 2017. sz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 3. el adás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
RészletesebbenPolinomok (el adásvázlat, április 15.) Maróti Miklós
Polinomok (el adásvázlat, 2008 április 15) Maróti Miklós Ennek az el adásnak a megértéséhez a következ fogalmakat kell tudni: gy r, gy r additív csoportja, zéruseleme, és multiplikatív félcsoportja, egységelemes
RészletesebbenTaylor-polinomok. 1. Alapfeladatok. 2015. április 11. 1. Feladat: Írjuk fel az f(x) = e 2x függvény másodfokú Maclaurinpolinomját!
Taylor-polinomok 205. április.. Alapfeladatok. Feladat: Írjuk fel az fx) = e 2x függvény másodfokú Maclaurinpolinomját! Megoldás: A feladatot kétféle úton is megoldjuk. Az els megoldásban induljunk el
Részletesebben2. gyakorlat. A polárkoordináta-rendszer
. gyakorlat A polárkoordináta-rendszer Az 1. gyakorlaton megismerkedtünk a descartesi koordináta-rendszerrel. Síkvektorokat gyakran kényelmes ún. polárkoordinátákkal megadni: az r hosszúsággal és a φ irányszöggel
RészletesebbenDiMat II Végtelen halmazok
DiMat II Végtelen halmazok Czirbusz Sándor 2014. február 16. 1. fejezet A kiválasztási axióma. Ismétlés. 1. Deníció (Kiválasztási függvény) Legyen {X i, i I} nemüres halmazok egy indexelt családja. Egy
RészletesebbenDiszkrét matematika II., 8. előadás. Vektorterek
1 Diszkrét matematika II., 8. előadás Vektorterek Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach@inf.nyme.hu http://inf.nyme.hu/ takach/ 2007.??? Vektorterek Legyen T egy test (pl. R, Q, F p ). Definíció.
RészletesebbenRelációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!
függvények RE 1 Relációk Függvények függvények RE 2 Definíció Ha A, B és ρ A B, akkor azt mondjuk, hogy ρ reláció A és B között, vagy azt, hogy ρ leképezés A-ból B-be. Ha speciálisan A=B, azaz ρ A A, akkor
RészletesebbenMatematika alapjai; Feladatok
Matematika alapjai; Feladatok 1. Hét 1. Tekintsük a,, \ műveleteket. Melyek lesznek a.) kommutativok b.) asszociativak c.) disztributívak-e a, műveletek? Melyik melyikre? 2. Fejezzük ki a műveletet a \
RészletesebbenCsempe átíró nyelvtanok
Csempe átíró nyelvtanok Tile rewriting grammars Németh L. Zoltán Számítástudomány Alapjai Tanszék SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 1. előadás - 2006. április 10. Képek (pictures) I. Alapdefiníciók ábécé:
RészletesebbenFlex tutorial. Dévai Gergely
Flex tutorial Dévai Gergely A Flex (Fast Lexical Analyser) egy lexikáliselemz -generátor: reguláris kifejezések sorozatából egy C/C++ programot generál, ami szövegfájlokat képes lexikai elemek sorozatára
RészletesebbenFormális nyelvek és automaták előadások
VÁRTERÉSZ MAGDA Formális nyelvek és automaták előadások 2005/06-os tanév 1. félév Tartalomjegyzék 1. Előzetes tudnivalók 4 2. Bevezetés 15 3. Ábécé, szó, formális nyelv 17 4. Műveletek nyelvekkel 24 4.1.
RészletesebbenFORDÍTÓPROGRAMOK. MKSA3144F kidolgozott tételek. 0.6 -ás verzió. 2006 január 21., Domján Tamás
FORDÍTÓPROGRAMOK MKSA3144F kidolgozott tételek 0.6 -ás verzió 2006 január 21., Domján Tamás A dokumentum alapja egy puska és Tóth Péter által készített jegyzet volt, azt egészítettem ki, így hibákat, hiányosságokat
RészletesebbenSpeciális faautomata osztályok jellemzése
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Matematika- és Számítástudományok Doktori Iskola Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszék Speciális faautomata osztályok
RészletesebbenMatematika B/1. Tartalomjegyzék. 1. Célkit zések. 2. Általános követelmények. 3. Rövid leírás. 4. Oktatási módszer. Biró Zsolt. 1.
Matematika B/1 Biró Zsolt Tartalomjegyzék 1. Célkit zések 1 2. Általános követelmények 1 3. Rövid leírás 1 4. Oktatási módszer 1 5. Követelmények, pótlások 2 6. Program (el adás) 2 7. Program (gyakorlat)
RészletesebbenCsoporthatások. 1 Alapfogalmak 1 ALAPFOGALMAK. G csoport hatása az X halmazon egy olyan µ: G X X leképezés, amelyre teljesül
1 ALAPFOGALMAK Csoporthatások 1 Alapfogalmak G csoport hatása az X halmazon egy olyan µ: G X X leképezés, amelyre teljesül és µ(g, µ(h, x)) = µ(gh, x) µ(1 G, x) = x minden g, h G és x X esetén. Multiplikatív
RészletesebbenNyelv hatványa: Legyen L egy nyelv, nemnegatív egész hatványai,,. (rek. definició) Nyelv lezártja (iteráltja): Legyen L egy nyelv. L nyelv lezártja.
Univerzális ábécé: Szimbólumok egy megszámlálhatóan végtelen halmazát univerzális ábécének nevezzük Ábécé: Ábécének nevezzük az univerzális ábécé egy tetszőleges véges részhalmazát Betű: Az ábécé elemeit
RészletesebbenLineáris algebra és a rang fogalma (el adásvázlat, szeptember 29.) Maróti Miklós
Lineáris algebra és a rang fogalma (el adásvázlat, 2010. szeptember 29.) Maróti Miklós Ennek az el adásnak a megértéséhez a következ fogalmakat kell tudni: (1) A mátrixalgebrával kapcsolatban: számtest
Részletesebben