Automaták mint elfogadók (akceptorok)

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Automaták mint elfogadók (akceptorok)"

Átírás

1 Automaták mint elfogadók (akceptorok) Ha egy iniciális Moore-automatában a kimenőjelek halmaza csupán kételemű: {elfogadom, nem fogadom el}, és az utolsó kimenőjel dönti el azt a kérdést, hogy elfogadható-e az input szó, akkor ez az automata nyelvek definiálására válik alkalmassá. A µ függvényt ebben az esetben az elfogadom elem ősképe is definiálhatja. Ez jelenik meg a következő definícióban: 1

2 Definíció Rabin Scott-automata Az A = A, a 0, X, δ, A F rendezett ötöst Rabin Scott-automatának nevezzük, ahol A az állapotok nem üres halmaza, a 0 A a kezdő állapot, X a bemenőjelek nem üres halmaza (ábécéje), δ : A X A az átmeneti függvény, A F A a végállapotok halmaza. Végállapot: egy elfogadható szó hatására az automata egy ilyen állapotba kerül. 2

3 Definíció Azt mondjuk, hogy az A = A, a 0, X, δ, A F Rabin Scott-automata elfogadja a P X szót, ha az automata a P bemenő szó hatására a kezdő állapotból egy végállapotba jut, azaz ha δ(a 0, P ) A F. Egy A automata által elfogadott szavak nyelvét az automata által felismert nyelvnek nevezzük, és L A -val jelöljük, azaz L A {P P X és δ(a 0, P ) A F }. 3

4 Definíció Nemdeterminisztikus Rabin Scott-automata Az A = A, A 0, X, δ, A F rendezett ötöst nemdeterminisztikus Rabin Scott-automatának nevezzük, ahol A az állapotok nem üres halmaza, A 0 A a kezdő állapotok halmaza, X a bemenőjelek nem üres halmaza (ábécéje), δ : A X 2 A a nemdeterminisztikus átmeneti függvény, A F A a végállapotok halmaza. Végállapot: egy elfogadható szó hatására az automata tud úgy működni, hogy egy ilyen állapotba kerül. Ha A 0 = 1 és δ(a, x) = 1 minden a A és x X esetén, akkor az automata megfeleltethető egy determinisztikus automatának. 4

5 Az automata az a állapotból az x jel hatására a δ(a, x) állapothalmaz állapotaiba mehet át. A δ függvény kiterjesztése A X-ről 2 A X-re: δ(b, x) = δ(a, x) B A, x X. a B Az automata a B állapothalmaz állapotaiból az x jel hatására a δ(a, x) állapothalmaz állapotaiba mehet át. A δ függvény kiterjesztése 2 A X-ről 2 A X -ra: ˆδ(B, e) = B, ˆδ(B, P x) = δ(ˆδ(b, P ), x), B A, x X, P X. Az automata a B állapothalmaz állapotaiból a P ˆδ(B, P ) állapothalmaz állapotaiba mehet át. szó hatására a 5

6 Definíció Azt mondjuk, hogy az A = A, A 0, X, δ, A F nemdeterminisztikus Rabin Scott-automata elfogadja a P X szót, ha az automata tud úgy működni, hogy a P bemenő szó hatására a kezdő állapotok valamelyikéből egy végállapotba jut, azaz ha ˆδ(A 0, P ) A F. Egy A automata által elfogadott szavak nyelvét az automata által felismert nyelvnek nevezzük, és L A -val jelöljük, azaz L A {P P X és ˆδ(A 0, P ) A F }. 6

7 Definíció Két Rabin Scott-autmatát ekvivalensnek nevezzük, ha az általuk elfogadott nyelvek megegyeznek. Tétel Tetszőleges nemdeterminisztikus Rabin Scott-automatához van vele ekvivalens determinisztikus Rabin Scott-automata Bizonyítás Ha a nemdeterminisztikus automata A = A, A 0, X, δ, A F, akkor az A = 2 A, A 0, X, δ, {B B A, B A F } automata egy determinisztikus Rabin Scott-automata, továbbá L A = L A. 7

8 Definíció A G = V N, V T, S, H nyelvtant jobbregulárisnak nevezzük, ha szabályai A λ, A a, A ab alakúak, ahol a V T, A, B V N. A jobbreguláris nyelvtan a jobblineáris nyelvtan normálalakjának tekinthető. Tétel Tetszőleges jobblineáris nyelvtanhoz van vele ekvivalens jobbreguláris nyelvtan. Példa Legyen H = {S a, S aa, A bb, A as, B bb, B ba, B b}. Ekkor S aa abb abbb abbba abbbas abbbaa. 8

9 Analógiát keresve a jobbreguláris nyelvtanok és a Rabin Scott-automaták között a példából leolvasható, hogy a nemterminálisok játsszák az állapotok szerepét. Tétel Tetszőleges G reguláris nyelvtanhoz megadható olyan A nemdeterminisztikus, véges állapotú Rabin Scott-automata, amely a nyelvtan által generált nyelvet fogadja el. Bizonyítás Legyen G = V N, V T, S, H egy jobbreguláris nyelvtan. Legyen A = V N { }, A 0 = {S}, X = V T, A F = { } {B B λ} és δ(b, x) = {C C V N és B xc, vagy C = és B x}. Bizonyítható, hogy S P B (P VT, B V N) pontosan akkor teljesül, ha B ˆδ(S, P ), továbbá S P (P VT ) pontosan akkor teljesül, ha ˆδ(S, P ), vagy van olyan B V N, hogy B ˆδ(S, P ) és B λ. 9

10 Tétel Tetszőleges véges állapotú Rabin Scott-automatához van olyan G reguláris nyelvtan, amelyek által elfogadott, illetve generált nyelvek megegyeznek. Bizonyítás Legyen A = A, a 0, X, δ, A F egy tetszőleges, véges állapotú, Rabin Scott-automata. Legyen V N = A, V T = X, S = a 0 H = {a xb δ(a, x) = b} {a λ a A F }. Bizonyítható, hogy δ(a, P ) = b (a, b A, P X ) pontosan akkor teljesül, ha a P b, továbbá δ(a, P ) = b A F pontosan akkor, ha a P. Ezeket a = a 0 - ra alkalmazva: P L A δ(a 0, P ) A F S = a 0 P P L(G). 10

11 Környezetfüggetlen Nyelvtanok és (nemdeterminisztikus) veremautomaták A (nemdeterminisztikus) véges Rabin Scott-automaták kibővíthetők egy veremmel, ezáltal az állapotok halmaza végtelenné tehető. A veremautomata működése: Az automata egy-egy lépése során beolvas egy jelet, és a verem teteje, a belső állapot és a beolvasott jel függvényében állapotot vált és a verem teteje helyébe egy új szót tesz. Az input jel beolvasása esetleg elmaradhat, ekkor az állapotváltás és a veremtartalom-csere csak a verem tetejének és az állapotnak a függvénye. A veremautomata lépésekre bontott működésének fázisait konfigurációnak nevezzük. A konfiguráció a verem tartalmából, a belső állapotból és az input szó még be nem olvasott részéből álló szó. 11

12 Kezdetben a verem csak a verem alja jelet tartalmazza, beolvasásra kész a teljes input szó, s a veremautomatához tartozó véges automata a kezdő állapotában van. A lépést meghatározó átmeneti függvény nemdeterminisztikus, azaz a következő lépés nem feltétlenül egyértelmű. Az input szót az automata most is akkor fogadja el, ha tud úgy működni, hogy a szó beolvasásának hatására végállapotba kerül, a verem tartalma közömbös. A kezdő konfiguráció a verem alja jelből mint egybetűs szóból, a kezdeti állapotok egyikéből és a teljes input szóból áll. Innen kell tudni eljutni egy végkonfigurációba, amely egy veremszóból, egy végállapotból és az üres szóból áll. 12

13 Definíció Veremautomata a következő hetes: A = (Z, A, X, δ, z 0, A 0, A F ), ahol Z veremábécé, A a belső állapotok nem üres és véges halmaza, X a bemenő jelek ábécéje, δ : Z A (X {λ}) 2 Z A a (nemdeterminisztikus) átmeneti függvény, z 0 Z a verem alja jel, A 0 A a veremautomata kezdő állapotai, A F A a veremautomata vég- (vagy elfogadó) állapotai. A δ függvény értékei véges halmazok. Konfigurációk halmaza: Z AX (feltételezés: A (Z X) = ) 13

14 Definíció Az A veremautomata egy P Z AX konfigurációt egy lépésben átalakít a Q Z AX konfigurációba (jelekben: P Q), ha van olyan x X, z Z, a, b A, valamint W 1, W 2 Z, R X, hogy a következő összefüggések valamelyike fennáll: (a) P = W 2 zaxr, Q = W 2 W 1 br és (W 1, b) δ(z, a, x) (b) P = W 2 zar, Q = W 2 W 1 br és (W 1, b) δ(z, a, λ). A W 2 szó a z betűvel alkotja a verem tartalmát (z a verem teteje), a a pillanatnyi állapot, x az input szó soron következő és beolvasásra kerülő betűje, R (az esetleges x betűvel) az input szó még be nem olvasott része, W 1 a verem teteje helyébe kerülő szó. 14

15 Definíció A veremautomata által elfogadott nyelv: L A = {R X z 0 a 0 R W a valamely W Z, a 0 A 0 és a A F esetén.} Tétel A környezetfüggetlen nyelvek osztálya egybeesik a veremautomaták által elfogadott nyelvek osztályával. Definíció Amennyiben az átmeneti függvény determinisztikus, azaz δ : Z A X Z A, akkor a veremautomatát determinisztikusnak nevezzük. Tétel A determinisztikus veremautomaták által elfogadott nyelvek osztálya valódi részosztálya a nemdeterminisztikus veremautomaták által elfogadott nyelvek osztályának. 15

16 Mondatszerkezetű Nyelvek és a Turing-gépek A Turing-gép egy potenciálisan végtelen szalagmemóriával és egy íróolvasó fejjel ellátott véges automata. A szalagmemória pozíciókra van osztva, s minden egyes pozíció mint memória-egység az úgynevezett szalagábécé pontosan egy betűjének tárolására képes. Kezdetben a Turing-gép egy specifikált kezdőállapotában van, a szalagon egy véges hosszúságú startszó helyezkedik el, s az író-olvasó fej a startszó első betűjén áll. A startszó előtti és utáni (végtelen sok) szalagpozíció egy speciális betűvel, a szóközzel van feltöltve. A Turing-gép egy elemi operációja az író-olvasó fej alatti betű olvasásából, ezen betű felüĺırásából, a belső állapot változtatásából, s az íróolvasó fej egy pozícióval való balra vagy jobbra mozgatásából, vagy éppen a fej helybenhagyásából áll. Amennyiben a Turing-gép eljut egy végállapotba, megáll. 16

17 Definíció A Turing-gép egy rendezett hatos: M = (A, a 0, X,, A F, µ), ahol A a gép belső állapotainak (véges) halmaza, a 0 ( A) a kezdő állapot, X a szalagábécé, ( X) a szóköz betű, A F ( A) a végállapotok halmaza, µ : (A \ A F ) X A X {Bal, Jobb, Helyben} a gép nem feltétlenül mindenütt értelmezett mozgásfüggvénye. 17

18 µ: aktuális állapot, író-olvasó fej alatti jel új állapot, a szalagjelet felüĺıró szimbólum (mely nem feltétlen különböző a felüĺırt szimbólumtól), az elmozdulás iránya. Konfigurációk halmaza: X AX \ ( { }X AX X AX { } ) Feltételezés: A X =. Definíció Az M Turing-gép egy P konfigurációt egy lépésben átalakít a Q konfigurációba (jelekben: P Q), ha van olyan a, b A, x, y, z X, R, S X, valamint j, k N 0, hogy a következő összefüggések valamelyike fennáll: a) P = RxayS, µ(a, y) = b, z, Jobb, j Q k = RxzbS b) P = RxayS, µ(a, y) = b, z, Helyben, j Q k = RxbzS c) P = RxayS, µ(a, y) = b, z, Bal, j Q k = RbxzS 18

19 Definíció Az M Turing-gép által elfogadott nyelv: L M = {P X a 0 P QaR, ahol a A F } Tétel A Turing-gépek által elfogadott nyelvek osztálya megegyezik a mondatszerkezetű nyelvek osztályával. A korábbi automatákhoz hasonlóan definiálható a nemdeterminisztikus Turing-gép, és az általa elfogadott nyelv. Téetel A nemdeterminisztikus Turing-gépek által elfogadott nyelvek osztálya megegyezik a mondatszerkezetű nyelvek osztályával. 19

20 Környezetfüggő Nyelvek és a Lineárisan Korlátolt Automaták Ha kikötjük, hogy a nemdeterminisztikus Turing-gép működése során legfeljebb egy konstansszor annyi szalagpozíciót használjon, mint a startszó hossza, a lineárisan korlátolt automata fogalmához jutunk. Tétel A környezetfüggő nyelvek osztálya egybeesik a lineárisan korlátolt automaták által elfogadott nyelvek osztályával. Megjegyzés Mindezideig nevezetes megoldatlan probléma, hogy a determinisztikus lineárisan korlátolt automaták által felismert nyelvek osztálya valódi részosztálya-e a nemdeterminisztikus lineárisan korlátolt automaták által felismert nyelvek osztályának. 20

21 Megjegyzés Igazolható az is, hogy a lineárisan korlátolt automata alkalmas átdefiniálásával elérhető, hogy működése során legfeljebb annyi szalagpozíciót vegyen igénybe, mint a startszó hossza, s ugyanakkor az általa elfogadott nyelv egybeessék az eredeti lineárisan korlátolt automata által elfogadott nyelvvel. 21

22 Turing-gép mint jelátalakító Azt mondjuk, hogy az M = (A, a 0, X,, A F, µ) Turing-gép megáll a P X kezdő szóra, ha vannak olyan Q, R V szavak és a A F végállapot, hogy a 0 P QaR. Ekkor azt is mondhatjuk, hogy a Turing-gép a P szóhoz előálĺıtja a QR X szót. Így egy Turing-gép egy parciális, alfabetikus leképezést definiál, más szavakkal a Turinggép kiszámít egy parciális, alfabetikus függvényt. Az embereknek van valamilyen elképzelésük (intuíciójuk) a tényleges (effektív) kiszámíthatóságról. A következő tézis egy intuitív álĺıtást kapcsol össze egy egzakt álĺıtással: Church-tézis Minden olyan parciális függvény, amely effektíve kiszámítható, Turing-géppel is kiszámítható. 22

23 Probléma osztályok és megoldhatóságuk A Turing-gép egy input szóhoz igen-nem választ is rendelhet (pl. a QR kimenet tartalmaz-e szóközt vagy nem). Ilyen módon is definiálható nyelv. Definíció Egy V ábécé feletti nyelvet (V egy részhalmazát) rekurzívnek nevezünk, ha van olyan igen-nem válaszokat adó Turing-gép, amely a V minden elemére megáll, és a válasz pontosan akkor igen, ha a szó eleme a nyelvnek. rekurzíve felsorolhatónak nevezünk, ha van olyan igen-nem válaszokat adó Turing-gép, amely a nyelv minden elemére megáll igen válasszal, és ha egy nyelven kívüli elemre megáll, akkor a válasz nem. 23

24 Tétel A környezetfüggő (és így a környezetfüggetlen és a reguláris) nyelvek rekurzív nyelvek. A mondatszerkezetű nyelvek rekurzíve felsorolhatók. Probléma osztály nak nevezünk egy olyan halmazt, amelyhez van olyan V ábécé, amely segítségével az osztály minden eleme (nem feltétlenül egyértelműen) megfogalmazható, azaz létezik V -nak a problémaosztályra való leképezése, továbbá az osztály minden eleméhez tartozik egy-egy logikai érték. Az igaz értékű problémák halmazának ősképe egy részhalmaza V -nak, azaz egy nyelv. A probléma osztályt megoldhatónak nevezzük, ha ez a nyelv rekurzív, illetve parciálisan megoldhatónak, ha ez a nyelv rekurzíve felsorolható. 24

25 Egy probléma osztály pl. a Turing-gépek megállása: Adott egy Turing-gép és egy input szó. Vajon megáll-e a Turing-gép erre a szóra. Ez a probléma osztály nem megoldható, de parciálisan megoldható. A parciális megoldhatóság igazolása: Vajon létezik-e univerzális Turing-gép, olyan Turing-gép, amely tetszőleges Turing-gépet önmagát is beleértve képes szimulálni. Erre a válasz: igen. Az univerzális Turing-gép kimenete legyen mindig igen. Ez a Turing-gép egy rekurzíve-felsorolható nyelvet definiál, éppen a szükséges ősképet. Köszönöm a figyelmet 25

A Formális nyelvek vizsga teljesítése. a) Normál A vizsgán 60 pont szerezhet, amely két 30 pontos részb l áll össze az alábbi módon:

A Formális nyelvek vizsga teljesítése. a) Normál A vizsgán 60 pont szerezhet, amely két 30 pontos részb l áll össze az alábbi módon: A Formális nyelvek vizsga teljesítése a) Normál A vizsgán 60 pont szerezhet, amely két 30 pontos részb l áll össze az alábbi módon: 1. Öt kis kérdés megválaszolása egyenként 6 pontért, melyet minimum 12

Részletesebben

Atomataelmélet: A Rabin Scott-automata

Atomataelmélet: A Rabin Scott-automata A 19. óra vázlata: Atomataelmélet: A Rabin Scott-automata Az eddigieken a formális nyelveket generatív szempontból vizsgáltuk, vagyis a nyelvtan (generatív grammatika) szemszögéből. A generatív grammatika

Részletesebben

Turing-gépek. Számításelmélet (7. gyakorlat) Turing-gépek 2009/10 II. félév 1 / 1

Turing-gépek. Számításelmélet (7. gyakorlat) Turing-gépek 2009/10 II. félév 1 / 1 Turing-gépek Logika és számításelmélet, 7. gyakorlat 2009/10 II. félév Számításelmélet (7. gyakorlat) Turing-gépek 2009/10 II. félév 1 / 1 A Turing-gép Az algoritmus fogalmának egy intuitív definíciója:

Részletesebben

Automaták és formális nyelvek

Automaták és formális nyelvek Automaták és formális nyelvek Bevezetés a számítástudomány alapjaiba 1. Formális nyelvek 2006.11.13. 1 Automaták és formális nyelvek - bevezetés Automaták elmélete: információs gépek általános absztrakt

Részletesebben

Chomsky-féle hierarchia

Chomsky-féle hierarchia http://www.ms.sapientia.ro/ kasa/formalis.htm Chomsky-féle hierarchia G = (N, T, P, S) nyelvtan: 0-s típusú (általános vagy mondatszerkezetű), ha semmilyen megkötést nem teszünk a helyettesítési szabályaira.

Részletesebben

6. előadás A reguláris nyelvek jellemzése 2.

6. előadás A reguláris nyelvek jellemzése 2. 6. előadás A reguláris nyelvek jellemzése 2. Dr. Kallós Gábor 2015 2016 1 Tartalom A reguláris nyelvek osztályának jellemzése a körbebizonyítás Láncszabályok A 2. állítás és igazolása Ekvivalens 3-típusú

Részletesebben

Formális nyelvek és gépek (definíciós és tétel lista - 09/10/2)

Formális nyelvek és gépek (definíciós és tétel lista - 09/10/2) Formális nyelvek és gépek (definíciós és tétel lista - 09/10/2) ábécé: Ábécének nevezünk egy tetszőleges véges szimbólumhalmazt. Jelölése: X, Y betű: Az ábécé elemeit betűknek hívjuk. szó: Az X ábécé elemeinek

Részletesebben

ZH feladatok megoldásai

ZH feladatok megoldásai ZH feladatok megoldásai A CSOPORT 5. Írja le, hogy milyen szabályokat tartalmazhatnak az egyes Chomskynyelvosztályok (03 típusú nyelvek)! (4 pont) 3. típusú, vagy reguláris nyelvek szabályai A ab, A a

Részletesebben

Formális nyelvek és automaták előadások

Formális nyelvek és automaták előadások VÁRTERÉSZ MAGDA Formális nyelvek és automaták előadások 2005/06-os tanév 1. félév Tartalomjegyzék 1. Előzetes tudnivalók 4 2. Bevezetés 15 3. Ábécé, szó, formális nyelv 17 4. Műveletek nyelvekkel 24 4.1.

Részletesebben

ALAPFOGALMAK 1. A reláció az program programfüggvénye, ha. Azt mondjuk, hogy az feladat szigorúbb, mint az feladat, ha

ALAPFOGALMAK 1. A reláció az program programfüggvénye, ha. Azt mondjuk, hogy az feladat szigorúbb, mint az feladat, ha ALAPFOGALMAK 1 Á l l a p o t t é r Legyen I egy véges halmaz és legyenek A i, i I tetszőleges véges vagy megszámlálható, nem üres halmazok Ekkor az A= A i halmazt állapottérnek, az A i halmazokat pedig

Részletesebben

6. előadás Környezetfüggetlen nyelvtanok/1.

6. előadás Környezetfüggetlen nyelvtanok/1. 6. előadás Környezetfüggetlen nyelvtanok/1. Dr. Kallós Gábor 2013 2014 1 Tartalom Bevezetés CF nyelv példák Nyelvek és nyelvtanok egy- és többértelműsége Bal- és jobboldali levezetések Levezetési fák A

Részletesebben

NP-teljesség röviden

NP-teljesség röviden NP-teljesség röviden Bucsay Balázs earthquake[at]rycon[dot]hu http://rycon.hu 1 Turing gépek 1/3 Mi a turing gép? 1. Definíció. [Turing gép] Egy Turing-gép formálisan egy M = (K, Σ, δ, s) rendezett négyessel

Részletesebben

Emlékeztető: LR(0) elemzés. LR elemzések (SLR(1) és LR(1) elemzések)

Emlékeztető: LR(0) elemzés. LR elemzések (SLR(1) és LR(1) elemzések) Emlékeztető Emlékeztető: LR(0) elemzés A lexikális által előállított szimbólumsorozatot balról jobbra olvassuk, a szimbólumokat az vermébe tesszük. LR elemzések (SLR() és LR() elemzések) Fordítóprogramok

Részletesebben

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1 Halmazok 1 Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 2 A fejezet legfontosabb elemei Halmaz megadási módjai Halmazok közti műveletek (metszet,

Részletesebben

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé.

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. HA 1 Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) HA 2 Halmazok HA 3 Megjegyzések A halmaz, az elem és az eleme fogalmakat nem definiáljuk, hanem alapfogalmaknak

Részletesebben

A számítógépes nyelvészet elmélete és gyakorlata. Formális nyelvek elmélete

A számítógépes nyelvészet elmélete és gyakorlata. Formális nyelvek elmélete A számítógépes nyelvészet elmélete és gyakorlata Formális nyelvek elmélete Nyelv Nyelvnek tekintem a mondatok valamely (véges vagy végtelen) halmazát; minden egyes mondat véges hosszúságú, és elemek véges

Részletesebben

Formális Nyelvek - 1. Előadás

Formális Nyelvek - 1. Előadás Formális Nyelvek - 1. Előadás Csuhaj Varjú Erzsébet Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék Informatikai Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem H-1117 Budapest Pázmány Péter sétány 1/c E-mail: csuhaj@inf.elte.hu

Részletesebben

Fogalomtár a Formális nyelvek és

Fogalomtár a Formális nyelvek és Fogalomtár a Formális nyelvek és automaták tárgyhoz (A törzsanyaghoz tartozó definíciókat és tételeket jelöli.) Definíciók Univerzális ábécé: Szimbólumok egy megszámlálhatóan végtelen halmazát univerzális

Részletesebben

Formális Nyelvek és Automaták v1.9

Formális Nyelvek és Automaták v1.9 Formális Nyelvek és Automaták v1.9 Hernyák Zoltán E másolat nem használható fel szabadon, a készülő jegyzet egy munkapéldánya. A teljes jegyzetről, vagy annak bármely részéről bármely másolat készítéséhez

Részletesebben

5. A kiterjesztési elv, nyelvi változók

5. A kiterjesztési elv, nyelvi változók 5. A kiterjesztési elv, nyelvi változók Gépi intelligencia I. Fodor János BMF NIK IMRI NIMGI1MIEM Tartalomjegyzék I 1 A kiterjesztési elv 2 Nyelvi változók A kiterjesztési elv 237 A KITERJESZTÉSI ELV A

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 4 IV. FÜGGVÉNYEk 1. LEkÉPEZÉSEk, függvények Definíció Legyen és két halmaz. Egy függvény -ből -ba egy olyan szabály, amely minden elemhez pontosan egy elemet rendel hozzá. Az

Részletesebben

Kiterjesztések sek szemantikája

Kiterjesztések sek szemantikája Kiterjesztések sek szemantikája Példa D Integer = {..., -1,0,1,... }; D Boolean = { true, false } D T1... T n T = D T 1... D Tn D T Az összes függvf ggvény halmaza, amelyek a D T1,..., D Tn halmazokból

Részletesebben

A SZÁMÍTÁSTUDOMÁNY ALAPJAI

A SZÁMÍTÁSTUDOMÁNY ALAPJAI Írta: ÉSIK ZOLTÁN A SZÁMÍTÁSTUDOMÁNY ALAPJAI Egyetemi tananyag 2011 COPYRIGHT: 2011 2016, Dr. Ésik Zoltán, Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Számítástudomány Alapjai Tanszék

Részletesebben

Házi feladatok megoldása. Nyelvtani transzformációk. Házi feladatok megoldása. Házi feladatok megoldása. Formális nyelvek, 6. gyakorlat.

Házi feladatok megoldása. Nyelvtani transzformációk. Házi feladatok megoldása. Házi feladatok megoldása. Formális nyelvek, 6. gyakorlat. Nyelvtani transzformációk Formális nyelvek, 6. gyakorlat a. S (S) SS ε b. S XS ε és X (S) c. S (SS ) Megoldás: Célja: A nyelvtani transzformációk bemutatása Fogalmak: Megszorított típusok, normálformák,

Részletesebben

Felismerhető nyelvek zártsági tulajdonságai II... slide #30. Véges nemdeterminisztikus automata... slide #21

Felismerhető nyelvek zártsági tulajdonságai II... slide #30. Véges nemdeterminisztikus automata... slide #21 A számítástudomány alapjai Ésik Zoltán SZTE, Számítástudomány Alapjai Tanszék Bevezetes Bevezetés.................................................... slide #2 Automaták és formális nyelvek Szavak és nyelvek...............................................

Részletesebben

Feladatok: 1. Add meg a következ balreguláris nyelvtannak megfelel jobbreguláris nyelvtant!

Feladatok: 1. Add meg a következ balreguláris nyelvtannak megfelel jobbreguláris nyelvtant! Feladatok: 1. Add meg a következ balreguláris nyelvtannak megfelel jobbreguláris nyelvtant! Megoldás: S b A a Ezzel a feladattal az volt a gondom, hogy a könyvben tanultak alapján elkezdtem levezetni,

Részletesebben

Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék INFORMATIKA 2 AUTOMATÁK ÉS NYELVEK.

Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék INFORMATIKA 2 AUTOMATÁK ÉS NYELVEK. Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék INFORMATIKA 2 AUTOMATÁK ÉS NYELVEK Vajk István 2010. március Tartalomjegyzék 1. Fejezet Automaták és nyelvek

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 3 III. MEGFELELTETÉSEk, RELÁCIÓk 1. BEVEZETÉS Emlékeztetünk arra, hogy az rendezett párok halmazát az és halmazok Descartes-féle szorzatának nevezzük. Más szóval az és halmazok

Részletesebben

FORMÁLIS NYELVEK ÉS FORDÍTÓPROGRAMOK. LABORGYAKORLATOK

FORMÁLIS NYELVEK ÉS FORDÍTÓPROGRAMOK. LABORGYAKORLATOK FORMÁLIS NYELVEK ÉS FORDÍTÓPROGRAMOK LABORGYAKORLATOK http://www.ms.sapientia.ro/~kasa/formalis.htm 0 Formális nyelvek és fordítóprogramok http://www.ms.sapientia.ro/~kasa/formalis.htm Jelenlét kötelezõ!

Részletesebben

Algoritmusok bonyolultsága

Algoritmusok bonyolultsága Algoritmusok bonyolultsága 11. előadás http://www.ms.sapientia.ro/~kasa/komplex.htm () 1 / 1 NP-telesség Egy L nyelv NP-teles, ha L NP és minden L NP-re L L. Egy Π döntési feladat NP-teles, ha Π NP és

Részletesebben

Határérték. prezentációjából valók ((C)Pearson Education, Inc.) Összeállította: Wettl Ferenc október 11.

Határérték. prezentációjából valók ((C)Pearson Education, Inc.) Összeállította: Wettl Ferenc október 11. Határérték Thomas féle Kalkulus 1 című könyv alapján készült a könyvet használó hallgatóknak. A képek az eredeti könyv szabadon letölthető prezentációjából valók ((C)Pearson Education, Inc.) Összeállította:

Részletesebben

Számítógép és programozás 2

Számítógép és programozás 2 Számítógép és programozás 2 6. Előadás Problémaosztályok http://digitus.itk.ppke.hu/~flugi/ Emlékeztető A specifikáció egy előfeltételből és utófeltételből álló leírása a feladatnak Léteznek olyan feladatok,

Részletesebben

Számítógép és programozás 2

Számítógép és programozás 2 Számítógép és programozás 2 8. Előadás Megoldhatóság, hatékonyság http://digitus.itk.ppke.hu/~flugi/ Elméleti áttekintés a SzámProg 1 tárgyból Algoritmikus eldönthetőség kérdése Bizonyíthatóság kérdése,

Részletesebben

Algoritmusok helyességének bizonyítása. A Floyd-módszer

Algoritmusok helyességének bizonyítása. A Floyd-módszer Algoritmusok helyességének bizonyítása A Floyd-módszer Algoritmusok végrehajtása Egy A algoritmus esetében a változókat három változótípusról beszélhetünk, melyeket az X, Y és Z vektorokba csoportosítjuk

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 1 I. HALmAZOk 1. JELÖLÉSEk A halmaz fogalmát tulajdonságait gyakran használjuk a matematikában. A halmazt nem definiáljuk, ezt alapfogalomnak tekintjük. Ez nem szokatlan, hiszen

Részletesebben

Példák. Ismert a római számok halmaza, amely intuitív szintaxissal rendelkezik, hiszen pl.

Példák. Ismert a római számok halmaza, amely intuitív szintaxissal rendelkezik, hiszen pl. A 10. óra vázlata: Példák Ismert a római számk halmaza, amely intuitív szintaxissal rendelkezik, hiszen pl. IIV-t VX-et vagy IIII-t nem fgadjuk el római számnak (habár v.ö. tarkk-kártya vagy némely óra

Részletesebben

Formális Nyelvek és Automaták. Dömösi, Pál Falucskai, János Horváth, Géza Mecsei, Zoltán Nagy, Benedek

Formális Nyelvek és Automaták. Dömösi, Pál Falucskai, János Horváth, Géza Mecsei, Zoltán Nagy, Benedek Formális Nyelvek és Automaták Dömösi, Pál Falucskai, János Horváth, Géza Mecsei, Zoltán Nagy, Benedek Formális Nyelvek és Automaták Dömösi, Pál Falucskai, János Horváth, Géza Mecsei, Zoltán Nagy, Benedek

Részletesebben

5. előadás. Programozás-elmélet. Programozás-elmélet 5. előadás

5. előadás. Programozás-elmélet. Programozás-elmélet 5. előadás Elemi programok Definíció Az S A A program elemi, ha a A : S(a) { a, a, a, a,..., a, b b a}. A definíció alapján könnyen látható, hogy egy elemi program tényleg program. Speciális elemi programok a kövekezők:

Részletesebben

Programozási módszertan

Programozási módszertan 1 Programozási módszertan 1. Alapfogalmak Feldhoffer Gergely 2012 Féléves tananyag terve 2 Program helyességének bizonyítása Reprezentáció Logikai-matematikai eszköztár Programozási tételek bizonyítása

Részletesebben

Matematika (mesterképzés)

Matematika (mesterképzés) Matematika (mesterképzés) Környezet- és Településmérnököknek Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Vinczéné Varga A. Környezet- és Településmérnököknek 2016/2017/I 1 / 29 Lineáris tér,

Részletesebben

Rekurzió. Dr. Iványi Péter

Rekurzió. Dr. Iványi Péter Rekurzió Dr. Iványi Péter 1 Függvényhívás void f3(int a3) { printf( %d,a3); } void f2(int a2) { f3(a2); a2 = (a2+1); } void f1() { int a1 = 1; int b1; b1 = f2(a1); } 2 Függvényhívás void f3(int a3) { printf(

Részletesebben

HALMAZELMÉLET feladatsor 1.

HALMAZELMÉLET feladatsor 1. HALMAZELMÉLET feladatsor 1. Egy (H,, ) algebrai struktúra háló, ha (H, ) és (H, ) kommutatív félcsoport, és teljesül az ún. elnyelési tulajdonság: A, B H: A (A B) = A, A (A B) = A. A (H,, ) háló korlátos,

Részletesebben

Informatika szigorlat. A lexikális elemző feladatai közé tartozik a whitespace karakterek (a

Informatika szigorlat. A lexikális elemző feladatai közé tartozik a whitespace karakterek (a Informatika szigorlat 17-es tétel: Felülről lefelé elemzések 1. Lexikális elemzés A lexikális elemző alapvető feladata az, hogy a forrásnyelvű program lexikális egységeit felismerje, azaz meghatározza

Részletesebben

Diszkrét matematika I.

Diszkrét matematika I. Diszkrét matematika I. középszint 2014. ősz 1. Diszkrét matematika I. középszint 10. előadás Mérai László diái alapján Komputeralgebra Tanszék 2014. ősz Felhívás Diszkrét matematika I. középszint 2014.

Részletesebben

Kibernetika korábbi vizsga zárthelyi dolgozatokból válogatott tesztkérdések Figyelem! Az alábbi tesztek csak mintául szolgálnak a tesztkérdések megoldásához, azaz a bemagolásuk nem jelenti a tananyag elsajátítását

Részletesebben

Itt és a továbbiakban a számhalmazokra az alábbi jelöléseket használjuk:

Itt és a továbbiakban a számhalmazokra az alábbi jelöléseket használjuk: 1. Halmazok, relációk, függvények 1.A. Halmazok A halmaz bizonyos jól meghatározott dolgok (tárgyak, fogalmak), a halmaz elemeinek az összessége. Azt, hogy az a elem hozzátartozik az A halmazhoz így jelöljük:

Részletesebben

Következik, hogy B-nek minden prímosztója 4k + 1 alakú, de akkor B maga is 4k + 1 alakú, s ez ellentmondás.

Következik, hogy B-nek minden prímosztója 4k + 1 alakú, de akkor B maga is 4k + 1 alakú, s ez ellentmondás. Prímszámok A (pozitív) prímszámok sorozata a következő: 2, 3, 5, 7, 11, 13, 17, 19,... 1. Tétel. Végtelen sok prímszám van. Első bizonyítás. (Euklidész) Tegyük fel, hogy állításunk nem igaz, tehát véges

Részletesebben

Temporális logikák és modell ellenırzés

Temporális logikák és modell ellenırzés Temporális logikák és modell ellenırzés Temporális logikák Modális logika: kijelentések különböző módjainak tanulmányozására vezették be (eredetileg filozófusok). Ilyen módok: esetleg, mindig, szükségszerűen,

Részletesebben

NEM-DETERMINISZTIKUS PROGRAMOK HELYESSÉGE. Szekvenciális programok kategóriái. Hoare-Dijkstra-Gries módszere

NEM-DETERMINISZTIKUS PROGRAMOK HELYESSÉGE. Szekvenciális programok kategóriái. Hoare-Dijkstra-Gries módszere Szekvenciális programok kategóriái strukturálatlan strukturált NEM-DETERMINISZTIKUS PROGRAMOK HELYESSÉGE Hoare-Dijkstra-Gries módszere determinisztikus valódi korai nem-determinisztikus általános fejlett

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA I 6 VI KOmPLEX SZÁmOk 1 A komplex SZÁmOk HALmAZA A komplex számok olyan halmazt alkotnak amelyekben elvégezhető az összeadás és a szorzás azaz két komplex szám összege és szorzata

Részletesebben

A digitális számítás elmélete

A digitális számítás elmélete A digitális számítás elmélete 1. előadás szept. 19. Determinisztikus véges automaták 1. Példa: Fotocellás ajtó m m m k b s = mindkét helyen = kint = bent = sehol k k b s m csukva b nyitva csukva nyitva

Részletesebben

Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!

Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel! függvények RE 1 Relációk Függvények függvények RE 2 Definíció Ha A, B és ρ A B, akkor azt mondjuk, hogy ρ reláció A és B között, vagy azt, hogy ρ leképezés A-ból B-be. Ha speciálisan A=B, azaz ρ A A, akkor

Részletesebben

Házi feladatok megoldása. Nyelvek használata adatszerkezetek, képek leírására

Házi feladatok megoldása. Nyelvek használata adatszerkezetek, képek leírására Nyelvek használata adatszerkezetek, képek leírására Formális nyelvek, 2. gyakorlat 1. feladat Módosított : belsejében lehet _ jel is. Kezdődhet, de nem végződhet vele, két aláhúzás nem lehet egymás mellett.

Részletesebben

Formális nyelvek Második, javított kiadás

Formális nyelvek Második, javított kiadás BACH IVÁN Formális nyelvek Második, javított kiadás Egyetemi tankönyv TYPOTEX Kiadó Budapest, 2002 A könyv az illetékes kuratórium döntése alapján az Oktatási Minisztérium támogatásával a Felsőoktatási

Részletesebben

RE 1. Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!

RE 1. Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel! RE 1 Relációk Függvények RE 2 Definíció: Ha A, B és ρ A B, akkor azt mondjuk, hogy ρ reláció A és B között, vagy azt, hogy ρ leképezés A-ból B-be. Ha speciálisan A=B, azaz ρ A A, akkor azt mondjuk, hogy

Részletesebben

Alap fatranszformátorok I. Oyamaguchi [3], Dauchet és társai [1] és Engelfriet [2] bebizonyították hogy egy tetszőleges alap

Alap fatranszformátorok I. Oyamaguchi [3], Dauchet és társai [1] és Engelfriet [2] bebizonyították hogy egy tetszőleges alap Alap fatranszformátorok I Vágvölgyi Sándor Oyamaguchi [3], Dauchet és társai [1] és Engelfriet [2] bebizonyították hogy egy tetszőleges alap termátíró rendszerről eldönthető hogy összefolyó-e. Mindannyian

Részletesebben

Szoftver Szigorlat Tételek '07

Szoftver Szigorlat Tételek '07 Szoftver Szigorlat Tételek '07 BSC Készítette: Somody Gábor Ádám 2007.05.26 1 Tételsor Témakörök: Amit nem tudtam kidolgozni azt félkövér betűvel jelzem!! Légyszíves dolgozzátok ki, és küldjétek el a somodyg@gmail.com

Részletesebben

Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia április 7.

Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia április 7. ME, Anaĺızis Tanszék 2010. április 7. , alapfogalmak 2.1. Definíció A H 1, H 2,..., H n R (ahol n 2 egész szám) nemüres valós számhalmazok H 1 H 2... H n Descartes-szorzatán a következő halmazt értjük:

Részletesebben

7.4. A programkonstrukciók és a kiszámíthatóság

7.4. A programkonstrukciók és a kiszámíthatóság H @ tj 68 7 PROGRAMKONSTRUKCIÓK 74 A programkonstrukciók és a kiszámíthatóság Ebben az alfejezetben kis kitérőt teszünk a kiszámíthatóság-elmélet felé, és megmutatjuk, hog az imént bevezetett három programkonstrukció

Részletesebben

15. LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK

15. LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK 15 LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK 151 Lineáris egyenletrendszer, Gauss elimináció 1 Definíció Lineáris egyenletrendszernek nevezzük az (1) a 11 x 1 + a 12 x 2 + + a 1n x n = b 1 a 21 x 1 + a 22 x 2 + + a

Részletesebben

9. előadás. Programozás-elmélet. Programozási tételek Elemi prog. Sorozatszámítás Eldöntés Kiválasztás Lin. keresés Megszámolás Maximum.

9. előadás. Programozás-elmélet. Programozási tételek Elemi prog. Sorozatszámítás Eldöntés Kiválasztás Lin. keresés Megszámolás Maximum. Programozási tételek Programozási feladatok megoldásakor a top-down (strukturált) programtervezés esetén három vezérlési szerkezetet használunk: - szekvencia - elágazás - ciklus Eddig megismertük az alábbi

Részletesebben

A következő feladat célja az, hogy egyszerű módon konstruáljunk Poisson folyamatokat.

A következő feladat célja az, hogy egyszerű módon konstruáljunk Poisson folyamatokat. Poisson folyamatok, exponenciális eloszlások Azt mondjuk, hogy a ξ valószínűségi változó Poisson eloszlású λ, 0 < λ

Részletesebben

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit.

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 2. A VALÓS SZÁMOK 2.1 A valós számok aximómarendszere Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 1.Testaxiómák R-ben két művelet van értelmezve, az

Részletesebben

út hosszát. Ha a két várost nem köti össze út, akkor legyen c ij = W, ahol W már az előzőekben is alkalmazott megfelelően nagy szám.

út hosszát. Ha a két várost nem köti össze út, akkor legyen c ij = W, ahol W már az előzőekben is alkalmazott megfelelően nagy szám. 1 Az utazó ügynök problémája Utazó ügynök feladat Adott n számú város és a városokat összekötő utak, amelyeknek ismert a hossza. Adott továbbá egy ügynök, akinek adott városból kiindulva, minden várost

Részletesebben

akonyv 2006/12/18 11:53 page i #1 Formális nyelvek és fordítóprogramok

akonyv 2006/12/18 11:53 page i #1 Formális nyelvek és fordítóprogramok akonyv 2006/12/18 11:53 page i #1 Csörnyei Zoltán Kása Zoltán Formális nyelvek és fordítóprogramok akonyv 2006/12/18 11:53 page ii #2 akonyv 2006/12/18 11:53 page iii #3 Csörnyei Zoltán Kása Zoltán FORMÁLIS

Részletesebben

Metrikus terek, többváltozós függvények

Metrikus terek, többváltozós függvények Metrikus terek, többváltozós függvények 2003.10.15 Készítette: Dr. Toledo Rodolfo és Dr. Blahota István 1. Metrikus terek, metrika tulajdonságai 1.1. A valós, komplex, racionális, természetes és egész

Részletesebben

valós számot tartalmaz, mert az ilyen részhalmazon nem azonosság.

valós számot tartalmaz, mert az ilyen részhalmazon nem azonosság. 2. Közönséges differenciálegyenlet megoldása, megoldhatósága Definíció: Az y függvényt a valós számok H halmazán a közönséges differenciálegyenlet megoldásának nevezzük, ha az y = y(x) helyettesítést elvégezve

Részletesebben

A sorozat fogalma. függvényeket sorozatoknak nevezzük. Amennyiben az értékkészlet. az értékkészlet a komplex számok halmaza, akkor komplex

A sorozat fogalma. függvényeket sorozatoknak nevezzük. Amennyiben az értékkészlet. az értékkészlet a komplex számok halmaza, akkor komplex A sorozat fogalma Definíció. A természetes számok N halmazán értelmezett függvényeket sorozatoknak nevezzük. Amennyiben az értékkészlet a valós számok halmaza, valós számsorozatról beszélünk, mígha az

Részletesebben

1. előadás. Lineáris algebra numerikus módszerei. Hibaszámítás Számábrázolás Kerekítés, levágás Klasszikus hibaanalízis Abszolút hiba Relatív hiba

1. előadás. Lineáris algebra numerikus módszerei. Hibaszámítás Számábrázolás Kerekítés, levágás Klasszikus hibaanalízis Abszolút hiba Relatív hiba Hibaforrások Hiba A feladatok megoldása során különféle hibaforrásokkal találkozunk: Modellhiba, amikor a valóságnak egy közelítését használjuk a feladat matematikai alakjának felírásához. (Pl. egy fizikai

Részletesebben

Számelmélet. 1. Oszthatóság Prímszámok

Számelmélet. 1. Oszthatóság Prímszámok Számelmélet Legnagyobb közös osztó, Euklideszi algoritmus. Lineáris diofantoszi egyenletek. Számelméleti kongruenciák, kongruenciarendszerek. Euler-féle ϕ-függvény. 1. Oszthatóság 1. Definíció. Legyen

Részletesebben

19. AZ ÖSSZEHASONLÍTÁSOS RENDEZÉSEK MŰVELETIGÉNYÉNEK ALSÓ KORLÁTJAI

19. AZ ÖSSZEHASONLÍTÁSOS RENDEZÉSEK MŰVELETIGÉNYÉNEK ALSÓ KORLÁTJAI 19. AZ ÖSSZEHASONLÍTÁSOS RENDEZÉSEK MŰVELETIGÉNYÉNEK ALSÓ KORLÁTJAI Ebben a fejezetben aszimptotikus (nagyságrendi) alsó korlátot adunk az összehasonlításokat használó rendező eljárások lépésszámára. Pontosabban,

Részletesebben

A matematika nyelvér l bevezetés

A matematika nyelvér l bevezetés A matematika nyelvér l bevezetés Wettl Ferenc 2012-09-06 Wettl Ferenc () A matematika nyelvér l bevezetés 2012-09-06 1 / 19 Tartalom 1 Matematika Matematikai kijelentések 2 Logikai m veletek Állítások

Részletesebben

4. Fuzzy relációk. Gépi intelligencia I. Fodor János NIMGI1MIEM BMF NIK IMRI

4. Fuzzy relációk. Gépi intelligencia I. Fodor János NIMGI1MIEM BMF NIK IMRI 4. Fuzzy relációk Gépi intelligencia I. Fodor János BMF NIK IMRI NIMGI1MIEM Tartalomjegyzék I 1 Klasszikus relációk Halmazok Descartes-szorzata Relációk 2 Fuzzy relációk Fuzzy relációk véges alaphalmazok

Részletesebben

BOOLE ALGEBRA Logika: A konjunkció és diszjunkció tulajdonságai

BOOLE ALGEBRA Logika: A konjunkció és diszjunkció tulajdonságai BOOLE ALGEBRA Logika: A konjunkció és diszjunkció tulajdonságai 1.a. A B B A 2.a. (A B) C A (B C) 3.a. A (A B) A 4.a. I A I 5.a. A (B C) (A B) (A C) 6.a. A A I 1.b. A B B A 2.b. (A B) C A (B C) 3.b. A

Részletesebben

összeadjuk 0-t kapunk. Képletben:

összeadjuk 0-t kapunk. Képletben: 814 A ferde kifejtés tétele Ha egy determináns valamely sorának elemeit egy másik sor elemeihez tartozó adjungáltakkal szorozzuk meg és a szorzatokat összeadjuk 0-t kapunk Képletben: n a ij A kj = 0, ha

Részletesebben

2. Logika gyakorlat Függvények és a teljes indukció

2. Logika gyakorlat Függvények és a teljes indukció 2. Logika gyakorlat Függvények és a teljes indukció Folláth János Debreceni Egyetem - Informatika Kar 2012/13. I. félév Áttekintés 1 Függvények Relációk Halmazok 2 Természetes számok Formulák Definíció

Részletesebben

egyenlőtlenségnek kell teljesülnie.

egyenlőtlenségnek kell teljesülnie. MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Abszolútértékes és gyökös kifejezések A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval

Részletesebben

4. SOROK. a n. a k (n N) a n = s, azaz. a n := lim

4. SOROK. a n. a k (n N) a n = s, azaz. a n := lim Példák.. Geometriai sor. A aq n = a + aq + aq 2 +... 4. SOROK 4. Definíció, konvergencia, divergencia, összeg Definíció. Egy ( ) (szám)sorozat elemeit az összeadás jelével összekapcsolva kapott a + a 2

Részletesebben

2009/2010/I. félév, Prof. Dr. Galántai Aurél BMF NIK IMRI Budapest. 2009. november 25.

2009/2010/I. félév, Prof. Dr. Galántai Aurél BMF NIK IMRI Budapest. 2009. november 25. SZÁMÍTÁSTUDOMÁNY 2009/2010/I. félév, (el½oadás vázlat) Prof. Dr. Galántai Aurél BMF NIK IMRI Budapest 2009. november 25. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 3 1. Bevezetés 5 2. Matematikai alapfogalmak 9 2.1.

Részletesebben

9. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 9. előadás Mátrix inverze, Leontyev-modell

9. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 9. előadás Mátrix inverze, Leontyev-modell 9. Előadás Megyesi László: Lineáris algebra, 75. 84. oldal. Gondolkodnivalók Mátrix rangja 1. Gondolkodnivaló Tegyük fel, hogy egy elemi bázistranszformáció kezdetekor a sor- és oszlopindexek sorban helyezkednek

Részletesebben

6. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 6. előadás Bázis, dimenzió

6. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 6. előadás Bázis, dimenzió 6. Előadás Megyesi László: Lineáris algebra, 37. 41. oldal. Gondolkodnivalók Lineáris függetlenség 1. Gondolkodnivaló Legyen V valós számtest feletti vektortér. Igazolja, hogy ha a v 1, v 2,..., v n V

Részletesebben

Lineáris egyenletrendszerek

Lineáris egyenletrendszerek Lineáris egyenletrendszerek Lineáris egyenletrendszernek nevezzük az a 11 x 1 + a 12 x 2 +... +a 1n x n = b 1 a 21 x 1 + a 22 x 2 +... +a 2n x n = b 2.. a k1 x 1 + a k2 x 2 +... +a kn x n = b k n ismeretlenes,

Részletesebben

Időzített átmeneti rendszerek

Időzített átmeneti rendszerek Időzített átmeneti rendszerek Legyen A egy ábécé, A = A { (d) d R 0 }. A feletti (valós idejű) időzített átmeneti rendszer olyan A = (S, T,,, ) címkézett átmeneti rendszert ( : T A ), melyre teljesülnek

Részletesebben

Általános algoritmustervezési módszerek

Általános algoritmustervezési módszerek Általános algoritmustervezési módszerek Ebben a részben arra mutatunk példát, hogy miként használhatóak olyan általános algoritmustervezési módszerek mint a dinamikus programozás és a korlátozás és szétválasztás

Részletesebben

RSA algoritmus. P(M) = M e mod n. S(C) = C d mod n. A helyesség igazoláshoz szükséges számelméleti háttér. a φ(n) = 1 mod n, a (a 1,a 2,...

RSA algoritmus. P(M) = M e mod n. S(C) = C d mod n. A helyesség igazoláshoz szükséges számelméleti háttér. a φ(n) = 1 mod n, a (a 1,a 2,... RSA algoritmus 1. Vegyünk véletlenszerűen két különböző nagy prímszámot, p-t és q-t. 2. Legyen n = pq. 3. Vegyünk egy olyan kis páratlan e számot, amely relatív prím φ(n) = (p 1)(q 1)-hez. 4. Keressünk

Részletesebben

Sorozatok. 5. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Sorozatok p. 1/2

Sorozatok. 5. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Sorozatok p. 1/2 Sorozatok 5. előadás Farkas István DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék Sorozatok p. 1/2 A sorozat definíciója Definíció. A természetes számok halmazán értelmezett valós értékű a: N R függvényt

Részletesebben

Kvadratikus alakok és euklideszi terek (előadásvázlat, október 5.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla

Kvadratikus alakok és euklideszi terek (előadásvázlat, október 5.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla Kvadratikus alakok és euklideszi terek (előadásvázlat, 0. október 5.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla Az előadáshoz ajánlott jegyzet: Szabó László: Bevezetés a lineáris algebrába, Polygon Kiadó, Szeged,

Részletesebben

LIMBAJE FORMALE ȘI COMPILATOARE Lucrări de laborator FORMÁLIS NYELVEK ÉS FORDÍTÓPROGRAMOK

LIMBAJE FORMALE ȘI COMPILATOARE Lucrări de laborator FORMÁLIS NYELVEK ÉS FORDÍTÓPROGRAMOK LIMBAJE FORMALE ȘI COMPILATOARE Lucrări de laborator FORMÁLIS NYELVEK ÉS FORDÍTÓPROGRAMOK LABORGYAKORLATOK http://www.ms.sapientia.ro/~kasa/formalis.htm Nyomtatott változat Kása Zoltán 0 Formális nyelvek

Részletesebben

Bevezetés a bonyolultságelméletbe gyakorlatok I. A(0, y) := y + 1 y 0 A(x, 0) := A(x 1, 1) x 1 A(x, y) := A(x 1, A(x, y 1)) x, y 1

Bevezetés a bonyolultságelméletbe gyakorlatok I. A(0, y) := y + 1 y 0 A(x, 0) := A(x 1, 1) x 1 A(x, y) := A(x 1, A(x, y 1)) x, y 1 Bevezetés a bonyolultságelméletbe gyakorlatok I. B. Az Ackermann függvény avagy nem minden olyan egyszerű, mint amilyennek látszik Legyen A(x, y) a következő, rekurzív módon definiált függvény: A(0, y)

Részletesebben

... S n. A párhuzamos programszerkezet két vagy több folyamatot tartalmaz, melyek egymással közös változó segítségével kommunikálnak.

... S n. A párhuzamos programszerkezet két vagy több folyamatot tartalmaz, melyek egymással közös változó segítségével kommunikálnak. Párhuzamos programok Legyen S parbegin S 1... S n parend; program. A párhuzamos programszerkezet két vagy több folyamatot tartalmaz, melyek egymással közös változó segítségével kommunikálnak. Folyamat

Részletesebben

Formális Nyelvek - 1.

Formális Nyelvek - 1. Formális Nyelvek - 1. Csuhaj Varjú Erzsébet Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék Informatikai Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem H-1117 Budapest Pázmány Péter sétány 1/c E-mail: csuhaj@inf.elte.hu 1 A

Részletesebben

A relációelmélet alapjai

A relációelmélet alapjai A relációelmélet alapjai A reláció latin eredet szó, jelentése kapcsolat. A reláció, két vagy több nem feltétlenül különböz halmaz elemei közötti viszonyt, kapcsolatot fejez ki. A reláció értelmezése gráffal

Részletesebben

Miért fontos számunkra az előző gyakorlaton tárgyalt lineáris algebrai ismeretek

Miért fontos számunkra az előző gyakorlaton tárgyalt lineáris algebrai ismeretek Az november 23-i szeminárium témája Rövid összefoglaló Miért fontos számunkra az előző gyakorlaton tárgyalt lineáris algebrai ismeretek felfrissítése? Tekintsünk ξ 1,..., ξ k valószínűségi változókat,

Részletesebben

Formális nyelvek és automaták

Formális nyelvek és automaták Formális nyelvek és automaták Király Roland 2012. november 16. 1 2 Tartalomjegyzék 1. Előszó 7 2. Bevezetés 9 2.1. Út a matematikai formulától az implementációig........ 9 2.2. Feladatok.............................

Részletesebben

Diszkrét matematika 2 (C) vizsgaanyag, 2012 tavasz

Diszkrét matematika 2 (C) vizsgaanyag, 2012 tavasz Diszkrét matematika 2 (C) vizsgaanyag, 2012 tavasz A vizsga menete: a vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli beugrón az alábbi kérdések közül szerepel összesen 12 darab, mindegyik egy pontot

Részletesebben

1. Generátorrendszer. Házi feladat (fizikából tudjuk) Ha v és w nem párhuzamos síkvektorok, akkor generátorrendszert alkotnak a sík vektorainak

1. Generátorrendszer. Házi feladat (fizikából tudjuk) Ha v és w nem párhuzamos síkvektorok, akkor generátorrendszert alkotnak a sík vektorainak 1. Generátorrendszer Generátorrendszer. Tétel (Freud, 4.3.4. Tétel) Legyen V vektortér a T test fölött és v 1,v 2,...,v m V. Ekkor a λ 1 v 1 + λ 2 v 2 +... + λ m v m alakú vektorok, ahol λ 1,λ 2,...,λ

Részletesebben

Analízis előadás és gyakorlat vázlat

Analízis előadás és gyakorlat vázlat Analízis előadás és gyakorlat vázlat Készült a PTE TTK GI szakos hallgatóinak Király Balázs 2010-11. I. Félév 2 1. fejezet Számhalmazok és tulajdonságaik 1.1. Nevezetes számhalmazok ➀ a) jelölése: N b)

Részletesebben

A valós számok halmaza

A valós számok halmaza VA 1 A valós számok halmaza VA 2 A valós számok halmazának axiómarendszere és alapvető tulajdonságai Definíció Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti a következő axiómarendszerben

Részletesebben

Kaposi Ambrus. University of Nottingham Functional Programming Lab. Hackerspace Budapest 2015. január 6.

Kaposi Ambrus. University of Nottingham Functional Programming Lab. Hackerspace Budapest 2015. január 6. Bizonyítás és programozás Kaposi Ambrus University of Nottingham Functional Programming Lab Hackerspace Budapest 2015. január 6. Bizonyítás, érvelés Példa: sáros a csizmám ha vizes a föld, esett az eső

Részletesebben

MintaFeladatok 1.ZH Megoldások

MintaFeladatok 1.ZH Megoldások Kérem e-mail-ben jelezze, ha hibát talál: (veanna@inf.elte.hu, vagy veanna@elte.hu ) 1. feladat L1 = {ab,ba,b} L2=b*ab* L3 = {a, bb, aba} L1L3 = {aba, abbb, ababa, baa, babb, baaba, ba, bbb, baba} (ab+b)*

Részletesebben