Dicsőségtabló Beadós programozási feladatok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dicsőségtabló Beadós programozási feladatok"

Átírás

1 Dicsőségtabló Beadós programozási feladatok Hallgatói munkák

2 Szavak kiírása ábécé felett Készítő: Maurer Márton (GI, nappali, 2017) Elméleti háttér Adott véges Ʃ ábécé felett megszámlálhatóan sok szó generálható, csak az n-hosszúakat tekintve Ʃ n darabot találunk. Például G = {a, b} felett G* = {e, a, b, aa, ab, ba, bb, aaa, aab, aba, }. Érdekes kihívás lehet, hogy gépünkön (ügyes algoritmussal) minél nagyobb n-ekre is hatékonyan képesek legyünk ezen szavak előállítására. Algoritmus A szavakat az ábécé betűiből ismétléses variációk segítségével állítjuk elő Programozási környezet, jellemzők Java, NetBeans IDE 8.1 alatt GUI Futási idő, hatékonyság Értelemszerűen az ábécé méretétől és a szavak darabszámától függ, például: G ábécé 0 10 hosszú szavai: ~58 másodperc (2 047 szó) Kiterjesztett magyar ábécé összes 3 hosszú szava: ~47 perc ( db szó) 2

3 Szavak kiírása ábécé felett A program felülete, futási kép és eredmény (részletek) Ábécé kiválasztása, szavak hosszának megadása Ábécé módosítása Szavak generálás közben, végeredmény 3

4 Szavak kiírása ábécé felett A kód bemutatása 1. listagenerálás() metódus: összes olyan szó generálása, ami az intervallumba esik Variálás(String[] karakterek, String[] szó, int hely): egy X hosszú szót generál (ism. variáció) 4

5 Szavak kiírása ábécé felett A kód bemutatása 2.: ábécé fájlok írása (háttértárra) és beolvasása FájlKiír(int hányadik): kiírja a megadott ábécét egy <ábécé név>.abc fájlba FájlOlvas(): ábécé fájlt (*.abc) olvas az ABC könyvtárból 5

6 Szavak kiírása ábécé felett Egyéb érdekesség, továbbfejlesztési lehetőség A program jelenleg hibázik, ha túllépjük az Integer adattípus felső korlátját ( ) Ez a tömbök (megjelenítés a JList ezt használja) és a listák elemeinek elérésekor probléma a túlindexelés miatt (get, arraylist és tömb elemekre) (A bemutatott részletek forrása: Java Platform, Standard Edition 8 API) Fejlesztési lehetőségek Nagyobb adattárolók használata A többdim. adattárolás megoldja a több szó memóriában való tárolását (feltéve, hogy elfér), de a megjelenítés problémáját nem, mert a JList csak egydim. tömböt fogad el Szöveges fájl használata Ilyenkor elvileg csak memória, ill. a háttértár korlátozhat) 6

7 Szavak kiírása ábécé felett Készítő: Révész Roland (MI, nappali, 2017) Elméleti háttér Adott véges Ʃ ábécé felett megszámlálhatóan sok szó generálható, csak az n-hosszúakat tekintve Ʃ n darabot találunk. Például V = {a, b, c} felett V* = {e, a, b, c, aa, ab, ac, ba, bb, bc, ca, cb, cc, aaa, aab, abc, }. Érdekes kihívás lehet, hogy gépünkön (ügyes algoritmussal) minél nagyobb n-ekre is hatékonyan képesek legyünk ezen szavak előállítására. Algoritmus Minden lehetőséget listázunk a lexikografikus rendezés szerint (részletezve lásd a köv. oldalakon) Programozási környezet, jellemzők Delphi 4 fejlesztőkörnyezet alatt, karakteres interfész Futási idő, hatékonyság Értelemszerűen az ábécé méretétől és a szavak darabszámától függ, például: G ábécé 0 16 hosszú szavai ( szó): 20 másodperc alatt; A magyar ábécé feletti szavak 4 hosszig ( szó): 3 perc alatt 7

8 Szavak kiírása ábécé felett Az algoritmus bemutatása ABC a megadott ábécé; L az ábécé betűinek száma; i és j számlálók; k segédváltozó; s szövegváltozó Az ABC ábécé betűiből L N darab N hosszú szó képezhető Ha i kezdetben 0 és ABC-t nullától indexeljük, akkor az i. szó jobbszélső betűje az ABC (i mod L)-edik eleme lesz Azaz a szimbólumokat sorrendben használjuk fel, és ha elfogynak, akkor újrakezdjük az elejéről (mint a számoknál) Jobbról a 2. betű is hasonlóan viselkedik, de az csak minden L-edik lépésben változik A j-edik betű (j 0-tól indul) az ABC (i div L j mod L)-edik eleme Ha i-t L-es számrendszerben írjuk le, akkor annak jegyei az egyes betűk indexei Példa: ABC = {a, b, c}, N = 2 i = 0 esetén: 00 aa i = 1 esetén: 01 ab i = 2 esetén: 02 ac i = 3 esetén: 10 ba, i = 4 esetén: 11 bb, i = 5 esetén: 12 bc i = 6 esetén: 20 ca, i = 7 esetén: 21 cb, i = 8 esetén: 22 cc 8

9 Szavak kiírása ábécé felett Az algoritmus bemutatása (folyt.) Lépések Változat: k segédváltozó helyett i-t használjuk az előállításhoz 9

10 Szavak kiírása ábécé felett Az algoritmus bemutatása (folyt.) Forráskód 10

11 Szavak kiírása ábécé felett Futási kép és eredmény Az ábécét és a maximális szóhosszt parancssori paraméterként kell megadni Az előbbit egy sztringként, elválasztás nélkül A szóhossz 1 bájtos előjel nélküli A program minden szót kiír a megadott hosszig Ha túl kevés paramétert adunk meg, akkor kiírja a helyes használat módját 11

12 Determinisztikus véges automaták szimulációja Készítő: Maurer Márton (GI, nappali, 2017) Elméleti háttér Determ. véges automata (DVA) egy rendezett ötös; M = (K, δ, Ʃ, s, F), ahol K Állapotok halmaza δ Átmeneti függvény (teljesen definiált) Ʃ Ábécé s Kezdő állapot F Elfogadó állapotok halmaza A DVA szavakat olvas végig, és ezeket elfogadja, vagy elutasítja. Így minden DVA-hoz tartozik egyértelműen egy konkrét elfogadott nyelv (a DVA nyelvfelismerő eszköz). Egy DVA futtatása viszonylag egyszerűen megvalósítható számítógéppel; hosszú feldolgozandó szavakra is rövid idő alatt eredményt kaphatunk. Algoritmus A szó betűit beolvasva lépkedünk az egyes állapotok között, majd az utolsó karakter beolvasása után döntünk, hogy a szó a felismert nyelvhez tartozik-e 12

13 Determinisztikus véges automaták szimulációja Programozási környezet, jellemzők Java, NetBeans IDE 8.1 alatt GUI Futási idő, hatékonyság Az automata futásidejét a feldolgozandó szó hossza határozza meg. Mondhatjuk, hogy az algoritmus O(n)-es, ha egy összetett lépésnek tekintjük egy betű feldolgozását. A program felülete (részletek) Automata kiválasztása és a feldolgozandó szó megadása Automata gráfjának megjelenítése 13

14 Determinisztikus véges automaták szimulációja A program felülete (részletek, folyt.) Az automata lehetséges válaszai (eredmények; adott szavak beolvasására, elfogadására) Az elfogadáshoz vezető konfiguráció-sorozat 14

15 Determinisztikus véges automaták szimulációja A program felülete (részletek, folyt.) Új automata felvétele 15

16 Determinisztikus véges automaták szimulációja A kód bemutatása 1. AutomataFuttat(): lefuttatja az automatát és döntést hoz a szóról, hogy a nyelvhez tartozik-e 16

17 Determinisztikus véges automaták szimulációja A kód bemutatása 2.: automata kirajzolás Visualize_Directed_Graph(Állapot[] állapotok, Állapot kezdő, Állapot[] elfogadó, ArrayList<Átmenet> átmenetek): A megadott automata kirajzolása egy irányított gráfban Részlet a gráf csúcsainak létrehozása 17

18 Determinisztikus véges automaták szimulációja A kód bemutatása 3.: automata kirajzolás (folyt.) Visualize_Directed_Graph( ), folyt. Részlet azonos helyről induló és azonos pontba érkező élek egyesítése; élek kezdő, végpontjainak és címkéinek felvétele; élek hozzáadása a gráfhoz

19 Determinisztikus véges automaták szimulációja A kód bemutatása 4.: automata kirajzolás (folyt.) Visualize_Directed_Graph( ), folyt. Részlet gráf formázási leírások (jobbra lásd: jelek magyarázata) 19

20 Determinisztikus véges automaták szimulációja Példaautomata, futtatás A következő M automata azon szavakat fogadja el, amelyek tartalmazzák az aba részszót M gráfja, K és δ, G ábécé q 0 kezdőállapot (négyzet), q 3 végállapot (zöld)

21 Determinisztikus véges automaták szimulációja M automata a memóriában Piros K; bordó δ; lila egy átmenet 21

22 Determinisztikus véges automaták szimulációja M automata működése, futási eredmények Az aaaaaaaa és a bababa szavak feldolgozásának eredménye és a számítási sorozatok q 3 végállapot 22

23 Determinisztikus véges automaták szimulációja Egyéb érdekességek A gráf kirajzolásához a JUNG2 (2.0.1) JAVA környezetben fejlesztett gráfkezelő könyvtárat használja a program A Visualize_Directed_Graph()-ot (és a hozzá szükséges adattípusokat) eredetileg Niraj Kumar készítette (a kód az interneten elérhető). Ennek a kódnak egy módosítása található a programban. A program használja a Szavak kiírása ábécé felett program kódjának egy részét (az ábécét kezelő modult) Korlátok A program a véges automatákat ésszerű korlátok figyelembe vételével kezeli; az alábbiak szerint: állapotok (tömb), elfogadási állapotok (tömb), átmenetek (ArrayList), ábécé karakterek (ArrayList), szavak (String/LinkedList), ill. számítási sorozatok (tárolás ArrayList; megjelenés tömb) A tömb, az ArrayList és a LinkedList egyaránt Integer adatelérést használnak. Ha az Integer adattípus felső korlátján ( ) kívül indexelünk, akkor a program megáll. 23

24 NVA DVA átalakítás Készítő: Maurer Márton (GI, nappali, 2017) Elméleti háttér A nemdet. véges automata (NVA) determ. párjához hasonlóan egy rendezett ötös; M = (K,, Ʃ, s, F), ahol K Állapotok halmaza Átmeneti reláció (az Elements könyv értelmezése szerint) Ʃ Ábécé s Kezdő állapot F Elfogadó állapotok halmaza Az NVA a DVA-hoz hasonlóan szavakat olvas, és ezeket elfogadja, vagy elutasítja. ( NVA-hoz tartozik egyértelműen egy konkrét elfogadott nyelv.) Az NVA-nak azonban a DVA-tól eltérően nem kell teljesen definiáltnak lennie, és itt üres átmenetek (e-átm.), ill. (esetleg) sztringeket tartalmazó átmenetek is megengedettek. Mindezek miatt az NVA általában tömörebben reprezentálja ugyanazt a felismerő kapacitást, mint az ekvivalens DVA, viszont hagyományos módon nem futtatható (úgy, mint egy DVA). Ezért indokolt sok esetben az NVA átalakítása egy ekvivalens DVA-vá. 24

25 NVA DVA átalakítás Algoritmus (fő lépések) Szavakat tartalmazó átmenetek betű átmenetekre bontása (ha találhatók ilyenek) Új állapotok felvétele és betű átmenetek hozzáadása Új DVA kezdő állapotának meghatározása NVA kezdő állapotához tartozó e-átmenetek vizsgálata (első DVA állapot) DVA átmeneteinek meghatározása Hova lehet eljutni a Ʃ ábécé betűivel Majd ezekből az állapotokból e-átmenettel hova lehet még tovább jutni Elfogadó állapotok létrehozása Az új DVA állapotaiból azok lesznek elfogadó állapotok, amelyek tartalmazzák az eredeti NVA valamelyik elfogadó állapotát Programozási környezet, jellemzők Java, NetBeans IDE 8.1 alatt GUI Futási idő, hatékonyság Az új DVA állapotainak számától függ (igen rossz esetben exponenciális) Az új DVA állapotainak maximális száma 2 K, ahol K az NVA áll.nak száma (a DVA teljesen definiált lesz) 25

26 NVA DVA átalakítás A kód bemutatása 1. DVAÁtalakítás(automata nfa): célja az NVA-t átalakítani egy azonos nyelvet elfogadó DVA-vá Részlet: Sztring átmenetek betű átmenetté konvertálása (1. rész, új állapotok hozzáadása) 26

27 NVA DVA átalakítás A kód bemutatása 2. DVAÁtalakítás(automata nfa) Részlet: Sztring átmenetek betű átmenetté konvertálása (2. rész, a szükséges új átmenetek hozzáadása) 27

28 NVA DVA átalakítás A kód bemutatása 3. DVAÁtalakítás(automata nfa) Részlet: DVA kezdő állapotának meghatározása 28

29 NVA DVA átalakítás A kód bemutatása 4. DVAÁtalakítás(automata nfa) Részlet: Új állapotok és átmenetek létrehozása 29

30 NVA DVA átalakítás A kód bemutatása 5. DVAÁtalakítás(automata nfa) Részlet: Elfogadó állapotok meghatározása, az új automata létrejön 30

31 NVA DVA átalakítás A működés szemléltetése 1. Adott a lenti automata (NVA), amely e-átmenetet és sztringes átmenetet egyaránt tartalmaz Ezzel a konkrét automatával bemutatjuk az átalakítási lépéseket, először a hagyományos módon, majd a programmal 31

32 NVA DVA átalakítás A működés szemléltetése lépés: sztringes átmenetek felbontása Két új állapot keletkezik (q3 és q4) 2. lépés: DVA kezdő állapotának meghatározása Eredeti M NVA kezdő állapota: q0 q0-ból nem vezet ki e-átmenet, így az új DVA kezdő állapota q0 lesz (Q0 = {q0}) 32

33 NVA DVA átalakítás A működés szemléltetése lépés: állapot átmenetek vizsgálata Kérdés: a DVA egy adott állapotából hova tudunk eljutni az NVA átmeneteivel, ill. innen vezet-e még tovább e-átmenet Ha egy átmenet üres, akkor az üres állapotba érünk (csapda, ez is felveendő) δ({q0}, a) = E(q4) = {q4} δ({q0}, b) = E(q1) E(q3) = {q1, q3} δ({q4}, a) = E(q1) = {q1} δ({q4}, b) = üres δ({q1, q3}, a) = E(q1) = {q1} δ({q1, q3}, b) = = E(q0) E(q2) = {q0, q2} δ({q1}, a) = üres δ({q1}, b) = = E(q0) E(q2) = {q0, q2} δ(üres, a) = üres δ(üres, b) = üres δ({q0, q2}, a) = E(q4) = {q4} δ({q0, q2}, b) = {q1, q3} 33

34 NVA DVA átalakítás A működés szemléltetése lépés: elfogadó állapotok megkeresése Azok lesznek a DVA-ban elfogadó állapotok, amelyek tartalmazzák az eredeti NVA elfogadó állapotait Eredeti NVA: F = {q2} Új DVA: F = {{q0, q2}} 34

35 NVA DVA átalakítás A működés szemléltetése 5. Az átalakítás eredménye 35

36 NVA DVA átalakítás A működés szemléltetése 6. Átalakítás a programmal 36

37 NVA DVA átalakítás A működés szemléltetése 7. Az új automata munka közben Az új DVA segítségével ellenőrizzük egy adott szó végigolvasását: aabbab 37

38 NVA DVA átalakítás Egyéb érdekességek, megjegyzések A vonatkozó tételből következik, hogy az előállított új DVA valóban ekvivalens az eredeti NVA-val (ugyanazt a nyelvet ismerik fel) A program nem feltétlenül a legkisebb állapotszámú DVA-t találja meg az adott NVA-hoz (minimálautomata konstrukció még nincs beépítve) Ez az átalakító program kisebb adattárolási módosítások mellett beépíthető a Determinisztikus véges automaták szimulációja programba (előző program), így kiterjeszthető a program funkcionalitása Az irányított gráfok megjelenítésére szolgáló modulra ugyanazok a megjegyzések érvényesek, mint a Determinisztikus véges automaták szimulációja programnál Korlátok Hasonló megjegyzések írhatók, mint a Determinisztikus véges automaták szimulációja programnál 38

Dicsőségtabló Beadós programozási feladatok

Dicsőségtabló Beadós programozási feladatok Dicsőségtabló Beadós programozási feladatok Hallgatói munkák 2017 2018 Készítő: Maurer Márton (GI, nappali, 2017) Elméleti háttér A szita a neves ókori görög matematikus, Eratoszthenész módszere, amelynek

Részletesebben

Véges automaták, reguláris nyelvek

Véges automaták, reguláris nyelvek Véges automaták, reguláris nyelvek Kiegészítő anyag az lgoritmuselmélet tárgyhoz (a Rónyai Ivanyos Szabó: lgoritmusok könyv mellé) Friedl Katalin BME SZIT friedl@cs.bme.hu 27. augusztus 3. véges automata

Részletesebben

Számításelmélet. Második előadás

Számításelmélet. Második előadás Számításelmélet Második előadás Többszalagos Turing-gép Turing-gép k (konstans) számú szalaggal A szalagok mindegyike rendelkezik egy független író / olvasó fejjel A bemenet az első szalagra kerül, a többi

Részletesebben

Feladatok. 6. A CYK algoritmus segítségével döntsük el, hogy aabbcc eleme-e a G = {a, b, c}, {S, A, B, C}, P, S nyelvtan által generált nyelvnek!

Feladatok. 6. A CYK algoritmus segítségével döntsük el, hogy aabbcc eleme-e a G = {a, b, c}, {S, A, B, C}, P, S nyelvtan által generált nyelvnek! Feladatok 1. A CYK algoritmus segítségével döntsük el, hogy cabcab eleme-e a G = {a, b, c}, {S, A, B, C, D, E}, P, S nyelvtan által generált nyelvnek! P: S AD EB SS A AB a B DD b C CB c D EC a E AD b 2.

Részletesebben

definiálunk. Legyen egy konfiguráció, ahol és. A következő három esetet különböztetjük meg. 1. Ha, akkor 2. Ha, akkor, ahol, ha, és egyébként.

definiálunk. Legyen egy konfiguráció, ahol és. A következő három esetet különböztetjük meg. 1. Ha, akkor 2. Ha, akkor, ahol, ha, és egyébként. Számításelmélet Kiszámítási problémának nevezünk egy olyan, a matematika nyelvén megfogalmazott kérdést, amire számítógéppel szeretnénk megadni a választ. (A matematika nyelvén precízen megfogalmazott

Részletesebben

Formális nyelvek - 9.

Formális nyelvek - 9. Formális nyelvek - 9. Csuhaj Varjú Erzsébet Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék Informatikai Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem H-1117 Budapest Pázmány Péter sétány 1/c E-mail: csuhaj@inf.elte.hu 1 Véges

Részletesebben

ZH feladatok megoldásai

ZH feladatok megoldásai ZH feladatok megoldásai A CSOPORT 5. Írja le, hogy milyen szabályokat tartalmazhatnak az egyes Chomskynyelvosztályok (03 típusú nyelvek)! (4 pont) 3. típusú, vagy reguláris nyelvek szabályai A ab, A a

Részletesebben

Automaták mint elfogadók (akceptorok)

Automaták mint elfogadók (akceptorok) Automaták mint elfogadók (akceptorok) Ha egy iniciális Moore-automatában a kimenőjelek halmaza csupán kételemű: {elfogadom, nem fogadom el}, és az utolsó kimenőjel dönti el azt a kérdést, hogy elfogadható-e

Részletesebben

9. előadás Veremautomaták 1.

9. előadás Veremautomaták 1. 9. előadás 1. Dr. Kallós Gábor 2014 2015 1 Tartalom Motiváció Verem és végtelen automata Felépítés, konfigurációk és átmenetek Szavak felismerése, felismert nyelv Az elfogadó állapottal és az üres veremmel

Részletesebben

Algoritmuselmélet 12. előadás

Algoritmuselmélet 12. előadás Algoritmuselmélet 12. előadás Katona Gyula Y. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számítástudományi Tsz. I. B. 137/b kiskat@cs.bme.hu 2002 Április 9. ALGORITMUSELMÉLET 12. ELŐADÁS 1 Turing-gépek

Részletesebben

A számítógépes nyelvészet elmélete és gyakorlata. Automaták

A számítógépes nyelvészet elmélete és gyakorlata. Automaták A számítógépes nyelvészet elmélete és gyakorlata Automaták Nyelvek és automaták A nyelvek automatákkal is jellemezhetőek Automaták hierarchiája Chomsky-féle hierarchia Automata: új eszköz a nyelvek komplexitásának

Részletesebben

Előfeltétel: legalább elégséges jegy Diszkrét matematika II. (GEMAK122B) tárgyból

Előfeltétel: legalább elégséges jegy Diszkrét matematika II. (GEMAK122B) tárgyból ÜTEMTERV Programozás-elmélet c. tárgyhoz (GEMAK233B, GEMAK233-B) BSc gazdaságinformatikus, programtervező informatikus alapszakok számára Óraszám: heti 2+0, (aláírás+kollokvium, 3 kredit) 2019/20-es tanév

Részletesebben

Algoritmusok bonyolultsága

Algoritmusok bonyolultsága Algoritmusok bonyolultsága 11. előadás http://www.ms.sapientia.ro/~kasa/komplex.htm () 1 / 1 NP-telesség Egy L nyelv NP-teles, ha L NP és minden L NP-re L L. Egy Π döntési feladat NP-teles, ha Π NP és

Részletesebben

A 2017/2018 tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai. INFORMATIKA II. (programozás) kategória

A 2017/2018 tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai. INFORMATIKA II. (programozás) kategória Oktatási Hivatal A 2017/2018 tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai 1. feladat: Repülők (20 pont) INFORMATIKA II. (programozás) kategória Ismerünk városok közötti repülőjáratokat.

Részletesebben

6. előadás A reguláris nyelvek jellemzése 2.

6. előadás A reguláris nyelvek jellemzése 2. 6. előadás A reguláris nyelvek jellemzése 2. Dr. Kallós Gábor 2014 2015 1 Tartalom A reguláris nyelvek osztályának jellemzése a körbebizonyítás Láncszabályok A 2. állítás és igazolása Ekvivalens 3-típusú

Részletesebben

Automaták és formális nyelvek

Automaták és formális nyelvek Automaták és formális nyelvek Bevezetés a számítástudomány alapjaiba 1. Formális nyelvek 2006.11.13. 1 Automaták és formális nyelvek - bevezetés Automaták elmélete: információs gépek általános absztrakt

Részletesebben

Reguláris kifejezések 1.

Reguláris kifejezések 1. Reguláris kifejezések 1. A nyelvtechnológia eszközei és nyersanyagai 1. gyakorlat A beadandó feladatok be vannak keretezve! 1.1. Miért hívják reguláris kifejezésnek? (!) Az elméleti és a gyakorlati reguláris

Részletesebben

A Formális nyelvek vizsga teljesítése. a) Normál A vizsgán 60 pont szerezhet, amely két 30 pontos részb l áll össze az alábbi módon:

A Formális nyelvek vizsga teljesítése. a) Normál A vizsgán 60 pont szerezhet, amely két 30 pontos részb l áll össze az alábbi módon: A Formális nyelvek vizsga teljesítése a) Normál A vizsgán 60 pont szerezhet, amely két 30 pontos részb l áll össze az alábbi módon: 1. Öt rövid kérdés megválaszolása egyenként 6 pontért, melyet minimum

Részletesebben

Időzített átmeneti rendszerek

Időzített átmeneti rendszerek Időzített átmeneti rendszerek Legyen A egy ábécé, A = A { (d) d R 0 }. A feletti (valós idejű) időzített átmeneti rendszer olyan A = (S, T,,, ) címkézett átmeneti rendszert ( : T A ), melyre teljesülnek

Részletesebben

Formális nyelvek és automaták vizsgához statisztikailag igazolt várható vizsgakérdések

Formális nyelvek és automaták vizsgához statisztikailag igazolt várható vizsgakérdések 1. Feladat Az első feladatban szereplő - kérdések 1 Minden környezet független nyelv felismerhető veremautomatával. Minden környezet független nyelv felismerhető 1 veremmel. Minden 3. típusú nyelv felismerhető

Részletesebben

Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 1. előadás

Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 1. előadás Algoritmizálás, adatmodellezés 1. előadás Az algoritmus fogalma végrehajtható (van hozzá végre-hajtó) lépésenként hajtható végre a lépések maguk is algoritmusok pontosan definiált, adott végre-hajtási

Részletesebben

7. előadás Környezetfüggetlen nyelvtanok

7. előadás Környezetfüggetlen nyelvtanok 7. előadás dr. Kallós Gábor 2017 2018 Tartalom Bevezető Deriváció Előállított szó és nyelv Levezetési sorozat Reguláris nyelvtanok Reguláris nyelvekre vonatkozó 2. ekvivalencia tétel Konstrukciók (NVA

Részletesebben

A digitális számítás elmélete

A digitális számítás elmélete A digitális számítás elmélete 1. előadás szept. 19. Determinisztikus véges automaták 1. Példa: Fotocellás ajtó m m m k b s = mindkét helyen = kint = bent = sehol k k b s m csukva b nyitva csukva nyitva

Részletesebben

MintaFeladatok 2.ZH Megoldások

MintaFeladatok 2.ZH Megoldások 1. feladat Kérem e-mail-ben jelezze, ha hibát talál: (veanna@inf.elte.hu, vagy veanna@elte.hu ) P={ } S A B C AB SC AC a c BC b CS SS c S a kezdőjel Mivel a piramis tetején lévő kocka a mondatkezdő szimbólumot

Részletesebben

I. A DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK ELMÉLETI ALAPJAI

I. A DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK ELMÉLETI ALAPJAI I. A DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK ELMÉLETI ALAPJAI 1 A digitális áramkörökre is érvényesek a villamosságtanból ismert Ohm törvény és a Kirchhoff törvények, de az elemzés és a tervezés rendszerint nem ezekre épül.

Részletesebben

Bevezetés a programozásba I.

Bevezetés a programozásba I. Bevezetés a programozásba I. 6. gyakorlat C++ alapok, szövegkezelés Surányi Márton PPKE-ITK 2010.10.12. Forrásfájlok: *.cpp fájlok Fordítás: a folyamat, amikor a forrásfájlból futtatható állományt állítunk

Részletesebben

http://www.ms.sapientia.ro/~kasa/formalis.htm

http://www.ms.sapientia.ro/~kasa/formalis.htm Formális nyelvek és fordítóprogramok http://www.ms.sapientia.ro/~kasa/formalis.htm Könyvészet 1. Csörnyei Zoltán, Kása Zoltán, Formális nyelvek és fordítóprogramok, Kolozsvári Egyetemi Kiadó, 2007. 2.

Részletesebben

Turing-gépek. Számításelmélet (7. gyakorlat) Turing-gépek 2009/10 II. félév 1 / 1

Turing-gépek. Számításelmélet (7. gyakorlat) Turing-gépek 2009/10 II. félév 1 / 1 Turing-gépek Logika és számításelmélet, 7. gyakorlat 2009/10 II. félév Számításelmélet (7. gyakorlat) Turing-gépek 2009/10 II. félév 1 / 1 A Turing-gép Az algoritmus fogalmának egy intuitív definíciója:

Részletesebben

Deníciók és tételek a beugró vizsgára

Deníciók és tételek a beugró vizsgára Deníciók és tételek a beugró vizsgára (a szóbeli viszgázás jogáért) Utolsó módosítás: 2008. december 2. 2 Bevezetés Számítási problémának nevezünk egy olyan, a matematika nyelvén megfogalmazott kérdést,

Részletesebben

Az informatika elméleti alapjai 2 elővizsga december 19.

Az informatika elméleti alapjai 2 elővizsga december 19. Név (aláírás): Az informatika elméleti alapjai 2 elővizsga 2017. december 19. A vizsgadolgozat 1. feladatára helyes válaszonként 1-1 pont kapható, a 2-3. feladatok megoldásáért 6-6 pont, a 4. feladatra

Részletesebben

1. Feladat: beolvas két számot úgy, hogy a-ba kerüljön a nagyobb

1. Feladat: beolvas két számot úgy, hogy a-ba kerüljön a nagyobb 1. Feladat: beolvas két számot úgy, hogy a-ba kerüljön a nagyobb #include main() { int a, b; printf( "a=" ); scanf( "%d", &a ); printf( "b=" ); scanf( "%d", &b ); if( a< b ) { inttmp = a; a =

Részletesebben

A programozás alapjai előadás. Amiről szólesz: A tárgy címe: A programozás alapjai

A programozás alapjai előadás. Amiről szólesz: A tárgy címe: A programozás alapjai A programozás alapjai 1 1. előadás Híradástechnikai Tanszék Amiről szólesz: A tárgy címe: A programozás alapjai A számítógép részegységei, alacsony- és magasszintű programnyelvek, az imperatív programozási

Részletesebben

1 2. gyakorlat Matematikai és nyelvi alapfogalmak. dr. Kallós Gábor

1 2. gyakorlat Matematikai és nyelvi alapfogalmak. dr. Kallós Gábor 1 2. gyakorlat Matematikai és nyelvi alapfogalmak dr. Kallós Gábor 2017 2018 Köszönetnyilvánítás Köszönetnyilvánítás (Acknowledgement) Ez a gyakorlati feladatsor nagyban épít a következő könyvre Elements

Részletesebben

Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása beadandó feladat: Algtan1 tanári beadandó /99 1

Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása beadandó feladat: Algtan1 tanári beadandó /99 1 Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása beadandó feladat: Algtan1 tanári beadandó /99 1 Készítette: Gipsz Jakab Neptun-azonosító: ABC123 E-mail: gipszjakab@seholse.hu Kurzuskód: IT-13AAT1EG 1 A fenti

Részletesebben

A Formális nyelvek vizsga teljesítése. a) Normál A vizsgán 60 pont szerezhet, amely két 30 pontos részb l áll össze az alábbi módon:

A Formális nyelvek vizsga teljesítése. a) Normál A vizsgán 60 pont szerezhet, amely két 30 pontos részb l áll össze az alábbi módon: A Formális nyelvek vizsga teljesítése a) Normál A vizsgán 60 pont szerezhet, amely két 30 pontos részb l áll össze az alábbi módon: 1. Öt kis kérdés megválaszolása egyenként 6 pontért, melyet minimum 12

Részletesebben

Atomataelmélet: A Rabin Scott-automata

Atomataelmélet: A Rabin Scott-automata A 19. óra vázlata: Atomataelmélet: A Rabin Scott-automata Az eddigieken a formális nyelveket generatív szempontból vizsgáltuk, vagyis a nyelvtan (generatív grammatika) szemszögéből. A generatív grammatika

Részletesebben

Tömbök kezelése. Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása

Tömbök kezelése. Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása Tömbök kezelése Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása A számokkal jellemzett adatok, pl. személyi szám, adószám, taj-szám, vonalkód, bankszámlaszám esetében az elírásból származó hibát ún. ellenőrző

Részletesebben

A Számítástudomány alapjai

A Számítástudomány alapjai Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék A Számítástudomány alapjai Szemelvények az Elméleti Számítástudomány területéről Fogalmak: Számítástechnika Realizáció, technológia Elméleti számítástudomány

Részletesebben

Formális módszerek GM_IN003_1 Program verifikálás, formalizmusok

Formális módszerek GM_IN003_1 Program verifikálás, formalizmusok Formális módszerek GM_IN003_1 Program verifikálás, formalizmusok Program verifikálás Konkurens programozási megoldások terjedése -> verifikálás szükséges, (nehéz) logika Legszélesebb körben alkalmazott

Részletesebben

A 2015/2016 tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló javítási-értékelési útmutató. INFORMATIKA II. (programozás) kategória

A 2015/2016 tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló javítási-értékelési útmutató. INFORMATIKA II. (programozás) kategória Oktatási Hivatal 2015/2016 tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló javítási-értékelési útmutató INFORMTIK II. (programozás) kategória Kérjük a tisztelt tanár kollégákat, hogy a dolgozatokat

Részletesebben

Programozás alapjai. 5. előadás

Programozás alapjai. 5. előadás 5. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Cserélve kiválasztásos rendezés (1) A minimum-maximum keresés elvére épül. Ismétlés: minimum keresés A halmazból egy tetszőleges elemet kinevezünk

Részletesebben

Diszkrét matematika 2.

Diszkrét matematika 2. Diszkrét matematika 2. Mérai László előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 1. előadás Gráfok halmaza, gráf, ahol a csúcsok halmaza, az élek illesztkedés reláció: illesztkedik az élre, ha ( -él illesztkedik

Részletesebben

Programozási módszertan

Programozási módszertan 1 Programozási módszertan 1. Alapfogalmak Feldhoffer Gergely 2012 Féléves tananyag terve 2 Program helyességének bizonyítása Reprezentáció Logikai-matematikai eszköztár Programozási tételek bizonyítása

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) 2. forduló feladatainak megoldása

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) 2. forduló feladatainak megoldása Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny / Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) 2. forduló feladatainak megoldása. Oldja meg a valós számok legbővebb részhalmazán a egyenlőtlenséget!

Részletesebben

Algoritmizálás. Horváth Gyula Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

Algoritmizálás. Horváth Gyula Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Algoritmizálás Horváth Gyula Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar horvath@inf.u-szeged.hu 0.1. Az algoritmikus tudás szintjei Ismeri (a megoldó algoritmust) Érti Le tudja pontosan

Részletesebben

Algoritmusok Tervezése. 6. Előadás Algoritmusok 101 Dr. Bécsi Tamás

Algoritmusok Tervezése. 6. Előadás Algoritmusok 101 Dr. Bécsi Tamás Algoritmusok Tervezése 6. Előadás Algoritmusok 101 Dr. Bécsi Tamás Mi az algoritmus? Lépések sorozata egy feladat elvégzéséhez (legáltalánosabban) Informálisan algoritmusnak nevezünk bármilyen jól definiált

Részletesebben

Turing-gép május 31. Turing-gép 1. 1

Turing-gép május 31. Turing-gép 1. 1 Turing-gép 2007. május 31. Turing-gép 1. 1 Témavázlat Turing-gép Determinisztikus, 1-szalagos Turing-gép A gép leírása, példák k-szalagos Turing-gép Univerzális Turing-gép Egyéb Turing-gépek Nemdeterminisztikus

Részletesebben

Algoritmuselmélet 7. előadás

Algoritmuselmélet 7. előadás Algoritmuselmélet 7. előadás Katona Gyula Y. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számítástudományi Tsz. I. B. 137/b kiskat@cs.bme.hu 2002 Március 11. ALGORITMUSELMÉLET 7. ELŐADÁS 1 Múltkori

Részletesebben

Programozási alapismeretek beadandó feladat: ProgAlap beadandó feladatok téma 99. feladat 1

Programozási alapismeretek beadandó feladat: ProgAlap beadandó feladatok téma 99. feladat 1 Programozási alapismeretek beadandó feladat: ProgAlap beadandó feladatok téma 99. feladat 1 Készítette: Gipsz Jakab Neptun-azonosító: A1B2C3 E-mail: gipszjakab@vilaghalo.hu Kurzuskód: IP-08PAED Gyakorlatvezető

Részletesebben

2018, Funkcionális programozás

2018, Funkcionális programozás Funkcionális programozás 6. előadás Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2018, tavaszi félév Miről volt szó? Haskell modulok, kompilálás a

Részletesebben

OEP Gregorics Tibor: Minta dokumentáció a 3. házi feladathoz 1. Feladat. Elemzés 1

OEP Gregorics Tibor: Minta dokumentáció a 3. házi feladathoz 1. Feladat. Elemzés 1 OEP Gregorics Tibor: Minta dokumentáció a 3. házi feladathoz 1. Feladat Különféle élőlények egy túlélési versenyen vesznek részt. A lények egy pályán haladnak végig, ahol váltakozó terep viszonyok vannak.

Részletesebben

Algoritmuselmélet 1. előadás

Algoritmuselmélet 1. előadás Algoritmuselmélet 1. előadás Katona Gyula Y. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számítástudományi Tsz. I. B. 137/b kiskat@cs.bme.hu 2002 Február 11. ALGORITMUSELMÉLET 1. ELŐADÁS 1 Források

Részletesebben

Programozás alapjai. (GKxB_INTM023) Dr. Hatwágner F. Miklós szeptember 27. Széchenyi István Egyetem, Gy r

Programozás alapjai. (GKxB_INTM023) Dr. Hatwágner F. Miklós szeptember 27. Széchenyi István Egyetem, Gy r Programozás alapjai (GKxB_INTM023) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2018. szeptember 27. Háromszög szerkeszthet ségének ellen rzése ANSI C (C89) megvalósítás #i n c l u d e i n t main ( v

Részletesebben

2018, Diszkrét matematika

2018, Diszkrét matematika Diszkrét matematika 12. előadás mgyongyi@ms.sapientia.ro Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék Marosvásárhely, ománia 2018, őszi félév Miről volt szó az elmúlt előadáson? a diszkrét logaritmus,

Részletesebben

5. előadás Reguláris kifejezések, a reguláris nyelvek jellemzése 1.

5. előadás Reguláris kifejezések, a reguláris nyelvek jellemzése 1. 5. előadás Reguláris kifejezések, a reguláris nyelvek jellemzése 1. Dr. Kallós Gábor 2014 2015 1 Tartalom Reguláris kifejezések Meghatározás, tulajdonságok Kapcsolat a reguláris nyelvekkel A reguláris

Részletesebben

Chomsky-féle hierarchia

Chomsky-féle hierarchia http://www.ms.sapientia.ro/ kasa/formalis.htm Chomsky-féle hierarchia G = (N, T, P, S) nyelvtan: 0-s típusú (általános vagy mondatszerkezetű), ha semmilyen megkötést nem teszünk a helyettesítési szabályaira.

Részletesebben

A valós számok halmaza

A valós számok halmaza VA 1 A valós számok halmaza VA 2 A valós számok halmazának axiómarendszere és alapvető tulajdonságai Definíció Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti a következő axiómarendszerben

Részletesebben

Modellező eszközök, kódgenerálás

Modellező eszközök, kódgenerálás Modellező eszközök, kódgenerálás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hibatűrő Rendszerek Kutatócsoport Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek

Részletesebben

Információk. Ismétlés II. Ismétlés. Ismétlés III. A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 2. Készítette: Vénné Meskó Katalin. Algoritmus. Algoritmus ábrázolása

Információk. Ismétlés II. Ismétlés. Ismétlés III. A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 2. Készítette: Vénné Meskó Katalin. Algoritmus. Algoritmus ábrázolása 1 Információk 2 A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 2. Készítette: Vénné Meskó Katalin Elérhetőség mesko.katalin@tfk.kefo.hu Fogadóóra: szerda 9:50-10:35 Számonkérés időpontok Április 25. 9 00 Május 17. 9 00 Június

Részletesebben

Chomsky-féle hierarchia

Chomsky-féle hierarchia http://www.cs.ubbcluj.ro/~kasa/formalis.html Chomsky-féle hierarchia G = (N, T, P, S) nyelvtan: 0-s típusú (általános vagy mondatszerkezet ), ha semmilyen megkötést nem teszünk a helyettesítési szabályaira.

Részletesebben

6. előadás A reguláris nyelvek jellemzése 2.

6. előadás A reguláris nyelvek jellemzése 2. 6. előadás A reguláris nyelvek jellemzése 2. Dr. Kallós Gábor 2015 2016 1 Tartalom A reguláris nyelvek osztályának jellemzése a körbebizonyítás Láncszabályok A 2. állítás és igazolása Ekvivalens 3-típusú

Részletesebben

Ajánlott elemi feladatok az AAO tárgyhoz 41 feladat

Ajánlott elemi feladatok az AAO tárgyhoz 41 feladat Ajánlott elemi feladatok az AAO tárgyhoz 41 feladat Ha a feladat értelmezésével kapcsolatban probléma merül fel a vizsgán, meg kell kérdezni a vizsgáztató tanárt a megoldás megkezdés eltt. A feladatokat

Részletesebben

Osztott algoritmusok

Osztott algoritmusok Osztott algoritmusok A benzinkutas példa szimulációja Müller Csaba 2010. december 4. 1. Bevezetés Első lépésben talán kezdjük a probléma ismertetésével. Adott két n hosszúságú bináris sorozat (s 1, s 2

Részletesebben

HORVÁTH ZSÓFIA 1. Beadandó feladat (HOZSAAI.ELTE) ápr 7. 8-as csoport

HORVÁTH ZSÓFIA 1. Beadandó feladat (HOZSAAI.ELTE) ápr 7. 8-as csoport 10-es Keressünk egy egész számokat tartalmazó négyzetes mátrixban olyan oszlopot, ahol a főátló alatti elemek mind nullák! Megolda si terv: Specifika cio : A = (mat: Z n m,ind: N, l: L) Ef =(mat = mat`)

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 4 IV. FÜGGVÉNYEk 1. LEkÉPEZÉSEk, függvények Definíció Legyen és két halmaz. Egy függvény -ből -ba egy olyan szabály, amely minden elemhez pontosan egy elemet rendel hozzá. Az

Részletesebben

Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás?

Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás? Bevezetés Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések Forráskód Hibajegyzék p2p.wrox.com xiii xiii xiv xiv xvi xvii xviii

Részletesebben

Programozás I gyakorlat

Programozás I gyakorlat Programozás I. - 2. gyakorlat Változók, kiiratás, bekérés Tar Péter 1 Pannon Egyetem M szaki Informatikai Kar Számítástudomány Alkalmazása Tanszék Utolsó frissítés: September 24, 2007 1 tar@dcs.vein.hu

Részletesebben

Programozás I gyakorlat

Programozás I gyakorlat Programozás I. - 2. gyakorlat Változók, típusok, bekérés Tar Péter 1 Pannon Egyetem M szaki Informatikai Kar Rendszer - És Számítástudományi Tanszék Utolsó frissítés: September 21, 2009 1 tar@dcs.vein.hu

Részletesebben

A számítógépes nyelvészet elmélete és gyakorlata. Formális nyelvek elmélete

A számítógépes nyelvészet elmélete és gyakorlata. Formális nyelvek elmélete A számítógépes nyelvészet elmélete és gyakorlata Formális nyelvek elmélete Nyelv Nyelvnek tekintem a mondatok valamely (véges vagy végtelen) halmazát; minden egyes mondat véges hosszúságú, és elemek véges

Részletesebben

Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása beadandó feladat: Algtan1 tanári beadandó /99 1

Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása beadandó feladat: Algtan1 tanári beadandó /99 1 Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása beadandó feladat: Algtan1 tanári beadandó /99 1 Készítette: Gipsz Jakab Neptun-azonosító: ABC123 E-mail: gipszjakab@seholse.hu Kurzuskód: IT-13AAT1EG Gyakorlatvezető

Részletesebben

7. Laboratóriumi gyakorlat: Vezérlési szerkezetek II.

7. Laboratóriumi gyakorlat: Vezérlési szerkezetek II. 7. Laboratóriumi gyakorlat: Vezérlési szerkezetek II. A gyakorlat célja: 1. A shell vezérlő szerkezetei használatának gyakorlása. A használt vezérlő szerkezetek: if/else/fi, for, while while, select, case,

Részletesebben

f(x) vagy f(x) a (x x 0 )-t használjuk. lim melyekre Mivel itt ɛ > 0 tetszőlegesen kicsi, így a a = 0, a = a, ami ellentmondás, bizonyítva

f(x) vagy f(x) a (x x 0 )-t használjuk. lim melyekre Mivel itt ɛ > 0 tetszőlegesen kicsi, így a a = 0, a = a, ami ellentmondás, bizonyítva 6. FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS FOLYTONOSSÁGA 6.1 Függvény határértéke Egy D R halmaz torlódási pontjainak halmazát D -vel fogjuk jelölni. Definíció. Legyen f : D R R és legyen x 0 D (a D halmaz torlódási

Részletesebben

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 68

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 68 IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 3. ELŐADÁS - PROGRAMOZÁSI TÉTELEK 2014 Bánsághi Anna 1 of 68 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív

Részletesebben

Delphi programozás I.

Delphi programozás I. Delphi programozás I. Konzol alkalmazások készítése Delphiben A Delphi konzol alkalmazása (console application) olyan 32 bites program, amely nem grafikus felületen, hanem egy szöveges konzol ablakban

Részletesebben

Permutáció n = 3 esetében: Eredmény: permutációk száma: P n = n! romámul: permutări, angolul: permutation

Permutáció n = 3 esetében: Eredmény: permutációk száma: P n = n! romámul: permutări, angolul: permutation Visszalépéses módszer (Backtracking) folytatás Permutáció n = 3 esetében: 1 2 3 2 3 1 3 1 2 Eredmény: 3 2 3 1 2 1 123 132 213 231 312 321 permutációk száma: P n = n! romámul: permutări, angolul: permutation

Részletesebben

Kiterjesztések sek szemantikája

Kiterjesztések sek szemantikája Kiterjesztések sek szemantikája Példa D Integer = {..., -1,0,1,... }; D Boolean = { true, false } D T1... T n T = D T 1... D Tn D T Az összes függvf ggvény halmaza, amelyek a D T1,..., D Tn halmazokból

Részletesebben

MS ACCESS 2010 ADATBÁZIS-KEZELÉS ELMÉLET SZE INFORMATIKAI KÉPZÉS 1

MS ACCESS 2010 ADATBÁZIS-KEZELÉS ELMÉLET SZE INFORMATIKAI KÉPZÉS 1 SZE INFORMATIKAI KÉPZÉS 1 ADATBÁZIS-KEZELÉS MS ACCESS 2010 A feladat megoldása során a Microsoft Office Access 2010 használata a javasolt. Ebben a feladatban a következőket fogjuk gyakorolni: Adatok importálása

Részletesebben

ALAPFOGALMAK 1. A reláció az program programfüggvénye, ha. Azt mondjuk, hogy az feladat szigorúbb, mint az feladat, ha

ALAPFOGALMAK 1. A reláció az program programfüggvénye, ha. Azt mondjuk, hogy az feladat szigorúbb, mint az feladat, ha ALAPFOGALMAK 1 Á l l a p o t t é r Legyen I egy véges halmaz és legyenek A i, i I tetszőleges véges vagy megszámlálható, nem üres halmazok Ekkor az A= A i halmazt állapottérnek, az A i halmazokat pedig

Részletesebben

GRÁFELMÉLET. 7. előadás. Javító utak, javító utak keresése, Edmonds-algoritmus

GRÁFELMÉLET. 7. előadás. Javító utak, javító utak keresése, Edmonds-algoritmus GRÁFELMÉLET 7. előadás Javító utak, javító utak keresése, Edmonds-algoritmus Definíció: egy P utat javító útnak nevezünk egy M párosításra nézve, ha az út páratlan hosszú, kezdő- és végpontjai nem párosítottak,

Részletesebben

Megjegyzés: A programnak tartalmaznia kell legalább egy felhasználói alprogramot. Példa:

Megjegyzés: A programnak tartalmaznia kell legalább egy felhasználói alprogramot. Példa: 1. Tétel Az állomány két sort tartalmaz. Az első sorában egy nem nulla természetes szám van, n-el jelöljük (5

Részletesebben

SZOFTVERES SZEMLÉLTETÉS A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA OKTATÁSÁBAN _ Jeszenszky Péter Debreceni Egyetem, Informatikai Kar jeszenszky.peter@inf.unideb.

SZOFTVERES SZEMLÉLTETÉS A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA OKTATÁSÁBAN _ Jeszenszky Péter Debreceni Egyetem, Informatikai Kar jeszenszky.peter@inf.unideb. SZOFTVERES SZEMLÉLTETÉS A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA OKTATÁSÁBAN _ Jeszenszky Péter Debreceni Egyetem, Informatikai Kar jeszenszky.peter@inf.unideb.hu Mesterséges intelligencia oktatás a DE Informatikai

Részletesebben

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 1

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 1 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 1 Fehér Béla Raikovich Tamás,

Részletesebben

Házi feladatok megoldása. Nyelvek használata adatszerkezetek, képek leírására

Házi feladatok megoldása. Nyelvek használata adatszerkezetek, képek leírására Nyelvek használata adatszerkezetek, képek leírására Formális nyelvek, 2. gyakorlat 1. feladat Módosított : belsejében lehet _ jel is. Kezdődhet, de nem végződhet vele, két aláhúzás nem lehet egymás mellett.

Részletesebben

A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló MATEMATIKA III. KATEGÓRIA (a speciális tanterv szerint haladó gimnazisták)

A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló MATEMATIKA III. KATEGÓRIA (a speciális tanterv szerint haladó gimnazisták) A 205/206. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló MATEMATIKA III. KATEGÓRIA a speciális tanterv szerint haladó gimnazisták Javítási-értékelési útmutató. feladat Az {,2,...,n} halmaz

Részletesebben

Nyelvek és automaták augusztus

Nyelvek és automaták augusztus Nyelvek és automaták Csima Judit Friedl Katalin 2013. augusztus Ez a jegyzet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnökinformatikus hallgatói számára tartott Nyelvek és Automaták tantárgy

Részletesebben

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 1

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 1 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 1 Fehér Béla Raikovich Tamás,

Részletesebben

9. előadás. Programozás-elmélet. Programozási tételek Elemi prog. Sorozatszámítás Eldöntés Kiválasztás Lin. keresés Megszámolás Maximum.

9. előadás. Programozás-elmélet. Programozási tételek Elemi prog. Sorozatszámítás Eldöntés Kiválasztás Lin. keresés Megszámolás Maximum. Programozási tételek Programozási feladatok megoldásakor a top-down (strukturált) programtervezés esetén három vezérlési szerkezetet használunk: - szekvencia - elágazás - ciklus Eddig megismertük az alábbi

Részletesebben

Programozási módszertan. Mohó algoritmusok

Programozási módszertan. Mohó algoritmusok PM-08 p. 1/17 Programozási módszertan Mohó algoritmusok Werner Ágnes Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék e-mail: werner.agnes@virt.uni-pannon.hu PM-08 p. 2/17 Bevezetés Dinamikus programozás

Részletesebben

Formális nyelvek és automaták

Formális nyelvek és automaták Formális nyelvek és automaták Nagy Sára gyakorlatai alapján Készítette: Nagy Krisztián Utolsó óra MINTA ZH Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2012.05.18 1. feladat: KMP (Knuth-Morris-Prett)

Részletesebben

Adatszerkezetek II. 1. előadás

Adatszerkezetek II. 1. előadás Adatszerkezetek II. 1. előadás Gráfok A gráf fogalma: Gráf(P,E): P pontok (csúcsok) és E P P élek halmaza Fogalmak: Irányított gráf : (p 1,p 2 ) E-ből nem következik, hogy (p 2,p 1 ) E Irányítatlan gráf

Részletesebben

Occam 1. Készítette: Szabó Éva

Occam 1. Készítette: Szabó Éva Occam 1. Készítette: Szabó Éva Párhuzamos programozás Egyes folyamatok (processzek) párhuzamosan futnak. Több processzor -> tényleges párhuzamosság Egy processzor -> Időosztásos szimuláció Folyamatok közötti

Részletesebben

C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika

C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika Dr. Schuster György 2011. június 16. C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika 2011. június 16. 1 / 15 Pointerek (mutatók) Pointerek

Részletesebben

Feladatok: 1. Add meg a következ balreguláris nyelvtannak megfelel jobbreguláris nyelvtant!

Feladatok: 1. Add meg a következ balreguláris nyelvtannak megfelel jobbreguláris nyelvtant! Feladatok: 1. Add meg a következ balreguláris nyelvtannak megfelel jobbreguláris nyelvtant! Megoldás: S b A a Ezzel a feladattal az volt a gondom, hogy a könyvben tanultak alapján elkezdtem levezetni,

Részletesebben

(Solid modeling, Geometric modeling) Testmodell: egy létező vagy elképzelt objektum digitális reprezentációja.

(Solid modeling, Geometric modeling) Testmodell: egy létező vagy elképzelt objektum digitális reprezentációja. Testmodellezés Testmodellezés (Solid modeling, Geometric modeling) Testmodell: egy létező vagy elképzelt objektum digitális reprezentációja. A tervezés (modellezés) során megadjuk a objektum geometria

Részletesebben

A digitális számítás elmélete

A digitális számítás elmélete A digitális számítás elmélete 8. előadás ápr. 16. Turing gépek és nyelvtanok A nyelvosztályok áttekintése Turing gépek és a természetes számokon értelmezett függvények Áttekintés Dominó Bizonyítások: L

Részletesebben

A programozás alapjai előadás. A C nyelv típusai. Egész típusok. C típusok. Előjeles egészek kettes komplemens kódú ábrázolása

A programozás alapjai előadás. A C nyelv típusai. Egész típusok. C típusok. Előjeles egészek kettes komplemens kódú ábrázolása A programozás alapjai 1 A C nyelv típusai 4. előadás Híradástechnikai Tanszék C típusok -void - skalár: - aritmetikai: - egész: - eger - karakter - felsorolás - lebegőpontos - mutató - függvény - union

Részletesebben

Diszkrét matematika I.

Diszkrét matematika I. Diszkrét matematika I. középszint 2014. ősz 1. Diszkrét matematika I. középszint 8. előadás Mérai László diái alapján Komputeralgebra Tanszék 2014. ősz Elemi számelmélet Diszkrét matematika I. középszint

Részletesebben

Összetett programozási tételek Rendezések Keresések PT egymásra építése. 10. előadás. Programozás-elmélet. Programozás-elmélet 10.

Összetett programozási tételek Rendezések Keresések PT egymásra építése. 10. előadás. Programozás-elmélet. Programozás-elmélet 10. Összetett programozási tételek Sorozathoz sorozatot relő feladatokkal foglalkozunk. A bemenő sorozatot le kell másolni, s közben az elemekre vonatkozó átalakításokat lehet végezni rajta: Input : n N 0,

Részletesebben

JAVA SE/ME tanfolyam tematika

JAVA SE/ME tanfolyam tematika JAVA SE/ME tanfolyam tematika TANFOLYAM TEMATIKA: A JAVA MEGISMERÉSE Java története, miért készült, miért népszerű NETBEANS környezet telepítése, megismerése Programozási alapok java nyelven Változók,primitív

Részletesebben