A Formális nyelvek vizsga teljesítése. a) Normál A vizsgán 60 pont szerezhet, amely két 30 pontos részb l áll össze az alábbi módon:

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Formális nyelvek vizsga teljesítése. a) Normál A vizsgán 60 pont szerezhet, amely két 30 pontos részb l áll össze az alábbi módon:"

Átírás

1 A Formális nyelvek vizsga teljesítése a) Normál A vizsgán 60 pont szerezhet, amely két 30 pontos részb l áll össze az alábbi módon: 1. Öt kis kérdés megválaszolása egyenként 6 pontért, melyet minimum 12 pontra kell teljesíteni. A rendelkezésre álló id 30 perc. 2. Egy tétel kidolgozása esszé szer en 30 pontért, melyet minimum 7 pontra kell teljesíteni. A rendelkezésre álló id 40 perc. b) Tehetséggondozó A vizsgán a tehetséggondozó programban résztvev k a plusz 1 kredit teljesítésért egy további tételt kapnak, melynek kidolgozása után a tételb l szóban is felelnek. A felelettel 60 pont szerezhet, a tehetséggondozó kurzus teljesítéséhez legalább 35 pont szükséges (gyakorlat + szóbeli vizsga pontszám) április 9. 1

2 Formális nyelvek rövid kérdések 1. Sorolja fel az aba szó prexeit! 2. Adja meg formulával az L 1 L 2 nyelvet, ahol L 1 = {a n n 0} és L 2 = {b n n 0}! 3. Igaz-e tetsz leges L 1, L 2 nyelvekre, hogy L 1 L 2 = L 2 L 1? Válaszát indokolja! 4. Adjon szükséges és elegend feltételt arra, hogy L 1 L 2 =! 5. Van-e olyan L nyelv, melyre L =? Válaszát indokolja! 6. Adjon szükséges és elegend feltételt arra, hogy L véges! 7. Van-e olyan végtelen L nyelv, melyre L + = L? Válaszát indokolja! 8. Van-e olyan L nyelv, melyre melyre λ L és L + = L? Válaszát indokolja! 9. Melyek a nyelvekre vonatkozó reguláris m veletek és melyek a Boole m veletek? 10. Deniálja a G = (N, Σ, P, S) generatív nyelvtanban P -t! 11. Adja meg a G = (N, Σ, P, S) nyelvtan közvetlen levezetési relációjának denícióját! 12. Adja meg az aritmetikai kifejezést generáló G ar nyelvtant és az a (a + a) szó egy levezetését! 13. Ismertesse a generatív nyelvtanok esetén alkalmazott jelölésbeni megállapodást! 14. Az 1-típusú (környezetfügg ) nyelvtan deníciója. 15. A 3-típusú (reguláris) nyelvtan deníciója. 16. Igaz-e, hogy minden 2-típusú nyelvtan 1-típusú is? Válaszát indokolja a megfelel nyelvtanok denícióival! (A tartalmazási diagram nem indoklás.) 17. Igaz-e, hogy minden 3-típusú nyelvtan 2-típusú is? Válaszát indokolja a megfelel nyelvtanok denícióival! (A tartalmazási diagram nem indoklás.) 18. A determiniszikus automata deníciója (csak a szintaxis). 19. Az M = (Q, Σ, δ, q 0, F ) determinisztikus automata kongurációinak deníciója és egy adott konguráció jelentése. 20. Az M = (Q, Σ, δ, q 0, F ) nemdeterminisztikus automata M átmeneti relációjának deníciója. 21. Az M = (Q, Σ, δ, q 0, F ) nemdeterminisztikus automatával ekvivalens determinisztikus automata Q állapot-halmazának és δ átmenet-függvényének deníciója. 2

3 22. Legfeljebb hány állapota van egy n állapotú nemdeterminisztikus automatával ekvivalens determinisztikus automatának? Válaszát indokolja! 23. Az M = (Q, Σ, δ, q 0, F ) nemdeterminisztikus automatával ekvivalens teljesen de- niált automata deníciója. Válaszát indokolja! 24. Legfeljebb hány állapota van egy n állapotú nemdeterminisztikus automatával ekvivalens teljesen deniált automatának? 25. A reguláris kifejezés és az általa meghatározott nyelv deníciója. 26. Adja meg reguláris kifejezéssel a következ nyelvet: azon {a, b, c} feletti szavakból áll, melyek hossza legalább egy. 27. Adja meg reguláris kifejezéssel a következ nyelvet: azon {a, b} feletti szavakból áll, melyek hossza legalább 3 és jobbról a második bet b. 28. Adja meg reguláris kifejezéssel a következ nyelvet: azon {a, b} feletti szavakból áll, melyek hossza páratlan szám. 29. Igaz-e, hogy minden véges nyelv reguláris? Válaszát indokolja! 30. Adja meg az L 1 L 2 nyelvet generáló reguláris nyelvtant, ha L i = L(G i ) a G i = (N i, Σ, P i, S i ) reguláris nyelvtanra (i = 1, 2)! 31. Adja meg az L nyelvet generáló reguláris nyelvtant, ha L = L(G) a G = (N, Σ, P, S) reguláris nyelvtanra! 32. A G = (N, Σ, P, S) reguláris nyelvtan minden szabálya A ab vagy A λ alakú. Adja meg az L(G)-t felismer automata denícióját! 33. Hogyan írható fel a Kleene tétel bizonyításában L(M) az L (k) i,j 34. A Kleene tétel bizonyításában szerepl L (k) i,j 35. A Kleene tétel bizonyításában szerepl L (k) i,j 36. A reguláris nyelvekre vonatkozó pumpáló lemma. nyelv deníciója. nyelvek segítségével? nyelv alakja a k = 0 esetben. 37. Alkalmas-e a reguláris nyelvekre vonatkozó pumpáló lemma annak igazolására, hogy egy nyelv 3 típusú? Válaszát indokolja! 38. Adjon meg olyan L környezetfüggetlen nyelvet, amelyik nem 3 típusú! Milyen eszközzel bizonyítaná, hogy L nem reguláris? 39. Zártak-e a reguláris nyelvek a konkatenációra? Válaszát indokolja! 40. Zártak-e a reguláris nyelvek az iterációra? Válaszát indokolja! 41. Az M i = (Q i, Σ, δ i, q i, F i ) (i = 1, 2) determinisztikus automaták direkt szorzata átmenetfüggvényének deníciója. 3

4 42. Hogyan kell megadni az M i = (Q i, Σ, δ i, q i, F i ) (i = 1, 2) determinisztikus automaták direkt szorzatának végállapot-halmazát ahhoz, hogy a direkt szorzat az L(M 1 ) L(M 2 ) nyelvet ismerje fel? 43. Hogyan kell megadni az M i = (Q i, Σ, δ i, q i, F i ) (i = 1, 2) determinisztikus automaták direkt szorzatának végállapot-halmazát ahhoz, hogy a direkt szorzat az L(M 1 ) \ L(M 2 ) nyelvet ismerje fel? 44. Zártak-e a reguláris nyelvek a metszetre? Válaszát indokolja! 45. Zártak-e a reguláris nyelvek a komplementer képzésre? Válaszát indokolja! 46. Igaz-e, hogy ha egy L nyelv reguláris, akkor minden L L is reguláris? Válaszát indokolja! 47. Igaz-e, hogy ha L 1 L 2 reguláris, akkor mind L 1, mind L 2 reguláris? Válaszát indokolja! 48. Létezik-e olyan algoritmus, amely tetsz leges reguláris nyelvr l eldönti, hogy ürese? Válaszát indokolja! 49. Létezik-e olyan algoritmus, amely tetsz leges reguláris nyelvr l eldönti, hogy végtelen-e? Válaszát indokolja! 50. Létezik-e olyan algoritmus, amely tetsz leges L 1 és L 2 reguláris nyelvekr l eldönti, hogy L 1 L 2 teljesül-e? Válaszát indokolja! 51. A bal oldali levezetés deníciója. 52. Megadható-e olyan A w (környezetfüggetlen) levezetés, amelyre nem teljesül, hogy A l w? Válaszát indokolja! 53. Adja meg az X (N Σ) gyöker derivációs fák D X halmazának denícióját! 54. Mi az X (N Σ) gyöker derivációs fák D X halmaza, ha X Σ? 55. Az X (N Σ) gyöker derivációs fa határának deníciója. 56. Adja meg a G környezetfüggetlen nyelvtan által generált nyelvet a derivációs fák és azok határa segítségével! 57. Az egyértelm (környezetfüggetlen) nyelvtan deníciója. 58. Adjon példát nem egyértelm nyelvtanra! 59. Az egyértelm (környezetfüggetlen) nyelv deníciója. 60. Adjon példát nem egyértelm nyelvre! 61. A λ-mentes (környezetfüggetlen) nyelvtan deníciója. 62. Igaz-e, hogy minden λ-mentes 2-típusú nyelvtan 1-típusú is? Válaszát indokolja! 4

5 63. Igaz-e, hogy minden 2-típusú nyelv 1-típusú is? Válaszát indokolja! (A tartalmazási diagram nem indoklás.) 64. A Chomsky-normálforma deníciója. 65. A veremautomata deníciója (csak a szintaxis). 66. A P = (Q, Σ, Γ, δ, q 0, Z 0, F ) veremautomata P átmeneti relációjának deníciója. 67. A veremautomata által végállapotokkal felismert nyelv deníciója. 68. A veremautomata által üres veremmel felismert nyelv deníciója. 69. Igaz-e, hogy bármely P veremautomata esetén L f (P ) = L (P )? Válaszát indokolja! 70. Igaz-e, hogy minden veremautomata ekvivalens egy üres veremmel felismer egyállapotú veremautomatával? Válaszát indokolja! 71. Igaz-e, hogy minden környezetfüggetlen nyelv felismerhet egy legfeljebb három állapotú veremautomatával végállapotokkal? Válaszát indokolja! 72. A determinisztikus veremautomata deníciója (csak a szintaxis). 73. Igaz-e, hogy bármely véges nyelv felismerhet determinisztikus veremautomatával üres veremmel? Válaszát indokolja! 74. Adja meg a reguláris nyelvek, a determinisztikus nyelvek és a környezetfüggetlen nyelvek egymáshoz való viszonyát! 75. A környezetfüggetlen nyelvekre vonatkozó pumpáló lemma. 76. Adjon meg olyan L környezetfügg nyelvet, amelyik nem környezetfüggetlen! Milyen eszközzel bizonyítaná, hogy L nem környezetfüggetlen? 77. Adja meg az L nyelvet generáló környezetfüggetlen nyelvtant, ha L = L(G) a G = (N, Σ, P, S) környezetfüggetlen nyelvtanra! 78. Zártak-e a környezetfüggetlen nyelvek a metszetre? Válaszát indokolja! 79. Zártak-e a környezetfüggetlen nyelvek a komplementer képzésre? Válaszát indokolja! 80. Adjon meg olyan m veletet, amelyre a környezetfüggetlen nyelvek nem zártak, de a determinisztikus környezetfüggetlen nyelvek zártak. 81. Adjon meg olyan m veleteket, amelyekre a determinisztikus környezetfüggetlen nyelvek nem zártak, de a környezetfüggetlen nyelvek zártak. 82. Igaz-e, hogy minden L környezetfüggetlen nyelvhez van olyan k szám, hogy L akkor és csak akkor nem üres, ha tartalmaz legfeljebb k hosszúságú szót? Válaszát indokolja! 5

6 83. Adjon meg olyan, környezetfüggetlen nyelvekre vonatkozó kérdéseket, amelyek nem dönthet k el algoritmikusan! 84. A Turing gép deníciója (csak a szintaxis)! 85. Milyen feltétel mellett teljesül egy M = (Q, Σ, Γ, q 0, δ, F ) Turing gépben a αpaβ αqbβ átmenet? 86. Milyen feltétel mellett teljesül egy M = (Q, Σ, Γ, q 0, δ, F ) Turing gépben a αpaβ αbqβ átmenet? 87. Milyen feltétel mellett teljesül egy M = (Q, Σ, Γ, q 0, δ, F ) Turing gépben a αpa αbqb átmenet? 88. Igaz-e, hogy a Turing gép minden olyan kongurációjára van rákövetkez, amelyik nem végkonguráció? Válaszát indokolja! 89. Adja meg az M = (Q, Σ, Γ, q 0, δ, F ) Turing gép kongurációjának denícióját! 90. Adja meg az M = (Q, Σ, Γ, q 0, δ, F ) Turing gép kezd és végkongurációjának denícióját! 91. Adja meg az M = (Q, Σ, Γ, q 0, δ, F ) Turing géppel felismert nyelv denícióját! 92. Adja meg a rekurzívan felsorolható nyelv denícióját! 93. Adja meg a rekurzív nyelv denícióját! 94. Adja meg az M = (Q, Σ, Γ, q 0, δ, F ) k-szavas Turing gép kongurációjának denícióját! 95. Adja meg az M = (Q, Σ, Γ, q 0, δ, F ) k-szavas Turing géppel felismert nyelv denícióját! 96. A Turing gépekkel felismerhet és a k-szavas Turing gépekkel felismerhet nyelvek osztályaira vonatkozó tétel. 97. Adja meg a nemdeterminisztikus Turing gép átmenetfüggvényét! 98. A Turing gépekkel felismerhet és a nemdeterminisztikus Turing gépekkel felismerhet nyelvek osztályaira vonatkozó tétel. 99. Jellemezze a rekurzív nyelveket a rekurzívan felsorolható nyelvek segítségével. (Tétel kimondás.) 100. Igaz-e, hogy minden Turing géphez van olyan, vele ekvivalens Turing gép, amelyik minden input szón megáll? Válaszát indokolja! 101. Hogyan viszonyul egymáshoz a 0-típusú nyelvek osztálya és a k-szavas Turing gépekkel felismert nyelvek osztálya? Válaszát röviden indokolja! 102. Adjon ekvivalens deníciót a környezetfügg nyelvek osztályára nyelvtan segítségével. 6

7 103. Adja meg a környezetfügg nyelvek osztályának és a rekurzív nyelvek osztályának egymáshoz való viszonyát! 104. Írja le röviden a Turing gép és a lineárisan korlátos automata közötti leglényegesebb különbséget Megegyezik-e a lineárisan korlátos automatákkal felismerhet nyelvek osztálya a Chomsky nyelv-hierarchiában szerepl nyelvek valamely osztályával? Válaszát röviden indokolja! 106. Helyezze el a rekurzív és a rekurzívan felsorolható nyelvek osztályát a Chomsky nyelv-hierarchiában! 7

8 Formális nyelvek tételek 1. Generatív nyelvtan deníciója, levezetés, a nyelvtan által generált nyelv fogalma. Jelölések, a Chomsky nyelvtan- és nyelvosztályok tartalmazási digramjai. 2. Véges automata fogalma, felismert nyelv, a nemdeterminisztikus és a determinisztikus automaták ekvivalenciája. 3. Nyelvek megadása reguláris kifejezéssel. A reguláris kifejezéssel reprezentálható nyelvek 3 típusúak. 4. A 3 típusú nyelvek felismerhet k automatával. 5. Az automatával felismerhet nyelvek reprezentálhatók reguláris kifejezéssel (Kleene tétele). 6. A pumpáló lemma reguláris nyelvekre és következményei. 7. A reguláris nyelvek zártsági tulajdonságai (reguláris m veletek, Boole m veletek), automaták direkt szorzata. 8. Eldöntési kérdések reguláris nyelvekre. 9. Környezetfüggetlen nyelvtanok levezetési módjai (általános, bal- és jobb oldali) és ezek kapcsolata. 10. A derivációs fa fogalma, levezetések és derivációs fák közötti kapcsolatok. 11. Egyértelm nyelvtanok és nyelvek. 12. Környezetfüggetlen nyelvtanok lambda-mentesítése (deníciø' és algoritmus). 13. Környezetfüggetlen nyelvtanok Chomky-normálalakra hozása (deníciø' és algoritmus). 14. Veremautomata fogalma, felismerés végállapottal és üres veremmel, ezek ekvivalenciája. 15. A környezetfüggetlen nyelvek felismerhet k veremautomatával. 16. A veremautomatákkal felismerhet nyelvek környezetfüggetlenek. 17. A pumpáló lemma környezetfüggetlen nyelvekre (Bar-Hillel lemma) és következményei. 18. A környezetfüggetlen nyelvek zártsági tulajdonságai (reguláris müveletek, Boole m veletek, reguláris nyelvvel való metszet). 19. Eldöntési kérdések környezetfüggetlen nyelvekre. 20. A Turing gép és az általa felismert nyelv fogalma. 21. A k-szavas és a nemdeterminisztikus Turing gép. 8

9 22. Rekurzívan felsorolható és rekurzív nyelvek közötti összefüggések. 23. Rekurzívan felsorolható és rekurzív nyelvek zártsági tulajdonságai. 24. Az általános (0-típusú) nyelvek és a Turing gépek ekvivalenciája. 25. A környezetfügg nyelvek és a rekurzív nyelvek között fennálló tartalmazás. A Chomsky nyelvhierarchia. 26. Lineárisan korlátos automata deníciója és kapcsolata a környezetfügg nyelvekkel április 9. 9

Automaták mint elfogadók (akceptorok)

Automaták mint elfogadók (akceptorok) Automaták mint elfogadók (akceptorok) Ha egy iniciális Moore-automatában a kimenőjelek halmaza csupán kételemű: {elfogadom, nem fogadom el}, és az utolsó kimenőjel dönti el azt a kérdést, hogy elfogadható-e

Részletesebben

ZH feladatok megoldásai

ZH feladatok megoldásai ZH feladatok megoldásai A CSOPORT 5. Írja le, hogy milyen szabályokat tartalmazhatnak az egyes Chomskynyelvosztályok (03 típusú nyelvek)! (4 pont) 3. típusú, vagy reguláris nyelvek szabályai A ab, A a

Részletesebben

Formális nyelvek és gépek (definíciós és tétel lista - 09/10/2)

Formális nyelvek és gépek (definíciós és tétel lista - 09/10/2) Formális nyelvek és gépek (definíciós és tétel lista - 09/10/2) ábécé: Ábécének nevezünk egy tetszőleges véges szimbólumhalmazt. Jelölése: X, Y betű: Az ábécé elemeit betűknek hívjuk. szó: Az X ábécé elemeinek

Részletesebben

A SZÁMÍTÁSTUDOMÁNY ALAPJAI

A SZÁMÍTÁSTUDOMÁNY ALAPJAI Írta: ÉSIK ZOLTÁN A SZÁMÍTÁSTUDOMÁNY ALAPJAI Egyetemi tananyag 2011 COPYRIGHT: 2011 2016, Dr. Ésik Zoltán, Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Számítástudomány Alapjai Tanszék

Részletesebben

A digitális számítás elmélete

A digitális számítás elmélete A digitális számítás elmélete 1. előadás szept. 19. Determinisztikus véges automaták 1. Példa: Fotocellás ajtó m m m k b s = mindkét helyen = kint = bent = sehol k k b s m csukva b nyitva csukva nyitva

Részletesebben

Chomsky-féle hierarchia

Chomsky-féle hierarchia http://www.ms.sapientia.ro/ kasa/formalis.htm Chomsky-féle hierarchia G = (N, T, P, S) nyelvtan: 0-s típusú (általános vagy mondatszerkezetű), ha semmilyen megkötést nem teszünk a helyettesítési szabályaira.

Részletesebben

Felismerhető nyelvek zártsági tulajdonságai II... slide #30. Véges nemdeterminisztikus automata... slide #21

Felismerhető nyelvek zártsági tulajdonságai II... slide #30. Véges nemdeterminisztikus automata... slide #21 A számítástudomány alapjai Ésik Zoltán SZTE, Számítástudomány Alapjai Tanszék Bevezetes Bevezetés.................................................... slide #2 Automaták és formális nyelvek Szavak és nyelvek...............................................

Részletesebben

Atomataelmélet: A Rabin Scott-automata

Atomataelmélet: A Rabin Scott-automata A 19. óra vázlata: Atomataelmélet: A Rabin Scott-automata Az eddigieken a formális nyelveket generatív szempontból vizsgáltuk, vagyis a nyelvtan (generatív grammatika) szemszögéből. A generatív grammatika

Részletesebben

A matematika nyelvér l bevezetés

A matematika nyelvér l bevezetés A matematika nyelvér l bevezetés Wettl Ferenc 2012-09-06 Wettl Ferenc () A matematika nyelvér l bevezetés 2012-09-06 1 / 19 Tartalom 1 Matematika Matematikai kijelentések 2 Logikai m veletek Állítások

Részletesebben

Formális Nyelvek - 1. Előadás

Formális Nyelvek - 1. Előadás Formális Nyelvek - 1. Előadás Csuhaj Varjú Erzsébet Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék Informatikai Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem H-1117 Budapest Pázmány Péter sétány 1/c E-mail: csuhaj@inf.elte.hu

Részletesebben

Környezetfüggetlen nyelvtan. Formális nyelvek II. Környezetfüggetlen nyelvek és veremautomaták. Backus-Naur forma

Környezetfüggetlen nyelvtan. Formális nyelvek II. Környezetfüggetlen nyelvek és veremautomaták. Backus-Naur forma Formális nyelvek II. Környezetfüggetlen nyelvek és veremautomaták Környezetfüggetlen nyelvtan Egy G = (N,Σ,P,S) nyelvtan környezetfüggetlen, ha minden szabálya A α alakú. Példák: 1) Az S asb ε nyelvtan,

Részletesebben

Fogalomtár a Formális nyelvek és

Fogalomtár a Formális nyelvek és Fogalomtár a Formális nyelvek és automaták tárgyhoz (A törzsanyaghoz tartozó definíciókat és tételeket jelöli.) Definíciók Univerzális ábécé: Szimbólumok egy megszámlálhatóan végtelen halmazát univerzális

Részletesebben

A számítógépes nyelvészet elmélete és gyakorlata. Formális nyelvek elmélete

A számítógépes nyelvészet elmélete és gyakorlata. Formális nyelvek elmélete A számítógépes nyelvészet elmélete és gyakorlata Formális nyelvek elmélete Nyelv Nyelvnek tekintem a mondatok valamely (véges vagy végtelen) halmazát; minden egyes mondat véges hosszúságú, és elemek véges

Részletesebben

6. előadás A reguláris nyelvek jellemzése 2.

6. előadás A reguláris nyelvek jellemzése 2. 6. előadás A reguláris nyelvek jellemzése 2. Dr. Kallós Gábor 2015 2016 1 Tartalom A reguláris nyelvek osztályának jellemzése a körbebizonyítás Láncszabályok A 2. állítás és igazolása Ekvivalens 3-típusú

Részletesebben

6. előadás Környezetfüggetlen nyelvtanok/1.

6. előadás Környezetfüggetlen nyelvtanok/1. 6. előadás Környezetfüggetlen nyelvtanok/1. Dr. Kallós Gábor 2013 2014 1 Tartalom Bevezetés CF nyelv példák Nyelvek és nyelvtanok egy- és többértelműsége Bal- és jobboldali levezetések Levezetési fák A

Részletesebben

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé.

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. HA 1 Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) HA 2 Halmazok HA 3 Megjegyzések A halmaz, az elem és az eleme fogalmakat nem definiáljuk, hanem alapfogalmaknak

Részletesebben

Formális Nyelvek - 1.

Formális Nyelvek - 1. Formális Nyelvek - 1. Csuhaj Varjú Erzsébet Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék Informatikai Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem H-1117 Budapest Pázmány Péter sétány 1/c E-mail: csuhaj@inf.elte.hu 1 A

Részletesebben

Formális Nyelvek és Automaták. Dömösi, Pál Falucskai, János Horváth, Géza Mecsei, Zoltán Nagy, Benedek

Formális Nyelvek és Automaták. Dömösi, Pál Falucskai, János Horváth, Géza Mecsei, Zoltán Nagy, Benedek Formális Nyelvek és Automaták Dömösi, Pál Falucskai, János Horváth, Géza Mecsei, Zoltán Nagy, Benedek Formális Nyelvek és Automaták Dömösi, Pál Falucskai, János Horváth, Géza Mecsei, Zoltán Nagy, Benedek

Részletesebben

Automaták és formális nyelvek

Automaták és formális nyelvek Automaták és formális nyelvek Bevezetés a számítástudomány alapjaiba 1. Formális nyelvek 2006.11.13. 1 Automaták és formális nyelvek - bevezetés Automaták elmélete: információs gépek általános absztrakt

Részletesebben

Relációk. 1. Descartes-szorzat. 2. Relációk

Relációk. 1. Descartes-szorzat. 2. Relációk Relációk Descartes-szorzat. Relációk szorzata, inverze. Relációk tulajdonságai. Ekvivalenciareláció, osztályozás. Részbenrendezés, Hasse-diagram. 1. Descartes-szorzat 1. Deníció. Tetsz leges két a, b objektum

Részletesebben

Halmazok. Halmazelméleti alapfogalmak, hatványhalmaz, halmazm veletek, halmazm veletek azonosságai.

Halmazok. Halmazelméleti alapfogalmak, hatványhalmaz, halmazm veletek, halmazm veletek azonosságai. Halmazok Halmazelméleti alapfogalmak, hatványhalmaz, halmazm veletek, halmazm veletek azonosságai. 1. lapfogalmak halmaz és az eleme fogalmakat alapfogalmaknak tekintjük, nem deniáljuk ket. Jelölés: x

Részletesebben

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1 Halmazok 1 Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 2 A fejezet legfontosabb elemei Halmaz megadási módjai Halmazok közti műveletek (metszet,

Részletesebben

AUTOMATÁK ÉS FORMÁLIS NYELVEK PÉLDATÁR

AUTOMATÁK ÉS FORMÁLIS NYELVEK PÉLDATÁR Írta: ÉSIK ZOLTÁN GOMBÁS ÉVA IVÁN SZABOLCS AUTOMATÁK ÉS FORMÁLIS NYELVEK PÉLDATÁR Egyetemi tananyag 2011 COPYRIGHT: 2011 2016, Dr. Ésik Zoltán, Dr. Gombás Éva és Dr. Iván Szabolcs, Szegedi Tudományegyetem

Részletesebben

Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék INFORMATIKA 2 AUTOMATÁK ÉS NYELVEK.

Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék INFORMATIKA 2 AUTOMATÁK ÉS NYELVEK. Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék INFORMATIKA 2 AUTOMATÁK ÉS NYELVEK Vajk István 2010. március Tartalomjegyzék 1. Fejezet Automaták és nyelvek

Részletesebben

Házi feladatok megoldása. Nyelvtani transzformációk. Házi feladatok megoldása. Házi feladatok megoldása. Formális nyelvek, 6. gyakorlat.

Házi feladatok megoldása. Nyelvtani transzformációk. Házi feladatok megoldása. Házi feladatok megoldása. Formális nyelvek, 6. gyakorlat. Nyelvtani transzformációk Formális nyelvek, 6. gyakorlat a. S (S) SS ε b. S XS ε és X (S) c. S (SS ) Megoldás: Célja: A nyelvtani transzformációk bemutatása Fogalmak: Megszorított típusok, normálformák,

Részletesebben

Formális nyelvek és automaták előadások

Formális nyelvek és automaták előadások VÁRTERÉSZ MAGDA Formális nyelvek és automaták előadások 2005/06-os tanév 1. félév Tartalomjegyzék 1. Előzetes tudnivalók 4 2. Bevezetés 15 3. Ábécé, szó, formális nyelv 17 4. Műveletek nyelvekkel 24 4.1.

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Matematika és Informatika Kar 1.3 Intézet Magyar Matematika és Informatika Intézet 1.4

Részletesebben

HALMAZELMÉLET feladatsor 1.

HALMAZELMÉLET feladatsor 1. HALMAZELMÉLET feladatsor 1. Egy (H,, ) algebrai struktúra háló, ha (H, ) és (H, ) kommutatív félcsoport, és teljesül az ún. elnyelési tulajdonság: A, B H: A (A B) = A, A (A B) = A. A (H,, ) háló korlátos,

Részletesebben

Permutációk véges halmazon (el adásvázlat, február 12.)

Permutációk véges halmazon (el adásvázlat, február 12.) Permutációk véges halmazon el adásvázlat 2008 február 12 Maróti Miklós Ennek az el adásnak a megértéséhez a következ fogalmakat kell tudni: ismétlés nélküli variáció leképezés indulási és érkezési halmaz

Részletesebben

Kibernetika korábbi vizsga zárthelyi dolgozatokból válogatott tesztkérdések Figyelem! Az alábbi tesztek csak mintául szolgálnak a tesztkérdések megoldásához, azaz a bemagolásuk nem jelenti a tananyag elsajátítását

Részletesebben

Sorozatok és Sorozatok és / 18

Sorozatok és Sorozatok és / 18 Sorozatok 2015.11.30. és 2015.12.02. Sorozatok 2015.11.30. és 2015.12.02. 1 / 18 Tartalom 1 Sorozatok alapfogalmai 2 Sorozatok jellemz i 3 Sorozatok határértéke 4 Konvergencia és korlátosság 5 Cauchy-féle

Részletesebben

Kiterjesztések sek szemantikája

Kiterjesztések sek szemantikája Kiterjesztések sek szemantikája Példa D Integer = {..., -1,0,1,... }; D Boolean = { true, false } D T1... T n T = D T 1... D Tn D T Az összes függvf ggvény halmaza, amelyek a D T1,..., D Tn halmazokból

Részletesebben

Diszkrét matematika I. gyakorlat

Diszkrét matematika I. gyakorlat Diszkrét matematika I. gyakorlat 1. gyakorlat Gyakorlatvezet : Dr. Kátai-Urbán Kamilla Helyettesít: Bogya Norbert 2011. szeptember 8. Tartalom Információk 1 Információk Honlapcímek Számonkérések, követelmények

Részletesebben

Opkut deníciók és tételek

Opkut deníciók és tételek Opkut deníciók és tételek Készítette: Bán József Deníciók 1. Deníció (Lineáris programozási feladat). Keressük meg adott lineáris, R n értelmezési tartományú függvény, az ún. célfüggvény széls értékét

Részletesebben

Házi feladatok megoldása. Harmadik típusú nyelvek és véges automaták. Házi feladatok megoldása. VDA-hoz 3NF nyelvtan készítése

Házi feladatok megoldása. Harmadik típusú nyelvek és véges automaták. Házi feladatok megoldása. VDA-hoz 3NF nyelvtan készítése Hrmdik típusú nyelvek és véges utomták Formális nyelvek, 10. gykorlt Házi feldtok megoldás 1. feldt Melyik nyelvet fogdj el következő utomt? c q 0 q 1 q 2 q 3 q 1 q 4 q 2 q 4 q 2 q 0 q 4 q 3 q 3 q 4 q

Részletesebben

2009/2010/I. félév, Prof. Dr. Galántai Aurél BMF NIK IMRI Budapest. 2009. november 25.

2009/2010/I. félév, Prof. Dr. Galántai Aurél BMF NIK IMRI Budapest. 2009. november 25. SZÁMÍTÁSTUDOMÁNY 2009/2010/I. félév, (el½oadás vázlat) Prof. Dr. Galántai Aurél BMF NIK IMRI Budapest 2009. november 25. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 3 1. Bevezetés 5 2. Matematikai alapfogalmak 9 2.1.

Részletesebben

Számítógép és programozás 2

Számítógép és programozás 2 Számítógép és programozás 2 8. Előadás Megoldhatóság, hatékonyság http://digitus.itk.ppke.hu/~flugi/ Elméleti áttekintés a SzámProg 1 tárgyból Algoritmikus eldönthetőség kérdése Bizonyíthatóság kérdése,

Részletesebben

Bevezetés. 1. fejezet. Algebrai feladatok. Feladatok

Bevezetés. 1. fejezet. Algebrai feladatok. Feladatok . fejezet Bevezetés Algebrai feladatok J. A számok gyakran használt halmazaira a következ jelöléseket vezetjük be: N a nemnegatív egész számok, N + a pozitív egész számok, Z az egész számok, Q a racionális

Részletesebben

Alap fatranszformátorok I. Oyamaguchi [3], Dauchet és társai [1] és Engelfriet [2] bebizonyították hogy egy tetszőleges alap

Alap fatranszformátorok I. Oyamaguchi [3], Dauchet és társai [1] és Engelfriet [2] bebizonyították hogy egy tetszőleges alap Alap fatranszformátorok I Vágvölgyi Sándor Oyamaguchi [3], Dauchet és társai [1] és Engelfriet [2] bebizonyították hogy egy tetszőleges alap termátíró rendszerről eldönthető hogy összefolyó-e. Mindannyian

Részletesebben

Feladatok: 1. Add meg a következ balreguláris nyelvtannak megfelel jobbreguláris nyelvtant!

Feladatok: 1. Add meg a következ balreguláris nyelvtannak megfelel jobbreguláris nyelvtant! Feladatok: 1. Add meg a következ balreguláris nyelvtannak megfelel jobbreguláris nyelvtant! Megoldás: S b A a Ezzel a feladattal az volt a gondom, hogy a könyvben tanultak alapján elkezdtem levezetni,

Részletesebben

FORMÁLIS NYELVEK ÉS FORDÍTÓPROGRAMOK. LABORGYAKORLATOK

FORMÁLIS NYELVEK ÉS FORDÍTÓPROGRAMOK. LABORGYAKORLATOK FORMÁLIS NYELVEK ÉS FORDÍTÓPROGRAMOK LABORGYAKORLATOK http://www.ms.sapientia.ro/~kasa/formalis.htm 0 Formális nyelvek és fordítóprogramok http://www.ms.sapientia.ro/~kasa/formalis.htm Jelenlét kötelezõ!

Részletesebben

Bisonc++ tutorial. Dévai Gergely. A szabály bal- és jobboldalát : választja el egymástól. A szabályalternatívák sorozatát ; zárja le.

Bisonc++ tutorial. Dévai Gergely. A szabály bal- és jobboldalát : választja el egymástól. A szabályalternatívák sorozatát ; zárja le. Bisonc++ tutorial Dévai Gergely A Bisonc++ egy szintaktikuselemz -generátor: egy környezetfüggetlen nyelvtanból egy C++ programot generál, ami egy tokensorozat szintaktikai helyességét képes ellen rizni.

Részletesebben

1. tétel - Gráfok alapfogalmai

1. tétel - Gráfok alapfogalmai 1. tétel - Gráfok alapfogalmai 1. irányítatlan gráf fogalma A G (irányítatlan) gráf egy (Φ, E, V) hátmas, ahol E az élek halmaza, V a csúcsok (pontok) halmaza, Φ: E {V-beli rendezetlen párok} illeszkedési

Részletesebben

Halmazelmélet. 2. fejezet 2-1

Halmazelmélet. 2. fejezet 2-1 2. fejezet Halmazelmélet D 2.1 Két halmazt akkor és csak akkor tekintünk egyenl nek, ha elemeik ugyanazok. A halmazt, melynek nincs eleme, üres halmaznak nevezzük. Jele:. D 2.2 Az A halmazt a B halmaz

Részletesebben

NP-teljesség röviden

NP-teljesség röviden NP-teljesség röviden Bucsay Balázs earthquake[at]rycon[dot]hu http://rycon.hu 1 Turing gépek 1/3 Mi a turing gép? 1. Definíció. [Turing gép] Egy Turing-gép formálisan egy M = (K, Σ, δ, s) rendezett négyessel

Részletesebben

Hardver és szoftver rendszerek verifikációja Röviden megválaszolható kérdések

Hardver és szoftver rendszerek verifikációja Röviden megválaszolható kérdések Hardver és szoftver rendszerek verifikációja Röviden megválaszolható kérdések 1. Az informatikai rendszereknél mit ellenőriznek validációnál és mit verifikációnál? 2. A szoftver verifikációs technikák

Részletesebben

Határérték. Wettl Ferenc el adása alapján és Wettl Ferenc el adása alapján Határérték és

Határérték. Wettl Ferenc el adása alapján és Wettl Ferenc el adása alapján Határérték és 2015.09.28. és 2015.09.30. 2015.09.28. és 2015.09.30. 1 / Tartalom 1 A valós függvén fogalma 2 A határérték fogalma a végtelenben véges pontban Végtelen határértékek 3 A határértékek kiszámítása A rend

Részletesebben

ALAPFOGALMAK 1. A reláció az program programfüggvénye, ha. Azt mondjuk, hogy az feladat szigorúbb, mint az feladat, ha

ALAPFOGALMAK 1. A reláció az program programfüggvénye, ha. Azt mondjuk, hogy az feladat szigorúbb, mint az feladat, ha ALAPFOGALMAK 1 Á l l a p o t t é r Legyen I egy véges halmaz és legyenek A i, i I tetszőleges véges vagy megszámlálható, nem üres halmazok Ekkor az A= A i halmazt állapottérnek, az A i halmazokat pedig

Részletesebben

Szoftver Szigorlat Tételek '07

Szoftver Szigorlat Tételek '07 Szoftver Szigorlat Tételek '07 BSC Készítette: Somody Gábor Ádám 2007.05.26 1 Tételsor Témakörök: Amit nem tudtam kidolgozni azt félkövér betűvel jelzem!! Légyszíves dolgozzátok ki, és küldjétek el a somodyg@gmail.com

Részletesebben

http://www.ms.sapientia.ro/~kasa/formalis.htm

http://www.ms.sapientia.ro/~kasa/formalis.htm Formális nyelvek és fordítóprogramok http://www.ms.sapientia.ro/~kasa/formalis.htm Könyvészet 1. Csörnyei Zoltán, Kása Zoltán, Formális nyelvek és fordítóprogramok, Kolozsvári Egyetemi Kiadó, 2007. 2.

Részletesebben

Tételsor a szóbeli számításelmélet vizsgához

Tételsor a szóbeli számításelmélet vizsgához Tételsor a szóbeli számításelmélet vizsgához A vizsgázó az 1-6., 7-10., 11-15. és 16-19. tételek közül húz egyet-egyet. Minden rész 1..5-ig lesz értékelve. Minden részb ı l legalább 2-est kell elérni,

Részletesebben

Vektorok. Wettl Ferenc október 20. Wettl Ferenc Vektorok október / 36

Vektorok. Wettl Ferenc október 20. Wettl Ferenc Vektorok október / 36 Vektorok Wettl Ferenc 2014. október 20. Wettl Ferenc Vektorok 2014. október 20. 1 / 36 Tartalom 1 Vektorok a 2- és 3-dimenziós térben 2 Távolság, szög, orientáció 3 Vektorok koordinátás alakban 4 Összefoglalás

Részletesebben

Lineáris algebra 2. Filip Ferdinánd december 7. siva.banki.hu/jegyzetek

Lineáris algebra 2. Filip Ferdinánd december 7. siva.banki.hu/jegyzetek Lineáris algebra 2 Filip Ferdinánd filipferdinand@bgkuni-obudahu sivabankihu/jegyzetek 2015 december 7 Filip Ferdinánd 2016 februar 9 Lineáris algebra 2 1 / 37 Az el adás vázlata Determináns Determináns

Részletesebben

Halmazok. Halmazelméleti lapfogalmak, hatványhalmaz, halmazm veletek, halmazm veletek azonosságai.

Halmazok. Halmazelméleti lapfogalmak, hatványhalmaz, halmazm veletek, halmazm veletek azonosságai. Halmazok Halmazelméleti lapfogalmak, hatványhalmaz, halmazm veletek, halmazm veletek azonosságai. 1. lapfogalmak halmaz és az eleme fogalmakat alapfogalmaknak tekintjük, nem deniáljuk ket. Jelölés: x H,

Részletesebben

Konvex optimalizálás feladatok

Konvex optimalizálás feladatok (1. gyakorlat, 2014. szeptember 16.) 1. Feladat. Mutassuk meg, hogy az f : R R, f(x) := x 2 függvény konvex (a másodrend derivált segítségével, illetve deníció szerint is)! 2. Feladat. Mutassuk meg, hogy

Részletesebben

2. gyakorlat. A polárkoordináta-rendszer

2. gyakorlat. A polárkoordináta-rendszer . gyakorlat A polárkoordináta-rendszer Az 1. gyakorlaton megismerkedtünk a descartesi koordináta-rendszerrel. Síkvektorokat gyakran kényelmes ún. polárkoordinátákkal megadni: az r hosszúsággal és a φ irányszöggel

Részletesebben

Pénzügyi matematika. Vizsgadolgozat I. RÉSZ. 1. Deniálja pontosan, mit értünk amerikai vételi opció alatt!

Pénzügyi matematika. Vizsgadolgozat I. RÉSZ. 1. Deniálja pontosan, mit értünk amerikai vételi opció alatt! NÉV: NEPTUN KÓD: Pénzügyi matematika Vizsgadolgozat I. RÉSZ Az ebben a részben feltett 4 kérdés közül legalább 3-ra kell hibátlan választ adni ahhoz, hogy a vizsga sikeres lehessen. Kett vagy kevesebb

Részletesebben

5. előadás. Programozás-elmélet. Programozás-elmélet 5. előadás

5. előadás. Programozás-elmélet. Programozás-elmélet 5. előadás Elemi programok Definíció Az S A A program elemi, ha a A : S(a) { a, a, a, a,..., a, b b a}. A definíció alapján könnyen látható, hogy egy elemi program tényleg program. Speciális elemi programok a kövekezők:

Részletesebben

Matematika B/1. Tartalomjegyzék. 1. Célkit zések. 2. Általános követelmények. 3. Rövid leírás. 4. Oktatási módszer. Biró Zsolt. 1.

Matematika B/1. Tartalomjegyzék. 1. Célkit zések. 2. Általános követelmények. 3. Rövid leírás. 4. Oktatási módszer. Biró Zsolt. 1. Matematika B/1 Biró Zsolt Tartalomjegyzék 1. Célkit zések 1 2. Általános követelmények 1 3. Rövid leírás 1 4. Oktatási módszer 1 5. Követelmények, pótlások 2 6. Program (el adás) 2 7. Program (gyakorlat)

Részletesebben

2009/2010/II. félév, Prof. Dr. Galántai Aurél Óbudai Egyetem NIK IMRI Budapest

2009/2010/II. félév, Prof. Dr. Galántai Aurél Óbudai Egyetem NIK IMRI Budapest SZÁMÍTÁSTUDOMÁNY 2009/2010/II. félév, (el½oadás vázlat) Prof. Dr. Galántai Aurél Óbudai Egyetem NIK IMRI Budapest 2010-05-6 2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 5 2. Matematikai alapfogalmak 9 2.1. Jelölések........................................

Részletesebben

Turing-gépek. Számításelmélet (7. gyakorlat) Turing-gépek 2009/10 II. félév 1 / 1

Turing-gépek. Számításelmélet (7. gyakorlat) Turing-gépek 2009/10 II. félév 1 / 1 Turing-gépek Logika és számításelmélet, 7. gyakorlat 2009/10 II. félév Számításelmélet (7. gyakorlat) Turing-gépek 2009/10 II. félév 1 / 1 A Turing-gép Az algoritmus fogalmának egy intuitív definíciója:

Részletesebben

Skalárszorzat, norma, szög, távolság. Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach@inf.nyme.hu http://inf.nyme.hu/ takach/ 2005.

Skalárszorzat, norma, szög, távolság. Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach@inf.nyme.hu http://inf.nyme.hu/ takach/ 2005. 1 Diszkrét matematika II., 4. el adás Skalárszorzat, norma, szög, távolság Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach@inf.nyme.hu http://inf.nyme.hu/ takach/ 2005. március 1 A téma jelent sége

Részletesebben

Formális Nyelvek és Automaták v1.9

Formális Nyelvek és Automaták v1.9 Formális Nyelvek és Automaták v1.9 Hernyák Zoltán E másolat nem használható fel szabadon, a készülő jegyzet egy munkapéldánya. A teljes jegyzetről, vagy annak bármely részéről bármely másolat készítéséhez

Részletesebben

Bevezetés a bonyolultságelméletbe gyakorlatok I. A(0, y) := y + 1 y 0 A(x, 0) := A(x 1, 1) x 1 A(x, y) := A(x 1, A(x, y 1)) x, y 1

Bevezetés a bonyolultságelméletbe gyakorlatok I. A(0, y) := y + 1 y 0 A(x, 0) := A(x 1, 1) x 1 A(x, y) := A(x 1, A(x, y 1)) x, y 1 Bevezetés a bonyolultságelméletbe gyakorlatok I. B. Az Ackermann függvény avagy nem minden olyan egyszerű, mint amilyennek látszik Legyen A(x, y) a következő, rekurzív módon definiált függvény: A(0, y)

Részletesebben

Algoritmusok bonyolultsága

Algoritmusok bonyolultsága Algoritmusok bonyolultsága 11. előadás http://www.ms.sapientia.ro/~kasa/komplex.htm () 1 / 1 NP-telesség Egy L nyelv NP-teles, ha L NP és minden L NP-re L L. Egy Π döntési feladat NP-teles, ha Π NP és

Részletesebben

A tananyag a TÁMOP A/1-11/ számú projekt keretében készült.

A tananyag a TÁMOP A/1-11/ számú projekt keretében készült. A tananyag a TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0038 számú projekt keretében készült. Tartalom 1. Előszó 2. Bevezetés Út a matematikai formulától az implementációig Feladatok Típus, művelet, állapot és állapottér

Részletesebben

Formális nyelvek és automaták

Formális nyelvek és automaták Formális nyelvek és automaták Király Roland 2012. november 16. 1 2 Tartalomjegyzék 1. Előszó 7 2. Bevezetés 9 2.1. Út a matematikai formulától az implementációig........ 9 2.2. Feladatok.............................

Részletesebben

Adatszerkezetek és algoritmusok

Adatszerkezetek és algoritmusok 2009. november 13. Ismétlés El z órai anyagok áttekintése Ismétlés Specikáció Típusok, kifejezések, m veletek, adatok ábrázolása, típusabsztakció Vezérlési szerkezetek Függvények, paraméterátadás, rekurziók

Részletesebben

Irodalom. Formális nyelvek I. Véges automaták és reguláris nyelvek. A formális nyelvek egy alkalmazása. Polygon, 2004.

Irodalom. Formális nyelvek I. Véges automaták és reguláris nyelvek. A formális nyelvek egy alkalmazása. Polygon, 2004. Irodlom Formális nyelvek I. Véges utomták és reguláris nyelvek Fülöp Zoltán SZTE TTK Informtiki Tnszékcsoport Számítástudomány Alpji Tnszék 6720 Szeged, Árpád tér 2. Fülöp Zoltán, Formális nyelvek és szintktikus

Részletesebben

Diszkrét matematika 2 (C) vizsgaanyag, 2012 tavasz

Diszkrét matematika 2 (C) vizsgaanyag, 2012 tavasz Diszkrét matematika 2 (C) vizsgaanyag, 2012 tavasz A vizsga menete: a vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli beugrón az alábbi kérdések közül szerepel összesen 12 darab, mindegyik egy pontot

Részletesebben

Időzített átmeneti rendszerek

Időzített átmeneti rendszerek Időzített átmeneti rendszerek Legyen A egy ábécé, A = A { (d) d R 0 }. A feletti (valós idejű) időzített átmeneti rendszer olyan A = (S, T,,, ) címkézett átmeneti rendszert ( : T A ), melyre teljesülnek

Részletesebben

BOOLE ALGEBRA Logika: A konjunkció és diszjunkció tulajdonságai

BOOLE ALGEBRA Logika: A konjunkció és diszjunkció tulajdonságai BOOLE ALGEBRA Logika: A konjunkció és diszjunkció tulajdonságai 1.a. A B B A 2.a. (A B) C A (B C) 3.a. A (A B) A 4.a. I A I 5.a. A (B C) (A B) (A C) 6.a. A A I 1.b. A B B A 2.b. (A B) C A (B C) 3.b. A

Részletesebben

Házi feladatok megoldása. Nyelvek használata adatszerkezetek, képek leírására

Házi feladatok megoldása. Nyelvek használata adatszerkezetek, képek leírására Nyelvek használata adatszerkezetek, képek leírására Formális nyelvek, 2. gyakorlat 1. feladat Módosított : belsejében lehet _ jel is. Kezdődhet, de nem végződhet vele, két aláhúzás nem lehet egymás mellett.

Részletesebben

ALGORITMUS ELMÉLET 2016/2017 I. félév,

ALGORITMUS ELMÉLET 2016/2017 I. félév, ALGORITMUS ELMÉLET 2016/2017 I. félév, (el½oadás vázlat) Prof. Dr. Galántai Aurél Óbudai Egyetem NIK Alkalmazott Informatikai Intézet Budapest 2016-09-10 2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 5 2. Matematikai

Részletesebben

A sorozat fogalma. függvényeket sorozatoknak nevezzük. Amennyiben az értékkészlet. az értékkészlet a komplex számok halmaza, akkor komplex

A sorozat fogalma. függvényeket sorozatoknak nevezzük. Amennyiben az értékkészlet. az értékkészlet a komplex számok halmaza, akkor komplex A sorozat fogalma Definíció. A természetes számok N halmazán értelmezett függvényeket sorozatoknak nevezzük. Amennyiben az értékkészlet a valós számok halmaza, valós számsorozatról beszélünk, mígha az

Részletesebben

Flex tutorial. Dévai Gergely

Flex tutorial. Dévai Gergely Flex tutorial Dévai Gergely A Flex (Fast Lexical Analyser) egy lexikáliselemz -generátor: reguláris kifejezések sorozatából egy C/C++ programot generál, ami szövegfájlokat képes lexikai elemek sorozatára

Részletesebben

Fordítóprogramok szerkesztése Flex és Bison segítségével

Fordítóprogramok szerkesztése Flex és Bison segítségével Fordítóprogramok szerkesztése Flex és Bison segítségével Bodó Zalán Fordítóprogramok szerkesztése Flex és Bison segítségével Kolozsvár, 2014 c Bodó Zalán c Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2014 Felelős kiadó

Részletesebben

Függvényhatárérték és folytonosság

Függvényhatárérték és folytonosság 8. fejezet Függvényhatárérték és folytonosság Valós függvények és szemléltetésük D 8. n-változós valós függvényen (n N + ) olyan f függvényt értünk amelynek értelmezési tartománya (Dom f ) az R n halmaznak

Részletesebben

Informatika szigorlat. A lexikális elemző feladatai közé tartozik a whitespace karakterek (a

Informatika szigorlat. A lexikális elemző feladatai közé tartozik a whitespace karakterek (a Informatika szigorlat 17-es tétel: Felülről lefelé elemzések 1. Lexikális elemzés A lexikális elemző alapvető feladata az, hogy a forrásnyelvű program lexikális egységeit felismerje, azaz meghatározza

Részletesebben

akonyv 2006/12/18 11:53 page i #1 Formális nyelvek és fordítóprogramok

akonyv 2006/12/18 11:53 page i #1 Formális nyelvek és fordítóprogramok akonyv 2006/12/18 11:53 page i #1 Csörnyei Zoltán Kása Zoltán Formális nyelvek és fordítóprogramok akonyv 2006/12/18 11:53 page ii #2 akonyv 2006/12/18 11:53 page iii #3 Csörnyei Zoltán Kása Zoltán FORMÁLIS

Részletesebben

... S n. A párhuzamos programszerkezet két vagy több folyamatot tartalmaz, melyek egymással közös változó segítségével kommunikálnak.

... S n. A párhuzamos programszerkezet két vagy több folyamatot tartalmaz, melyek egymással közös változó segítségével kommunikálnak. Párhuzamos programok Legyen S parbegin S 1... S n parend; program. A párhuzamos programszerkezet két vagy több folyamatot tartalmaz, melyek egymással közös változó segítségével kommunikálnak. Folyamat

Részletesebben

Programozási módszertan

Programozási módszertan 1 Programozási módszertan 1. Alapfogalmak Feldhoffer Gergely 2012 Féléves tananyag terve 2 Program helyességének bizonyítása Reprezentáció Logikai-matematikai eszköztár Programozási tételek bizonyítása

Részletesebben

ALGORITMUSOK ÉS BONYOLULTSÁGELMÉLET Matematika MSc hallgatók számára. 3. Előadás

ALGORITMUSOK ÉS BONYOLULTSÁGELMÉLET Matematika MSc hallgatók számára. 3. Előadás ALGORITMUSOK ÉS BONYOLULTSÁGELMÉLET Matematika MSc hallgatók számára 3. Előadás Előadó: Hajnal Péter Jegyzetelő: Sallai Gyöngyi 2011. február 15. 1. Eldöntő Turing-gépek Emlékeztető. L Σ nyelv pontosan

Részletesebben

Add meg az összeadásban szereplő számok elnevezéseit!

Add meg az összeadásban szereplő számok elnevezéseit! 1. 2. 3. 4. 5. Add meg az összeadásban szereplő Add meg a kivonásban szereplő Add meg a szorzásban szereplő Add meg az osztásban szereplő Hogyan függ két szám előjelétől a két szám szorzata, hányadosa?

Részletesebben

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit.

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 2. A VALÓS SZÁMOK 2.1 A valós számok aximómarendszere Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 1.Testaxiómák R-ben két művelet van értelmezve, az

Részletesebben

GAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN

GAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN GAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Gazdaságmatematika középhaladó szinten LINEÁRIS PROGRAMOZÁS Készítette: Gábor Szakmai felel s: Gábor Vázlat 1 2 3 4 A lineáris

Részletesebben

ismertetem, hogy milyen probléma vizsgálatában jelent meg ez az eredmény. A kérdés a következő: Mikor mondhatjuk azt, hogy bizonyos események közül

ismertetem, hogy milyen probléma vizsgálatában jelent meg ez az eredmény. A kérdés a következő: Mikor mondhatjuk azt, hogy bizonyos események közül A Borel Cantelli lemma és annak általánosítása. A valószínűségszámítás egyik fontos eredménye a Borel Cantelli lemma. Először informálisan ismertetem, hogy milyen probléma vizsgálatában jelent meg ez az

Részletesebben

0,424 0,576. f) P (X 2 = 3) g) P (X 3 = 1) h) P (X 4 = 1 vagy 2 X 2 = 2) i) P (X 7 = 3, X 4 = 1, X 2 = 2 X 0 = 2) j) P (X 7 = 3, X 4 = 1, X 2 = 2)

0,424 0,576. f) P (X 2 = 3) g) P (X 3 = 1) h) P (X 4 = 1 vagy 2 X 2 = 2) i) P (X 7 = 3, X 4 = 1, X 2 = 2 X 0 = 2) j) P (X 7 = 3, X 4 = 1, X 2 = 2) Legyen adott a P átmenetvalószín ség mátrix és a ϕ 0 kezdeti eloszlás Kérdés, hogy miként lehetne meghatározni az egyes állapotokban való tartózkodás valószín ségét az n-edik lépés múlva Deniáljuk az n-lépéses

Részletesebben

Határozatlan integrál

Határozatlan integrál Határozatlan integrál 205..04. Határozatlan integrál 205..04. / 2 Tartalom Primitív függvény 2 Határozatlan integrál 3 Alapintegrálok 4 Integrálási szabályok 5 Helyettesítéses integrálás 6 Parciális integrálás

Részletesebben

2 Ó b u d a i E g y e t e m

2 Ó b u d a i E g y e t e m 2 Ó b u d a i E g y e t e m Alba Regia Egyetemi Központ Tantárgy neve és kódja: Programozási paradigmák KSZPP11SNC Kreditérték: 3 Nappali tagozat 2013/2014. tanév 1. félév Szakok melyeken a tárgyat oktatják:

Részletesebben

Számítógép és programozás 2

Számítógép és programozás 2 Számítógép és programozás 2 6. Előadás Problémaosztályok http://digitus.itk.ppke.hu/~flugi/ Emlékeztető A specifikáció egy előfeltételből és utófeltételből álló leírása a feladatnak Léteznek olyan feladatok,

Részletesebben

9. előadás. Programozás-elmélet. Programozási tételek Elemi prog. Sorozatszámítás Eldöntés Kiválasztás Lin. keresés Megszámolás Maximum.

9. előadás. Programozás-elmélet. Programozási tételek Elemi prog. Sorozatszámítás Eldöntés Kiválasztás Lin. keresés Megszámolás Maximum. Programozási tételek Programozási feladatok megoldásakor a top-down (strukturált) programtervezés esetén három vezérlési szerkezetet használunk: - szekvencia - elágazás - ciklus Eddig megismertük az alábbi

Részletesebben

Matematika B/1. Tartalomjegyzék. 1. Célkit zések. 2. Általános követelmények. Biró Zsolt. 1. Célkit zések Általános követelmények 1

Matematika B/1. Tartalomjegyzék. 1. Célkit zések. 2. Általános követelmények. Biró Zsolt. 1. Célkit zések Általános követelmények 1 Matematika B/1 Biró Zsolt Tartalomjegyzék 1. Célkit zések 1 2. Általános követelmények 1 3. Rövid leírás 2 4. Oktatási módszer 2 5. Követelmények, pótlások 2 6. Tematika 2 6.1. Alapfogalmak, matematikai

Részletesebben

1. A k-szerver probléma

1. A k-szerver probléma 1. A k-szerver probléma Az egyik legismertebb on-line probléma a k-szerver probléma. A probléma általános deníciójának megadásához szükség van a metrikus tér fogalmára. Egy (M, d) párost, ahol M a metrikus

Részletesebben

13.1.Állítás. Legyen " 2 C primitív n-edik egységgyök és K C olyan számtest, amelyre " =2 K, ekkor K(") az x n 1 2 K[x] polinomnak a felbontási teste

13.1.Állítás. Legyen  2 C primitív n-edik egységgyök és K C olyan számtest, amelyre  =2 K, ekkor K() az x n 1 2 K[x] polinomnak a felbontási teste 13. GYÖKB½OVÍTÉS GALOIS CSOPORTJA, POLINOMOK GYÖKEINEK ELÉRHET½OSÉGE 13.1.Állítás. Legyen " 2 C primitív n-edik egységgyök és K C olyan számtest, amelyre " =2 K, ekkor K(") az x n 1 2 K[x] polinomnak a

Részletesebben

Formális nyelvek Második, javított kiadás

Formális nyelvek Második, javított kiadás BACH IVÁN Formális nyelvek Második, javított kiadás Egyetemi tankönyv TYPOTEX Kiadó Budapest, 2002 A könyv az illetékes kuratórium döntése alapján az Oktatási Minisztérium támogatásával a Felsőoktatási

Részletesebben

Itt és a továbbiakban a számhalmazokra az alábbi jelöléseket használjuk:

Itt és a továbbiakban a számhalmazokra az alábbi jelöléseket használjuk: 1. Halmazok, relációk, függvények 1.A. Halmazok A halmaz bizonyos jól meghatározott dolgok (tárgyak, fogalmak), a halmaz elemeinek az összessége. Azt, hogy az a elem hozzátartozik az A halmazhoz így jelöljük:

Részletesebben

3. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 3. előadás Lineáris egyenletrendszerek

3. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 3. előadás Lineáris egyenletrendszerek 3. Előadás Megyesi László: Lineáris algebra, 47. 50. oldal. Gondolkodnivalók Determinánsok 1. Gondolkodnivaló Determinánselméleti tételek segítségével határozzuk meg a következő n n-es determinánst: 1

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I 5 V ELEmI ALGEbRA 1 BINÁRIS műveletek Definíció Az halmazon definiált bináris művelet egy olyan függvény, amely -ből képez -be Ha akkor az elempár képét jelöljük -vel, a művelet

Részletesebben

NEM-DETERMINISZTIKUS PROGRAMOK HELYESSÉGE. Szekvenciális programok kategóriái. Hoare-Dijkstra-Gries módszere

NEM-DETERMINISZTIKUS PROGRAMOK HELYESSÉGE. Szekvenciális programok kategóriái. Hoare-Dijkstra-Gries módszere Szekvenciális programok kategóriái strukturálatlan strukturált NEM-DETERMINISZTIKUS PROGRAMOK HELYESSÉGE Hoare-Dijkstra-Gries módszere determinisztikus valódi korai nem-determinisztikus általános fejlett

Részletesebben