Teljes visszalépéses elemzés
|
|
- Ildikó Takács
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Teljes visszalépéses elemzés adott a következő nyelvtan S» aad a A» b c elemezzük a következő szöveget: accd» ccd ddc S S a A d a A b c d a c c d a c c d
2 Teljes visszalépéses elemzés adott a következő nyelvtan S» aad a A» b c elemezzük a következő szöveget: accd» ccd ddc S a c c d a c c d
3 Teljes visszalépéses elemzés balrekurziómentes L nyelvtanokra jó az elemzés menetét egy négyessel írjuk le állapot q: előrehaladás b: visszalépés t: terminálás véget ért az elemzés mutató a bemenet következő elemére az elemzés története (verem) vizsgált mondatforma (verem) kezdőállapot: (q, 1,, S#)
4 Teljes visszalépéses elemzés az elemzés szabályai: q állapot (előrehaladás) ha a mondatformában terminális jön és az megegyezik az aktuális pozíción elhelyezkedő terminálissal, léptetjük a pozíciót, és áthelyezzük a terminálist az elemzés történetének végére... és nem egyezik, b állapotba váltunk ha nemterminális jön a mondatformában, áthelyezzük az elemzés történetébe, és az első vele szereplő szabály jobb oldalát a vizsgált mondatforma elejére fűzzük ha a mondat végére értünk (# jel következik)... és a szöveg végén áll a mutató, t állapotba váltunk... különben pedig b állapotba ha t állapotban vagyunk, készen vagyunk, és a mondat helyes; a szintaxisfa az elemzés történetében található
5 Teljes visszalépéses elemzés az elemzés szabályai: b állapot (visszalépés) ha az elemzés történetének végén terminális áll, visszaírjuk az vizsgált mondatforma elejére, eltávolítjuk az elemzés végéről, és visszaállítjuk eggyel a mutatót ha az elemzés történetének végén nemterminális áll... és még van vele alkalmazható szabály, akkor feljegyezzük, hanyadik alkalmazott szabálynál tartunk, és az előző szabály jobb oldalát, amelynek ekkor a vizsgált mondatforma elején kell lennie, lecseréljük az aktuális jobb oldalra... ha már minden alkalmazható szabályt végigpróbáltunk, akkor visszaírjuk a vizsgált mondatforma elejére, és kitöröljük az elemzés végéről ha az elemzés története üres, a mondat nem eleme a nyelvnek kellemetlen, hogy nem tudunk semmit se mondani arról, hol rontottuk el a mondatot
6 Teljes visszalépéses elemzés az előző elemzés menete formálisan: (q, 1,, S#) (q, 1, S 1, aad#) (q,, S 1 a, Ad#) (q,, S 1 aa 1, bd#) (b,, S 1 aa 1, bd#) (b,, S 1 aa, cd#) (q,, S 1 aa c, d#) (b,, S 1 aa c, d#) (b,, S 1 aa, cd#) (b,, S 1 a, Αd#) (b, 1, S 1, aad#) (q, 1, S, a#) (q,, S a, #) (q,, S a 1, ccd#) (q,, S a 1 c, cd#) (q,, S a 1 cc, d#) (q,, S a 1 ccd, #) (t,, S a 1 ccd, #)
7 feladat Teljes visszalépéses elemzés S» T TE E» +T +TE T» F FU U» *F *FU F» i [S] elemezzük a következő szövegeket: i+i# # (vagyis az üres szöveg) mi lesz az elemzés végén az elemző állapota? hogyan néz ki a kapott szintaxisfa? hány lépést tettünk meg?
8 Teljes visszalépéses elemzés összesen lépés lesz, ebből az elsők: (q, 1,, S#) (q, 1, S 1, Τ#) (q, 1, S 1 T 1, F#) (q, 1, S 1 T 1 F 1, i#) (q,, S 1 T 1 F 1 i, #) (b,, S 1 T 1 F 1 i, #) (b, 1, S 1 T 1 F 1, i#) (q, 1, S 1 T 1 F, [Ε]#) (b, 1, S 1 T 1 F, [Ε]#) (b, 1, S 1 T 1, F#) (q, 1, S 1 T, FU#) (q, 1, S 1 T F 1, iu#) (q, 1, S 1 T F 1 i, U#) (q, 1, S 1 T F 1 iu 1, *F#)...
9 Teljes visszalépéses elemzés Az elemzés végállapota: (t,, S T 1 F 1 ie 1 +T 1 F 1 i, #) T S E Ez kiolvasható a fából szélességi bejárással; a harmadik komponens alapján pedig fel lehet építeni a szintaxisfát. F T F i + i
10 mohó algoritmus: elfogadott terminálist nem von vissza a grammatikát át kell hozzá alakítani A» aβ aγ helyett A» a és» β γ szabályok nem tartalmazhatják egymást, azaz nem lehet ilyen: A» x és» xβ működése: programozott mikrogép 1 bites regiszter mutató a szövegre mikroprocesszor verem
11 általános programsor: címke a AT AF működés: if a = c[i] then c[i] a szöveg i-edik karakterét jelöli i = i + 1 execute AT else if nemterminális( a ) then push i call a if reg then execute AT end if else execute AF end if execute X: ha üres a mező: a következő sorra megyünk logikai érték esetén: a regiszter felveszi az értéket, majd visszatérünk a rutinból OK vagy ERROR: program vége
12 egy általános szabály A» acd programja AF mindig, AT az utolsó sorban true, különben üres. A a c d true S-hez tartozó szabály S» Ac programja Különbségek: jobb oldal végén # (ez jelzi a szöveg végét) true és helyett OK és ERROR (ezek jelzik az elemzés végét) S A ERROR ERROR c ERROR
13 epszilon-szabály A» ε programja A X * true X * a csillagok helyére bármilyen jel kerülhet több alternatívával rendelkező szabály A» β γ δ programja átírjuk a szabályt A» X Y δ alakra, ahol X és Y új nemterminálisok δ utolsó sora kivételével, mint az egyszerű szabálynál, AF és AT üres A X true Y δ 1... δ utolsó true true
14 feladat: add meg az alábbi nyelvtan programját, majd elemezd az a=(a+b)# mondatot vele! Korlátozott visszalépéses elemzés feladat: add meg az alábbi nyelvtan programját! S» A A» aa a» b ac adj meg egy olyan mondatot, amely eleme a nyelvnek, de a program mégse fogadja el! az elemző komoly hiányossága a nemteljessége
15 az A» aa a szabály átalakítandó C új nemterminális A» ac C» a ε ha az alternatíva csak egy terminálist tartalmaz, akkor nem szükséges új nyelvtani jelet bevezetni S» A A» aa a» b ac ERROR A a C true a c true C a true C true C C true C a
16 az aac# szöveg eleme a nyelvnek az alábbi szintaxisfával S az elemző azonban rossz szabályt próbál alkalmazni, és elakad S A A a a c a a b a a c a a c
17 az elemzés állapota tartalmazza: a pozíciót a szövegben a végrehajtandó sor sorszámát a visszatérési címeket A = kezdetben: 1 1 true a true b true S» A A» =» a b ( + ) ( + ) true
18 1 1 1 A = true a true b true ( 1 + ) true
19 A = true a true ( + ) true
20 A = true a true ( + ) true
21 A = true a true ( + ) true
22 A = true a true ( + ) true
23 A = true a true ( + ) true
24 A = true a true ( + ) true
25 A = true a true ( + ) true
26 A = true a true ( + ) true
27 A = true a true ( + ) true
28 A = true a true ( + ) true
29 A = true a true ( + ) true
30 A = true a true ( + ) true
31 A = true a true ( + ) true
32 A = true a true ( + ) true
33 A = true a true ( + ) true
34 A = true a true ( + ) true
35 A = true a true ( + ) true
36 A = true a true ( + ) true
37 A = true a true ( + ) true
38 A = true a true ( + ) true
39 OK 1 A = true a true ( + ) true
Chomsky-féle hierarchia
http://www.cs.ubbcluj.ro/~kasa/formalis.html Chomsky-féle hierarchia G = (N, T, P, S) nyelvtan: 0-s típusú (általános vagy mondatszerkezet ), ha semmilyen megkötést nem teszünk a helyettesítési szabályaira.
RészletesebbenHázi feladatok megoldása. Nyelvek felismerése. Házi feladatok megoldása. Házi feladatok megoldása. Formális nyelvek, 5. gyakorlat
Házi feladatok megoldása Nyelvek felismerése Formális nyelvek, 5. gyakorlat 1. feladat Adjunk a következő nyelvet generáló 3. típusú nyelvtant! Azon M-áris számrendszerbeli számok, melyek d-vel osztva
RészletesebbenInformatika szigorlat. A lexikális elemző feladatai közé tartozik a whitespace karakterek (a
Informatika szigorlat 17-es tétel: Felülről lefelé elemzések 1. Lexikális elemzés A lexikális elemző alapvető feladata az, hogy a forrásnyelvű program lexikális egységeit felismerje, azaz meghatározza
RészletesebbenFeladatok. 6. A CYK algoritmus segítségével döntsük el, hogy aabbcc eleme-e a G = {a, b, c}, {S, A, B, C}, P, S nyelvtan által generált nyelvnek!
Feladatok 1. A CYK algoritmus segítségével döntsük el, hogy cabcab eleme-e a G = {a, b, c}, {S, A, B, C, D, E}, P, S nyelvtan által generált nyelvnek! P: S AD EB SS A AB a B DD b C CB c D EC a E AD b 2.
RészletesebbenÖ ü ö ü Ö Ö ü ú ó ü ö ö Ö ó Ö ö ú ö ó ö ö ó ö ö ö í í ö ö ü ü ö í ü ö ö í ö í ó ü ö ö í ü í ö í ü ú ü ö Ö ü ö ű ó í ó ó ó ö í ü ó ó ó ö ö ó ö í ó ü ó ó ö ö ü ó ö ö ó ó ó ü ü ó ó ö ö ü í ö ű ö ű ö ö ű í
Részletesebbení ö í í ú ű í í í ú í ű í Ü ö ö ö ü ö ö ö í ö ö ö ö Ö Á ö ö É ö ö ú ú ö ö ú ö í Á Á ö Ü Ú í ÁÁ ö í ö í í ú ű í ö ö í ú É í ű í ö ö É í í ű í ű í É í í ü ű ü ű í Á Á í ü í ü í ü ö ű ö É ü É ú Á Ó í í í
RészletesebbenZH feladatok megoldásai
ZH feladatok megoldásai A CSOPORT 5. Írja le, hogy milyen szabályokat tartalmazhatnak az egyes Chomskynyelvosztályok (03 típusú nyelvek)! (4 pont) 3. típusú, vagy reguláris nyelvek szabályai A ab, A a
RészletesebbenA digitális számítás elmélete
A digitális számítás elmélete 8. előadás ápr. 16. Turing gépek és nyelvtanok A nyelvosztályok áttekintése Turing gépek és a természetes számokon értelmezett függvények Áttekintés Dominó Bizonyítások: L
RészletesebbenMintaFeladatok 2.ZH Megoldások
Kérem e-mail-ben jelezze, ha hibát talál: (veanna@inf.elte.hu, vagy veanna@elte.hu ) 1. feladat megoldása a b 1 2 3 2 4 2 3 2 1 4 6 3 5 10 6 6 8 7 7 9 7 8 8 9 9 8 8 10 5 1 I. Összefüggőség vizsgálat. H0={1}
RészletesebbenChomsky-féle hierarchia
http://www.ms.sapientia.ro/ kasa/formalis.htm Chomsky-féle hierarchia G = (N, T, P, S) nyelvtan: 0-s típusú (általános vagy mondatszerkezetű), ha semmilyen megkötést nem teszünk a helyettesítési szabályaira.
RészletesebbenA Formális nyelvek vizsga teljesítése. a) Normál A vizsgán 60 pont szerezhet, amely két 30 pontos részb l áll össze az alábbi módon:
A Formális nyelvek vizsga teljesítése a) Normál A vizsgán 60 pont szerezhet, amely két 30 pontos részb l áll össze az alábbi módon: 1. Öt rövid kérdés megválaszolása egyenként 6 pontért, melyet minimum
RészletesebbenEmlékeztető: LR(0) elemzés. LR elemzések (SLR(1) és LR(1) elemzések)
Emlékeztető Emlékeztető: LR(0) elemzés A lexikális által előállított szimbólumsorozatot balról jobbra olvassuk, a szimbólumokat az vermébe tesszük. LR elemzések (SLR() és LR() elemzések) Fordítóprogramok
RészletesebbenMintaFeladatok 1.ZH Megoldások
Kérem e-mail-ben jelezze, ha hibát talál: (veanna@inf.elte.hu, vagy veanna@elte.hu ) 1. feladat L1 = {ab,ba,b} L2=b*ab* L3 = {a, bb, aba} L1L3 = {aba, abbb, ababa, baa, babb, baaba, ba, bbb, baba} (ab+b)*
RészletesebbenÉ í í í Á Í ú ő í ü ü ő í í í ő í ő Í í í ú ő ú ő ú ű í í ü ő ü ü ő ű ő ú ü ü ő í ü ü ő ő í í ő ő í íü í ü ú ő ő í ő í ő Ó í ő ő ő ő ü í Ö í í ő ő ő í ő Í Í ú í í ü ő ő ü í í ű Ö Í í Í ő Ö í í Í í Í ő
RészletesebbenÍ Í í É íé ű í Á É í í É í ú Í É Á í í í í É í í í í ú í í É ú ú í ű í ú í ú ú ú í ű í í í ú í í ű ú í í ú ú ú í ű í í í í í í í í íí í í í É ű ű ű í í É í É ú í í í ú í í ú í ú í í í É ú í ú ú í ú í í
RészletesebbenFeladatok: 1. Add meg a következ balreguláris nyelvtannak megfelel jobbreguláris nyelvtant!
Feladatok: 1. Add meg a következ balreguláris nyelvtannak megfelel jobbreguláris nyelvtant! Megoldás: S b A a Ezzel a feladattal az volt a gondom, hogy a könyvben tanultak alapján elkezdtem levezetni,
RészletesebbenFordítóprogramok. Ajánlott irodalom. Jelölések 2. Jelölések 1. Fordítóprogramok szerkezete. Elıadó: Pozsgai Tamás. Aho-Sethi-Ullmann: Compilers
Fordítóprogramok Ajánlott irodalom Fordítóprogramok szerkezete Aho-Sethi-Ullmann: Compilers Csörnyei Zoltán: Fordítóprogramok Elıadó: Pozsgai Tamás A jegyzet Csörnyei Zoltán: Fordítóprogramok címő könyvének
RészletesebbenFordítóprogramok felépítése, az egyes programok feladata. A következő jelölésmódot használjuk: program(bemenet)(kimenet)
Fordítóprogramok. (Fordítóprogramok felépítése, az egyes komponensek feladata. A lexikáliselemző működése, implementációja. Szintaktikus elemző algoritmusok csoportosítása, összehasonlítása; létrehozásuk
Részletesebben2. Visszalépéses stratégia
2. Visszalépéses stratégia A visszalépéses keres rendszer olyan KR, amely globális munkaterülete: út a startcsúcsból az aktuális csúcsba (ezen kívül a még ki nem próbált élek nyilvántartása) keresés szabályai:
Részletesebbenő ő ű í ú ü ő ő ü ü ü ü ü ü í í ü íü ü ő ő ő ő í í Í ő ő Á ő ő ű í ú ű í ő ő ő ő í í í Á Á ü É í í ő í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú í ő ő ő ő ő ű í ú Ó í ű í ő ő ő ő í ő ő ő í ő ő ő ő í É í í í í ü ű ő í ü í
Részletesebbení ú í í í í í í í í í í í í ű í í ú í í Ö ú ű í ú ú í Ö í í Ö ű í í ú ű í í í Ö í í ú í í í Ö í í ú ű ű ű ú ű ű ű ű ú í í í í Ü í í ű ű í ú ű í í í ű í í ű í Ó í í í ú Ö ű Á í í Ö í ű í ű í í í í ű í í
RészletesebbenÁ Í Ö Ö Ö Á ű ű ű ú ú Í Í ú Ö ű ú Ö ú Í ú Ü Ö ú ú ú Í ú Í ű Í Í Í ú ú ú ú Ó ú ű Ö Í Á Á Í Á Í Í Í Ö Ö Ü Ú Ö Ö Í Í Í Í ú ú ú Á ú Ú ú ú Á ú Ú ű Í Ö ú ű Ö Ü Ö ú ú ű ú Í ú ú ú ű ú ú ű ú ú ű Í ú ű ú ú ú ú ú
Részletesebbení ö ö ö ö ö ö í ö ö ö í í ű ö í ö í ö ú Ü í ö ú í í ű ű í ö í ö ű ű í ű í ö ö í Ü ű ú ö í í ö í ö ö ö í í ö ö í ö ú ö ö ú ö ö í ö ö ö í ö ö í ö ö ű í ú íú í í ö Á í í ö ö ö ú í ú í ú í ú í ö ö ö ú Ő ö
Részletesebbenö Á É Ő É ö ű Í Á ö ö ö ö ö ö ű ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ű ű ö ö Ü É ö Í ö ö ö ö Í ö Á ö ú Í ö ű Í ú ö ú ö ö ú ö Á ö Í ö ö ö ö ö Í ö ö ö ö ö Í ö ö ö ö ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö Ö ö ö ö ú Í Ü ö ö É É ö ö ö Á ö Í
Részletesebbená ó á ű ö á á ö á á á ű ö á í ó ó á á á ó á á í á á ó á ö ö ó ű ö ő á ö á ű á ö á ü á á á ű á ó ó á á ö á á á á á á ü ú á á ő í Á á ű á á í ő ő ö á á ő ű á ű ű ő ü á á ő á ü ó á ö á í ő á ó ó á á á ó í
RészletesebbenÍ ö Ó Ó Í É Ó É Ó Ó Ó Ö Í Ó Ó Ó ö Ó Á Ö Í Ó Í Á ÍÚ Í É ö Ö Í Á Í ö Ő Ö Ó Í Ó Ö Ö Ó Í Í Ó É Í Ó Ö É Í Ó Ö Ó Í Á Í Ó É Í Ó Í Ó Ó Í Á Ó Í É Ó Ó Í Ö Í Í Í Í É Ó Ö Ó Í Í Ű Ó Í Í É Í Í Ó Ó ÍÍ Í Ö Í Ó Í Ó Ó Ó
Részletesebbenű É Á Á Á ű ű ű ű ű ű É ű É ű ű ű ű ű ű ű É Ü Ó Ó ű Ó Í É Ó ű ű É ű ű ű ű ű ű ű ű É Ő Ö Á Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú Ö Ő ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű É ű ű Í É ű ű É ű ű É ű É É Á Á ű É É É ű Ü É Á É Ó É É ű ű ű É
RészletesebbenÖ Á Ö Í Í ű Í Í Ú É Ú Í É Í Íű Í Í ű Í Í ű Í ű Ö Á Í ű Í Í ű Í Ú Í Í ű ű Í ű Í Í Í Í Í Í Í Í ű Á Í Í ű Á Í Í Í Í Ú Í Í ű Á Í Í É É É Ó É Ö Á Í Á Í Í Í Í Í Í Í ű ű Í Í Í Í É ű Í ű ű Í ű Í Í ű Ó Ú É Á Í
RészletesebbenÉ Í ű Í ú ú ű Í ű Í ú Í Í Í ú Í É Í Á Á Ő Á É Á Á Á Á Á Á Í ú ű Á Ő ű É Á Á ú Á É É É Á ú Í Á ű ú ú É É ú Á Á Á ű Á Á Á Á Á Ó Ó Á ú ú ú ú ű ű Á ú ú ú ú ú ú ú ú ű ú ú Íű Í ú ú ú ú ú ú ű ű ű Í ű ú Í ú ú
Részletesebbení ú ü ü í ü í í í É ú í ú Ü ű í í ú í ú í í í Ü í í í í í ü Á í ü Ü Á í É ü ú É í ű Á í í í É í í í í ű Ü É ü í í í ú í í ú Ü Ü ú ú ü í Á ú Á í Ü ú ű ű ü í í ú í ü í Á í ü í É í ü Ü í í í í ü ü ú ú í ü
Részletesebbenö ö É Á Á ö ö ö ö ö í ö Ö Ö É Á Ö Ö ö ö ö Ö í ö í í ö Ö ű í í í ö ö ü ö ö í ö ö ö í Í Ó Ó í Ó ü ö ü í ö Ö ú í ö ö í Ö ö ö ö Ö Ö ú Ö í ö ö í í Ö ű ö í í ö ű ü ö í Ö ú Ö ö ö ö ü ö ű ö ö ú ö Ö ü ö ö ö ű ö
Részletesebbenö ú ú ö ú ő ő í ő ö ú Í ő ü ö ú ő í ő ő Ú ú ű Ó ő ű Ö ü ü Ö ö ő í Ö ú ö ö ú ö ú Ö Ö Ö Ö ö ő í í Ö ő í ő í ö í ű ö Ö ő ő ö Ö í í ö ő Ö ű ú ö ű ö ú í ő ű í í Ö Ö ö Ö ő ü ö ö í ő í í Í ö Ö ő ú í ő í Ö Ó Ö
Részletesebbenű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü Í Í Ó ö ü Á ö ö ö ö ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü ü ö ö ü ö ü ö ö ö Í ü ö ö ö ü ö ö Ö ö ö ö Í ö ü ü ü ü Á ü ö ü Á Í ö ö ö ö ü ö ü ö ü ü ö Í ö Í ö ö ü Á ö ö Í ö Í ö ö Í ö ü ú ü
Részletesebbení Á Á ö Ó í Ó Ü ó Ó Ó ú ó ö ö ü í ó Ö í ó Ö Ö í ú ú Ö ú Ő í ú Í ú ö Ü Ü ö Ó í Ó í Ö ö í ó í ö í Ü ó í ó ö Ó ö Ü Ö ö í í ó ö ö Ö Ü ó Ü ü Ó í ó ű ö Ö Í Ó ú Ó í Ü ű ö Ü í Ó Ó ö Ó Ó Í ú í ö Ü ü Ó Ó í Ú Í ó
Részletesebbenö Ü ü ö Ö ü Ö ü ü ö Á ö ö ö ö Ö ü ü í ü ü ö ü ü ü ö ü ö ú í ö ö ö ü í ü ö ü ü ü ű ö ü ö ú í ö Ö í ö í ö ü í í Á ö í ö ü ö ö ö ü íí ö í ö ö ö Ö í ö ü ö ö Í í ö ö Ü ö ö ű ö ü ü í ö ö ö ú í ö í ö ö ö í Í
RészletesebbenÚ ó í í ó í í í ó í í í í ö í ö ó ö í ó í í ó Í í ó ö ö ü í ű í ö ü ó ö ü ü ü ö ü ó ö Ú Ú ö í ó í ö í í í ó ö í ű í ö ö ü ó í ö ö í ö ö í í í ü ó í Í íü í í í Í ó ű í ó ü ó ó ö ö í ö ó ö ó í ó ö í ó í
RészletesebbenÍ Í É ü Í Ö ű ü Ó Ö ü ű ű Ö Ö ü Ó ü ü ü ü ü ű ű ü Ö Ö ü ü Í Ö ü Í ü ü ü ü Á ü ü Ö Ö ü ű Ó Ö Ö Ö Ö ü Í ü Ö ÍÚ ü ü ü Í Ó Ó Í ü ü ü ü Ó Í ü ü ü ü ü Ö Ú É ű ü ü Í ű ü ü Ö ű Í ü ü Ö ü Í ű Ö Ö Í ü Í ü Ö Ö ü
RészletesebbenAtomataelmélet: A Rabin Scott-automata
A 19. óra vázlata: Atomataelmélet: A Rabin Scott-automata Az eddigieken a formális nyelveket generatív szempontból vizsgáltuk, vagyis a nyelvtan (generatív grammatika) szemszögéből. A generatív grammatika
RészletesebbenMintaFeladatok 1.ZH Megoldások
Kérem e-mail-ben jelezze, ha hibát talál: (veanna@inf.elte.hu, vagy veanna@elte.hu ) 1. feladat L1 = {ab,ba,b} L2=b*ab* L3 = {a, bb, aba} L1L3 = {aba, abbb, ababa, baa, babb, baaba, ba, bbb, baba} (ab
Részletesebbenakonyv 2006/12/18 11:53 page i #1 Formális nyelvek és fordítóprogramok
akonyv 2006/12/18 11:53 page i #1 Csörnyei Zoltán Kása Zoltán Formális nyelvek és fordítóprogramok akonyv 2006/12/18 11:53 page ii #2 akonyv 2006/12/18 11:53 page iii #3 Csörnyei Zoltán Kása Zoltán FORMÁLIS
Részletesebben9. előadás Környezetfüggetlen nyelvek
9. előadás Környezetfüggetlen nyelvek Dr. Kallós Gábor 2015 2016 1 Tartalom Bevezetés CF nyelv példák Nyelvek és nyelvtanok egy- és többértelműsége Bal- és jobboldali levezetések A fák magassága és határa
RészletesebbenAutomaták és formális nyelvek
Automaták és formális nyelvek Bevezetés a számítástudomány alapjaiba 1. Formális nyelvek 2006.11.13. 1 Automaták és formális nyelvek - bevezetés Automaták elmélete: információs gépek általános absztrakt
RészletesebbenMintaFeladatok 2.ZH Megoldások
1. feladat Kérem e-mail-ben jelezze, ha hibát talál: (veanna@inf.elte.hu, vagy veanna@elte.hu ) P={ } S A B C AB SC AC a c BC b CS SS c S a kezdőjel Mivel a piramis tetején lévő kocka a mondatkezdő szimbólumot
RészletesebbenÖ Á Í Í ű ű ú ű ű ű ű ú ú ú ú ű ű ű ű ű ű ű ű ű ú ű ú ú ú ű ú Á ú ű ű Ó ú ű ű ű ú Ó ú ű ú É ú ú ú ű ű ú ű ú Ú Á ú É ú Ó ú ú ú ú ű ű ű ú É Á É É ű ű Í ú ú Ó Í ű Í ű ű ú ű ű ű É ű ú Á ű ű ú Í ű Á ű ú ú É
Részletesebbenö ö ö ö ö ö ö ű ű ö ö ö ö ö Ő ö Ó Ú ö Ö ö ö ö ö Ö Ő ö ö Í Ó Ó Ő ö ö ö ö ö Ő Ő Ó Ő É ö Ú ö ö Ő ö ö ö ö ö ö ö Ő ö Ő É ö Ő ö ö Ő ö ö ö Ó ű ö ö ö Ő ö ö ö Í Ő Ó Í ö ö ö ö Ő Ő Ő Ő Í Ó Ő Ő Í Ő ö ö ö ö ö Ő Ő ö
RészletesebbenÚ ű ü ü Ü ű É É Ö Ö Á ü ü ü ű É ú Á Ö Ü ü ü ű É Á É Ű ű Ü Ü ű ü ű ü ű ü Ü ü ü Ű Á Á Á ű ú ű Á Ó Ó É Á Ó Á Ó ű ü ü ű ű ü ú ú ü ü ü ű ü ű Ü ű ü ü ú ü Ö ü ú ú ü ü ü ü ű ú ü Ó ü Ó Ó ü ü Ó ü ü Ó ű ű ú ű ű ü
RészletesebbenÉ Á í Í í Í í ú í ű ö Í í í í ö í í ö í Í í í ü Í É í í Ű ö ü ö ö í Í ö í í ö í í í ö í ö ö ö ö ö ü ö ö í ö ö ö ű ö ú ö Í í í í ö Á Í í í í í Í ú Í í í í ö í ű ö ű ű í ű Í ú í ö í í í ö ö Í ö Í í í í í
RészletesebbenFordítóprogramok beugrókérdések
Fordítóprogramok beugrókérdések 1) Mirol mire fordít a fordítóprogram? Általában magas szintű programozási nyelvről gépi kódra. 2) Mirol mire fordít az assembler? Assembly nyelvről gépi kódra. 3) Mi a
RészletesebbenMiért van szükség fordítóprogramokra? Fordítóprogramok célja és szerkezete. Miért van szükség fordítóprogramokra?
és szerkezete Így kényelmes programozni int sum = 0; for( int i=0; i
RészletesebbenInformatika 1 2. el adás: Absztrakt számítógépek
Informatika 1 2. el adás: Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2015-09-08 1 2 3 A egy M = Q, Γ, b, Σ, δ, q 0, F hetes, ahol Q az 'állapotok' nem üres halmaza, Γ a 'szalag ábécé' véges, nem üres
RészletesebbenFordítóprogramok (A,C,T szakirány) Feladatgy jtemény
Fordítóprogramok (A,C,T szakirány) Feladatgy jtemény ELTE IK 1 Lexikális elemzés 1. Add meg reguláris nyelvtannal, reguláris kifejezéssel és véges determinisztikus automatával a következ lexikális elemeket!
RészletesebbenSzemantikai elemzés. konzisztenciájának vizsgálata a szemantikai elemzés feladata lesz.
Szemantikai elemzés A szintaktikai elemzés meghatározta az elemzend szöveg szintaxisfáját. szintaxisfa pontjaihoz olyan attribútumokat rendelünk, amelyek leírják az adott pont tulajdonságait. Ezeknek az
RészletesebbenBisonc++ tutorial. Dévai Gergely. A szabály bal- és jobboldalát : választja el egymástól. A szabályalternatívák sorozatát ; zárja le.
Bisonc++ tutorial Dévai Gergely A Bisonc++ egy szintaktikuselemz -generátor: egy környezetfüggetlen nyelvtanból egy C++ programot generál, ami egy tokensorozat szintaktikai helyességét képes ellen rizni.
RészletesebbenÉ Ü ö Ü ú Ú ű Ó Ó ű ö Ó Ó ú ű Ü Ö Ó Ó ö Ó Ő ű Ó Ó ú Ü Ü Ó Ó Ó Ü Ó Í Í ö ö ö ö ö ú ú ö ű ú ö ö ö ú ö ú ű ö ö ű ö ö ö ű ö ö ö ú ö ö ú ö ö ö ö ö ú ö ö ö ö ú ö ú ö ö ö ö ö ö ú ö ö ö ö Í ö Ö ö ú ö ö ö ö Ó Í
Részletesebbenü ő ő ü ő ő ö ö ő ö í ü ő í ö ö í ő ö ő ű ú ő í ü ő ö ő Í ö ö ő ö ö ő ő ö ő í Í í ü ö ő í ü ü ú ü ö ö ő ü ő ö ő í ü ő í ö ö ő ő ő í í ő í ő ő Á Ó Í í í ő ű ú ő í í ő ő Í ő í ő í í Í í ő í ő í ő ő íí ő
RészletesebbenÍ Ő É Ó É é Ö Á Á Á Ó é Ó é ö é Ö ű ö é ö ű ö é ö é é é é é é é é é é é é é é é é é é ü é é é Í é é é é ü é ö ü é ü é é ö ö é ú é é ü é é ü é é ü é ü é é é ú é Ó é é ú é ü é é ö é ö é Á Á Á Ó é Ó Í é ö
Részletesebbenö í Ö Ó ü í ü ö Ö ö ü ü ö ö ö ö Ö ü ö ö Ö ü Ű Ö ö ü ú ű ö ö í ö ö í ü ö ö í í ö Á É ö Ö í ö Ö ü ö Ö ö ö ö ö ö ü í ü ö í ü ö ö ö Ö ü ö í ü í ö ö ö Ö ü ö Ö í í ö Ö ü ö Ö í ü ö Á É ö Ö í ü ö í ö ű ö ö ű ö
Részletesebbenő ő ű í ó ú í ó í ó Á Á Á É ű ő ó ó ő ó ő Á É ó Á É ú Á É É Á ó Á Á Á Á Á É É ó Á É í É É í É ú ú ú ó ó Ö ú É ú ó ő ú ó í É É É É Ö Ö É Á É É É Ő Ó É ő ó ó í ő ú ő ő ű í ó ú Ő Ö ú É ú ú ő ő É É ő ő ő ő
Részletesebbenö é é ü Ő Ö é ü ö é é ü é é ó é ü ü é é é é é í é ü é é é é é é ö é é ö ö é ü ö ö é ü í é ü ü é é é ü é ö é é é ó é é é é é ü ö é é ü ú ö é é é é ö é é ö é é ó é ó é é í é é ó é é ó é é í ó é é ü ü é ó
Részletesebben\ _/ / / _ \ ' / _` / ' / _ \ / _` (_) (_ (_) (_ \_ \ / _ \,_\ \ / \, / / 2.1. Alapfogalmak. 1. Mirol mire fordít a fordítóprogram?
\ _/ / _ _/ _ \ ' / _` / ' / _ \ / _` (_) (_ (_) (_ \_ \ / _ \,_\_ _ \ / \, / / 2.1. Alapfogalmak 1. Mirol mire fordít a fordítóprogram? magasszintű programozá si nyelvek gépi kód 2. Mirol mire fordít
RészletesebbenSzegmentálás. Memória kezelési stratégia mely a felhasználó nézőpontját támogatja Például:
Szegmentálás 1 Szegmentálás Memória kezelési stratégia mely a felhasználó nézőpontját támogatja Például: Egy program szegmensekből áll Mindegyik szegmens külön címtér Egy eljárás nullás címen kezdődik
Részletesebben6. előadás A reguláris nyelvek jellemzése 2.
6. előadás A reguláris nyelvek jellemzése 2. Dr. Kallós Gábor 2014 2015 1 Tartalom A reguláris nyelvek osztályának jellemzése a körbebizonyítás Láncszabályok A 2. állítás és igazolása Ekvivalens 3-típusú
RészletesebbenSzámításelmélet. Második előadás
Számításelmélet Második előadás Többszalagos Turing-gép Turing-gép k (konstans) számú szalaggal A szalagok mindegyike rendelkezik egy független író / olvasó fejjel A bemenet az első szalagra kerül, a többi
RészletesebbenML/GL (164)
ML/GL (164) + 375 17 309-9999 + 375 29 603-9999 + 375 33 603-9999 + 375 25 603-9999 A2513203131 2321 1519 35% A164320591380 3976 2771 30% A1643206113 3554 2477 30% A1643202431 889 582 35% A2519801164 352
RészletesebbenFormális nyelvek - 5.
Formális nyelvek - 5. Csuhaj Varjú Erzsébet Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék Informatikai Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem H-1117 Budapest Pázmány Péter sétány 1/c E-mail: csuhaj@inf.elte.hu 1 Lineáris
RészletesebbenLogika és számításelmélet. 10. előadás
Logika és számításelmélet 10. előadás Rice tétel Rekurzíve felsorolható nyelvek tulajdonságai Tetszőleges P RE halmazt a rekurzívan felsorolható nyelvek egy tulajdonságának nevezzük. P triviális, ha P
RészletesebbenA számítógépes nyelvészet elmélete és gyakorlata. Formális nyelvek elmélete
A számítógépes nyelvészet elmélete és gyakorlata Formális nyelvek elmélete Nyelv Nyelvnek tekintem a mondatok valamely (véges vagy végtelen) halmazát; minden egyes mondat véges hosszúságú, és elemek véges
RészletesebbenMikroprocesszor CPU. C Central Központi. P Processing Számító. U Unit Egység
Mikroprocesszor CPU C Central Központi P Processing Számító U Unit Egység A mikroprocesszor általános belső felépítése 1-1 BUSZ Utasítás dekóder 1-1 BUSZ Az utasítás regiszterben levő utasítás értelmezését
Részletesebbensallang avagy Fordítótervezés dióhéjban Sallai Gyula
sallang avagy Fordítótervezés dióhéjban Sallai Gyula Az előadás egy kis példaprogramon keresztül mutatja be fordítók belső lelki világát De mit is jelent, az hogy fordítóprogram? Mit csinál egy fordító?
RészletesebbenFormális nyelvek és fordítóprogramok http://www.ms.sapientia.ro/~kasa/formalis.htm Könyvészet 1. Csörnyei Zoltán, Kása Zoltán, Formális nyelvek és fordítóprogramok, Kolozsvári Egyetemi Kiadó, 2007. 2.
Részletesebbenő ö ő ű í í ö ű ö É Ó Ü ú É Éí í Ú í ö ű ő í ö ü í ő ö ő í í ö ú ű ü ü É Ó Ö Á ö ö Ö É ü ö ö ö Ö ö É ö Ö Ö Á Á ö É í É ö ú í ö Ö ú Ö É Á Ö ö í í í ö ő í í ö ú É ú ú É ü í ü ú ü Ö ö Ú ű í í ű Éí Ö É É úé
Részletesebben6. előadás A reguláris nyelvek jellemzése 2.
6. előadás A reguláris nyelvek jellemzése 2. Dr. Kallós Gábor 2015 2016 1 Tartalom A reguláris nyelvek osztályának jellemzése a körbebizonyítás Láncszabályok A 2. állítás és igazolása Ekvivalens 3-típusú
RészletesebbenÍ Í í ú É íí íí í ú Ú É í Ó ú ü í Í É í í ü ü É í í ü í ü ü í ü Ú ü ü Ú í É í ü í íí í Ú ú íí íí Ú É í ü Ó í ü ű ú ú ú Ú ú ü ű ú Ü í ü Ú ü ü í í ü í ú í ü í Ú ű í ú ü ü ú Ú ü Ú ű í ú ú í ü í í ü ű ü ú
RészletesebbenA Turing-gép. Formális nyelvek III.
Formális nyelvek III. Általános és környezetfüggő nyelvek Fülöp Zoltán SZTE TTIK Informatikai Intézet Számítástudomány Alapjai Tanszék 6720 Szeged, Árpád tér 2. Definíció. Egy Turing-gép egy M = (Q,Σ,Γ,
RészletesebbenMiről mire fordít a fordítóprogram? Miről mire fordít az assembler? Mi a különbség a fordítóprogram és az interpreter között? Mi a virtuális gép?
1. Miről mire fordít a fordítóprogram? Általában magas szintű programozási nyelvről gépi kódra. 2. Miről mire fordít az assembler? Assembly nyelvről gépi kódra. 3. Mi a különbség a fordítóprogram és az
Részletesebben2. Visszalépéses keresés
2. Visszalépéses keresés Visszalépéses keresés A visszalépéses keresés egy olyan KR, amely globális munkaterülete: egy út a startcsúcsból az aktuális csúcsba (az útról leágazó még ki nem próbált élekkel
Részletesebbenhttp://www.ms.sapientia.ro/~kasa/formalis.htm
Formális nyelvek és fordítóprogramok http://www.ms.sapientia.ro/~kasa/formalis.htm Könyvészet 1. Csörnyei Zoltán, Kása Zoltán, Formális nyelvek és fordítóprogramok, Kolozsvári Egyetemi Kiadó, 2007. 2.
Részletesebben2. Az önkormányzat és költségvetési szervei 2010. évi költségvetésének teljesítése
Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/ 2011. (V.3.) önkormányzati rendelete Albertirsa Város Önkormányzata 2010. évi gazdálkodásának zárszámadásáról Albertirsa Város Önkormányzatának
Részletesebbeníí íí íí ü ú í ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ü ő ő ü ő ő ő í íí ő ú Á ő ü ü Í ő í ő ü íí í í ü ü ü ő ü ü í íí ő ü ü ő í í íí í Í í ő íí í í ő ű í í ű í ő ű í í í í ő í í ő í í í í ű í ü í í í ű ü í ű Í ü ő ü ű
RészletesebbenMesterséges Intelligencia. Csató Lehel. Csató Lehel. Matematika-Informatika Tanszék Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 2007/2008
Matematika-Informatika Tanszék Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 2007/2008 Az Előadások Témái Bevezető: mi a mesterséges intelligencia... Tudás reprezentáció Gráfkeresési stratégiák Szemantikus hálók
Részletesebbenö ó ú ó é é ó ö ó é ó á í é ő í ö íá ó ó í í é ó á í é é á ó á á é í é ó á é ó ó á á á é á ó ö á é ű é í é ó é ó á íű ó é ö é ó í ó é á á é é íá é Á á á ö é ö é á é á á á í é ó á é ó ö ó á Ü é Á á ű ó
RészletesebbenHázi feladatok megoldása. Nyelvtani transzformációk. Házi feladatok megoldása. Házi feladatok megoldása. Formális nyelvek, 6. gyakorlat.
Nyelvtani transzformációk Formális nyelvek, 6. gyakorlat a. S (S) SS ε b. S XS ε és X (S) c. S (SS ) Megoldás: Célja: A nyelvtani transzformációk bemutatása Fogalmak: Megszorított típusok, normálformák,
RészletesebbenSapientia - Erdélyi Magyar TudományEgyetem (EMTE) Csíkszereda IRT- 4. kurzus. 3. Előadás: A mohó algoritmus
Csíkszereda IRT-. kurzus 3. Előadás: A mohó algoritmus 1 Csíkszereda IRT. kurzus Bevezetés Az eddig tanult algoritmus tipúsok nem alkalmazhatók: A valós problémák nem tiszta klasszikus problémák A problémák
RészletesebbenFordítóprogramok szerkesztése Flex és Bison segítségével
Fordítóprogramok szerkesztése Flex és Bison segítségével Bodó Zalán Fordítóprogramok szerkesztése Flex és Bison segítségével Kolozsvár, 2014 c Bodó Zalán c Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2014 Felelős kiadó
RészletesebbenFormális nyelvek és gépek (definíciós és tétel lista - 09/10/2)
Formális nyelvek és gépek (definíciós és tétel lista - 09/10/2) ábécé: Ábécének nevezünk egy tetszőleges véges szimbólumhalmazt. Jelölése: X, Y betű: Az ábécé elemeit betűknek hívjuk. szó: Az X ábécé elemeinek
RészletesebbenKő, papír, olló és a snóbli
Matematika C 3. évfolyam Kő, papír, olló és a snóbli 1. modul Készítette: Köves Gabriella Matematika C 3. évfolyam 1. modul kő, papír, olló és A snóbli MODULLEÍRÁS A modul célja Szabály megértése, követése,
RészletesebbenTárgyév adata 2013. december 31. Tárgyév adata 2014. december 31. A tétel megnevezése
A tétel megnevezése Tárgyév adata 2013. december 31. Tárgyév adata 2014. december 31. 1. Pénzeszközök 19 798 163 488 2. Állampapírok 411 306 73 476 a) forgatási célú 411 325 73 408 b) befektetési célú
Részletesebbenő ö Á Í ü ű í ü ú Ö ő ö í ö í Ó ú í ő ú ő Í ú ő Ó í ú í ő ú í Ó í í ö ő ő í í Á ü ö í ő Ó ö ő ú í ő ö ü ö ö Í ü ö ü ő ú í ú Ü ö í ő ő ú Ó í ö ö ö í ö Á É ú ú Ó ö Á ö ő ö ö ö ö ú ű ö ő ő ü ö ö ö ú í Ó Ú
RészletesebbenBevezetés az informatikába
Bevezetés az informatikába 9. előadás Dr. Istenes Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Matematikus BSc - I. félév / 2008 / Budapest Dr.
RészletesebbenKnuth-Morris-Pratt algoritmus
Knuth-Morris-ratt algoritmus KM féle sztringkezelő algoritmus Szükséges matematikai fogalmak: Legyen Ω egy ábécé és x=x 1 x 2 x n, k N karakterekből álló sztring, melynek elemei (x i ) az Ω ábécé betűi.
RészletesebbenKifejezések. Kozsik Tamás. December 11, 2016
Kifejezések Kozsik Tamás December 11, 2016 Kifejezés versus utasítás C/C++: kifejezés plusz pontosvessző: utasítás kiértékeli a kifejezést jellemzően: mellékhatása is van például: értékadás Ada: n = 5;
RészletesebbenÍ Á Ó ö ő ü ó ü ő ő í ő ö í ó ö í ó ú í ó í ó ő ó ó ő ű ó ü ő í ő í ó ő í ó ú í ó í í ö ö ö ő í ó ő É ö ő ó ó ö í ö ö í ő ű ö í í ő Í Í ö ő ú í í ü ő ö í ő ö í ő í ó ó ó ó ó Ó í ú í ó ó ó í ű ő í ó ó ő
RészletesebbenA Formális nyelvek vizsga teljesítése. a) Normál A vizsgán 60 pont szerezhet, amely két 30 pontos részb l áll össze az alábbi módon:
A Formális nyelvek vizsga teljesítése a) Normál A vizsgán 60 pont szerezhet, amely két 30 pontos részb l áll össze az alábbi módon: 1. Öt kis kérdés megválaszolása egyenként 6 pontért, melyet minimum 12
RészletesebbenA számítógépes nyelvészet elmélete és gyakorlata. Automaták
A számítógépes nyelvészet elmélete és gyakorlata Automaták Nyelvek és automaták A nyelvek automatákkal is jellemezhetőek Automaták hierarchiája Chomsky-féle hierarchia Automata: új eszköz a nyelvek komplexitásának
Részletesebbenö í ü ü É Í Í ú ö í ü ü í ó ó Ű í É Ö É Í ö ö ű ú í ó Ü Ü É Ú Ó ú ö ö ú ö ö í ú í ó ü ö í Í ó ó í ü ú ó ö ű ó í ú ü ü ö ó ö ü ű í ö ó Í í í í ü ö ö ö í ö Ü ó ó ü í ü í ó ú ó í í í ó í ú í ú ó ó ü í ö í
RészletesebbenFormális nyelvek - 9.
Formális nyelvek - 9. Csuhaj Varjú Erzsébet Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék Informatikai Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem H-1117 Budapest Pázmány Péter sétány 1/c E-mail: csuhaj@inf.elte.hu 1 Véges
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA I
DIGITÁLIS TECHNIKA I Dr. Kovács Balázs Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 6. ELŐADÁS Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése, Tankönyvkiadó,
RészletesebbenA szemantikus elemzés elmélete. Szemantikus elemzés (attribútum fordítási grammatikák) A szemantikus elemzés elmélete. A szemantikus elemzés elmélete
A szemantikus elemzés elmélete Szemantikus elemzés (attribútum fordítási grammatikák) a nyelvtan szabályait kiegészítjük a szemantikus elemzés tevékenységeivel fordítási grammatikák Fordítóprogramok előadás
RészletesebbenBASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek
06 BASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek Emlékeztető Jelölésbeli különbség van parancs végrehajtása és a parancs kimenetére való hivatkozás között PARANCS $(PARANCS) Jelölésbeli különbség van
RészletesebbenAdatszerkezetek és algoritmusok
2009. november 13. Ismétlés El z órai anyagok áttekintése Ismétlés Specikáció Típusok, kifejezések, m veletek, adatok ábrázolása, típusabsztakció Vezérlési szerkezetek Függvények, paraméterátadás, rekurziók
Részletesebben