A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-6813/2011. számú, felügyeleti intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata a Wabard Biztosító Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által ( ) Ügyfél kérelme alapján a Wabard Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1211 Budapest, Weiss Manfréd út 5-7., továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károly, a Felügyelet Elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet a Biztosítóval szemben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. I/A. A Felügyelet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó rendelkezés megsértése miatt a Biztosítóval szemben 200.000 Ft, azaz kettőszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett ( ) számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati eljárás illetékköteles. I n d o k o l á s Ügyfél 2011. február 10-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) 64. -a szerinti fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására
irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: Ügyfél beadványában előadta, hogy 2010. szeptember 24-én az ( ) forgalmi rendszámú gépjárműre az alkusz közvetítésével kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatot tett a Biztosító felé. Ügyfél beadványában rögzítette, hogy a szerződés első negyedéves ( ),- Ft összegű díját 2010. szeptember 30-án megfizette. Ügyfél nyilatkozata szerint a 2010. november 29-én levelet kapott a Biztosítótól, amelyben arról tájékoztatták, hogy a szerződés éves biztosítási díját az ajánlaton szereplő ( ),- Ft helyett ( ),- Ft-ban állapították meg. Ügyfél nyilatkozata szerint ekkor elektronikus úton tájékoztatta a Biztosítót arról, hogy a módosítás számára nem elfogadható és kérte a szerződés ajánlaton szereplő díjjal történő kötvényesítését. Ügyfél nyilatkozata szerint a Biztosító ezt követően arról tájékoztatta, hogy szerződését visszamenőlegesen az ajánlat megtételének dátumára törölte. Ügyfél kifogásolta, hogy az alkusz által közvetített szerződése nem az ajánlat szerint jött létre, amely a szerződés megszűnését eredményezte, így a szerződés újrakötése során a fedezetlenségi díj megfizetése miatt önhibáján kívül anyagi kár éri. A Psztv. 64. (1) bekezdése alapján a Felügyelet ellenőrzi - a Psztv. 4. -ban meghatározott szolgáltatók által a szolgáltatás igénybevevőivel, azaz a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. -ban felsorolt jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek) - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseinek, - a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grtv.) rendelkezéseinek és - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezéseinek betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: A Biztosító 2011. április 15-én kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási szerződés megkötésére vonatkozó az alkusz közvetítésével tett ajánlatát 2010. november 4-én érkeztette. A Biztosító 2011. április 15-én kelt nyilatkozata szerint az ajánlat mellékleteként nem vette kézhez az Ügyfél vezetői engedélyét, amelynek kiállítási dátuma díjbefolyásoló tényezőnek minősül, így 2010. november 15-én a vezetői engedély másolatát bekérő hiánypótló levelet postázott az Ügyfél részére. A Felügyelet az Ügyfél, valamint a Biztosító nyilatkozatához is mellékelt dokumentumok alapján megállapította, hogy a Biztosító 2010. november 15-én kelt levelében nem hiánypótlást kért, hanem arról tájékoztatta az Ügyfelet, hogy az ajánlaton megjelölt díjtól eltérően alkalmazandó fiatal jogosítvány pótdíj miatt a szerződés helyes éves díja ( ),- Ft, és nem az ajánlat szerinti ( ),- Ft. A Biztosító e levelében felhívta az Ügyfél figyelmét arra, hogy amennyiben a módosított ajánlat szerint a szerződést nem kívánja megkötni, úgy szándékát 15 napon belül jelezze.
A Biztosító 2011. április 15-én kelt nyilatkozata szerint továbbá az Ügyfél állandó lakcímének téves rögzítése valamint a vezetői engedély másolatának hiánya miatt a szerződés alapdíja eltért az ajánlaton rögzítettől. A Felügyelet a 2010. szeptember 24-én kelt ajánlat alapján megállapította, hogy az Ügyfél címeként ( ) elérhetőség került feltüntetésre, azonban a Biztosító által 2010. november 15- én kiállított kötvényen az Ügyfél címeként ( ) szerepel. A kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (továbbiakban: Gfbt.) 6. (4)-(6) bekezdései az alábbiak szerint rendelkeznek: Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik. A (2) és (4) bekezdés szerinti esetben a szerződés az ajánlat átadásának időpontjában - az ajánlat szerinti tartalommal - jön létre. A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítási feltételektől való eltérésre történő hivatkozással, illetve az 5. (4) bekezdésében meghatározott indokok alapján elutasíthatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerződő a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés az (5) bekezdésben meghatározott időpontban a módosított ajánlat szerint létrejön. A Felügyelet az Ügyfél 2011. január 5-én kelt az alkusz részére címzett nyilatkozata valamint a beadványához mellékelt dokumentumok alapján megállapította, hogy az Ügyfél a Biztosító 2010. november 15-én módosító javaslatát kézhez vette. A Felügyelet a Biztosító 2011. április 15-én kelt nyilatkozatához mellékelt ajánlaton található érkeztető bélyegző tanúsága szerint megállapította, hogy a Biztosító az ajánlatot 2010. november 4-én érkeztette. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy a Biztosító 2010. november 15-én kelt levele megküldésével tájékoztatta az Ügyfelet a díj módosulásáról, így a Gfbt. 6. (4)-(6) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseknek megfelelően járt el. A Felügyelet a Biztosító 2011. április 15-én kelt nyilatkozatához mellékelt 2010. december 1- jén kelt elektronikus levél alapján megállapította, hogy az Ügyfél a következő nyilatkozatot tette a Biztosító felé: módosított ajánlatukat, tekintettel az éves díj ( ),-Ft-ról ( ),-Ft-ra történő emelését nem áll módomban elfogadni. A módosított feltételekkel a szerződést nem kívánom megkötni. A Biztosító 2011. április 15-én kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél kérésének megfelelően a szerződést törölte nyilvántartásából. A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító az éves díj megállapítása során az Ügyfél által megadott lakcímtől eltérő lakcímet vett figyelembe, valamint az Ügyfelet nem kereste meg annak érdekében, hogy tisztázza a vezetői engedély megszerzésének dátumát. A téves lakcím, valamint a fiatal jogosítvány pótdíj felszámítása eredményezte az Ügyfélnek az ajánlati díjhoz képest jelentősen megemelt éves biztosítási díjról történő tájékoztatását. A Felügyelet a megállapított tényállást a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) tilalmi előírásaival vetette össze.
Az Fttv. 3. (1) bekezdése szerint Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Az Fttv. 3. (2) bekezdés szerint (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. Az Fttv. 3. (3) bekezdés szerint A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ). Az Fttv. 6. (1) bekezdése szerint: Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata. Az Fttv. 7. (1) bekezdése az alábbi rendelkezést tartalmazza: Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely a) - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas (a továbbiakban: megtévesztő mulasztás). Az Fttv. 2. h) pontja alapján e törvény alkalmazásában ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. Megállapítható egyúttal, hogy a Biztosító arra vonatkozó tájékoztatása, amely szerint a gépjármű-vezetői engedély másolatának megküldése esetén a fiatal jogosítvány pótdíj fizetését Ügyfél elkerülheti, Ügyfél arra vonatkozó jogosultságát érinti, miszerint dokumentummal igazolhassa jogosítványa megszerzésének dátumának tényét, és így annak megfelelő meghirdetett tarifa szerinti díjon kössön szerződést. Egyúttal nyilvánvaló, hogy a valós a megfelelő lakcím szerint kiszámított biztosítási díjra vonatkozó tájékoztatás befolyással bírt Ügyfél, mint szerződő azon ügyleti döntésére, hogy mérlegelhesse, hogy a helyes adattal kiszámított biztosítási díj összege számára megfelelő, és annak alapján dönthessen arról, hogy a Biztosító által módosított ajánlatot elfogadja vagy visszautasítsa.
Az eljárásban az érintett Ügyfél megfelel az Fttv. 2. a) pontja szerinti fogyasztó fogalmának, hiszen gazdasági és szakmai tevékenységén kívül eljáró természetes személynek minősül. A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító Ügyfelet 2010. november 15-én kelt levelében arról tájékoztatta, hogy az ajánlaton megjelölt díjtól eltérően alkalmazandó fiatal jogosítvány pótdíj miatt a szerződés éves díja ( ),- Ft-ra módosult. A Felügyelet egyúttal megállapította, hogy a Biztosító azzal kapcsolatosan ugyanakkor Ügyfél számára nem adott tájékoztatást, miszerint abban az esetben, amennyiben a jogosítvány másolatát megküldi részére, és az ajánlat szerinti feltételeknek megfelel, úgy a szerződés az eredeti ajánlaton megadott feltételek alapján kiszámított, alacsonyabb díjjal köthető meg. A Felügyelet megállapította, hogy amennyiben Ügyfél tudomással bírt volna arról, hogy a díj módosulása a vezetői engedély másolatának becsatolásának elmaradása miatt következett be, illetőleg annak pótlása útján lehetősége van az alacsonyabb díjjal szerződni, gondoskodhatott volna arról, hogy az irat megküldésével a szerződése az eredeti feltételek alapján jöhessen létre, amely végett a Biztosító mulasztása az Ügyfél ügyleti döntésére kiható jelentőséggel bírt. Egyúttal a Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító 2010. november 15-ei tájékoztatása azon okból kifolyólag is megtévesztő volt a biztosítás díját illetően, mivel a Határozatlan idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Kötvény megnevezésű dokumentumon az Ügyfél lakcímének téves rögzítéséből adódóan a szerződés díjáról tévesen adott tájékoztatást. A Felügyelet e vonatkozásban megállapította, hogy abban az esetben, ha a Biztosító a helyes lakcím szerinti alapdíjról adott volna Ügyfél számára információt, úgy abban az esetben Ügyfél mérlegelése tárgyává tehette volna, hogy a fiatal pótdíj bevezetése mellett is megfelelőnek találja-e a Biztosító által megjelölt módosított díjat, és a valós információk birtokában hozhatta volna meg a szerződés megkötésére, illetőleg az ajánlat visszautasítására vonatkozó ügyleti döntését. A Felügyelet megállapítása szerint a Biztosító téves tájékoztatása alkalmas volt arra, hogy az Ügyfél ügyleti döntését jelen esetben azon jogát, hogy a Biztosító által módosított ajánlat elfogadása vagy visszautasítása mellett döntsön befolyásolja. Az Ügyfél 2010. december 1-jei nyilatkozata szerint a szerződés megkötésétől kifejezetten az ajánlattól eltérő lényegesen magasabb díj megállapítása miatt állt el, így a Biztosító téves tájékoztatása miatt meghozott döntése következményeként az új szerződés megkötésére csak a fedezetlenségi díj megfizetése mellett van lehetősége, amely az Ügyfél vagyoni érdekeit érinti. A Felügyelet a rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján megállapította, hogy a Biztosító által kiállított 2010. november 15-én kelt Határozatlan idejű kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás Kötvény megnevezésű dokumentumban foglalt ( ),- Ft éves díj meghatározásáról szóló, Ügyfél részére adott tájékoztatása során megvalósította az Fttv. 3. (1) bekezdésben foglaltakat azáltal, hogy magatartása kimeríti a 6. (1) bekezdésének i) pontjában, illetőleg 7. (1) bekezdésében foglalt megtévesztő tájékoztatásra vonatkozó rendelkezéseket. A Psztv. 71. (1) szerint ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4)
bekezdés a)-c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és annak I. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Biztosító tevékenysége során a továbbiakban legyen tekintettel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó rendelkezésekre. Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a határozat rendelkező részének I/A. pontjában foglaltak szerint határozott és a Biztosítóval szemben 200.000,- Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy az ügyfeleknek (fogyasztóknak) alapvető joga fűződik ahhoz, hogy minden olyan információ a rendelkezésükre álljon, amely ahhoz szükséges, hogy kellően megalapozott és tájékozott ügyleti döntést tudjanak meghozni. A Biztosító azzal, hogy az Ügyfelet a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés éves díjával kapcsolatosan nem megfelelően tájékoztatta, a fogyasztót a tájékozott, a releváns körülményekre tekintettel levő ügyleti döntése meghozatalának szabadságában korlátozta, így tájékoztatása alkalmas volt a fogyasztói döntés torzítására. A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött tehát jelentős fogyasztói érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a Biztosítónak eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy az ügyfél (fogyasztó) a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő időben rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben a Biztosító e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel az Ügyfél (fogyasztó) tájékoztatáshoz, és vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg. A bírság kiszabása során a Felügyelet súlyosító körülményként értékelte, hogy a Biztosító a 2010. november 15-én kiállított dokumentum tartalmát illetően téves tájékoztatást nyújtott a Felügyelet részére, tekintettel arra, hogy a 2010. november 15-én kelt levelében nem szerepel olyan tájékoztatás, amelyben az Ügyfelet a vezetői engedély másolati példányának megküldésére szólította fel. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. i) pontjában, valamint a 64. -ban, illetőleg az Fttv. 10. (2)-(4) bekezdéseiben biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. -a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. (1) bekezdésének d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, a 109. (1) bekezdésén, a 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésén, és a 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. július 21. dr. Kolozsi Sándor s.k., főosztályvezető