0. Teszt megoldás, matek, statika / kinematika



Hasonló dokumentumok
PTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak

Mechanika. I. előadás február 25. Mechanika I. előadás február / 31

A klasszikus mechanika alapjai

rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika

PÉLDÁK ERŐTÖRVÉNYEKRE

2018/2019. Matematika 10.K

Matematika gyógyszerészhallgatók számára. A kollokvium főtételei tanév

Tanmenet a évf. fakultációs csoport MATEMATIKA tantárgyának tanításához

Tárgymutató. dinamika, 5 dinamikai rendszer, 4 végtelen sok állapotú, dinamikai törvény, 5 dinamikai törvények, 12 divergencia,

Digitális tananyag a fizika tanításához

Matematika tanmenet 12. osztály (heti 4 óra)

Q 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1)

Speciális mozgásfajták

EGYSZERŰ GÉPEK. Azok az eszközök, amelyekkel kedvezőbbé lehet tenni az erőhatás nagyságát, irányát, támadáspontjának helyét.

2014. november Dr. Vincze Szilvia

Mechanika. Kinematika

Mechanika Kinematika. - Kinematikára: a testek mozgását tanulmányozza anélkül, hogy figyelembe venné a kiváltó

Matematika B/1. Tartalomjegyzék. 1. Célkit zések. 2. Általános követelmények. Biró Zsolt. 1. Célkit zések Általános követelmények 1

MATEMATIKA EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI (TÉTELEK) 2005

Newton törvények, erők

17.2. Az egyenes egyenletei síkbeli koordinátarendszerben

KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS

Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások

17. előadás: Vektorok a térben

Osztályozóvizsga és javítóvizsga témakörei Matematika 9. évfolyam

Tartalomjegyzék. 1. Előszó 1

Számítási módszerek a fizikában 1. (BMETE90AF35) tárgy részletes tematikája

Matematika tanmenet 10. évfolyam 2018/2019

1. Feladatok a dinamika tárgyköréből

n n (n n ), lim ln(2 + 3e x ) x 3 + 2x 2e x e x + 1, sin x 1 cos x, lim e x2 1 + x 2 lim sin x 1 )

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ

Matematika szigorlat június 17. Neptun kód:

A mechanikai alaptörvények ismerete

Matematika B/1. Tartalomjegyzék. 1. Célkit zések. 2. Általános követelmények. 3. Rövid leírás. 4. Oktatási módszer. Biró Zsolt. 1.

A mechanika alapjai. A pontszerű testek dinamikája

Kalkulus I. gyakorlat Fizika BSc I/1.

A fontosabb definíciók

DINAMIKA ALAPJAI. Tömeg és az erő

Fizika alapok. Az előadás témája

Matematika osztályozó vizsga témakörei 9. évfolyam II. félév:

IMPULZUS MOMENTUM. Impulzusnyomaték, perdület, jele: N

Óra A tanítási óra anyaga Ismeretek, kulcsfogalmak/fogalmak 1. Év eleji szervezési feladatok 2.

Matematika 11. évfolyam

Mechanika I-II. Példatár

Fizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK február 13.

A mechanika alapjai. A pontszerű testek kinematikája. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz szeptember 29.

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Matematika A1a Analízis

MateFIZIKA: Pörgés, forgás, csavarodás (Vektorok és axiálvektorok a fizikában)

Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I máj. 12. Név: Nept. kód: Idő: 1. f. 2. f. 3. f. 4. f. 5. f. 6. f. Össz.: Oszt.


A Matematika I. előadás részletes tematikája

Mérések állítható hajlásszögű lejtőn

HÁZI FELADATOK. 1. félév. 1. konferencia A lineáris algebra alapjai

Az egyenlőtlenség mindkét oldalát szorozzuk meg 4 16-al:

1687: Newton, Principiamathematica

2. Hogyan számíthatjuk ki két komplex szám szorzatát, ha azok a+bi alakban, illetve trigonometrikus alakban vannak megadva?

Az el adás anyagának törzsrésze

Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.

1. Milyen parciális törtekre bontaná az alábbi racionális törtfüggvényt:

sin x = cos x =? sin x = dx =? dx = cos x =? g) Adja meg a helyettesítéses integrálás szabályát határozott integrálokra vonatkozóan!

1. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK, HALMAZOK, KOMBINATORIKA, GRÁFOK

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens

A Hamilton-Jacobi-egyenlet

PRÓBAÉRETTSÉGI MATEMATIKA május-június SZÓBELI EMELT SZINT. Tanulói példány. Vizsgafejlesztő Központ

MATEMATIKA EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI (TÉTELEK) 2012

Pere Balázs október 20.

12. Mikor nevezünk egy részhalmazt nyíltnak, illetve zártnak a valós számok körében?

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések

Mechanika, dinamika. p = m = F t vagy. m t

Mérnöki alapok 2. előadás

6. Folytonosság. pontbeli folytonosság, intervallumon való folytonosság, folytonos függvények

Vizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%)

Az alábbi fogalmak és törvények jelentését/értelmezését/matematikai alakját (megfelelő mélységben) ismerni kell: Newtoni mechanika

2012. október 9 és 11. Dr. Vincze Szilvia

I. Vektorok. Adott A (2; 5) és B ( - 3; 4) pontok. (ld. ábra) A két pont által meghatározott vektor:

Megoldott feladatok november 30. n+3 szigorúan monoton csökken, 5. n+3. lim a n = lim. n+3 = 2n+3 n+4 2n+1

A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra

Matematika A1. 8. feladatsor. Dierenciálás 2. Trigonometrikus függvények deriváltja. A láncszabály. 1. Határozzuk meg a dy/dx függvényt.

Matematika I. Vektorok, egyenesek, síkok

MECHANIKA I. rész: Szilárd testek mechanikája

1.1. Feladatok. x 0 pontban! b) f(x) = 2x + 5, x 0 = 2. d) f(x) = 1 3x+4 = 1. e) f(x) = x 1. f) x 2 4x + 4 sin(x 2), x 0 = 2. általános pontban!

TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok I. útmutató

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások. alapfüggvény (ábrán: fekete)

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport

TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok I. útmutató

Newton törvények, lendület, sűrűség

Merev testek kinematikája

Newton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat)

1. ábra. 24B-19 feladat

Irányításelmélet és technika I.

6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének

Matematika (mesterképzés)

Matematika elméleti összefoglaló

0-49 pont: elégtelen, pont: elégséges, pont: közepes, pont: jó, pont: jeles

Végeselem analízis. 1. el adás

Matematikai alapok 1 Tantárgyi útmutató

Matematika szóbeli érettségi témakörök 2017/2018-as tanév

Érettségi előkészítő emelt szint évf. Matematika. 11. évfolyam. Tematikai egység/fejlesztési cél

Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.

Átírás:

0. Teszt megoldás, matek, statika / kinematika Mechanika (ismétlés) statika, kinematika Dinamika, energia Áramlástan Reológia Optika find x

Teszt: 30 perc, 30 kérdés

Matek alapfogalmak: Adattípusok: Természetes, egész, racionális, valós, komplex számok skalár, vektor, mátrix: tenzor vektor-műveletek: összeadás, skaláris / vektoriális szorzás Fv. analízis: ÉT, ÉK, hozzárendelés, egyértelmű-hozzárendelés (fv), kölcs.egyértelmű fv. Számfv.: ábrázolás, zárt/nyílt intervallum, inverz fv. Tulajdonságok: folytonos, zérushely, lok./glob. szélsőérték, monotonitás

Fontosabb fv.ek: Fv. műveletek: Számsorozatok: konstans, x, lineáris, polinom exponenciális, logaritmus trigonometrikus: sin, cos, tg, ctg Transzformációk: eltolás, nyújtás Függvények összeadása, szorzása, stb. Egyenletmegoldás < > Zérushely-keresés Példák, ábrázolás Tulajdonságok: részsorozat, korlátosság, konvergens / divergens Határérték,, lim a n, alapműveletek

Fizika: Mértékegység prefixumok 15 peta : 009, oogle, 4 pbyte/nap (5 exa: valaha kimondott emberi szavak) 1 tera : 01 USB pendrive 9 giga 6 mega 3 deka, hekto, kilo 0-3 deci, centi, milli -6 mikro -9 nano -1 piko -15 femto proton 1,75 fm hidrogén: 50 pm elektron 0,01 fm víz: 78 pm pollen: 30-50 μm, haj: 70 μm

Súly -> erő -karú mérleg rugós mérleg súly, fajsúly = γ V statikus tömeg = mg = ρv g kötél (hatásvonal), csiga erő fogalma mértékegysége a Newton kg m s [ F ] [ mg ] = = N = i.e. 000 100g 1N

Erő -pontban ható erők vektorként, paralelogramma szabállyal összeadhatók -komponensekre bontható a) Merev test esetén az erő hatásvonalában eltolható b) párhuzamos, egyirányú erők segéderőkkel összegezhetők c) párhuzamos, ellentétes irányú erők erőpárt alkotnak -> forgatónyomaték M = k * F M = r x F erőkar vektoriális szorzás (forgatónyomaték tetszőlegesen eltolható)

Erőcsavar 1.) tetszőleges térbeli erőrendszer (sokféleképpen) redukálható egy erőre és egy forgatónyomatékra.) tetszőleges térbeli erőrendszer egyértelműen redukálható egy erőre és egy vele párhuzamos forgatónyomatékra -> erőcsavar Statika: erők és forgatónyomatékok eredője nulla F = 0 M = 0 Dinamika: mozgás és/vagy forgás-állapot változik

Statika erők és forgatónyomatékok eredője 0 F = 0 M = 0 Példák: létra, polc: támasztott, függő,.

Példa 1: Mennyire terheli a 30 fokos tető 1m -ét 60 cm hó (ρ=600kg/m 3 )? A hó súlya 1m -en: = mg = xa ρ g = 0,6160010 = 3600N Normális komponens (nyomóerő): F n = cosα 3 F n = 3600 cos30 = 3600 = 3118N Tangenciális komponens (nyíróerő): F t = sinα hófajta sűrűség levegő % szűzhó 10-30 97-99 porhó 30-60 94-97 tapadóhó 60-150 85-94 finomszemcsés hó 100-300 70-90 préselthó 150-300 75-85 régebben hullott hó 00-600 50-80 csonthó 600-800 0-40 lebegőhó, zúzmara 00-300 70-80 jég 800-900 8-0 30kg _ súlya Az előírás (1984) lakóhelységre: 300 kp/m tetőre: 100 kp/m

Példa : 0m drótkötélben, 10cm belógás esetén, mekkora erőt kelt 50kg teher? Feltételezve, hogy a kötél hossza jelentősen nem változik: h sin α = = l F Az erő: F l = 4 h 0 F = 500 = 5000 N 4 0,1

Példa 3: Libikókán, adott két tömeg esetén, mekkora legyen az erőkarok aránya? -az alátámasztásra a két erő forgatónyomatéka 0 -a két test súlypontját számoljuk ki ) ( 1 x l x = l x = + 1 ) ( l x + = 1 1 1 0 l x + + =

Súlypont súlypont -, 3-, több pontra: összetett alakzatra: Súlypontjában alátámasztott/felfüggesztett test, homogén gravitációs térben egyensúlyban marad. A súly forgatónyomatéka a súlypontra nézve nulla. = i i i m r m s 1 1 1 m m r m r m s + + = stabil instabil neutrális egyensúly

Amiről szó volt: - Prefixumok - Súly, mérleg, csiga - Erő, erők összeadása - Forgatónyomaték, erőcsavar - Statika: példák - Súlypont Szünet utána kinematika, deriválás Miyoko Shida Rigolo: ballance

Statika Dinamika Archimédesz, i.e. 87 1 : 300 éves 014 1687 = 37 éves Továbbiak táblán

Pillanatnyi sebesség: alapmenny: távolság, idő (torzult tér, szubjektív) -> mérésük, SI átlagos sebesség számsorozat, határérték -> pillanatnyi sebesség elmozdulás függvény meredeksége Deriválás: meredekség definíciója határértékként -> differenciál hányados meredekség függvény képe -> derivált függvény definíció alapján -> deriválási szabályok: f+g, f * g, f/g, f(g(x)) alapvető függvények deriváltjai: c, x, x,.. x n, e x, sin, cos, idő szerinti derivált jele speciális: pont

Kinematika mennyiségei Egyenes vonalú mozgásra út (vektor; Descartes-, polár- és gömbi koordináta-rendszer) sebesség (vektor egyenlet) gyorsulás (Newton erőtörvény: F = m a) Forgó mozgásra elfordulás (szög mértéke: monotonitás, linearitás; vektor: jobbkéz-szabály) szögsebesség (arányos a fordulatszámmal, 1/perc) szöggyorsulás (Newton erőtörvény: M = θ β)

Jelenség megfigyelésétől a magyarázatig x n mérés -> analitikus függvény illesztése, regresszió x(t) -> deriválással meghatározható a sebesség és gyorsulás erőtörvénnyel értelmezni tudjuk a jelenséget. Mi volt a kiváltó erő? pl. fekete lyuk hatásának észlelése Példák: szabadesés ferde hajítás egyenletei levezethetők deriválással koordináták függetlenek egymástól harmonikus rezgőmozgás -> F ~ x