FEJFÁJÁSOK Dr. Pfund Zoltán, PhD PTE Neurológiai Klinika
KÖSZÖNTÉS
PREVALENCIA USA 50 millió beteg szenved rendszeres fejfájást stól Migrén éves költsk ltsége 17 billió dollár Nincsenek pontos magyarországi gi adatok Fejfájás s az egyik legyakoribb ok amivel a beteg megkeresi orvosát Migrén aura nélkül 10-17%, 17%, migrén aurával 5-7%
KLASSZIFIK ZIFIKÁCIÓ 1988 Cephalalgia, Volume 8, Supplement 7, IHS klasszifikáci ció és s diagnosztikus kritériumok riumok fejfájások, cranialis neuralgiák és s arcfájdalmak számára 2004, Cephalalgia, Volume 24, Supplement 1, Fejfájások nemzetközi zi klasszifikáci ciójának második m kiadása
FEJFÁJÁSOK FELOSZTÁSA SA Primer Migrén Tenziós típusú fejfájás Cluster fejfájás és egyéb trigemino-autonóm fejfájások Egyéb primer fejfájások Szekunder Fej és nyak trauma Kraniális/cervikális vaszkuláris kórképek Nem vaszkuláris intrakraniális kórképek Anyagok és azok megvonása Infekciók Homoeosztázis zavara Fej, nyak, szemek, fülek, orr, sinusok, száj megbetegedése Pszichiátriai kórképek Kraniális neuralgiák, arc fájdalma
MIGRÉN Primer fejfájások közék tartozik Visszatérı,, hasonló jellegő panaszok Többnyire féloldali Görcsös, s, lüktetı jellegő fejfájás Közepes vagy súlyos s erıss sségő a fájdalom Vegetatív v tünetek, t fono és s fotofóbia 4-72 órán n keresztül tart Migraine
MIGRÉN N KLINIKAI FÁZISAIF Prodroma: mentális (hangulati változv ltozások), neurogén (diszfória, ásítozás), általános tünetek t (tarkó merevség, étvágy változv ltozás) Aura: vizuális, szenzoros, motoros tünetek, t beszédzavar Fejfájás s (fono- és s fotofóbia, émelygés, fizikai aktivitás hatása) Fejfájás s megszőnése se Rekonvaleszcencia (fáradts radtság, koncentráci ció zavar)
VIZUÁLIS AURA
SZENZOROS AURA
PROVOKÁLÓ TÉNYEZİK Leggyakoribb: alkohol (vörösbor), sajt (tyramine), csokoládé (phenyletilamin), orális antikoncipiens (ösztrogén), menses, fronthatások, magas páratartalom, stressz, dohányz nyzás Kevésb sbé gyakori: nitrátok, tok, nitritek, koffein, tejtermékek, tojás, füstf stölt hering, fluoreszkáló fény, kellemetlen szagok, túl t l sok vagy kevés s alvás, idızónav naváltás, magaslati környezet k
MIGRÉN N PATOMECHANIZMUSA Migrénes fejfájás s kialakulásában négy n fıf komponenst lehet azonosítani: 1. Cortex neuronális hiperexcitabilitása 2. Cortical spreading depression kialakulása (aura) 3. A trigemino-vaszkul vaszkuláris rendszer aktiválódása (fájdalom) 4. Agytörzsi generátor
FELNİTTKORI MIGRÉN N TERÁPIA Profilaktikus Flunarizine 10 mg/nap Valproic acid 600-1200 mg/nap Béta-receptor blokkolók, k, pl. Propranolol 2-3x20-40 mg/nap, Metoprolol 2x10-50 mg/nap ACE gátlók (pl. Lisinopril 10 mg/nap) Magnézium, Riboflavin Roham Közönséges analgetikum NSAID, pl. Naproxen 550-1100 mg/nap Acetylsalicylic acid 500-1800 mg Antiemetikum (Domperidone 10 mg, Metoclopramide 10 mg, Promethazine 25-5050 mg) Triptánok, 5-HT1B/1D receptor antagonisták (Eletriptan, Frovatriptan, Naratriptan, Rizatriptan, Sumatriptan, Zolmitriptan)
TENZIÓS S FEJFÁJÁS Leggyakoribb primer fejfájás Visszatérı vagy állandó Kéloldali Tompa, nyomó jellegő Enyhe, közepes k fájdalomf Vegetatív v tünetek t nem jellemzıek ek Miogén n faktorok és s centrális szenzitizáci ció Életviteli változtatv ltoztatások szüks kségessége
TRIGEMINO-AUTON AUTONÓM FEJFÁJÁSOK Erıs, féloldali, f orbitális/periorbit lis/periorbitális és temporális lokalizáci ciójú fejfájások Féloldali autonóm m tünetek: t kötıhártya k belövelts veltség, könnyezk nnyezés, szemhéjduzzanat, pupilla szőkület, orrfolyás és s dugulás, homlok és s arc izzadás Cluster: 15-180 180 perc Paroxismális hemikránia: 2-302 perc SUNCT: 5-2405 mp Vegetatív v tünetek t nem jellemzıek, ek, naponta számos alkalommal ismétl tlıdnek
MÁSODLAGOS FEJFÁJÁSOK
FEJ ÉS S NYAK TRAUMA Akut és krónikus poszt-traum traumás fejfájás Ostorcsapás s sérüléss Epidurális és szubdurális hematóma Poszt-kraniekt kraniektómiás fejfájás
FEJ ÉS S NYAK TRAUMA Epidurális hematóma Szubdurális hematóma
KRANIÁLIS VAGY CERVIKÁLIS VASZKULÁRIS KÓRKK RKÉPEK Iszk zkémiás stroke, TIA Intracerebrális és subarachnoideális vérzv rzés Sacculáris aneurizma izma,, AVM, durális arteriovenózus fisztula tula, kavernózus angióma, leptomeningeális lis angiomatózis is Óriás s sejtes arteritis, KIR angitis Artéria ria disszekci szekció,, poszt-endarter endarterektómia,, carotis angioplasztika sztika, angiográfia Cerebrális vénás thrombózis CADASIL, MELAS
KRANIÁLIS VAGY CERVIKÁLIS VASZKULÁRIS KÓRKK RKÉPEK Iszk zkémiás stroke Intracerebrális vérzés Subarachnoideális vérzés
KRANIÁLIS VAGY CERVIKÁLIS VASZKULÁRIS KÓRKK RKÉPEK Aneurizma
KRANIÁLIS VAGY CERVIKÁLIS VASZKULÁRIS KÓRKK RKÉPEK AVM Durális arteriovenózus fisztula
KRANIÁLIS VAGY CERVIKÁLIS VASZKULÁRIS KÓRKK RKÉPEK Leptomeningeális angiomatózis is (Sturge-Weber szindrs zindróma)
KRANIÁLIS VAGY CERVIKÁLIS VASZKULÁRIS KÓRKK RKÉPEK Óriás s sejtes arteritisz Artéria ria disszekci zekció
KRANIÁLIS VAGY CERVIKÁLIS VASZKULÁRIS KÓRKK RKÉPEK Cerebrális vénás thrombózis
NEM VASZKULÁRIS INTRAKRANIÁLIS KÓRKK RKÉPEK Magas likvór r nyomás (intrakrani raniális hipertenzió, hydrocephalus) Alacsony likvór r nyomás (posztdur ztdurális punkció, fisztula tula) Intrakrani kraniális neoplazma 1 tipusú Chiari malformáci ció
NEM VASZKULÁRIS INTRAKRANIÁLIS KÓRKK RKÉPEK Intrakrani kraniális hipertenzió Hydrocephalus
NEM VASZKULÁRIS INTRAKRANIÁLIS KÓRKK RKÉPEK Intrakrani kraniális tumor
NEM VASZKULÁRIS INTRAKRANIÁLIS KÓRKK RKÉPEK Chiari malformáci ció
ANYAGOK ÉS S AZOK MEGVONÁSA NO, karbon monoxid,, alkohol ohol, monoszódium glutamát, t, cocain,, cannabis, hisztamin tamin, exogén hormonok ok Gyógyszerek túlzott t használata Megvonás: koffein, opioidok ok, ösztrogén
INFEKCI EKCIÓK Bakteri kteriális és s virális meningitis Encephalitis Agytályog Szisztémás s fertızések
INFEKCI EKCIÓK Encephalitis Agytályog
HOMOEOSZT ZTÁZIS ZIS ZAVARA Hipoxia,, hipercapniah (magaslat, búvárkodb rkodás, OSAS) Dialízis Artéri riás hipertenzió Hipoparathyreoidismus Kardiális eredető fejfájás
FEJ,, NYAN YAK, SZEMS ZEM, FÜL, ORR, SZINUSZOK, FOG, SZÁJ Felsı cervicalis tályogt Sinusitis
PSZICHI ZICHIÁTRIAI KÓRKK RKÉPEK Szomatizáció Pszich zichózisokzisok
KRANIÁLIS NEURALGIÁK, ARC FÁJDALMAF Trigeminus neuralgia Glossopharingeus neuralgia Nervus intermedius neuralgia Nervus laryngeus superior neuralgia Occipitalis neuralgia Opticus neuritis, ocularis neuropátia Herpes zooster Tolosa-Hunt szindr indróma
KRANIÁLIS NEURALGIÁK, ARC FÁJDALMAF Trigeminus neuralgia Tolosa-Hunt szindrs zindróma
FIGYELMEZTETİ JELEK Új, szokatlan, megváltozott fejfájás Progresszív v fejfájás Hirtelen kialakuló fájdalom Éjszakai fejfájás s (alvás s alatti) Idegrendszeri tünet t és/vagy panasz Eszméletveszt letvesztés, s, epilepsziás s roham Látászavar, kóros k szemfenéki képk Láz Trauma az anamnézisben
KONKLÚZI ZIÓ