NEUROLÓGIA PSZICHOLÓGIA SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NEUROLÓGIA PSZICHOLÓGIA SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA"

Lili Orbán
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 NEUROLÓGIA PSZICHOLÓGIA SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

3 MÁRKUS ATTILA NEUROLÓGIA PSZICHOLÓGIA SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA A AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

4 A könyv az Oktatási Minisztérium támogatásával, a Felsôoktatási Tankönyv- és Szakkönyv-támogatási Pályázat keretében jelent meg. ISBN Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u Elsô magyar nyelvû kiadás: 2006 Márkus Attila, 2006 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános elôadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetôen is. Printed in Hungary

Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akkrt.hu www.szakkonyv.

5 Tartalom Elôszó Általános rész I. Bevezetés II. Az idegrendszer morfológiája Központi idegrendszer Gerincvelô Agytörzs Agyidegek Nagyagy (cerebrum) A központi idegrendszer burkai (meninges) Agykamrák (ventriculi) Agyvíz (liquor) A központi idegrendszer vérellátása III. Mozgatórendszer Mozgató cortex Primer motoros cortex (PMC) Premotoros cortex (PrMC) Szupplementer motoros área (SMA) Cinguláris motoros cortex (CMC) Piramispálya (tract. corticospinalis és corticobulbaris) A mozgások szabályozása és koordinációja Bazális ganglionok Kisagy (cerebellum) IV. Érzôrendszer A gerincvelô felszálló pályái Érzészavarok A fájdalom Thalamus Laterális thalamus szindróma (Déjerine Roussy-szindróma) Szomatoszenzoros kérgi területek A primer szomatoszenzoros régió károsodásának tünetei V. A hypothalamus és a vegetatív idegrendszer

..................................................... 19 Agyidegek..................................................... 20 Nagyagy (cerebrum)............................................ 21 A központi idegrendszer burkai (meninges).

6 6 Vegetatív idegrendszer Szimpatikus idegrendszer Paraszimpatikus idegrendszer VI. A nagyagy lebenyei Occipitális lebeny Az occipitális lebeny feldolgozó folyamatai Az occipitális lebeny károsodásának tünetei Parietális lebeny A parietális lebeny alsó területeinek károsodásakor fellépô klinikai tünetek Temporális lebeny A temporális lebeny funkciói A temporális lebeny károsodásának tünetei Auditoros agnóziák Auditoros illúziók és hallucinációk Klüver Bucy-szindróma Limbikus rendszer Emocionalitás Emlékezet Frontális lebeny (FL), prefrontális lebeny (PFL) A PFC károsodásának tünetegyüttesei VII. A magasabb rendû humánspecifikus megismerési funkciók Beszéd, olvasás, írás és számolás Vizuális szimbólumok Agykérgi nyelvterületek Beszédzavarok Afáziák Nem afáziás beszédzavarok Féltekei dominancia, kezesség Olvasás- és írászavarok Alexiák Agráfiák Számolás, számolászavarok VIII. Tudat és figyelem, tudatzavarok Tudat Az éberség neuronális alapjai A tudatosság neuronhálózatai Figyelem Hipnoid és nem hipnoid tudatzavarok Hipnoid tudatzavarok Nem hipnoid tudatzavarok Locked-in szindróma

..................... 88 Az occipitális lebeny károsodásának tünetei..................... 90 Parietális lebeny................................................ 96 A parietális lebeny alsó területeinek károsodásakor fellépô klinikai tünetek.

7 Neurológiai kórképek IX. Betegvizsgálat Anamnézis Fizikális neurológiai vizsgálat A diagnózis felállítása Laboratóriumi eszközös vizsgálatok Komputertomográfia (CT) Mágnesesrezonancia-vizsgálat (MRI) Radionukleotid vizsgálatok Elektrofiziológiai vizsgálatok Ultrahangvizsgálatok Liquorvizsgálat X. Agyi keringészavarok és agyérbetegségek A stroke fajtái Az agyi vérkeringés Az agyi keringészavarok fôbb formái Az ischaemiás agyi infarktus leggyakoribb formái Az érelzáródást követô fontosabb neurológiai tünetek Agyvérzés (haemorrhagia cerebri) Subarachnoideális vérzés (SAV) A stroke-ot követô személyiségváltozások, intellektuális deficitek és affektív zavarok Az agyi érbetegségek prevenciója és gyógyszeres kezelése XI. Epilepsziák Gyakoriság, életkori megoszlás Alkalmi rosszullétek Etiológia Patogenezis Epilepsziás rohamok és szindrómák Az epilepsziás rohamok nemzetközi osztályozása Az epilepsziák tünettana Egyszerû parciális (fokális, lokális) rohamok Komplex parciális rohamok Generalizált rohamok Status epilepticus Pszichopatológiai vonatkozások Személyiségváltozások Az epilepszia diagnosztikája Az epilepszia gyógykezelése Az epilepszia néhány fontosabb gyakorlati vonatkozása XII. Agydaganatok

.................................... 183 Mágnesesrezonancia-vizsgálat (MRI)........................... 183 Radionukleotid vizsgálatok.................................... 184 Elektrofiziológiai vizsgálatok.

8 8 Az agydaganatok tünettana Góctünetek A koponyaûri nyomásfokozódás tünetei. Általános tünetek A leggyakoribb agydaganattípusok XIII. Az idegrendszer gyulladásos és prionbetegségei Meningitisek Bakteriális meningitisek Vírusos meningitis (aseptikus meningitis) Agytályog Neuroluesz Lyme-kór Encephalitisek Kullancsencephalitis Herpesvírusok Veszettség (Lyssa) Poliomyelitis anterior acuta (Heine Medin-betegség) Lassúvírus-fertôzések, prionbetegségek Emberi lassúvírus-betegségek Prionbetegségek Kuru CJD (Creutzfeldt Jakob-betegség) GSS (Gerstman Sträussler Scheinker-szindróma FFI (Fatal Familial Insomnia halálos familiáris inszomnia) XIV. Sclerosis multiplex (SM) Patogenezis Klinikai tünettan Klinikai lefolyás és prognózis Laboratóriumi vizsgálatok Gyógyszeres kezelés XV. Koponyatraumák Akut kórképek Poszttraumás szövôdmények XVI. Demenciák A demenciák osztályozása Lokalizáció szerinti felosztás Etiológia szerinti felosztás Demenciával járó primer degeneratív betegségek Alzheimer-kór (AK) Frontotemporális demencia (FTD) Frontotemporális lobáris degeneráció (FTLD) Pick-betegség Kortikobazális degeneráció (CBD)

.................................................. 231 Bakteriális meningitisek....................................... 231 Vírusos meningitis (aseptikus meningitis)....................... 232 Agytályog.

9 Diffúz kortikális Lewy-test-betegség (DLB) Demencia cerebrovaszkuláris betegségekben A demenciák terápiája Encephalopathiák XVII. Mozgászavarok Akinetikus rigid szindrómák Parkinson-betegség (PB) Parkinson-szindrómák Disztóniák Wilson-betegség (WB) Choreák Huntington-chorea (chorea hereditaria tarda) Sydenham-chorea (chorea minor) Myoclonus Dopamin receptorblokkolók által kiváltott mozgászavarok Tic Gilles de la Tourette-szindróma (TS) Tremor Ballizmus Athetosis XVIII. Fejfájás és neuralgiák Fejfájás Migrén Clusterfejfájás Tenziós típusú fejfájás Neuralgiák Trigeminus neuralgia (tic douloureux) Egyéb neuralgiák XIX. Az alvás és zavarai Az alvás-ébrenlét zavarai Dyssomniák Parasomniák Másodlagos alvás-ébrenlét zavarok XX. Alkoholbetegségek Akut alkoholhatás A krónikus alkoholizmus talaján kialakult betegségek Wernicke-encephalopathia Korsakoff-szindróma Alkoholfogyasztás és epilepszia Az alkoholizmus pszichiátriai vonatkozásai

..................................... 257 Parkinson-szindrómák........................................ 260 Disztóniák.................................................. 261 Wilson-betegség (WB).

10 Melléklet Pszichológiai és neuropszichológiai tesztek, vizsgálómódszerek (Összeállította Tomasovszki László)

11 Elôszó A könyv elsôsorban pszichológia szakos egyetemi hallgatók számára készült, de reményeim szerint a klinikai pszichológia iránt érdeklôdôk, illetve ezen a területen dolgozó szakemberek is haszonnal forgathatják. Sajátos szempontok határozták meg a könyv felépítését és súlyozását. Figyelembe szándékoztam venni az egyetemi oktatás alapozó tárgyai által nyújtott ismereteket, a klinikai pszichológia fontosabb vizsgálódási és érdeklôdési területeit. A hagyományos neurológia néhány fejezetét (gerincvelô-, perifériás idegrendszeri és izombetegségek) a könyv nem tárgyalja, de valamivel nagyobb hangsúlyt kívántam helyezni a neuropszichológiai és a kognitív vonatkozásokra. A könyv két nagy egysége: az általános rész és a neurológiai kórképek. Az általános rész két, egymástól szorosan el nem választott fejezetcsoportra tagolódik. Az elsô a neuroanatómiai ismereteket, valamint az idegrendszer alapmûködéseit biztosító rendszereket (elsôsorban a mozgatórendszert, valamint az érzôkört) és azok kóros mûködéseit tárgyalja. A második a lebenyek funkcióinak és a humánspecifikus megismerés bázisképességeinek (beszéd, olvasás, írás, számolás) diszfunkcióit, valamint a tudatzavarok kérdéskörét tárgyalja. A részletes neurológia részben a klinikai kórképek szerepelnek. A felhasznált irodalom ismertetése is a fentiekben jelzett sajátosságokat tükrözi: az általános rész elsô egységének hivatkozásai összevontan, a második részben fejezetenként, míg a neurológiai kórképekre vonatkozó irodalom ismét összevontan található. A melléklet, amelyben pszichológiai és neuropszichológiai tesztek rövid ismertetése szerepel, azzal a szándékkal készült, hogy tájékoztatást nyújtsunk a neurológiai betegek pszichológiai vizsgálatához. Végül a hasznos észrevételekért és tanácsokért ezúton is szeretném hálámat és köszönetemet kifejezni lektoraimnak, Csépe Valériának, Folyovich Andrásnak és Tomasovszki Lászlónak. Köszönettel tartozom Vastagh Ildikónak szakmai segítségéért és Borbás Istvánnak a szemléltetô ábrák rendkívül sok munkával járó elôkészítéséért. Márkus Attila

Figyelembe szándékoztam venni az egyetemi oktatás alapozó tárgyai által nyújtott ismereteket, a klinikai pszichológia fontosabb vizsgálódási és érdeklôdési területeit.

Hasonló dokumentumok

NEUROLÓGIA. a) A vestibularis rendszer szerkezete és működése b) Neglect c) Parkinson-kór d) Az intracranialis nyomás csökkentése

NEUROLÓGIA. a) A vestibularis rendszer szerkezete és működése b) Neglect c) Parkinson-kór d) Az intracranialis nyomás csökkentése NEUROLÓGIA 1. a) A látópálya szerkezete b) A spinalis térfoglaló folyamatok tünetei c) A subarachnoidealis vérzés d) Az antiepileptikumok alkalmazásának elvei 2. a) A szemmozgató agyidegek működése b)