Demenciák. A.Botond, Stockholm, Sophiahemmet Högskola,

Átírás

1 Demenciák Agnes Botond,, Budapest, 2005 szeptember

2 kórpanoráma Demencia Pszichés kór Egy kór korai stádiuma Testi kór Normális öregedés (Ove Almkvist ábrája)

3 A kognitiv (exekutiv) képességek megváltozásai/romlásai múlhatnak az alábbi tényezökön: Normalis öregedés Demencia Más neurológiai (degenerativ) megbetegedések Depresszió Szorongás Stressz Alultápl pláltság Sziv és érrendszeri megbetegedések (agyvérzés) Vegyi anyagok akut vagy maradandó befolyása miatt létrejötttt változások (alkohol, narkotika, tabletták)) Szenzoros elváltoz ltozások Pszichiáriai kórok Hormonális elváltoz ltozások, más szomatikus kórképek Konfúzi zió Agydaganat Koponyasérülés, oxigénhi A.Botond, nhiányosnyos állapotok Stockholm, llapotok, Sophiahemmet

4 Definició (DSM-IV) Emlékezeti zavar Åtminstone en av följande f störningar: afázia apraxia agnosia exekutiv nehézs zségek A munkaképess pesség és a szociális képességeknek a korábbihoz képest létrejötttt csökken kkenése. Nem csak konfúzi zió esetén vannak jelen a problémák Több mint hat hónapja elöfordulnak a tünetek.

5 Epidemiológia: A demenciák erős növekedést mutatnak a népesség átlagéletkoraletkora növekedésének a függvényében. Svédorsz dországban: : kb demencia beteg van (évenk( venkéntnt kb új megbetegedés) 2025-ig kb 50%-os növekedéssel számolnak molnak.

6 A demencia föbb tipúsai demenciaer primära sekundära degenerativa cerebrovaskulära

7 Prognózis Más a primér és a szekunder demencia esetében ben. Pszichoszociális összetevök jelentösége Alzheimerkórban rban kb éves túlélés várható a diagnózis után A fékgyógyszerekgyszerek jelentösége

8 A demenciák lokalizáció szerinti tipusai: Kortikális Szubkortikális

9 Degenerativ demenciák, kb 60% Alzheimerkór Down szindróma Frontotemporális demencia Pick- kór ALS (amytrofisk( lateralsklerózis zis) Parkinson kór Huntingtons kór Lewy Body Disease

10 Alzheimer kór, AD Lassú megbetegedés és kibontakozás Az epizódikus emlékezet zavara Három fokozat:korai, közepes, elörehaladott rehaladott. Aszerint, hogy mikor kezdődött: korai (preszenilis) és idöskori skori.

11 Hisztopatológia Cerebral atrofi (neuronle( neuronleépülés) Extracellurálisan lisan: : senila plaque Intraneuronálisan lisan: neuro-fibrill fibrillärara tangles (medialis temporallob teljes temporallob parietallob,, frontallob)

12 atrofiált és normális agy

13 Kockázati tényezök Életkor Öröklödés (mutációk:: <1 %, kromoszóma:<2%) ma:<2%) Elsö fokú rokon betegsége ge 2-3-szorosra növeli a kockázatot (vulnebaritás). Nem: több nöi megbetegedés Koponyatrauma Magas vérnyomás (fiatalkorban is)

14 Milyen vizsgálati leletek utalnak a betegségre a kivizsgálás során Anamnézis és státusz tusz Agyi leképez pezömódszerek (CT,MRT, SPECT): hippocampus atrófi fiája, csökkent parieto-temporalis temporalis véráram. EEG: lassú alapritmus Neuropszichológiai giai/munkaterapeutás vélemény

15 normális Kortikális atrófia, ventrikulum magnagyobbodás, hippocampus atrófia

16 Cerebrovaszkuláris demenciák ca 30% Multiinfarktusos demencia Strategiás infarktus Hajszélérmegbeteged rmegbetegedés (fehérállomány) Ischemikus-hypoxi hypoxiás demencia Hemorragiás demencia Vegyes forma (VaD( + AD)

17 Vaszkuláris demenciák, VaD Gyakran hirtelen debut és változatos lefolyás (pl stroke) Egyenetlen kognitiv müködésszint Gyakran zavarodottság (konfúzió) Depresszió és och affektinkontinencia Gyakran fordul elö AD-vel együtt Gyakran van látható elváltoz ltozás az agyi leképez pezésnél,, de nem feltétlen tlenül. EEG gyakran mutat asszimetrikus képet

18 Fronto-Temporális demencia FTD kb 5% az összes demenciáknak Progrediáló idegsérülések sek a homloklebenyben és a halánt ntéklebenyben. Korán sújtja a személyiséget, az exekutiv képességek csökkennek kkennek,, (frontalit( frontalitás) vagy a nylevi müködés romlik (temporalitás). Késöbb az emlékezet és a többi kognitiv képesség is sérül Fiatalabbakat sújt,, <65-70 év Gyakran öröklödö (tau-gén a 17.krom) Ismeretlen ok Gyakran hiszik pszichiátriai betegségnek gnek EEG normális lis, agyi képmutató eljárások sok: frontális atrófi fiát mutat, csökkent frontális vérellátást

19 Frontallobsérülések Elsö regisztrált eset: Gage,XIX. Sz. Mit csinál a homloklebeny?? Összefüggés Parkinson-kórral rral és Stroke-kal kal. Primér és szekunder homloklebenyi diszfunkció. Perszeveráci ciók, konfabuláci ciók /Az ábra Damasio: : Descartes tévedése c. könyvéböl származik rmazik//

20 F

21

22 Másodlagos és áldemenciák kb 10% Depresszió Normális nyomású hydrocefalus Metabolikus zavarok (hypothyreosis,, B12, a táplálkozás jelentösége ge) Intoxikáci ció Infekciók a központi idegrendszerben:hiv, Encephalitus (Borrelia, herpesz), CJS, Szifilisz Agytumor Koponyasérülés Gyógyszer (Benzodiazepinnel való visszaélés)

23 Vége