II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

Átírás

1 II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

2 Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer mőködési egységének, a neuronnak a mőködésérıl és felépítésérıl, illetve az idegsejtek közti kommunikáció fontosságáról. Megtanuljuk a központi idegrendszer szerkezetét, és halljuk a szerkezethez kötött legfontosabb funkciókat. Megértjük, a perifériás idegrendszer mőködését és anatómiáját. Megismerkedünk autonóm idegrendszerünkkel, amely zsigereink mőködését szabályozza.

3 IDEGRENDSZERÜNK SZERVEZİDÉSE Központi idegrendszer mőködése Központi idegrendszer: AGY tudatos és automatikus központunk agy és gerincvelı GERINCVELİ automatikusan mőködik, idegi információkat továbbít Perifériás idegrendszer mőködése Perifériás idegrendszer: 12 agy- és 31 gerinc ideg pár Szenzoros idegek Autonóm beidegzés zsigermőködés Autonóm Motoros idegek központi vezérlésünk 12 agy- és 31 gerincvelıi IDEGPÁR útján érvényesül Szenzoros (érzı), motoros idegek mőködése Szomatikus ÉRZİ ideg: testbıl agyba ingert visz MOTOROS ideg: agyból testbe választ visz Szomatikus (testi) beidegzés tudatos vagy reflexes izommőködés Szimpatikus Paraszimpatikus Szimpatikus, paraszimpatikus beidegzés zsigereinket automatikusan vezérlik, szimpatikus idegeink vészelhárítók, paraszimpatikus idegeink pihentetık.

4 A NEURON (IDEGSEJT) FELÉPÍTÉSE motoros neuron A neuron az idegrendszer alapegysége. 3 fı részbıl áll: sejttest, dendrit, axon; számuk kb. 16 milliárd A sejttesten vannak a DENDRITEK, amelyek rövid nyúlványok, impulzusokat fogadnak más neuronoktól; AXONOK, amely egy hosszú nyúlvány impulzusokat továbbítanak más neuronoknak. Az axonokat MYELIN HÜVELY fedi, amely gyorsítja az ingerületvezetést. A myelin hüvelyen RANVIER CSOMÓK találhatók, amelyeken az idegimpulzus tovább gyorsul. Az egyikrıl átugrik a másikra.

5 A szinapszis A szinapszis az ingerület átvitel helye két neuron vagy neuron és izomsejt között. Az axon terminális végbunkóba érkezı idegi impulzus (akciós potenciál) hatására a hólyagocskákból idegi átvivı anyagok szabadulnak fel és jutnak ki a szinaptikus résbe. Az ingerületátvivı anyag a szinapszis utáni (posztszinaptikus) receptorokhoz kötıdik, amelyek a szomszédos idegsejten (többnyire a dendriteken: 80-95%) vagy az izomsejten találhatók. A dendritbıl vagy a sejttestbıl az idegi impulzusok csak az axonon végighaladva juthatnak el közeli neuronhoz vagy izomsejthez, mivel neurotranszmitterek csak az axon terminálokból szabadulnak fel.

6 NEURON-NEURON KAPCSOLAT Az ingerületátvivı anyag a szinapszis utáni (posztszinaptikus) receptorokhoz kötıdik, amelyek a szomszédos idegsejt testén, de többnyire a dendriteken (80-95%) találhatók. A rendszer nagyon bonyolult.

7 ingeratvitel ANIMACIO MOTOROS EGYSÉG 1. Az anterior motoneuron a gerincvelı mellsı szarvában van. 2. Az anterior motoneuron a gerincvelı más idegsejtjeitıl kap serkentı és gátló impulzusokat, amelyek a sejttestre és a dendritekre érkeznek. 3. A beérkezı serkentı és gátló impulzusok az axondombon összegyőlnek, s ha a serkentı impulzusok kerülnek többségbe, az axondombról elindul az elektromos inger terjedése, az akciós potenciál. 4. A végénél többszörösen elágazódó axonon át az akciós potenciál eljut az izomrostokhoz, ahol a motoros véglemezben neurotranszmittert szabadít fel. 1 motoneuron izomrostot idegezhet be.

8 NEUROMUSZKULÁRIS JUNKCIÓ motoros véglemez 1. Megérkezik az akciós potenciál az anterior motoneuron axon végére. 2. A szinaptikus vesiculumból neurotranszmittert ürít a szinaptikus résbe. 3. A neurotranszmitter hozzákötıdik az izom motoros véglemez receptorához. 4. A neurotranszmitter-receptor komplex az izom depolarizációját okozza. 5. Az izomorsó összehúzódik (kontrakció).

9 KÉT Fİ IDEGSEJT TÍPUS Motoros (efferens=kivezetı) neuron A gerincvelı mellsı gyökerén lép ki a központi idegrendszerbıl. Izomrostokhoz fut, ahol összehúzódást okoz. Szenzoros (afferens=bevezetı) neuron A gerincvelıbe a hátsó gyökéren át lép be. Receptorokkal kezdıdik. Érzı (szenzoros) információt szállít a perifériáról a központi idegrendszernek.

10 MOTOROS NEURON SZENZOROS NEURON A gerincvelı mellsı szarvában található. Egy axonja (mozgat), több a sejttesten lévı dendritjével győjti össze az információt. A gerincvelı hátsó gyökér idegdúcban van. Egy axonja vezet a központba. Több dendritje van, de nem a sejttesten, Hanem a periférián (receptorok).

11 Patella reflex AUTONÓM monoszinaptikus REFLEX: A szervezetet érı külsı vagy belsı ingerekre történı válasz. REFLEXÍV: Az inger kezdetétıl a válaszig terjedı út, ahol az impulzus halad. REFLEXÍV RÉSZEI: 1. Receptor 2. Afferens rost 3. Szenzoros neuron 4. Szenzoros neuron axon 5. Szinapszis 6. Motoros neuron 7. Efferens neuron 8. Végrehajtó szerv A reflextevékenység központja a GERINCVELİ. A legegyszerőbb reflexek egy érzı neuronból, egy szinapszisból és egy mozgató neuronból állnak: AUTONÓM MONOSZINAPTIKUS reflexnek nevezzük. Ilyen például a patella reflex, amely az izom túlnyújtással szemben véd.

12 Szenzoros (érzı) idegek kezdeteik a receptorok Információk nélkül nem lehet élni. Környezetünkbıl és testünkbıl az információkat szenzoros idegeink szállítják a központba. Érzékelésünk kezdete a receptor. Fİ RECEPTOR FAJTÁINK a következık Mechanoreceptorok fizikai erıket érzékelnek, pl. nyomás, tapintás, vibráció vagy feszítés. Termoreceptorok hımérséklet változást érzékelnek a bırfelszínen és belsı szerveinkben Fájdalom receptorok nociceptorok fájdalmat érzékelnek; alacsonyabb ingerintenzitás esetén viszketést érzünk Fotoreceptorok fényt érzékelnek; lehetıvé teszik a látást Kemoreceptorok vegyi (kémiai) változásokat érzékelnek; velük érezzük az ételek ízét, a szagokat, a vérben oldott gázok (O2, CO2) és más kémiai anyagok koncentrációjának (pl. proton = H + = ph) változásait

13 Központi (centrális) idegrendszer Az agy Nagyagy (cerebrum) az értelem és a lélek helye. Középagy az érzı (szenzoros) beidegzés összehangolása, és az ehhez kapcsolódó szabályozás (integráció) központja Kisagy (cerebellum) kulcsszerep a mozgáskoordinációban Agytörzs - az agyat összeköti a gerincvelıvel - vázizom alapfunkciókért, izomtónusért felel - vitális életfunkciók (pl. légzés, keringés, nyelés) központja. A gerincvelı - az agyat összeköti a szervezet többi részével - érzı- és mozgató idegpályái különíthetık el

14 A KÖZPONTI IDEGRENDSZER Fİ RÉSZEI

15 AZ AGYcerebrum RÉSZEI Nagyagy 4 lebenybıl áll: homloki (frontalis), fali (parietalis), tarkó (occipitalis), halántéki (temporalis) lebeny. FELADATA: legfelsıbb szabályozás, gondolkodás, lelki folyamatok Köztiagy: átkapcsolási központ Középagy: érzı beidegzés összehangolás Kisagy: mozgáskoordináció Agytörzs: agy-gerincvelı összeköttetés, vitális funkció (légzés, keringés) központ.

16 Szürkeállomány (cortex) Fehérállomány (medulla) A központi idegrendszer felépítését alapvetıen jellemzi, hogy alkotói a - Szürkeállomány idegsejtek teste alkotja; a cortex az agyban és kisagyban kívül, míg a gerincvelıben belül helyezkedik el - Fehérállomány axonok alkotják, myelin hüvelyeik adják a medulla fehér színét; agyalapi dúcok (speciális idegsejtek) vannak benne, amelyek szerepe fontos az izom-tónus és testtartás kialakításában. SZÜRKEÁLLOMÁNY CORTEX idegsejt testek

17 AZ AGY KÉPALKOTÓ VIZSGÁLATAI Az elmúlt két évtized tudományos-technológiai forradalmának köszönhetıen agyunk különbözı képalkotó eljárásokkal láthatóvá vált számunkra. NMR vizsgálat NMR = Nukleáris Mágneses Rezonancia Mágneses erıtérben a víz molekulák polaritását-elhelyezkedését érzékeli. CT vizsgálat CT = Computeres Tomographia Rtg sugárt alkalmaznak. Kontrasztanyaggal festenek képleteket.

18 AGYHÁRTYA AGYKAMRA AGYVÍZ AGYHÁRTYÁK Agy- és gerincvelınket burokrendszer veszi körül. DURA MATER kemény agyhártya: a koponya csontot és gerinccsatornát béleli; két rétegő (analóg: pericardium, pleura, peritoneum) PIA MATER lágy agyhártya: az agyvelıt veszi körbe SUBARACHNOIDÁLIS tér: a dura mater zsigeri lemeze és a pia mater közti tér AGYKAMRA Az agy belsejében kamrarendszer van. Benne agyvíz kering. Agykamrák: I-II oldalt (szimmetrikus) III-IV középen AGYVÍZ liquor cerebrospinale A subarachnoidealis térben ml agyvíz kering. Agyvíz van: - agy - gerincvelı körül. Agyvízben: - cukor - fehérje - fvs (kevés)

19 GERINCCSAPOLÁS lumbal punctio A gerincvelıt is agyburok veszi körül, amelyben agyvíz kering. Emiatt van rá lehetıségünk, hogy a gerincbıl agyvíz mintát vegyünk (az LIII-IV közti résen át tővel). A beavatkozást gerinccsapolásnak (lumbal punctio) nevezzük. Az agyvízbıl különbözı idegrendszeri megbetegedésekre következtetünk: agyvelı-, agyhártya gyulladás, agyvérzés, stb.

20 agyfelépítés ANIMÁCIÓ MOZGATÓ AGYKÉREG AGYFÉLTEKÉK Nagyagyunkat egy hosszanti barázda JOBB-BAL AGYFÉLTEKÉRE osztja. motoros központ A hosszantira merıleges középsı barázda a két féltekét mellsı és hátsó részekre választja el. A középsı barázda képzi a határt a homlok és fali lebenyek közt. JOBB AGYFÉLTEKE: érzelmek, intuitív gondolkodás BAL AGYFÉLTEKE: logikus gondolkodás HOMLOK mellsı rész TARKÓ hátsó rész MOTOROS KÖZPONT a homloklebeny hátsó oldalán, a középsı barázda elıtt van. A mozgató (leszálló) idegpályák keresztezıdnek: jobb agyféltekénk bal oldalunkat, bal agyféltekénk jobb oldalunkat mozgatja.

21 MOZGATÓ KÖZPONTOK agytörzs, kisagy Akaratlagos mozgásaink és legmagasabb szintő mozgásirányításunkért az agykéreg motoros része felel. Vannak azonban alacsonyabb szintő központok, ahol a mozgás finom beállítása, illetve az akaratunktól független automatikus mozgásszabályozás történik. A központok összhangban mőködnek. CEREBELUM a nagyagy összes beés kimenı jelét elemzi, értékeli, majd elvégzi a finom mozgásbeállítást. FELADAT: bonyolult és gyors mozgásokért felelıs központ. AGYTÖRZS a nagyagyat összeköti a gerincvelıvel; Vitális életfunkciókért felel (keringés, légzés, nyelés). FELADAT: összetett automatikus mozgások: beszédartikuláció Az agytörzs részei: - Középagy mesencephalon - híd pons - nyúltvelı medulla oblongata

22 ÉRZİ KÖZPONTOK szenzoros agykéreg Környezetünk ingereirıl különbözı érzı agyközpontokkal szerzünk tudomást. TESTÉRZÉS (pl. hı, fájdalom) központ: fali lebeny, középsı barázda mögött ÍZLELÉS receptor: nyelvgyök, központ: fali lebeny EGYENSÚLY receptor: vestibulum központ: fali lebeny HALLÁS receptor: rezgésérzékelı a csigában, központ: halánték lebeny hallásfolyamat ANIMÁCIÓ LÁTÁS receptor: fényérzékelı, retina központ: tarkó lebeny

23 Környéki (perifériás) idegrendszer 43 pár ideg - 12 pár agyideg az aggyal, - 31 pár gerincvelıi ideg a gerincvelıvel áll kapcsolatban. Két fı funkció 1. érzı beidegzés (szenzoros): a külsı és belsı környezetbıl származó információkat szállítja befelé vezetı (afferens) rostjain át a központi idegrendszerbe. 2. mozgató beidegzés (motoros): parancsokat továbbít a központi idegrendszerbıl kifelé vezetı (efferens) rostjain át a célszervekig. Autonóm vagy vegetatív idegrendszer - a mozgató beidegzés része, speciális motoros idegei vannak - zsigeri szervfunkcióinkat vezérlik, - akaratunktól függetlenül szabályozzák a szervezet belsı környezetét; az összhangra ügyelnek (pl. aktivitás-pihenés)

24 Központi és Környéki Idegrendszer 1. A központi idegrendszerbıl (gerincvelı) vagy perifériás idegekbıl (idegdúc) az impulzus (lila nyíl) eléri az anterior motoneuront. 2. Az anterior motoneuron axonja a mellsı gyökéren át impulzust küld az izomrosthoz Egy motoneuron axon több izomrosthoz fut. 2 3,4 4. Egy izomrostot mindig egy motoneuron húz össze. 5. Az axon a motoros véglemezen át hat az izomrostra, és az izomrost összehúzódik. 5

25 Autonóm beidegzés: SZIMPATIKUS idegrendszer A szimpatikus idegrendszer a perifériás idegrendszer motoros beidegzésének a része. Akaratunktól függetlenül (autonóm módon) állítja be a zsigeri (vegetatív) funkcióinkat. Küzdeni vagy menekülni magatartás és zsigeri reakció Vészhelyzetben gyors reagálásra vagy fizikai aktivitásra készít elı. Hozzájárul a stressz szintjének megfelelı motoros válaszhoz, mert növeli a pulzust és a szívizom kontrakciós erejét, a vérnyomást, a szív és vázizomzat vérellátását, a katabolikus (lebontó) anyagcserét, például a májból történı glukóz felszabadulást, másképpen a glikogenolízist, azaz a glikogén (keményítı) bontását glukózra, a gázcserét a tüdık és a vér között, a koncentrált figyelmet és a mentális válaszadás gyorsaságát.

26 Autonóm beidegzés: PARASZIMPATIKUS idegrendszer A paraszimpatikus idegrendszer a perifériás idegrendszer motoros beidegzésének a része. Akaratunktól függetlenül (autonóm módon) állítja be a zsigeri (vegetatív) funkcióinkat. Hasi és mellkasi szerveinket a X. agyideg (bolygóideg vagy nervus vagus) látja el paraszimpatikus beidegzéssel. A belsı környezet állandóságát biztosítja, feladata egyszerően otthonteremtı tevékenység. Tevékenysége az, hogy - javítja az emésztést, - növeli vizelet kiválasztást, - növeli az exokrin mirigymőködést, - növeli az építı anyagcserét (anabolikus metabolizmus energiapótlás bespájzolás ) A szervekre gyakorolt hatása általában ellentétes a szimpatikus idegrendszerével, például csökkenti a szívfrekvenciát, szőkíti a koszorú ereket, csökkenti az alsó légutak átmérıjét.

27 AUTONÓM BEIDEGZÉS Szerv szimpatikus para- HATÁS szimpatikus Pupilla: TÁGÍT szőkít Nyál: GÁTOL serkent Hörgı: TÁGÍT szőkít Vérnyomás: EMEL Szív: GYORSÍT lassít Emésztés: GÁTOL serkent Izzadás: OKOZ Epe: serkent Vércukor: EMEL Bél erek: tágít Adrenalin: EMEL Húgyhólyag: GÁTOL serkent Penis: EJAKULÁCIÓ erekció

28 II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Viszlát jövı héten!