II. félév, 5. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Légzés rendszere TÜDİ, LÉGUTAK (PULMONOLÓGIA)

Átírás

1 II. félév, 5. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Légzés rendszere TÜDİ, LÉGUTAK (PULMONOLÓGIA)

2 Mit tanulunk? Megismerkedünk a légzés, a külsı és belsı légzés fogalmaival. Hallunk a légutak azon részeirıl, ahol a levegı szállítása, a levegı csere, létrejön. Megértjük a gázcsere fogalmát, és tanulmányozzuk azon anatómai struktúrákat, amelyekben a diffúzió kialakul. Felfedezzük a légzés szabályozás folyamatát.

3 Légzés Légzés nem más, mint az égést tápláló oxigén szállítása a szövetekbe és az égéstermék széndioxid eltávolítása a szövetekbıl Külsı légzés gázcsere a tüdıben oxigén felvétele a levegıbıl a vérbe és széndioxid leadása a vérbıl a levegıbe Belsı légzés gázcsere a szövetekben oxigén távozik a vérbıl a szövetekbe és széndioxid kerül a szövetekbıl a vérbe

4 Külsı légzés A külsı légzést légzıkészülékünk biztosítja, amely a légutakból és a tüdıbıl áll. A külsı légzés két összetevıje a levegıcsere és a gázcsere. Levegıcsere pulmonális ventilláció BELÉGZÉS és KILÉGZÉS folyamata: a levegı mozgása a környezetbıl a légutakon át a tüdıbe és a levegı mozgása a tüdıbıl a légutakon át a környezetbe Gázcsere pulmonális diffúzió Az oxigén felvétele és széndioxid leadása a tüdı léghólyag (alveolus) falán át a levegı és a vér között.

5 a levegı útja testünkben LÉGZİKÉSZÜLÉK ventilláció LEVEGİCSERE: ORR nasus GARAT pharynx GÉGE larynx LÉGCSİ trachea HÖRGİ bronchus 1. jobb és bal fı ágra 2. jobb és bal fı ág két-kétfele 3. utána ismételten kétfele 4. és így tovább sokszor HÖRGİCSKE bronchiolus LÉGHÓLYAG alveolus

6 Felsı légutak: ORR és GARAT orrnyereg os nasi NASUS orr: A levegı útjának elsı állomása. FELADATA: szaglószervünk melegítés (bı vérellátás), tisztítás, párásítás, szőrés (szırzet) PHARYNX garat: A levegı itt folytatja útját. Két részbıl áll: orrsövény septum nasi porcos nasopharynx orrgarat oesophagus GÉGE larynx trachea lingua nyelv oropharynx szájgarat FELADATA: tisztítás (mandulák) táplálék-levegı elválasztás (garatreflex)

7 Alsó légutak: GÉGE larynx GÉGE larynx Porcos szerv. Folytatása a trachea. FELADATA: 1. a levegı útjának elválasztása a tápláléktól. Nyeléskor az epiglottis lezárul, és gégetükörrel látható: epiglottis hangrés hangszalag gégetükör laryngoscop a táplálék a nyelıcsıbe jut. Légzéskor - amikor nyelıcsı légcsı nem nyelünk - nyitott, s a levegı a tracheába Gégebeidegzés: jut. Alulról és felülrıl kap sok ideget, 2. Hangképzésünk helye. mert ez kell a Itt találhatók a hangszalagok. Beidegzése érthetı, hogy hangképzéshez. bıséges.

8 Mi történik, ha leszippantunk valamit? 1. Ha légútjainkba levegın kívül más anyag kerül, jó esetben felköhögjük. 2. Rossz esetben nem tudjuk felköhögni FULDOKOLNI kezdünk. HEIMLICH manıver felnıttekben HEIMLICH manıver gyerekekben HEIMLICH manıver magunkon Ha egyedül vagyunk, akkor szilárd alapon (széktámla, asztal sarka, stb) magunkon kell, hogy segítsünk.

9 Alsó légutak: LÉGCSİ trachea LÉGCSİ trachea - a gége folytatása, cm hosszú, - 17 mm átmérıjő, - porcos, izmos, hártyás csı. A végénél kétfele oszlik oszlik (bifurcatio tracheae). folytatása a jobb és bal fıhörgı (bronchus dexter et sinister). FELADATA: 1. Levegıt továbbít a fıhörgıkbe. 2. Levegı tisztít. Csillószırökkel (cilia) port hajt a külvilág felé. 3. Őrterét izomzatával változtatja. Haspréskor szőkül.

10 Alsó légutak: HÖRGİ bronchus, HÖRGİCSKE bronchiolus HÖRGİ bronchus - A DIV-V csigolyánál a trachea jobb és bal bronchusra oszlik, amelyek a tovább oszlanak párosával, és kialakítják a bronchusfát. - A bronchusokban van még porc (nem eshet össze). HÖRGİCSKE bronchiolus - A bronchusfa végágai. - Bennük már nincs porc. - Alveolusokban végzıdnek, amely a gázcsere (diffúzió) helye.

11 HÖRGHURUT HÖRGİGYULLADÁS bronchitis A bronchus gyulladását bronchitisnek nevezzük. A gyulladás lehet heveny (acut) vagy idült (chronikus). A chronicus bronchitis leggyakoribb oka a dohányzás. A bronchus fala megvastagszik, benne gyulladásos szekrétum keletkezik. A beteg köhög, köpete nehezen szakadozik fel. A csillószırhám pusztul, s a légutak öntisztuló képessége csökken.

12 HÖRGİCSKE görcs asthma Az asthma a brochiolus görcse, fulladást, sípoló légzést okoz. A kis légutakban tapadós nyák is keletkezik, amelyet nehezen köhögünk fel. Asthmát különbözı allergének és fizikai terhelés okozhat. Bronchiolus tágítók adandók.

13 TÜDİ pulmo BORDAI FELSZÍN facies costarum REKESZI FELSZÍN facies diaphragmatica TÜDİ (pulmo) - súlya páronként g - szivacsos szerkezető - rekeszi, bordai, gátorüregi (mediastinalis) felszínek JOBB TÜDİ 3 lebeny alsó, középsı, felsı BAL TÜDİ 2 lebeny alsó, felsı Rtg NORMÁL TÜDİ normál alveolusok tüdıgyulladás PNEUMONIA alveolusokban folyadékgyülem LÉGHÓLYAG alveolus A tüdı szivacsos állományának zömét alveolusok képzik. ALVEOLUS - itt légzünk millió db - 80 m 2 felület = fél teniszpálya! tüdıtágulás EMPHYSEMA alveolusok falpusztulása az alveolusok felszíne CSÖKKEN

14 TÜDİKAPU hilus pulmonis A tüdı mediastinalis felszínén található a tüdıkapu (hilus). bronchusfa A tüdı hilus a - fıhörgı, - artéria pulmonalis - véna pulmonalis ki- és belépési helye. felsı lebeny felsı lebeny VENA PULMONALIS JOBB FİHÖRGİ GÁTORI FELSZÍN facies mediastinalis BAL FİHÖRGİ VENA PULMONALIS GÁTORI FELSZÍN ARTERIA PULMONALIS középsı lebeny alsó lebeny REKESZI FELSZÍN facies mediastinalis alsó lebeny REKESZI FELSZÍN facies diaphragmatica facies diaphragmatica arteriogramm

15 MELLHÁRTYA pleura MELLHÁRTYA pleura - A tüdıt mellhártya veszi körül (zsigeri lemez). - Mellhártya béleli PLEURA ÜREG a mellüreget is (fali lemez). - A mellhártya két lemeze között virtuális rés (cavum) pleurae) jön létre, amelyben a tüdı légzéskor szabadon csúszhat. A mellüreg virtuális résébe juthat - LEVEGİ a tüdı összeesik, mert elasztikus szövetbıl áll - FOLYADÉK vér (haemothorax) vizenyı (szívgyengeség) gyulladásos (pleuritis)

16 GÁZCSERE pulmonális diffúzió A gázcsere az oxidatív energetikai háztartás számára biztosítja az oxigént. Az oxidáció során keletkezett széndioxidot eltávolítja a vénás vérrel a szövetekbıl. A gázcsere a tüdı alveolus vékony respirációs membránján keresztül jön létre, amely a kapilláris és alveolus falának egy-egy sejtrétegébıl áll.

17 GÁZTÖRVÉNYEK a gázcsere fizikai alapjai Dalton törvény: Egy gázkeverék nyomása megegyezik a keveréket alkotó egyes gázok (levegı=o2+n2+co2) nyomásainak összességével, azaz parciális nyomásaival. A parciális nyomást P-vel jelöljük az adott gáz elıtt, pl. az oxigén parciális nyomását PO2-nek rövidítjük. Henry törvény: A gázok a parciális nyomásuk arányában oldódnak folyadékban. Az oldódás mértéke függ a hımérséklettıl és a folyadék minıségétıl.

18 Hogyan jön létre a gázcsere? Az alveolusban lévı levegı és a vérben oldott gázok parciális nyomása NYOMÁSGRÁDIENST hoz létre. Az egyes gázok közti nyomáskülönbségek passzív módon mozgatják a gázokat a respirációs membránon át. A gázok a nagyobb nyomású hely felıl a kisebb nyomású hely felé áramlanak. Ezt nevezzük diffúziónak. Milyen parciális nyomáskülönbségek vannak a levegı és vér gázok között? levegı = PO2 + PCO Hgmm vér = PO2 + PCO Hgmm

19 1. ALVEOLUS gázcsere (diffúzió) levegı és vér közt gázcsere ANIMÁCIÓ BELÉGZÉS: megérkezik a friss levegı az alveolusba. 2. A levegı magas PO2 a respirációs membránon át az O2-t a vérbe nyomja. 3. A vér magas PCO2 a respirációs membránon át a CO2-t a levegıbe nyomja. 4. KILÉGZÉS: a gázcsere után az elhasznált levegı eltávozik az alveolusból.

20 ALVEOLUS RESPIRÁCIÓS MEMBRÁN KAPILLÁRIS A levegıt tartalmazó alveolus, a vért tartalmazó kapilláris és az ıket elválasztó respirációs membrán elektronmikroszkópos képe.

21 BELÉGZÉS és KILÉGZÉS LÉGZÉSSZÜNET BELÉGZÉS KILÉGZÉS ERİLTETETT LÉGZÉS: légzési frekvencia nı: max /perc, túlszaporázva elájulunk légzési térfogat nı: 3000 ml/légvétel KILÉGZÉSI SEGÉDIZMOK: 1. Hasizmok NYUGODT 2. Belsı bordaközti izmok LÉGZÉS: légzési frekvencia: 16-17/perc légzési térfogat: 500 ml/légvétel borda IZOM 1. REKESZIZOM leszáll 2. Külsı bordaközti izom bordát emel borda izom 1. REKESZIZOM elernyed (felszáll) 2. Külsı bordaközti izom elernyed (borda süllyed)

22 Légzésszabályozás nyugalomban Agyközpontok A test kémiai összetétele Kemoreceptorok Izom mechanoreceptorok Hipotalamikus kontroll Akaratlagos tevékenység CAROTIS AORTA PO2 (csökkenés) PCO2 (emelkedés) ph (csökkenés) érzékelık: kemoreceptorok Bronchiolus falban PCO2 érzékelı emelkedı PCO2 = bronchiolus tágulás = több levegı jut az alveolusba

23 LÉGZÉSSZABÁLYOZÁS 1. AGY receptorok (PCO2, ph) 2. ÉR receptorok (PO2, PCO2, ph) 3. izommunka 4. BELÉGZİ KÖZPONT 5. rekeszizom, külsı bordaközti izom összehúzódás BELÉGZÉS 2. aorta PO2, PCO2 ph 1. agy PCO2, ph 8. hasizmok, belsı bordaközti izmok TÜDİ feszülési receptorai 7. KILÉGZİ KÖZPONT 8. hasizmok, belsı bordaközti izom összehúzódás KILÉGZÉS 3. izommunka rekeszizom 5. külsı bordaközti izom 6. feszülési receptorok

24 II. félév, 5. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Viszlát jövı héten!