3.2 A vese mőködése Szőrımőködés Visszaszívó mőködés Glükóz visszaszívódása A víz és a sók visszaszívódása
|
|
- Zsombor Nagy
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1. Bevezetés Kiválasztás 2. Homeosztázis 2.1 izoozmózis Szerkesztette: Vizkievicz András 2.2 izoiónia 2.3 izohidria 2.4 izovolémia 3 Kiválasztószervrendszer 3.1 A vese makroszkópos felépítése A vese tokja A vese hosszmetszete A nefronok felépítése Érgomolyag A nefron érhálózata Bowman -féle tok Elvezetı csatorna közeli kanyarulatos csatorna Henle-kacs Távoli kanyarulatos csatorna Győjtıcsı 3.2 A vese mőködése Szőrımőködés Visszaszívó mőködés Glükóz visszaszívódása A víz és a sók visszaszívódása Proximális tubulus Henle-kacs A disztális tubulus A győjtıcsatorna mőködése A karbamid visszaszívódása Kiválasztó mőködés A vizelet összetétele 3.3 A vizelet elvezetése 3.4 Rendellenességek 1. Bevezetés A kiválasztás minden állati szervezet alapvetı életmőködései közé tartozik. Tágabb értelemben mindazon anyagok eltávolítását jelenti a szervezetbıl, amelyek: 1. az anyagcsere során feleslegessé váltak, ill felhalmozódásukkal veszélyeztetik a szervezet belsı egyensúlyát, 2. ill. amelyeket a szervezet feleslegben vett fel. Kiválasztó mőködést lát el a tüdı, amikor közremőködik az anyagcserében keletkezett széndioxid eltávolításában. 1
2 A máj tágabb értelemben szintén kiválaszt, amikor a hemoglobin bomlásából származó bilirubint az epével a bélcsatornába üríti. Szőkebb értelemben azonban csak a vesék végeznek kiválasztást. A vesék mőködésükkel biztosítják a szervezet belsı egyensúlyát, mivel eltávolítják a felesleges vizet, ionokat, mérgezı bomlástermékeket. 2. A szervezet szabályozott belsı egyensúlya a homeosztázis. A többsejtő állatokban a sejtek többsége már nem érintkezik a külvilággal, számukra a környezetet a testfolyadékok jelentik (a szövetek alapállománya, és a vér). Ezek a folyadékterek egyfajta belsı környezetet teremtenek a sejtek számára. A belsı környezet legfontosabb feladata, hogy biztosítsa a sejtek mőködését az anyagcsere folyamatokhoz szüksége anyagok odaszállítása ill. a bomlástermékek eltávolítása révén. A belsı környezet fontos tulajdonsága összetételének viszonylagos állandósága, amely igen komplikált szabályozás révén valósul meg. A belsı környezet szabályozott állandóságának az állapotát homeosztázisnak nevezzük. A belsı környezet legfontosabb szabályozott paraméterei a következık: ozmotikus koncentráció ionösszetétel testfolyadékok ph-ja a testnedvek térfogata E paraméterek viszonylagos állandósága a vese mőködésével biztosíthatók. Az egyes paraméterek értékei fajonként eltérıek lehetnek. Fejlettebb élılényeknél a testfolyadékok tápanyag koncentrációja és a testhımérséklet is a szabályozott tényezık közé tartoznak. 2.1 Izoozmózis Az izoozmózis az ozmotikus koncentráció állandóságának a törvénye. A testnedvek - sejtnedv, szövetnedv - ionkoncentrációja arányos e folyadékok ozmózisnyomásával, amelynek alapvetı szerepe van a sejtek alakjának a meghatározásában. A sejtek alakja az anyagcsere-folyamatok zavartalan lejátszódása miatt fontos, mivel a sejtek belsı szerkezete, a sejtszervecskék optimális elrendezıdése csak meghatározott sejtalak mellett valósul meg. Ha vörösvértesteket desztillált vízbe teszünk - amelynek ozmózisnyomása jóval kisebb a sejtplazmáénál - a sejtekbe nagymennyiségő víz áramlik, amelynek következtében a sejtek legömbölyödnek, majd kipukkadnak. Ellenkezı esetben, ha a sejtet a sejtplazmánál töményebb oldatba helyezzük, a sejtek vizet veszítenek és összezsugorodnak. 2
3 2.2 Izoionia Az izoionia az egyes ionok egymáshoz viszonyított arányának az állandósága. Tehát nemcsak az ionok koncentrációjának abszolút értéke fontos, hanem a különbözı ionok aránya a sejten belüli és a sejten kívüli térben. Példaként a sejtekben a kálium ionok koncentrációja magas, a nátrium ionoké alacsony, ugyanakkor a sejten kívüli térben fordítva a nátrium ionok koncentrációja nagy és a káliumé kicsi. A nátrium a sejtek számára enzimméreg viszont a kálium pedig szükséges az enzimek mőködéséhez Izohidria. A testfolyadékok hidrogénion koncentráció állandóságának törvénye. Emberben a vér ph-ja 7,38 és 7,42 közé esik. Ettıl eltérést okozhat: ha a tüdıben a vér széndioxid leadása csökken, a vér savanyodik, ami eszméletvesztéshez vezethet. Hiperventilláció esetén ellenkezıleg, a túlzott széndioxid leadás miatt a vér lúgosodik ami szintén ájuláshoz vezet. Erıs éhezéskor, ill a cukorbetegeknél a vérben különféle anyagcseretermékek - acetecetsav, béta-oxivajsav - halmozódnak fel, amely eszméletvesztést eredményez. 2.4 Izovolémia A testfolyadékok térfogata állandóságának törvénye. 3. Az ember kiválasztó szervrendszerének a részei: a páros vese a páros húgyvezeték a páratlan húgyhólyag a páratlan húgycsı. A vesék és a húgyvezetékek a mezodermából származnak, a húgyhólyag és a húgycsı hámja azonban az endodermából jön létre. 3
4 3.1 A vese makroszkópos felépítése. A vesék a hasüreg hátsó falán, a hashártyán kívül, a gerincoszlop két oldalán helyezkedik el. Nagyjából az utolsó hátcsigolyák magasságában fekszenek, a jobb vese a máj miatt kissé lejjebb szorul. A vesék alakja babhoz hasonlítható, tömegük egyenként kb. 130 g, hosszuk 12 cm, szélességük 6 cm. A bab homorulatában található a vesekapu, ahol lépnek be ill. ki a vesét ellátó erek - artéria és véna renalis -, idegek és itt hagyja el a vasét a húgyvezeték. A vese felszíne igen sima, állománya tömör, de ugyanakkor törékeny, színe barna. A vesék csúcsán helyezkednek el a mellékvesék, amelyek mind egyedfejlıdésüket, mind feladatukat tekintve különböznek a vesétıl A vese tokja A vesét 3 rétegő tok veszi körül. A legkülsı réteg egy rostos lemez, amely nem képez zárt tokot,, ez a lemez kapcsolja a hasfal hátsó részéhez, ezért igen fontos vese rögzítésében. A középsı réteget 1 cm vastag zsírszövet építi fel. Ez a vastag zsíros réteg szintén jelentıs szerepet játszik a rögzítésben, úgy, hogy kipárnázza a veséket a környezı szervekhez. Emiatt jelentısebb éhezésnél mennyisége lecsökken, aminek következtében a vesék elmozdulnak helyükrıl, ez a vándorvese. A legbelsı vékony rostos lemez rátapad a vese felszínére A vese hosszmetszete A vese metszéslapján látható, hogy a vese nem tömör, hanem a kb. 2,5 cm széles mirigyes állomány egy nagyobb kp.-i üreget, a vesemedencét veszi körül. 4
5 A karéjszerően elhelyezkedı mirigyes állományban kétféle szerkezető területet különböztetünk meg. Perifériásan a szemcsézett kéregállományt, és az üreg felé esı sugaras lefutású velıállományt A kéregállomány oszlopként benyomul a velıállományba és azt vesepiramisokra tagolja. A velıpiramisok száma kb. 30, de mivel piramis csúcsa összefút ezért csupán 9-10 közös csúcsban nyúlnak be a vesemedence üregébe. Az összefutó vesepiramisok csúcsát veseszemölcsnek nevezzük, amelyek a mirigyek kivezetı csöveitıl szitaszerően lyukacsosak (20-30 nyílás). A vesemedence veseszemölcsöket körülvevı üregeit vesekelyheknek nevezzük. A vesekelyhek egyesülésével jöl létre a vese kp-i ürege a vesemedence, amely éles határ nélkül megy át elkeskenyedve a húgyvezetékbe. A vesemedencét a vizelet elvezetı rendszer többi részéhez hasonlóan átmeneti hám (urothelium) borítja A nefronok felépítése A vese anatómiai és funkcionális egysége a nefron. Egy vesében kb. 1,5 milló nefron található. A nefron két részre tagolható: a vesetestecskére elvezetı csıre. A vesetestecske (Malpighi-féle vesetestecske) a kéregállományban helyezkedik el és további két részre tagolható. Az érgomolyag egy artériás kapillárisnak fogható fel, amit a Bowman-tok egy kettıs falú kehelyként vesz körül. 5
6 Az érgomolyag (glomerulus) Az érgomolyag egy speciális hajszálér hálózat mivel az odavezetı arteriola kapillárisokra történı oszlása után újra arteriolává szedıdik össze. Az odavezetı arteriolák simaizomsejtjei speciális mőködésőek, amennyiben a vérnyomás szabályozásában résztvevı renin nevő hormont termelik. Ezek a JGC sejtek. Az érgomolyag kapillárisait ún. ablakos laphám béleli, ahol a sejtek nem érnek össze közöttük nm széles nyílások találhatók, amelyeket csak az alaphártya határolja A nefronok érhálózata. A glomerulusból kilépı arteriola - amelynek az átmérıje kisebb mint az odavezetı arterioláé - rövid lefutás után ismét hajszálerekre bomlik, amelyek azonban már az elvezetı csatornát harisnyaszerően veszik körül. Ezek a kapillárisok összeszedıdve már venulákba torkolnak, amelyek egyre nagyobb vénákká egyesülve végül a vesekapun keresztül hagyják el a vesét A Bowman-féle tok A Bowman tok az embrionális fejlıdés során úgy jön létre, hogy a fejlıdı érgomolyag, az elvezetı csatorna hólyagszerően kiszélesedı végét behorpasztja. A kialakult kettıs falú tok érgomolyag felé esı részét speciális hámsejtek ún. podocyták vagyis lábas sejtek bélelik egy rétegben. 6
7 A lábas sejtek nyúlványos sejtek, amelyek nyúlványai nem érnek össze. A nyúlványok között kisebb nagyobb rések vannak amelyeken keresztül az érgomolyag alaphártyája kapcsolatban van a Bowman tok üregével. Így az ér és a Bowman tok ürege között csupán az alaphártya képezi a válaszfalat Az elvezetı csatorna Az elvezetı csatorna felépítése és mőködése alapján 3 további szakaszra tagolható. Közeli csatorna (proximális tubulus). Henle-kacs. Távoli csatorna (disztális tubulus) A közeli csatorna A Bowman tokból eredı vastag falú, szőküregő csı, melynek kezdeti, nagyobb része erısen kanyarulatos, távolabbi része egyenes lefutású. Zömmel a kéregállományban található. A csatorna falát mőködésének megfelelıen - felszívás - mirobolyhos egyrétegő köbhám alkotja. 7
8 A Henle-kacs A proximális tubulus belépve a velıállományba egy hosszú egyenes sugárirányú, majd hajtőszerően visszakanyarodó csıben a Henle-kacsban folytatódik. A Henle-kacs kezdeti szakaszának a szerkezete a proximális, a végsı szakaszának a szerkezete a disztális tubuluséval megegyezı. Középsı keskeny szakaszát igen vékony laphám béleli A távoli csatorna A Henle-kacs felsı részének a folytatása, amely már szintén a kéregállományban található, ugyanazon a területen ahol a proximális tubulus - azzal összegabalyodva - helyezkedik el. A fala vékonyabb köbhám, ürege azonban tágabb. Egy nefron teljes hossza kb. 1-3 cm A győjtıcsövek A nefronok disztális tubulusai a velıállományban sugarasan futó győjtıcsövekbe nyílnak. Több győjtıcsatorna egyesülve a veseszemölcsök csúcsán nyílnak a vesemedencébe. 3.2 A vesék mőködése A vesék mőködésének a terméke a vizelet, amely 3 alapvetı folyamat eredményeként jön létre. Szőrımőködés visszaszívó mőködés obligát (feltétlen) kezdeti szakaszon, Henle-kacsban fakultatív (szabályozott) távoli szakaszokon kiválasztó mőködés Szőrımőködés (filtráció) A szőrımőködés során az érgomolyagokból a vérplazma egy része a vér hidrosztatikai nyomásának a hatására a Bowmann tok üregébe jut. A folyamat eredménye a szőrlet, amely a két vesében 24 óra alatt kb. 180 l. A szőrıberendezés az érgomolyagot és a Bowman tok falát elválasztó rostos alaphártya. Ennek oka, hogy az ér belsı hámborításában - ablakos laphám - és a tok falának hámsejtjei - lábas sejtek - között nm átmérıjő rések találhatók. A szőrlet lényegében fehérjementes vérplazma. A szőrı pórusai akkorák, hogy a vér alakos elemeit, és a fehérjék zömét visszatartják. Tehát a szőrletben a vérplazma minden alkotója - a fehérjéken kívül - változatlan koncentrációban jelen van. 8
9 A szőrımőködés az érgomolyag kapillárisaiban és a Bowman tokban uralkodó nyomáskülönbségnek köszönhetı. A szőrés egymással ellentétes hatások eredıjeként valósul meg. A vér hidrosztatikai nyomása az érpályából kifelé igyekszik nyomni a vérplazmát, ennek ellene hat a vérplazmafehérjék kolloid ozmotikus nyomásából adódó szívóerı és a Bowman tok üregében található szőrlet hidrosztatikai nyomása. Tehát a nettó filtrációs nyomás: P ef f = P v - P coll - P b Az érgomolyagokhoz vezetı arteriolákban a nyomás Hgmm, a vérplazma kolloid ozmotikus nyomása 25 Hgmm, a tok belsejében mérhetı szőrlet nyomása kb 15 Hgmm. P ef f = = k.b 20Hgmm. Az érgomolyagban a filtráció hatására a vér hidrosztatikai nyomása egyre csökken, a plazmafehérjék koncentrációja és így a kolloid ozmotikus nyomása egyre nı, ezért a kapilláris egy bizonyos szakaszán a szőrés megszőnik. A fenti hatásokra a vesén áthaladó vérplazma mintegy 20 %-a szőrıdik át. A napi szőrlet mennyiség kb l vérplazma átszőrıdésével jön létre. 24 óra alatt a két vesében tehát kb 180 l szőrlet keletkezik. Ennek ellenére a napi vizelet mennyiség csupán átlag 1,5 l. Ha a vizelet mennyiségét és összetételét összevetjük a szőrletével jelentıs különbségeket tapasztalunk. Ennek, azaz oka, hogy a szőrletbıl igen nagy mértékő visszaszívás folyik, mivel a szőrlet rengeteg olyan anyagot tartalmaz, amely a szervezet számára még szükséges. Ezen folyamatok összességét visszaszívó mőködésnek nevezzük, melynek során az anyagok elıször a csatornák közti szövet alapállományába, majd onnan a csöveket körülvevı hajszálerekbe kerülnek. 9
10 3.2.2 A visszaszívó mőködés A glükóz visszaszívódása A glükóz teljes mértékben visszaszívódik, így egészséges ember vizeletében nem, vagy csak nyomokban mutatható ki. A glükóz a proximális tubulusban szívódik vissza teljes mértékben, aktív transzporttal. Amennyiben a vérplazmában a glükóz koncentrációja meghaladja a 200 mg/100 ml -t a glükóz megjelenik a vizeletben, mivel az aktív transzport mechanizmusa telítıdik. (cukorbetegség) A glükózhoz hasonlóképpen szívódnak vissza az aminosavak, a foszfát, a C- vitamin, húgysav A sók és a víz visszaszívódása A sók és a víz az elvezetı csatorna teljes hosszában ill. a győjtıcsövek területén is visszaszívódnak. A sók - elsısorban a NaCl mivel ez az ion teszi ki a szőrlet ionjainak 90 %-át - aktív transzporttal, a víz az oldott anyagok mozgását követve passzív transzporttal szívódik vissza. 10
11 Proximális tubulus mőködése. A víz és a sók nagy része, kb. 70 %-a ezen a szakaszon szívódik vissza. Mivel a víz és a sók visszaszívódása azonos mértékő a szőrlet koncentrációja nagyjából megegyezik a Bowman tokban levı szőrlet - így a vérplazma - koncentrációjával, azaz izoozmotikus A Henle-kacs mőködése A Henle-kacs leszálló ágából a víz folyamatosan visszaszívódik, a sók transzportja ugyanakkor ellentétes, azaz a csı belseje felé irányul. A folyamatok eredményeként a leszállóágban a szőrlet koncentrációja a vesepiramisok csúcsa felé egyre nı, a vérplazma eredeti koncentrációjához képest hiperozmotikussá válik. A Henle-kacs felszálló ágának fala a víz számára átjárhatatlan a sók viszont aktív transzporttal kilépnek a csöveket körülvevı szövet közötti folyadékba. Mindezek miatt a felszálló ág folyadéka a kéregállomány felé egyre hígul, azaz hipoozmotikussá válik. 11
12 A felszálló ágból kiáramló sók és karbamid fokozzák a csövek körüli szövetnedv és az itt futó véredényekben a vérplazma koncentrációját, aminek köszönhetıen a víz passzív transzporttal léphet ki a leszálló ágból és a győjtı csatornákból, amelyek szintén ezen a területen keresztül futnak le. A vesepiramisok csúcsa felé egyre növekedı koncentráció gradiens jön létre. Az eddigi szakaszokon az anyagok visszaszívódásának a mértéke független a szervezet víz és só tartalmától, mindig azonos mértékben zajlik A disztális tubulus mőködése Innentıl kedve a só és a víz visszaszívódásának a mértéke hormonálisan szabályozott a szervezet só és vízellátottságának megfelelıen. A víz visszaszívódásának szabályozása. A víz visszaszívódását elısegítı hormon az ADH (antidiuretikus hormon) a hipotalamuszban termelıdik. Vízhiányos állapotban az ADH hatására az elvezetı csatorna fala áteresztıvé válik a víz számára, így a víz passzív transzporttal a csatornákat körülvevı nagyobb koncentrációjú szövetnedvbe ill a vérplazmába áramlik. (5%) A folyamatok eredményeként a győjtıcsatorna felé még kb. 13 dm 3 szőrlet halad. A só visszaszívódásának szabályozása. A Na + visszaszívódását a mellékvesekéregben termelıdı aldoszteron serkenti, a mely sóhiányos állapotban termelıdik intenzívebben. Na + -K + csere A folyamatok eredményeképpen a győjtıcsövekbe izoozmotikus szőrlet lép be. 12
13 A győjtıcsatorna mőködése A győjtıcsövek a Henle-csövekkel párhuzamosan futnak a vesepiramisok csúcsai felé egyre nagyobb koncentrációjú szövetnedvvel körülvéve. A transzport folyamatok szintén hormonális szabályozás alatt állnak hasonlóan az elızı szakaszhoz. A győjtıcsövek végére kialakul a végleges vizelet, amely az eredeti szőrlet mennyiség kb. 0,5 %-a, töménysége hiperozmotikus. 13
14 A karbamid visszaszívódása A karbamid az aminosavak és a nukleinsavak nitrogéntartalmú részének bomlásából jön létre a májban. Visszaszívódása passzív transzporttal történik. A proximális tubulusban kb. 50 %-a szívódik vissza, a Henle-kacsterületén a karbamid befelé transzportálódik a csatornákba fıleg a győjtıcsövekbıl, a disztális tubulusból kis mértékben a győjtıcsövekbıl jelentıs mértékben lép ki a karbamid hozzájárulva a csatornák közötti tér növekvı koncentráció gradiensének kialakításához A kiválasztó mőködés A kiválasztás1 a csatornák sejtjei végzik, aktív transzportfolyamatok amelynek során olyan anyagok kerülnek a szőrletbe, melyek méretüknél fogva nem képesek átjutni az érgomolyag falán, mint pl. egyes gyógyszerek ill. nagyobb mennyiségük eltávolítása szükséges, pl. H + ( vér ph szabályozása, Na + -H + cser), NH 4 +, K + (Na + -K + cser a disztális tubulusokban). A kiválasztás eredményeként a vizeletben megnı egyes anyagok mennyisége a vérplazmához képest A vizelet napi mennyisége kb. 1,5 l, szalmasárga, átlátszó, NH 4 +, K +,Na +,PO 4 3-, Cl -, karbamid, húgysav (nukleinsavak N-tartalmú bomlásterméke, bilirubin (innen a színe) tejsav, hormonok. 3.3 A vizelet elvezetése A vizelet a győjtıcsövekbıl a vesemedencében győlik össze, ahonnan a húgy vezeték simaizomzatának perisztaltikus mozgása továbbítja a húgyhólyagba. A húgyvezetékek (30 cm) ferdén kapcsolódnak bele a húgyhólyagba, amely csatlakozás megakadályozza a vizelet visszafolyását a vese felé. 14
15 A húgyhólyag a kismedencében található, átlag ml vizeletet képes tárolni. Falában található simaizomréteg összehúzódásával aktívan részt vesz a vizeletürítésben. A vizelési inger kb ml vizelet feszítı hatására már jelentkezik. A húgycsı a húgyhólyag alsó részébıl indul ki, eredési helyén erıs győrő alakú záróizom található, mellyel a vizeletürítés akaratlagosan szabályozható. Nıknél rövidebb 3-4 cm, férfiaknál egyesül az ondóvezetékkel, így itt a vizeletelvezetı és az ivarutak végsı szakasz közös. A húgyelvezetı utakat (kivéve a húgycsövet) belülrıl többrétegő átmeneti hám az urothelium borítja. Vesekı abban az esetben alakul ki, ha valamilyen oknál fogva a vizelet kissé lúgosabb az optimálisnál, ekkor az egyébként oldott foszfátok kicsapódva apró szemő vesehomokot vagy egy nagyobb mérető vesekövet képeznek. helye lehet: vesemedence, húgyvezeték, húgycsı oka: túl tömény vizelet vizelet pangása anyaga: oxalát-, foszfát-, karbonátkristályok méret: homokszemtıl az ököl méretőig (legnagyobb: 4 kg!) megelızés: megfelelı mennyiségő folyadék fogyasztása kezelése: gyógyszeres oldás, ultrahangos zúzás, mőtét 15
16 A cukortartalmú vizelet cukorbetegségre utal. A fehérje tartalmú vizelet a vese ill. a húgyutak gyulladásos folyamataira utalnak (vesemedence gyulladás). A vizelet zavarosságából baktériumos gyulladásra következtethetünk, ugyanis a baktériumok a karbamidot ammóniává bontják, amely a vizelet kémhatását lúgos irányba módosítja, amivel együtt jár egyes sók kicsapódása. A felfázás = hólyaghurut Tünetei: gyakori vizelési inger sötétebb vizelet kismedencébe kisugárzó fájdalom pisiléskor csípı érzés Oka: lenge öltözet» testhımérséklet lecsökken» immunrendszer figyelme gyengül» (bél)baktériumok bejutása és megtelepedése a húgyhólyagban. Kezelése fontos, mert a fertızés a vesékre is átterjedhet» vesemedence-gyulladás Fıleg nıknél» mert rövidebb a húgycsı Veseelégtelenség esetén, a vesén áthaladó vér mennyisége, ill. nyomása annyira lecsökken, hogy megszőnhet a filtráció. a vese kis hatékonysággal mőködik» a mérgezı anyagok a vérben maradnak tünetei: aluszékonyság szívelégtelenség bénulás - oka: sokféle lehet, pl.: veseartéria beszőkült lyukas kanyarulatos csatornák higanymérgezéstıl nefronpusztulás megoldás: mővese-kezelés (dialízis) dialízisközpontokban hetente 3 x 4-5 óra A beteg vérét egy csövön keresztül a dializáló gépbe vezetik, majd onnan tisztán kerül vissza a szervezetbe. Mőködési elve a diffúzió: a mérgezı anyagok a koncentrációkülönbségnek megfelelıen jutnak ki a vérbıl egy féligáteresztı hártyán keresztül. 16
17 a) veseátültetés 17
A kiválasztási rendszer felépítése, működése
A kiválasztási rendszer felépítése, működése Az ionális és ozmotikus egyensúly édesvízi, szárazföldi állatok: édesvízhez képest hiper-, tengervízhez képest hipozmotikus folyadékterek- szigorú ozmoreguláció
RészletesebbenA veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5)
A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5) Dr. Attila Nagy 2016 Kalcium és foszfátháztartás (Tanulási támpont: 63) A szabályozásban a pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy
Részletesebben2ea Légzési és kiválasztási rendszer szövettana
2ea Légzési és kiválasztási rendszer szövettana Légzőrendszer Orrüreg szövettani képe Szaglóhám nyálkatermelő kehely sejtekkel Bowman mirigy támasztó sejtek a hám felületén szaglósejtek mélyebben Egér
RészletesebbenA veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2)
A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) Dr. Nagy Attila 2015 Transzepitheliális transzport (Polarizált sejt) 1 Transzepitheliális transzport A transzepitheliális
RészletesebbenM E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium
Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsga befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai
RészletesebbenA másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl.
A sejtek kémiai felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A biogén elemek Biogén elemeknek az élő szervezeteket felépítő kémiai elemeket nevezzük. A természetben található 90 elemből ez mindössze kb.
RészletesebbenAz endomembránrendszer részei.
Az endomembránrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András Az eukarióta sejtek prokarióta sejtektől megkülönböztető egyik alapvető sajátságuk a belső membránrendszerük. A belső membránrendszer szerkezete
RészletesebbenSzerkesztette: Vizkievicz András
Fehérjék A fehérjék - proteinek - az élő szervezetek számára a legfontosabb vegyületek. Az élet bármilyen megnyilvánulási formája fehérjékkel kapcsolatos. A sejtek szárazanyagának minimum 50 %-át adják.
RészletesebbenEmberi szövetek. A hámszövet
Emberi szövetek Az állati szervezetekben öt fı szövettípust különböztetünk meg: hámszövet, kötıszövet, támasztószövet, izomszövet, idegszövet. Minden szövetféleség sejtekbıl és a közöttük lévı sejtközötti
RészletesebbenVizeletkiválasztó rendszer
Vizeletkiválasztó rendszer Urogenitalis rendszer Húgyszervek és az ivarszervek A vizeletkiválasztó rendszer célja A szervezetben feleslegessé vált víz és a benne oldott anyagok kiürítése Ezek az anyagok
RészletesebbenKevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek
1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek
RészletesebbenA felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.
1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó
RészletesebbenM E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű!
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli
RészletesebbenM E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű!
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai
RészletesebbenBiológia 3. zh. A gyenge sav típusú molekulák mozgása a szervezetben. Gyengesav transzport. A glükuronsavval konjugált molekulákat a vese kiválasztja.
Biológia 3. zh Az izomösszehúzódás szakaszai, molekuláris mechanizmusa, az izomösszehúzódás során milyen molekula deformálódik és hogyan? Minden izomrosthoz kapcsolódik kegy szinapszis, ez az úgynevezett
RészletesebbenA TESTFOLYADÉKOK SAV BÁZIS ÁLLAPOTA ÉS SZABÁLYOZÁSA
1 A TESTFOLYADÉKOK SAV BÁZIS ÁLLAPOTA ÉS SZABÁLYOZÁSA Bevezetés Ez a fejezet a testfolyadékok H 3 + O (H + ) ionjaival kapcsolatos jelenségeket tárgyalja. Ám a tárgyalás menete egy kissé eltér a kationokétól,
RészletesebbenAz ember fogképlete. Az emésztõrendszer felépítése. zománc. dentin. korona. szájüreg. garat nyelv nyelõcsõ. fogüreg erekkel, idegekkel.
Az emésztőrendszer felépítése I. elõbél szájnyílás szájüreg fogak fogképlet nyelv nyálmirigy ízlelõbimbó öklendezés nyelés garat gégefedõ porc nyelõcsõ perisztaltikus mozgás gyomor fogszuvasodás fogínysorvadás
RészletesebbenA gázcsere alapjai, a légzési gázok szállítása
A gázcsere alapjai, a légzési gázok szállítása Alapfogalmak szárazföldi gerincesek: a hatékony gázcseréhez a környezet és a sejtek közötti egyszerű diffúzió nem elég - légutak kialakítása (melegítés, párásítás,
RészletesebbenA veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (3)
A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (3) Dr. Nagy Attila 2015 A SZERVEZET VÍZHÁZTARTÁSA Vízfelvétel Folyadék formájában felvett víz Táplálék formájában felvett
RészletesebbenM E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!
Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli
RészletesebbenA vér vizsgálata. 12. B. biológia fakultációsainak projektje 2015.03.30-31.
A vér vizsgálata 12. B. biológia fakultációsainak projektje 2015.03.30-31. Vérkenet készítése Menete: Alkoholos vattával letörölt ujjbegyünket szúrjuk meg steril tűvel.töröljük le az első vércseppet, majd
RészletesebbenA szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.
Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok
RészletesebbenAz ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály
Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály 2015. április 24. 12:30 feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc Kódszám: Türr István Gimnázium és Kollégium 1. feladat: A vese
RészletesebbenA kiválasztó szervrendszer élettana
A kiválasztó szervrendszer élettana A kiválasztó szervrendszer funkciói kiválasztó funkció (anyagcsere végtermékek, ammónia, urea, hormonok, gyógyszerek... a szervezet számára értékes anyagok konzerválása
RészletesebbenAz Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése. TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt NÖVÉNYÉLETTAN c. TANTÁRGY JEGYZET Debreceni Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Pannon Egyetem SZERZŐK: Ördög Vince Molnár
RészletesebbenMozgás Az emberi csontváz (F)
Mozgás Az emberi csontváz (F) Hogy nevezzük az ábrán jelölt részeket? Írd az ábrán látható körökbe a megfelelő számokat! 1. Lábujjpercek 2. Singcsont 3. Agykoponya 4. Bordák 5. Combcsont 6. Gerincoszlop
RészletesebbenA vese mőködése. Dr. Nánási Péter elıadásai alapján
A vese mőködése Dr. Nánási Péter elıadásai alapján A vese homeosztatikus mőködése Miért van feltétlenül szükség a renális szabályozásra? Hıszabályozás verejtékezés Kihívások és megoldások Táplálkozás akcidentális
RészletesebbenNövényélettan Phytophysiologia
A növényélettan tárgya és jelentısége Növényélettan Phytophysiologia Tárgya: Az egyes életfolyamatok vizsgálata (fotoszintézis, vízgazdálkodás, növekedés, fejlıdés, szaporodás, mozgás, légzés, ingerlékenység,
RészletesebbenANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA
ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer
RészletesebbenA vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára
VÉR A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára (55-56%) és az alakos elemekre (44-45%). Vérplazma: az
RészletesebbenA szénhidrátok lebomlása
A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen
RészletesebbenRÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓJA
által kezelt PLATINA ALFA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP* PLATINA BÉTA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP* PLATINA GAMMA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP* PLATINA DELTA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP* PLATINA
RészletesebbenAz emlıs keringési rendszer felépítése
Az emlıs keringési rendszer felépítése tüdı artériák kis vérkör tüdı vénák zárt keringés: magas nyomás, gyors áramlás, gyors szabályozás (diffúzió nem lenne elég) szív nyirokkeringés nyirokcsomó aorta
RészletesebbenB E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl
Száma: 04070/565-26/2011. ált. R E N D İ R K A P I T Á N Y S Á G S Z E G H A L O M 5520, Szeghalom Kossuth tér 1., PF:3 tel/fax: +36/66/371-555 Jóváhagyom: Szalai Zoltán r. alezredes kapitányságvezetı
RészletesebbenA vér élettana 1./12 Somogyi Magdolna. A vér élettana
A vér élettana 1./12 Somogyi Magdolna A vér folyékony kötőszövet Mesenchymális eredetű A vér élettana A) Szerepe: 1. transzport vérgázok, tápanyagok és végtermékek hormonok és vitaminok hőenergia víz szervetlen
RészletesebbenOZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT
OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2014.10.28. ÁTTEKINTÉS DIFFÚZIÓ BROWN-MOZGÁS a részecskék rendezetlen hőmozgása DIFFÚZIÓ a részecskék egyenletlen (inhomogén) eloszlásának
RészletesebbenEGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK
Egészségügyi alapismeretek emelt szint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenM E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!
Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli
Részletesebben1. oldal TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0037. Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. Hírlevél. Röviden a cukorbetegségről
1. oldal TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0037 Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. Hírlevél Röviden a cukorbetegségről A diabéteszről általában Kiadó: Gönc Város Önkormányzata
RészletesebbenGYOMOR. EGYES SZERVEK ÉS SZERVREND- SZEREK BIOKÉMIAI MŰKÖDÉSEI 1. Az emésztés és felszívódás PEPSZIN GYOMOR 2. PATKÓBÉL, DUODENUM
EGYES SZERVEK ÉS SZERVREND- SZEREK BIOKÉMIAI MŰKÖDÉSEI 1. Az emésztés és felszívódás biokémiája Az emésztőcsatorna szakaszai: Szájüreg: - mechanikai aprítás - megfelelő konzisztencia kialakítása (nyál).
Részletesebben1.1. A túlélés szabályozáselméleti biztosítékai
H-1. A vesemûködés alapjai 1.1. A túlélés szabályozáselméleti biztosítékai 1. Homeosztázis A belsô környezet kémiai stabilitásának megôrzése az egyes komponensek koncentrációjának szabályozása által. Jellegzetesen
RészletesebbenTÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA
Tisztelt Olvasó! A Táplálkozási Akadémia címő hírlevél célja az, hogy az újságírók számára hiteles információkat nyújtson az egészséges táplálkozásról, életmódról, valamint a legújabb tudományos kutatási
RészletesebbenA köztiagy (dienchephalon)
A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy (dienchephalon) Állománya a III. agykamra körül szerveződik. Részei: Epitalamusz Talamusz Hipotalamusz Legfontosabb kéregalatti érző- és
RészletesebbenEGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK
Egészségügyi alapismeretek emelt szint 0812 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 18. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenA szénhidrátok lebomlása
A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenEMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia
RészletesebbenEGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK
Egészségügyi alapismeretek középszint 1521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenGÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató. Gyurkócza Csaba
GÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba BME NTI 1997 2 Tartalom 1. BEVEZETÉS... 3 2. ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÁS... 3 2.1. Töltéshordozók keletkezése (ionizáció) töltött részecskéknél...
Részletesebbenm n 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás m M = n Mértékegysége: g / mol elem: azonos rendszámú atomokból épül fel
3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás elem: azonos rendszámú atomokból épül fel vegyület: olyan anyag, amelyet két vagy több különbözı kémiai elem meghatározott arányban alkot, az alkotóelemek
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK A membránok minden sejtnek lényeges alkotórészei. Egyrészt magát a sejtet határolják - ez a sejtmembrán vagy
RészletesebbenEGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK
Egészségügyi alapismeretek emelt szint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 18. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenMIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI?
TÁPLÁLKOZÁS MIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI? Energiatermelés A szervezet számára szükséges anyagok felvétele Alapanyagcsere: a szervezet fenntartásához szükséges energiamennyiség átl. 7000 kj Építőanyagok: a heterotróf
RészletesebbenEGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 19. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 19. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenBetegtájékoztató a részleges gége eltávolításáról a gége és/vagy algarat rosszindulatú betegségeirıl
Betegtájékoztató a részleges gége eltávolításáról a gége és/vagy algarat rosszindulatú betegségeirıl Kedves Betegünk! Az elızetes vizsgálatok és leletek alapján Önnek mőtéti beavatkozásra van szüksége.
RészletesebbenGrilla Stúdiója - gyógytorna, szülésfelkészítés
Az éltetõ vitaminok A vitaminok olyan szerves vegyületek, amelyek feltétlenül szükségesek testünk kifogástalan mûködéséhez. A vitamin elnevezés a vita (élet) és az amin (NH2-tartalmú kémiai gyök) szavakból
RészletesebbenAnatómia Élettan II. Nagy Ferenc. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápolói ismeretek - 3. előadás 2009. október 7.
Anatómia Élettan II. Nagy Ferenc Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat - 3. előadás 2009. október 7. Miről fogunk beszélni? Miről nem? 2 Tartalom A vizelet kiválasztó és elvezető rendszer Az emésztőszervek
RészletesebbenBEVEZETİ I. ELVI ALAPOK
BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi
Részletesebben5.1. GERENDÁS FÖDÉMEK KIALAKÍTÁSA, TERVEZÉSI ELVEI
5. FÖDÉMEK TERVEZÉSE 5.1. GERENDÁS FÖDÉMEK KIALAKÍTÁSA, TERVEZÉSI ELVEI Az alábbiakban az Épületszerkezettan 2. c. tárgy tanmenetének megfelelıen a teljes keresztmetszetben, ill. félig elıregyártott vb.
RészletesebbenA látás. A szem anatómiája
A látás A szem anatómiája 1:posterior chamber 2:ora serrata 3:ciliary muscle 4:ciliary zonules 5:canal of Schlemm 6:pupil 7:anterior chamber 8:cornea 9:iris 10:lens cortex 11:lens nucleus 12:ciliary process
RészletesebbenAz élő szervezetek menedzserei, a hormonok
rekkel exponálunk a munka végén) és azt utólag kivonjuk digitálisan a képekből. A zajcsökkentés dandárját mindig végezzük a raw-képek digitális előhívása során, mert ez okozza a legkevesebb jelvesztést
RészletesebbenSzécsény. Gimnázium. Primer energia ellátó rendszer gépészeti és villamos terve. Budapest, 2009. november. Gimnázium Budapest, 1012 Várfok u. 7.
Szécsény Gimnázium Primer energia ellátó rendszer gépészeti és villamos terve Készítette: S + N Management KFT 1012 Budapest, Várfok u. 7. Ügyvezetı: Tallér Ferenc Telefonszám: 06/1-224-0690 Telefax szám:
RészletesebbenDR. IMMUN Egészségportál. A haj számára nélkülözhetetlen vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek
A haj és a vitaminok A haj számára nélkülözhetetlen vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek Hajunk állapotát nagyban befolyásolja, hogy milyen ételeket fogyasztunk. A hajhagymák vitamin vagy nyomelemhiánya
RészletesebbenProf. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. Átdolgozta: Dr. habil Németh Róbert. Fahasznosítás
Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet Átdolgozta: Dr. habil Németh Róbert 6. Fahasznosítás Fehér r eper Morus alba 2 15 m magas. Mellmagassági átmérıje elérheti a 35 40 cm-t. Kérge
RészletesebbenM E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!
Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 Borsod-Tender Kft. Tartalom I. HELYZETELEMZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ RÉSZ... 8 1. A település helye tágabb és szűkebb térségében, településhálózati összefüggések...
RészletesebbenVÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ
17. évfolyam 1. szám 2010.augusztus VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa A Vííz Kerrettiirrányellv 2009..
RészletesebbenM E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!
Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli
Részletesebben(11) Lajstromszám: E 006 093 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA
!HU0000093T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 006 093 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 03 749886 (22) A bejelentés napja:
RészletesebbenCongenitalis adrenalis hyperplasia, 21-hidroxiláz defektus. Szülő- és betegtájékoztató
Bevezetés Congenitalis adrenalis hyperplasia, 21-hidroxiláz defektus Szülő- és betegtájékoztató Minden szülő azt várja, hogy gyermeke egészséges lesz. Így azután mélyen megrázza őket, ha megtudják, hogy
RészletesebbenDR. IMMUN Egészségportál
A cukorbetegség A cukorbetegség - diabetes mellitus A cukorbetegség élethossziglan tartó, jelen tudásunk szerint nem gyógyítható betegség, amelyben a szervezet nem tudja a táplálékból nyert szõlõcukrot
RészletesebbenAZ EMÉSZTÉS ÉLETTANA. Fehérjeemésztés kimutatása földigiliszta tápcsatornájában
AZ EMÉSZTÉS ÉLETTANA Az állati szervezetek testük felépítéséhez szükséges anyagokat és energiát táplálék formájában veszik fel. Táplálékuk minısége szerint lehetnek húsevık, növényevık és mindenevık. A
RészletesebbenA kémiai egyensúlyi rendszerek
A kémiai egyensúlyi rendszerek HenryLouis Le Chatelier (1850196) Karl Ferdinand Braun (18501918) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 011 A kémiai egyensúly A kémiai egyensúlyok
RészletesebbenA szervezet folyadékterei, Homeostasis
A szervezet folyadékterei, Homeostasis Bányász Tamás Az emberi test mint nyílt rendszer 1. Nyílt rendszerek: A szervezet anyag- és energiaforgalmat bonyolít a környezettel 2. Homeostasis: A folyamat, mely
RészletesebbenAz izommőködéssel járó élettani jelenségek
Az izommőködéssel járó élettani jelenségek Az izomszövet az egyetlen olyan szövet, amely hosszúságát változtatni tudja. Egy nem elhízott (non-obese) hölgyben az izomtömeg a testsúly 25-35 %-a, férfiben
RészletesebbenM E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű!
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Vízvári László A minősítő beosztása: főigazgató M E G O L D Ó L A
RészletesebbenM E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!
Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli
RészletesebbenM E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!
Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli
RészletesebbenSEGÉDANYAG: Vízmentes kolloid szilícium-dioxid, magnézium-sztearát, kroszkarmellóz-nátrium, hipromellóz, mikrokristályos cellulóz, mannit.
ASTONIN 0,1 MG TABLETTA Astonin 0,1 mg tabletta fludrokortizon HATÓANYAG: 0,10 mg fludrokortizon.tablettánként. SEGÉDANYAG: Vízmentes kolloid szilícium-dioxid, magnézium-sztearát, kroszkarmellóz-nátrium,
Részletesebben3. Szövettan (hystologia)
3. Szövettan (hystologia) Általános jellemzés Szövet: hasonló felépítésű és működésű sejtek csoportosulása. A szöveteket alkotja: Sejtek (cellulák) Sejtközötti (intercelluláris) állomány A szövetek tulajdonságait
RészletesebbenÉlelmiszereink és a zsírok dr. Schöberl Erika
Élelmiszereink és a zsírok dr. Schöberl Erika Az emberi szervezet számára szükséges makro- tápanyagok egyik csoportját az élelmiszereinkben levı zsírok alkotják. A hivatalos táplálkozástudomány jelenlegi
RészletesebbenO k t a t á si Hivatal
O k t a t á si Hivatal A versenyző kódszáma: 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA I. kategória FELADATLAP Munkaidő: 300 perc Elérhető pontszám: 100 pont ÚTMUTATÓ
RészletesebbenA trágyatelepek készitésének alapelvei. F. Engel: Landw. Bauwesen. Berlin, 1885. P. Parey. 327. 1.
A trágyatelepek készitésének alapelvei. F. Engel: Landw. Bauwesen. Berlin, 1885. P. Parey. 327. 1. A legkevesebb gazda van azon helyzetben, hogy a gazdaságában készült trágyát azonnal szántóföldjeire hordassa;
RészletesebbenÓbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet Gépgyártástechnológiai Szakcsoport
Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet Gépgyártástechnológiai Szakcsoport Forgácsolás és szerszámai 13. Gyalulás, vésés, üregelés
RészletesebbenElıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére
Tárgy: Beszámoló Békés Város 2007. évi környezeti állapotáról Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Ilyés Péter környezetvédelmi referens Mőszaki Osztály Véleményezı Pénzügyi Bizottság, bizottság: Szociális
RészletesebbenÉLŐ VÉRCSEPP ANALIZIS A sötétlátóteres élő vércsepp analízis rendszerint, igen mély benyomást gyakorol a páciensekre. Nem véletlenül, hiszen az
ÉLŐ VÉRCSEPP ANALIZIS A sötétlátóteres élő vércsepp analízis rendszerint, igen mély benyomást gyakorol a páciensekre. Nem véletlenül, hiszen az érintettek saját szemükkel láthatják a vérükben kimutatható
RészletesebbenTÁPLÁLKOZÁS ÉS TUDOMÁNY VIII. évfolyam 12. szám, 2007. december
Tisztelt Olvasó! A Táplálkozás és Tudomány címő hírlevél célja az, hogy az újságírók számára hiteles információkat nyújtson az egészséges táplálkozásról, életmódról, valamint a legújabb tudományos kutatási
RészletesebbenA minıségirányítási program 6. sz. melléklete
Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 35. Tel.: 283-0203 Fax:283-0203/117 Postacím: 1725 Budapest, Pf. 84 www.sisy.hu A KÖZALKALMAZOTTAK
RészletesebbenM E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!
Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli
RészletesebbenKonkrementumok. a szervezet egyes szerveiben képzıdött képletek nyálkahártyával bélelt üreges. 39. és álkonkrementumok.
Konkrementumok 39. Valódi és a szervezet egyes szerveiben képzıdött képletek nyálkahártyával bélelt üreges concrementum valódi konkrementumok Valódi konkrementumok a szervezetben, a nyálkahártyával bélelt
RészletesebbenM E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet 1085 Budapest, Horánszky u. 15.
Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet 1085 Budapest, Horánszky u. 15. M E G O L D Ó L A P írásbeli vizsga egészségügyi alapmodul természetgyógyászati képzéshez 2000. február 23. 2 TÁJÉKOZTATÓ az
RészletesebbenGÖDÖLLİ VÁROS KÖZLEKEDÉSI KONCEPCIÓJA
JAVASLATOK 1. KÖZÚTI HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI JAVASLATA 1.1. Javaslat az úthálózati funkciók fejlesztésére A Gödöllıt érintı országos hálózati elemek (gyorsforgalmi utak, országos fıutak) várható fejlesztése
RészletesebbenTöbbkomponensű rendszerek I.
Többkomponensű rendszerek I. Műszaki kémia, Anyagtan I. 9. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Többkomponensű rendszerek Folytonos közegben (diszpergáló, ágyazó
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 17. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. május 17. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS
Részletesebben8.B 8.B. 8.B Félvezetı áramköri elemek Unipoláris tranzisztorok
8.B Félvezetı áramköri elemek Unipoláris tranzisztorok Értelmezze az unipoláris tranzisztorok felépítését, mőködését, feszültség- és áramviszonyait, s emelje ki a térvezérlés szerepét! Rajzolja fel a legfontosabb
RészletesebbenM E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!
Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli
RészletesebbenM E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium
Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsga befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai
RészletesebbenM E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Vízvári László A minősítő beosztása: főigazgató M E G O L D Ó L A
RészletesebbenM E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!
Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli
RészletesebbenJÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615
JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA Budapest, XVIII. ker. Petıfi
Részletesebben