1.1. A túlélés szabályozáselméleti biztosítékai
|
|
- Lajos Kerekes
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 H-1. A vesemûködés alapjai 1.1. A túlélés szabályozáselméleti biztosítékai 1. Homeosztázis A belsô környezet kémiai stabilitásának megôrzése az egyes komponensek koncentrációjának szabályozása által. Jellegzetesen negatív feedback Pl. vér Ca 2+ koncentrációja 2. Adaptáció A szervezet optimális mûködését nem mindig a normálértékekhez történô feltétlen ragaszkodás szolgálja. Pl. vérnyomásszabályozás, hôszabályozás 3. Többcsatornás szabályozás Egy-egy paraméter vagy komponens védelmét általában több, részben független, szabályozó rendszer biztosítja. Pl. volumenreguláció
2 1.2. A vese homeosztatikus mûködése Miért van feltétlenül szükség a renális szabályozásra? Hôszabályozás verejtékezés Kihívások és megoldások Táplálkozás akcidentális bevitel hasmenés Légzés sav-bázis háztartás Víz NaCl Víz, ionok Belsô környezet CO 2 Extracelluláris tér K +, H + Ca 2+ Nincs tartalék: Na +, Cl -, víz Intracelluláris tér Pufferek Csont Vese Kiválasztás
3 1.3. A vese homeosztatikus mûködése A belsô környezet stabilitásának megôrzése A vérplazma legfontosabb paraméterei Na + = 142 mm Glukóz = 5 mm K + = 4.2 mm Fehérje = 70 g/l Cl - = 101 mm Urea = 5.5 mm HCO - 3 = 26 mm Foszfát = 1 mm ph = 7.4 Ca / Ca 2+ = 2.5 / 1.2 mm Renális szabályozás Isovolaemia (NaCl) Isotonia (H 2 O) Isohydria (H +, HCO - 3 ) Isoionia (K +, Ca 2+, foszfát) Sokféle funkció -> részben átfedô szabályozórendszerek -> kapcsolt szabályozás pl.: ozmo <-> volumen Na + -> H +, K + H + <-> K +
4 1.4. A vese további funkciói Transzportfunkció tápanyagok reabszorpciója fehérjék, aminosavak, cukrok idegen anyagok szekréciója gyógyszerek, mérgek bomlástermékek kiválasztása urea, NH 3, kreatinin, húgysav Endokrin mûködések eritropoetin kalcitriol vasoactiv anyagok termelése lokális és szisztémás hatások prosztaglandinok, kininek, renin -> angiotenzin II
5 1.5. A vesemûködés fô elvi lépései Filtrációs - reabszorpciós mechanizmus 1. Primer szûrlet készítése a plazmából = glomerularis filtráció (a veséken átáramló plazma 20%-a: napi 180 l) 2. A szûrlet összetételének változtatása a tubulusokban a szervezet igényei szerint a szabályozó rendszerek kontrollja alatt (napi 179 l folyadék reabszorpciója) 3. A végleges vizelet (napi 1 l) tárolása és kiürítése (myctio)
6 1.6. A vese makroszkópos szerkezete Kéreg Vesetok Kéreg-velô határ Vesemedence { Vena renalis Ureter Velô Arteria renalis Vesepapilla Vesepiramis
7 1.7. A vese érrendszere Arteria interlobaris Arteria renalis Arteria arcuata 5 Arteria interlobularis Peritubuláris kapilláris 5 Arteriola efferens 3 Arteriola afferens 2 Arteria interlobularis 4 Glomeruláris kapilláris Véna Vasa recta
8 1.8. A vese morfológiai és funkcionális egysége a nephron nephron = glomerulus + hozzátartozó tubulusrendszer Kéreg Összekötô szegmentum Juxtaglomerularis apparátus Corticalis gyûjtôcsatorna Distalis kanyarulatos csatorna Veseglomerulus Proximalis tubulus: - pars convoluta - pars recta Külsô velô Belsô velô Medullaris gyûjtôcsatorna Papillaris gyûjtôcsatorna Henle-kacs: - vékony leszálló szár - vastag felszálló szár - hajtûkanyar
9 1.9. Corticalis és juxtamedullaris nephronok Kéreg Corticalis nephron (85%) -glomerulus a kéreg felszínén -rövid Henle-kacs -hajtû a külsô/belsô velô határán -nincs vékony felszálló szár -peritubuláris kapilláris rendszer Külsô velô Belsô velô kéreg - velô határ Juxtamedullaris nephron (15%) -glomerulus a kéreg-velô határon -hosszú Henle-kacs -hajtû a vesepapilla magasságában -van vékony felszálló szár -vasa recta rendszer
10 1.10. A tubulusrendszer és az érrendszer viszonya Anyagkicserélôdés vér - tubulus tubulus - tubulus
11 1.11. Extrakció fogalma és értelmezése E = ( P a - P v ) / P a black box 0 < E < 1 P a P v P v meghatározása nehézkes!
12 1.12. Clearance fogalma és értelmezése U * V = P * C -> C = U * V / P (ml / min) C: az a virtuális plazmamennyiség, amely az adott anyagtól 1 perc alatt megtisztul. U = vizeletkoncentráció V = percdiurézis (ml / min) P = plazmakoncentráció C = clearance (ml / min) P v -t nem kell mérni! Pa P v U * V
13 1.13. Alapfogalmak RBF (renal blood flow) = 1200 ml / min (a Ptf 20%-a) RPF (renal plasma flow) = 670 ml / min RPF = RBF * (1 - Htc) ERPF (effective RPF) = 600 ml / min ERPF = RPF * 0.9 GFR (glomerular filtration rate) = 125 ml / min FF (filtration fraction) = 0.2 FF = GFR / RPF
14 1.14. A clearance és az extrakciós koefficiens viszonya A vesébe percenként belépô és azt elhagyó anyagmennyiségek (mg/min) P a *ERPF = P v *ERPF + U * V -> P a * ERPF - P v * ERPF = U * V -> P a * ERPF P v * ERPF (P a - P v ) * ERPF = U * V -> ERPF = (U * V) / (P a - P v ) / P a U * V (U * V) / P a ERPF = = C / E -> C = ERPF * E (P a - P v ) / P a 0 < C < 600 (ml / min)
15 1.15. A tubularis transzport szerepe ürített mennyiség (E) = filtrált (F) - reabszorbeált (R) + szekretált (S) U * V P a * GFR 1. ha U * V = P a * GFR -> tubularis transzport nincs 2. ha U * V < P a * GFR -> tubularis reabszorpció 3. ha U * V > P a * GFR -> tubularis szekréció Efferens arteriola Peritubuláris kapilláris Vena renalis F R S E Afferens arteriola Bowman tok Glomerulus Tubulus Vizelet
16 1.16. Anyagok csoportosítása E és C szerint E C C = ERPF * E ml / min ERPF Glukóz Inulin PAH C in = GFR C G = GFR - T mg / P G ha P G kicsi, akkor C G = 0 C PAH = GFR + T mpah / P PAH ha P PAH kicsi, akkor C PAH = ERPF T m = transzportmaximum (mg / min)
17 1.17. Clearance a koncentráció függvényében A C G és C PAH koncentráció-függô! Clearance (ml / min) Inulin PAH Plazma-koncentráció Glukóz 600 ml / min ERPF 125 ml / min GFR
A keringési rendszer szabályozása
fı szabályozási lehetıségek: A keringési rendszer szabályozása I. perctérfogat változtatása 1 perc alatt az egyik szívkamra által a nagyerekbe juttatott vérmennyiség a) pulzustérfogat (szívciklus alatti
RészletesebbenCV rendszer Diuretikumok
1. lap Definíció: azok a szerek, melyek növelik a vizelet tréfogatát Klinikumban a natriuretikumoknak van a legnagyobb jelentősége! ukat a nephron küülönböző szakszain fejtik ki (major diuretikumok mind,
RészletesebbenSZEGEDI EGYETEM FOGORVOSTUDOMÁNYI KAR. SZTE-ÁOK FARMAKOLÓGIAI ÉS FARMAKOTERÁPIAI INTÉZET IGAZGATÓ: Prof. Dr. Varró András MD, DSc
SZEGEDI EGYETEM FOGORVOSTUDOMÁNYI KAR SZTE-ÁOK FARMAKOLÓGIAI ÉS FARMAKOTERÁPIAI INTÉZET IGAZGATÓ: Prof. Dr. Varró András MD, DSc ÁLTALÁNOS FARMAKOLÓGIA Jegyzet III. éves fogorvostan hallgatók részére Írta:
RészletesebbenGyógyszertan farmakológia 1. Általános gyógyszertan. Szerzők: Brassai Attila Dóczi K. Zoltán Bán Erika-Gyöngyi
Gyógyszertan farmakológia 1. Általános gyógyszertan Szerzők: Brassai Attila Dóczi K. Zoltán Bán Erika-Gyöngyi 2012 1 Tartalomjegyzék A gyógyszertan tárgya és ágai... 2 A gyógyszer fogalma, farmakográfia...
RészletesebbenDefiniciók Biológiai v. eliminációs felezési idő Biliáris recirkuláció Vérátfolyási sebesség Kompartment Központi kompartment Diurnális variáció
Definiciók Biológiai v. eliminációs felezési idő (Biological half-life) Az az időtartam, amely alatt az anyavegyület vagy a metabolit koncentrációja a felére csökken a szervezetben v. adott folyadéktérben
RészletesebbenA mellékvesekéreg hormonjai. Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Élettani Intézet
A mellékvesekéreg hormonjai Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Élettani Intézet A mellékvese felépítése Fonyó: Orvosi Élettan, Medicina, Budapest, 1997, Fig. 32-1. A mellékvesekéreg hormonjai
RészletesebbenKÍSÉRLETES BIOLÓGIAI GYAKORLATOK
Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Gazdag Zoltán, Kerepesi Ildikó Kucsera Judit, Manczinger László, Pesti Miklós, Takács Krisztina, Uzsoki Boglárka, Vágvölgyi Csaba KÍSÉRLETES BIOLÓGIAI GYAKORLATOK
RészletesebbenMODERN ORVOSTUDOMÁNYI TECHNOLÓGIÁK A SEMMELWEIS EGYETEMEN
MODERN ORVOSTUDOMÁNYI TECHNOLÓGIÁK A SEMMELWEIS EGYETEMEN a Magyar Tudomány 2012. júniusi számának melléklete 511 A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítás éve: 1840 173. évfolyam 2012/6 Semmelweis
RészletesebbenA kánikulában különösen ügyelni kell a megfelelő folyadékbevitelre
A kánikulában különösen ügyelni kell a megfelelő folyadékbevitelre Az egészséges táplálkozás egyre nagyobb hangsúlyt kap mindennapi életünkben. A korszerű, kiegyensúlyozott étkezésen belül a megfelelő
RészletesebbenVeszélyes anyagok, veszélyes készítmények hatása időskorban (Az időskor toxikológiája)
Mottó: A hatodik kor Papucsos és cingár figura lesz: Orrán ókula, az övében erszény, Aszott combjain tágan lötyög a Jól ápolt ficsúrnadrág; férfihangja Gyerekessé kezd visszavékonyodni, Sípol, fütyül.
RészletesebbenA farmakokinetika és farmakodinámia alapvető kérdései
A farmakokinetika és farmakodinámia alapvető kérdései Dr. Lakner Géza members.iif.hu/lakner A gyógyszerek sorsa a szervezetben Gyógyszerészeti fázis hatóanyag felszabadulása a gyógyszerformulációból (szétesés,
RészletesebbenA gasztrointesztinális (GI) rendszer élettana, táplálkozásélettan
A gasztrointesztinális (GI) rendszer élettana, táplálkozásélettan A GI rendszer fő funkciói Mechanikai tevékenység (aprítás, keverés, továbbítás, egyenirányítás, tárolás, késleltetés) Szekréciós/kémiai
RészletesebbenKRÓNIKUS MÁJBETEGSÉGEK A MÁJMETABOLIZMUS KÁROSODÁSA
KRÓNIKUS MÁJBETEGSÉGEK A MÁJMETABOLIZMUS KÁROSODÁSA A máj központi szerepet játszik a metabolikus homeosztázis fenntartásában. Nem meglepő tehát, hogy klinikailag súlyos májbetegségek esetén a tünetek
RészletesebbenBIOLÓGIA EMELT SZINT 11. ÉVFOLYAM. 108 óra
BIOLÓGIA EMELT SZINT 11. ÉVFOLYAM 108 óra A középiskolai tanulmányok utolsó két évfolyamán az elvontabb ismeretek tanulmányozása, az összefüggések keresése és a kémiai, fizikai illetve földrajzi ismereteket
RészletesebbenA hasmenésre és a szájon át történő rehidrálásra vonatkozó kérdések
A hasmenésre és a szájon át történő rehidrálásra vonatkozó kérdések 1. Miért okoz a hasmenés óriási gazdasági veszteséget? A hasmenéssel összefüggő gazdasági veszteségek a gyógykezelés és a vizsgálat költségeiből,
RészletesebbenTÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA HÍRLEVÉL
TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA HÍRLEVÉL 6. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM 2013. NOVEMBER IDŐSKORI FOLYADÉKFOGYASZTÁS TISZTELT OLVASÓ! Az elmúlt évek során örömmel tapasztaltuk, hogy Önök közül egyre többen használták hírlevelünk
RészletesebbenTesti egészség fenntartása II. rész
Egészségügyi szakmacsoport Általános asszisztens Modulszám: 1.0/2328-06 Matlákné Csizmadia Györgyi Testi egészség fenntartása II. rész A Humán TISZK rendszerének továbbfejlesztése a Humán szakmák moduláris
Részletesebben1. Ismertesse az agrometeorológia növények életében betöltött szerepét! Mutassa be a talaj kialakulásának folyamatát!
1. Ismertesse az agrometeorológia növények életében betöltött szerepét! Mutassa be a talaj kialakulásának folyamatát! A különböző növényfajok eredményes termesztését az éghajlat elemei mind egyenként,
RészletesebbenA VÉRALVADÁS EGYES LÉPÉSEINEK MODELLEZÉSE
A VÉRALVADÁS EGYES LÉPÉSEINEK MODELLEZÉSE A véralvadás végterméke a fibrin gél, amely trombin hatására keletkezik a vérplazmában 2-4 g/l koncentrációban levő fibrinogénből. A fibrinogén 340.000 molekulasúlyú
RészletesebbenRENDSZER ÉS MODELL Ujfaludi László EKF Fizika Tanszék
Rendszerek RENDSZER ÉS MODELL Ujfaludi László EKF Fizika Tanszék A rendszer általánosan ismert és kiterjedten használt fogalom, például a szoba, ahol tartózkodunk, rendelkezik fűtési-, esetleg légkondicionáló
RészletesebbenVIZSGÁLJUK MEG A DOPPINGOLÁST EGY KICSIT KÖZELEBBRÕL ÁLTALÁNOSSÁGBAN! KÖZÉP SZINT
Harmonising the knowledge about biomedical side effects of doping VIZSGÁLJUK MEG A DOPPINGOLÁST EGY KICSIT KÖZELEBBRÕL ÁLTALÁNOSSÁGBAN! KÖZÉP SZINT 2. DIA: A Nemzetközi Doppingellenes Liga (WADA) a Nemzetközi
RészletesebbenKémiai és fizikai kémiai szakmai vizsgafeladatok
Felkészítés szakmai vizsgára vegyipari területre Kémiai és fizikai kémiai szakmai vizsgafeladatok II/14. évfolyam TANulói jegyzet A TISZK rendszer továbbfejlesztése Petrik TISZK TÁMOP-2.2.-07/1-2F-2008-0011
RészletesebbenÉLELMISZER vagy ÉLELMISZERIPARI TERMÉK?
Ha egy békát forró vízbe dobunk, az állat hanyatt homlok menekül. Ha azonban egy hideg vízzel teli fazékba tesszük, és lassan kezdjük el melegíteni, a béka megfő anélkül, hogy bármilyen menekülési reakciót
Részletesebben