Testi egészség fenntartása II. rész

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Testi egészség fenntartása II. rész"

Átírás

1 Egészségügyi szakmacsoport Általános asszisztens Modulszám: 1.0/ Matlákné Csizmadia Györgyi Testi egészség fenntartása II. rész A Humán TISZK rendszerének továbbfejlesztése a Humán szakmák moduláris képzésével, a humán értékrend és az esélyegyenlőség megvalósításával TÁMOP /1-2vF A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg ÚMFT infovonal: nfu@nfu.gov.hu

2

3 Matlákné Csizmadia Györgyi Testi egészség fenntartása II. rész

4 A kiadásért felelős: A projekt kedvezményezettje: Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium 1083 Budapest, Ludovika tér 1. Megbízásából: C-Vision Kft. Nyomdai kivitelezés: Ligatura Kft

5 Tartalomjegyzék Bevezetés 6 Az emberi test főbb szerkezeti elvei 8 Az emberi test felépítésének általános elvei 8 Tengelyek, síkok, irányjelzések 9 Tengelyek 9 Síkok 9 Irányjelzések 9 A szervezet felépítése 10 A sejt 10 A cytoplazma 11 Cytoplazmamátrix 11 Membránstrukturák 11 Membránnal nem rendelkező struktúrák 12 Plazmaticus incluziók 12 A szövet /histos/ 13 Hámszövet 13 A kötő- és támasztószövet 15 Az izomszövet 16 Idegszövet 17 A csontvázrendszer 19 Általános csonttan 19 A csont szerkezete: 19 A csontok alakjai, jellemzőik 20 A csontok összeköttetései 20 Izületek 21 Részletes csonttan 22 A koponya csontjai 22 A koponya üregei 24 Felső végtag csontjai 25 A felső végtag ízületei 26 Alsó végtag csontjai 27 Az alsó végtag izületei 28 Törzs csontjai 29 Az izomrendszer 32 Izmokról általában 32 Az izom /musculus/ fő részei 32 Az izom vérellátása 32 Az izmok osztályozása 33 Izomműködés 33 Részletes izomtan 34 Felső végtag izmai 34 Alsó végtag izmai 35 A törzs izmai 37 A fej nyak izmai 39 3

6 A szív felépítése, beidegzése, működése 40 A szív elhelyezkedése 40 A szív fő részei, üregei 41 Fal szerkezete 42 Szívbillentyűk 43 A szív beidegzése 44 Az erek 44 Az erekről általában 45 A nagy vérkör 46 A nagy vérkör artériái 46 Nagyvérkör vénái 48 A nagyvérkör 3 nagy vénás rendszerből tevődik össze: 48 Kisvérkör 50 Magzati vérkeringés 50 A perifériás vérkeringés jellemzői 51 Vérnyomás 51 A vér áramlási sebessége 51 A keringő vérmennyiség eloszlása 51 Az érrendszer működésének szabályozása Idegi szabályozás Kémiai szabályozás 52 A nyirokrendszer 53 A nyirok 53 Nyirokszervek 53 Nyirokcsomó 53 A szervezet legfontosabb nyirokcsomói 54 A mandula 54 A lép 54 Csecsemőmirigy 55 A vér 56 A vér alakos elemei 56 Vörösvértestek /erythrocyták/ 56 Vércsoportok 58 Fehérvérsejtek /leukocyták/ 59 Neutrofil granulocyták 59 Eosinofil granulocyta 59 Basofil granulocyták 59 Vérlemezkék /thrombocyták/ 61 Vérplazma 62 Véralvadás 63 A tápcsatorna szerkezete és felosztása 65 Felső szakasz 66 4 Szájüreg- Cavum oris 66 A szájüreg fontos képletei 66 Nyelv 66 Nyálmirigyek 67 A nyál 67

7 A fog 68 Emésztés a szájüregben 69 Torok 69 Nyelőcső 69 Az emésztőrendszer középső szakasza 70 A gyomor 70 A gyomornedv 71 Emésztés a gyomorban 72 A vékonybelek 72 A vékonybél szakaszai 73 A máj 73 A máj szerkezete 74 Máj feladata 74 Epehólyag 76 Hasnyálmirigy 76 Emésztés a vékonybélben 78 Az emésztőrendszer alsó szakasza 79 Vakbél 79 A vastagbél 79 Részei: 79 A vastagbél falszerkezete 79 Emésztés a vastagbélben 80 Végbél 80 A hashártya 81 Függelék 82 Ajánlott irodalom 82 5

8 BEVEZETÉS Tisztelt Tanuló! Ez a jegyzet az Egészségügyi Minisztérium által kiadott Központi Tanterv alapján készült. Az egészségügyi szakmacsoporton belül, az egészségügyi asszisztens tantervben megjelent egészségmegőrzés egészségnevelés egészségfejlesztés modulon belül az számú a testi egészség fenntartása részét képező anatómia-élettan tantárgy első egységének 20 órás tananyagtartalma kerül feldolgozásra. A modul az összes egészségügyi szakképzési csoporton belül alapmodulként szerepel. Az új kompetencia alapú moduláris szakképzés lehetővé teszi, hogy egészségügyi szakmacsoporton belül, az alapmodulok elsajátítása után, új egészségügyi szakmát választva, ebből a modulból eredményes vizsga letételével felmentés kérhető! A jegyzet az anatómia-élettan tananyagelem első fejezetét tartalmazza: Az ismeretek elsajátításával Ön képes lesz megérteni és alkalmazni tudását az egyes szervek, illetve szervrendszerek felépítésével és működésével kapcsolatban. Alkalmazható tudást szerez szakmájával kapcsolatban mind elméleti, mind gyakorlati szinten. A tanult szakmai ismereteknél: kórtan, immunitástan, mikrobiológia, pszichológia és még sok egyéb más szakterületen, kiválóan tudja majd alkalmazni anatómia-élettan tudását. A tananyag feldolgozásához elengedhetetlen a szakmai kommunikáción belül tanult latin nyelv ismerete és alkalmazása. A tananyag elsajátítása osztálykeretben, elméleti szinten történik, anatómiai demonstrációs eszközök segítségével. A tanulói jegyzet képanyagát tekintve az nagyrészt az anatómiai teremben használt eszközök segítségével készült. Javaslom az órán a szervek térbeli helyzetének megfigyelését, illetve a szerv kapcsolatát más szervekkel, szervrendszerekkel. Hogyan lehet könnyen és maradandó tudást szerezni? Aktívan kell részt venni az órán, a füzetben óravázlatot kell készíteni. A tanulói jegyzet elolvasása után, el kell olvasni a tananyaghoz kapcsolódó ismertetett szakirodalom fejezetét. Mindezek után, ki kell tölteni a munkafüzet azonos fejezetéhez kapcsolódó feladatokat. Sokat segít, ha saját rajzokat készít a megtanulandó témakörrel kapcsolatban és azt ellenőrzi a jegyzet ábrái segítségével és a hibákat kijavítja! Ha lehetősége van rá, érdemes kis csoportban tanulni. Alkalma nyílik arra, hogy kérdést tegyen fel, ellenőrizze a válasz helyességét, illetve más szemszögből is megvilágítást kapnak a megtanulandó ismeretek. Ha egyedül tanul, próbáljon a tananyaggal kapcsolatban kulcsszavakat keresni /úgynevezett memóriafogast készíteni/ és ennek segítségével elmondani a tananyagtartalmat. A biztos tudás alapja a folyamatos tanulás és az ismétlés. Az Anatómiát nem lehet vizsgaidőszakban néhány nap alatt megtanulni és reprodukálni! 6

9 Csak akkor válik a tudás tartóssá, ha a hosszú távú emlékezetbe kerül át! Jó tanulást és sikeres felkészülést kívánok! A tanulást kívánja elősegíteni és megkönnyíteni a következő jelmagyarázat: Ikon Jelentés A fejezet célmeghatározása. Figyelmesen olvasd el, így megismered a fejezet fókuszpontjait. Az ikon fontos, jól megjegyzendő, megtanulandó ismereteket jelez. Az ikon mellett olyan gondolatébresztő, kérdéseket, felvetéseket, problémákat találsz, amelyek megválaszolásával elmélyülhetsz a témában. Az ismeretek elsajátítását megkönnyítik a példák. Az ikon mellett érdekességeket, példákat, gyakorlati életből vett esetleírásokat találsz. 7

10 AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE A fejezet célja, megismertetni az emberi szerv, főbb szerkezeti elveit, a szervezet szerveződési szintjeit. Ezek az ismeretek elengedhetetlenek a további információk megértéséhez. A sejtek, szövetek alapvető sajátosságainak, élettani feladatainak ismerete nagyban megkönnyíti a szervek működésének megértését. AZ EMBERI TEST FŐBB SZERKEZETI ELVEI AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ELVEI 1. Az emberi test kétoldali részarányosságot /bilateralis szimmetria/ mutat. A középvonalba állított függőleges sík a testet tükörszerűen megegyező részre osztja. Ez azonban csak a fejlődés kezdeti szakaszában tökéletes, a további fejlődés folyamán többféle aszimetria alakul ki, különösen a mell-és hasüreg zsigeri szerveiben. Ezek miatt az emberi test külső idomaiban is eltérések láthatók 2. Szelvényezettség /metametria/ az a sajátosság, hogy a törzs hosszirányban egyforma összetételű részekből épül fel. Az emberi szervezetben ennek nagy része elmosódik. A csigolyákon, bordákon, mell-és hátizmokon, gerincvelői idegeken ismerhető fel. 3. Az ember törzse elölről hátrafelé kissé összelapított, így két felszín különböztethető meg rajra: elülső vagy hasi /ventrális/ és hátsó, háti /dorsalis/. Az elülső felszín a jelentősebb, mert itt helyezkednek el az érzékszervek, a légző-és emésztő rendszer bemeneti nyílásai, erre tekint az arcmimika. 4. Az emberi test fő részei: fej /caput/, nyak /collum/, törzs /truncus- (részei: mellkas, thorax, has, abdomen, medence pelvis), végtagok /extermitates/. 5. Az emberi test sejtekből és sejt közötti állományból épül fel. Az emberi testre a kétoldali részarányosság, bizonyos fokú szelvényezettség, elölről hátrafelé látható kismértékű összelapítottság jellemző. A test sejtekből és sejt közötti állományokból épül fel. Fő részei: fej, nyak, törzs, végtagok 8

11 TENGELYEK, SÍKOK, IRÁNYJELZÉSEK Tengelyek Az emberi testen három fő tengelyt vonhatunk: hossztengely, haránttengely és nyílirányú tengely. Síkok A nyílirányú /sagittális/ sík függőlegesen elölről hátra halad. A középvonalban haladó nyílirányú sík a középsík /medián/ sík. A homlokirányú /frontális/ sík a homlokkal párhuzamosan halad. A vízszintes /horizontális/ sík a látóhatárral párhuzamos, egyenes álláskor vízszintesen halad. Irányjelzések Az emberi testen való tájékozódást szolgálják. Az alábbi felsorolásban a leggyakrabban előforduló kifejezések találhatók! Jobb -dexter Bal -sinister Elülső -anterior Hátulsó -posterior Hasi -ventrális Háti -dorsalis Felső -superior Alsó -inferior Feji -craniális Farki -caudális Tenyéri -voláris Talpi -plantaris A törzshöz közelebb eső -proximális A törzstől távolabb eső -distális 9

12 A középsíkhoz közelebb eső -mediális A középsíktól távolabb eső-laterális Külső -externus Belső -internus A test felszínéhez közelebb eső -superficialis Mélyebben fekvő -profundus Hosszanti-longitudinális Haránt irányú -transversalis Három képlet közül a középső -medius Két hosszanti vonal közé eső harmadik intermedius Az emberi testen a pontos tájékozódás tengelyvonalak, síkok és irányok segítségével történik. Valamely szerv vagy szervrészlet vagy egy elváltozás pontos helyének megjelöléséhez mindháromra szükség lehet. A SZERVEZET FELÉPÍTÉSE A SEJT A sejt a soksejtű szervezetek szerkezeti alapja és működési egysége. A sejt sejt-magból és sejt közötti állományból épül fel. A sejtek alakja különböző lehet. Formájukat részben környezetük, részben működésük szabja meg. Nagyságuk is változó, de az emberi sejtek átlagos nagysága mikrométer között van. Az élő szervezetet felépítő anyag a protoplasma. A protoplasma legdifferenciáltabb formája a sejt /cellula/, mely egyben a legkisebb alaki és működési egység Fő részei: - cytoplasma - sejtmag /nucleus/ 10

13 A CYTOPLAZMA A cytoplasma részei: 1. Cytoplasma mátrix 2. Membrán struktúrák a. Sejthártya b. Granulált felszínű endoplazmaticus reticulum c. Sima felszínű endoplazmaticus reticulum d. Golgi-apparátus e. Mitokondriumok f. Lizoszómák g. Peroxiszómák 3. Membránnal nem rendelkező struktúrák a. Mikrotubulusok b. Filamentumok c. Centriolum d. Riboszómák 4. Plasmaticus inclusiók Cytoplazmamátrix A cytoplasmamártix vagy sejttest a sejtnek a magon kívüli része. Folyékony kolloidális rendszer, melynek nagy részét víz és a benne oldott szerves és szervetlen anyagok adják. Membránstrukturák A sejtet a külvilágtól elhatároló sejthártyának nagy szerepe van a sejt életében A sejtmembrán,(ilyen a sejthártya is!) speciális felépítésű, lipoproteid és félig áteresztő /semipermeabilis/ membrán rendszer. Ioncsatornái lehetővé teszik az ozmózist, amikor a kis molekulájú, vízben oldott anyagok, ionok, a hígabb közegből a töményebb irányába vándorolnak a koncentráció kiegyenlítődéséig A sejt rajta keresztül veszi fel a tápanyagokat a környezetből és adja le a bomlástermékeket. A cytoplasmába ágyazva különböző alakos elemeket találunk, ezeket közös néven sejtorganellumoknak nevezzük. Ide tartozik az endoplazmaticus reticulum Lehet sima felszínű, akkor méregtelenítő feladatokat lát el, ha szemcsés a felszíne az ott elhelyezkedő riboszómáktól, akkor fehérjeszintézist végez. (a sejtmagból odajutó génmásolatnak megfelelő aminosavakat kapcsolja össze fehérjelánccá). A Golgi apparátus azokban a sejtekben található nagyobb mennyiségben, amelyek váladéktermelést, mirigyszekréciót végeznek. A mitokondrium a sejtben a biológiai oxidáció színtere. A lebontáskor felszabaduló energiát ATP-ben tárolja, melyet szükség esetén képes felszabadítani. (ATP ADP AMP) Ezért nevezik a sejt energia központjának. Lizoszómák a sejten belüli emésztés legfontosabb tényezői. Különféle bontóenzimeket tartalmaznak, melyek részt vesznek a tápanyagok, az elöregedett sejtalkotók bontásában egyaránt. A lizoszómák ha kevés enzimbontó enzimet tartalmaznak, a szervezet nem képes a felvett tápanyagokat megfelelően lebontani. Így különböző raktározási betegségek, enzymopathiák alakulnak ki! 11

14 A peroxiszómák a legtöbb sejtben megtalálhatók. A máj és a vese sejtjei tartalmazzák nagy mennyiségben. Fő funkciójuk a zsírsavak lebontása. Membránnal nem rendelkező struktúrák Mikrotubulusok. A csillók és ostorok felépítésében vesznek részt, így a sejt mozgásában van szerepük. A filamentumok fehérjéből álló térhálózatot alkotnak, melyekkel a sejtműködés alapfeltételeit teremtik meg. A centriolumok a sejt nyugalmi helyzetében a sejtmag körül helyezkednek el. A centriolum és a körülötte elhelyezkedő cytoplazma alkotja a cytocentrumot, amely a sejt mozgását és osztódását irányítja. A cytoplazmában található riboszómák RNS-t és fehérjét tartalmaznak, és a fehérjeszintézis helyei. Plazmaticus incluziók A sejtnek a cytoplazmába ágyazott többnyire raktározott tápanyagokból álló alkotórészei. A sejtmag általában a sejt közepén, vagy excentrikusan helyezkedik el. Nagysága változatos, kb.5-25 mikrométer átmérőjű. A mag DNS gazdag és felelős a sejt anyagcsere irányításáért és osztódáskor az átörökítésért. A sejtmag részei. Maghártya, magnedv, magvacska, kromatinállomány. A sejt fő életjelenségei: Anyagcsere a környezetével aktív (energia-igényes) és passzív (ozmózis) anyagfelvételt és leadást folytat Növekedés (mennyiségi változás) és fejlődés (minőségi változás) jellemzi Osztódás. Ingerlékenység reagál a belső és külső hatásokra (pl. hőmérséklet, vegyhatás változás 1. ábra A sejtek sejtmagból és sejt közötti állományból állnak. A sejtmag a sejt osztódásáért felelős, míg a cytoplazmában olyan anyagok találhatók melye a sejt egyéb élettevékenységéhez, anyagcseréjéhez nélkülözhetetlenek. 12

15 A SZÖVET /HISTOS/ A magasabb rendű szervezetben az egyedfejlődés során a sejtek egyfajta funkció végzésére differenciálódnak. Az így elkülönült azonos alakú és működésű sejtek összessége a szövet. Négyfajta emberi alapszövet van: hámszövet, kötő-támasztó szövet, izomszövet, idegszövet Hámszövet A hámszövet testünk külső és belső felszínét borítja. Így a bőr felszíni rétegét, az emésztőrendszer, a légző- és a kiválasztórendszer nyálkahártyájának külső felszínét valamint üreges szerveink bélését alkotja. Sejtjei szorosan illeszkednek, nincs sejtközötti állománya, csak sejt közötti járatok vannak benne. Ereket, idegeket nem tartalmaz, ozmózissal táplálkozik az alatta lévő rétegből A sejtek alakja szerint megkülönböztetünk laphámot, köbhámot és hengerhámot, melyek lehetnek egyrétegűek és többrétegűek. Laphámot Köbhámot Hengerhámot A hámszövet működése szerint lehet: 2. ábra Fedőhám 1. Egyszerű felszínű hám. Ilyen található: a vér és nyirokerek belső felszínén -endothel savós hártyák belső felszínén -mesothel a húgyutak belső felszínén -urothelium 2. Differenciált felszínű hám Ilyen található: a bélcsatornában -cuticális hengerhám csillós hengerhám formájában a légutak, petevezetékek belsejében elszarusodó többrétegű laphám, ami a bőrt borítja 13

16 Pigmenthám Sejtjei festéket, melanint tartalmaznak. Ilyen található a szemgolyó falában, a retinában. Érzékhám Az érzékszervek falában található. Mirigyhám: A váladékot termelő hámsejtek tömörülve külön szerveket mirigyeket hoznak létre. A mirigyek által termelt váladék lehet a szervezet számára szükséges, hasznos: /secretum/, vagy tovább nem hasznosuló: /excretum/. Excretios: a verejtékmirigy, faggyúmirigy. Secretios mirigyeknek további két csoportja van: Exocrin (kivezető csöve van, és a váladékot a test külső vagy belső felszínére ürítik) Pl. nyálmirigyek 3. ábra Endocrin: (nincs kivezető csöve, a váladékukat, a hormonokat a vérbe ürítik. 1. Tobozmirigy /Glandula pinealis/ (hormonjával gátolja a korai pubertást) 2. Agyalapi mirigy /Hypophysis/ (az endocrin mirigyek karmestere ) 3. Pajzsmirigy /Glandula thyroidea/ (a lebontó anyagcsere serkentője) 4. Mellékpajzsmirigy /Glandula parathyroidea/ (Ca anyagcsere szabályozója) 5. Csecsemőmirigy /Thymus/ 6. Hasnyálmirigy /Pancreas/ (Langerhans szigetei a vércukor szabályozásban vesznek részt) 7. Mellékvese /Glandula suprarenalis/ (az elektrolit háztartás, a szénhidrát és a fehérje anyagcsere szabályozója, a steroidok segítségével) 8. Petefészek /Ovarium/ (nő) vagy Herék /Testis/ (férfi) A hámszövet testünk külső és belső felszíneit borítja. Négy típusa különíthető el: fedőhám, érzékhám, pigmenthám, mirigyhám 14

17 A kötő- és támasztószövet A kötőszövet általános jellemzői: Mindig sejtekből és sejt közötti állományból épülnek fel. Erekben, idegekben gazdag szövettípus Kötőszövet Felosztása és szerepei 1. Lazarostos. A bőr alatt és a szervek között található. Összeköttetés biztosító, védő, térkitöltő. Zsír lerakóhely is. 2. Tömött rostos kötőszövet, ínszövet. Kollagén rostjai szorosan tapadnak, nagy a húzási szilárdsága, inakat, szalagokat inas lemezeket alkotnak. 3. Speciális kötőszövetek: a) embryonális kötőszövet, mesenchyma, ebből fejlődik ki a többi kötő és támasztószövet b) Vér (sanquis) Folyékony a sejt közötti állománya, amit vérplazmának nevezünk c) Neuroglia, a központi idegrendszer kötőszövete d) Érett kocsonyás kötőszövet a köldökzsinórban és a fogpulpában található Támasztószövetek 1. Porcszövet Késsel vágható, rugalmas szövet. A porcsejtek hólyag alakúak, és általában csoportosan helyezkednek el. Ereket nem tartalmaz, diffúzió és ozmózis útján táplálkozik. A rostok mennyisége és eloszlása alapján három típusát különböztetjük meg. 1. Rugalmas porc, pl. fülkagylóban, orrban 2. Kollagén porc, pl. a gerinccsigolyák közötti porckorongok 3. Hialin vagy üvegporc, az izületi felszíneken 2. Csontszövet Az emberi test egyik legkeményebb szövete. Sejtjei az osteocyták, szilvamag alakú nyúlványos sejtek. Sejt közötti állománya szerves és szervetlen anyagokból épül fel. 15

18 Szervetlen része a víz és a hidroxilapatit illetve egyéb mészsók, melyek a csont szilárdságát biztosítják. Szerves anyaga az osszein, mely főzéskor enyvet ad és a csont rugalmasságát biztosítja. Ha teheted egy nyers csontdarabot, vagy egy fogat tegyél colába néhány napra! Az idő múlásával a csontból a szervetlen anyag kioldódik, a csont törékennyé válik, majd feloldódik. 3. Zsírszövet A szervezetben mindenhol megtalálható. A fehér zsírszövet főként a laza rostos kötőszövetekkel összekapcsolódva található, míg a barna zsírszövet nagyobb mennyiségben a csecsemőkben található, és a hőszabályozásban van szerepe. A fehér zsírszövet lehet stabil zsírszövet, mely mechanikai feladatot lát el és, éhezéskor sem tűnik el. Ilyen található a tenyéren és a talpon. A fehérzsírszövet másik formája a tápanyagraktárként szolgáló depó-zsír vagy labilis zsír. Ez főként a kötőszövetekben és az erekben található, éhezéskor mennyisége, nagysága csökken. A zsírsejtek számbeli növekedése két életkorban jelentős: kisgyermekkorban és serdülő korban. Túlzott táplálék bevitele esetén a zsírsejtek száma jelentősen megnő, mely a későbbiekben súlyos elhízáshoz vezethet. A kötő-és támasztószövet testünk leggyakoribb szövetfélesége, minden szervünkben megtalálható. Legfontosabb feladata a mechanikai behatásokkal szembeni védelem. Az izomszövet Az izomszövet összehúzódásra kontrakcióra képes szövet. Három fajtája van: Sima izomszövet Akarattól független, kis erőkifejtésre képes de nem fáradékony szövet, mely tartós munkavégzésre képes. A zsigerek, belső szervek falában található. 2. Harántcsíkolt izomszövet Akarattól függő, nagy erőkifejtésre képes, gyorsan fárad. Aktin és miozin adják a szöveti megjelenését. Vázizmainkat építi fel.

19 3. Szívizomszövet A harántcsíkolt izomszövet különleges formája. Akarattól független, nagy erőkifejtésre, tartós munkára képes. 4. ábra Az izomszövet összehúzódásra képes. Az izomrostok szerkezetétől és működésétől függően három típusa van: simaizom, harántcsíkolt izom, szívizom. Idegszövet A legdifferenciáltabb szövet, ami képes ingerek felvételére, ingerület létrehozására, vezetésre és válaszingerek képzésére. Anatómiai, élettani, genetikai, patológiai egysége a neuron. Jellemző még rá az egyirányú ingerületvezetés, amely a sejt testtől a végfácska felé halad. Osztódásra, regenerálódásra nem képes! Fő részei: Sejttest /perikarion/ Sejtmagjában kevés a DNS. A sejt magvacska RNS-ben gazdag, a plazmában tigroid rögök találhatók. Nyúlványok Idegnyúlványa az axon vagy neurit (tengelyfonal). Néhány mm-től akár 1 méter hosszú is lehet. Nagy többségüket hüvely veszi körül. Plazmanyúlványai a dendritek, mely több száz vagy ezer rövid nyúlványt is jelenthet. Végfácska /telodendrion/ az ingerület átadás területe 17

20 5. ábra Az ingerület átadás területe a synapsis. A synapsis részei Preszinaptikus terület (egy axon végződés, benne transzmittert tartalmazó hólyag, és feltűnően sok mitokondrium) Szinaptikus rés Posztszinaptikus terület (lehet neurocyta, dendrit vagy másik axon). Elektromosan nem ingerelhető! Gliaszövet 6. ábra Az idegrendszer támasztószövete. Sejtekből és azok nyúlványaiból áll. A pusztuló idegelemeket a gliasejtek fagocytálják és helyüket is gliaszövet foglalja el. A gliasejtek bizonyos anyagok felvételére képesek-vér-agy gát-, de az idegsejt feladatait nem képesek átvenni! Az idegsejt a legdifferenciáltabb sejttípus, mely osztódásra, regenerálódásra nem képes. Feladata az ingerület vezetése, feldolgozása, válaszinger képzése. 18

21 A MOZGÁS SZERVRENDSZERE A fejezet célja, megismertetni a mozgásrendszer részeit, azok működését! A fejezet megtanulása után képes lesz a mozgásrendszert, mint egységes egészet értelmezni és megérteni, hogy a működésében bekövetkező zavarok, hogyan befolyásolják a szervezet működését! A mozgás szervrendszeréhez tartoznak a csontok az izületek és a vázizmok. A csontok és az izületek adják a mozgásrendszer passzív részét, míg az izmok az aktívat. A CSONTVÁZRENDSZER ÁLTALÁNOS CSONTTAN Csontvázunk 206 csontból épül fel. Szerepei: mozgásrendszer passzív része, a test szilárd váza, védelmet biztosít a létfontosságú szerveknek (agyvelő, szív, tüdő, csontvelő, stb.) A csontot felépítő csontszövet egyszerre biztosít szilárdságot és rugalmasságot. A csontok fejlődése a magzati élet 2 hó végétől indul. Ebben az időszakban (egészen a növekedés befejeződéséig) a csontépítő sejtek /osteoblastok/ az aktívabbak, melyek a fiatal kötőszöveti sejtekből fejlődnek ki. A fiatal csontsejtek érett csontsejtekké alakulnak /osteocyta/ és hozzák létre a csontszövetet. Felnőttkorban egyensúlyba vannak az építő és csontbontó sejtek /osteoclastok/, majd idős korban ez utóbbiak aktiválódnak. A csont az életünk folyamán folyamatosan bontódik és épül újra. A maximális csonttömeggel éves korban rendelkezünk. (Testtömegünk 10-12%-a) A csont szerkezete: 1. Kemény, kéreg állomány /substantia compacta/. A csont külső része, tömött, szabad szemmel egyneműnek látszik 2. Szivacsos állomány /substancia spongiosa/. A kéreg alatt található, finom lemezkékből, gerendácskákból épül fel. Laza, levegős -nek tűnő, de igen erős, mert a csontra ható erővonalak irányába tömörül. 19

22 3. Járulékos alkotók Csonthártya /periosteum/- erekben gazdag kötőszöveti hártya, mely táplálja és védi a csontot valamint az idegellátását adja. A belső rétegét alkotó osteoblastok segítségével a csont vastagságbeli növekedését biztosítja. Csontvelő /medulla ossium/ o Vörös csontvelő, mely a csöves csontok végdarabjaiban és a lapos csontokban található. Itt képződnek a vér alakos elemei (kivéve a nyiroksejteket lymphocytákat) o Sárga csontvelő-csöves csontok közép részein van. Zsírraktár, de szükség esetén visszaalakul vörössé, és vérképzést végez Izületi porc, mely az ízfelszíneket borítja. A csontok alakjai, jellemzőik Hosszú csontok Rövid csontok Lapos csontok Szabálytalan csontok Felső, alsó végrész és hengeres középrészre oszthatók Igen változatos alakúak, szorosan illeszkednek Lapát vagy kagyló alakúak Egyik csoportba sem sorolható Végtagokon, bordáknál találhatók Kéz és lábtő csontok Koponyacsontok, medence csigolyák A csontok összeköttetései 1. Folytonos összeköttetések: a. Kötőszövetes varratok /sutura/ koponyacsontok között valamint a foggyökerek és a fogmeder között b. Porcos: -borda-szegycsont között c. Csontos- medencecsont (csípőcsont, ülőcsont és szeméremcsont összenövése) 2. Megszakított összeköttetés izület /articulatio/ 20

23 Az emberi testet 206 csont alkotja, mely nemcsak a szervezet szilárd váza, de védelmet is biztosít szerveink számára. A csont kemény kéregállományból, szivacsos állományból és járulékos alkotókból épül fel. A csontokat csoportosíthatjuk alakjuk (hosszú, rövid, lapos, szabálytalan csont) és összeköttetéseik szerint (folytonos és megszakított). Izületek Az izület fő részei: Izületi fej általában domború, hyalin porccal borított Izületi árok - általában a fejhez illeszkedően homorú, hyalin porc borítja Izületi rés, üreg. Igen szűk, benne pár csepp, súrlódást csökkentő folyadék. /synovia/ található. Izületi tok. A két vagy több csontvéget köpenyszerűen burkoló, kétrétegű védőburok Az izületek csoportosítása több szempont szerint történhet: 1. Az izületet alkotó csontok száma szerint a. Egyszerű, két csont alkotja b. Összetett, két csontnál több alkotja 2. Az izület alakja szerint a. Gömb b. Henger c. Tojás d. Nyereg 3. Az izületben létrejövő mozgások szerint a. Egyszerű izület, benn hajlítás /flexio/ és feszítés /Extensio/ jön létre. Pl. az ujjpercek. b. Kéttengelyű izületi mozgás. Hajlítás, feszítés és közelítés /adductio/ és távolítás /abductio/ Ilyen pl. a kéztőcsont és a kézközépcsont közti izület. c. Háromtengelyű vagy soktengelyű izület. Az előző kettő mellett az izületben forgómozgás /circumductio/ is létrejöhet. Ilyen soktengelyű izület a vállizület a csípőizület. A csont megszakított összeköttetése az izület. Az izületek biztosítják számunkra a különböző mozgásokat. 21

24 RÉSZLETES CSONTTAN A koponya csontjai A koponya két nagy részből áll: agykoponya és arckoponya Az agykoponya csontjai elsősorban annak üregét hozzák létre, de részt vesznek a szem-és az orrüreg határolásában is. Az agykoponya csontjait az alábbi táblázat foglalja össze. Agykoponya /cranium cerebrale/ Páros csontok Falcsont /Os parietale/ a koponyatető alkotásában vesz részt. Halántékcsont /Os temporale/ alsó része a halánték alkotásában vesz részt, itt található a külső csontos hallójárat. A nyílás mögött található a csecsnyúlvány. A csont koponyalapi része a sziklacsont /Pyramis/. Ennek belsejében található a középfül és a belső fül. Páratlan csontok Homlokcsont /Os frontale/. A homlokot az orrés szemüreg felső részét alkotja. Nyakszirtcsont /Os occipitale/ Nagyobb része a tarkó alkotásában vesz részt. Koponyaalapi részén található az öregluk /Foramen magnum. A két oldalán lévő ízfelszínen ízesül a nyakszirtcsont az I-es. nyakcsigolyával. Ékcsont /Os sphenoidale/. A homlokcsont mögött a koponyaalapon helyezkedik el. Középső részénél található a töröknyereg/ sella turcica/, ahol az agyalapi mirigy helyezkedik el. Az arckoponya csontjai főként az arcot alakítják ki, de részt vesznek a szem-az orr-és a szájüreg határolásában is ábra

25 Arckoponya /cranium viscerale/ Páros csontok Páratlan csontok Orrcsont /Os nasale/ az orr háti részét képezi. Rostacsont /Os ethmoidale/. A szem-és az orrüreg határolásában vesz részt. Felső vízszintes lemeze a rostalemez. Könnycsont /Os lacrimale/ Ekecsont /vomer/ Felső állcsont /Maxilla/ Az orrüreg két oldalán helyezkedik el. Ez alkotja az arc nagy részét, de részt vesz a szem-orr- és szájüreg határolásában is. A csont alsó nyúlványa fogmedri nyúlvány /processus alveolaris/. Ebben helyezkedik el a felső fogsor. A foggyökér a csont alveolusába esetenként az arcüregbe is benyomul. Állkapocscsont /Mandibula/. A halántékcsonthoz izületesen kapcsolódik. Ebbe a csontba beékelődve található az alsó fogsor. Járomcsont /Os zygomaticum/ Kiemelkedése a járomcsonti gomó, mely az arc jellegzetes alakját adja. Alsó orrkagyló /Concha nasalis inferior/ Szájpadcsont /Os palatinum/. A kemény szájpad és az orrüreg oldalának alkotásában vesz részt. Mivel a felső fogsor fog gyökerei az arcütegbe is benyúlhatnak, ezen fogak eltávolítása esetén megnyílhat az arcüreg. Ez súlyos fertőzést okozhat! Előfordulása esetén a sebet varratokkal kell egyesíteni a sebgyógyulásig. 23

26 8. ábra A koponya üregei Az arc és agykoponya csontjai a koponya üregeit határolják. Az arckoponya üregei a következők: Orrüreg /cavum nasi/ Szemüreg / orbita/ Szájüreg /cavum oris/ Agykoponya csontjai nagyobb üreget határolnak, amelybe az agyvelő helyezkedik el. A koponyalap lépcsőzetesen három részre tagolódik: elülső koponyagödör / scala anterior vagy fossa cranii anterior/ Középső koponyagödör /scala media vagy fossa cranii media/ Hátsó koponyagödör /scala posterir vagy fossa cranii posterior/ A koponyát arckoponyára és agykoponyára oszthatjuk. Csontjaik az arc és a fej formáját adják, és üregeket határolnak. 24

27 Felső végtag csontjai A felső végtag csontjai két csoportra oszthatók: a függesztő öv csontjai, amelyekkel a végtag a törzshöz kapcsolódik és a szabad felső végtag csontjai. A függesztő öv csontjai A szabad felső végtag csontjai Vállöv Felkar /brachium/ Alkar /antebrachium/ Kéz /manus/ 2 db kulcscsont /clavicula/ Egyik végével a szegycsonthoz, másikkal a lapockához ízesül. Felkarcsont /Humerus/ Proximális végrészén van a fej alatta az ún. sebészi nyak Orsócsont /radius/ Előrenéző tenyér esetén az I. ujj felőli részen helyezkedik el. Disztális részéhez kapcsolódnak a kéztőcsontok. Kéztőcsontok - 8 db carpus 2 db lapockacsont /scapula/ Oldalsó felső részéhez kapcsolódik a felkarcsont feji része. Háti felszínének kiemelkedése a lapockatövis /spina scapulae /ennek végrésze a vállcsúcs /acromion/ Singcsont /ulna/ Proximális része a könyökizületet alkotja. Kézközépcsont - 5 db metacarpus Ujjperccsont -16 db Phalanx az utolsó ujjperc a körömperc. 25

28 A felső végtag ízületei a. Vállizület A lapocka és a felkarcsont feje alkotja. Soktengelyű gömbizület, melynek összetartásában a vállizmok fontos szerepet játszanak. b. Könyökizület A felkarcsont disztális része és a két alkarcsont proximális végrésze alkotja. A könyökizületi mozgás biztosítja a tenyér felfelé és lefelé fordítását. c. A kéz izületei A kézen számos izület található. Legnagyobb jelentősége a hüvelykujj izületének van. Ez teszi lehetővé a hüvelykujj szembeállítását a többi ujjal /oppositio/. Gondolkodj! Milyen gyakorlati jelentősége van az oppositios mozgásnak? Nézz utána jellemző-e még valamelyik fajra! A felső végtagon megkülönböztetjük vállövet és a szabad felső végtag csontjait. A vállövet a kulcscsont és a lapocka alkotja. A szabad felső végtag csontjai: karcsont, singcsont, orsócsont, kéztő, kézközép és az ujjak. A felső végtag izületei a vállizület, könyökizület és a kéz izületei. 26

29 Alsó végtag csontjai Medenceöv Az alsó szabad végtag csontjai Medence (függesztőöv) comb Lábszár Láb- pes 2 db medencecsont /os coxae/ Szabálytalan alakú páros csont, melynek alkotásában a csípőcsont /os ilium/ az ülőcsont / os ischii/ és a szeméremcsont /os pubis/ vesz részt. A három csont életév körül csontosodik össze. A csípőcsont a medencecsont felső részét képezi, ez a csípőlapát. Felső széle s csípőtaraj, mely elől tövisszerűen végződik, elülső felső csípőtövis. Az ülőcsont a medencecsont hátsó alsó részét alkotja. Alsó és felső ága van, ami szögletben találkozik, itt található az ülőgumó. A szeméremcsont a medencecsont elülső alsó részét képezi. A kétoldali szeméremcsont a symphysis révén elöl összekapcsolódik Combcsont /Femur/ A szervezet legerősebb csontja Proximális részén található a gömb alakú fej, alatta pedig a nyak, ami a combcsont testével 125-os szöget zár be. Sípcsont /tibia/ Mediálisan helyezkedik el, ez a két csont közül a vastagabb. A csont test háromszög alakú, melynek elülső éle jól tapintható. Disztális részén helyezkedik el a belső bokanyúlvány /malleolus mediális/. Lábtőcsontok - 7db /Tarsus/ Közülük a két legnagyobb az ugrócsont / talus/ és a sarokcsont /calcaneus/. 1db keresztcsont /os sacrum/ A gerinc része, az 5 sacrális csigolya összecsontosodásával jön létre. Szárkapocscsont /Fibula/ A sípcsontnál vékonyabb, distális végrészén a külső bokanyúlvány / malleolus lateralis/ található. A két lábszárcsont összetartásában egy kötőszövetes lemez játszik szerepet. Lábközépcsont- /metatarsus/ 5 db. rövid csöves csont az ujjaknak megfelelően. A lábat alkotó csontok nem egy síkban helyezkednek el, ezért a lábon hoszszanti és harántboltozat figyelhető meg. Ez jelentősen megkönnyíti a járást, futást. Ujjperccsont /Phalanx/ Főleg az V. ujjon meglehetősen csökevényes. 27

30 Az alsó végtag izületei 1. Csípőizület /articulatio coxae/ A medencecsont külső felszínén lévő mély izületi árok az acetábulum és a combcsont feji része alkotja. Az acetábulum a combcsont fejének csaknem kétharmadát magába foglalj, ez biztosítja a csípőízület nagyfokú teherbíró képességét. Kóros körülmények között előfordul, hogy az acetabulum nem fejlődik ki elég mélyre. Ilyenkor felállásnál a combcsont feje felcsúszik az acetábulomból, a végtag rövidebb lesz. Ez az állapot a veleszületett csípőficam. Szűrővizsgálattal időben észlelhető és megfelelő kezeléssel jól gyógyítható, a végleges ficam elkerülhető. 2. Térdizület /articuláció genus/ Alkotásában a combcsont és a sípcsont és a térdkalács /patella/ vesz részt. A térdizület felépítése eltér a többi izülettől. Az izületi árok sekély, azt külső és belső porckorong egészíti ki. Az izület belsejében is található két izületi szalag, a keresztszalagok Az izület összetartásában szerepük van az oldalsó szalagoknak is, melyek megakadályozzák az oldalirányú elmozdulást. Ez a különleges felépítés és az izület fokozott igénybevétele eredményezi gyakori sérüléseit, porcleválást, szalagszakadást. 3. A láb izületei A lábon a kézhez hasonlóan sok izület található. A legjelentősebbek a felső és alsó ugróizületek. A felső ugróizületet a két lábszárcsont az ugrócsonttal alkotja, az alsót pedig az ugrócsont más lábtőcsontokkal. Az alsó végtagon megkülönböztetjük medenceövet és a szabad alsó végtag csontjait. A medenceöv kialakításában a medencecsont és a keresztcsont vesz részt. A medencecsontot a csípőcsont, az ülőcsont és a szeméremcsont alkotja. A keresztcsont a keresztcsonti csigolyákból alakul ki. Az alsó végtag csontjai: combcsont, sípcsont, szárkapocscsont, lábtőcsontok, lábközépcsontok, ujjpercek. A láb izületei: csípőizület, térdizület és a láb izületei. 28

31 Törzs csontjai 9. ábra A mellkas A mellkast a szegycsont a bordák és a hátcsigolyák alkotják. Hátul a bordák a csigolyákhoz izülettel kapcsolódnak a szegycsonthoz porcszövet köti őket. Belégzéskor a bordák emelkednek, a mellkas térfogata nő. Kilégzéskor lesüllyednek a mellkas térfogata csökken. Szegycsont /sternum/ Jellegzetes lapos csont a mellkas elülső részén. Felső része a markolat, melyhez szöglettel kapcsolódik a test. Alsó része a kardnyúlvány. A szegycsontnak az orvosi gyakorlatban is nagy jelentősége van. Leggyakrabban innen vesznek vörös csontvelőt, a szegycsontot használják a bordák számolására is. Újraélesztésnél a mellkasi compressió végzésekor kezünket a szegycsont testére helyezzük. Borda /costa/-12 pár (ebből 7 pár közvetlen, 3 pár közvetetten kapcsolódik a szegycsonthoz 2 pár nem kapcsolódik- ezek a repülő bordák) Hátul valamennyi borda a háti csigolyákhoz izülettel kapcsolódik, ezért tud a légző izmok hatására belégzéskor megemelkedni 29

32 10. ábra Csigolyák Csigolya /vertebra/ db szabálytalan alakú csont, amik a gerincoszlopot (columna vertebralis) hozzák létre. A csigolyákat az alábbi csoportokra oszthatjuk: Nyakcsigolya / vertebra cervicális/ 7 db. A nyakcsigolyák általános felépítésétől eltér az I-es /atlas/ és a II-es / axis/ csigolya felépítése. Ezek a fej tartására módosultak. Hátcsigolya / vertebra thoracica/ 12 db. Két kis ízfelszín található rajtuk, ahová a bordák feje ízesül. Ágyékcsigolya / vertebra lumbális/ 5 db. Keresztcsonti csigolya /vertebra sacralis/ 5 db. Az összecsontosodott csigolyák hozzák létre a keresztcsontot, mely ásó alakú, lefelé keskenyedő. Farkcsigolya /vertebra coccygea/ 3-5 db. A farkcsigolyák összecsontosodása hozza létre a farkcsontot, mely az emberben csökevényes. A csigolya részei: csigolyatest /corpus vertebrae/, mely elöl helyezkedik el. A testről hátrafelé húzódik a csigolyaív / arcus vertebrae/. A test és az ív között egy nyílás jön létre. Az egymás 30

33 11. ábra alatt elhelyezkedő csigolyák nyílásai a gerinccsatornát /canalis vertebrális/ alkotják, amelyben a gerincvelő található. A szomszédos csigolyák ízülettel kapcsolódnak egymáshoz. Két szomszédos csigolya között porckorong található /discus intervertebrális/. A gerinc összetartásában az ízületeken kívül a szalagok is szerepet játszanak. A gerincen jellegzetes hajlatok figyelhetők meg, melyek a két lábon járás következményei. A törzs csontjai két csoportra oszthatók: mellkara és csigolyákra. A mellkast a szegycsont a bordák és a hátcsigolyák alkotják. A db. ízületekkel és porcokkal kapcsolódó csigolya alkotja a gerincoszlopot. 31

34 AZ IZOMRENDSZER IZMOKRÓL ÁLTALÁBAN 12. ábra Vázizmaink a mozgásrendszer aktív részét adják, mert izületeket áthidalva, összehúzódásukkor elmozdulást váltanak ki. A vázizmokat harántcsíkolt izom építi fel. Testünkben körülbelül 350 izomcsoport van és testtömegünk mintegy %-át biztosítják. Az izom /musculus/ fő részei 1. Izom has: az eredés és tapadás közötti izom rész 2. Ín: ínszövetből álló, rugalmatlan, a húzóerőnek nagymértékben ellenálló rész 3. ínhüvely: a hosszabb ínaknál található megkönnyíti az ín elmozdulását 4. Izompólya: az izmokat beburkoló kötőszöveti réteg, mely vékony, fénylő hártya. Az izom vérellátása A vázizomzat gazdag hajszálérhálózattal rendelkezik, vérellátása igen jó. A nyugvó izomban a hajszálereknek csak kb. harmada van nyitva, s ez is elegendő a megfelelő vérellátás biztosítására. Működő izomzat esetén egyre több kapilláris nyílik meg, így biztosítva az izom számára a megfelelő tápanyag és oxigén ellátást. 32

35 Az izmok osztályozása Az izmokat több szempont szerint osztályozhatjuk: 1. Alakjuk szerint lehetnek Rövid izmok Hosszú izmok Széles izmok Gyűrűs izmok 2. Eredési helyük szerint Egyfejű izom Kétfejű izom /musculus biceps/ közelítő /adductor/ Szűkítő /sphinter/ Háromfejű izom /musculus triceps/ Négyfejű izom /musculus quadriceps/ 3. Működése szerint Hajlító /flexor/ és feszítő /extensor/ Távolító /abductor/ és közelítő /adductor/ Emelő /levator/ Izomműködés Megfelelő erősségű, küszöbinger hatására az izomhas összehúzódik. Minél erősebb az inger annál erőteljesebb az összehúzódás. Az összehúzódás lezajlása után egy rövid ideig az izom nem ingerelhető ez a refrakter stádium. Abban az esetben, ha az izmot egy másodpercen belül több mint 30 inger éri tartós összehúzódás, tetanusos contractio következik be. Ez az állapot addig tart, míg az izmot az ingerhatás éri vagy az izom el nem fárad. Izom összehúzódáskor az izomban lévő két fehérje természetű anyag az aktin és a miozin összekapcsolódik, aktomiozin alakul ki. Ehhez a folyamathoz energiára és Ca- ionra van szükség. Az izom a működéséhez szükséges energiát az Adenosin-trifoszfát /ATP/ lebomlásából nyeri. Az ATP-ről foszfátmolekulák szaladnak le, miközben energia szabadul fel. Az ATP visszaépítéséhez a szervezetnek glikogénre van szüksége. 33

36 A glikogén teljes elégetéséhez megfelelő mennyiségű oxigénre van szükség. Ennek hiányában a lebomlás csak tejsav szintig történik, s a felszaporodó tejsav izomlázat eredményez. A mozgásrendszer aktív részét az izmok adják. Az izmokat osztályozhatjuk alakjuk, eredési helyük, működésük szerint. A vázizomzat vérellátása igen jó. Működéséhez szükséges energiát az ATP lebontásából nyeri. RÉSZLETES IZOMTAN Felső végtag izmai Vállizmok Felkar izmai Alkar izmai Kéz izmai A vállizület körül helyezkednek el, fontos szerepet játszanak az izület összetartásában. Ide tartozik a deltaizom /m. deltoideus/ és a görgetegizom /m. teres/. A hajlító izmok elől helyezkednek el, közülük a legjelentősebb a kétfejű felkarizom /m. biceps brachii/. A feszítők hátul helyezkednek el. Itt egy jelentős izom van a háromfejű felkarizom /m. triceps brachii/. A felkar izmai a könyökizület mozgatásában játszanak szerepet. A hajlító izmok a tenyéri oldalon, a feszítők a kézháti oldalon találhatók. Mindkét izomcsoport felületes és mélyréteget alkot. A kézháti izmok ínhüvelybe futnak és az ujjperceken tapadnak. Az alkar izmainak feladata a kéz és az ujjak mozgatása. Elhelyezkednek tenyéri oldalon, a hüvelykpárnánál és a kisujjpárnánál. A felső végtag izmai négy csoportra oszthatók: vállizmok, felkar-, alkar izmai és a kézizmok. Ezen izmok a felső végtag mozgatásán kívül a végtag formájának kialakításában is szerepet játszanak, különösen a vállizmok és a felkar izmai. 34

37 13. ábra Alsó végtag izmai Csípőizmok Combizmok Lábszárizmok Lábizmok A csípőizmok külső és belső izmokra oszthatók. A belsőt két izomcsoport alkotja: a csípőizom /m. iliacus/ és a nagy horpaszizom /m. psoas major/. A combot hajlítják és kifellé rotálják, valamint rögzített alsó végtag mellett a törzset előre hajlítják. A külső csípőizomba a három farizom /m gluteus maxumus, medius és minimus/ tartozik. A farizmok jelentős szerepet játszanak az állásban, a járásban. A comb izmai három csoportban helyezkednek el. Elöl találhatók a feszítőizmok. Legjelentősebb a négyfejű combizom /m. quadriceps femoris/. A hajlító izmok a comb hátsó részén, míg a közelítő izmok a comb belső oldalán helyezkednek el. A lábszáron a sípcsont és a szárkapocs csont között találhatók a feszítő izmok. A hátsó oldalon elhelyezkedő hajlító izmok két réteget felületes és mély réteget alkotnak. A felületes réteg legjelentősebb izma a háromfejű lábszárizom /m. triceps surae/. Ez az izom adja a lábszár jellegzetes alakját, a vádlit. Az izom alul erős ínba az Achilles ínba megy át. A lábszár külső oldalán a szárkapocsi izmok találhatók, melyek a lábboltozat fenntartásában vesznek részt. A talpon három csoportban helyezkednek el: az öregujjpárna, a kisujj-párna és a talpközép izmait adják. 35

38 Az alsó végtag izmai a következők: csípőizmok, combizmok, lábszárizmok és lábizmok. Ezen izmok segítségével történik a törzs és az alsó végtag mozgatása. 14. ábra 36

39 A törzs izmai Mellizmok A mellkas felületes izmai közé tartozik a nagy mellizom /m. pectorális major/, mely a mellkas jellegzetes alakját adja. Alatta található kis mellizom. A harmadik felületes izom az elülső fűrészizom. Ez az izom teszi lehetővé a kar vízszintes fölé emelését. Mélyebben fekvő izmai a bordaközti izmok /m. intercostális/ és a rekeszizom /diaphragma/. Ezek az izmok a légzésben vesznek részt. A külső bordaközti izom a nyugalmi légzésben, míg a belső csak erőltetett kilégzéskor működik. A két nemben a bordaközti izmok eltérő mértékben vesznek részt a légzésben, ez nemhez kötött veleszületett tulajdonság. Rekeszizom mellüreget a hasüregtől légmentesen elválasztó, kupola alakú izom. Legfontosabb feladata a légzésben való részvétel. Szerepet játszik a hasprés kialakításában. Fontos képletek haladnak át rajta, aorta, nyelőcső, alsó üres véna a bolygóideg, a mellvezeték és a truncus sympaticus. hátizmok Felületes csoportjába tartozik a csuklyás izom /m. trapesius/ és a széles hátizom /m. latissimus dorsi/. A csuklyás izom felső széle birkózókon, súlyemelőkön megerősödik, ez adja a nyak jellegzetes formáját. A mély hátizmok kisebb-nagyobb izomcsoportokból állnak. Működésük eredmény a gerinc merevítése. A tarkóizmok a fejet hátraoldalra hajlítják. Hasizmok A hasfalat több, főleg lapos izom alkotja. Az egyenes hasizom /m. rectus abdominis/ a középvonal két oldalán elhelyezkedő páros izom. Az izomrostok között találhatók a külső és belső ferde hasizmok valamint a haránt hasizom. A haránt és ferde hasizmok rostjai elől széles inas részt alkotnak, körbefogják az egyenes hasizmot és középen összefonódva a fehér vonalat /linea alba/ hozzák létre. A hasizmokat alul ferdén a lágyékcsatorna /canalis inguinális/ fúrja át. Férfiakban az ondózsinór, nőkben a kerek méhszalag található itt. A hasizmok a törzset előrehajlítják, az alsó végtagot emelik. Állandó tónusukkal a hasüregi nyomás fenntartói, férfiaknál pedig a légzésben is részt vesznek. A törzs izmait a mellizmok, hasizmok, és a hátizmok alkotják. A mellizmok és férfiak esetében a hasizom is a légzésben játszik szerepet. A hátizmok a gerinc merevítését és a fej hajlítását biztosítják. A hasizmok a törzset hajlítják az alsó végtagokat emelik, és fenntartják a hasüregi nyomást. 37

40 15. ábra 16. ábra 38

41 A fej nyak izmai Fejtető izmai Rágóizmok Mimikai izmok Nyakizmok Fejsisakba sugárzik a homlok-, a fül körüli- és a tarkóizom Ide tartozik a rágóizom / m. massater/ a külső és belső a röpizmok /m. pterygoideus externus et internus/ és a halántékizom /m. temporális/. Az álkapocs lefelé húzásával a rágást biztosítják. Szerepet játszanak a száj nyitásában zárásában és a beszédben is. Szem száj és az orr körüli izmok tartoznak ide. Ezen izmok az arcon lévő nyílások szűkítésével védőfunkciót látnak el, de a hangulati állapot kifejezői is. Egy részük a beszédben is szerepet játszik. A felületes nyakizmok közé tartozik a platysma, mely szervezetünk egyetlen bőrizma. (Ez az egyetlen izom a szervezetben, ami bőrön tapad) A fejbiccentő izom / m. sternocleidomastoideus/ a fejet mozgatja, de kóros esetben légzési segédizomként is működhet. A nyakizmok elülső csoportjai nyelvcsont feletti és alatti izmokra oszthatók. Ezek az izmok a nyelésben és a száj nyitásában vesznek részt. A mély nyakizmok a nyak két oldalán helyezkednek el. A nyak hajlítása mellett kisegítő légző izomként is működnek. A fejizmokat mimikai és rágóizmokra oszthatjuk. Ezen izmok az arc mimika kialakításában, a rágásban és a beszédben játszanak szerepet. A nyakizmok egy része légzési segédizomként is működik. 39

42 A KERINGÉS SZERVRENDSZERE, A VÉR A SZÍV, AZ EREK, ÉRRENDSZEREK A fejezet célja bemutatni a keringési rendszert. Áttekintést adni: a szív elhelyezkedéséről Részeiről, falszerkezetéről, Megismerni a szívbillentyűk szerepét Megérteni a szív működését, beidegzését A SZÍV FELÉPÍTÉSE, BEIDEGZÉSE, MŰKÖDÉSE A SZÍV ELHELYEZKEDÉSE A szív /cor/ kúp alakú, izmos szerv a mellüreg elülső, alsó részében a két tüdő közötti gátor üregben /mediastinumban/, a középvonaltól 2/3 részt balra toltan helyezkedik el. Csúcsával /apex cordis/ a rekeszizom kötőszöveti lemezén támaszkodik. Elölről a szegycsont védi ábra

43 18. ábra A SZÍV FŐ RÉSZEI, ÜREGEI A kúpformának megfelelően megkülönböztethetünk rajta lekerekített csúcsot és alapi részt. A szívet egy körbefutó barázda pitvari (alapi felül helyezkedik el) és kamrai (szívcsúcsi alul helyezkedik el) részre osztja. A kamrákat kívülről egy hosszanti barázda különíti el. A körkörös és a hosszanti barázdában futnak a szív saját erei, a coronáriák, melyek végartériák. Nézz utána, mit jelent a végartéria kifejezés! Mi ennek a gyakorlati jelentősége? Középen található a szív sövény /septum cordis/ mely a szívet -a megszületéstől,- két, egymással nem közlekedő félre osztja. A szívbillentyűk a vérnek egy irányba történő áramlását biztosítják! Megkülönböztetünk vitorlás billentyűket, melyek a pitvar-kamrai határon helyezkednek el, és zsebes billentyűket, melyek a nagyerek szájadékában vannak. Ha teheted, vágj ketté egy csirke, illetve egy sertés szívet! Figyeld meg, milyen részek láthatók rajta! 41

44 19. ábra A jobb szívfél a kis vérkör, a bal szívfél a nagy vérkör működtetését végzik. Mindkét szívfél egy pitvarra és egy kamrára tagolódik, melyeket a vitorlás billentyűk választanak el. A szív ennek megfelelő négy üregre tagolódik: a két vékony falú pitvarra és a vastagabb falú kamrákra. A pitvarokba ömlenek a szívbe vezető nagyvénák, onnan a vér a kamrákba jut. Jobb pitvar (fala 2 mm vastag) a jobb kamrával a jobb vénás szájadékon át közlekedik, az átfolyást a háromhegyű vitorlás billentyű szabályozza. A jobb pitvar elülső része háromszögletűen kinyúlik, ez a szív jobb fülcséje. A jobb kamra (fala 5 mm vastag) átmetszetben félhold alakú. A bal pitvar (fala 2 mm vastag) nagyjából kocka alakú. Bal pitvar a bal kamrával a bal vénás szájadékon át közlekedik, az átfolyást a kéthegyű vitorlás billentyű szabályozza. A bal pitvar előre kinyúló része a szív bal fülcséje. A bal kamra fala a legvastagabb (kb. 1 cm), mert a nagyvérkör működtetését végzi. Átmetszetben kör alakú üreg. FAL SZERKEZETE Kívülről a szívburok / pericardium/ védi. Ez egy kétrétegű, savós hártya, melynek zsigeri és fali lemeze van. A két lemez közötti résben /cavum pericardii/ pár ml. folyadék található, mely csökkenti az izommunka közbeni súrlódást. Szívizom /myocardium/ speciális izomszövet, mely a harántcsíkolt izomszövet különleges formája. Megkülönböztetünk benne munkaizomrostokat és specifikus izomzatot, mely az ingerképző és ingerületvezető rendszer része. 42

45 A szívizom működésének jellemzői: - Akarattól függetlenül működik - Nagy erőkifejtésre képes - Fáradhatatlan - Minden küszöb feletti ingerre maximális összehúzódással válaszol- minden vagy semmi törvény - Nem tetanizálható - Külső ingetek nélkül is működik -automácia Legbelső rétege a szívbelhártya /endocardium/, tükörsima, vékony, kötőszövetes lemez. Kettőzete alkotja a vitorlás billentyűket. SZÍVBILLENTYŰK A vér megfelelő irányú áramlását a szívben a billentyűk biztosítják. A billentyűket a szívbelhártya kettőzete hozza létre. Fajtái: vitorlás vagy csúcsos billentyű és a zsebes vagy félhold alakú billentyűk. A vitorlás billentyűk a pitvar - kamrai szájadékban találhatók. A jobb oldalon a háromhegyű billentyű, /valvula tricuspidális/ a baloldalon a kéthegyű /valvula bicuspidális/ billentyű figyelhető meg. Vitorlás billentyű részei: Vitorla (háromszög alakú, alapja a pitvar kamrai szájadék széléhez rögzül, a csúcsa a kamra felé szabadon áll) Szemölcsizom (a kamra belső felszínéről szemölcsszerűen kiemelkedő képlet) Ínhúr (a szemölcsizmot köti össze a vitorlával) A vitorlás billentyűk engedik a vért a pitvarból a kamrába áramolni, vissza NEM! A félhold alakú vagy zsebes billentyű: a kamrákból kiinduló nagyerek szájadékában, az aortában és az artéria pulmonálisban találhatók. Mindkét érben 3-3 billentyű van. A billentyűknek alsó, vastagabb és felső, vékonyabb része van. Tasakjaik a keringés irányába néznek. A zsebes billentyűk engedik a kamrából kiáramlani a vért az erekbe, vissza NEM! A szívbillentyűk a vérnek egy irányba történő áramlását biztosítják! Megkülönböztetünk vitorlás billentyűket, melyek a pitvar-kamrai határon helyezkednek el, és zsebes billentyűket, melyek a nagyerek szájadékában vannak. Gondolkodj! Mi történik akkor, ha a billentyűk elégtelenül működnek? Mi lehet ennek a következménye? 43

46 A SZÍV BEIDEGZÉSE A szív beidegzése speciális, kettős rendszerrel rendelkezik: 1. Szíven belüli / intracardiális/ ami önállóságot automáciát biztosít. Ezen belül megkülönböztetünk: saját ingerképző rendszert Ennek részei: Sinus csomó, mely a jobb pitvar falában található Pitvar-kamrai /atrio-ventriculáris /-csomó His köteg (A pitvar/kamrai sövényben) saját ingerület vezető rendszert Ennek részei: 2.db. Tawara szár (a sövény jobb és bal oldalán Purkinje rostok (végelágazás a kamrák falában) 2. Szíven kívüli /extracardiális/ szabályozás. Vegetatív idegrendszer - sympatikus hatása fokozza a szívizom összehúzódásainak számát tachycardiát okoz - parasympatikus hatás, melyet a X. agyideg közvetít, csökkenti a szív összehúzódásainak számát, bradycardiát eredményez. Ezt a hatást reflexekkel is kiválthatjuk, például szemgolyó nyomása, garatfal ingerlés, gyomorgödör nyomása, stb. A vér kémiai anyagai ugyancsak befolyásolják a szív működését Hormonok: Adrenalin és Thyroxin tachycardizál A serum Kálium ion emelkedése bradycardiát, esetleg szív megállást okoz. A szív munkáját ciklikusság jellemzi. Kamrai összehúzódás /systole/ alkalmával pitvari elernyedés / dyastole/ van. Ezt a ciklikusságot kívülről csak EKG-készülékkel tudjuk nyomon követni, ellenőrizni, regisztrálni. 44 AZ EREK

47 AZ EREK AZ EREKRŐL ÁLTALÁBAN A vérerek három csoportba oszthatók: 1. Verőér /artéria/ 2. Visszér /véna/ 3. Hajszálér /capilláris/ Az erek fala három rétegből épül fel: Legbelső rétege a belhártya /intima/ Középső rétege /media/, az egyes értípusokban változó felépítésű Külső rétege /adventicia/ erenként és testtájanként változó vastagságú. Az érfal belső felszínét endothelsejtek borítják. Ezek szerepet játszanak abban, hogy élettani körülmények között a vér nem alvad meg. A középső réteg a három értípusban eltérő! Az artériákban simaizom és rugalmas rost alkotja, melynek az ér lumenének változtatásában van szerepe. A capillárisok középső rétege vékony egyrétegű kötőszövet. A vénák esetében ez kollagénrostokban gazdag rostköteg sima izomszövettel. 20. ábra 45

48 Artéria, véna és kapilláris 21. ábra A NAGY VÉRKÖR A nagy vérkör feladata az oxigén és tápanyag dús vér eljuttatása a szervezet sejtjeihez, ahol végbemegy a belső gázcsere, és a vénás vér visszaszállítása a szívbe. A nagy vérkör artériái A nagy vérkör a bal kamrában kezdődik. Innen indul ki az aorta. Először felfelé húzódik, mint felszálló aorta /aorta ascendens/. Majd ív alakban elölről-hátra felé halad, aortaív / arcus aortae/ ezután a gerinc előtt balra lefelé fut /aorta descendens/, áthalad a rekeszen, végül a IV. ágyéki csigolya magasságában kettéoszlik a két közös csípőverőérre. A felszálló aortából, a zsebes billentyűk szájadékánál ered a szív saját koszorús ere, az /arteria coronaria dextra et sinistra/ Az aortaívnek 3 ága van. 46

49 1. Fej-kar artéria / Truncus brachiocephalicus/ Eredése után kevéssel két ágra oszlik: a, jobb oldali kulcscsont alatti artéria / arteria subclavia dextra/ mely ágat ad az agy és a gerincvelő vérellátásához. A kulcscsont alól kilépve, mint hónaljárki artéria /art. axilláris/ halad tovább. A felkar belső oldalán, mint art. brachialis, a könyökhajlatban két ágra oszlik art. radialis, és art. ulnaris. Ezek az artériák haladnak le a kézig. b, jobb oldali közös nyaki verőér / artéria carotis communis dextra/ Az art. carotis communis dextra a nyakon húzódik felfelé, kötőszövetes hüvelyben, A pajzsporc felső szélénél belső /art. carotis interna/ és külső /art. carotis externa/ nyaki verőérre oszlik. Az art. carotis communis látja el a nyak, a fej, és az agyvelõ jobb oldali részét. 2. A bal oldali közös fejverőér /art. carotis communis sinistra/ a nyak bal oldalán húzódik, szintén két ágra oszlik, külső és belső nyaki verőérre, a nyak, a fej, és az agyvelő bal oldali részét látja el vérrel 3. A bal kulcscsont alatti artéria /arteria subclavia sinistra/. A bal felső végtagra húzódik, ágai megegyeznek a jobb kulcscsont alatti artéria ágaival. A leszálló aorta ágai: 1. Mellkasi aorta /aorta thoracalis/ Fali és zsigeri ágai vannak, a fali ágai ellátják a mellkas falát, a zsigeri ágak a mellüreg szerveit/ a szív kivételével/ látják el vérrel. 2. Hasi aorta /aorta abdominalis/. A fali ágai látják el a hasfalat. Zsigeri ágai páros és páratlan csoportba sorolhatók. A páros zsigeri ágak a hasüreg páros zsigereit látják el vérrel. Vese artéria /arteria renális/ Mellékvese artéria /arteria suprarenális/ Petefészek vagy here atréria / Artéria ovarica illetve artéria testiculáris/ A páratlan zsigeri ágak: Truncus coeliacus, a hasüreg felső részében (rekeszizom alatti) lévő zsigereket táplálja Arteria hepatica-máj, Arteria gastrica- gyomor, arteria lienalislép, arteraia pancreatica- hasnyálmirigy Felső bélfodri arteria / Artéria mesenterica superior/ leszálló vastagbélig látja el a vékony-, illetve vastagbeleket artériás vérrel. Alsó bélfodri arteria / Artéria mesenterica inferior/ a vastagbelek vérellátója. 47

50 3. Közös csípőverőér A IV. ágyéki csigolya magasságában a hasi aorta jobb és bal oldali közös csípőverőérre /arteria iliaca communis dextra et sininstra/ oszlik. A kismedence határán belső és külső csípőverőérre oszlik: A belső csípőverőér / arteria iliaca interna / látja el fali ágaival a kismedence falát, zsigeri ágával a kismedence zsigereit. A külső csípőverőér / arteria iliaca externa/ az alsó végtagra lép ki. Először a combon, mint artéria femoralis, majd az adductorcsatornán a térdhajlatba kerül artéria poplitea. Végül két ágra oszlik, az artéria tibialis anterior és az artéria tibialis posterior. A arteria tibiális anterior a lábfejen az artéria dorsalis pedisben végződik. A nagyvérkör artériái további, kisebb ágakra oszlanak végül a szervezetben és a szövetekben hajszálérhálózatot alkotnak. A capillárisok falán keresztül megtörténik a gázcsere és az anyagcsere. A hajszálérhálózat egyre nagyobb vénákká szedődik össze. A nagyvérkör artériás rendszere a bal kamrából indul ki a feszálló aortával. Az aortaív után a leszálló aortával folytatódik. A leszálló aortának két szakasza van: mellkasi és hasi aorta. A hasi aorta a jobb és baloldali közös csípőverőérre oszlik, mely folyamatosan egyre kisebb artériákban folytatódik a lábon. Nagyvérkör vénái A nagyvérkör 3 nagy vénás rendszerből tevődik össze: 1. Alsó üres visszér /véna cava superor/ 2. Felső üres visszér / véna cava inferior/ 3. Kapuvisszér / véna portae/ 1. véna cava superior rendszer Ez a szervezet rekesz fölötti részének vénás vérét gyűjti össze. A felső végtagon felületes és mély vénák találhatók. A mély vénák mindenütt az artériákkal együtt futnak. A felületes vénák közvetlenül a bőr alatt helyezkednek el, soványabb egyéneken jól láthatók. A felületes vénák közül a véna cephalica a végtag külső oldalán halad felfelé, míg a belső oldalon a véna basilica található. A két véna a könyökhajlatban anasztomózist alkot, ez a vena mediana cubiti. Ebbe a 48

51 vénába adják leggyakrabban az intravénás injekciót. A fej és a nyak vénás vérét a v. jugularis interna hozza, összeömlik a véna subclaviával, így jön létre a vénás szöglet /angulus venosus dexter et sinister/. Utána, mint vena brachiocephalica dextra et sinistra a mellüregben összeömlik így hozza létre a v.cava.superiort, ami a jobb pitvarba ömlik 2. A véna cava inferior rendszer Ez gyűjti össze az alsó végtagok, a kismedence, páros zsigeri szervek vénás vérét. Az alsó végtag vénái szintén felületes és mély vénák s a mély vénák arteriákkal együtt haladnak. Legnagyobb felületes vénái a véna saphena magna és a véna saphena parva. Mindkét vénán gyakran alakulnak ki vénás tágulatok varixok. A IV ágyéki csigolya magasságában alakul ki a véna cava inferior törzse a véna iliaca communis dextra et sinistra összeömlésével. Kialakulása után a gerinc előtt annak jobb oldalán halad, majd a rekesz alatt szorosan hozzáfekszik a máj alsó felszínéhez. Itt felveszi a máj vénás vérét, ezután a rekeszt átfúrva a jobb pitvarba ömlik. 3. A véna portae rendszere A páratlan hasi zsigerek vénás vérét gyűjti össze. A hasnyálmirigy feje mögött alakul ki, a véna mesenterica inferior, a superior, és a véna lienalis összeömlése révén. A máj felé halad, a májkapun belépve a máj állományába hajszálérhálózatot képez. Így véna portea rendszernek két hajszálérhálózata van, egyrészt a páratlan hasi szervek falában, másrészt a máj állományában. A keringésnek ezt a formáját nevezzük portális keringésnek. A májban lévő hajszálérhálózat révén közvetlen kapcsolatba kerül a májsejtekkel, majd újra összeszedődik, és mint véna hepatica a vena cava inferiorba ömlik. A véna portea tehát nem ömlik közvetlenül a szívbe, tápanyag dús vért szállít, két hajszálérhálózattal rendelkezik. A véna portae rendszer fontos anastomosisban (összeköttetésben) van a nyelőcső alsó harmadának vénáival köldök körüli hasfali vénákkal. A végbél körüli vénákkal Májbetegségekben a portális nyomás fokozódik, ezért alakul ki az oesophagus varix (nyelőcső véna tágulat) illetve a caput medusae (hasfali vénák medúzafejszerű tágulata) a köldök körül illetve a végbél körüli vénák tágulata az aranyér. A nagy vérkör tehát a bal kamrából indul az aortával, mely biztosítja a szervek oxigén dús vérrel való ellátását. A jobb pitvarba ömlik az alsó és a felső üres visszér, melyek széndioxidban gazdag vért szállítanak 49

52 Kisvérkör A kisvérkör a jobb kamrából indul a tüdő verőérrel /artéria vagy truncus pulmonalis/. Eredése után két ágra oszlik artéria dextra et sinistra. Az artéria pulmonálisok széndioxidban gazdag vér szállítanak a tüdőbe. Ott egyre kisebb ágakra oszlanak s a léghólyagokban hajszálérhálózatot alkotnak, ahol lezajlik a gázcsere. A hajszálérhálózatból egyre nagyobb vénák szedődnek össze, végül a négy véna pulmonális lép ki a tüdőből, amik a szív bal pitvarába ömlenek. A kis vérkör a jobb kamrából indul ki. Feladata a vénás vér eljuttatása a tüdőbe, ahol megtörténik a gázcsere. A felfrissült, oxigénben gazdag vért visszaszállítja a szív bal pitvarába. Magzati vérkeringés A magzati vérkeringés jelentősen eltér a születés utánitól. Az eltérés oka, hogy a magzat tápcsatornájának, tüdejének, veséjének feladatát a méhlepény közvetítésével az anyai szervezet látja el. A magzati és az anyai vér nem keveredik, mivel a két vért a méhlepény többrétegű boholyfala választja el. A tápanyagok, vérgázok, salakanyagok diffúziója a boholyfalon keresztül történik. A placentából a köldökzsinóron keresztül a vena umbilicális viszi a friss vért a magzatba. Ez a véna a magzat májához fut, ahol két ágra oszlik: Az egyik ág belép a májba és ott capillarizálódik, a másik ág megkerüli a májat és egy anasztomózison keresztül ductus vensus Arantii a véna cava inferiorba kerül. Ez azt is jeleni, hogy a magzati életben tisztán arériás vért csak a máj kap, a többi szervhez, így a szívbe is kevert vér kerül. A vena cava inferior a vért a jobb pitvarba szállítja. A jobb pitvarból a vér a magzati életben két irányba áramlik: egy része a pitvar- kamrai szájadékon a jobb kamrába kerül, míg másik része a nyitott forámen oválén keresztül a bal pitvarba áramlik. A jobb kamrából a vér a truncus pulmonálisba jut. A magzati életben a truncus pulmonális és az aorta ív között anasztomózis alakul ki. Ez a Botallo vezeték /ductus Botalli/ Ezen keresztül a vér egy része a tüdő megkerülésével közvetlenül az aortába jut. A truncus pulmonálisba maradt vér eljut a tüdőbe (ahol a magzati életben nincs gázcsere) majd a véna pulmonálisokon keresztül visszajut a bal pitvarba. A bal pitvarból a kevert vért az aortába áramlik. A vér ezután a Ductus Botallin keresztül érkező vérrel együtt a nagyvérkörnek megfelelően áramlik tovább. A magzat vérét a belső csípőverőérből eredő két artéria, az artéria umbilicális juttatja vissza a placenta magzati részébe. Születés után a köldökzsinórt lekötik, és átvágják. Ezzel megszűnik az összeköttetés a magzat és a placenta között. Az első légvételek hatására a nyomásviszonyok megváltoznak. A foramen oválét egy billentyű zárja le és záródik a Botallo vezeték és a ductus venosus is. Ezzel kialakul a születés utáni életre jellemző keringés. 50

53 A magzati vérkeringés eltér a születés utánitól. A kapcsolatot az anya és a magzat szervezete között a méhlepény biztosítja. Tisztán oxigén dús vért csak a máj kap, a többi szervhez kevert vér kerül A bal és jobb pitvar a forámen oválén keresztül közlekedik egymással. A tüdő artériából a vér a Botallo vezetéken keresztül az aortába kerül. A perifériás vérkeringés jellemzői A vér rugalmas falú csőrendszerben kering, aminek előnyei a következők: A szívnek a vért csak a nagyerek kezdeti szakaszába kell bepréselni, a vér továbbjutását már az erek rugalmassága biztosítja. Systole után az artériákon végigfutó tágulat a pulzushullám, mely a kamra systoléval szinkron és csontos alap feletti artériákon jól tapintható. Dyastole közben is folyamatos a keringés, ami szintén a rugalmas érfalnak köszönhető. Vérnyomás A vérnyomást két tényező a szív munkája valamint a perifériás ellenállás határozza meg. A perifériás ellenállás a vér áramlásával szemben kifejtett ellenállás, melyben a perifériás erek összátmérője, az erek rugalmassága, a keringő vér mennyisége és a vér viszkozitása játszik szerepet. A vérnyomás az érfal különböző szakaszain eltérő. A legmagasabb az aorta kezdeti szakaszán és a periféria felé haladva folyamatosan csökken. A nagy mellkasi vénákban már negatív nyomás, szívóhatás érvényesül. Ez elősegíti a pitvarok vénák felüli telítődését. A vérnyomást leggyakrabban a felkar artériáján az artéria brachiálison mérjük, s két értéket határozunk meg. A magasabb érték a systolés érték, az alacsonyabb a dyastolés. A vér áramlási sebessége A vér áramlási sebessége a vérnyomáshoz hasonlóan a különböző érszakaszokon eltérő. Az aortában a legnagyobb /30cm/mp/ és a kisebb erek felé haladva fokozatosan csökken. A kapillárisokban már csak /0,05cm/mp/. Ez a lassú keringés lehetővé teszi a gázcserét, valamint a tápanyagok leadását és a salakanyagok felvételét. A vénákban a keringési sebesség ismét növekszik. A keringő vérmennyiség eloszlása A keringő vérmennyiség nem egyenletesen oszlik el, hanem a szervezet szükségleteinek megfelelően. Az adott időpontban a felesleges vér a vérraktárakban májban, lépben tárolódik. A nem működő szervek artériái szűkülnek, csökken a szerven átáramló vér mennyisége. A szervek működésekor annak erei kitágulnak, keringése fokozódik, szükség esetén a vérraktárakban lévő vér is a keringésbe kerül. 51

54 Az érrendszer működésének szabályozása A megfelelő értónus fenntartása és a szervek megfelelő vérellátásának biztosítása bonyolult szabályozó mechanizmusok, idegi és kémiai szabályozás révén valósul meg 1. Idegi szabályozás Idegi szabályozása nyúltvelőben lévő érmozgató /vasomotor/ központon keresztül valósul meg. A központból a kis artériákhoz vegetatív idegek jutnak, melyek az ér átmérőjét szabályozni képesek. Az érszűkítő hatású rostok a vegetatív idegrendszer szimpatikus részéhez, míg az értágítók a paraszimpatikus részhez tartoznak. A vasomotor központ működését befolyásoló tényezők: Idegrendszer más területeiről származó ingerek Vasomotor központon átáramló vér O 2 tartalma Átáramló vér hőmérséklete Az aortában és az arteria carotis comminus falában lévő mechano-baroreceptorok ingerülete, melyek az érfal feszülését érzékelik. 2. Kémiai szabályozás A szabályozásnak ez a módja független a vasomotor központtól. A vérben lévő kémiai anyagok az erek simaizom sejtjeire közvetlenül fejtik ki hatásukat. Ezt a következő táblázat szemlélteti! Értágító hatású anyagok Acetilkolin Hisztamin Szerotonin Érszűkítő hatásúak Adrenalin Renin-angiotensin Vazopresszín Bradikinin Szénsav Az értónus szabályozásának zavara esetén alakul ki a magas vérnyomás betegség /hypertonia/. A szabályozás összetett voltával magyarázható az is, hogy ugyan az a vérnyomáscsökkentő gyógyszer az egyik betegnél hatásos, míg a másiknál hatástalan 52

55 A NYIROKRENDSZER A nyirok A nyirok /lympha/ a nagyvérkör hajszálérhálózatának területén képződő folyadék, ami a vérplazmából származik. Gyengén lúgos vegyhatású, plazmafehérjéket és zsírokat tartalmaz. A kapillárisokban uralkodó vérnyomás nagyobb, mint a plazma ozmózisos nyomása, ezért a plazma egy része a kapillárisfalon keresztül a szövetközti térbe kerül. A nyirok termelődését befolyásoló tényezők: A kapillárisban lévő vérnyomás A kapillárisfal áteresztő képessége A plazma fehérjetartalma Nyirokkeringés zavara esetén a termelődött nyirok a sejtek között marad. Ez az érintett testrész jelentős megnagyobbodásával jár, lymphoedéma alakul ki. Ez a jelenség a nyirokkeringés rendezésével, gyógy-masszírozással kezelhető. Nyirokszervek A termelődött nyirok a szövetközti résekben található. Onnan a kesztyűujjszerűen vakon kezdődő nyirokkapillárisokba kerül, melyek nyirokerekbe szedődnek össze. A nyirokerek útjában nyirokcsomók találhatók, melyekből lymphocyták kerülnek a nyirokba. Minél több nyirokcsomón halad át a nyirok, annál több lymphocyta kerül bele. A nyirokerek nyiroktörzsekbe szedődnek össze, melyek végül a szervezet legnagyobb nyiroktörzsébe, a mellvezetékbe/ ductus thoracicus/ ömlenek. A mellvezeték a rekeszt átfúrva a bal vénás szögletnél ömlik a vénás keringésbe. Nyirokcsomó Bab alakú, változó nagyságú képletek. A felületesen elhelyezkedők a bőr alatt jól tapinthatók. Domború részén ömlenek be az odavezető nyirokerek / vas afferens/, homorú oldalán pedig a kilép az elvezető nyirokér /vas efferens/. A nyirokcsomót kívülről kötőszövetes tok veszi körül. Szöveti szerkezete alapján a nyirokcsomó kéreg és velőállományra tagolódik. A kéregállományban nyiroktüszőket /folliculusokat/ találhatunk, melyekben lypmphocyta képzés zajlik. A belül elhelyezkedő velőállomány területén tágult sinusok találhatók. Ezekben a RES-hez tartozó fagocitáló sejtek helyezkednek el. Így a nyirokcsomók a szervezet védekező mechanizmusában többféle funkciót is betöltenek. 53

56 A szervezet legfontosabb nyirokcsomói A felső végtag nyirokcsomói elsősorban a hónaljárok területén találhatók. Összegyűjtik a felső végtag az elülső mellkasfal és az emlő nyirkát. A fej nyirokcsomói elsősorban az álkapocs alatti háromszögben találhatók. Nyaki nyirokcsomók. A fejbiccentő izom előtt helyezkednek el. Ide húzódnak a torok területén lévő nyirokerek is. Mellüregi nyirokcsomók. Főleg a mellüregi szervek kapujában találhatók. Hasüregi nyirokcsomók. A hasüregi szervek kapujában valamint az aorta két oldalán helyezkednek el. Az alsó végtag nyirokcsomói. A comb felső részén valamint a combtőben helyezkednek el. A mandula A mandulák /tonsilla/ hámmal borított nyirokszervek. Állományukban lymphocytákat termelő nyiroktüszők találhatók. A mandulák a szervezetben az orr-garat tájékon, a szájpadnál és a nyelvgyök állományában helyezkednek el. A manduláknak is a fertőzésekkel szembeni védekezésben van szerepük. Fertőzések esetén a nyirokcsomókban illetve a mandulákban a fehérvérsejt termelés fokozódik, az érintett nyirokcsomó megnagyobbodik. Végtagokon keletkezett sérülést követően a végtagon piros csík jelenhet meg. Ez a nyirokerek útján terjedő fertőzésre utal, mely Nem egyenlő a tetanusszal! A lép A lép /lien/ kékesvörös színű, puha tapintású, páratlan szerv, mely a hasüreg bal felső részében közvetlenül a rekesz alatt a bordáktól védetten helyezkedik el. A lépet vékony, sérülékeny tok veszi körül. Szöveti szerkezete alapján fehér és vörös állomány különíthető el rajta. A fehér pulpa a lép vázát képezi. Erek, sinusok s a nyiroktüszőkhöz hasonló Malpigi-testek építik fel. A vörös pulpát a sinusokban lévő vér alkotja. A két különböző állomány adja a lép feladatát is: lympocyták képzése, immunvédelem, vér raktározása, kiöregedett vagy károsodott vörösvértestek, thrombocyták kiszűrése, lebontása. 54

57 Csecsemőmirigy A csecsemőmirigy /thymus/ a mellüregben, közvetlenül a szegycsont mögött helyezkedik el. Szöveti szerkezete alapján nyirokszerv, de belső elválasztású funkciója is van. A szerv két lebenyből áll. Szöveti szerkezete az élet folyamán jelentős változásokon megy át. A magzati élet első hónapjaiban csak hám jellegű sejtek alkotják, majd később megjelennek a nyiroksejtek is benne. Legnagyobb fejletségét csecsemő- és gyermekkorban éri el. A pubertás idején sorvadásnak indul, helyét nagyrészt zsírszövet foglalja el. A thymusban zajlik a T-lymphocyták érése, így a szerv a celluláris immunitásban vesz részt. Ha a csecsemőmirigy a felnőttkorra nem sorvad el, és tovább működik, az a szervezetben betegséget, súlyos izomgyengeséget eredményezhet. A szövetek területén képződő nyirok nyirokkapillárisokba, nyirokerekbe kerül. Mielőtt a nyirok a nagyvérkör vénáiba kerülne legalább egy nyirokcsomón is áthalad. A szervezet nyirokcsomói és nyirokszervei fontos szerepet játszanak a fertőzések elleni védekezésben. 55

58 A VÉR A vér /sanguis/ a kötőszövethez hasonlóan sejtekből és sejt közötti-állományból áll, de sejt közötti állománya folyékony. A test súlyának hozzávetőlegesen 1/12-ed részét adja, mennyisége 5-5,5 liter. A vérsejteket alakos elemeknek, a közti állományt vérplazmának nevezzük. A két rész viszonya 45% alakos elem és 55% vérplazma. Ez a százalékos megoszlás a haematocrit érték. Az alakos elemeket három sejttípusba soroljuk: vörösvértestek, fehérvérsejtek, vérlemezkék. A VÉR ALAKOS ELEMEI Vörösvértestek /erythrocyták/ Az alakos elemek közül ezek száma a legnagyobb. Felülnézetben korong alakúak, átmetszetben súlyzó vagy piskóta formájúak. Normális értéke férfiak esetén: 4,5-5,9 x10 12 nőknél: 4,0-5,6 x10 12 A vörösvértest képzése, élettartama A magzati élet 7. hónapjáig májban és a lépben képződnek, majd ez fokozatosan áttevődik a vörös csontvelőbe. Érési fokozatai az Erytroblast és a reticulocyta, melyek még sejtmaggal rendelkeznek. Az érési folyamat során a sejtmag fokozatosan eltűnik és alakul ki az érett vörösvértest az erythrocyta. Képződésükhöz haemopoetikus rendszer kell. A heamopoetikus rendszer külső és belső faktorból áll. Külső- extrinsic faktorok Aminosav Ásványi anyagok: vas, réz, magnézium, mangán Vitaminok: C, B12, folsav Belsõ- intrinsic faktorok Egészséges csontvelő. Apoerythein, melyet a gyomor fundus környéki sejtjei termelnek, és a B12 felszívódásához szükséges. Erythropoetin, melyet hypoxiás állapotban a vese sejtjei termelnek és a csontvelőben fokozott vörösvértest képzést indít el. 56

59 Ha a vörösvértestek száma vagy haemoglobin tartalma csökken vérszegénység /anaemia/ alakul ki. Mint a fenti táblázatból is látható a vérszegénység többféle ok miatt jöhet létre. Az érett vörösvértestek élettartama a vérben kb.: 120 nap. A reticulocytáké 60 nap Élettani szerepük: haemoglobin tartalmuk miatt O 2 és CO 2 felvétele, szállítása, leadása, ezen kívül fontos szerepet játszanak a vér állandó vegyhatásának biztosításában. A hemoglobin molekula hem és globin részből épül fel. A globin fehérje, mely két-két azonos szerkezetű fehérjeláncból épül fel. A hem két vegyértékű vasat tartalmazó festékanyag, mely az oxigént közvetlenül köti meg. Amikor a vörösvértest eljut a tüdőbe a hemoglobinjában lévő vas oxigént vesz fel, laza reversibilis kötéssel megköti. Ezzel oxihemoglobiná alakul át. Az elöregedett vörösvértestek a lépben és a nyirokcsomókban esnek szét. A felszabaduló haemoglobin kétféle vegyületté alakul át: 1. Indirect bilirubinná 2. biliverdinné Az indirect bilirubin és a biliverdin útját a szervezetben a következő táblázat foglalja össze! Indirect bilirubin Biliverdin Mindkettő a májba kerül A májból az epefesték a patkóbélbe kerül. A máj újra haemoglobinná alakítja Egy része tovább Visszaszívódik a vérbe s ott halad a bilirubin formájába jelenik meg. bélrendszerben Vesén áthaladva urobilinogénként, Szterkobilinként a a vizelet színanyaga lesz széklet színét adja Fokozott vörösvértest pusztulás esetén a vérben a bilirubin szint megemelkedik, sárgaság /icterus/ alakul ki. Az alvadás gátlóval levett vérben a vörösvértestek pénztekercs szerűen összetapadnak és egy idő után, lesüllyednek. Ez a vörösvértest süllyedés. Normális értéke 6-8 mm/ óra. A vérplazmában lévő fehérjék, bomlástermékek, enzimek felszaporodása a vérsejtsüllyedést fokozza. A vér folyékony kötőszövet, mely vérplazmából és alakos elemekből áll. Az alakos elemek közül a vörösvértestek feladata az oxigén és a széndioxid szállítása. A vörösvértestek a csontvelőben képződnek, képződésükhöz többfajta anyag szükséges. 57

60 Vércsoportok A vércsoport tulajdonságokat a vörösvértestek hordozzák. Mai ismereteink szerint többféle vércsoportrendszer van Ezek közül kettőnek az AB0- rendszernek és az Rh rendszernek van kiemelt jelentősége. AB0-vércsoportrendszer A vörösvértestek felszínén antigén tulajdonságú anyagok találhatók, melyek A és B-vércsoport antigének /agglutinogének/. Annak függvényében, hogy ezek az anyagok a vörösvértestek felszínén megtalálhatók-e négyféle fő vércsoportot tudunk megkülönböztetni: A, B, AB, 0. A fő vércsoportokon belül alcsoportok is vannak, pl. A1, A2, B1. A plazmában ugyanakkor antitest jellegű anyagok, izohemagglutininek találhatók. Ezek már megszületéskor a plazmában vannak, de csak olyan agglutinin lehet a plazmába, ami nem lép reakcióba a vörösvértesten lévő agglutinogénnel. Ennek megfelelően az AB0 vércsoportrendszer elemeit a következő táblázat szemlélteti: Vércsoport megnevezése Vörösvértesten lévő agglutinogén Plazmában lévő agglutinin A vércsoport A agglutinogén B agglutinin B vércsoport B agglutinogén A agglutinin AB vércsoport AB agglutinogén Nincs 0 vércsoport Nincs AB agglutinin Rh-vércsoportrendszer Macacus rhesus majom vörösvértesteivel nyulakat immunizáltak, melynek hatására a nyulakban ellenanyagok képződtek. Ezek az ellenanyagok a majmom vörösvértesteivel reakcióba léptek, s azokat kicsapták. Ezek az ellenanyagok azonban nem csak a majmok vérével léptek reakcióba, hanem az emberek kb. 85%-nak vörösvértesteit is kicsapták. A majomvörösvértestek és ezen egyének vörösvértestjei tehát azonos antigén tulajdonságú anyagot tartalmaznak. Azon egyéneket, akikben ez az antigéntulajdonság megtalálható, Rh-pozitívak, akikben nem található Rh-negatív csoportba tartoznak. (Az Rh jelölés a Rhesus majom nevéből származik) Az újabb kutatások igazolták, hogy az Rh pozitív tulajdonságot a D agglutinogén adja. Ezzel az agglutinogénnel szemben a plazmában nincs ellenanyag. A D-antigén jelentőségét az adja, hogy amennyiben Rh-negatív egyén szervezetében D antigénnel rendelkező vörösvértest kerül, az ellen a szervezet ellenanyagot termel. A termelődött ellenanyagot a vörösvérsejteket károsítja. Vérátömlesztéskor, illetve minden egyéb szövet és szervátültetéskor fontos a szövődmények elkerülése végett mind az adó, mind a kapó vércsoportját meghatározni. Csak csoport azonos vért, szövetet lehet átültetésre használni! 58

61 Fehérvérsejtek /leukocyták/ Haemoglobint nem tartalmazó, színtelenek sejtmaggal rendelkező sejtek. Alakjuk változatos, nagyságuk 5-20 mikrométer közötti. Élettani körülmények között a fehérvérsejt szám: 6-8 x 10 9 /l között változik. A fehérvérsejtek két csoportba sorolhatók: Granulocyták Agranolocyták Granulocyták Nagyobbak, mint a vörösvértestek, plazmájukban szemcsék, granulumok találhatók, melyek speciális festéssel jól láthatóvá tehetők. A vörös csontvelőben képződnek, és érnek ahonnan a vérbe és a szövetekbe kerülnek, ahol még néhány napig élnek. A keringő vérben nem teljesen érett granulocyták is találhatók, ilyen a fiatal alak - Jugend forma és a pálcika alak - stáb forma. Az érett granulocytákat szemcsenagyságuk és festődésük alapján három csoportba oszthatjuk: Neutrofil granulocyta Basofil granulocyta Eozinofil granulocyta Neutrofil granulocyták Magja általában három lebenyből áll, plazmájukban apró, lila szemcsék láthatók. A szervezet fertőzése elleni védekezésében játszanak fontos szerepet. A szöveti károsodás helyén a hajszálerek megnyíló résein keresztül amöboid mozgással átlépnek az érfalon, és a baktériumokat vagy kisebb idegen anyagokat fagocitálják. (bekebelezik) A genny nem más, mint a helyileg összegyűlt és a fagocitózis során elpusztult fehérvérsejtek tömege. Eosinofil granulocyta Súlyzó alakú a magvuk, szemcséik savas festékkel pirosra színeződnek Allergiás állapotokban és bélférgességben szaporodnak meg a vérben. Szemcséikben szerotonin, hisztamin, prosztaglandin található Basofil granulocyták Plazmájukban nagy kék szemcsék láthatók, magjuk kevésbé lebenyezett. Véralvadásgátló anyagot tartalmaznak. A csontvelőből kiszabadulva 6 órán belül emigrálnak az érpályából és kötőszövetbe telepednek. 59

62 Agranolocyták A fehérvérsejtek másik nagy csoportját az agranolcyták képezik. Ebbe a csoportba tartoznak a nyiroksejtek, lympocyták és a monocyták. Monocyták Legnagyobb fehérvérsejtek. (nagyságuk mikrométer) Magvuk rendszerint nagy, bab alakú, plazmájuk szemcsementes. A vörös csontvelőben képződnek, majd onnan a vérbe jutnak. A vérből kilépve a különböző szervekhez jutnak, ahol makrophag sejtekké alakulnak. Emiatt nevezik moncyta-makrophag rendszernek. Fagocitáló képességük révén vesznek részt a szerezet fertőzésekkel szembeni védekezésében, az elpusztult vagy károsodott sejtek lebontásában, és a daganatsejtek elleni védekezésben. Fontos szerepük az is, hogy az antigéneket T- és a B- lymphocyták számára felismerhetővé teszik, ezt hívjuk antigén prezentálásnak. Nyiroksejtek-lymphocyták A nyirokszervekben képződnek. Döntő szerepet játszanak a szervezet immunvédekezésében. Élettartamuk változó néhány héttől akár több évig is terjedhet. Eredetük és működésük szerint két nagy csoportra oszthatók: T-lymphocyta B-lymphocyta T-típusú lymphocyták Fejlődésüket és érésüket a csecsemőmirigy irányítja. A nem specifikus, sejtes vagy celluláris immunválaszt biztosítják. Az idegenként felismert sejt ellen immunreakciót indítanak el. Fontos szerepet játszanak az egyed, illetve a faj fenntartásának, állandóságának biztosításában, mivel elpusztítják a mutagén sejteket. A T-sejt fagocitózisra nem képes, ölő hatását mérgező anyagok segítségével és sejt kölcsönhatással éri el. Több alfaja van. T-killer: Gyilkos v. ölősejtek.. Közvetlenül a káros behatás helyén fejtik ki hatásukat. Részt vesznek a szervezetbe került mikrobák elleni védekezésben, a daganatos sejtek elpusztításában. E sejtek veszik fel a harcot a beültetett szervekkel is aminek eredménye, az idegen szövet visszautasítása. Szervátültetéskor bénítani kell őket. T helper: Segítő sejtek. Felismerik a testidegen antigént és riasztják a B típust. T-depressor T-suppressor T-memória segít megőrizni az antigén szerkezetét. B- típusú lymphocyták Fejlődésük és érésük az ún. Bursaeqvivalens szervben, a csontvelőben történik. Ők biztosítják az antitestes vagy humorális immunválaszt. Antigén hatására plazmasejtekké alakulnak és immunglobulint, ellenanyagot termeknek. A termelődött ellenanyag megköti és semlegesíti az 60

63 antigént. Egyes ellenanyagok nemcsak a plazmába, hanem egyéb testnedvekben pl. nyálban, könnyben is megtalálhatók. Minőségi vérkép (Qualitatív vérkép) A fehérvérsejtek előfordulási arányát fejezi ki. Jugend Stáb Szegment Eosinofil Basofil Monocyta Lymphocyta 1% 1-1,5% 65-67% 1-4% 0-0,5% 5-7% 25-30% A minőségi vérkép ismerete azért fontos, mert egyes betegségekben a fehérvérsejtek aránya jellegzetes módon változhat. A fehérvérsejtek színtelen, sejtmaggal rendelkező sejtek. Két nagy csoportra oszthatók: granulocyták és agranulocyták. A szervezet védekezési reakcióiban vesznek részt. Vérlemezkék /thrombocyták/ A csontvelő óriás sejtjeinek plazma töredékei. Néha kerek, máskor csillag alakúak. Normál értékük: x 10 9 /l Élettartamuk kb. 14 nap. A kiöregedett illetve károsodott vérlemezkéket a lép szűri ki és bontja le. Jelentőségük a véralvadásban van, mert 1. A thrombocyták képesek egymáshoz tapadni- thrombocyta aggregátio- és fehér trombus jön létre. 2. Trombokináz enzimet tartalmaznak, és ha a vérlemezek szétesnek, akkor az enzim kiszabadulva, a vérplazmában lévő prothrombint kalciumion jelenlétében trombinná alakítja. A trombin az oldott fibrinogént fibrinné alakítja, mely már szálszerű- kicsapódott fehérje. Ezekre a ragadós szálakra vörösvértestek tapadnak és vérrög- trombus jön létre. A véralvadás normál ideje: 5-7 perc. A thrombocyták a csontvelő óriás sejtjeinek plazma töredékei. A véralvadásban játszanak szerepet. 61

64 VÉRPLAZMA A vérplazma enyhén sárgás színű, átlátszó folyadék: (vérszérum és fibrinogén) Összetétele: Szervetlen vegyületei 1. Víz 90%, mely alapvetően befolyásolja a vér sűrűségét. 2. Szervetlen-vegyületek 3. Szerves vegyületek Ionos formában, főleg nátrium és klorid, kisebb mennyiségben kalcium, kálium, magnézium, szulfát, karbonát, és foszfát. A só koncentráció biztosítja a vérplazma állandó ozmotikus nyomását, amely a vér és a szövetek közötti anyagok cseréjét teszi lehetővé. A sók pufferrendszer alkotók, melyek feladata, hogy a vér sav-bázis egyensúlyát állandó szinten tartsák. Szerves vegyületek Fehérjék: Oldott állapotban vannak a plazmában A fehérjék kb. 55%-a albumin, a fennmaradó 45% nagyobb része globulin kisebb része fibrinogén és egyéb plazmafehérje. Az albumin és a globulin egymással meghatározott mennyiségi viszonyban állnak. Vízmegkötő képességük folytán biztosítják az onkotikus nyomást, amely a vér és a szövetek közötti anyagok kicserélődéséhez szükséges. Az albumin a májban termelődik, szerepet játszik a vér állandó vegyhatásának biztosításában, aminosav raktár és szállító fehérje is. A globulinoknak három fajtáját különíthetjük el: Alfa-, Béta-, Gamma- globulin. Az alfa- és béta-globulinokat a máj termeli. A gamma-globulint, mely immunglobulin a plazmasejtek termelik. Protrombin és Fibrinogen: véralvadási faktorok. Szénhidrátok:(egyszerű cukrok formájában) Részben a táplálékból, részben a szervezet tárolóiból származnak. Állandó koncentrációját a vérben hormonok szabályozzák. A vércukor normális értéke: mmol/ l Vércukoremelők Glucagon (pancreas termeli,) Glucokorticosteroidok (m.vese kéreg) Adrenalin (mellékvese velő termeli) Thyroxin (pajzsmirigy termeli) STH (agyalapi mirigy termeli Vércukorcsökkentők Insulin (pancreas termeli) Somatostatin (pancreas termeli) 62

65 Zsírok és lipoidok Az előbbiek kisebb mennyiségben és finom eloszlásban, az utóbbiak koleszterin és lecitin formájában vannak jelen a vérplazmában. Nitrogéntartalmú anyagok A fehérje-anyagcsere végtermékei, elsősorban a karbamid, a húgysav és a kreatinin. Vesebetegségben a kiválasztás zavara következtében ezek az anyagok erősen felszaporodnak a szérumban és kialakul az uraemia. Enzimek Tápanyagbontók például: Se. Amiláz, Se lipáz Sejt szétesésből származók: SGOT, SGPT, LDH, Gamma GT Festékanyagok A vérplazma színét meghatározó festék a haemoglobin származéka (bilirubin) Sárgaságban (icterus) a vérplazma bilirubin tartalma 105 mikromol /liter feletti. Hormonok Az endokrin mirigyek termékei, és közvetlenül az érpályába választódnak ki. A vérplazma vízben oldott szervetlen anyagokból és szerves anyagokból áll. A szervetlen vegyületek főleg ásványi sók és ionok. Szerves anyagai: fehérjék, szénhidrátok, zsírok, bomlástermékek, enzimek és hormonok. Véralvadás A véralvadás /haemostásis/ összetett folyamat, amely magába foglalja magát a véralvadást és az alvadék lebontását. A véralvadás folyamatában a vérlemezkék és a plazma alvadási faktorai vesznek részt. Érfal sérülés esetén leválnak az érfalat bélelő endothelsejtek s szabaddá válnak az alattuk lévő kollagén rostok. A vérlemezkék a rostokhoz kitapadnak, majd olyan anyagok szabadulnak ki belőlük, melyek a vérlemezkék további összetapadását eredményezik. Így jön létre az elsődleges véralvadék, mely kizárólag vérlemezkét tartalmaz. Ezután a vérlemezkék elfolyósodnak és megindul a plazma alvadása is. A folyamat eredményeként kialakul a végleges véralvadék, melynek vázát fibrinháló alkotja s hézagaiban alakos elemek találhatók. A plazma alvadása két mechanizmus révén valósulhat meg. Belső út A megsérült ér kollagénrostjai szabaddá válnak, a plazmában inaktív formában keringő XII. alvadási faktor aktiválódik és megindítja a többi faktor aktiválódását. A XII. faktor aktiválódása után a XI, IX s a VIII. következik. Ez utóbbi a X-V-IV. közös komplexére hat, mely aktiválódva a prothrombint trombinná alakítja. A keletkezett thrombin hatására alakul ki fibrinogénből a fibrin, létrehozva az alvadáshoz szükséges szilárd fibrinhálót. 63

66 Külső út Nagy szövetsérüléssel járó esetekben a szövetekből véralvadást megindító szöveti thromboplastin kerül a keringésbe. Ez a faktor aktiválja a VII. faktort, mely a X-V-IV. komplexére hat. A folyamat ezután már azonos a belső útnál említettekkel. A heamostasis szerves része a véralvadék feloldása is. Ennek során különböző, enzimtulajdonságokkal rendelkező faktorok a keletkezett thrombust fokozatosan feloldják. Véralvadási faktorok hiányában vérzékenység alakul ki. Ez lehet veleszületett, öröklött vagy szerzett. Vérrögképződéssel járó betegségek esetén a véralvadást gyógyszeresen csökkentik. Élettani körülmények között a vér a vérpályán belül nem alvad meg. Érfal, illetve szövetsérülés sérülés esetén megindul a véralvadás folyamata, mely a szervezet védekező reakciója. 64

67 AZ EMÉSZTŐRENDSZER Ennek a fejezetnek a célja megismerni az emésztőrendszer felépítését, működését. Az emésztőrendszerben zajló folyamatok megértésével a későbbi tanulmányok során könnyebben elsajátítható az élettani és kórélettani működés hatása a szervezetre. A fejezetben áttekintjük a Tápcsatorna szerkezetét, felosztását Az emésztőrendszer felső szakaszát, az ott zajló emésztést Az emésztőrendszer középső szakaszát, annak működését A középső szakaszhoz tartozó emésztőmirigyek a máj az epe és a hasnyálmirigy működését A tápcsatorna alsó szakaszát és az ott zajló folyamatokat. A TÁPCSATORNA SZERKEZETE ÉS FELOSZTÁSA A tápcsatorna fala több rétegből áll. Ezek belülről kifelé haladva a következők: Nyálkahártya /tunica mucosa/. A nyálkahártya legbelső rétege a hámréteg, mely alatt vékony kötőszövetes réteg található, mely ereket, mirigyeket tartalmaz. A kötőszövetes réteg felett vékony simaizom réteg helyezkedik el. Nyálkahártya alatti réteg /tunica submucosa/ Ez a réteg kötőszövetet, zsírszövetet, ereket és idegeket tartalmaz. Izomréteg /tunica musculáris/ Ezt a réteget két vagy három irányba futó simaizom alkotja. A simaizom réteg akaratunktól független, lassú, féregszerű mozgást végez. Az itt elhelyezkedő vegetatív idegdúcok fontos szerepet játszanak a szerv akaratunktól független mozgásának irányításában. Savós hártya alatti réteg /tunica subserosa/, melyet vékony kötőszövet alkot. Savós hártya alatti réteg /tunica serosa/. A hashártya zsigeri lemeze, mely a szerv külső felszínéhez hozzáfekszik, a szerv külső rétegét adja. Az emésztőrendszernek vannak olyan szervei, ahol a tápcsatorna minden rétegét megtaláljuk pl. gyomor, vékonybelek. Más szervek esetén egy vagy több réteg hiányzik pl. nyelőcső, végbél. Az emésztő rendszernek a feladata o a táplálék felvétele, o bontása (emésztése) o a tápanyagok felszívása o az emésztetlen salakanyagok eltávolítása. 65

68 Az emésztőrendszer szakaszit a következő táblázat mutatja be: Felső szakasz Középső szakasz Alsó szakasz Szájüreg Gyomor Vakbél Nyelv Vékonybelek Vastagbél Nyálmirigyek Patkóbél Felszálló Fogak Éhbél Haránt Torok Csípőbél Leszálló Garat Máj Szigmabél Nyelőcső Hasnyálmirigy Végbél SZÁJÜREG- CAVUM ORIS FELSŐ SZAKASZ Két részre különül el a szájtornácra (vestibulum oris) és a valódi szájüregre.(cavum oris proprium) A szájtornácot az ajak és a pofa alkotja kívülről. Belülről a fogak határolják Az ajak színét az elvékonyodott hám alatt átütő hajszálerek adják. A pofa vázát izmok alkotják. Legjelentősebb a trombitás izom (musculus buccinator), melynek a tónusa megakadályozza, hogy a táplálék, rágás közben a fogak előtti térben maradjon. A valódi szájüreg felső falát a szájpad alkotja. Első része kemény, hátsó része a lágy szájpad. (palatum durum, et molle) Közepén lóg le a nyelvcsap. A lágy szájpad nyeléskor megemelkedve lezárja a garat orri szakaszát. A szájüreg alsó izmos szájfenéki részén rögzül a nyelvgyök. A szájüreg fontos képletei Nyelv A nyelv (linqua) izmos szerv. Részei: a nyelvgyök, nyelvtest, nyelvcsúcs. A nyelvgyökbe beágyazva helyezkedik el a nyelvmandula. A nyelven szemölcsszerű kiemelkedéseket, papillákat találunk Funkciójuk alapján ezeket mechanikai és ízérző papillákra oszthatjuk. A mechanikai papillák feladata a nyelv háti felszínének érdessé tétele, a falat kialakításának és a nyelésnek a megkönnyítése. Az ízlelő papillák ízlelőbimbókat tartalmaznak.(gemma gustatorica). Ezek segítségével érezzük az ízeket. A nyelvgyökön a keserűt, két szélén a sóst és a savanyút, a nyelvcsúcson az édeset. A nyelv állományát izmok alkotják, nyálkahártyájában sok idegvégződés található. Az érző és mozgató beidegzést külön ideg végzi, így a két funkció egymástól független. 66

69 22. ábra A nyelv szerepe: A falat kialítása Nyelés megindítása Egyes hangok képzése Íz érzés biztosítása Nyálmirigyek A nyáltermelést kis és nagy nyálmirigyek végzik. Három páros nagy nyálmirigyünk van. Fültőmirigy /Glandula parotis/, mely a fül alatt helyezkedik el. A mirigy kivezetőcsöve a felső második nagyőrlő fog magasságában a szájtornácba nyílik. Az állkapocs alatti mirigy /glandula submandibularis/, az álkapocs alatti háromszögben helyezkedik el. Kivezetőcsöve a nyelv alatti kiemelkedésen nyílik a szájüregbe. A harmadik páros nagy nyálmirigy a nyelvalatti mirigy /glandula sublingualis/. Ez a mirigy a szájfenék állományába ágyazottan helyezkedik el. Kivezetőcsöve az állkapocs alatti miriggyel közösen nyílik a szájüregbe. A kis nyálmirigyek a szájüreg falában és a nyelvben elszórtan helyezkednek el. A fogkő képződése azokon a területeken gyakoribb, ahol a nagy nyálmirigyek kivezetőcsövei a szájüregbe nyílnak. Ezt az érintett területek fokozott tisztításával lehet csökkenteni! A nyál A nyál /saliva/ hígan folyó víztiszta folyadék, napi mennyisége 1-1,5 l. Tartalmaz vizet, ásványi sókat, baktericid anyagokat (lizozym), CH bontó enzimeket (amiláz, maltáz). 67

70 A nyál szerepe: A falat sikamlóssá tétele, a nyelés megkönnyítése Szénhidrátok bontása Nyálkahártya nedvesen tartása A szájüreg öntisztulásának elősegítése A nyálelválasztás reflexfolyamat. Táplálkozási szünetben csekély mennyiségű, híg nyál termelődik. A táplálkozás, de már a táplálék meglátása, illatának megérzése fokozza a nyálelválasztást. A sűrű emésztőnyál a táplálék szájba kerülésekor és a rágás hatására termelődik. A nyálelválasztás feltételes és feltétlen reflex is lehet. Nézz utána Pavlov ezzel kapcsolatos kísérleteinek! A fog A fogak a felső /maxilla/, és alsó állkapocsba /mandibula/ ágyazva találhatók. A fog / dens/ részei a fogkorona /corona dentis/, a fognyak /collum dentis/ és a foggyökér /radix dentis/. A fog részeit és felépítését az alábbi ábra szemlélteti A fogkoronát borító fogzománc szervezetünk legkeményebb szövete. A kellő keménység biztosításához megfelelő mennyiségű fluorra van szükség melyet a szervezetbe különféle módón táplálékkal, ivóvízzel, tablettával juttathatunk be. Nézz utána különböző fogkrémek fluortartalmának! Gondolkozz miért nem mindegy, hogy melyik fogkrémet melyik életkorba n használjuk? ábra

71 A fognyakat és gyökereket kívülről cement réteg borítja. Alatta található a dentinállomány, mely puhább szövet. A dentin alatt a korona területén üreg /cavum dentis/ található, mely elkeskenyedve a gyökérben gyökércsatornaként folytatódik. A fog üregét pulpa tölti ki, mely kötőszövetet, ereket és idegeket tartalmaz. Az erek és az idegek a gyökércsatornán keresztül lépnek a fog belsejébe. A gyermekeknek 20 tejfoguk van. Az első fogakelőbujása6 hónapos kor körül történik és általában 2 éves korra mind a 20 megjelenik. (Az egyéni eltérések hónapokat is jelenthetnek.) A fogváltás 6 éves kor körül kezdődik, a maradó alsó hatos fogak előbújásával. Fogváltáskor a csontfaló sejtek a foggyökeret és a dentint lebontják, a megmaradó zománcsapka meglazul, a fog kihullik. A maradó fog a tejfog gyökerei között elhelyezkedő fogcsírából alakul ki. A felnőtt embernek 32 foga van. Előfordul, hogy a 8-as fogak (bölcsesség fogak) nem vagy csak részben fejlődnek ki. Emésztés a szájüregben A fogak a táplálék megragadását, felaprítását és ör1ését végzik, melyek nyállal keveredve alakítják ki a falatot A szájüregben emésztés gyakorlatilag nem történik, az idő szűkössége miatt. A tápanyagok közül az egyszerű cukor képes felszívódni illetve alkohol és gyógyszerek. (sublingualis bevitel) TOROK A torok /faux/ a szájüreg hátsó szűk nyílása. Itt található a 2 szájpad mandula /tonsilla palatina/. A táplálék innen a garatba jut, melynek gégei szakaszában a levegő keresztezi a táplálék útját (aspiratio veszélye) NYELŐCSŐ A nyelőcső (oesophagus) ujjnyi vastagságú izmos falú (tágulásra képes), nyálkahártyával bélelt kb. 25 cm hosszú cső. A garat alsó részének folytatása. A nyakon a légcső mögött helyezkedik el, a mellüregben halad lefelé, majd a rekeszizmon keresztül a hasüregbe jut, és a gyomorszájon /cardia/ át a gyomorba nyílik. A nyelőcsőnek 3 élettani szűkülete van: a gége gyűrűporca miatt, a légcső eloszlásánál, és a rekeszizmon való áthaladáskor. A nyelés reflexfolyamat melynek központja az agytörzsbe található. Akaratlagos és akarattól független fázisa van. Az inger a garatfal érintése. A megemelkedő nyelvtest felemeli a lágy szájpadot, melyet saját izmai feszesen tartanak és megtörténik a zárás az orrüreg felé. A hátra és lefelé mozduló nyelvgyök és a közben megemelkedő gége közösen zárják a gégefedőt. A gége bemenet zárul, a garat izmok összehúzódnak, a táplálék a nyelőcsőbe kerül, melynek perisztaltikus mozgása továbbítja a gyomorba.. A nyelési reflex a magzati élet 7. hónapjában alakul ki. Mivel a nyelési reflex a magzati élet utolsó két hónapjában alakul ki, így a koraszülöttek egy része még nem rendelkezik vele. Ezért ők csak szondán keresztül táplálhatók. Eszméletlen állapotban, illetve agysérülések esetén is megszűnhet a nyelési reflex. Ilyen esetekben a beteg szájába TILOS bármit beletenni. Az emésztőrendszer felső szakaszához a szájüreg és képletei a torok és a nyelőcső tartozik. A szájüteg képletei: fogak, nyelv, nyálmirigyek. A szájüregben mivel a táplálék rövid ideig tartozódik ott nincs emésztés. Bizonyos anyagok a nyelvről és a nyálkahártyáról felszívódnak. 69

72 AZ EMÉSZTŐRENDSZER KÖZÉPSŐ SZAKASZA A GYOMOR A gyomor /ventriculus v. gaster/ a tápcsatorna tágult szakasza. Közvetlenül a rekeszizom alatt, nagyobb része a mediális vonaltól balra helyezkedik el. Érintkezik az elülső hasfallal, a rekeszszel, a léppel, a bal vesével és mellékvesével, a hasnyálmiriggyel, a haránt vastagbéllel és májjal. 24. ábra A gyomorfal szerkezete: (kívülről befelé haladva) 70 o Savós hártya (hashártya zsigeri lemeze) o Kötőszövet o Simaizomszövet (hosszanti, körkörös, ferde lefutású) o Nyálkahártya alatti kötőszövet, melyben: erek, idegek, nyiroktüszők, mirigysejtek találhatók. o Hosszanti redőzött (tágulásra képes) nyálkahártya

73 25. ábra Részei: Cardia gyomorszáj- itt nyílik a nyelőcső a gyomorba (körkörös záróizom, mely érintésre nyílik!) Fundus a cardia melletti felfelé öblösödés, ahol levegő is található / gyomorléghólyag Corpus v. test Kisgörbület és vele szemben a nagygörbület Pylorus v. gyomorkapu (gyomorzár), mely a duodénum által lúgos közegben termelt enterogasztron hatására nyílik A gyomornedv A gyomornedvet a gyomor mirigyei termelik, melyek a fundus és a pylorus körül helyezkednek el. Napi mennyisége 1-1,5 liter. A fundus környéki mirigyek termelik o Sósavat, (H-iont, azaz protont bocsátanak ki, mely a cloriddal reakcióba lépve válik sósavvá). Ettől lesz a gyomornedv vegyhatása erősen savas (ph 1-1,5) o Enzimeket melyek a következők: o Fehérje bontás végző: pepszin (minden típusú fehérjét darabol) o Kimozin (csak a tejfehérjét kazeint- bontja) o Lipáz (zsírbontó enzim, de a savas közeg miatt inaktív) o Apoerytheint Ez a B 12 felszívódásához szükséges. (hiánya vészes vérszegénységet okoz) 71

74 Pylorus környéki mirigyek termelik: o Nyákot, mely tartalmaz mucint- cukrot és nagy molekulájú fehérje komplexet, mely bevonja és így védi a gyomor nyálkahártyáját az önemésztéstől. o Gasztrint, ami fehérje hatására termelődik és fokozza a fundus környéki sejtek működését A gyomornedv elválasztásának szabályozásában a vegetatív idegrendszer munkája alapvető jelentőségű. Paraszimpatikus hatásra a gyomornedv termelés és a gyomor mozgásai fokozódnak, szimpatikus hatásra csökkennek. Emésztés a gyomorban A gyomorban történik a fehérje emésztése a pepszin segítségével savanyú közegben, melyet a sósav biztosít. A folyékony állagú tejfehérje viszonylag rövid ideig tartózkodna a gyomorban, s emésztéséhez nem lenne elegendő idő. A tejfehérjét kicsapó kimozin azonban túros csapadékot képez a kazeinből, így az már szilárd formában az emésztéshez elegendő ideig marad a gyomorban. A gyomorban szénhidrát, zsíremésztés nem történik, és felszívódás sincs (kivéve: az alkohol, bizonyos gyógyszerek, valamint mérgek). A gyomor jellegzetes perisztaltikus mozgását a gyomorfal 3 rétegű (hosszanti, ferde, körkörös) izomzata végzi, amely a táplálék keveréséhez, pépesítéséhez és a pylorus záróizmán keresztül a vékonybelekbe juttatásához szükséges. A tápanyagok emészthetőségük függvényében különböző ideig tartózkodnak a gyomorba. Ez a könnyen emészthetők esetében 2-3 óra, de a nehezen emészthető tápanyagok esetében 8-10 óra is lehet. A savanyú vegyhatású gyomorban bizonyos gyógyszerek közömbösítődnek, illetve nyálkahártya károsító hatást fejtenek ki. Ezért ezeket a gyógyszereket kapszula vagy drazsé formájában juttatják a szervezetbe. Ezek a bevonó anyagok csak a bélrendszerben oldódnak, s így megfelelően hatást tudnak kifejteni. A VÉKONYBELEK A tápcsatorna leghosszabb része, 5-6 m. A hasüreg közepén található, kacsokba rendezett formában. A vastagbél keretszerűen fogja közre, és elölről a hashártya kettőzött lemeze (a nagy cseplesz) kötényszerűen borítja, védi. Vegyhatása enyhén lúgos (ph 8) 72

75 A vékonybél szakaszai 1. patkóbél (duodenum), amit nyombélnek is nevezünk, patkó alakú 30 cm hosszú bélszakasz. Felső vízszintes, leszálló, alsó vízszintes szakasza van. A patkó homorulatában helyezkedik el a hasnyálmirigy feji része. A leszálló szakasz belső felszínén szemölcsszerű kiemelkedés található. Ez a papilla doudeni (Vater papilla). Itt nyílik a patkóbélbe a közös máj-epevezeték és a hasnyálmirigy kivezető csöve. 2. éhbél (jejunum) a vékonybél 2/5 része 3. csípőbél (ileum). a vékonybél a 3/5 része. Nagy kanyarulatokat, kacsokat alkotva helyezkedik el. A két bél pontos határa nehezen állapítható meg. Az utolsó ileumkacs a jobb csípőárokban található és a vakbéllel szájadzik be az alsó szakaszba A vékonybél falszerkezete A vékonybélben a tápcsatorna valamennyi rétege megtalálható. Nyálkahártyája körkörösen redőzött. A nyálkahártyán lévő kiemelkedések a bélbolyhok, amely a felszívódási terület növelését szolgálja. A boholy belsejében artéria, véna és nyirokér található. A nyálkahártya hámja cuticuláris hengerhám. A cuticula sejthártyáján kesztyűujjszerű nyúlványok, mikrobolyhok találhatók, melyek szintén a felszívó felületet növelik. A nyálkahártya kötőszövetes rétegébe található Lieberkühn-mirigyek termelik a bélnedvet.sintén a nyálkahártyába ágyazottan találunk nyiroktüszőket is, melyek lymphocytákat termelnek. Izomrétegét a kétrétegű simaizom alkotja, a külső hosszanti, a belső körkörös, amely a bélfal peristalticus mozgását biztosítja. A MÁJ 26. ábra 73

76 A máj /hepar/ hasüreg jobb oldalán, rekesz alatt, bordáktól védetten helyezkedik el. Kb. 1,5 kg tömegű, barnás-vörös szerv, mely két lebenyből áll. Jobb lebenye nagyobb, belenyúlik az epigastriumba, és a bal bordaív alá is. A két lebeny önálló anatómiai, funkcionális és patológiai egység. Ezért lehet valaki élő máj donor! A máj két lebenye önálló anatómiai és funkcionális és patológiai egység. Ezért az egyik lebeny a szervezet működésének romlása nélkül eltávolítható! Ennek köszönhetően lehet élő ember is szervdonor Májnak két felszíne van. Bordai felszíne domború és a rekeszizommal érintkezik, és szalagokkal rögzül is hozzá. Zsigeri felszíne lefelé a hasi szervek felé néz. Itt található a H alakú barázda. A barázda jobb oldali elülső részében az epehólyag: /vesica fellea/ jobb hátsó részében a véna cava inferior található. Vízszintes része a májkapu melyen belép be az artéria hepatica, és a véna portae, kilép a véna hepatica és a májvezeték /ductus hepaticus/. A máj szerkezete Felépítő alapegysége a májlebenyke. A lebenyke átmetszetben hatszögletű. Közepén a véna centrális található, melytől sugárirányba, rendezett sorokba a májsejtek illetve kötőszövet és Kupfer sejtek (védő, fagocitáló sejtek) vannak. A májsejtek májsejtlemezeket képeznek. Lemezek között egymással közlekedő tág sinusok helyezkednek el, melyek a véna centrálisba ömlenek. Két-három egymással érintkező májsejt felszínén kis barázda húzódik, melyek együttesen az önálló fallal nem rendelkező epekapillárisokat hozzák létre. Az epeutaknak májon belüli és májon kívüli szakaszuk van. A májon belüliek a fal nélküli epeutakkal kezdődnek és a fallal rendelkezőkkel folytatódnak. Az egyre nagyobb epeutak az epevezetékbe /ductus hepaticusba / ömlenek. Az epevezetékbe oldalról benyílik az epehólyag vezetéke /ductus cysticus/. Ezzel kialakul a közös máj-epevezeték /ductus choledochus/ és a duodenumba torkollik a Vater-féle papillánál. Máj feladata 1. Epetermelés 2. Epefesték /bilirubin/ termelés 3. Epesav termelés 4. Vérképzés: A magzati élet 2 8 hó között mindent a máj képezi az alakos elemeket is. Extrauterin életben csak plazmafehérjét képez. (albumin, globulin, fibrinogén, protrombin) 74

77 5. Anyagcserében betöltött szerepe a) Szénhidrát esetében: egyszerű cukrokból (fruktóz, galaktóz) szőlőcukor (glükóz) kialakítás felesleges szőlőcukorból, inzulin hatására: glycogent képez. glycogenből - glukagon hatására- szőlőcukrot. zsírból, fehérjéből - steroid hatására -cukrot készít b) Fehérje anyagcserében: c) Zsírok esetén: d) Vitaminok: ammóniából karbamidot képez 10-féle aminosavat egymásból felépít (amit nem tud felépíteni: esszenciális aminosav, pl. fenilalanin,) szállító- és szabályozó aminokat épít fel (transamináz) zsírsavak egymásba alakítása zsírból cukrot képez 6. Raktározás: a) vért b) tápanyagokat c) vitaminokat d) ásványi anyagokat karotinból A vitamint állít elő képes D vitamin átalakítására, melyet a vese aktív D3- á alakít B vitamint és folsavat raktároz K vitamin segítségével protrombint termel (véralvadáshoz szükséges! 75

78 7. Méregtelenítés 27. ábra EPEHÓLYAG Az epehólyag /vesica fellea vagy cholecysta/ lúdtojás nagyságú vékony falú tömlő, mely a máj alsó felszínén helyezkedik el. Emésztési szünetben itt tárolódik az epe. HASNYÁLMIRIGY A hasnyálmirigy / pancreas/ hosszú, keskeny, egyenetlen felszínű mirigyes szerv. A feje a duodénum homorulatába illeszkedik, teste hosszan elnyúló, farki része a lépig ér. 76 Szürkés rózsaszín, mirigyes állományán végig húzódik a hasnyálmirigy-vezeték, mely a Vater-féle papillánál torkollik a duodénumba.

Koponya részei. Agykoponya - a koponya nagyobbik fele - 7 lapos csontból áll ( 2 páros, 3 páratlan )

Koponya részei. Agykoponya - a koponya nagyobbik fele - 7 lapos csontból áll ( 2 páros, 3 páratlan ) Koponya cranium Koponya részei Agykoponya - a koponya nagyobbik fele - 7 lapos csontból áll ( 2 páros, 3 páratlan ) Arckoponya - koponya elülső része - 15 csontból áll (6 páros, 3 páratlan ) - szabálytalan

Részletesebben

Testi egészség fenntartása II. rész

Testi egészség fenntartása II. rész Egészségügyi szakmacsoport Általános asszisztens Modulszám: 1.0/2328-06 Matlákné Csizmadia Györgyi Testi egészség fenntartása II. rész Tanulói munkafüzet A Humán TISZK rendszerének továbbfejlesztése a

Részletesebben

3. A Keringés Szervrendszere

3. A Keringés Szervrendszere 3. A Keringés Szervrendszere A szervezet minden részét, szervét vérerek hálózzák be. Az erekben folyó vér biztosítja a sejtek tápanyaggal és oxigénnel (O 2 ) való ellátását, illetve salakanyagok és a szén-dioxid

Részletesebben

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Mozgás szervrendszer Fogak

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Mozgás szervrendszer Fogak Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana Mozgás szervrendszer Fogak Mozgás szervrendszer A helyváltoztatás az állatok jellemző képessége. A mozgásmód faji sajátosság eltérés rendellenesség Izmok aktív

Részletesebben

RÉSZLETES CSONTTAN A KOPONYA CSONTJAI

RÉSZLETES CSONTTAN A KOPONYA CSONTJAI RÉSZLETES CSONTTAN A KOPONYA CSONTJAI RÉSZLETES CSONTTAN A KOPONYA CSONTJAI CRANIUM: agykoponya : cranium cerebrale arckoponya : cranium viscerale koponyatető : calvaria koponyaalap : basis cranii AGYKOPONYA

Részletesebben

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Ön azt a feladatot kapta a munkahelyén, hogy készítsen kiselőadást a sejtek működésének anatómiájáról - élettanáról! Előadása legyen szakmailag alátámasztva, de a hallgatók számára érthető!

Részletesebben

Yoga anatómia és élettan

Yoga anatómia és élettan Yoga anatómia és élettan Áttekintés Csont és ízülettan I. (felső végtag) Fábián Eszter (eszter.fabian@aok.pte.hu) 2015.08.15. Anatómia és Élettan 1. Csonttan 1. Keringés 2. Ízülettan 2. Légzés 3. Izomtan

Részletesebben

http://xenon.bibl.u-szeged.hu/~vidaa/holi/01/anat/reszletes_csonttan.pdf RÉSZLETES CSONTTAN A KOPONYA CSONTJAI RÉSZLETES CSONTTAN A KOPONYA CSONTJAI CRANIUM: agykoponya : cranium cerebrale arckoponya :

Részletesebben

1.2. A mozgató szervrendszer

1.2. A mozgató szervrendszer 1.2. A mozgató szervrendszer Osváth P. (2010) Sportélettan, sportegészségtan, Budapest. (26-64. old.) Passzív mozgatórendszer: test csontjai, csontokat összekötő ízületek és ízületi szalagok. Aktív mozgatórendszer:

Részletesebben

Izmok funkcionális anatómiája

Izmok funkcionális anatómiája Izmok funkcionális anatómiája Az emberi izomrendszer Arcizmok: 2 nagy körkörös lefutású mimikai izom: musculus orbicularis oris 4 kis, ajkakat mozgató mimikai izom: musculus orbicularis oculi m. levator

Részletesebben

Jóga anatómia és élettan

Jóga anatómia és élettan Jóga anatómia és élettan Csont és ízülettan II. (alsó végtag) Fábián Eszter (eszter.fabian@aok.pte.hu) 2016.11.5-6. Medenceöv Keresztcsont az öt keresztcsonti csigolya össznövése Medencecsont csípőcsont,

Részletesebben

I/2 CSONTTAN-ÍZÜLETTAN OSTEOLÓGIA-SYNDESMOLÓGIA. alapfogalmak, fej, törzs, végtagok JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet

I/2 CSONTTAN-ÍZÜLETTAN OSTEOLÓGIA-SYNDESMOLÓGIA. alapfogalmak, fej, törzs, végtagok JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet I/2 CSONTTAN-ÍZÜLETTAN OSTEOLÓGIA-SYNDESMOLÓGIA alapfogalmak, fej, törzs, végtagok JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet ÁLTALÁNOS OSTEOLÓGIA Testünk szilárd állományát csontok alkotják (10% testtömeg).

Részletesebben

Anatómia. A sejt felépítése. A sejt felépítése. A sejt felépítése. A sejt felépítése. A sejtek felépítése és működése. Dr. Bors Melinda.

Anatómia. A sejt felépítése. A sejt felépítése. A sejt felépítése. A sejt felépítése. A sejtek felépítése és működése. Dr. Bors Melinda. A sejtek felépítése és működése Protoplazma Anatómia Dr. Bors Melinda az élő szervezetet felépítő anyag 70%-ban a vizet, 30%-ban szerves és szervetlen anyagokat tartalmaz Szerves anyagok: fehérjék, nukleinsavak,összetett

Részletesebben

A felső végtag csontjait 2 csoportra oszthatjuk:

A felső végtag csontjait 2 csoportra oszthatjuk: VÁLLÖV, VÁLL A felső végtag csontjait 2 csoportra oszthatjuk: I. a vállöv: kulcscsont (clavicula) lapocka (scapula) II. a szabad felső végtag részei: kar (brachium) karcsont (humerus) alkar (antebrachium)

Részletesebben

Emberi test-anatómia/élettanfiziológia

Emberi test-anatómia/élettanfiziológia Emberi test 1 Témák: Mozgásrendszer Légzőrendszer Keringési rendszer Emésztőrendszer Vizeletkiválasztó és elvezető rendszer Szaporodás szervrendszere Belső elválasztású mirigyek rendszere Idegrendszer

Részletesebben

Hámszövetek (ízelítő ) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint)

Hámszövetek (ízelítő ) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Szövettan I. Hámszövetek (ízelítő ) Állati szövetek típusai Hám- és mirigyszövet Kötő- és támasztószövet Izomszövet Idegszövet Sejtközötti állomány nincs Sejtközötti állomány van Hámszövetek (felépítés

Részletesebben

Alsó végtag csontjai

Alsó végtag csontjai Alsó végtag csontjai medenceöv: szabad alsó végtag: medencecsont (os coxae) keresztcsont (os sacrum) comb (femur) combcsont (femur) lábszár (crus) sípcsont (tibia) szárkapocs (fibula) láb (pes) lábtő (tarsus)

Részletesebben

AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE

AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE Szalai Annamária ESZSZK GYITO Általános megfontolások anatómia-élettan: az egészséges emberi szervezet felépítésével és működésével foglalkozik emberi test fő jellemzői: kétoldali

Részletesebben

Tartalom. 2.1 A csontrenszer biológiai szerepe

Tartalom. 2.1 A csontrenszer biológiai szerepe A mozgás szervrendszere Tartalom Szerkesztette: Vizkievicz András 1. Mozgásról általában 2.1 A csontrendszer biológiai szerepe 2.2 A csontok szerkezete 2.3 Csontok alakja 2.4 Csontösszeköttetések 3. Csontrendszer

Részletesebben

A mozgás. Rövid vázlat

A mozgás. Rövid vázlat A mozgás Rövid vázlat - a mozgástípusok - az aktív mozgás - a passzív mozgás - a helyváltoztató mozgás - a helyzetváltoztató mozgás - a mozgás szervrendszerének részei - az aktív része: az izomzat - az

Részletesebben

Szövetek Szövet: az azonos eredetű, hasonló működésű és hasonló felépítésű sejtek csoportjait szövetnek nevezzük. I. Hámszövet: A sejtek szorosan

Szövetek Szövet: az azonos eredetű, hasonló működésű és hasonló felépítésű sejtek csoportjait szövetnek nevezzük. I. Hámszövet: A sejtek szorosan Szövetek Szövet: az azonos eredetű, hasonló működésű és hasonló felépítésű sejtek csoportjait szövetnek nevezzük. I. Hámszövet: A sejtek szorosan kapcsolódnak. Hiányzik a sejtközötti állomány. Feladata:

Részletesebben

Biológia 8 osztály. 2. forduló Az emberi test felépítése A bőr és a mozgásrendszer

Biológia 8 osztály. 2. forduló Az emberi test felépítése A bőr és a mozgásrendszer MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

QS 1 Mesterséges emberi koponya. Valósághű öntvény, SOMSO-műanyagból. alsó állkapocs elmozdítható. 2 darabból áll. Súly: 700 g

QS 1 Mesterséges emberi koponya. Valósághű öntvény, SOMSO-műanyagból. alsó állkapocs elmozdítható. 2 darabból áll. Súly: 700 g QS 1 Mesterséges emberi koponya Valósághű öntvény, SOMSO-műanyagból. Az alsó állkapocs elmozdítható. 2 darabból áll. Súly: 700 g QS 2 Mesterséges emberi koponya Valósághű öntvény, SOMSO-műanyagból. Elmozdítható

Részletesebben

II. félév, 2. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Kardiovaszkuláris rendszer EREK (ANGIOLÓGIA)

II. félév, 2. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Kardiovaszkuláris rendszer EREK (ANGIOLÓGIA) II. félév, 2. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Kardiovaszkuláris rendszer EREK (ANGIOLÓGIA) Mit tanulunk? Az érrendszer alapelemeinek artériák, kapillárisok és vénák általános

Részletesebben

A keringési szervrendszer feladata az, hogy a sejtekhez eljuttassa az oxigént és a különböző molekulákat, valamint hogy a sejtektől összeszedje a

A keringési szervrendszer feladata az, hogy a sejtekhez eljuttassa az oxigént és a különböző molekulákat, valamint hogy a sejtektől összeszedje a KERINGÉS A keringési szervrendszer feladata az, hogy a sejtekhez eljuttassa az oxigént és a különböző molekulákat, valamint hogy a sejtektől összeszedje a szén-dioxidot és a salakanyagokat. Biztosítja

Részletesebben

Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint)

Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Szövettan I. Állati szövetek típusai Hám- és mirigyszövet Kötő- és támasztószövet Izomszövet Idegszövet Sejtközötti állomány nincs Sejtközötti állomány van Laphám (utóvese, érfal) köbhám csillós hám speciális

Részletesebben

AZ EMBER MŰVÉSZETI SZUNYOGHY ANDRÁS DR. FEHÉR GYÖRGY RAJZOLTA ÍRTA ANATÓMIÁJA

AZ EMBER MŰVÉSZETI SZUNYOGHY ANDRÁS DR. FEHÉR GYÖRGY RAJZOLTA ÍRTA ANATÓMIÁJA AZ EMBER MŰVÉSZETI ANATÓMIÁJA RAJZOLTA SZUNYOGHY ANDRÁS ÍRTA DR. FEHÉR GYÖRGY Anatomy of the Human Body András Szunyoghy Anatomy of the Human Body is an indispensable handbook of drawing technique and

Részletesebben

I/8 IZOMTAN CSÍPİ-TÉRD MOZGATÓK JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet

I/8 IZOMTAN CSÍPİ-TÉRD MOZGATÓK JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet I/8 IZOMTAN CSÍPİ-TÉRD MOZGATÓK JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet CSÍPİÍZÜLET MOZGATÓK A csípıízület mozgatók az articulatio coxaera (acetabulum-caput femoris) hatnak, ahol a törzs súlya az

Részletesebben

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer

Részletesebben

A törzs és a gerinc izmai

A törzs és a gerinc izmai A törzs és a gerinc izmai A törzs és a gerinc izmai 3 csoport: Mellizmok: - mellkas saját izmai, mély izmok mellkasfalon erednek-tapadnak - humerusra, scapulara futó izmok, felületes ún. thoracohumeralis

Részletesebben

Jóga anatómia és élettan

Jóga anatómia és élettan Jóga anatómia és élettan Fábián Eszter (eszter.fabian@aok.pte.hu) 2017.05.06. orrmelléküregek garat gége légcső Tüdő hörgők hörgőcskék Felső légutak: Orrüreg: Az orrüreget és az egész légzőrendszert csillószőrös

Részletesebben

KERINGÉSI SZERVRENDSZER. vérkeringés -szív -érhálózat -vér nyirokkeringés

KERINGÉSI SZERVRENDSZER. vérkeringés -szív -érhálózat -vér nyirokkeringés KERINGÉSI SZERVRENDSZER vérkeringés -szív -érhálózat -vér nyirokkeringés 1 Szív keringés központi szerve, pumpához hasonló működésével a vért állandó mozgásban tartja kúp alakú, izmos falú, üreges szerv

Részletesebben

Az alkar csontjai: singcsont (ulna): medialisan, a kisujj oldalán orsócsont (radius): lateralisan, a hüvelykujj oldalán.

Az alkar csontjai: singcsont (ulna): medialisan, a kisujj oldalán orsócsont (radius): lateralisan, a hüvelykujj oldalán. KÖNYÖKÍZÜLET Az alkar csontjai: singcsont (ulna): medialisan, a kisujj oldalán orsócsont (radius): lateralisan, a hüvelykujj oldalán Singcsont (ulna): pörgő bevágása (incisura trochlearis) koronanyúlvány

Részletesebben

A CSONTOK JÁRULÉKOS ALKOTÓRÉSZEI

A CSONTOK JÁRULÉKOS ALKOTÓRÉSZEI Az emberi test tartó illetve támasztórendszerét csontváznak nevezzük. A test csontos váza 206 csontból áll, és a test tömegének 10-15 %-át teszi ki. A csontok kötõszövettel, szalagokkal, porccal vagy izületekkel

Részletesebben

elasztikus rostok: hajlékonyság sejtközötti állomány mukopoliszacharidjai

elasztikus rostok: hajlékonyság sejtközötti állomány mukopoliszacharidjai Kötőszövet Kötőszövet jellemzői: leggyakoribb és legváltozatosabb szövet típus sejtekből, rostokból és sejtközötti állományból áll fibroblaszt: kollagén rostok: merevítés elasztikus rostok: hajlékonyság

Részletesebben

A kötőszövet formái: recés kötőszövet, zsírszövet, lazarostos kötőszövet, tömöttrostos kötőszövet.

A kötőszövet formái: recés kötőszövet, zsírszövet, lazarostos kötőszövet, tömöttrostos kötőszövet. 1 Kötőszövetek Szerkesztette: Vizkievicz András Ebbe az alapszövetbe igen különböző feladatot végző szöveteket sorolunk, amelyek elláthatnak mechanikai, anyagcsere, hőszabályozás, védelmi és regenerációs

Részletesebben

ANATÓMIA, SZÖVET- ÉS FEJL DÉSTAN KOLLOKVIUMI TÉTELEK I. ÉVFOLYAM 2017/2018. TANÉV I. FÉLÉV

ANATÓMIA, SZÖVET- ÉS FEJL DÉSTAN KOLLOKVIUMI TÉTELEK I. ÉVFOLYAM 2017/2018. TANÉV I. FÉLÉV Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejl déstani Intézete Mb. Igazgató: Dr. Nógrádi Antal egyetemi tanár 6724 Szeged, Kossuth L. sgt. 40. Telefon: (62)-545-665 6701

Részletesebben

Magyar Táncművészeti Főiskola Nádasi Ferenc Gimnáziuma. Mozgásanatómia. Mozgásanatómia

Magyar Táncművészeti Főiskola Nádasi Ferenc Gimnáziuma. Mozgásanatómia. Mozgásanatómia Magyar Táncművészeti Főiskola Nádasi Ferenc Gimnáziuma Mozgásanatómia Mozgásanatómia 9. évfolyam A 9. évfolyamon az intézményünk profiljának megfelelő tantárgy, a mozgásanatómia kerül bevezetésre. A mozgásanatómia

Részletesebben

Calva vagy calotte: koponyatetô. nyakszirt (occiput) halánték (tempora)

Calva vagy calotte: koponyatetô. nyakszirt (occiput) halánték (tempora) A koponya részei: Koponya (cranium) csontjai: (22 koponyacsont + 6 hallócsont + 1 nyelvcsont (os hyoideum) Calvarium: koponya az állkapocs nélkül Calvaria: agykoponya (arckoponya nélkül) homlok (frons)

Részletesebben

3. Szövettan (hystologia)

3. Szövettan (hystologia) 3. Szövettan (hystologia) Általános jellemzés Szövet: hasonló felépítésű és működésű sejtek csoportosulása. A szöveteket alkotja: Sejtek (cellulák) Sejtközötti (intercelluláris) állomány A szövetek tulajdonságait

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT TTMK, BIOLÓGIA INTÉZET ÁLLATTANI TANSZÉK AZ ÁLLATI SZÖVETEK (ALAPSZÖVETTAN) Írta:

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT TTMK, BIOLÓGIA INTÉZET ÁLLATTANI TANSZÉK AZ ÁLLATI SZÖVETEK (ALAPSZÖVETTAN) Írta: NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT TTMK, BIOLÓGIA INTÉZET ÁLLATTANI TANSZÉK AZ ÁLLATI SZÖVETEK (ALAPSZÖVETTAN) Írta: Dr. Kovács Zsolt Negyedik, javított, bővített kiadás Szombathely

Részletesebben

nsoft plus! a mozgás szervrendszere

nsoft plus! a mozgás szervrendszere nsoft bio 1 1. Részei 2. csontváz: passzív vázizmok (mozgatják a csontváz részeit): aktív A csontváz kb. 10 kg egy felnıtt ember csontváza 206 db csont építi fel (egy újszülöttnek 350 csontja van, több

Részletesebben

2423-06 Anatómiai, élettani, metszetanatómiai ismeretek alkalmazása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2423-06 Anatómiai, élettani, metszetanatómiai ismeretek alkalmazása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Munkahelyi vezetője megbízásából anatómiai kiscsoportos gyakorlatot tart. Az ön feladata az anatómiai bevezető rész ismertetése. Az előadásában térjen ki a következőkre: - az emberi test fő

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA SZÉPÉSZET ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA SZÉPÉSZET ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK SZÉPÉSZET ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. tétel Határozza meg a szövet fogalmát! Csoportosítsa a hámszöveteket felépítésük (rétegek száma és sejtek alakja szerint)

Részletesebben

Az emberi végtagok hosszú csöves csontjairól

Az emberi végtagok hosszú csöves csontjairól PR/B10/0514VJT0425BF0019S021 Az emberi végtagok hosszú csöves csontjairól Dr. Vincze János, Dr. Vincze-Tiszay Gabriella Bevezető Az emberi csontváz főbb részei: a fej, a törzs, a felső végtag és alsó végtag

Részletesebben

ÉLŐ RENDSZEREK RÉSZEKBŐL AZ EGÉSZ

ÉLŐ RENDSZEREK RÉSZEKBŐL AZ EGÉSZ 1. FELADATLAP A CSOPORT ÉLŐ RENDSZEREK RÉSZEKBŐL AZ EGÉSZ 1. Milyenek az élő rendszerek? Egészítsd ki a mondatot! Az élő rendszerek a környezetükkel és folytatnak, ezért anyagi rendszerek. 3 pont 2. Csoportosíts

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az állati szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 1. (hámszövet, kötő-és támasztószövet)

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az állati szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 1. (hámszövet, kötő-és támasztószövet) TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az állati szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 1. (hámszövet, kötő-és támasztószövet) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az élőlények rendszere az alábbi

Részletesebben

Hogyan működünk? I. dr. Sótonyi Péter. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 7. előadás 2011. november 30.

Hogyan működünk? I. dr. Sótonyi Péter. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 7. előadás 2011. november 30. Hogyan működünk? I. dr. Sótonyi Péter Mentőápoló Tanfolyam 7. előadás 2011. november 30. Probléma felvetés 2 Az előadás célja 1. A keringési rendszer működési elvének alapszintű megismerése 2. A mentőápolói

Részletesebben

Csontjai, ízületei, izmai

Csontjai, ízületei, izmai Csontjai, ízületei, izmai A láb részei: lábtő (tarsus) lábközép (metatarsus) lábujjak (digiti pedis) A lábtő csontjai: 1. ugrócsont (talus) B a lábtőcsontok közül az egyetlen, melynek közvetlen kapcsolata

Részletesebben

KERINGÉS, LÉGZÉS. Fejesné Bakos Mónika egyetemi tanársegéd

KERINGÉS, LÉGZÉS. Fejesné Bakos Mónika egyetemi tanársegéd KERINGÉS, LÉGZÉS Fejesné Bakos Mónika egyetemi tanársegéd Az erek általános felépítése Tunica intima: Endothel sejtek rétege, alatta lamina basalis. Subendothel réteg : laza rostos kötőszövet, valamint

Részletesebben

Ureczky Dóra. Kaposvári Egyetem Csoportvezető EOSZK Sportszolgáltatási Csoport

Ureczky Dóra. Kaposvári Egyetem Csoportvezető EOSZK Sportszolgáltatási Csoport Ureczky Dóra Kaposvári Egyetem Csoportvezető EOSZK Sportszolgáltatási Csoport Követelmények, félév menete: Az emberi szervezet felépítése: A mozgató szervrendszer (csont, ízület, izom) A szív és keringési

Részletesebben

Emberi szövetek. A hámszövet

Emberi szövetek. A hámszövet Emberi szövetek Az állati szervezetekben öt fı szövettípust különböztetünk meg: hámszövet, kötıszövet, támasztószövet, izomszövet, idegszövet. Minden szövetféleség sejtekbıl és a közöttük lévı sejtközötti

Részletesebben

Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet. Orvosi képalkotó eljárások. Abdomen

Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet. Orvosi képalkotó eljárások. Abdomen Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Orvosi képalkotó eljárások Abdomen Abdomen, axialis CT felvétel / 1. 1. Linea alba 2. Rectus hüvely/m. rectus abdominis 3. Costa 4. Hepar

Részletesebben

A törzs izmai: a mellkas izmai: felületes mellkasizmok mély mellkasizmok. hasizmok. a hát izmai: felületes hátizmok mély hátizmok

A törzs izmai: a mellkas izmai: felületes mellkasizmok mély mellkasizmok. hasizmok. a hát izmai: felületes hátizmok mély hátizmok A TÖRZS IZMAI a mellkas izmai: felületes mellkasizmok mély mellkasizmok hasizmok a hát izmai: felületes hátizmok mély hátizmok A törzs izmai: A mellkas felületes izmai: kifutnak a vállöv és a kar csontjaira

Részletesebben

A vállöv és a felső végtag izmai

A vállöv és a felső végtag izmai A vállöv és a felső végtag izmai A vállöv és a felső végtag izmai Vállöv izmai Felkar izmai Alkar izmai Kéz izmai Vállöv izmai Erednek: scapula - clavicula Tapadnak: humerus proximalis részén Meghatározzák

Részletesebben

Alapszövetek, bőr. Dr. Katz Sándor Ph.D.

Alapszövetek, bőr. Dr. Katz Sándor Ph.D. Alapszövetek, bőr Dr. Katz Sándor Ph.D. Sejt: az emberi testet felépítő alapegység. Szövet: különböző sejtek és sejtközötti (intercelluláris) anyagok kombinációja, amely egy vagy több specifikus funkció

Részletesebben

Orvosi képalkotó eljárások

Orvosi képalkotó eljárások Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Orvosi képalkotó eljárások Vascularis rendszer Az a. carotis interna arteriogramja A. cerebri ant. ágai: 1. A. pericallosa 2. A. callosomarginalis

Részletesebben

Vadászati állattan, anatómia, élettan és etológia

Vadászati állattan, anatómia, élettan és etológia Vadászati állattan, anatómia, élettan és etológia II. Előadás A vázrendszer. Dr. Katona Krisztián, SZIE VMI A vázrendszer repülés, két lábon járás, tojásrakás alakítja csontok merevítése, súlycsökkentés,

Részletesebben

Szövettan (Histologia) Sály Péter Saly.Peter@mkk.szie.hu

Szövettan (Histologia) Sály Péter Saly.Peter@mkk.szie.hu Szövettan (Histologia) Sály Péter Saly.Peter@mkk.szie.hu Bevezetés Szövet (tela): speciális szerkezetű, meghatározott funkciók ellátására differenciálódott, azonos eredetű (azonos csíralemezből fejlődő)

Részletesebben

Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20.

Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20. Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20. Elérhető pontszám 100 Elért pontszám Kód I. Definíció (2 pont) A közös funkciót ellátó szervek szervrendszert alkotnak. II. Egyszerű választás (10 pont) 1.

Részletesebben

Búvárkodj a biológiában IV. feladatlap

Búvárkodj a biológiában IV. feladatlap Búvárkodj a biológiában IV. feladatlap A beküldési határidő: 2018. január 18. E-mail cím: biologia@verseghy-szolnok.sulinet.hu I. Karikázd be a helyes választ! 10 pont 1. Mi alkotja az emberi hámréteget?

Részletesebben

Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja,

Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja, Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja, excretum: végtermék, ami kiürül. A mirigyváladék termeléshez szükséges anyagokat

Részletesebben

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály 2013. április 26. 13.00 feladatok megoldására rendelkezésre álló idő: 60 perc Kódszám: Türr István Gimnázium és Kollégium 1. feladat: A vérkeringés

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 1

ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 1 ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 1 Definíció: az anatómia a test felépítését tárgyaló ill. rendszerez tudomány Felosztás: * mozgásrendszer (csontváz- és izomrendszer) * keringési szervek rendszere * zsigeri rendszer

Részletesebben

Hámszövet, mirigyhám. Dr. Katz Sándor Ph.D.

Hámszövet, mirigyhám. Dr. Katz Sándor Ph.D. Hámszövet, mirigyhám Dr. Katz Sándor Ph.D. HÁMSZÖVET A hámsejtek a bazális membránon helyezkednek el. Oldalai: bazális, laterális és apikális. HÁMSZÖVET Szorosan egymás mellett helyezkednek el és speciális

Részletesebben

SYLLABUS MŰVÉSZETI ANATÓMIA II FÉLÉV

SYLLABUS MŰVÉSZETI ANATÓMIA II FÉLÉV SYLLABUS MŰVÉSZETI ANATÓMIA II FÉLÉV I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Művészeti Kar Képzőművészet-grafika Művészeti Anatómia A tantárgy típusa DF DD

Részletesebben

Vadászati állattan, anatómia, élettan és etológia

Vadászati állattan, anatómia, élettan és etológia Vadászati állattan, anatómia, élettan és etológia VI. Előadás A légző-szervrendszer. Dr. Katona Krisztián, SZIE VMI Légző-szervrendszer O 2 szállítása a testbe, CO 2 elszállítása onnan Hőszabályozás (lihegés

Részletesebben

Szerkesztette Vizkievicz András

Szerkesztette Vizkievicz András Szerkesztette Vizkievicz András A mozgás szervrendszere Tartalom Szerkesztette: Vizkievicz András Mozgásról általában A csontrendszer biológiai szerepe A csontok szerkezete Csontok alakja Csontösszeköttetések

Részletesebben

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma 54 726 01 Gyógy- és sportmasszőr Komplex szakmai vizsga A vizsgafeladat időtartama: 45 perc (felkészülési idő: 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgafeladat értékelési

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés. 2423-06 Anatómiai, élettani, metszetanatómiai ismeretek alkalmazása modul. 1.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés. 2423-06 Anatómiai, élettani, metszetanatómiai ismeretek alkalmazása modul. 1. Emberi Erőforrások Minisztériuma Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az interaktív vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes

Részletesebben

TRIGGER- ÉS TENDERPONT

TRIGGER- ÉS TENDERPONT TRIGGER- ÉS TENDERPONT - SPECIÁLIS MANUÁLIS TERÁPIA - Írta: Kanyó Ildikó, gyógytornász, manuálterapeuta, sportfizioterapeuta Kanyó Ildikó - 2015.05.20. - Dornterápia - Speciális gerincterápia PhysioVit

Részletesebben

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP A feladatlap kitöltésére 1.5 órád van. A feladatlapon 60 sorszámozott tesztfeladatot

Részletesebben

AZ ELŐADÁS CÍME. Stromájer Gábor Pál

AZ ELŐADÁS CÍME. Stromájer Gábor Pál AZ ELŐADÁS CÍME Stromájer Gábor Pál 2 Idegrendszer Az idegrendszer felosztása Anatómiai felosztás Központi idegrendszer: Agyvelő Gerincvelő Környéki idegrendszer: Gerincvelői idegek Agyidegek Perifériás

Részletesebben

2010-2011 Szövettan, kültakaró és mozgás

2010-2011 Szövettan, kültakaró és mozgás Négyféle asszociáció A. zsírszövet B. laza rostos kötőszövet C. mindkettő D. egyik sem 2010-2011 Szövettan, kültakaró és mozgás 1. Kötő- és támasztószövet 2. Változatos alakú és működésű sejtekből áll.

Részletesebben

Az alsó végtag csontjai és ízületei

Az alsó végtag csontjai és ízületei Az alsó végtag csontjai és ízületei Alsó függesztőöv vagy medenceöv medencecsont keresztcsont Comb combcsont Lábszár sípcsont szárkapocscsont Láb lábtő (7 csont) lábközép lábujjak Alsó függesztőöv vagy

Részletesebben

és s kiemelése ggőleges kjával párhuzamosan ejtendő). nagy ereket valamint a sinus transversus pericardiit. őket egymás

és s kiemelése ggőleges kjával párhuzamosan ejtendő). nagy ereket valamint a sinus transversus pericardiit. őket egymás A szív v boncolása A szív v boncolása és s kiemelése A pericardiumot horgas csipesz és s olló segíts tségével, három metszéssel ssel nyitjuk meg (két t függf ggőleges metszés s a szív v jobb- és s bal

Részletesebben

Térdízület és mozgásai

Térdízület és mozgásai Térdízület és mozgásai dr. Ruttkay Tamás Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet 2016. Femur Patella Tibia Fibula Articulatio genus Mechanizmusa szerint trochoginglymus csuklóforgó ízület (Felépítése

Részletesebben

Rendkívül erősek Járás, egyensúlyozás, súly cipelés! Csoportosítás: - csípőizmok - combizmok - lábszárizmok - lábizmok

Rendkívül erősek Járás, egyensúlyozás, súly cipelés! Csoportosítás: - csípőizmok - combizmok - lábszárizmok - lábizmok Alsó végtag izmai Rendkívül erősek Járás, egyensúlyozás, súly cipelés! Csoportosítás: - csípőizmok - combizmok - lábszárizmok - lábizmok Csípőizmok Csípőízület mozgatása Csoportosítás: - belső csípőizmok

Részletesebben

Részletes csont- és A FELSŐ VÉGTAG CSONTJAI. llöv v csontjai, amelyekkel a végtag v és s a szabad felső végtag csontjai. van: vállöv v csontjai

Részletes csont- és A FELSŐ VÉGTAG CSONTJAI. llöv v csontjai, amelyekkel a végtag v és s a szabad felső végtag csontjai. van: vállöv v csontjai A FELSŐ VÉGTAG CSONTJAI Részletes csont- és ízülettan a vállv llöv v csontjai, amelyekkel a végtag v a törzshöz z kapcsolódik és s a szabad felső végtag csontjai. A szabad felső végtagnak három h része

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű! Nemzeti Erőforrás Minisztérium Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

NS 1 Normális lábfej. Természetes méretű, SOMSO-műanyagból. Bemutatja az anatómiai szerkezetet és a sípcsont alatti részt. Egy darabból áll.

NS 1 Normális lábfej. Természetes méretű, SOMSO-műanyagból. Bemutatja az anatómiai szerkezetet és a sípcsont alatti részt. Egy darabból áll. NS 1 Normális lábfej Bemutatja az anatómiai szerkezetet és a sípcsont alatti részt. Egy darabból áll. Hossz: (Pternion-Akropodion): 24 cm. Magasság: 13 cm., Szélesség: 26 cm., Mélység: 10 cm., Súly: 450

Részletesebben

NYIROK SZERVEK NYIROK EREK

NYIROK SZERVEK NYIROK EREK NYIROK SZERVEK NYIROK EREK Összeállította: Ignáth Györgyi 1. Nyirokfolyadék - lympha 2. Nyirokerek 3. Nyiroktüszők - 4. Nyirokszervek Nyirokcsomók - lymphnodus Lép - lyen Csecsemőmirigy - thymus 2 www.lemtrener.hu

Részletesebben

KOLLOKVIUMI TÉTELEK ANATÓMIA, SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTAN I. ÉVFOLYAM, II. FÉLÉV

KOLLOKVIUMI TÉTELEK ANATÓMIA, SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTAN I. ÉVFOLYAM, II. FÉLÉV Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézete Igazgató: Dr. Mihály András egyetemi tanár 6724 Szeged, Kossuth L. sgt. 40. Telefon: (62)-545-665 6701

Részletesebben

A keringési rendszer felépítése és működése -az előadást kiegészítő anyag-

A keringési rendszer felépítése és működése -az előadást kiegészítő anyag- A keringési rendszer felépítése és működése -az előadást kiegészítő anyag- Keringési rendszer általános jellemzői 1. Szerepe a vér mozgatása, vagyis tápanyagot, bomlásterméket és légzési gázokat szállít

Részletesebben

Orvosi latin Gyakorló feladatok (2018. október) 1. Adja meg a következő jelzős szerkezetek latin megfelelőjét! jobb kéztő. jobb lábszár.

Orvosi latin Gyakorló feladatok (2018. október) 1. Adja meg a következő jelzős szerkezetek latin megfelelőjét! jobb kéztő. jobb lábszár. Orvosi latin Gyakorló feladatok (2018. október) 1. Adja meg a következő jelzős szerkezetek latin megfelelőjét! jobb kéztő jobb lábszár bal csípő külső szerv középvonalhoz közelebbi felszín IX. agyideg

Részletesebben

II. félév, 1. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Kardiovaszkuláris rendszer SZÍV (Kardiológia)

II. félév, 1. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Kardiovaszkuláris rendszer SZÍV (Kardiológia) II. félév, 1. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Kardiovaszkuláris rendszer SZÍV (Kardiológia) Mit tanulunk? A keringési (kardiovaszkuláris) rendszer fı szervei (szív, erek,

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

SPORT ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK I. FELADATLAP

SPORT ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK I. FELADATLAP SPORT ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK I. FELADATLAP 1. feladat 5 pont Egyszerű feleletválasztás. Húzza alá a megfelelő választ! Csak egy helyes válasz létezik. A térd ízülete: egytengelyű

Részletesebben

Tartalom. Javítóvizsga követelmények BIOLÓGIA...2 BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ...5 SPORTEGÉSZSÉGTAN évfolyam évfolyam évfolyam...

Tartalom. Javítóvizsga követelmények BIOLÓGIA...2 BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ...5 SPORTEGÉSZSÉGTAN évfolyam évfolyam évfolyam... Tartalom BIOLÓGIA...2 10. évfolyam...2 11. évfolyam...3 12. évfolyam...4 BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ...5 11. évfolyam...5 12. évfolyam...6 SPORTEGÉSZSÉGTAN...7 1 BIOLÓGIA 10. évfolyam Nappali tagozat Azírásbeli

Részletesebben

A TERHELÉSÉLETTAN ALAPJAI I.

A TERHELÉSÉLETTAN ALAPJAI I. Sporttudományi képzés fejlesztése a Dunántúlon TÁMOP-4.1.2.E-13/1/KONV-2013-0012 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet A TERHELÉSÉLETTAN ALAPJAI I. Szerzők

Részletesebben

Jóga anatómia és élettan

Jóga anatómia és élettan Jóga anatómia és élettan Keringés Fábián Eszter (eszter.fabian@aok.pte.hu) 2017.05.05-06. A vér A vér fő összetevői: 1. plazma: 92% víz, fehérjék, glükóz,véralvadási faktorok, hormonok, szén-dioxid 2.

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Szakközépiskola Tesztlapok Biológia - egészségtan tantárgy 11. évfolyam Készítette: Perinecz Anasztázia Név: Osztály: 1. témakör: Sejtjeinkben élünk.

Részletesebben

Az emésztő szervrendszer. Apparatus digestorius

Az emésztő szervrendszer. Apparatus digestorius Az emésztő szervrendszer Apparatus digestorius Táplálkozás A táplálék felvétele. A táplálék tartalmaz: Ballasztanyagokat: nem vagy kis mértékben emészthetők, a bélcsatorna mozgásában van szerepük Tápanyagokat:

Részletesebben

DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA. Varga Viola DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA. A myofasciális rendszer vizsgálata és kezelése. Varga Virág és Gyenes Péter rajzaival

DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA. Varga Viola DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA. A myofasciális rendszer vizsgálata és kezelése. Varga Virág és Gyenes Péter rajzaival Varga Viola DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA A myofasciális rendszer vizsgálata és kezelése Varga Viola DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA A myofasciális rendszer vizsgálata és kezelése Varga Virág és Gyenes Péter rajzaival

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK Egészségügyi alapismeretek emelt szint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű! Nemzeti Erőforrás Minisztérium Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

A MOZGÁS SZERVRENDSZERE

A MOZGÁS SZERVRENDSZERE A MOZGÁS SZERVRENDSZERE 1 Részei: 1. Passzív v rész: r csontok (206 db, testsúly 10 %-a)% és ízületek 2. Aktív v rész: r az izmok rendszere 2 CSONTVÁZRENDSZER 3 Szerepe: Alkotják k testünk szilárd vázát.

Részletesebben

FOK Orvosi latin Gyakorló feladatok (2019. március) 1. Adja meg a következő jelzős szerkezetek latin megfelelőjét! jobb kéztő. jobb lábszár.

FOK Orvosi latin Gyakorló feladatok (2019. március) 1. Adja meg a következő jelzős szerkezetek latin megfelelőjét! jobb kéztő. jobb lábszár. FOK Orvosi latin Gyakorló feladatok (2019. március) 1. Adja meg a következő jelzős szerkezetek latin megfelelőjét! jobb kéztő jobb lábszár bal csípő külső szerv középvonalhoz közelebbi felszín agyideg

Részletesebben

AZ ALSÓ VÉGTAG CSONTJAINAK ÖSSZEKÖTTETÉSEI

AZ ALSÓ VÉGTAG CSONTJAINAK ÖSSZEKÖTTETÉSEI 1 AZ ALSÓ VÉGTAG CSONTJAINAK ÖSSZEKÖTTETÉSEI A, MEDENCEÖV CSONTJAINAK ÖSSZEKÖTTETÉSEI B, A SZABAD ALSÓ VÉGTAG CSONTJAINAK KAPCS. A, MEDENCEÖV CSONTJAINAK ÖSSZEKÖTTETÉSEI 1, SZEMÉREMCSONTOK ÖSSZEKÖTTETÉSE

Részletesebben

KERINGÉSI SZERVRENDSZER

KERINGÉSI SZERVRENDSZER KERINGÉSI SZERVRENDSZER vérkeringés szív + érhálózat (artéria, véna) Összeállította: Ignáth Györgyi 1 KERINGÉS szív a keringési rendszer központi szerve vérerek: artéria, véna, kapilláris nyirokerek a

Részletesebben