Vadászati állattan, anatómia, élettan és etológia

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vadászati állattan, anatómia, élettan és etológia"

Diána Kocsis
6 évvel ezelőtt
Látták:

1 Vadászati állattan, anatómia, élettan és etológia II. Előadás A vázrendszer. Dr. Katona Krisztián, SZIE VMI

3 A vázrendszer repülés, két lábon járás, tojásrakás alakítja csontok merevítése, súlycsökkentés, súlyeloszlás megváltozása, mellkasmellső végtag átalakulása MEREVÍTÉS Csontok összenövése (mellső végtag, medence) -> nagyobb ellenállás erőhatásokkal szemben Bordák horognyúlványai -> mellkas rögzítése szárnymozgások alatt SÚLYCSÖKKENTÉS, SÚLYELOSZLÁS MEGVÁLTOZÁSA Csontok üregesek vagy szivacsosak, ill. elvékonyodtak (agykoponya), légzsákok nyúlványai a csontokba nyúlnak Fogazat elvesztése, csőrkávák kialakulása (zúzógyomor kialakul aprításra) Rágóizomzat sem kell Test súlypontja hátrébb tolódott, testet hordozó hátsó végtaghoz közel -> kedvezőbb

4 A fej váza (koponya) Agykoponya mérete nagyobb arckoponyánál (arckoponya visszafejlődése, agyvelő, főleg kisagy jelentős növekedése) Koponya felépítése: repülő életmód, nagy szemek, fejlett agyvelő Repülés-> súlycsökkentés: fogak elvesztése, csőrkávák kialakulása, agykoponya csontjainak összenövése, elvékonyodása, szivacsos szerkezet kialakulása

5 Arckoponya Állkapcsi és nyelvcsonti ív alakítja ki (halaknál még mindkettő páros: alsó-felső) Állkapcsi ív: felső és alsó csontos csőrkávából áll, állkapocsízülettel összekötve mozgékonyan (alsó káva vége és felső káva négyszögcsontja között (hüllőbélyeg) Nyelvcsonti ív felső tagja (hyomandibulare) középfülbe vándorol -> egyetlen hallócsontocska (columella) Nyelvcsonti ív alsó tagja a nyelvcsont (vékony nyúlványokból=szarvakból áll)

6 Agykoponya Kikeléstől az ivarérésig csontjai összeolvadnak -> tájékok Nyakszirti tájék (öreglyuk körül), 1 db nyakszirti bütyökkel ízesül koponya az első nyakcsigolyához. Nagyméretű kisagy kidomborítja a tarkót Hallótájék (koponya oldalsó része, külső hallónyílás körül) üregrdsz. a csontban = belső fül csontos labirintusa Ékcsonti tájék (koponyaalap, szemgödrök) Koponyatető (páros fal- és homlokcsontok) Orrtájék (szaglószerv körül)

7 A törzs váza. A gerincoszlop Hüllő-emlős: nyaki, háti ágyéki, keresztcsonti, farki tájék Madárnál repülés, merevítés miatt átalakulások Utolsó hátcsigolya, ágyék- és keresztcsonti csigolyák, első farokcsigolya összeolvad egységes csontképletté => álkeresztcsont (synsacrum), medencével is összeolvad Stabil, nagy felületű, igen teherbíró szerkezet -> elrugaszkodás, talajra érkezés, két lábon járás során nagy igénybevétel (teljes testsúlyt hordozza) Farki rész csökevényes, farokcsigolyák többsége farokcsonttá nő össze

8 Csigolyák Csigolyatest, ebből indul ki a csigolyaív Közrezárt lyuk a csigolyalyuk -> gerinccsatorna (benne a gerincvelő) Tövisnyúlvány az ív középső részéről Páros harántnyúlvány a test két oldaláról (hátcsigolyák mindkétféle nyúlványa fejlett -> ezekhez és csigolyatesthez kapcsolódnak mozgékonyan a bordák) Csigolyatest elején-hátulján 4-4 ízületi nyúlvány (csigolyák ízesülése) -> nyeregízület (hossztengely elülső felszínen függőleges, hátulsón vízszintes) -> nagy mozgékonyság

9 Nyakcsigolyák Az első két nyakcsigolya: 1. Fejgyám 2. Forgó A fejgyám kapcsolódik a nyakszirti bütyökhöz, nagy csigolyalyukú, gyűrű alakú, Nyaki szakasz legmozgékonyabb a madaraknál a gerincesek közül Fokozza: sok nyakcsigolya (11-24 fajonként) Nyakcsigolyákon vékony hegyes bordanyúlványok és 3 lyuk (csigolyalyuk+ 2 kisebb harántnyílás -> nyaki artériák, idegek) teste a forgóhoz nőtt -> fognyúlvány Előbbi a biccentő, utóbbi a tagadó fejmozgást alakítja ki Nyaki szakasz S alakú (két lábon járás miatt)

10 Függesztőövek, végtagvázak. A vállöv. A végtagokat a függesztőövek kapcsolják a gerincoszlophoz A vállöv a szárnyat kapcsolja a gerinchez, az erőhatásokat továbbítja a repülőizmoktól a szárnyra 3 pár csontból áll, találkozásuknál a vállízületi vápa (felkarcsont feji vége itt) 2 kulcscsont villacsonttá nőtt össze (mellcsonthoz inak kapcsolják) Jó tapadási felszín a repülőizmoknak, légzőmozgásban is szerepe van a repülésnél Hollócsőrcsont: széles ízületi felszínnel kapcsolódik a mellcsonthoz Vállövet merevíti, támaszt a repülőizmok húzásával szemben Lapocka: kard alakú, gerinc mellett, bordák fölött Izmok, inak kapcsolják a gerincoszlophoz -> mozgási lehetőség a vállövnek

11 Függesztőövek, végtagvázak. A szárny. Eléggé nyitott vállízületi vápa - > nagy mozgási szabadság a szárnynak Felkar-, orsó-, singcsont megnyúlt (felkar tömzsibb ->szárnyizmok erőhatásai ezen, singcsont is erőteljesebb->másodrendű evezőtollak ezen rögzülnek) Carpometacarpus: kéztő-, kézközépcsontok összenövéséből (merev, erős-> elsőrendű evezőtollaknak megfelelő támaszték) 3 ujj: első egy ujjperc (fiókszárny váza), második kettő, harmadik egy ujjpercből áll

12 A mellkas (mellcsont és bordák) Röpképtelen fajoknál (futómadarak) a mellcsont pajzs alakú, lapos vagy domború, nincs mellcsonti taréj (de a pingvineknél van!) Repülő fajoknál középvonalban erős mellcsonti taréj (repülőizmok eredése) Mellcsontot a vállöv és a bordák kapcsolják a gerincoszlophoz Bordák két csontos részből állnak: háti a csigolyákhoz, hasi a mellcsonthoz rögzül, egymáshoz pedig bordaközti mozgékony ízülettel -> légzésnél fontos Háti darabokon horognyúlványok -> tetőcserépszerűen a következő bordára fekszik -> stabil mellkas repülés közben

13 Függesztőövek, végtagvázak. A medenceöv Függesztőövet 3 pár csont alkotja (csípő-, ülő-, szeméremcsont) Egymással és az álkeresztcsonttal összenőtt egységes képletté Hosszú, vékony szeméremcsontok közt nincs összeköttetés (symphysis)=> Medence alul nyitott (madármedence) -> merev, meszes héjú tojás lerakása

14 Függesztőövek, végtagvázak. A láb. Csípőízületi vápába illeszkedik a combcsont feje (zártabb -> kisebb mozgás) Lábszár két csontja: sípcsont (erős), szárkapocscsont (vékony, nem éri el a bokaízületet sem) Lábközép-, lábtőcsontok összenőttek -> csüd (tarsometatarsus) Intertarsalis ízület a bokánál (csuklónál intercarpalis) láb- (kéz)tőcsontok 2 sora között ->láb jól elnyeli földet érés, futás, elrugaszkodás erőit 2-4 ujj (ált. 4, 1 hátra, 3 előre) Ujjon járó (digitigrad) állatok -> madaraknak csak az ujja éri a talajt

Hasonló dokumentumok

1.2. A mozgató szervrendszer

1.2. A mozgató szervrendszer Osváth P. (2010) Sportélettan, sportegészségtan, Budapest. (26-64. old.) Passzív mozgatórendszer: test csontjai, csontokat összekötő ízületek és ízületi szalagok. Aktív mozgatórendszer: