A mozgató szervrendszer

Átírás

1 A mozgató szervrendszer Rácz Katalin - katalinracz@mail.com Passzív mozgatórendszer: test csontjai, csontokat összekötő ízületek és ízületi szalagok. Aktív mozgatórendszer: a test vázizmai. Passzív mozgatórendszer = A csontrendszer csontból áll Alak szerint: hosszú csöves, rövid, lapos, szabálytalan alakú csont. A csontváz szerepe: a test belső szilárd váza; méret- és alak meghatározó, testüregeket határol, védi az életfontosságú szerveket, szivacsos állományában található a vörös csontvelő, mint legfontosabb vérképző szerv, a mozgás passzív szervrendszere. Testünk csontjai Koponyacsontok Arckoponya Agykoponya Felső végtag csontjai Vállöv csontjai (lapocka, kulcscsont) Felkarcsont Alkarcsontok (singcsont, orsócsont) Kézcsontok (kéztőcsontok, kézközépcsontok, ujjpercek) Törzscsontok Csigolyák (7 nyaki, 12 háti, 5 ágyéki, 5 keresztcsonti, 3-5 farki) Bordák (12 pár) Szegycsont Medencecsont (szeméremcsont, csípőcsont, ülőcsont) Alsó végtag csontjai Combcsont Térdkalács Lábszárcsontok (sípcsont, szárkapocscsont) Lábcsontok (lábtőcsont, lábközépcsontok, lábujjpercek)

2

3 Csontok felépítése Csontszövet jellemzői A támasztó szövetek közé tartozik a szervezet vázát alkotják, összekötő és hézagpótló szerepük van, sejtes és ún. sejt közötti állomány alkotja, erekben gazdag A csontszövet a szervezet legkeményebb, legteherbíróbb szövete. Egyszerre szilárd és rugalmas. A csontszövet felépítése 1. sejtes állományból, csontsejtekből igazi csontsejtek: nyúlványokkal rendelkező nagy sejtek, amelyek a sejtközötti állományhoz szükséges anyagokat termelik (pl. kollagén), csontképző sejtek: a csont növekedésének helyén (a porcos végek illetve a csonthártya alatt), vagy átépítődésének helyén (pl. csonttörés) helyezkednek el, csontfaló sejtek: a csontok üreges részében, illetve ott helyezkednek el, ahol csont felszívódás folyik. 2. sejtközötti állományból kollagénrostok fehérjéből felépülő szerves anyagok, ún. (mint a vasbeton, rugalmasságát, szakítószilárdságát adó acélhuzal), ezek képezik a csont kb. 35%-ál, ásványi sókat tartalmazó rostközötti állomány (mint a vasbeton kemény betonja), a csont kb. 65%-át adják. A csontok két eltérő szerkezetű részből állnak: 1. Csontkéreg állomány: a csont felszínen levő tömött, sűrű csontállomány, vastagságát befolyásolja a terhelés (combcsont vastag) és a funkció. 2. Szivacsos csontállomány: a csontok belső részét foglalja el, ebből állnak, pl. a csontok vaskosabb, egymással ízesülő végei, a köbös és a lapos csontok, nagyobb szilárdságú, megváltozott terhelésre (pl. egyik végtag megrövidülése) átépülésre képes a csontgerendázat.

4 Csontok járulékos részei: A csontokat a porcos részek kivételével mindenhol csonthártya borítja, mely a csont táplálásában, növekedésében és újraképződésében játszik szerepet. A csonthártya nagyszámú fájdalomérző idegvégződést is tartalmaz, ezért a csonthártyát érintő kórfolyamatok igen fájdalmasak. A csonthártya alatt a csont tömöttebb állománya), ezen belül pedig a szivacsos állomány foglal helyet. A csontvelő A gerincesek csontjaiban elhelyezkedő szövet Fő feladata a vérsejtek (vörösvérsejt, fehérvérsejt, vérlemezkék) termelése A porc A csontok kifejlődésében és a csontok közötti összeköttetések létesítésében van szerepe A csontok ízületi felszíne általában üvegporc. A rugalmas porc (porckorong)a csigolyák közötti összeköttetésben találhatóak. A csontok összeköttetései Folyamatos kapcsolódás: nem mozdítható, pl. keresztcsont (összecsontosodás), medencecsont Ízületes kapcsolódás - elmozdulást biztosító kapcsolat 2 szomszédos csont között rés van: Egyszerű (két csont kapcsolódása) / Összetett (több csont kapcsolódása) Mozgáslehetőségek: Egytengelyű (ujjpercek, térd, könyök) / Kéttengelyű (csukló) Soktengelyű v. Szabad (nagy mozgásterjedelem, pl. váll, csípő) / Korlátozott (minimális elmozdulás, pl. szegycsont). Ízületek fajtái: Gömbízület: csípő, váll Csuklóízület: könyök, térd Kerékízület: singcsont-orsócsont között Tojásízület: csukló Nyeregízület: hüvelykujj

5 Ízületek felépítése Ízületi fej: domború ízületi felszín Ízületi árok (vápa): homorú ízületi felszín Ízületi rés: a felszínek közötti rés Porcboríték: sima felszínű, rugalmas porc, a súrlódás és ütközés csökkentésére Ízületi nedv: síkosító és tápláló folyadék Ízületi tok: ízületet körülvevő és összetartó erős rostok Szalagok: külső és belső, az ízületet erősítik Főbb ízületek: Vállöv (a mellkashoz kapcsolja a szabad végtagot) szegycsont, kulcscsont, lapocka Vállízület (lapocka és a karcsont ízesülése alkotja) Könyökízület karcsont, singcsont, orsócsont Csuklóízület, egytengelyű összetett Csuklóízület orsócsont, kéztőcsont felső sora Tojásízület, összetett, kéttengelyű Főbb ízületek Csípőízület: Combcsont feje, medencecsont vápája Térdízület: Combcsont, sípcsont +térdkalács Bokaízület: sípcsont, szárkapocscsont, ugrócsont

6

7 Gerincoszlop felépítése - anatómia 1. Csigolyák: csigolya alkotja a törzs tengelyét képző gerincet. 24 valódi csigolya, és 9-11 álcsigolya A valódi csigolyák önálló csontok. Az álcsigolyák fejlődésük folyamán egymással összenőttek. A gerinc alsó részén található keresztcsontot és farokcsontot alkotják. Valódi csigolyák: nyakcsigolyák: 7 hátcsigolyák: 12 ágyékcsigolyák: 5 Álcsigolyák: Keresztcsonti csigolyák: 5 Farokcsonti csigolyák: 3-6 Csigolyák felépítése Test Ívek Csigolyalyuk (a csigolyalyukak összessége adja a gerinccsatornát, amelyben a gerincvelő helyezkedik el) Ízületi nyúlványok (4 db, 2 felfelé, 2 lefelé) Harántnyúlványok Tövisnyúlványok Összeköttetésük: porckorongokkal, szalagos, ízületes felülnézet ágyékcsigolya

8

9 2. Porckorongok (discusok) Számuk 23. Alakjuk megegyezik a csigolyatestekkel. Szélességük, vastagságuk változik a gerinc különböző szakaszain. A háti szakaszon a legvékonyabbak, az ágyéki szakaszon a legvastagabbak. Fejlettek, ahol nagy az igénybevétel. Funkciója: rugószerep A porckorongok két részből tevődnek össze: külső rostos gyűrű, és az ezt kitöltő puha kocsonyás állomány/mag. A porckorongokat a csigolyatestek felső és alsó felszínéhez üvegporc réteg kapcsolja össze.

10 Discus hernia/porckorongsérv A gerinc két oldalán az egymást követő csigolyák teste, íve és ízülete nyúlványa egy lyukat vesz közre. Ezeken a nyílásokon lépnek ki a gerincvelői idegek a gerinccsatornából. Túlzott igénybevétel hatására a porckorong külső, gyűrű alakú rostjai fokozatosan felszakadnak Ez lehet részleges átszakadás, amikor a nucleus pulposus csak bedomborodik a gerinccsatornába. Teljes átszakadásnál a n. pulposus bekerül a gerinccsatornába és az eltávolítás csak műtéttel lehetséges.

11 A gerincoszlop szerkezete és felépítése Az egymáshoz kapcsolódó csigolyák sora a gerinc, mely kettős feladatot lát el: törzsünk szilárd tengelye megvédi a gerincvelőt a külső behatásoktól Nyílirányban kettős S alak jellemzi, ami az újszülöttön még nem látható. kyphosis: hátrafelé domború görbületek: háton és keresztcsonton lordosis: hátrafelé homorú görbületek: nyaki és ágyéki szakaszon Homlokirányban kisebb fokú fiziológiás oldalirányú görbület (háton jobbra fiziológiás scoli, amellyel ellentétes irányú kiegyenlítő eltéréseket figyelhetünk meg). A gerincoszlop szerkezete - görbületek A görbületek kialakulása (a mozgások begyakorlásával, 6-7 éves korra automatikussá válik) A gerinc görbületeit és hajlatait a test súlya, az izmok húzó hatása hozza létre. A gerinc alakja függ: nem, egyén, kor, tápláltság, életmód, genetikai adottság, pszichés állapot.

12 A gerinc élettani görbületei a rugalmas erőátvitel érdekében jönnek létre a mozgásfejlődése során. o magzati életben: háti és keresztcsonti görbület o az élet során: nyaki (hason fejemelés 2. hó, kúszás, mászás) és az ágyéki (felegyenesedéssel, járással 12. hó) A gerincoszlop szerkezete mozgásai A gerincben négyféle mozgás jöhet létre: 1. Előre- és hátrahajlás (nyílirányban) nyaki szakasz ágyéki szakasz háti szakasz 2. Oldalra hajlás (homloksíkban) Nyaki és lumbális szakaszon a legnagyobb. 3. Csavarodás (hossztengely körül) 4. Rugószerű mozgás A porckorongok rugalmassága és a gerinc S alakú görbületei teszik lehetővé.

13 Aktív mozgatórendszer - izomtan Izomzat (testtömeg %-a) A csontok akaratlagos (idegi impulzusok hatására megvalósuló) elmozdulását az ízületekben a hozzájuk tartozó izom-összehúzódások, ill. izomfeszülések okozzák. Izom: rövidülésre és elernyedésre képes szövet. Csontokhoz közvetlenül vagy inak segítségével kapcsolódik. Mozgás: Ízületekben jönnek létre, ahogy az izmok 2 csonton lévő eredési és tapadási pontokat közelítik. A kémiai energiát mechanikai energiává alakítja át. Speciális folyamata a kontrakció. Az izom fajtái Simaizom o Kis erőkifejtés o Nem fáradékony o Zsigerek, erek, belek fala Szívizom o Szív falát alkotja o Nem fáradékony Harántcsíkolt izom o Nagy erőkifejtés o Fáradékony o Vázizomzatot alkotja o Mozgató, tartó funkció Izompólya (kötőszövetes hártya) burkolja az izmot. Az izompólyán belül kötőszövetekből felépülő rekeszekben izomkötegek találhatók, amelyek izomrostokból épülnek föl. Ezeket maguk az izomsejtek építik fel.

14 Az izomsejtekben speciális sejtalkotók figyelhetők meg, melyek az izom összehúzódási képességét adják MIOFIBRILLUMOK Az izomsejt tengelyével párhuzamosan futnak, fehérjék építik fel (az izom szerkezeti fehérjéi) Miofibrillumok: aktin (vékony) és miozin (vastag, melyen kereszthidak vannak) Mozgás során a miofibrillumok szerkezetben jön létre elmozdulás, mely a teljes izomsejt (izomrost) megrövidülését eredményezi. Ehhez energiára van szükség ATP bontása biztosít Izomösszehúzódás Nyugalmi állapotban a kereszthidak nem kapcsolódnak az aktinhoz rendezetlen mozgást végeznek. Az izomban aktív állapotban a fejek mozgása rendezetté válik, ciklikusan kötődnek az aktin szálakhoz, disszociálnak, majd újra kötődnek (mint az evezőcsapások) Ez a mechanizmus a két filamentum rendszert egymáshoz képest ellentétes irányban igyekszik mozgatni. Az aktin és a miozin szálak egymáson elcsúsznak sliding mechanizmus Feltétele: Ca+ (szarkoplazmában van, mely a miofibrillumok közötti teret tölti ki) Nyugvó izomban a Ca+ koncentráció alacsony, ingerület hatására megnő a koncentráció, felszabadul az a felület, ahová a miozin fejek kötődni tudnak. (a ph csökkenés ezt gátolja) Izomrostok fajtái vörös rost Aerob E nyerő folyamatok Lassú összehúzódás Magas mitokondrium és hemoglobin Kicsi rostátmérő Kitartó munkavégzés Gazdag erezettség fehér rost Anaerob E nyerés Kevés mitokondrium Gyors összehúzódás, rövid ideig Erezettség csekély

15 Izom kémiai összetétele 78%-a víz 20 % fehérje pl.: aktin, miozin 1-2 % nem fehérje kreatin, ATP, ADP, AMP E raktározás ásványi anyagok (Ca, Mg, Na, CL, P), zsírok, glikogén, - E pótlás Mioglobin O2 megkötő képessége jobb, mint a hemoglobiné, a vérrel szállított O2t át tudja venni Izmok működése Funkcióik alapján 3 csoportba oszthatók: TÓNUSOS izmok FÁZISOS izmok Kevert izmok Egyes izmok mozgáspárokban dolgoznak (hajlítás-feszítés, közelítés-távolítás, emeléssüllyesztés). A mozgástól függően lehet az izom: Agonista (az adott mozgást végzi) Antagonista (adott mozgást fékezi) Szinergista (adott mozgást közvetve segíti) Stabilizáló (adott mozgást közvetve támogatja) Elképzelhető, hogy két izom egyik mozdulat esetében antagonizmusban, egy másik esetben szinergizmusban működik Széles hátizom: karok mellkas előtti kereszteződése során antagonistája a nagy mellizomnak, de a fejszecsapás mozdulatban szinergizmusban dolgozik vele. Mindig csak az adott mozdulatokra vonatkoztatva lehet megállapítani két izomról, hogy azok antagonizmusban, vagy szinergizmusban állnak egymással.

16 Tónusos izmok Fázisos izmok

17 Az Izomműködés élettana Izmok működését 4 szempont alapján vizsgálhatjuk: Elektromos vonatkozás Mechanikai jellemzők Hőjelenségek Energiaszolgáltatás (fehérjék, szénhidrátok, zsírok) Izomműködés elektromos vonatkozásai Az izomrostok összehúzódásához ingerlésre van szükség, melyet idegsejtek, mozgató idegrostok segítségével bonyolít le testünk. Az idegszövet működése elektromos jelenségeken alapul. AZ izomsejtekhez a központi idegrendszerből idegrostok segítségével jut el az inger. Izomrángás egyetlen izolált inger éri a rostot egyetlen kontrakció történik Izomremegés /inkomlett tetanusz sorozatos ingerlés hatására, összehúzódás+részleges elernyedés pl.: didergés, vacogás Komplett tetanusz nagy frekvenciájú sorozatinger hatására, folyamatos kontrakció, leggyakoribb, hétköznapi tevékenységeink alapja Az Izomműködés élettana Mechanikai jellemzők AZ izom által kifejtett erő és a külső erő viszonyát vizsgáljuk. koncentrikus Az izom megfeszül, összehúzódik, és megrövidül. Legyőző Nagyobb a belső erő a külső erőnél excentrikus Az izom megfeszül és nyúlik Fékező, utánaengedő Nagyobb a külső erő a belső erőnél Izometriás Az izom megfeszül, de a hossza nem változik Tartó A belső és a külső erő egyenlő Auxotóniás kevert működés Hőjelenségek Izomműködés során emelkedik a test hőmérséklete. Két szakaszban termelődik: Kezdeti hő az izomrostok összehúzódása pillanatában azonnal keletkezik, a hőtermelés folyamatosan zajlik az izomtevékenység alatt Megkésett hő Az izomtevékenység abbamaradása után is megfigyelhető további hőtermelés.

18 Ezt a sportolás során bekövetkező belső környezeti változások okozta egyensúlybomlás helyreállításához szükséges folyamatok energiaveszteségéből származik. A helyreállító folyamatok során, az energiaveszteségből származó hőtermelés eredménye. Az egyes izomcsoportok izmai és az általuk létrehozott mozgások Felületes réteg: Nagy mellizom Kis mellizom Elülső fűrészizom Mély réteg Külső bordaközti izmok (belégzés) belső bordaközti izmok (kilégzés) Rekeszizom A MELLKAS IZMAI 1. Nagy mellizom A mellkas elülső oldalán, felületesen elhelyezkedő erős izom. A mellkas tájék kidomborodását okozza. Tornászok, súlyemelők, mellúszók mellizmai igen fejlettek. A felemelt kart nagy erővel lefelé húzza. Távolított kart közelíti, előrehúzza. Légzési segédizom. Függeszkedés, mászás felfelé húzza a mellkast. 2. Kis mellizom Nagy mellizom alatt. Rostjai felfelé húzódnak. Működése A lapockát/vállövet előre lefelé húzza Rögzíti a lapockát. Támogatja a nagy mellizmot. Bordákat emeli.

19 3. Elülső fűrészizom Széles legyezőszerű izom a mellkas oldalán. Sovány embereken jellegzetesen kidomborodik. Antik szobrokon ábrázolásuk nagyon kifejező. Rostjai a mellkasfalon húzódnak oldalra és hátra. Működése: o Deltaizom munkáját segíti. o Emeli a bordákat. o Tónusával gátolja a lapocka alsó csúcsának elemelkedését a mellkastól. 4. Rekeszizom A mellüreget a hasüregtől elválasztó, hatalmas izomlemez. Jobb és baloldalon kupolaszerűen a mellkas üregébe emelkedik. A hasüreg a nagyobb nyomású, ezért boltosul a rekesz a mellüregbe.

20 Működése: Fontos légzőizom. o Aktív működése: Belégzéskor a kupolák lefelé a hasüreg felé süllyednek. A húsos rész rostjai összehúzódnak. o Passzív működése: Kilégzéskor emelkednek a mellüreg felé. A rostjai ellazulnak, és a hasüregi nyomás eredményezi a rekeszdomborulat emelkedését. FELÜLETES HÁTIZMOK Felületes réteg: o Csuklyásizom o Széles hátizom o Rombuszizom o Lapockaemelő izom o Hátsó fűrészizmok Mély réteg o Gerincfeszítő izmok 1. Csuklyásizom 2. Széles hátizom 3. Rombuszizom 4. Lapockaemelő izom 5. Hátsó fűrészizmok

21 1. Csuklyásizom Széles, lapos, háromszögletű izom a nyak és a háttájék felső részén. Az egyetlen olyan törzsizmunk, amely a törzset a vállöv mindkét csontjával összekapcsolja. A kétoldali együttesen trapéz alakra emlékeztet. Feji, nyaki (legerősebb) és mellkasi része van. Működése o A lapockákat egymáshoz közelíti. o Nyaki rész összehúzódása: vállakat felfelé húzzák. o Rögzített váll esetén a nyaki részek összehúzódnak: fejet hátra hajlítja. o Egyik oldali nyaki rész: a fejet azonos oldalra hajlítja, és ellenkező irányba forgatja. o Alsó rostok a lapockákat egymás felé lefelé húzzák. 2. Széles hátizom Az emberi test legszélesebb izma. A törzs hátsó, alsó részén helyezkedik el. Felső részére ráhúzódik a csuklyásizom alsó csúcsa. Működése: o Felemelt kart nagy erővel lefelé húzza. o A kart a hát mögé viszi, befelé forgatja. o Felemelt kar esetén a törzset függeszti, összehúzódása a törzset emeli. (függeszkedés, mászás) o Belégzésben segít az alsó 4 borda emelése révén. o A lapocka alsó csúcsát a mellkashoz szorítja. 3. Kis és nagy rombuszizom A csuklyásizom alatt, a lapocka és a gerinc között húzódó, szorosan egymás mellett fekvő két kis izom. Működésük: o A lapockát a gerinchez rögzítik. o A lapockát és a vállat egymás felé, kissé felfelé húzzák. o A lapocka belső szélét a gerinc felé húzzák. MÉLY HÁTIZMOK A csigolyák tövisnyúlványai, harántnyúlványai és a bordaszögletek által képzett mély barázdát töltik ki. Egymással szorosan összefüggő izomzatot alkotva a gerinc nyaki, háti ágyéki és keresztcsonti szakaszán húzódnak végig. Működésük A gerinc oldalra és hátrahajlítása Testhelyzet megtartása Forgatják a gerincet.

22 HASIZMOK A hasfal elülső, oldalsó és hátsó részét alkotó izmok. Három rétegben helyezkednek el. Külső ferde hasizom Belső ferde hasizom Haránt hasizom Egyenes hasizom Négyszögletű ágyékizom Egyenes hasizom A hasfal elülső részén, középvonal mellett függőlegesen fut végig. Lefutását négy közbeiktatott inas rész szakítja, meg, mely sovány embereken jól látszik ( kockás a hasuk ) Működésük: Tónusukkal fenntartják az egyenletes hasűri nyomást. Együttes összehúzódásuk: hasprés (kilégzés, szülés, vizelés megindítása, székletürítés, hányás, köhögés, tüsszentés) Gerincet rögzítik. Testtartás szabályozása. Törzset előre hajlítják kétoldali A törzset a saját oldala felé hajlítja egyoldali A törzset fordítja. Segítenek a kilégzésben. Erős hasizom nélkül szinte minden sportmozgás rossz hatásfokkal végezhető el.

23 CSÍPŐIZMOK Elhelyezkedésük szerint további két csoportba oszthatók: o Belső csípőizmok: a hasüregben, a medencében eredő és ott is található izmok o Külső csípőizmok: a medence külső felszínén helyezkednek el. Ezek a farizmok. Mindkét izomcsoport elsősorban a csípőízületre fejtik ki hatásukat. Hajlítják, feszítik, ki- és befelé forgatják, távolítják a combot. Egyedül a comb közelítésében nincs szerepük. 1. Külső csípőizmok 1.1 Nagy farizom A fartájék alsó részén felületesen található erős, durva rostozatú izom, amely a zsírpárnával együtt e tájék alakját és domborulatát adja. Az egyenes járáshoz, az egyenes testtartáshoz és a test egyensúlyának fenntartásához szükséges izom. Rögzített törzs esetén a combot hátrahúzza, majd távolítja és kifelé forgatja. A csípőízületet feszíti Középső farizom A farizmok második rétege, a csípőízületet oldalról borítja. o A combot távolítja.

24 o A combot befelé forgatja (elülső rostok) o A combot kifelé forgatja (hátulsó rostja) 1.3. Kis farizom A középső farizom alatt található. A combot távolítja és befelé forgatja. 2. Csípő horpaszizom A csípőízületet nagy erővel hajlítja. A hasizmokkal együttműködve a törzset előre hajlítja. A nagy farizommal együtt nagy szerepük van az egyensúly kialakításában.

25 COMBIZMOK Feszítők a comb elülső részén, a térdet feszítik o Négyfejű combizom o Szabóizom Hajlítók a comb hátulsó részén, a térdet hajlítják o Kétfejű combizom o Féliginas izom o Félighártyás izom Combközelítők a comb belső tömege, a csípőízületben hoznak létre mozgást, közelítik a lábat

26 Négyfejű combizom A test legerősebb izma. A combcsont testét elölről csaknem teljesen beborítja. Négy önálló feje van (egyenes combizom, belső/középső/külső vaskos izom) o A térdet feszíti. o Guggolásból való felálláskor a test súlyát is tartja. o Egyenes i.: csípőízületet hajlítja. o Külső/belső vaskos i.: a térdkalácsot saját irányába húzza. Kétfejű combizom Hosszú és rövid feje van. o A térdízületet hajlítja. o Hajlított térd esetén a lábszárat kifelé forgatja. o Hosszú feje feszíti a csípőízületet.

27 Középső farizom Nagy farizom Kétfejű combizom Féliginas izom Félighártyás izom Karcsúizom Szabóizom

28 VÁLLIZMOK Köpenyszerűen borítják a vállat. A vállöv csontjain erednek, és a karcsont felső részén tapadnak. A váll izmai a szabad felső végtagot mozgatják. Deltaizom A váll legerősebb izma. Alakja megközelítőleg háromszög alakú. A váll körvonalait határozza meg. Működése: o A kart távolítja 90 o ig. o Elülső része a távolított kart előre húzza, befelé forgat. o Hátsó rész a távolított kart hátrahúzza, kifelé forgatja.

29 KARIZMOK Hajlítók a kar elülső felszínén Hollócsőr karizom Karizom A kétfejű karizom o Meghatározza a kar elülső részének alakját. o Lefutása közben két ízületen halad át (váll, könyök) o Könyökízületet hajlítja. o Hajlított könyökízület mellett a hanyintott alkart borintja. o Legerősebb a hajlító hatása, ha az alkar hanyintott helyzetben van. Feszítők a kar hátulsó felszínén Kampóizom Háromfejű karizom o 3 feje van: hosszú fej, belső és középső. o A karcsont hátulsó felszínét borítja. o Hosszú, erős izom o Az alkart a könyökízületben feszíti. o Hosszú feje két ízülete hidal át a kart hátrahúzza. A LÁBSZÁR IZMAI hajlítók A lábszár hátsó felszínén találhatók. o Talpi izom o Háromfejű lábikraizom Működése: o A lábat talpi irányba hajlítja. o Járás, futás, ugrásnál fontos. o Lábujjra állásnál a sarokgumót tartja. o Térdet hajlítja. o A gázlóizom a térdet feszíti (egyenes testtartás).

30 A LÁBSZÁR IZMAI -feszítők Elülső sípcsonti izom A sípcsont laterális oldalán húzódik végig. Működése: o A lábat lábháti irányba hajlítja. o Emeli a talp mediális szélét. o Megindítja az elrugaszkodást. o Tartja a lábboltozatot. o Túlerőltetés - lúdtalp