A MOZGÁS SZERVRENDSZERE

Átírás

1 A MOZGÁS SZERVRENDSZERE 1

2 Részei: 1. Passzív v rész: r csontok (206 db, testsúly 10 %-a)% és ízületek 2. Aktív v rész: r az izmok rendszere 2

3 CSONTVÁZRENDSZER 3

4 Szerepe: Alkotják k testünk szilárd vázát. v A mozgás s passzív v részr szét t képezik. k Védik a belső szerveket (koponya, mellkas). Fontos szerepet játszanak j a vérképzésben (lapos csont> vörös v csontvelő). Részt vesznek a kalcium (Ca( Ca) és s a foszfor (P) anyagcserében. 4

5 Csontok szöveti felépítése Csontegységek gek (osteon) 1) csontsejtekből 2) közti (alap) állományból áll a) szerves részr (kötősz szöveti rost, fehérje és s szénhidr nhidrát)= csont rugalmasságát t biztosítja tja b) szervetlen részr (ásványi anyagok)= csontgerendák=csont szilárds rdságát t adja 5

6 A csontok szerkezeti felépítése 6

7 Csonthártya: csontokat kívülrk lről l borítja védi a külsk lső hatásokt soktól biztosítja tja a vérellv rellátását biztosítja tja az idegellátását t (érz( rzékelő idegrostok magában a csontszövetben nincsenek, csak itt> ezért sérülése s se erős s fájdalommal f jár) j csonttörés s gyógyul gyulása is a csonthártya révén r valósul meg ha a csontot megfosztjuk a csonthárty rtyától l a 7 csont elhal

8 Tömör r csontállom llomány: ez az ún. kompakt állomány csontsejtek képzikk 8

9 Szivacsos állomány: csontgerendák építik fel ezek a terhelésnek megfelelően en alakulnak ki sajátos elrendeződése teherbíróvá teszi a csontokat csontképz pződés s ingere a terhelés s (pl. gyermek>ha nem rág r helyesen>állcsontja llcsontja kevésb sbé lesz teherbíró) 9

10 10

11 Velőű őűr és s csontvelő: velőű őűr r a csont belsejében ben találhat lható velőű őűrben> a csontvelő csontvelő típusai: vörös~: rövid, lapos, szabálytalan és hosszú csöves csontok végrészeiben>vérképzés sárga~: rga~:hosszú,, csöves csontok középrészében, zsírsz rszövetből épül l fel 11

12 Kétirányú felvétel a bal lábfejrl bfejről: A csontok mésztartalma, m atrophia következtében jelentősen csökkent. Az V. metatarsus distalis harmadában ferde törés t látható (nyíl) 12

13 Célzott, nagyított felvétel a III.-IV. IV.-V. metatarsusokról: Az V. metatarsus distalis harmadában ferde irány nyú,, lényeges l dislocatióval nem járój törés s figyelhető meg (nyíl). 13

14 Csontok növekedn vekedése: belső elválaszt lasztású mirigyek (agyalapi mirigy) által termelt hormonok szabályozz lyozzák életévig tart iránya szerint: a) vastagságbeli gbeli> > a csonthárty rtyában lévől csontépítő és s csontlebontó sejtek által b) hosszirány nyú> > csontvégeken, az ún. növekedési porckorong segíts tségével 14

15 Csontok alakja: hosszú,, csöves (alkar, felkar, combcsont) rövid (ujjperc, lábujjcsontok) l lapos (szegycsont, medencecsont, koponya) szabálytalan (csigolya) 15

16 A csontok közötti k összeköttetések típusait Folytonos Kötőszövetes összeköttetés s (pl. koponyacsontok között) k Porcos összeköttetés s (pl. csigolyaközti porckorongok által) Csontos (pl. keresztcsonti csigolyák) Megszakított (ízületek) 16

17 Kötőszövetes összeköttetés 17

18 Porcos összeköttetés 18

19 Ízület részei: r 19

20 Ízületi fej: finom porc borítja, két k ízfelszín közül l az egyik homorú,, a másik m domború; ízfelszínek alakja megszabja az ízületben létrejövő mozgások lehetőségét. t. Ízületi árok: ebben helyezkedik el a csont a fej alakjának megfelelően en Ízületi nedv: olyan kis mennyiségű sűrű folyadék, amely a csontok elmozdulását teszi zavartalanná Ízületi tok: ez termeli az ízületi nedvet, légmentesen veszi körül k l az ízületet; védi; v biztosítja tja a csontvégek összetartását Ízületi szalagok: ízületek erősítését szolgálj lják 20

21 Az ízületet összetartó tényezők: ízületi tok és s szalagok az ízületet körülvevk lvevő izmok, inak és bőr a belső légüres tér t és s a külsk lső légnyomás az összetartóerő-hatás,, amelyet a benne lévől folyadék k vált v ki 21

22 Ízületek osztályoz lyozása 22

23 Az ízületet alkotó csontok száma szerint: egyszerű~ ~ (két t csont ízesülése) se) összetett~ (több csont-köny nyök, kéztő) 23

24 Az ízületi fej alakja szerint: gömb~ (csípő) tojás~ (csukló) nyereg~ (hüvelykujj) henger~ (ujjpercek) 24

25 GÖMB IZÜLET 25

26 A mozgástengely száma szerint (1): Egytengelyű~ ujjperccsontok hajlítás, feszítés Kéttengelyű~ egyik kéztk ztőcsont és s az I. kézközépcsont közötti k nyeregízület első tengely mentén> n> hajlítás- feszítés második tengely mentén> n> távolt volításközelítés 26

27 EGY TENGELYŰ IZÜLET 27

28 A mozgástengely száma szerint (2): Háromtengelyű~ vállízület, let, csipőízület első tengely> hajlítás-fesz feszítés második> távolt volítás-közelítés harmadik> forgó mozgás 28

29 Ízületek mozgásai (1): Hajlítás= flexio (könyökízület, alkar behajlítása) Feszítés= extensio (könyökízület, alkar kinyújtása) 29

30 Ízületek mozgásai (2): Közelítés= adductio (egész kar közelítése az oldalunkhoz a vállízület segítségével Távolítás= abductio (az egész kar távolítása a törzsünktől a vállízület segítségével) 30

31 Ízületek mozgásai (3): Forgás= rotatio (egész kar forgatása a vállízület let segíts tségével) 31

32 Részletes csonttan 32

33 Koponya a fej csontos vázav részei: agykoponya (nagyobb rész) r arckoponya (kisebb rész) r 33

34 Agykoponya (1): körülveszi a koponyaüreget védi az agyvelőt a szem és s a fül f l felé haladó nyílást stól eltekintve teljesen zárt z két t főf része: koponyaalap ( ö( öreglyuk > agyvelőből l a gerincvelő folytatódik a gerinccsatornában) koponyatető 34

35 Agykoponya (2): csontlebenyekből l tevődik össze, amelyek varratokkal érintkeznek a közöttk ttük k lévől rombusz alakú lágy helyek neve: kutacs a kutacs az életkor előrehaladt rehaladtával csontosodik kiskutacs első hónapokban nagykutacs 2. életévben 35

36 Újszülött koponyája felüln lnézetben 36

37 Agykoponya (3): Csontjai (7 db): nyakszírtcsont homlokcsont ékcsont halánt ntékcsont (páros) falcsont (páros) 37

38 Arckoponya: elsősorban sorban az arcot alkotják, k, de részt r vesznek a szem-,, orr- és s szájüreg határol rolásában 15 csontból áll ezek páratlanok p és s párosakp 38

39 Páratlan arckoponya csontok rostacsont (orrüreg reg falának felső része) ekecsont (orrsövény egyik alkotója) állkapocs (fogmedri nyúlv lványaiban> alsó fogak) 39

40 Páros arckoponya csontok orrcsont könnycsont (szemüreg orr felöli li része) r orrkagyló szájpadcsont járomcsont (pofagumó) felső állcsont (felső fogak) 40

41 Koponya üregei Orrüreg reg Szemüreg Szájüreg Agykoponya ürege Koponyaalap -elülső koponyagödör -középső koponyagödör -hátsó koponyagödör Koponyatető 41

42 Koponyacsontok kapcsolódása sa Varratokkal (korona~, nyíl~, lambda~) Egyetlen, mozgékony ízület> állkapocs (halánt ntékcsonthoz ízesül) 42

43 Koponya részei r oldalnézetben 43

44 Koponya elölr lről: l: 44

45 Koponya felüln lnézetben 45

46 Koponya alulról (állkapocs nélkn lkül) l) 46

47 Végtagok 47

48 Felső végtag csontjai Vállöv: kulcscsont, lapockacsont Felkar: felkarcsont Alkar: orsócsont (hüvelykujj felől) l) singcsont (kisujj felől) l) Kéz: kéztő (két t sorban 8 csont) kézközép p (5 csont) ujjak (5 ujj> 14 ujjperccsont) 48

49 A kéz k z csontjai 49

50 Alsó végtag csontjai Medenceöv keresztcsont medencecsont (ülőcsont+szeméremcsont+csípőcsont) Comb: combcsont Lábszár sípcsont szárkapocscsont Láb lábtő (7 erős s csont) lábközép p (5 csont) lábujjak (egy lábon l 14 ujjperccsont) 50

51 A láb l b felülr lről 51

52 Csípőízület felépítése 52

53 Térdízület felépítése 53

54 Törzs csontjai Gerinc Mellkas borda szegycsont 54

55 Gerinc (1): csigolyából áll, melyeket ízületek, szalagok és s porckorongok kapcsolnak össze egymással Csigolyák k elhelyezkedésük k szerint: nyak~ (7) hát~ (12) ágyéki~ (5) keresztcsonti~ (5) farki~ (3-5) 55

56 Gerinc (2): Csigolyák k részei: r csigolyatest (elöl) l) harántny ntnyúlványok (oldalt) ízületi nyúlv lványok (szomszédos csigolyákhoz) tövisnyúlvány (hátir tirányban) csigolyaív v (csigolyatesttől l a tövisnyúlványhoz) csigolyalyuk (csigolyaívek egymás s alatti szakaszai egységesen gesen csatornát képeznek, ezen belül l helyezkedik el a gerincvelő) 56

57 A hátcsigolya h részei r elölr lről és s oldalról l nézven 57

58 Gerinc (3): A gerincnek oldalnézetben kétszer S alakú élettani görbg rbülete van: nyaki és ágyéki szakasz előredomborodik (lordosis( lordosis) háti és s keresztcsonti szakasz hátradomborodik (kyphosis( kyphosis) A két k t lábon l járás, j a fölemelkedf lemelkedés s miatt nagy súly nehezedik a gerincoszlopra (főleg az ágyéki szakaszra). Mozgásai: előre re- és s hátrahajlh trahajlás, oldalirány nyú hajlások, forgó mozgás, rugózás (porckorongok révén) r 58

59 59

60 Mellkas (1) Védi a benne találhat lható szerveket Fontos szerepe> légzőmozgásokban Csontjai: 1) bordacsontok : 12 pár p r indul el a gerinctől és s halad előre; fel-le le mozgásra képesek, k gerinchez ízesülnek: 7 pár p r borda a szegycsont testéhez /valódi bordák/; 3 pár p r egymáshoz /álbord/ lbordák/; 2 legalsó pár r szabadon végzv gződik /repülőborda/ 60

61 Mellkas (2) 2) Szegycsont: a mellkas elüls lső falának alkotásában részt r vevő,, lapos csont részei: markolat, test, kardnyúlv lvány szivacsos állománya sok vöröscsontvelőt tartalmaz /mintavétel/ tel/ 61

62 62

63 Medence (1) Az alsó ágyékcsigolyák, k, a keresztcsont a farkcsont és s a két k t medencecsont alkotja. Fontos támasztt masztó szerep van álláskor és üléskor. Nagymedence: felül l helyezkedik el, csak hátul h és s oldalt van csontos fala. Kismedence: nagymedence alatt. 63

64 Medence (2) Genetikailag meghatározott, nemhez kötött tt tulajdonságok> szülés s közben k megkönny nnyítik a magzat áthaladását. t. Női~: csontjai vékonyabbak, v felszíne simább, harántul ovális, a csípőlap lapátok széjjelebb állnak, két k t csípőtövis és s két k ülőgumó közötti távolst volság g nagyobb. Ffi~: bemenete keskenyebb, kártyaszív alakú 64

65 IZOMRENDSZER 65

66 Izomrendszer a mozgás s aktív v része, r az izomzat az emberi test mozgató szövete. Izmok fajtái: -simaizom -szívizom -harántcsíkolt izom 66

67 simaizom szívizom 67

68 Simaizom belső szervek erek és s zsigerek (gyomor, bélfal, b epehólyag) falában működése akaratunktól l független f (vegetatív v idegrendszer irány nyítja) 68

69 Szívizom egyesíti a harántcs ntcsíkolt és s a simaizom tulajdonságait: -erőteljes, gyors összehúzódás -nem fárad f el -saját t inger szabályoz lyozása működteti> m akaratunktól l függetlenf - minden vagy semmi törvt rvénye szerint> egyetlen ingerre, amely már m összehúzódást st vált v ki, maximális erővel válaszolv 69

70 Harántcs ntcsíkoltizom (1) 70

71 Harántcs ntcsíkoltizom (2) ezek az ún. vázizmokv csontokon erednek és s tapadnak felépítésükben az izomrostok egymással párhuzamos p izomkötegeket alkotnak egy-egy izomcsoport izomkötegek összességéből áll 71

72 Harántcs ntcsíkoltizom (3) izmok inger hatására húzódnak h össze, akaratunktól l függf ggően küszöbinger= = az a leggyengébb inger, amely már m összehúzódást st vált v ki küszöb b alatti inger= = ami nem vált v ki összehúzódástst küszöb b feletti inger= = amelynek egyre erősebb összehúzódás s az eredménye maximális inger= = amely az összehúzódás mértékét t már m r nem növelin 72

73 Harántcs ntcsíkoltizom (4) inger hatására > izomhas húzódik össze összehúzódás s után n az izom néhány n ny percig pihen> nem ingerelhető ha olyan sok inger éri, hogy nem tud elernyedni> akkor tartós s izomösszehúzódás jön n létre= l izomgörcs 73

74 Harántcs ntcsíkoltizom (5) az izomrostokban kétfk tféle fehérjeszer rjeszerű anyag egymáshoz kapcsolódása sa eredményezi az izom összehúzódását az izomban több, t energiát t szolgáltat ltató biokémiai folyamat zajlik, amelyhez megfelelő mennyiségű oxigén, tehát t vér v szüks kséges ha az izom nem kap elegendő oxigént (nem jó vagy nem elégs gséges ges a vérellv rellátás), akkor tejsav halmozódik fel> izomláz 74

75 Harántcs ntcsíkoltizom (6) nyugalomban lévől szervezet, nyugalomban lévől izomzat feszülése= se= tartás nyugalomban lévől izom feszülése= se= tónus 75

76 Izmok osztályoz lyozása működés s szerint: hajlító,, feszítő, közelítő,, távolt volító,, szűkítő,, emelő alakja szerint: rövid, hosszú,, széles, gyűrűs eredési hely szerint: egyfejű,, kétfejk tfejű, háromfejű,, négyfejn gyfejű egymás s működését m t segítő: szinergista ellentétesen tesen működő: m antagonista 76

77 A végtagok v izmai Felső végtag: vállizom (deltaizom), felkarizom (két- és s háromfejh romfejű karizom), alkarizmok, kézizmokk Alsó végtag: csípőizmok (farizom), combizmok, lábszl bszárizmok, lábizmokl 77

78 A törzs t izmai Mellizmok: nagy és s kis mellizom, fűrészizom, külsk lső és s belső bordaközti izmok, rekeszizom Hasizmok: egyenes, ferde és s haránt hasizom Hátizmok: felületes letes hátizmok h (trapézizom, széles hátizom, h rombuszizom), mély m hátizmok (gerincmerevítő izmok) 78

79 A fej és s a nyak izmai Mimikai izmok: fejtető izmai (nyakszirt-,, homlok- és s fül f l körüli), k arcizmok (szem, orr és s száj j körüli) k Rágóizmok: rágóizom, halánt ntéki izom, külsk lső és s belső röpizom Nyakizmok: felületes letes nyakizmok (nyaki bőrizom, b fejbiccentő izom), mély nyakizmok, nyelvcsont feletti és alatti izmok 79

80 Ismétl tlő kérdések: 1. Milyen eltérések vannak a férfi f és s a női n medence között? k 2. Sorolja fel az ízület részeit! r 3. Sorolja fel a fej vázát v t alkotó koponya részeit! r 4. Milyen szerepet tölt t be az ízületi nedv? 5. Sorolja fel a koponya üregeit! 6. Rajzoljon le (vázlatosan) egy ízületet és nevezze meg a részeit! r 7. Ismertesse a csonthártya szerepét! 8. Milyen szempontok szerint lehet osztályozni az izmokat? 9. Mi törtt rténik akkor, ha az izom nem kap elegendő oxigént? 80