MOZGÁSRENDSZER Apparatus locomotorius

Átírás

1 MOZGÁSRENDSZER Apparatus locomotorius Szalai Annamária ESZSZK GYITO Mozgásrendszer csontvázrendszer passzív rész 206 db csont + járulékos alkotók + összeköttetések (izületek) feladata: szilárd vázat alkot részt vesz a mozgásban védik a belső szerveket vérképzés (vörös csontvelő) részt vesz a Ca 2+ és P anyagcserében aktív rész vázizomzat feladata: mozgás létrehozása 1

2 CSONTVÁZRENDSZER Csontrendszerről általában 1. fejlődése: 2. hó végétől indul embrionális kötőszövetből (mesenhyma) (3 féle módon történhet: desmális: kötőszövetesen előképzett, húzóerőnek kitett területeken a kötőszöveti rostok közé erek nőnek be mesenhyma sejt chondrális: porcosan előképzett, nyomóerőnek kitett területeken a porcos telepek felszínén erek törnek be a porcba csontképzést indít primer angiogén csontfejlődés, mechanikai hatástól mentes helyen közvetlenül az erek mentén másodlagos szövet képződése indul meg) csont kialakulása: csontképző sejtek (osteoblastok) osztódással alakulnak ki az osteocyták sejt közötti állományába mész rakódik le csont egység: osteon 2

3 Csontrendszerről általában 2. Csontegységek (osteon) : csontsejtekből közti (alap) állományból áll szerves rész: kötőszöveti rost, fehérje és szénhidrát csont rugalmasságát biztosítja szervetlen rész: ásványi anyagok, csontgerendák csont szilárdságát adja Csontrendszerről általában 3. alakja: csöves csontok hosszú: (distalis epiphysis, corpus, proximalis epyphisis) combcsont, felkarcsont rövid: ujjperccsontok lapos csontok lapockacsont, medencecsont, agykoponya szabálytalan alakú csontok csigolyák csontok szerkezete: csonthártya (periosteum) kompakt állomány tömör szerkezetű spongiosus állomány szivacsos szerkezetű, lemezekből és gerendákból áll, melyek erő hatására átépülnek velőűr csöves csontoknál, benne sárga csontvelő 3

4 Csontrendszerről általában 4. jellemző tulajdonságai: rugalmasság szilárdság vegyi összetétel adja: 40% víz 60/ szilárd anyag 30-40% szerves anyag: ossein 60-70% szervetlen anyag: hydroxilapatit arány életkortól függően változik, fiatal korban magasabb a szerves anyag (ossein) tartalom Csontrendszerről általában 5. hossznövekedés: növekedési (epyphisis) porckorongok felöl történik végrész felöli oldalon elhelyezkedő porcsejtek folyamatosan osztódnak, a középrész felöl a porckorongot porcfaló (osteoclast) sejtek bontják, helyükre a osteoblast sejtek csontszövetet képeznek szabályozás: STH (somatotrop hormon), nemi hormonok vastagságbeli növekedés: csonthártya felöl rárakódással történik osteoblastok maguk köré alapállományt termelnek és érett csontsejtekké alakulnak, a velőűr felöl a csontfaló sejtek bontják a csontot, ezáltal a velőűrt tágítják 4

5 Csontrendszerről általában 6. járulékos elemek: csonthártya (periosteum) csontok felszínét borító kötőszöveti hártya kötőszövetes állományában erek, idegek találhatóak feladata: védi a csontot a külső hatásoktól vastagságbeli növekedés vérellátáson keresztül a táplálás, anyaghiány pótlás érzékszervi funkció az idegellátás révén porc (cartilago): ízfelszíneket borítja csontvelő (medulla osssium) vörös csv (medulla ossium rubra) lapos csontok szivacsos állományában, vérképző szerepe van sárga csv (medulla ossium flava) csöves csontok szivacsos állományában, zsírszövetből áll, hézagtöltő és tápanyagraktár Csontrendszerről általában 7. csontok összeköttetései: 1. folytonos összeköttetések (synarthrosis) kötőszövetes (syndesmosis) szalagok varratok (sima, fogazott, pikkely) koponya porcos (synachondrosis) porckorong, bordaköz csontos koponyacsont elcsontosodása, keresztcsont 2. megszakított összeköttetések izület ízületi fej izületi porc (hyalinpor) fedi ízületi vápa ízületi tok biztosítja a csontvégek összetartását, belső rétege termeli: ízületi folyadék (synovia) ízületi szalagok 5

6 Csontrendszerről általában 8. ízületek osztályozása: ízesülő csontok száma szerint: egyszerű ízület két csont alkotja összetett ízület több csont alkotja, pl: könyökizület csontfelszínek alakja szerint: gömb ízület több tengelyű mozgás van, pl: váll, csípő henger ízület egy tengelyű mozgás van, pl: térd tojás ízület két tengelyű mozgás van, pl: csukló nyereg ízület ízület mechanizmusa szerint: egytengelyű ízület kéttengelyű ízület három tengelyű izület RÉSZLETES CSONTTAN 6

7 1. csigolyák (vertebrae) A törzs csontjai 2. bordák (costae) 3. szegycsont (sternum) mellkas (thorax) jellemzői: gerinc-bordák-szegycsont által közrezárt elölről hátrafelé lapított csonkakúp alakú üreg védi a benne található szerveket és fontos szerepe van a légzőmozgásokban Csigolyák 1. jellemzői: szabálytalan alakú csontok gerincoszlopot alkotják db csigolya van (24 valódi, 9-11 db álcsigolya) valódi csigolyák részei: csigolyatest kívül kortikális, belül: spongiosus állomány csigolyaív csigolyatesttől a tövisnyúlványhoz, csigolyalyukat hozza létre csigolyalyuk csigolyaívek egymás alatti szakaszok csatornát képeznek, ezen belül helyezkedik el a gerincvelő harántnyúlványok oldalsó nyúlvány, inak, szalagok tapadási helye ízületi nyúlványok szomszédos csigolyákhoz való ízesüléshez tövisnyúlvány hátirányban 7

8 Csigolyák 2. fajtái: 7 db nyaki csigolya 1. atlas: nyakszírtcsont illeszkedik bele 2. axis testük fejletlen, tövisnyúlvány két ágú 12 db háti csigolya haránt és ízületi nyúlványok fejlettek ide kapcsolódnak a bordák 5 db ágyéki csigolya test nagyméretű lumbálpunció helye 5 db keresztcsonti csigolya 5 csigolya összecsontosodásából jön létre ásó alakú csont, mely a kismedencébe bedomborodik és szűkíti a kismedence üregét farkcsigolyák Gerincoszlop (Columna vertebralis) csigolyák összekapcsolódása hozza létre összeköttetései: szalagos csigolyatest elülső és hátulsó felszínén porcos porckorongok között csontos keresztcsont, farkcsont mozgásai: előre, hátra, oldalra hajlás, rotáció, rugózás sagittálisan S alakban görbült újszülött gerince egyenes, görbületek fokozatosan alakulnak ki nyaki-ágyéki görbület előredomborodó (lordosis) háti-sacralis görbület hátradomborodó (kyphosis) 8

9 Bordák (costae) 3 irányban görbült, hosszú, lapos csont alsó részen barázda, melyben erek, idegek futnak hátsó vége a 12 háti csigolyához ízesül 7 pár valódi borda a szegycsont testéhez 3 pár álborda egymáshoz ízesül 2 pár repülőborda szabadon végződik részei: bordafej (caput costae) bordanyak (collum costae) bordatest (corpus costae) 1 - Angulus costae 2 - Tuberculum costae 3 - Tuberculum costae 4 - Sulcus costae 5 - Corpus costae 6 - Collum costae 7 - Capitulum costae Szegycsont (sternum) mellkas elülső falát alkotja kard alakú, páratlan csont vékony kortikális állománya van szivacsos állományában vöröscsontvelő sternumpunkció helye részei: markolat (manubrium sterni) felső kiszélesedő rész test (corpus sterni) lefelé nyúló rész kardnyúlvány ( processus xiphoideus) 9

10 Felső végtag csontjai vállöv kulcscsont (clavicula) lapocka csont (scapula) szabad felső végtag kar (brachium) karcsont (humerus) alkar (antebrachium) orsócsont (radius) singcsont (ulna) kéz (manus) kéztőcsont (carpus) kézközép csont(metacarpus) ujjak (digiti) Vállöv csontjai kulcscsont: S alakban görbült, hosszúkás csont közvetlenül a bőr alatt helyezkedik el, sérülékeny mediális vége megvastagosott és a sternummal ízesül laterális vége lapos és a lapocka vállcsúcsi nyúlványához ízesül lapocka: háromszög alakú lapos csont mellkas hátsó felszínén az izmokba ágyazott elülső felszíne homorú, hátsó felszínén kiemelkedés (lapockatövis) felszínén izomtapadási helyek vannak lapockatövis végződése a vállcsúcs (acromion), ami a kulcscsont ízületi árkát adja acromion alatt sekély ízületi vápa, melybe a felkarcsont fekszik 10

11 Vállöv izületei kulcscsont és a szegycsont között kulcscsont és az acromion között ízületi felszínek között rostporcos korong korlátolt, szabad ízületek mozgásai: emelés, előrehátra húzás, süllyesztés, rotáció Felső szabad végtag 1. felkarcsont: hosszú, csöves csont részei: fej (caput humeri), alatta két kiemelkedés nagyobb és kisebb (tuberculum majus et minus), ami a vállizmok tapadási helye sebészi nyak (collum chirurgicum) distalis felszín kiszélesedik, rajta ízfelszínek vannak vállizület (articultio humeri): gömbizület korlátolt, szabad ízület, bármilyen mozgásra alkalmas ízületi fej: felkarcsont, ízületi árok: lapocka 11

12 Felső szabad végtag 2. singcsont (ulna): mediálisan a kisujj felöl hosszú, csöves csont proximalis része megvastagodott, kampószerűen végződik (olicranon) distalis vége a kisujj felé a csonttövis (processus styloideus) orsócsont (radius): laterálisan helyezkedik el hosszú, csöves csont átmetszetben háromszög alakú részei: fej, nyak, tuberositas könyökizület (articulatio cubiti): összetett ízület, 3 csont 3 ízület felkarcsont és a singcsont között 1 tengelyű hengerízület, az orsócsont és a felkarcsont között gömbízület, a radius és az ulna között forgóízület pronatio: tenyér lefelé néz, a radius keresztezi az ulnát supinatio: tenyér felfelé néz, a két csont egymással párhuzamos Felső szabad végtag 3. kéz csontjai: kéztő csontok (ossa carpi) 8 db apró, szabálytalan alakú két sorban helyezkednek el kézközép csontok (ossa metacarpi) 5 db rövid, csöves csont ujjak (digiti) 14 db ujjperc csont hüvelyujjon 2, többin 3 ujjperc rövid, csöves csontok kéz ízületei: 6 féle ízület van 12

13 Alsó végtag csontjai medenceöv keresztcsont (os sacrum) medence csont (os coxae) test alátámasztásában van szerepe comb szabad alsó végtag combcsont (femur) lábszár (crus) sípcsont (tibia) szárkapocs csont (fibula) láb (pes) lábtőcsont (tarsus) lábközép csont(metatarsus) ujjak (digiti pedis) Medenceöv csontjai 1. keresztcsont: 5 keresztcsonti csigolya összecsontosodásából jött létre ásó alakú csont erősen görbült, homorulata a medence felé néz belsejében a gerinccsatorna fut, melyből idegek lépnek ki medence csont: szabálytalan alakú, páros csont 3 csontból csontosodik össze: csipőcsont (os coxae) ülőcsont (os ischii) szeméremcsont (os pubis) 13

14 Medenceöv csontjai 2. medence csont részei: 1. csípőcsont: részt vesz a combcsont ízületi árkának kialakításában kiszélesedő része a csípő lapát (crista iliaca) csontvelő vétel 2. ülőcsont: megvastagodott terület: ülőgumó (tuber ischiadicum) részt vesz a combcsont ízületi árkának kialakításában 3. szemérem csont: medencecsont elülső részét alkotja van teste és két szára, melyek szöget zárnak be felső ága létrehozza a symphysist Medenceöv 1. összeköttetések: kizárólag feszes, lapos ízületek (2 ) elmozdulás nincs erős szalagkészülék rögzíti (3 ) medence részei: nagymedence (pelvis major) hátul a gerinc, oldalt a csípőlapátok határolják kismedence (pelvis minor) csontos-szalagos gyűrű, amit hátul a sacrum, elöl-oldalt a medencecsontok határolnak 14

15 Medenceöv 2. nemi különbségek a medence anatómiájában: férfi: promontorium kártyaszív alakú üreg: hosszú, tölcsérszerű szeméremcsont szárai 75 -os szöget zárnak be nők: medence bemenete ovális üreg: rövidebb, alacsonyabb csípőlapátok szétállóak szárak ívet határolnak Alsó szabad végtag 1. combcsont: kör keresztmetszetű, izmokba ágyazott ventrálisan domborúan hajlított részei: fej (caput femoris) gömbölyű ízfelszínű nyak (collum femoris) elkeskenyedő rész, alatta 2 dudor (trochanter major et minor) izomtapadási helyek distalis vége bütyköket (chondylus) képez, rajta homorú ízfelszín, melybe térdkalács (patella) fekszik bele csípőízület: gömbízület ízfej. combcsont, ízárok: acetabulum erős ízületi szalagok rögzítik 15

16 Alsó szabad végtag 2. sípcsont: mediálisan helyezkedik el ízfelszíne: homorú rajta izomtapadási hely (4 fejű combizom) alsó részen nyúlvány: belső boka (malleolus medialis) szárkapocs csont: laterálisan helyezkedik el vékony, sérülékeny feszes ízületekkel kapcsolódik a sípcsonthoz alsó részen nyúlvány: külső boka (malleolus lateralis) 16

17 Alsó szabad végtag 3. láb csontjai: lábtő csontok (ossa tarsi) 7 db apró, különböző alakú lábközép csontok (ossa metatarsi) 5 db rövid, csöves csont lábujjak (digiti pedis) 14 db ujjperc csont öregujjon 2, többin 3 ujjperc, de csökevényesebbek rövid, csöves csontok Alsó szabad végtag ízületei térdízület (articulatio genus): combcsont, sípcsont és a térdkalács alkotja ízfej: femur chondilusai, ízárok: tibia ízfelszínei láb ízületei: felső ugróízület (articulatio talocruralis) hengerízület alsó ugróízület (articulatio talocalcaneonavicularis) több ízületből álló forgóízület 17

18 Koponyacsontok agykoponya csontjai 7 csont: 2 páros-3 páratlan falcsont (os parietale) halántékcsont (os temporale) homlokcsont (os frontale) nyakszírtcsont (os occipitale) ékcsont (os sphenoidale) arckoponya csontjai 15 csont: 3 páratlan-6 páros rostacsont (os ethmoidale) ekecsont (vomer) állkapocs csont (mandibula) felső állcsont (maxilla) járomcsont (os zygomaticum) könnycsont (os lacrimale) orrcsont (os nasaleö szájpadcsont (os palatum) nyelvcsont (os hyoideum) szemüreg (orbita) orrüreg (cavum nasi) Agykoponya körülveszi a koponyaüreget a szem és a fül nyílástól eltekintve teljesen zárt védi az agyvelőt tartalmazza: érzékszerveket, légző és emésztőrendszer felső szakaszát csontlebenyekből tevődik össze, amelyek varratokkal érintkeznek, közöttük lévő rombusz alakú lágy rész: kutacs, mely a az életkor előrehaladtával csontosodik (nagykutacs: 1,5 év) részei: koponyaalap (basis cranii) koponyatető (calvaria) 18

19 Agykoponya csontjai 1. falcsont: páros, négyzet alakú csontok nyílirányú varratban kapcsolódnak össze kívül domború, belül homorú, rajta arteria meningea media barázdái halántékcsont: páros csont külső hallójárat előtt, fölött és mögött van hátra, lefelé kiszélesedett nyúlvány: csecsnyúlvány (processus mastoideus) légtartalmú üregrendszere van, kapcsolatban van a középfüllel 3 része van (pikkelyrész, sziklacsonti rész, dobüregi rész) agyidegeket, halló és egyensúlyozó szervet tartalmazza Agykoponya csontjai 2. homlokcsont: páratlan csont agykoponya elülső része függőleges lemeze képezi a homlokot, vízszintes a szemgödör határát 3 része van (pikkelyrész, szemüregi rész, orrgyöki rész) homloküreget tartalmazza nyakszírtcsont: páratlan, kagyló alakú csont agykoponya hátsó részét alkotja belső felszíne erősen homorú: hátsó agygödör (scala posterior) rajta nyílás: öreglyuk (foramen magnum), az agy és gerincvelő határa 19

20 Agykoponya csontjai 3. ékcsont: páratlan csont repülő denevérre hasonlító csont, ami a koponyaalap közepét képezi 3 része van: test: ékcsonti üreget (sinus sphenoidalis) és a töröknyerget (sella turcica) és a benne lévő agyalapi mirigyet tartalmazza szárnyak (2 nagy 2 kicsi) erek, idegek belépési helye röpnyúlványok rágóizmok eredési helye elsősorban az arcot alkotják, de részt vesznek a szem-, orr- és szájüreg határolásában 15 csontból áll, 3 db páratlan és 6 db páros Arckoponya 20

21 Arckoponya csontjai 1. rostacsont: két szemüreg közötti terület, az orrüreg falának felső része négyzet alakú, lemezes csont függőleges lemeze a csontos orrsövény elülső részét képezi vízszintes lemeze: szitalemez (lamina cribrosa) orrüreg teteje vékony falú, légtartalmú csontürecskékből (rostasejtek) áll, melyeket a felső és középső orrkagyló választja el ekecsont: ekevashoz hasonló csontlemez csontos orrsövény hátsó részét adja Arckoponya csontjai 2. állkapocs csont: erős, patkó alakú csont test felső részén található a fogmedri nyúlvány (processus alveolaris), alsó fogak gyökerei helyezkednek el testhez szöglettel kapcsolódnak a nyúlványok rajtuk izomtapadási hely található állkapocs csont és halántékcsont között ízület 21

22 Arckoponya csontjai 3. felső állcsont: szabálytalan, páros csont szem és orrüreg oldalfalát és a kemény szájpadot alkotja testében légtartalmú üreg (sinus maxillaris), melynek nyílása a középső orrjáratba nyílik fogmedri nyúlványban (processus alveolaris) a felső fogsor gyökerei vannak Arckoponya csontjai 4. járomcsont: arc formáját és a szemgödör alsó részét adja hátrafelé nyúlvány, mely a halántékcsonttal a járomívet (arcus zygomaticus) alakítja ki könnycsont: téglalap alakú csontlemez könnycsatorna árkát tartalmazza 22

23 Arckoponya csontjai 5. orrcsont: páros, téglalap alakú csontocska orrgyök és orrhát kialakításában vesz részt kétoldali orrcsont varrattal kapcsolódik egymáshoz szájpad csont: orrüreg alsó falát és a kemény szájpad hátsó részét képezi nyelvcsont: állkapocscsonthoz hasonló, ádámcsutka felett tapintható nyakizmok eredésére szolgál koponyával csak szalagok kötik össze Koponyacsontok összeköttetései koponyacsontok folytonos összeköttetéssel, varratokkal (sutura) kapcsolódnak egymáshoz korona varrat: homlokcsont és falcsont között nyílvarrat: két falcsont között lambda varrat: két falcsont és a nyakszírtcsont között pikkelyvarrat: ékcsont, falcsont, nyakszírtcsont és a halántékccsont között 23

24 arckoponya üregei: orrüreg szemüreg szájüreg Koponya üregei agykoponya részei: koponyaalap elülső koponyagödör középső koponyagödör hátsó koponyagödör koponyatető IZOMRENDSZER 24

25 Izomtan izmok szerepe: mozgásrendszer aktív része a csontok egymáshoz viszonyított elmozdulását hozza létre részt vesz az ízületek rögzítésében hőtermelő szerepe van segíti a vénás keringést izomtónus: izomrendszer állandó, kisfokú összehúzódása normotonus: normál feszülési állapot hypertonus: fokozott feszülési állapot hypotonus: csökkent feszülési állapot atonus: nincs feszülési állapot Izoműködés élettana az izomrostokban kétféle fehérjeszerű anyag (aktin és myozin) egymáshoz kapcsolódása eredményezi az izom összehúzódását izomban zajló folyamathoz megfelelő mennyiségű oxigén szükséges ha nem elégséges a vérellátás), akkor tejsav halmozódik fel izomláz 25

26 Izmok osztályozása működés szerint: hajlító feszítő közelítő távolító szűkítő emelő alakja szerint: rövid hosszú széles gyűrűs eredési hely szerint: egyfejű kétfejű háromfejű négyfejű egymás működését segítő izmok: szinergista egymással ellentétesen működő izmok: antagonista működés izmok fajtái: simaizom szívizom harántcsíkolt izom Simaizom belső szervek erek és zsigerek (gyomor, bélfal, epehólyag) falában működés: akaratunktól független (vegetatív idegrendszer irányítja) 26

27 Szívizom erőteljesen gyorsan húzódik össze nem fárad el saját inger szabályozása van akaratunktól függetlenül működik minden, vagy semmi törvénye szerint: egyetlen ingerre, maximális erővel válaszol Harántcsíkoltizom 1. vázizmok, melyek a csontokon erednek és tapadnak felépítésükben az izomrostok egymással párhuzamos kötegeket alkotnak izmok inger hatására, akaratunktól függően húzódnak össze 27

28 Harántcsíkoltizom 2. ingerelhetőség: küszöbinger: az a leggyengébb inger, amely már összehúzódást vált ki küszöb alatti inger: ami még nem vált ki összehúzódást küszöb feletti inger: amelynek egyre erősebb összehúzódás az eredménye maximális inger: az összehúzódás mértékét már nem növeli összehúzódás után az izom néhány percig pihen, nem ingerelhető ha olyan sok inger éri, hogy nem tud elernyedni, akkor tartós izomösszehúzódás jön létre: izomgörcs Felső végtag izmai vállizmok: vállízületben hoznak létre mozgást vállízületet borítják kulcscsonton, lapockán erednek és a felkarcsonton tapadnak delta izom (musculus deltoideus) kétfejű/háromfejű felkarizom (m. biceps/triceps brachii) könyökizületben hoznak létre elmozdulást alkarizmok csuklóízületben hoznak létre elmozdulást, inakban végződnek kéz izmai 28

29 Alsó végtag izmai 1. csípőizom: m. iliacus internus csípőlapátról ered, combcsonton tapad csípőízületben okoz elmozdulást farizmok: durva rostozatú csípőízületben okoz elmozdulást m. gluteus maximus/minimus/media combizmok: eredés: combcsont tapadás: sípcsont, vagy szárkapocs 4-fejű combizom (m. quadriceps femoris), szabóizom (m. sartorius) Alsó végtag izmai 2. lábszárizmok: dorzálisan fejlettebbek 3-fejű lábikra izom (m. triceps surae) lefelé elvékonyodik és kapcsolódik a sarokcsonthoz (Achilles ín) lábujj izmai 29

30 mellizmok: csontos mellkas felső harmadában felkar emeléséhez nagy és kis mellizom (musculus. pectoralis major/minor) fűrészizom (m. serratus anterior) bordaközti izmok (musculii intercostales) rekeszizom (diapragma) Törzs izmai 1. Törzs izmai 2. hasizmok: laposizmok, több rétegű az izomrostok lefutása egyenes hasizom (m. rectus abdominis) ferde (m. obliqus extrenus) haránt hasizom hátizmok: széles, réteges, laposizom csuklyásizom (m. trapesus) rombuszizom (m. romboideus) széles hátizom (m. latisimus dorsi) hátsó fűrészizom 30

31 Fej izmai mimikai izmok: arckoponyán, közvetlenül a bőr alatti kis izmok arcmimikát hozzák létre fejtető izmok fül körüli izmok arcizmok (szem, orr és száj körül) rágóizmok: 4 erős izomból áll rágóizom (m. masseter) halántéki izom (m. temporalis) külső és belső röpizom Nyak izmai nyakizmok: felületes nyaki bőrizom mély nyakizmok fejbiccentő izom (m. sternocleidomastoideus) 31