A fogágy (parodontium) anatómiája. 1. óra

Átírás

1 A fogágy (parodontium) anatómiája 1. óra

2 Parodontium: (görög) fogágy Részei: 1. Íny (gingiva) 2. Rögzítő apparátus 1. Alveoláris csont 2. Gyökérhártyarostok 3. Gyökércement

3 A) Íny (gingiva)

4 Szájnyálkahártya A szájüreget kibélelő speciális kültakaró Három egységre osztható: A szájfeneket, a vesztibulumot (szájpitvart) és az bukkát (orcát) borító nyálkahártya el nem szarusodó laphám A dorsum linguae (nyelvhát) speciális nyálkahártyája A rágófunkcióhoz speciálisan adaptálódott feszes, keratinizált (elszarusodott) nyálkahártya (gingiva, palatum durum, fogatlan állcsontgerinc)

5 Gingiva A processus alveolarist (fogmedri nyúlványt) fedő, a fogak cervicalis (nyaki) részét szorosan övező, a rágófunkcióhoz speciálisan adaptálódott nyálkahártya Feladata: a mélyebb parodontális szövetek védelme a külső szájmiliő hatásaival szemben

6 Anatómiailag, szövettanilag és funkcionálisan két része van: 1. Gingiva marginalis (szabad ínyszél) 2. Gingiva propria (feszes íny)

7 Sulcus gingivalis (ínybarázda) A szabad gingiván belüli rés neve sulcus gingivalis (ínybarázda) szondázási mélysége egészséges íny esetén megközelítően 1-3 mm.

8 1. Gingiva marginalis nincs a foghoz tapadva, egészséges állapotban feszes, vékony az íny egy feszes karélyt formál a fog körül A gingivalis sulcus oldalsó falát alkotja Megkülönböztetünk oralis, vestibularis részét, az interdentális papillák (ínyszemölcsök) közötti col areát Szélessége 1-2mm Ha ép, színe halvány rózsaszín, a széle sokszor áttetsző (kötőszöveti stroma alig van benne) Eszközökkel vagy légfúvással enyhén elválasztható a fogtól. Sérülékeny és bakteriális behatolás következtében könnyen begyulladhat.

9

10 Interdentális papilla (ínyszemölcs) Háromszögletű ínyrész, amely kitölti a fogak közötti hézagot A fogak gingiva marginalisai legmélyebb pontján átfektetett horizontális vonaltól koronálisan lévő, az approximális fogközt kitöltő íny. Felső határa a fogak közötti kontaktpontnál van Alakját a fogak formája és az approximális térköz szélessége szabja meg.

11 2. Gingiva propria Kötőszöveti rostokkal szorosan tapad a processus alveolaris csonthártyáján, ami a jellemző narancshéjrajzolat alapja Felszínét elszarusodott laphám borítja, ami alól halványrózsaszínen tűnnek át az irha erei Szélessége egyénenként és fogcsoportonként változó, általában 1-9mm Vestibularisan: frontfogaknál a legszélesebb, praemolarisoknál keskenyebb, molarisoknál újra szélesebb Lingualisan: frontfogaknál a legkeskenyebb, majd egyre szélesedik

12 A gingiva marginalis és propria közötti határ nem éles, néha van csak a felszínen sekély kis behúzódás a hámtapadásnak megfelelően

13

14 A gingiva propria vestibularisan és lingualisan a mucogingivalis junctioval határolódik el a laza nyálkahártyától

15 Szövettan Hámborítása: Külső felszínén és a sulcus oldalsó falán többrétegű elszarusodó laphám A sulcus alján többrétegű el nem szarusodó laphám, majd végül a fog mellett köbhám FOG

16

17 Kötőszöveti stroma vagy irharéteg 60-65%-a az íny tömegének kollagénrost, melynek egy része rendezetlen lefutású, de nagyobb részük kötegeket alkotva orientáltan helyezkedik el. Ezek lefutásuk szerint lehetnek: Cirkuláris Dentogingivális Transseptális Septogingivális

18

19 5% kötőszöveti sejt (fibroblast, hízósejt, macrophag, plasmasejt, PMN sejt, lymphocyta) 20-25% erek, idegek, matrix (fibroblastok és hízósejtek által termelt proteoglikánokból és glikoproteinekből áll

20 B) Rögzítő aparátus

21 A rögzítő aparátus részei 1. Gyökércement 2. Gyökérhártya 3. Alveoláris csont lamina compactája

22 Állcsontok A felső állcsont két összenőtt csontból (maxillából) áll Az alsó állcsontot az állkapocs (mandibula) alkotja. Ez a csont az állkapocsizületek (temporomandibuláris izület, TMI) segítségével - egyedül a koponyacsontok között - szabadon mozoghat. FELSŐ ÁLLCSONT FELSŐ FOGAK ALSÓ FOGAK ÁLLKAPOCS MAXILLARY STRUCTURE

23 Processus alveolaris (fogmedernyúlvány) Az állcsontok fogakat tartó részét processus alveolarisnak (fogmedernyúlványnak) nevezzük A fogak csontos támasztékát alkotja, melyben a foggyökerek rögzülnek A proc. alv. szerves egységet képez az állcsontok testével

24 Csontszerkezet A csontok szerkezetileg három részből állnak: A külsö rétegük kemény, neve kérgi (kortikális) réteg. A belső a szivacsos (spongiozus), az ezt alkotó csontgerendák között található velőűröket vérképző vörös csontvelő tölti ki. Lamina compacta / belső corticalis / alveolaris corticalis a foggyökerek körül

25 1. Alveoláris csont (lamina compacta, belső corticalis, alveolaris corticalis) anatómiailag az állcsont része, viszont fejlődéstani eredete miatt a rögzítő aparátus részének tekintjük vékony, kemény kortikális réteg a fog körül, annak felszínétől kis távolságra

26

27 2. Gyökérhártya Az alveolaris csont lamina compactája és a foggyökér közötti 0,2-0,25mm-nyi rést tölti ki Erek, idegek kötőszöveti sejtek és gyökérhártya- (parodontális-, Sharpey-) rostok alkotják

28 Parodontális (Sharpey-) rostok az alveoláris kemény csontrétegből indulnak és a foggyökér külső rétegében, a gyökércementben végződnek. Ezeken, mint függőágyon található a fog.

29 Ezen pici résbe rágáskor a fog enyhén (0,2-0,5 mm) belenyomódhat. Ilyenkor megfeszülnek a rostok, ezzel húzva a csontot. A rostrendszer így alakítja a rágóerőből származó nyomóerőt a csont számára kedvező húzóerővé.

30 A rostok lefutása a gyökércsúcs felé haladva változik: Alveolusszéli rostok ferdén coronalisan a hámtapadás alá Horizontális rostok vízszintesen Ferde-, vagy főrostok ferdén apicalisan a cementbe Periapicalis rostok legyezőszerűen térnek szét

31 Erek és idegek a rostok körül. Az erek táplálják az alveoláris csontot képző osteoblastokat, a parodontális rostokat képző kötőszöveti sejteket és a gyökércementet képző cementoblastokat. Az idegek érzékelik, ha a harapás ereje túl nagy és legátolják egy reflexszel a rágóizmokat.

32 3. Gyökércement a csonthoz leginkább hasonlói szövete a fognak. anatómiailag a foggyökér részét képezi, azonban a fogágy részének tartjuk, mert a parodontális rostokkal és csonttal azonos embrionális eredetű

33 Vastagsága µm Sejtjei tápanyagellátása a gyökérhártya felől történik diffúzióval (mivel sem eret, sem ideget nem tartalmaz) Az élet során appositionalis úton vastagodik, az új réteget cementoblastok termelik Feladata a gyökérhártyarostok rögzítése

34 Két tipusa van primer, vagy sejtnélküli cement a fogfejlődésekor nő, a foggyökér felső két harmadát borítja. secundaer, vagy sejtes cement - melybe a cementképző sejtek a csontképzéshez hasonlóan beleépültek. Ezen réteg szerkezete kevésbé szabályos, a kor előrehaladtával egyre növekszik, zömmel a gyökér csúcsi egyharmadát borítja.