TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az állati szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 1. (hámszövet, kötő-és támasztószövet)

Átírás

1 TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az állati szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 1. (hámszövet, kötő-és támasztószövet) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az élőlények rendszere az alábbi kis táblázatban jól áttekinthető: Vírusok (nem élők) SEJTES ÉLŐLÉNYEK PROKARIÓTÁK: Baktériumok törzse, Kékmoszatok törzse EUKARIÓTÁK: Egysejtűek: NÖVÉNYEK GOMBÁK ÁLLATOK Többsejtűek: NÖVÉNYEK telepes szerveződésű szövetes szerveződésű GOMBÁK (csak telepes szerveződésű) ÁLLATOK sejthalmazosak álszövetes/telepes szerveződésű szövetes szerveződésű A legfejlettebb élőlények a szövetes növények és a szövetes állatok, amelyek sejtjei már szöveteket alkotnak. A szövetek( speciális feladatokat ellátó sejtekből állnak, amely sejtek alakja és származása azonos. o Az alábbi táblázat az állati szervezet felépítését mutatja: állati sejt állati szövet: állati szerv: állati szervrendszer: állati szervezet hámszövet kötő- és támasztószövetek izomszövet idegszövet Látható, hogy a szövetes élő szervezet felépítése alapvetően a következő: sejt szövet szerv (szervrendszer) szervezet Mi az ún. egyokuláros tanulói mikroszkóppal (ez egy fénymikroszkóp) fogunk ma kész állati szöveti metszeteket vizsgálni. Ezeken a metszeteken a fénymikroszkóppal a sejtek alakja jól látszik, de az egyes sejtalkotók (pl. mitokondrium) csak az elektronmikroszkópokkal lennének láthatóak. Az állati szövetek közül ezen a gyakorlaton a hámszövetet és a kötő- és támasztószöveteket fogjuk megvizsgálni, összehasonlítani. 1. oldal / 10

2 A hámszövet jellemzői és fajtái: Általános jellemzői: o a sejtek szorosan illeszkednek o nagyon kevés sejtközötti állomány o alaphártyával kapcsolódik az alatta lévő kötőszövethez (ezen keresztül tápanyagáramlás van diffúzióval) o a szervezetet kívülről borítja, a belső szerveket belülről Csoportosításuk: a) Sejtek alakja szerint: laphám, köbhám, hengerhám, csillós hengerhám b) Sejtrétegek száma szerint: (a többrétegű elnevezése a legfelső réteg alakja szerint történik): egyrétegű laphám (mellhártya, szívburok, erek belső fala) egyrétegű hengerhám (gerinctelen kűltakarója, bélcsatorna belső fala, méhnyálkahártya) egyrétegű köbhám (vesecsatornácskák, néhány gerinctelen kültakaró) csillós hengerhám (gerincesek alsó légútjai, emlősök petevezetékében) többrétegű laphám (gerincesek): nem elszarusodó (szájüreg, nyelőcső, halak bőre) elszarusodó (halakon kívül a többi gerinces bőre) 1. ábra: A többrétegű laphám c) Működés szerint: fedőhám érzékhám felszívóhám pigmenthám mirigyhám (külső és belső elválasztású mirigy) A mirigyvégkamrák alakja lehet: csöves, bogyós, csöves-bogyós 2. oldal / 10

3 A kötő- és támasztószövetek jellemzői és fajtái: Általános jellemzői: o a sejtek lazábban illeszkednek o sok sejtközötti állomány van o általában dús érhálózat Csoportosításuk: a) Kötőszöveti rostokat nem tartalmazó: vérszövet Az állati szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal ábra: A vérszövet nyirok b) Kötőszöveti rostokat tartalmazó (fehérje alapanyagú rostokat tartalmaz, amelyek funkciója: enyvadó, rugalmasság, rácsképzés): kötőszövetek: lazarostos kötőszövet (szervek külső felszínét borítja, térkitöltő leggyakoribb) tömöttrostos kötőszövet (pl. ínszövet sok kollagén rost, nagyon erős) rugalmasrostos kötőszövet (erek falában) zsírszövet (fehér zsírszövet, barna zsírszövet ez inkább állatoknál) retikuláris kötőszövet ( sűrű rácsrost csontvelő, nyirokcsomó, lép) támasztószövetek: chordaszövet porcszövet: porcsejtek (csoportokban) + sejtközötti állomány (rostokkal) 3. ábra. A porcszövet csontszövet: ( szöveti felépítése: csontsejtek + sejtközötti állomány, benne: 3. oldal / 10

4 (soknyúlványú sejtek, kollagén rostok és sók (Ca-sói, Mg-sói) központi csatornák körül (szilárdság) (rugalmasság) koncentrikusan helyezkednek el) szerves állomány szervetlen állomány 4. ábra: A csontszövet A mikroszkóp használatánál a mikroszkóp nagyítását növelve (4x 10X 40X 100X) a sejtek egyre jobban látszódnak, bár a legnagyobb nagyításnál már nem biztos hogy éles képet kapunk. Például ezt láthatod a mikroszkóp különböző nagyításánál a csontszövet esetén: a zsírszövet esetén: 10x 40x 10x 40x 4. oldal / 10

5 A vizsgálódás célja: Az állati szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 1. Az állati szövetek, azon belül a hámszövet, a kötő- és támasztószövetek vizsgálata, azok egymással történő összehasonlítása. Eszközszükséglet: 1 db tálca, 1 db egyokuláros tanulói mikroszkóp, 1 db mikroszkóphasználati útmutató, 1 db emberi torzó (testmakett), kész állati szöveti metszetek: hámszövetek: laphám, mirigyszövet, csillós hám, emberi fejbőr, békabőr kötő-és támasztószövetek: lazarostos kötőszövet, tömöttrostos kötő szövet, vérszövet, zsírszövet, porcszövet, csontszövet metszetek Eszközismertető, kísérletismertető: Először átismételjük a mikroszkóp felépítését és a beállítás lépéseit. Másodszor a kész állati szöveti metszeteken a sejteket beazonosítjuk, a jellemzőit megállapítjuk, illetve rajzot készítünk a látottakról. 5. oldal / 10

6 A mérés, kísérlet, megfigyelés menete: 1. feladat: Vedd magad elé a mikroszkópot és a mikroszkóphasználati-útmutatót! Röviden fusd át a használatát, ha nem emlékeznél rá! 2. feladat: Nézz végig az előkészített szöveti metszeteket az eszközlistában is megadott sorrendben! Próbáld a mikroszkópot beállítani a különböző nagyításoknál úgy, hogy éles képet kapj! o FIGYELEM! A tárgylemezeket két ujjal fogjuk meg, mert törékeny, vágási sérülést okozhat! o FIGYELEM! A szemünket óvjuk az nyomástól, ütéstől a mikroszkóphasználat során! Ha szemüveget hordasz, most VEDD LE, anélkül dolgozz! o FIGYELEM! KÖVESD a mikroszkóphasználat lépéseit! A 10X nagyításról készíts rajzot a munkafüzet 1. feladatánál! A kísérlethez kapcsolódó megfigyelések leírása A megfigyelés elvégzése után OLDD MEG az alábbi feladatokat! 1. feladat: Rajzold le a mikroszkópban látott képeket a különböző nagyításoknál! A rajzodon jól láthatóan jelölj meg egy tetszőleges sejtet! 1.1.Az állati szöveti metszet neve: 6. oldal / 10

7 1.2. Az állati szöveti metszet neve: 1.3.Az állati szöveti metszet neve: 1.4.Az állati szöveti metszet neve: 1.5.Az állati szöveti metszet neve: 7. oldal / 10

8 1.6.Az állati szöveti metszet neve: 1.7.Az állati szöveti metszet neve: 1.8.Az állati szöveti metszet neve: 1.9.Az állati szöveti metszet neve: 8. oldal / 10

9 1.10. Az állati szöveti metszet neve: Az állati szöveti metszet neve: 2. feladat: Egészítsd ki az alábbi szöveget! A szövetes állati szervezet legkisebb anatómiai és működési egysége a, amelyekből szövetek épülnek fel. A szövetek alkotják a et, amelyekből létrejön az állati szervezet. Az állati szövetek négy csoportja a következő:. A hámszövetek esetében nem látható, mert a sejtek -illeszkednek egymáshoz. A kötőszövetek esetében a sejtek helyezkednek el, a sejtközöti állomány. A rostok különböző funkciókat tölthetnek be, mint pl.. A vérszövet is egy. A támasztószövetek közül rugalmasabb, a csontszövet pedig szilárdabb, amelyet biztosítanak számára. 9. oldal / 10

10 Felhasznált szakirodalom: nyomtatott szakirodalom: o Dr. Németh Endre: Biológiai kézikönyv (Szeged, 2003.) o Dr. Lénárd Gábor: Biológiai laboratóriumi vizsgálatok (tankönyvkiadó, Budapest, 1987.) o Oláh Zsuzsa: Biológia II. (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996.) internetes hivatkozások: o o o o ( o o o 1m+k%C3%A9p&client=firefox-a&hs=WHr&rls=org.mozilla:hu:official&channel= 10. oldal / 10