Emberi test-anatómia/élettanfiziológia

Átírás

1 Emberi test 1

2 Témák: Mozgásrendszer Légzőrendszer Keringési rendszer Emésztőrendszer Vizeletkiválasztó és elvezető rendszer Szaporodás szervrendszere Belső elválasztású mirigyek rendszere Idegrendszer Érzékszervek 2

3 Emberi test-anatómia/élettanfiziológia tárgya: az egészséges emberi szervezet felépítése, működése emberi szervezet vizsgálható: makroszkóposan (szabad szemmel látható) mikroszkóposan (szabad szemmel nem, csak fény- vagy elektronmikroszkóppal látható) 3

4 4

5 Az emberi test fő jellemzői: kétoldali részarányosság (bilaterális szimmetria) a test a középsík mentén két egyforma részre osztható belső szerveink egy része aszimmetrikus helyzetű (pl.: lép, máj) Szelvényezettség(metametria)> erre utalnak az egyforma, hosszirányban ismétlődő részek (pl.: csigolyák és bordák) 5

6 Az emberi test főbb szerkezeti elvei Az emberi test elölről hátrafelé keskenyebb, mint oldalirányban. megkülönböztetünk elülső, vagyis hasi - ventralis és hátulsó, vagyis háti - dorsalis oldalt; Minden tekintetben a ventralis oldal az ember meghatározója 6

7 A test fő részei: fej (caput) nyak (collum) törzs (truncus) mellkas (thorax) has (abdomen) medence (pelvis) végtagok (extremitates) felső végtag (membrum superior) alsó végtag (membrum inferior) 7

8 Az emberi test tagozódása: : fej caput koponya cranium arc - facies szemek - oculi orr - nasus száj - os nyakszirt - occiput tarkó nucha 8

9 törzs - truncus: mellkas - thorax has - abdomen medence - pelvis mellüreg - cavum thoracis köldök - umbilicus hasüreg - cavum abdomonis medenceüreg - cavum pelvis gát - perineum, a medence üregét alulról záró izmos- inas lemez, benne a húgycső, a hüvely és a végbél számára átjárható nyílás. 9

10 Végtagok Extremitates superiores et inferiores 10

11 Az emberi test sejtekből és sejtközötti állományból áll azonos eredetű, funkciójú sejtek szöveteket képeznek. különböző szövetekből alakulnak a szervek - organumok, amelyek bizonyos, meghatározott feladatok ellátására szervrendszereket- apparatus-okat hoznak létre A szervezetet - organizmus-t a 11

12 A szervezet felépítése 1. Sejtek (pl. hámsejt) 2. Szövetek (pl. harántcsíkolt izom) 3. Szervek (pl. szív) 4. Szervrendszerek (pl.légzőrendszer) 5. Szervezet 12

13 Az emberi test fő síkjai és irányai 13

14 14

15 Síkok: középsík (median) homlokirányú sík (frontalis) vízszintes sík (horizontalis) nyílirányú sík (saggitalis) 15

16 16

17 17

18 Irányok 1. test középvonalához közelebb eső (medialis) oldalsó, a középvonaltól távolabbi (lateralis) külső (externus) belső (internus) elülső (anterior) hátsó (posterior) hasoldali (ventralis) hátoldali (dorsalis) 18

19 Irányok 2. Superior: felső Inferior: alsó Proximalis: törzshöz közelebbi Distalis: törzstől távolabbi Superficialis: felületi Profundus: mély Dexter: jobb oldali Sinister: bal oldali 19

20 1. Sejt Legkisebb szervezeti egység. Önálló életjelenségekkel rendelkezik: - anyagcseréje van (tápanyagot felvesz, salakanyagot kiürít); - mozog; - növekszik; - szaporodik. Sok funkcióra képes fallal rendelkezik. Sejtmagban található örökítő anyagok (gének) szerepe fontos. 20

21 A sejt felépítése 21

22 A sejt felépítése 22

23 2. Szövet Hasonló alakú és azonos működésű sejtek összessége. A szövet sejtjei között található: a sejt közötti tér, amelyet sejtközötti állomány tölt ki. 23

24 Szövetek típusai Hámszövet Laphám Hengerhám Köbhám Urothelium Kötő- és támasztószövet Elasticus/collagen rostok Üveg/rostos porc Csont Izomszövet Simaizom Harántcsíkoltizom Szívizom Idegszövet 24

25 A hámszövet A hámszövetek a felületek borítására szolgálnak, feladatuk az elhatárolás, a védelem, de ugyanakkor a kapcsolatteremtés is. Sejtjei szorosan záródnak, a sejt közötti állomány hiányzik. Felépítése alapján megkülönböztetünk egyrétegű és többrétegű hámot. A többrétegű lehet elszarusodó vagy el nem 25 szarusodó

26 Laphám Felépítése Jellemzői Előfordulása egyrétegű többrétegű el nem szarusodó többrétegű elszarusodó hullámos szélű lapos sejtek Köbhám egyrétegű közel kocka alakú sejtek Hengerhám Csillós hengerhám erek egyétegű laphámja, tüdő légzőhámja szaruhártya, nyelőcső kültakaró hámja vese elvezető csatornáinak sejtjei egyrétegű henger formájú sejtek bélcsatorna hámja több magsoros többrétegű egyrétegű több magsoros sejtek felületén csillók vannak sejtek felületén csillók vannak húgyhólyag és húgyvezeték hámja kötőhártya (szemben), húgycső örvényférgek kültakarója légutak 26

27 Hámszövetek osztályozása működésük alapján Fedőhám Feladata Típusai Előfordulása felülete beborítja, védi egyrétegű többrétegű több magsoros elszarusodó el nem szarusodó laphám köbhám hengerhám csillós hengerhám átmeneti hám csillós hengerhám laphám laphám erek belső fala, légzőhám vese elvezető csatornája gerinctelenek kültakarója örvényférgek kültakarója húgyhólyag hámja gerincesek alsó légutai emberi kültakaró hámja emberi szájüreg hámja, hüvely 27

28 Hámszövetek osztályozása működésük alapján Feladata Típusai Előfordulása egysejtű tápcsatorna fala Mirigyhám Felszívóhám váladéktermelés, elválaszt vagy kiválaszt külső elválasztású többsejtű csöves bogyós csöves-bogyós verejtékmirigy faggyúmirigy állkapocs alatti nyálmirigy hormontermelés belső elválasztású pajzsmirigy, mellékvese tápanyag felszívása a bélből vékonybél Érzékhám érzékelés nyelv ízlelőbimbói Pigmenthám fényelnyelés, árnyékolás emberi szem 28

29 Egyrétegű laphám 29

30 Egyrétegű köbhám 30

31 Egyrétegű hengerhám 31

32 Csillós hengerhám 32

33 Többrétegű elszarusodó laphám 33

34 Külső elválasztású mirigy 34

35 Zsírszövet 35

36 Laphám 36

37 Egyrétegű laphám 37

38 Köbhám (mirigyek, kivezetőcsövek) 38

39 Hengerhám (egyrétegű egymagsoros csillószőrös) 39

40 Urothelium (vizelet-elvezető rendszer) 40

41 Kötő- és támasztószövetek Olyan szövetek tartoznak ide, melyek közös jellemzője a sok sejt közötti állomány. A sejtek alakja és működése igen változatos. A kötőszövetek nem szilárdak, az állományuk a folyékonytól a kocsonyásig változhat, sejt közötti állományukban sok a vér. Alapállományukban kötőszöveti rostokat találunk. A támasztószövetek sejt közötti állománya jóval keményebb, szilárdabb, így képesek az állatok 41

42 Kötőszövetek típusai Jellemző Előfordulás Lazarostos kötőszövet szerveket rögzíti, elválaszt, üregeket tölt ki mellhártya, hashártya Tömött rostos kötőszövet Rugalmasrostos kötőszövet Zsírszövet a sejtek és a rostok között kevés az alapállomány, izmok rögzítése bizonyos elmozdulást enged, ellenálló, de egyúttal rugalmas kevés sejt közötti állomány, zsírcseppek halmozódnak fel, hőszigetelés, mechanikai védelem inak bőr alatt far 42

43 Kötőszöveti rostok kollagen elasticus 43

44 Támasztószövetek típusai Jellemző Előfordulás üvegporc sima felület, igen ellenálló ízületi felszínek Porcszövet rugalmas rostos porc rugalmas fülkagyló kollagén rostos porc ellenálló, de rugalmas is porckorong Csontszövet nagy szilárdság támasztás 44

45 Porcszövet 45

46 Porcszövet Üvegporc Rostosporc 46

47 Csontszövet 47

48 Csontszövet 48

49 Izomszövetek Az izomszövetek közös jellemzője az összehúzódás és elernyedés, ami általában az izom hossztengelyének irányában következik be. Az izmok fehérjékből épülnek fel, az izomfehérjék két legjellegzetesebb képviselője az aktin és a miozin. Ezek alakítják ki az izomfonalakat, amelyek sajátos elrendezésük következtében képesek egymáshoz kapcsolódni és energia felhasználásával egymáshoz képest elmozdulni. 49

50 Izom-összehúzódás mechanizmusa A miozin fonalak vastagabbak, az ábrán piros színűek, egyik végükön egy jellegzetes feji rész található. Az aktinok vékonyabbak, az ábrán kék színűek. Összehúzódáskor a miozin feje kapcsolódik az aktinhoz, majd meghajlik, ezáltal az aktin szálakat közelebb csúsztatja egymáshoz. Az aktin-miozin kapcsolódáshoz elengedhetetlen a kalcium- és magnéziumionok jelenléte, melyek hatására a miozin ATP-je elbomlik, így a fej meghajlik. 50

51 Szívizom Harántcsíkolt izom Simaizom 51

52 Izomszövetek típusai Simaizom Harántcsíkolt (vázizom) Szívizom Felépítés Működés Előfordulás orsó alakú sejtek, sejtmag középen viszonylag kis erőkifejtésre képes sokmagvú sejtek nagy erőkifejtésre képes elégazó sejtek nagy erőkifejtésre képes nem fáradékony fáradékony nem fáradékony lassú működésű gyors működésű gyors működésű akarattól függetlenül működik tápcsatorna, erek fala akarattal irányítható vázizmok, rekeszizom, nyelv akarattól függetlenül működik szív 52

53 Izomszövet - 1. simaizom szívizom 53

54 Izomszövet 2. harántcsíkoltizom 54

55 Idegszövet Az idegszövet kétféle sejttípusból épül fel: az idegsejtből (neuron) és a támasztósejtből (gliasejt). Az idegrendszert érő ingereket felvevő, feldolgozó és az ingerületet továbbító egysége az idegsejt. Az idegsejtek összekapcsolódásával, együttműködésével jön létre az idegszövet, illetve az idegrendszer. 55

56 Idegsejt 56

57 Idegszövet alapelemei 57

58 Idegszövet gerincvelő nagyagy kisagy 58

59 3. Szerv Többféle, meghatározott funkciót ellátó szövetből épül fel. A legtöbb szervben valamennyi szövetféleség megtalálható, de nem egyforma arányban. 59

60 4. Szervrendszer Egy bizonyos funkció (légzés, keringés stb.) zavartalan ellátására csoportosuló szervek összessége. Egy-egy életműködés végzésében több szerv is részt vehet. Pl.: a keringés szervrendszere. 60

61 5. Szervezet A szervrendszerek összessége. Az életműködési feladatokat teljesítő szervrendszerek együttesen alkotják. 61

62 Szervrendszerek: Mozgás ~ Emésztés ~ Légzés ~ Keringési ~ Kiválasztó ~ Hormonális ~ Szaporodás ~ Idegrendszer 62

63 63