AZ EMBER SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS ÉLETMŰKÖDÉSE

Átírás

1

2 AZ EMBER SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS ÉLETMŰKÖDÉSE ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET 1. Gondolják csak el! Egy bolygón, de könnyen meglehet, hogy az egész világegyetemben egyetlen bolygón azok a molekulák, amelyekből normális esetben egy darab kőnél bonyolultabb dolgok nem szoktak kialakulni, most fogják magukat, és olyan kő nagyságú anyagdarabokká állnak össze, amelyek futni, ugrani, úszni, repülni, látni, hallani tudnak, meg elkapni és felfalni más hasonló lelkes összetett anyagdarabokat, némely esetben pedig még gondolkozni, érezni, sőt megint más anyagdarabokba beleszeretni is képesek. /Richard Dawkins/ Az emberi szervezet bonyolultságát mi sem tükrözi jobban, mint az a tény, hogy megismerése még napjainkban is tart és nem tudni mit rejteget még a tudományos megismerés számára. Gondoljuk tehát végig felépítését és működését.

3 SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM 1. SZERVEZŐDÉSI SZINTEK Az élővilágban hierarchikusan egymásra épülő szerveződési szintek alakultak ki az evolúció során: Az emberi szervezet az egyed szintjén helyezkedik el. Minden szintre sajátos tulajdonságok és törvényszerűségek jellemzőek (ezek nem egyszerűen az alacsonyabb szintek tulajdonságainak összegzéséből származnak). A magasabb szerveződési szintek magukba foglalják az összes alattuk elhelyezkedő szintet. Ezáltal a magasabb szinteken növekszik a szerkezeti és működésbeli komplexitás. 2. AZ EMBERI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE 2.1. A sejt Az élő szervezet legkisebb egysége, mely még önálló életjelenségekkel rendelkezik, tehát mozog, ingerelhető, anyagcseréje van, növekszik, szaporodik A sejt anyagai A sejtek legkisebb alkotóelemei a biogén elemek (szén, oxigén, hidrogén,nitrogén,foszfor, kén, nátrium, kálium, kálcium, magnézium, klór, vas, réz, jód). A biogén elemekből épülnek fel a sejt anyagai. A sejt anyagai két nagy csoportra bonthatók: - szervetlen anyagok: víz - szerves anyagok: szénhidrátok, fehérjék, zsírszerű anyagok, nukleinsavak Sejtalkotók A sejt anyagaiból épülnek fel a sejt alkotórészei.

4 Az állati sejt és sejtalkotói Sejthártya: lipid-kettősréteg alkotja, amelyek foszfolipid- molekulákból épülnek fel. A foszfolipid-molekulás vízben oldható foszforsav részei (fej rész)egymás felé fordulnak így egy vízoldékony felszínt, valamint vízben oldhatatlan zsírsavláncai(farki rész) egy belső vízben oldhatatlan belső részt alakítnak ki. A sejthártya szerkezete

5 A sejthártya feladata a védelem és az anyagforgalom (transzport).ez biztosítja a sejt számára a folyamatos anyagáralmást a belső és a külső tér között. Sejtplazma: a sejt alapállománya.bonyolult szerkezeti-működési egység, amely két részből áll a citoszolból és citogélből. Anyagösszetételénél fogva sokrétű feladatot lát el a sejtben. Befolyásolja víz- és fehérjetartalmával a sejtek alakját, mint alapállomány, beágyazza magába és a sejtváza segítségével mozgatja a sejtszervecskéket, szabad riboszómái nélkülözhetetlen fehérjéket szintetizálnak, tartalék tápanyagokat raktároz és fontos biokémiai anyagátalakításokat végez. Sejtmag: a sejtmag a sejt információtároló és a sejtműködést irányító rendszere. Kettős membránnal rendelkezik, amelyet magpórusok törnek át. Az anyagáramlás szabályozott, csak meghatározott anyagok léphetnek be illetve ki a sejtmagból. Erről a szelektív szűrést végző magpórusok gondoskodnak. A maghártyán belül található magnedvben a DNS és RNS szintézishez szükséges enzimek, nukleoidok, ATP stb. találhatók. A magban mindig van egy vagy több magvacska (nukleolus), ahol riboszóma fehérje és r-rns szintetizálódik. Sejtmag elektronmikroszkópos képe Endoplazmatikus reticulum (ER): az egyik legfontosabb sejtalkotó az endoplazmatikus reticulum, mely főleg a sejtmag közelében található.egyes helyeken csöves máshol inkább lemezesnek tűnő, laposra összenyomott, egymással közlekedő üregeket alkotó rendszer. Két formája ismert a sima felszínű endoplazmatikus reticulum (SER), amely elsősorban a szénhidrát- és a lipidszintézisben játszik szerepet valamint a durva felszínű endoplazmatikus reticulum (DER), amely az intenzív fehérjeszintézis helye.

6 Az endoplazmatikus retikulum felépítése Golgi-készülék: lapos, szorosan egymás mellé rendezett ciszternák csoportjából áll. A sejtek nagyszámú makromolekulát állítanak elő, melyek szükségesek az élethez. A Golgi elengedhetetlen szerepet játszik a sejtek által termelt makromolekulák módosításában, osztályozásában és a csomagolásában. Elsődleges feladata, hogy módosítsa azokat a proteineket, amelyek a DER-ből érkeztek, de ezen kívül részt vesz a lipidek szállításában a sejten belül. A Golgi-készülék térbeli formája

7 Mitokondrium: A mitokondrium kettős membránnal határolt, melyből a külső membrán sima, a belső a felszín növelése végett mély redőket képez. A sejtek energiatermelő központjai, a szénhidrát- és lipidoxidáció helye. Az endoszimbionta elmélet szerint a mitokondrium őse egykor heterotróf, aerob baktérium lehetett, amit az ős-eukarióta sejt bekebelezett, de nem emésztett meg. Így szimbiózis alakult ki köztük. A mitokondrium térbeli képe 2.2. A szövet A hasonló alakú és azonos működésű sejtek összessége szövetet alkot, tehát a szövet a sejtnél nagyobb és bonyolultabb egység.a szövetet alkotó sejtek között a sejt közötti tér található, melyet a sejtközötti állomány tölt ki A hámszövet Szorosan illeszkedő, egymással összeköttetésben levő sejtek alkotják. Ereket nem tartalmaz, a tápanyagokat a sejtközötti járatok nedvéből nyeri. A hámsejtek élettartama másfél naptól néhány hétig terjedhet. Pótlásuk a szövet alapját képező alaphártyán levő tartaléksejtekből történik. Feladatuk a szervezet védelme, kiválasztás, felszívás és érzékelés Hámszövetek típusai felépítésük szerint Elnevezésük a legfelső sejtréteg sejtjeinek alakja szerint történik. A) Egyrétegű hámok: egyetlen sejtréteg építi fel őket. - egyrétegű laphám pl.: a dobhártya belső felszínén - egyrétegű köbhám pl.: a szemlencse külső felszínén - egyrétegű hengerhám: pl.: gyomornyálkahártya

8 - többmagsoros hám: minden sejt érintkezik az alaphártyával. De a különböző magasságú sejteknek különböző magasan vannak a sejtmagjai. Pl.: a húgyhólyag, vizeletvezető rendszer hámjai B) Többrétegű hámok: több sejtréteg alkotja őket. - többrétegű laphám: erős, gyakori mechanikai igénybevételnek kitett helyeken található. - elszarusodó: a bőr hámrétege. A felső sejtsorok folyamatosan elszarusodnak, majd leválnak a szövet felszínéről. Az így elvesztett sejtek az alaphártyán folyamatosan pótlódnak. Ez a felépítés lehetővé teszi, hogy a bőr minél kevesebb vizet párologtasson. - el nem szarusodó pl.: szájüreg, garat, hüvely

9 Az el nem szarusodó laphám metszeti képe - többrétegű köbhám pl.: a verejtékmirigyek kivezetőcsövében - többrétegű hengerhám pl.: nagy exokrin (külső elválasztású) mirigyek kivezető csöveiben Hámszövetek típusai funkció szerint - fedőhámok - mirigyhámok - érzékhám - pigmenthám Kötő- és támasztószövetek Közös eredetű szövetek tartoznak ide. Mind a középső csíralemezből alakultak ki. Sejtekből és nagy mennyiségű sejtközötti állományból állnak. A sejtközötti állományt rostok és alapállomány építi fel Kötő-és támasztószövetek típusai A kötőszövetek: az alapállomány legfontosabb összetevői a víz, tápanyagok és salakanyagok. Víztartalmának egy részét maguk a szöveti sejtek termelik, a fennmaradó rész a vérplazma fehérjementes szűrlete. Halmazállapota változó a folyékonytól a gél állapotig. Fontos szerepe van a hajszálérhálózat és a sejtek közötti anyagcserében. A kötőszöveti rostok fehérjeszálakból állnak, amelyeket a kötőszöveti sejtek termelnek. Támasztó és rögzítő funkciót töltenek be.

10 A lazarostos kötőszövet metszeti képe A zsírszövet: zsírraktározásra specializálódott kötőszövet. Funkciói a tápanyagraktározás, mechanikai védelem, hőszigetelés, egyes helyeken helykitöltés. A test szinte egész felületén megtalálható a bőr alatt, egy-két kivétellel, pl.:szemhéj. A testen való eloszlása nagyban függ a nemtől és az életkortól. Sárga és barna zsírszövetből áll. A sárga zsírszövet metszeti képe A támasztószövetek: szerepük a szervezet tartásának biztosítása.a kötőszövetek differenciálódásával alakulnak ki. Rugalmas de nagyon szilárd, ellenálló szövetek. Porcszövet: A sejtek állhatnak egyesével vagy csoportosan. A szövetben magában erek, idegek nincsenek, táplálását a szövet felületén található porchártya- egy kötőszövetes rétegvégzi. Nyomással szemben ellenálló, kis mértében hajlítható típus. Három különböző fajtája van: - Hyalin- vagy üvegporc a légcső és a hörgők porcai - Elasticus porc a fülkagyló, az orr egyes részei vagy gégefedő - Rostos porc a csigolyák közötti porckorongok külső rostos gyűrűjét alkotja

11 Az üvegporcszövet metszeti képe Csontszövet: sejtek és sejtközötti állomány alkotja. Sejtközötti állományában sok szervetlen anyag is van (kalcium-foszfát, karbonát, Mg, Na), emiatt a legellenállóbb szövettípus a szervezetben. A lemezes csontszövet metszeti képe Izomszövetek Speciálisan mozgás végrehajtására kialakult szövetek. Összehúzódó-képességüket a bennük található összehúzékony fehérjéknek, az aktinnak és a miozinnak köszönhetik Izomszövetek típusai A harántcsíkolt izmok: vázizomzat és a zsigeri harántcsíkolt izomzat: gyors összehúzódásra képes, de viszonylag fáradékony izomtípus. Egységei az izomrostok, amelyek óriási, többmagvú (akár többszáz), nem elágazó sejtből állnak. Mikroszkópos hosszmetszeti képen a szövet harántcsíkolatot mutat, ez az aktin- és miozinfilamentumok váltakozásának köszönhető.

12 A harántcsíkolt izomszövet metszeti képe Az izomsejtek nagy többsége is tartalmazza a többi sejtre általánosan jellemző sejtalkotókat, nevük sarco előtaggal bővül néhány esetben pl.: sarcolemma =sejthártya, sarcoplasma= sejtplazma. Az izomrostok nagy mennyiségben tartalmaznak mitokondriumot, tartaléktápanyagként szolgáló glikogénszemcséket és lipidcseppeket, mert működésükhöz nagy mennyiségű energiára van szükség. Izomtípusok: - vörös izomrost: viszonylag lassú összehúzódású, de lassan fáradó izomtípus. Anyagcsere folyamatai inkább aerob úton zajlanak. Jellemző pl. a testtartással kapcsolatos izmokra, a rekeszizomra. - fehér izomrost: gyors, nagy erejű összehúzódásra képes, fáradékony típus. pl.: felkar izmok, hasfal izmai stb. - A szívizom: egyedi, de egymással (láncszerűen) kapcsolódó sejtekből áll. Eltérése a vázizomzathoz képest, hogy a sejtek elágazhatnak.folyamatos, ritmusos összehúzódásra képes, és egyáltalán nem fáradékony, külső inger nélkül is működik. A szívizomszövet metszeti képe

13 A simaizomzat: sejtjei hosszúak, orsó alakúak, magjuk középen van. Az összehúzódást itt is aktin és miozin végzi, de nem párhuzamosan helyezkednek el a sejtben, ezért harántcsíkolatot nem mutatnak. Ilyen izmok vannak az üreges szerveink falában (gyomor-bélrendszer), ilyenek a pupillatágító- és szőrszálmozgató izmaink is többek között. Myoepithel sejtek (hámizomsejtek): hám eredetű, összehúzódásra képes sejtek. Eredetüket bizonyítja, hogy az aktin- ésmiozinfilamantumok mellett egy harmadik kontraktilis (összehúzékony) fehérjét is tartalmaznak. Ennek neve cytokeratin. Többsejtű mirigyeket körbefogó, azok kiürülését elősegítő, nyúlványokkal rendelkező sejtek. Nyúlványaikkal körbefogják pédául a nyál-,könny-, verejték- és emlőmirigyek végkamráit A vérszövet A sejtek és nagy mennyiségű sejtközötti állomány miatt a kötőszövetek közé sorolható szövettípus. Funkciója az anyagszállítás és a légzési gázok szállítása. Felnőtt emberben átlagos mennyisége 5-6 liter A vérszövet összetétele Vérplazma: a vérmennyiség 55%-át teszi ki, 90%-a víz. A maradék 10 százalék sokféle anyagot tartalmaz, mint az ionok (Na+, K+, Ca2+, Cl-, HCO3 ) tápanyagok, bomlástermékek, plazmafehérjék. Alakos elemek: a fennmaradó 45%-ot adják, mint a vörösvérsejtek, vérlemezke, fehérvérsejtek. A vér sejtes elemei Az idegszövet Az ingerfelvételre és az ingerületek továbbítására specializálódott szövettípus. Két alapvető sejttípusa a neuron és a gliasejtek. Az idegsejtek meglehetősen sokfélék és eltérőek lehetnek. Különbözhetnek nyúlványaik számában, nagyságukban és alakjukban. Tartalmaz még támasztószövetet, ideghüvelyeket, melyek az idegrostokat szigetelik.az idegrostok pályákká rendeződnek, melyek az ingerületet a végkészülékek felé vagy a központ felé vezetik.

14 Az idegszövet metszeti képe A neuron az idegszövet szerkezeti és működési egysége. A neuron részei: - sejttest - dendrit - axon Az idegsejt felépítése A differenciálódott neuron osztódásra már nem képes, így annyi idegsejtünk van egész életünkben, amennyivel megszülettünk. A sejtnyúlványok képesek a regenerációra.a neuronok feladata az inger felvétele és az ingerület vezetése.az ingerületet csak egy irányba képes vezetni, ezért a két irányú ingervezetéshez legalább két neuron szükséges.

15 A több milliárd idegsejt bonyolult rendszert alkot. Azok a helyek, ahol az idegsejtek érintkeznek egymással a szinapszisok. Szinapszisok többnyire az egyik idegsejt axonja és a másik idegsejt dendritje vagy sejttestje között képződik. A glia funkciója a neuronok támasztása, speciális anyagcserefolyamataik ellátása és a hüvelyképzés.a gliasejtek életünk végéig osztódóképesek maradnak A szerv Különböző szövetekből épül fel, s egy vagy több meghatározó funkciót lát el. A legtöbb szervben valamennyi szövet megtalálható, különböző szövetek aránya azonban az egyes szervekben eltérő. Szervek például a szív, vese, méh, here,szem stb A szervrendszer Alapvető, fő életműködés ellátására szerveződött különböző szervek összessége. Szervrendszerek típusai: - mozgás szervrendszere - keringés szervrendszere - légzés szervrendszere - emésztés szervrendszere - vizeletkiválasztó és elvezető rendszer - szaporodás szervrendszere - belső elválasztású mirigyek szervrendszere - hőszabályozás - idegrendszer - érzékelés 2.5. A szervezet A szervrendszerek összessége. A testi fejlődés általános törvényszerűségei: A fejlődés az élet folyamán észlelhető biológiai változások összessége, amelyek jellemzik az egész élővilágot. Kétféle fejlődésről beszélhetünk a törzsfejlődésről és az egyedfejlődésről. Az egyedfejlődés az emberi szervezetet figyelve a petesejt megtermékenyítésétől egészen a halálig tart. Két nagyobb szakaszra oszlik a születés előtti és a születés utáni egyedfejlődési szakaszra. Az ember egyedfejlődése két folyamatból tevődik össze a növekedésből és a fejlődésből. A növekedés mennyiségi változást jelent, ilyenkor a test tömege gyarapszik, méretei nagyobbodnak. A fejlődés minőségi változást eredményez, melynek során új sejtek, szövetek, működések jönnek létre. A növekedés és a fejlődés az ember élete során szakadatlanul zajlik, de nem egyenletes ütemben. Méhen belüli fejlődési szakaszok: 1. A csíraszakasz akkor kezdődik, amikor az anya és az apa csírasejtjei fogamzáskor egyesülnek, és addig tart, amíg a fejlődő szervezet a méh falához nem tapad, körülbelül 8-10 nappal később. 2. Az embrionális szakasz a méhfalhoz rögzüléstől a nyolcadik hét végéig tart, amikorra a fontosabb szervek mindegyike primitív alakot ölt.

16 3. A magzati szakasz a fogamzás utáni kilencedik héten kezdődik a csontok keményedésének első jeleivel, és a születésig tart, átlagosan mintegy 30 héten keresztül. Ebben a szakaszban a primitív szervrendszerek olyan szintre fejlődnek, hogy a kisbaba az anya testén kívül, orvosi segítség nélkül is képes legyen létezni. Méhen kívüli fejlődési szakaszok: - újszülöttkor:1-10 nap - csecsemőkor: nap - kisgyermekkor: 2-6 év - gyermekkor: 7-12 év - serdülőkor: év - ifjúkor: év - felnőttkor: év - öregkor: 60 év felett A felnőttkorig tartó időszakban több sejt keletkezik, mint amennyi elpusztul. A sejtek alakilag és működésileg is sokrétübbé válnak. A legintenzívebb fejlődés a méhen belüli időszakban és a serdülőkorban tapasztalható. Gyors ütemű növekedés a magzati szakaszban, 2 és 10 éves korban, valamint serdülőkorban következik be. Felnőttkorban a növekedés és fejlődés ütemében nincs kiugró változás. Az elpusztuló sejtek helyett ugyanannyi új sejt keletkezik. Öregkorban kevesebb sejt keletkezik, mint amennyi elpusztul, és a keletkező sejtek differenciáltságukból is veszítenek Az emberi test felépítése Az emberi testben fő síkok és irányok segítségével határozható meg a testet alkotó szerkezeti elemek helye és egymáshoz való viszonya. Fő síkok: - horizontális-vízszintes sík - frontális-homlokirányú sík - sagittális-nyílirányú sík

17 Az emberi test fő síkjai A síkok egymásra merőlegesen helyezkednek el.a középvonalban elhelyezkedő sagittális sík a mediánsík, amely a testet jobb és bal testfélre osztja. Irányok: - mediális:a test középvonalához közelebb eső - laterális (oldalsó): középvonaltól távolabbi - externus:külső - internus: belső - anterior:elülső - posterior:hátsó - ventralis:hasi oldali - dorsalis:háti oldali - superior:felső - inferior:alsó - proximális:törzshöz közelebbi - distalis:törzstől távolabbi - superficialis:felületes - profundus:mély - dexter:jobb oldali - sinister:bal oldali

18 Az emberi test fő irányai I. Az emberi test fő irányai II. Az emberi test felépítésének jellemzői a szelvényezettség és a kétoldali részarányosság. A szelvényezettség azt jelenti, hogy a törzs hosszirányban egyforma vagy hasonló egymás utáni szelvényekből épül fel.a törzsfejlődés során ez a szelvényezettség fokozatosan csökkent, de nyomai az emberi szervezetben főleg a bordák és csigolyák esetében megtalálhatók. A részaránnyosság vagy szimmetria jelentése, ha a testet képzeletben a középvonalnak megfelelően kettévágjuk, két hasonló testfelet kapunk. Páros szervek esetében a részarányosság megmarad, páratlan szervek esetében csak részben van meg( szív, gyomor), de teljesen hiányozhat is (lép).

19 Az orr szimmetriája Az emberi test több fő részből áll: - fej - nyak - törzs: mellkas, has, medence - végtag: felső végtag, alsó végtag TANULÁSIRÁNYÍTÓ 1. Interneten, szakirodalomban keressen választ a citológia (sejttan) jelentőségére! Megoldás: 1. Az ember szervezetét, szerveit, és szöveteit felépítő sejtekkel foglalkozik. A sejtek jellegzetességeit, felépítését és szerkezetét a citológia vizsgálja. A sejttan feladata a sejt alaki és szerkezeti elemeinek tisztázása, a sejtet alkotó különböző elemek mikroszkópos analízise és azok felépítésének megismerése. A mikroszkópos vizsgálat a sejtstruktúrák vizsgálatában ma már az elektronmikroszkóp eredményeire támaszkodik. Pl.: A citológiai vizsgálat során a szöveti kötelékeiből kiszakított sejtek alaki elváltozásai alapján állítunk fel diagnózist. A szűrő citológiai vizsgálatok során egészséges, de egy betegségnek fokozott mértékben kitett egyének sejtjeiből kell a rákmegelőző állapotokat, illetve daganatos betegségeket felismerni. Kiemelkedő jelentőségű a méhnyakrák megelőzésére végzett nőgyógyászati citológiai vizsgálat. (Toldy Ferenc Kórház- Rendelőintézet-Patológiai Osztály) Forrás: Forrás: Dr. Jellinek Harry: Egészségügyi ABC, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1985

20 ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Sorolja fel a sejt alkotórészeit! 2. feladat Nevezze meg a képeken látható szöveteket!

21 3. feladat Nevezze meg az egyed alatti szerveződési szinteket és írjon mindegyikre egy-egy példát!

22 MEGOLDÁSOK 1. feladat Sejthártya, sejtplazma, sejtmag, mitokondrium, Golgi-készülék, endoplazmatikus retikulum. 2. feladat 3. feladat sejt: idegsejt szövet: csontszövet szerv: vese

23 szervrendszer: keringés

24 A SZERVRENDSZEREK FELÉPÍTÉSE SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM 1. A mozgás szervrendszere (csont-és izomrendszer) A mozgás szervrendszeréhez tartoznak a csontok és az izületek( passzív rész), valamint a vázizmok(aktív rész). Feladata a hely- és helyzetváltoztatás. 1.1 A csontvázrendszer Az emberi szervezetben 206 darab csont található. Amellett, hogy a szervezet szilárd vázát képezik, testüregeket határolnak és az életfontosságú szervek számára védelmet is nyújtanak. A csontváz részei a koponya, törzsváz és a végtagváz. A csontvázrendszer csontjai Csontok felépítése A csontok csontszövetekből épülnek fel. Alakjuk meglehetősen változatos. Van hosszú csöves csont(combcsont, felkarcsont), rövid csont(ujjperccsontok), lapos csont(lapocka, medencecsont), szabálytalan alakú csontok (csigolyák).

25 A csontok belső szerkezete A csontot kívülről csonthártya borítja.védi a csontot a külső hatásoktól, biztosítja a vér-és idegellátását, lehetővé teszi a csontok vastagodását és a csonttörés gyógyulását. Alatta tömör szerkezetű csontállomány található,mely alatt lemezes szerkezetű csontállomány helyezkedik el.a csöves csontok belsejében velőűr van, melyet vörös (vérképző) és sárga csontvelő tölt ki.az izületi porcok a csontok ízfelszíneit borítják Csontok közötti összeköttetések A csontok között folytonos és megszakított összeköttetéseket különböztetünk meg. Folytonos összeköttetés lehet kötőszövetes(koponya varratai, foggyökér és fogmeder közötti összeköttetés), porcos(koponyaalap, ékcsont és nyakszirtcsont között), csontos(korábbi kötőszövetes és porcos összeköttetések elcsontosodása pl.:koponya varratai). Megszakított összeköttetések az izületek. Az izületek: a legtöbb izület két vagy több csont olyan összeköttetése, melyben az ízfelszínek között izületi rés található, s az izületben a csontok egymáshoz viszonyítva elmozdulást végezhetnek. Izületek alkotórészei az izületi fej, izületi árok, izületi tok, izületi szalag, izületi nedv. Az ízületek szerkezete 1.2. Az izomrendszer Vázizmok az emberi szervezetben Az ember szervezetében körülbelül 640 vázizom van. Vázizmok csoportosítása:

26 Végtagizmok: - felső végtag izmai - alsó végtag izmai Törzsizmok: - mellizmok - hátizmok - hasizmok Nyakizmok Fejizmok A csont- és izomrendszer részei Izmok felépítése és működése Az izmok izomrostokból állnak. Az egymás mellett elhelyezkedő izomrostok kötőszöveti hártyával körülvett izomrostkötegekbe rendeződnek. Sok izomrostköteg alkotja az izmot. A vázizmot kötőszöveti pólya burkolja. A kötőszövetekben vérerek és idegek futnak.

27 Az izom szerkezeti felépítése Az izom működése az izomösszehúzódás, amelynek feltétele a nyugalomban lévő izmok bizonyos feszülési állapota az izomtónus. Az izomösszehúzódás az izomfehérjék biokémiai változásának következménye. Amikor az aktin és myosin időleges kapcsolatba lép (aktomiozin komplex), egymáshoz viszonyítva elcsúszik, ennek eredményeként az izom összehúzódik. Ehhez energiára és kálcium ionokra van szükség. Az izomban három energiát szolgáltató anyag található az adenozin-trifoszfát (ATP), kreatinfoszfát, glikogén. Az izom elernyedése úgy jön létre, hogy az időleges kapcsolat az aktin és myosin között megszűnik. 2. A légzés szervrendszere A légzés életjelenségének lényege a gázcsere. Ennek során oxigén felvétele és szén-dioxid leadása zajlik. A külső gázcsere a levegő és a vér között, a belső légzés a vér és a sejtek között megy végbe. A gázcsere a légzőrendszeren keresztül történik A légzőrendszer részei - orr - garat egy része - gége - légcső - tödő

28 A légzőrendszer fő részei A légutak első szakasza az orrüreg, amely az orrnyíláson keresztül tart kapcsolatot a külvilággal. Az orrnyilások körüli szőrszálak a lebegő, szilárd részecskéket feltartóztatják. További tisztító feladatot lát még el a csillós hámsejtekkel borított orrüreg nyálkahártyája. Az orrüreg nyálkahártyájával érintkezve a levegő párásodik és felmelegszik és tisztul. A továbbhaladó levegő a garaton keresztül a gégébe kerül, ami a hangképzés szerve. Itt találhatóak a hangszalagok. A hangképzésben és a végleges hang kialakulásában fontos szerepet játszik még a garat az orr-, a szájüreg és a szájüreg szervei. A gége folytatása a porcokkal merevített rugalmas falú légcső. A légcsőben és a folytatólagos hörgőkben a csillós nyálkahártya tovább tisztítja, melegíti és párásítja a levegőt. A főhörgő először két ágra bomlik amelyek a jobb és baloldali tüdőkbe jutva további elágazásokon keresztül a léghólyagokhoz kapcsolódnak. A gázcsere a léghólyagok falát sűrűn behálózó hajszálereken keresztül történik.a gázok áramlása a nyomásviszonyoktól függ. Mivel a gázok a magasabb nyomású helyről az alacsonyabb nyomású felé mozognak így az oxigén a vérbe, a szén-dioxid a léghólyagok levegőjébe kerül A légzés mechanizmusa A belégzést a megfelelő légzőizmok, a külső bordaközi izmok, a hasizmok, valamint a rekeszizom biztosítják. Belégzéskor a bordaközi izmok egy csoportja és a rekeszizom összehúzódik. A kitáguló mellkas a kétlemezű mellhártya segítségével maga után vonja a tüdőt. A növekvő térfogatú légzőszervben a gázok össznyomása csökken, emiatt a külső, nagyobb nyomású levegő a tüdőbe tódul. Ezután az izmok elernyednek, a mellkas és a tüdő rugalmasságánál fogva visszanyeri eredeti térfogatát.e z nyomásnövekedéssel jár, ami a levegő kiáramlásához vezet. Ez a folyamat a kilégzés.

29 A légzés mechanizmusa 3. A keringés szervrendszere A keringés szervrendszeréhez tartozik a vérkeringés és a nyirokkeringés. Feladata: eljuttatni az oxigént, a tápanyagokat és a hatóanyagokat a sejtekhez valamint sz idegen anyagok elleni védelem (immunitás), hőszabályozás és a belső környezet állandóságának biztosítása A vérkeringés szervrendszere Részei a vér, a szív és a vérerek A vér A vér sejtjei a vörösvérsejt, fehérvérsejt és a vérlemez. Vörösvérsejtek: jellegzetes behorpadt koronghoz hasonló fánk alakú sejtek. A vörös csontvelőben képződnek. Beérésük előtt sejtmagjuk lebomlik. A vér egy köbmilliméterében 4,5-5,5 millió található. Feladatuk a légzési gázok szállítása napig életképesek. Pusztulásuk a lépben vagy a májban következik be. Vérlemezkék: a vörös csontvelő őssejtjének citoplazmájából leválva alakulnak ki. Apró sejtmag nélküli sejtek. Számuk a vér egy köbmilliméterében kb. 300 ezer. Jellegzetességük, hogy képesek érdes felülethez, sérült érfalhoz rögzülni. A véralvadás folyamatának elindításában játszanak szerepet. Amennyiben a vérlemezkék nem vesznek részt véralvadási folyamatban, akkor 8-9 nap múlva a májban vagy a lépben lebomlanak. Fehérvérsejtek: felépítésük és a védekezésben betöltött szerepük alapján két fő csoportra oszthatjuk. A vörös csontvelőben létrejövő nagyobb méretű falósejtek(monocita, granulocita) amőboid mozgásra és bekebelezésre képesek. Könnyen kijuthatnak a szövetek közé, a vérben egyszerre csak néhány százalékukat találjuk. A nyiroksejtek (limfociták) kisebbek, nagy kerekded sejtmaggal rendelkeznek. A nyirokrendszerben képződnek. Rövid életidejük (1-2 hét) és viszonylag kis számuk( darab köbmilliméterenként) ellenére nélkülözhetetlenek az immunitásban. Vércsoportok: AB0-vércsoportrendszer: a vörösvérsejtek felületén jellegzetes fehérjetermészetű molekulák vannak. Ezek az antigének. A vörösvérsejtek felületén kétféle antigén helyezkedhet el az A és B vércsoportantigén. Ezek az antgének négyféle vércsoportot hoznak létre: A, B, AB, 0. Rh-vércsoportrendszer: D-antigénhez kötött, független az AB0-vércsoportrendszertől. Típusai: Rh+ és Rh A szív Mintegy 350 g tömegű, izmos falú, üreges szerv, amely a két tüdő között, nagyobb részével a mellüreg bal oldalán helyezkedik el.

30 A szív elhelyezkedése a mellüregben Külső alakja: kúp alakú szerv, amelynek szélesebb része, a bázis felöl található.elkeskenyedő része, a szívcsúcs alul helyezkedik el.a bázis két oldalán fülszerű képződmény látható ez a jobb fülcse és a bal fülcse. A fülcsék a szív pitvarainak kitüremkedései. A szív külső felépítése A körkörös és hosszanti barázdákban futnak a szív falát ellátó koszorúerek. A szív üregrendszere: a szív üregét hosszanti irányban húzódó szívsövény jobb és bal szívfélre osztja. Születés után fiziológiásan a két szívfél között nincs közvetlen összeköttetés. Mindkét szívfélben felül elhelyezkedő pitvar, alatta pedig kamra található. A két pitvart a pitvarközi sövény, a két kamrát a kamraközti sövény választja el. A pitvarok és a kamrák között nyílás található. A jobb oldali a jobb pitvar-kamrai szájadék, a bal oldali a bal pitvar-kamrai szájadék. Ezeket a szájadékokat a csúcsos billentyűk zárják le.

31 A szív üregrendszerének szerkezete Szövettani felépítése hasonló az erekéhez. Az üreget belülről egyrétegű laphám és vékony kötőszövet, vagyis a szívbélhártya béleli. Fő tömegét az eltérővastagságú szívizomszövet adja. A szervet kívülről borító szívburok savós folyadékot termelve biztosítja a szív könnyű elmozdulását a környező szervekhez képest. A szív falának vérellátása: megfelelő vérellátását külön érrendszer biztosítja, mivel a szív üregeiben levő vér közvetlenül nem vesz részt a szívfal vérellátásában. Artériás vérellátás: két ér, a jobb oldali koszorús artéria és a bal oldali koszorús artéria biztosítja.a két koszorús artéria az aorta kezdeti szakaszából,a félhold alakú billentyűk tasakjából ered. A legkisebb koszorús artériák a funkcionális végartériák.

32 A szív koszorúerei Vénás vérellátás: a szív falában levő hajszárérhálózatból egyre nagyobb vénák szedődnek össze. A szív legnagyobb saját vénája a vena cordis magna, mely elöl a szívcsúcsnál kezdődik. Innen felfelé tart az elülső hosszanti barázdában, majd a körkörös barázdában hátrafelé halad. Utolsó szakasza kitágul, ez a sinus coronaris, amely a jobb pitvarba ömlik. A szív beidegzése: a sinuscsomó kb. 3 cm nagyságú, a jobb pitvar hátsó falában található. Ez az elsődleges ingerképző központ, ami azt jelenti, hogy fiziológiás körülmények között ez a központ irányítja a szív működését. Percenként általában ingert bocsát ki. A pitvarkamrai csomó a szívsövényben, a pitvar és kamra közötti határon található. Ez a másodlagos ingerképző központ, a szív működését csak a sinuscsomómegbetegedése esetén irányítja. Percenként inger kibocsátására képes. A szív működése: a szív összehúzódása a systole, elernyedése a diastole. A szív működése során először a két pitvar húzódik össze (pitvari systole). A pitvarokban ekkor a vérnyomás hirtelen megnő, ez a csúcsos billentyűk vitorláit lecsapja a kamrák ürege felé, a vénás szájadékok megnyalnak, s a vér a pitvarból a diastóléban levő kamrába áramlik. Ezután a kamrák systoléja következik, eközben a pitvarok diastoléba kerülnek, emiatt a vénák felől újra vérrel telnek meg. A kamrai systole kezdetén a vénás szájadék még nyitva van. A felfelé áramló vér azonban a csúcsos billentyűk vitorláit nagy erővel becsapja, a szájadék ezzel záródik. Mivel a szájadékok záródtak, a vér csak egy irányba áramolhat a bal kamrából az aortába, a jobb kamrából a tüdőartériába. A kiáramló vér a zsebes billentyűket az érfalhoz nyomja, emiatt az ér ürege megnyílik, s a vér szabadon áramolhat. A következő fázis újra a pitvari systole lesz, miközben a két kamra diastoléba kerül. Ilyenkor a nagyerek kezdeti szakaszában lévő vér salyát súlyánál fogva a kamra irányába áramlik. A visszaáramló vér az az érfaltól elemeli a félhold alakú billentyűket. A billentyűtasakok vérrel telnek meg, az ér ürege záródik, s a vér nem áramolhat vissza a kamrába A vérerek A vérerek három csoportba oszthatók: verőér(artéria),visszér(vena),hajszálér( capillaris). Mindhárom típusú ér fala három rétegből épül fel: - belhártya - középső réteg