Az élőlények életjelenségei és testszerveződésük

Átírás

1 Az élőlények életjelenségei és testszerveződésük

2 Életjelenségek: önfenntartó táplálkozás légzés anyagszállítás kiválasztás mozgás növekedés fejlődés ingerlékenység szabályozás fajfenntartó szaporodás Az életjelenségek anyag- és energiaigényes folyamatok.

3 Mozgás: Az élőlények helyüket, vagy helyzetüket változtatják Anyagcsere: Az élőlények környezetükből anyagot és energiát vesznek fel melyeket átalakítanak. A keletkezett felesleges ill. káros anyagokat visszajuttatják a környezetbe. Részfolyamati: táplálkozás légzés anyagszállítás kiválasztás A táplálkozásból következik a gyarapodás, növekedés, melyek mennyiségibeli változások. A minőségibeli változást fejlődésnek nevezzük. Pl. ivaréretté válás

4 Ingerlékenység: A környezeti hatások felfogását és azokhoz való alkalmazkodást teszi lehetővé. Szabályozás: A viszonylagos belső állandóság fenntartását teszi lehetővé. Egyeden belüli szerveződési szintek sejt: Legkisebb szerkezeti és működési egység, mely életjelenségeket mutat. szövet: Hasonló alakú és felépítésű, azonos működést végző sejtek csoportja. Egy-egy feladat elvégzésére specializálódtak. szerv: A szövetek a meghatározott működés elvégzésére szervekbe rendeződnek. pl. gyökér, szár, levél szervrendszer (fejlettebb állatokra jellemző): egy életjelenségért felelő szervek csoportja, pl. anyagszállítás, mozgás szervezet: Egységes egész. Magába foglalja az összes szervet, szervrendszert. A szervezet egy magas szinten szerveződött biológiai rendszer.

5

6 MF. 44. oldal, 7. feladat

7 A test élő építőkövei

8 Az élőlények egy- vagy többsejtűek. A sejtek mérete általában a milliméter ezred része. Alkotói (az alábbiak a növényi és állati sejtekben is megtalálhatóak): sejthártya védi, elhatárolja, ill. környezetével összekapcsolja sejtplazma anyaga kocsonyás, áttetsző, itt zajlanak a sejt életfolyamatai, ebben találhatók a sejtalkotók is sejtmag - Maghártya borítja, benne található az örökítő anyag, a DNS. Ez hordozza az élőlény felépítését, működését leíró összes információt. A sejt életfolyamatait irányítja. A növényi sejtek részei még a sejtfal, színtestek, sejtnedvvel telt üregek és a zárványok

9

10 sejtfal (anyaga cellulóz) kívülről határolja és szilárdítja a sejtet zöld színtestek itt zajlik a fotoszintézis, azaz a szerves anyagok előállítása a sejtnedvvel telt üregekben és a zárványokban tárolódnak a tartalékok, vagy a felesleges anyagok A sejt anyagai és feladataik: szervetlen víz oldószer, kémiai reakciók közege, anyagszállítás, építő anyag ásványi anyagok kémiai folyamatokban vesznek részt szerves fehérjék építőanyagok szénhidrátok és zsírszerű anyagok Energia szolgáltatók. Egyes növények magvaiban olaj, míg az emlősök bőrének alsóbb rétegeiben zsír gyűlik össze vitaminok járulékos tápanyagok Többféle feladatuk van, leggyakrabban anyagok átalakulását segítik.

11 Az állati szövetek sejtekből és sejtközötti állományból állnak. A sejtek alakja és a sejtközötti állomány mennyisége szövetenként eltér. Négy nagy csoportjuk: hámszövetek kötő- és támasztószövetek izomszövetek idegszövet Kötőszövetek sok a sejtközötti állomány, mely alapállományra és rostokra tagolódik laza rostos kötőszövet sejtjei változatos alakúak és működésűek hajlékony rostjai lazán helyezkednek el vérerek és idegek hálózzák be szervek felépítésében, hézagok kitöltésében, válaszfalak képzésében vesz részt

12 tömött rostos kötőszövet ínszövet, rostjai szorosan helyezkednek el, kötegeket alkotva jellegzetes sejtjei a szárnyas ínsejtek feladatuk az erőátvitel és rögzítés pl. ínak és ízületi szalagok

13 zsírszövet gömbölyű sejtjeit a rostok kis csoportokba rendezik sejtjeik zsír tölti ki, mely a plazmát és sejtmagot a sejthártyához nyomja feladatai tápanyagot raktároz mechanikai hatásoktól véd hőszigetelés a bőr alsóbb rétegeiben mindig jelen van

14 Támasztó szövetek Sejtközötti állománya szilárdabb, keményebb, mint a kötőszöveteké. porcszövet sejtjei gömbölydedek, kisebb csoportokban helyezkednek el rugalmas sejtközötti állománya rostokat tartalmaz, vérereket nem egyes szervekben, továbbá csontvégeken található meg csontszövet sejtjei szilvamag alakúak, és nyúlványokkal rendelkeznek koncentrikus körökben helyezkednek el szilárdságát a benne lévő mészsók, rugalmasságát kötőszöveti rostok adják a gerincesek vázának jellemző szövete

15 A vér is szövet (önálló szövettípus) Sejtközötti állománya folyékony vérplazma, benne vérsejtek találhatók. állandó mozgásban van anyagokat szállít részt vesz a test védelmében biztosítja a belső környezet állandóságát

16 Állati szövetek II.

17 Hámszövet a test külső vagy belső felszínét borítja nincs sejtközötti állomány sejtjeinek alakja: lapos, sokszög, kocka vagy henger egy vagy több rétegben helyezkednek el nincsenek bennük vérerek, az alsóbb rétegek táplálják a gerinctelenek hámja egyrétegű, a gerinceseké általában több kültakaró esetén a külső rétege elszarusodik, ebből képződik pl. a toll, szőr feladatai: védelem, váladék termelés, felszívás,

18 Izomszövet izomsejtekből vagy sokmagvú izomrostokból áll sejtközötti állományuk erekben gazdag sejtplazmájukban hosszanti izomfonalak húzódnak ezek képesek összehúzódni, elernyedni simaizomszövet - sejtjei orsó alakúak - kisebb erejű, lassú, de kitartó összehúzódásra képesek - pl. bőrizomtömlőben, belszervekben fordul elő

19 harántcsíkolt izomszövet (vázizom) - mikroszkópos képén csíkozottság figyelhető meg - izomrostjai sokmagvúak, nagy számú izomfonallal - összehúzódásuk gyors, erős, de hamar fárad - mozgásszervekben találhatók

20 szívizomszövet - harántcsíkolatot mutat, sejtjei y alakban elágaznak - összehúzódásuk gyors, erőteljes és kitartó - csak a szívet építi fel

21 Idegszövet soknyúlványú idegsejtekből áll sok energiát, tápanyagot, oxigént igényelnek bonyolult rendszere összehangolja a szervezet működését biztosítja a környezethez való alkalmazkodást és a belső környezet fenntartását a legtöbb idegsejt az agyban található

22 Növényi szövetek

23 Szövetek először a harasztoknál jelentek meg. A bőrszövet, alapszövet és a szállítószövet nem képesek osztódni, ezek állandósult szövetek. Az állandósult szövetek az osztódószöveteből keletkeznek. Osztódószövet sejtjei hézagmentesen illeszkednek kis méretűek, szögletesek a sejtfal vékony, sok a plazmája, nagy a sejtmagja lehetővé teszik a gyökér és a hajtás növekedését, továbbá a szár vastagodását

24 Bőrszövet lapos sejtjei szorosan illeszkednek egy rétegben fedik a növény szerveit nincs bennük zöld színtest sérülésektől és kiszáradástól véd jellegzetes elemei a gázcserenyílások, melyek két zárósejtből és légrésből állnak ezeken keresztül a növény anyagokat vesz fel és ad le

25 Alapszövetek A bőrszövet alatt találhatóak. táplálékkészítő alapszövet sejtjei zöld színtestekben gazdagok, vékony falúak a sejtek között sejtközötti járatok húzódhatnak a zöld színtesteikben szerves anyag képződik többnyire ez építi fel a leveleket raktározó alapszövet sejtjei szerves anyagokat raktároznak előfordul pl. magvakban, gyökerekben, gumókban szilárdító alapszövet sejtjei fala vastag mechanikai védelmet és rugalmasságot biztosít főként szárban, termésfalban fordul elő

26 Szállítószövet megnyúlt sejtjei vastag falúak csoportokban helyezkednek el az egymás feletti sejtek csöveket hoznak létre a szállítószöveteket fa- és háncsrészre osztjuk a farész harántfalai gyakran felszívódnak, vizet és oldott tápanyagokat szállítanak a gyökértől a levelekig a háncsrészeket élő sejtek alkotják, melyek harántfalai lyukacsosak (perforáltak) ezek kész tápanyagokat szállítanak a levélből a növény többi részébe a szállítószövet csövei kötegekbe rendeződve szállítónyalábokat alkotnak

27 A növények anyagcseréje

28 A szárazföldi növények anyagforgalmát a gyökérzet, szár és levél végzik. A gyökér rögzíti a növényt, továbbá vizet és benne oldott ásványi anyagokat vesz fel a felszívást a növény gyökerének bőrszöveti nyúlványai végzik, a gyökérszőrök a gyökérnyomás a folyadékot a szállító elemekbe juttatja a víz így a szárba, majd a levelekbe jut

29 A szár anyagszállítást végez, merevít és szerveket tart A levelek párologtatása a nyitható és zárható gázcserenyílásokon keresztül valósul meg. A párologtatás szívóerőt hoz létre, mely biztosítja a gyökérnyomás mellett a folyadékok felfelé történő áramlását. A gázcserenyílásokon keresztül jut be az oxigén és jut ki a szén-dioxid a növénybe ill. ből.

30

31 Az anyagok átalakítása A levél táplálékkészítő alapszövetében szervetlen anyagból fény segítségével, szerves anyag, szőlőcukor képződik. Ez a fotoszintézis. A szőlőcukor egy része felhasználódik, más rész elraktározódik, ill. más anyagokká alakul.

32

33 Lebontó folyamatok esetén a cukorból energia szabadul fel, mely során a cukor szervetlen molekulákra bomlik. A növények által termelt tápanyag, oxigén ellátja növényt, továbbá más élőlények számára is juttat belőle. A növények által termelt szerves anyagot fogyasztják közvetlenül, vagy közvetve a fogyasztók, melyet saját testük felépítéséhez használnak.

34

35