I. LÁTHATATLAN ÉLÕVILÁG. Élõ és élettelen

Átírás

1

2 I. LÁTHATATLAN ÉLÕVILÁG Élõ és élettelen 1. Válaszolj az alábbi kérdésekre! a) Mivel foglalkozik a biológia tudománya? b) Mi különbözteti meg az élõlényeket az élettelen anyagoktól? Sorold fel az önfenntartó életjelenségeket! a)... d)... b)... e)... c)... f) Melyik életjelenség biztosítja az élõvilág fennmaradását? Írd a táblázatba a felsorolt példák betûjeleit! Egy rubrikába több példa betûjele is bekerülhet, illetve egy példának több rubrikában is helye lehet. a) A kukorica szárba szökése. f) A szén-dioxid leadása a légzés során. b) Az estike sziromleveleinek g) Az érett mag kiszórása a szétpattanó kinyílása alkonyatkor. termésfal felkunkorodásával. c) A fiatal szár megnyúlása. h) A babszem csírázása. d) A fotoszintézishez szükséges i) A napraforgó virágzata elfordul szén-dioxid-gáz felvétele. a fény irányába. e) A gyökér vízfelvétele. 1. anyagcsere Életjelenségek 2. hely- és helyzetváltoztató mozgás 3. ingerlékenység 4. növekedés 5. fejlõdés 6. szaporodás Példák 4

3 5. Helyezd a felsorolt anyagok betûjelét a megfelelõ halmazba! a) kagylóhéj b) tojás c) búzaszem d) kavics e) galambtoll f) gombaspóra g) a káposztalepke bábja 6. Határozd meg egy mondatban az autotróf anyagcsere lényegét! 7. Határozd meg egy mondatban a heterotróf anyagcsere lényegét! 8. Mit gondolsz, miért nagy jelentõségûek az autotróf szervezetek az élõvilág egésze szempontjából? 9. Rakd helyes sorrendbe a következõ szervezõdési szinteket, és nevezd meg õket! Karikázd be a felsorolt kifejezések közül azokat, amelyek szervet neveznek meg! a) máj; b) nyál; c) szemfog; d) haj; e) köröm; f) nyelv; g) vese; h) petefészek 11. Sorold fel az egyed feletti szervezõdési szinteket, és írj rájuk egy-egy példát! 5

4 A növények önfenntartó szervei 1. Sorold fel a növény szerveit! Önfenntartó szervek: Fajfenntartó szervek: a)... d)... b)... e)... c)... f) Jelöld az ábra mellett a fiatal gyökér egyes zónáinak nevét a hosszmetszeti képen! A keresztmetszeti rajzon pedig add meg a gyökeret alkotó szövetek nevét! a)... b)... c)... d)... e)... f)... g)... h) Nevezd meg és rajzold le vázlatosan a két gyökérzettípust, majd jelöld rajtuk a legfontosabb részeket! A)... B) Mi a hajtás? Döntsd el, hogy az alábbi állítások igazak-e (I) vagy hamisak (H)! a) A lágy szár a több évig élõ hajtásokra jellemzõ. b) A lágy szárat legkívül mindig bõrszövet fedi. c) A fás szárat kívülrõl fatest, belülrõl háncstest építi fel. d) A fás szár háncsteste a térben hengerpalást alakú. e) A szár vastagodásáért felelõs osztódószövet a kambium. 20

5 6. Sorold fel a lomblevél biológiai feladatait! 7. Nevezd meg az ábrán a lomblevél részeit! Mellé pedig rajzolj le egy gázcserenyílást, és nevezd meg annak is a részeit! a)... c)... gázcserenyílás vázlati rajza: d)... e)... b)... f)... A növények önfenntartó mûködései I. 1. Milyen mûködéseket látnak el a növény önfenntartó szervei? 2. Milyen formában veszik fel a növények a testük felépítéséhez szükséges anyagokat? a) szén:... d) kén:... b) oxigén:... e) kálium:... c) nitrogén:... f) kalcium: Határozd meg, hogy mi az ozmózis! 21

6 Az állatok szövetei 1. Sorold fel az állati test szövettípusait! a)... c)... b)... d) Milyen mûködései lehetnek a hámszöveteknek? a)... c)... b)... d) Írd a megállapítások mellé a megfelelõ szövettípus nevét! a) Sejtközötti állománya mészben gazdag:... b) A külvilág ingereit érzékelik:... c) Tartalék tápanyagot raktároz:... d) Váladékot termel:... e) Sejtközötti állományában sok a rugalmas rost: Hasonlítsd össze a hámszöveteket és a kötõszöveteket egymással! Milyen hasonlóság van közöttük? Miben különböznek egymástól? 5. Töltsd ki az alábbi táblázatot! Izomszövetféleség Mibõl épül fel? Milyen gyorsan mûködik? Mennyire fáradékony? Hol található a szervezetben? 34

7 6. Nevezd meg a képeken látható szövetek mikrofotóit, és válaszd ki a rájuk jellemzõ sajátosságot! (Mindegyik szövetre csak egy jellegzetesség vonatkozik.) a) A bélcsõ mozgatását végzi. b) Védi talpunk felszínét. c) Sejtjei egy központi csatorna körül koncentrikus körökben helyezkednek el. d) Az inger továbbításáért felelõs. e) Rugalmas támasztószövet. f) A csontok mozgatásáért felelõs. g) A fókák bõrében a hõszigetelést biztosítja. h) Rostjai tömötten helyezkednek el, nem nyújtható. A)... B)... C)... D) E)... F)... G)... H) Ismertesd az idegszövet legfontosabb jellemzõit! Az állatok kültakarója és váza 1. Sorold fel, milyen mûködéseket lát el az állatok kültakarója! a)... b)... c) Egészítsd ki a hiányos szöveget a megfelelõ szavakkal! A férgek kültakarója egyrétegû..., amelynek sejtjei között váladékot termelõ... is vannak. Ezek teszik nedvessé az állatok testfelszínét, és megakadályozzák a... 35

8 3. Melyik anyag vesz részt meghatározó módon az ízeltlábúak kültakarójának felépítésében? 4. Kösd össze az összeillõ párokat! csalánozók meszes ház rákok bõrizomtömlõ ízeltlábúak hámizomsejtek földigiliszta mésztartalmú kitin éti csiga kitin 5. Egészítsd ki a hiányos szöveget a megfelelõ szavakkal! A gerincesek kültakarója a... Mindig háromrétegû, a legkülsõ a... alatta az... található. Ez erekben gazdag, a felsõ sejtrétegek táplálását végzi. A harmadik réteg a..., ez kapcsolja a bõrt az izomzathoz. 6. Hasonlítsd össze a halak és a kétéltûek bõrét! Mi lehet az oka a felépítésbeli hasonlóságuknak? 7. Hasonlítsd össze a hüllõk és a madarak bõrét egymással! Mi lehet az oka a felépítésbeli hasonlóságuknak? 8. Hogyan védhet az emlõsök bõre a lehûlés ellen? 9. Miért mondhatjuk, hogy a mozgás szervrendszere szoros kapcsolatban áll a vázrendszerrel? 36

9 10. Karikázd be azoknak az állatcsoportoknak a betûjelét, amelyekre hidrosztatikai váz jellemzõ! a) kagylók; b) csalánozók; c) gyûrûsférgek; d) ízeltlábúak; e) laposférgek 11. Egészítsd ki a hiányos szöveget a megfelelõ szavakkal! A csigákra jellemzõ a... váz, amelyet a kültakarójuk egy felgyûrõdött szakasza, a... termel. Hasonló jellegû váz az ízeltlábúak... álló kültakarója is. 12. Milyen szövetekbõl épül fel a csontvázrendszer? a)... b)... c)... Az állatok mozgása 1. Egészítsd ki a hiányos szöveget a megfelelõ szavakkal! A szivacsok... mozgásra nem képesek. A csalánozók... segítségével mozognak a vízben. 2. Melyik két szervrendszer kapcsolata és összehangolt mûködése teszi lehetõvé az állatok aktív mozgását? a)... b) Mivel mozognak a képen látható állatok? A)... B)... C)... D) Döntsd el, hogy az alábbi állítások igazak-e (I) vagy hamisak (H)! a) A bõrizomtömlõ simaizomsejtekbõl áll. b) A bõrizomtömlõ hosszanti és körkörös izomelemeinek összehangolt mûködése eredményezi a féregmozgást. c) A puhatestûek elkülönült izmaik mûködése révén mozognak. d) Az ízeltlábúak mozgásszerve bõrizomtömlõ. e) A rovarok izomzata független a kitinváztól. 37

10 5. Melyik igaz az ízeltlábúak mozgására? Karikázd be az egyetlen helyes válasz betûjelét! a) Kitinpáncéljuk külsõ felszínéhez tapadnak az izmaik. b) Mozgásukat az egységes törzsizomzatuk biztosítja. c) Izomzatuk harántcsíkolt izomszövetbõl áll. d) Izomzatuk összehangoltan, mindig egységes módon mozog. e) Ízelt lábaikban nincsenek izmok. 6. Kösd össze az összeillõ párokat! hüllõk járólábak madarak tolólábak emlõsök szárnyak 7. A halak és a kígyók is teljes törzsizomzatuk segítségével mozognak. Miben nyilvánul ez meg? Az állatok táplálkozása 1. Fogalmazd meg egy mondatban a táplálkozás biológiai jelentõségét! 2. Hogyan csoportosíthatjuk az állatokat a felvett táplálék minõsége szerint? Írj mindegyik típusra egy-egy példát! Az állatok lehetnek: a)... pl.:... b)... pl.:... c)... pl.: Jellemezd röviden a sejten belüli és a sejten kívüli emésztés folyamatát! a) A sejten belüli emésztésre jellemzõ: b) A sejten kívüli emésztésre jellemzõ: 38

11 4. Rakd helyes sorrendbe a táplálkozás szakaszait! Írd melléjük azt is, hogy melyik bélszakaszra jellemzõek az egyes lépések! a táplálék megemésztése; a tápanyagok felszívása; a táplálék felvétele; az emészthetetlen maradék leadása Sorold fel azokat az állatcsoportokat, amelyeknek tagjai gyökértelen fogakkal rendelkeznek! 6. Nevezd meg az ábrán jelölt fogtípusokat! a)... b)... d)... c) Milyen felületû õrlõfogaik vannak az alábbi állatoknak? A)... B)... C) Döntsd el, hogy az alábbi állítások igazak-e (I) vagy hamisak (H)! a) A begy a nyelõcsõ tágulata. b) A középbél elsõ szakasza a gyomor. c) Az utóbélben már nincs emésztés. 9. Fogalmazd meg, mi a kloáka, és írj egy-egy példát a kloákás állatcsoportokra! 39

12 Hazánk jellemzõ száraz gyeptársulásai 1. Mi jellemzõ valamennyi gyeptársulásra? 2. Miért képviselnek különösen nagy természeti értéket a löszgyepek? 3. Kösd össze az összeillõ megállapításokat és társulásokat! lassan málló, jól aprózódó kõzeten alakul ki löszgyep mára csupán maradványaik maradtak meg lejtõsztyep levegõtlen, rossz tápanyagforgalmú talajon alakulnak ki szikes gyeptársulás homokon kialakuló társulások szilikát sziklagyep vulkánikus kõzetre jellemzõ dolomit sziklagyep zárt gyeptársulás homoki gyep 4. Töltsd ki a táblázat hiányzó elemeit a következõ szavakkal vagy kifejezésekkel! dolomit sziklagyep; a középhegységeinkben sokfelé; kövi fodorka; fûzéri Várhegy; jellemzõ növénye; Kiskunsági Nemzeti Park; bárányparéj; az Alföld csapadékban szegényebb részein; elõfordulása hazánkban; mészkõsziklagyep; szirtipáfrány; Hortobágyi Nemzeti Park területén; szilikát sziklagyep; cifra kankalin; tavaszi hérics A társulás neve erdélyi hérics karsztosodó kõzeteken szikes kék szamárkenyér Fáni-völgy a Vértesben lejtõszytep 78

13 5. Egészítsd ki a hiányzó kifejezésekkel a szöveget! A nyílt sziklagyepek a teljes záródásukat követõen... alakulnak át. Ebben az állapotban a vastagabb... már mérsékli az... hatását és a különbözõ alapkõzeteken kialakuló lejtõsztyeppekben sok a közös... Magyar erdõk 1. Mi jellemzõ a klímazonális erdõkre? 2. Mi jellemzõ a nem klímazonális (intrazonális) erdõkre? 3. Egészítsd ki a táblázatot a hiányzó adatokkal! bükk; odvas keltike; jellemzõ fafaj; m; bükkös; cseres-tölgyes; m; gyertyán; havasi cincér Név Tszf. magasság Jellemzõ állat- vagy növényfaj csertölgy nagy szarvasbogár gyertyános tölgyes 4. Hasonlítsd össze a klímazonális erdõket és a nem klímazonális (intrazonális) erdõket! Tedd a megfelelõ betûjelet a megállapítások mellé. A) Csak a klímazonális erdõkre igaz. B) Csak az intrazonális erdõkre igaz. C) Mindkét erdõtársulás típusra igaz. D) Nem igaz egyik erdõtársulás típusra sem. 1. Zárótársulások. 2. Kialakulásuk a talajviszonyok függvénye is lehet. 3. Nem zárótársulások. 4. Legmagasabb szintjük lombkoronaszint. 5. Nem alakul ki bennük szintezettség. 6. Kialakulásukat alapvetõen az éghajlati tényezõk határozzák meg. 7. Elhelyezkedésük függ a tengerszint feletti magasságtól. 79

14 5. Húzd össze egy vonallal az összeillõ párokat! törmeléklejtõ erdõk homokon vagy szikes talajon díszlenek gyöngyvirágos tölgyesek talajuk savanyú kémhatású bokorerdõk kõgörgeteges oldalak erdei szurdokerdõk meleg domboldalak alacsony fákból álló erdõi mészkerülõ erdõk meredekfalú, szûk völgyekben alakulnak ki 6. Döntsd el, hogy az alábbi állítások igazak-e (I) vagy hamisak (H): a) A cseres-tölgyesek lombkoronája egyszintû. b) A cseres-tölgyesek gyepszintje fényszegény. c) A cseres-tölgyesekre fejletlen cserjeszint jellemzõ. d) A gyertyános-tölgyesekre virágzó fajokban igen gazdag koratavaszi aszpektus jellemzõ. e) A bükkösökre virágzó fajokban igen gazdag nyári aszpektus jellemzõ. 7. Szövegértés, szövegelemzés Az erdõk védelmérõl Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszolj a kérdésekre! Természetes erdõtársulásaink ismerete, fennmaradásuk megóvása elsõdleges természetvédelmi feladat. Ma az erdõket fenyegetõ egyik legnagyobb veszély a talajvíz eltûnése. A múlt századi Magyarországon végrehajtott folyamszabályozások és mocsárlecsapolások következménye a talajvíz drasztikus csökkenése, ennek következménye az Alföldön a sík vidéki kocsányos tölgyeseknek az elsorvadása, kipusztulása volt. Ma a Szigetközt fenyegeti hasonló veszély. Fontos feladat az õsi erdõtársulások védelme és megõrzése is. Ez azt jelenti, hogy a korszerû erdõmûvelésnek törekednie kell arra, hogy beavatkozása a természetes újulatok kialakulását segítse, megõrizze az eredeti aljnövényzetet, úgy formálja a mûvelés alatt álló erdõket, hogy azok minden szintjükben megõrizzék a természetes szervezõdés során kialakult sokféleséget. a) Mivel járt a Hortobágyon az erdõk talajvízszint csökkenése? b) Mit jelent az a kifejezés, hogy a természetes újulatok kialakulását segítse? c) Mit gondolsz, hogyan lehet megõrizni a természetes sokféleséget az erdõmûvelés során? 80

15 TARTALOM Elõszó... 3 I. LÁTHATATLAN ÉLÕVILÁG... 4 Élõ és élettelen... 4 Az élõvilág áttekintése... 6 A vírusok... 7 A baktériumok... 9 Az egysejtû eukarióták Gyakorlati óra A gombák Antibiotikumok hatásának vizsgálat Összefoglalás II. A NÖVÉNYEK VILÁGA A növények testszervezõdése A növényi szövetek vizsgálata A növények önfenntartó szervei A növények önfenntartó mûködései I A növények önfenntartó mûködései II A növények szaporodása A virágos növények szaporodása A virágos növények egyedfejlõdése A növények ingerlékenysége A növényvilág rendszere A növények és az ember Összefoglalás III. AZ ÁLLATOK VILÁGA Az állatok testszervezõdésének áttekintése Az állatok szövetei Az állatok kültakarója és váza Az állatok mozgása Az állatok táplálkozása Az állatok légzése Az állatok anyagszállítása Az állatok kiválasztása Az állatok szaporodása és egyedfejlõdése Az állatok életmûködéseinek szabályozása Az állatok érzékszervei Az állatok és az ember Összefoglalás IV. AZ ÁLLATOK VISELKEDÉSE Az öröklött viselkedésformák A tanult viselkedési elemek... 50

16 Az állatok létfenntartási viselkedése Az állatok szaporodási viselkedése Az állatok társas viselkedése Az állatok kommunikációja Az állatok gondolkodása Az állatok és az ember viselkedésének összehasonlítása Összefoglalás V. AZ ÉLETKÖZÖSSÉGEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÕI Környezet és tûrõképesség Az élettelen környezeti tényezõk I Az élettelen környezeti tényezõk II Az ember hatása az élettelen környezeti tényezõkre(szövegértés) Élõ környezeti tényezõk: a populációk kölcsönhatásai A természetes életközösségek Az anyag- és energiaforgalom a társulásokban Gyakorlati óra Összefoglalás VI. A KÁRPÁT-MEDENCE ÉLÕVILÁGA Magyarország élõvilága Vizes élõhelyek A vizes élõhelyek társulásai Hazánk jellemzõ száraz gyeptársulásai Magyar erdõk Az emberi beavatkozás hatására kialakult társulások Magyarország természeti értékei Gyakorlati óra terepen Összefoglalás... 84