Fontos társulástani fogalmak

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fontos társulástani fogalmak"

Átírás

1 Fontos társulástani fogalmak Növényzet (növénytakaró, vegetáció) Az ideális növénytársulás olyan növényközösség, amely - térben és idıben ismétlıdik, - fajkészlete hasonló, - meghatározott termıhelyi körülmények között alakul ki, - a szomszédos társulásoktól elhatárolható

2 Fontos társulástani fogalmak A reális növénytársulásoknál - a határok elmosódhatnak, - a fajkészlet átmeneti jellegő lehet, - az emberi hatások nagyban átalakíthatják a természetszerő állapotot

3 A társulások szerkezete: - vertikális struktúra (szintezettség) - horizontális struktúra (mozaikosság)

4 Fontos társulástani fogalmak Aszpektus a társulások képe, megjelenése egy adott vegetációs periódusban A társulások fluktuációja (hullámzása) a társulások jellemzı fajainak arány-változásai (általában több év viszonylatában)

5 Fontos társulástani fogalmak Szukcesszió a társulások fejlıdése, átalakulása egymásba Pionír (kezdı, úttörı) társulások Átmeneti társulások Klimax (záró) társulások (valódi klimax, szubklimax, paraklimax állapotok)

6

7 Jellemzı szukcessziós (társulásfejlıdési) sorok: tavi zonáció: nyílt víz hínaras gyékényes nádas magassásos lápi fás társulások folyóparti zonáció: pionír lágyszárú növényzet bokorfüzes puhafás ligeterdı keményfás ligeterdı síkvidéki gyertyános-kocsányos tölgyes sztyepréti zonáció: nyílt sziklafelszín sziklahasadéknövényzet sziklagyepek sztyeprétek bokorerdık zárt molyhos tölgyesek

8

9

10

11 A társulások kialakulását meghatározó legfontosabb tényezık - klíma (klímazonális és klímaregionális társulások, extraregionális társulások) - talaj, domborzat, hidrológiai viszonyok (edafikus v. azonális társulások) - vegetációtagozódás (klímaövek növényzeti övek)

12 Klímaregionális társulások Nálunk erdık! ( mm csapadék mellett) 1. Erdıssztyep erdık (tölgyesek) mm csapadék, C évi khg, a legterjedelmesebb klímarégió hazánkban Három alaptársulás: homoki, sziki és lösztölgyesek Ligetesség, mozaikosság (tisztások, szegélyek) Kevés maradt belılük (élıhelyfragmentáció), régen és ma is erıs antropogén hatás alatt álltak/állnak

13 Homoki tölgyesek

14

15

16 Sziki tölgyesek

17

18

19 Lösztölgyesek

20 2. Zárt tölgyesek (cseres-tölgyesek) mm csapadék, 9-10 C évi khg Zárt, de fényben gazdag tölgyes társulások Ma is nagy kiterjedésőek, de erıs antropogén hatás alatt állnak, kevés jó állapotú állományuk van

21

22

23

24

25

26

27

28

29 3. Gyertyános-tölgyesek mm csapadék, 8-10 C évi khg Definíciós nehézségek (a síkságoktól a hegyvidékig akadnak állományok) Síkvidéki társulások: gyertyános-kocsányos tölgyesek Hegy- és dombvidéki társulások: gyertyános-kocsánytalan tölgyesek Számos állomány képét a korábbi használat erısen átalakította

30

31

32

33

34

35

36

37

38

39

40

41 4. Bükkösök mm csapadék, 4-8 C évi khg Viszonylag jól felismerhetık (végre egy igazi, társulást meghatározó fafaj!) Viszonylag ép állományok

42

43

44

45

46

47

48

49 5. Fenyvesek mm csapadék, 2-5 C évi khg Hazánkban egykor talán voltak a Ny-Dunántúlon Ma nincs tipikus állomány, a telepített fenyvesek nem tartoznak ebbe a kategóriába

50

51

52

53

54

55

56 Nem klímaregionális (=edafikus) erdıtársulások Kialakulásukban meghatározó valamilyen lokálisan jelentkezı termıhelyi ok (többletvíz, szélsıséges talaj, különleges domborzat vagy akár ezek közül több tényezı együtt)

57 1. Ligeterdık Kialakulásukat az oxigénben gazdag többletvíz határozza meg Fıleg folyók és patakok árterén fordulnak elı A vízrendezések következtében életterük beszőkült, állományaik nagy része erısen átalakult Rengeteg inváziós növényfaj fordul elı ligeterdıkben

58

59 Hordalékcserjések

60 Bokorfüzesek

61

62 Puhafás ligeterdık

63

64

65

66

67

68 Keményfás ligeterdık

69

70

71

72 Égerligetek

73

74

75 2. Láperdık Kialakulásukat az oxigénben szegény többletvíz határozza meg Fıleg medencékben, lefolyástalan helyeken fordulnak elı A vízrendezések következtében életterük beszőkült, állományaik döntı része erısen átalakult

76 Égerlápok

77

78

79

80

81

82 Főz- és nyírlápok

83

84

85 Hegyvidéki tızegmohás lápok

86

87 3. Mészkedvelı erdık Kialakulásukban a száraz, sekély termırétegő, gyakran vázrészekben gazdag talaj és a meszes alapkızet a legfontosabb Fıleg déli kitettségő, meredek oldalakon fordulnak elı

88 Mész- és melegkedvelı tölgyesek ( molyhos tölgyesek )

89

90

91 Bokorerdık

92

93 4. Mészkerülı erdık Kialakulásukban a száraz, sekély termırétegő, gyakran vázrészekben gazdag, viszont tápanyagban igen szegény talaj és az erısen savanyú alapkızet a legfontosabb Fıleg meredek oldalakon fordulnak elı, kitettségtıl nagyjából függetlenül

94 Mészkerülı tölgyesek

95

96

97

98 Mészkerülı bükkösök

99 5. Szikla- és szurdokerdık Kialakulásukban a sekély, gyakran törmelékes, mozgó talajfelszín, a nagy sziklakibúvások a meghatározók Fıleg meredek oldalakon fordulnak elı, fıleg szurdokokban vagy északi kitettségben

100 Sziklaerdık

101

102 Szurdokerdık

103

104

105

106

107

108

109

110

111

112

113

114

115

116

117

118

119

120

121

122

123

124

125

126

127

128

129

130

131

132

133

134

135

136

137

138

139

140

141

142

143

144

145

146

147

148

149

150 Köszönöm a figyelmet!

1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI

1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI 1. táblázat Általános Nemzeti Élıhely Rendszer kategóriái ÉLİHELYEK JELE TERMÉSZETES ÉLİHELYEK 1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI A Hinarasok A1 Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár A2 Rencés, kolokános

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben

Magyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András

Magyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András 1 Magyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András Éghajlat Hazánk területén három különböző klímatípus találkozik, amelyeknek az elemei az egyes években különböző erősséggel és gyakorisággal

Részletesebben

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban A társulás típusát meghatározza: Klíma-zóna (makroklíma) Európai lombhullató erdők *Ezen belül (mikroklíma): Edafikus tényezők Vízellátás Domborzati tényezők

Részletesebben

Magyarország zonális növényzeti övei

Magyarország zonális növényzeti övei Magyarország zonális növényzeti övei Klímazonális övek: 1. Montán bükkösök (800 m): Kőszeg-Szentgotthárdtól nyugatra, jegenyefenyvesbükkös, Börzsöny, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység. 2. Szubmontán bükkösök

Részletesebben

Magyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék

Magyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék Magyarország növényvilága Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet 7-608 szoba 20-90-555/1718 mellék tothz9@ludens.elte.hu zonalitás - a klímazónák kialakításáért felelős éghajlat meghatározó tényezői (hőellátottság,

Részletesebben

Gyertyános - kocsánytalan tölgyesek

Gyertyános - kocsánytalan tölgyesek Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 400 600 m tszf. magasságban zonális, alacsonyabb térszineken is előfordul zárt völgyaljakban, északi lejtőkön Termőhely: Hűvös, párás mikroklíma, üde talajok, optimálisan

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program.

15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program. 15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program. Erdőssztyepek Magyarországon. Formációk a Föld vegetációzónái legnagyobb klimatikus

Részletesebben

Dendrológia. 1. elıadás. Dr. Bartha Dénes

Dendrológia. 1. elıadás. Dr. Bartha Dénes Dendrológia 1. elıadás Dr. Bartha Dénes Dendrológia Az élı fával foglalkozó tudomány Kertészeti ~ Erdészeti ~ Dekoratív dendrológia (Díszfák és díszcserjék) Pomológia (Gyümölcstermı fák és cserjék) A fajok

Részletesebben

Magyarország vegetációja

Magyarország vegetációja Magyarország vegetációja Tanagyag: Hortobágyi-Simon: Magyarország legfontosabb növénytársulásai (225-263) Seregélyes, T., Szollát, Gy. és Standovár, T. 1995. Vegetáció és növénytársulások. In: Pannon Enciklopédia,

Részletesebben

Láptalajok. telkesített láptalajok

Láptalajok. telkesített láptalajok Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Láptalajok felláp síkláp telkesített láptalajok Láptalajokról általában Az ország legkisebb elterjedéső

Részletesebben

Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.

Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő. 1 Hazai fátlan társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A jelen fátlan társulásainak kialakulását az alapkőzet, talajtípus, a domborzat és a kitettség, a terület vízháztartása befolyásolja, ezért intrazonális

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Biogeográfia GY órai jegyzet Fás szárúak 3. www.ncsaba86.atw.hu

Biogeográfia GY órai jegyzet Fás szárúak 3. www.ncsaba86.atw.hu Biogeográfia GY 02 21 Fás szárúakhoz tartozó elegy-fafajok Juharfafélék CSALÁDJA = szappanfafélék CSALÁDJÁba olvadt bele. Ezek a szubtrópusokon élnek, törzsükben szaponin anyag, amely víz hatására habzó

Részletesebben

A SZUKCESSZIÓ A SZUKCESSZIÓ TÍPUSAI PRIMER SZUKCESSZIÓ SZEKUNDER SZUKCESSZIÓ NÖVÉNYKÖZÖSSÉGEK IDŐBELI VÁLTOZÁSA A NÖVÉNYZET SAJÁTSÁGAI

A SZUKCESSZIÓ A SZUKCESSZIÓ TÍPUSAI PRIMER SZUKCESSZIÓ SZEKUNDER SZUKCESSZIÓ NÖVÉNYKÖZÖSSÉGEK IDŐBELI VÁLTOZÁSA A NÖVÉNYZET SAJÁTSÁGAI NÖVÉNYKÖZÖSSÉGEK IDŐBELI VÁLTOZÁSA ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA DR. TÖRÖK PÉTER EGYETEMI ADJUNKTUS A NÖVÉNYZET SAJÁTSÁGAI 1. Fajösszetétel A növényzetet alkotó fajok aránya. 2. Növényzet szerkezete Szintezettség

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

KASZÓ-LIFE projekt keretében végrehajtott élőhelymegőrzési és -helyreállítási munkák bemutatása

KASZÓ-LIFE projekt keretében végrehajtott élőhelymegőrzési és -helyreállítási munkák bemutatása KASZÓ-LIFE projekt keretében végrehajtott élőhelymegőrzési és -helyreállítási munkák bemutatása Kaszó, 2018.05.29. Horváth László KASZÓ Zrt. KASZÓ Zrt. bemutatása 22 magyar állami erdészeti részvénytársaság

Részletesebben

A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez

A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez Helyszín kor történet, üzenet társadalmi viszonyok, szereplők, szereplők közötti viszonyok, előfordulás,

Részletesebben

NÖVÉNYKÖZÖSSÉGEK IDŐBELI VÁLTOZÁSA

NÖVÉNYKÖZÖSSÉGEK IDŐBELI VÁLTOZÁSA NÖVÉNYKÖZÖSSÉGEK IDŐBELI VÁLTOZÁSA ÖKOLÓGIA I 9. ELŐADÁS DR. TÖRÖK PÉTER EGYETEMI DOCENS A NÖVÉNYZET SAJÁTSÁGAI 1. Fajösszetétel A növényzetet alkotó fajok aránya. 2. Növényzet szerkezete Szintezettség

Részletesebben

Erdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben

Erdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben Erdő-víz Veled, vagy nélküled Erdők a nagyvízi mederben Magyar Hidrológiai Társaság Vándorgyűlése Szombathely, 2015.06.01-03. Az erdő fogalma Az erdőtörvény szerint: 6. (1) E törvény alkalmazásában erdő:

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem Élőhelyvédelem Élőhelytérképezés Az ÁNÉR első változata 1997-ben jelent meg a hazai NBmR fejlesztéseként. (Ez még nagyban hasonlított a klasszikus cönológiai rendszerhez.) A folyamatos adatgyűjtés és tapasztalat

Részletesebben

A potenciális természetes erdőtársulások és az aktuális faállománytípusok összevetése országos szinten

A potenciális természetes erdőtársulások és az aktuális faállománytípusok összevetése országos szinten 4. évfolyam 1. szám 2014 7 21. oldal A potenciális természetes erdőtársulások és az aktuális faállománytípusok összevetése országos szinten Bartha Dénes 1, Korda Márton 1, Kovács Gábor 1 és Tímár Gábor

Részletesebben

A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI

A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI Dr. Szmorad Ferenc erdőmérnök, természetvédelmi szakértői tevékenységet végző egyéni vállalkozó A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22.

Részletesebben

1.) Faunisztikai érték: nemzetközileg vagy országosan védett, vagy az adott környezetben ritka, állatföldrajzi szempontból érdekes állatfaj

1.) Faunisztikai érték: nemzetközileg vagy országosan védett, vagy az adott környezetben ritka, állatföldrajzi szempontból érdekes állatfaj Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 7/2011. (II.24.) önkormányzati rendelete helyi védett természeti területté nyilvánításról Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése a

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010.

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009.

Részletesebben

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet Fotódokumentáció A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet 2004.11.15. N1. kép Az erőmű melletti Duna ártér puhafaligetekkel,

Részletesebben

NÖVÉNYÖKOLÓGIA II. GYEPEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSE ÉS HELYREÁLLÍTÁSA

NÖVÉNYÖKOLÓGIA II. GYEPEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSE ÉS HELYREÁLLÍTÁSA NÖVÉNYÖKOLÓGIA II. GYEPEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSE ÉS HELYREÁLLÍTÁSA Dr. TÖRÖK PÉTER DEBRECENI EGYETEM TTK ÖKOLÓGIAI TANSZÉK MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport Mik azok a gyepek? Mindenki tudja, hogy

Részletesebben

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni?

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Standovár Tibor Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék Előadás tartalma I. Miért kell foglalkozni a természetesség mérésével?

Részletesebben

Puhafás ligeterdık Magyarországon Természetesség, veszélyeztetettség, helyreállíthatóság

Puhafás ligeterdık Magyarországon Természetesség, veszélyeztetettség, helyreállíthatóság Puhafás ligeterdık Magyarországon Természetesség, veszélyeztetettség, helyreállíthatóság BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Növénytani és Természetvédelmi Intézet Sopron 2013. november 18. A Kárpát-medence

Részletesebben

Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén

Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén Készítette: Juhász Péter erdőmérnök jelölt Konzulens: dr. Kovács Gábor egyetemi docens Diplomavédés Sopron, 2006 A kutatás céljai: Termőhelyi jellemzők

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ TEMATIKÁJA

KÖZÉPSZINTŰ BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ TEMATIKÁJA KÖZÉPSZINTŰ BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ TEMATIKÁJA EMBER A TERMÉSZETBEN MŰVELTSÉGTERÜLET TÉMA: HAZAI TÁRSULÁSAINK ÉLŐVILÁGA BEVEZETÉS A tematika és a modulok használatáról A középiskolai középszintű fakultatív

Részletesebben

Tímár Gábor. Kenderes Kata. Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság. Eötvös Loránd Tudományegyetem

Tímár Gábor. Kenderes Kata. Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság. Eötvös Loránd Tudományegyetem Tímár Gábor Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság Kenderes Kata Eötvös Loránd Tudományegyetem A kritériumok szerepe a természetesség alakulásában avagy Mi rejtőzik az átlagok mögött? Célok, kérdések

Részletesebben

Biogeográfia GY órai jegyzet Fás szárúak 2.

Biogeográfia GY órai jegyzet Fás szárúak 2. Biogeográfia 02 14 Zárvatermık Kréta idıszakban jelentek meg, jellemzı rájuk a 2ivarú virág megjelenése is, vagyis egy virágon belül van termı is és porzó is, de a fák nagy többségére nem jellemzı. Szélmegporzás

Részletesebben

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Führer Ernı 1, Horváth László 2, Jagodics Anikó 1, Juhász István 1, Machon Attila 2, Marosi György

Részletesebben

Természet Háza Látogatóközpont 2015. évi programterv

Természet Háza Látogatóközpont 2015. évi programterv Természet Háza Látogatóközpont 2015. évi programterv Gyenesdiás 2015 MÁJUS 1- SZEPTEMBER 1- ig ÖKO Műhely FIX program; foglalkoztatótermi Minden kedd: 14:00-17:00; Péntek 9:00-12:00 JÚLIUS- AUGUSZTUS:

Részletesebben

Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok

Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok www.geo.u-szeged.hu/~andi Magyarország talajainak főtípusai Váztalajok Kõzethatású talajok Barnaerdõtalajok Mezõségi talajok

Részletesebben

EMELT SZINTŰ BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ TEMATIKÁJA

EMELT SZINTŰ BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ TEMATIKÁJA EMELT SZINTŰ BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ TEMATIKÁJA EMBER A TERMÉSZETBEN MŰVELTSÉGTERÜLET TÉMA: ERDŐTÁRSULÁSOK VIZSGÁLATA BEVEZETÉS A tematika és a modulok használatáról A középiskolai emelt szintű fakultatív

Részletesebben

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1. 1. T e l e p ü l é s h á l ó z a t i ö s s z e f ü g g é s e k, a t e l e p ü l é s h e l y e a t e l e p ü l é s h á l ó z a t b a n, t é r s é g

Részletesebben

Ajánlott irodalom. Lápok élıvilága és ökológiája. Jelentıség. I. Bevezetés, láp-definíciók, láptípusok, osztályozás. Finnország

Ajánlott irodalom. Lápok élıvilága és ökológiája. Jelentıség. I. Bevezetés, láp-definíciók, láptípusok, osztályozás. Finnország Ajánlott irodalom Lájer Konrád (1998) Bevezetés a magyarországi lápok vegetációökológiájába. Tilia, 6: 84-238 p. (PDF) Lápok élıvilága és ökológiája Borhidi Attila (2003) Magyarország növénytársulásai,

Részletesebben

Ódor Péter - Vegetációtan

Ódor Péter - Vegetációtan Főleg hegy és dombvidéken alakulnak ki, edafikus élőhelyek, bármely klímaövben kialakulhatnak, alapvetően a kőzet és talajviszonyok határozzák meg megjelenésüket. Többnyire savanyú kémhatású kőzettípusokon

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Magyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék

Magyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék Magyarország növényvilága Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet 7-608 szoba 20-90-555/1718 mellék tothz9@ludens.elte.hu Cserjések és szegélyek +J1a3 +M678 +P2abc J Liget- és láperdők Liget- és láperdők J3

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervérıl. (közigazgatási egyeztetés)

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervérıl. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/225/2008. Tervezet a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervérıl (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február A Sághegyi Tájvédelmi

Részletesebben

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN Hoyk Edit 1 Bevezetés A Mecsek hegység nyugati részén, az Abaliget-Orfű-Mánfa-Tubes-Misina-Jakab-hegy

Részletesebben

BEOSZTÁSA SA ÉS RENDSZERE

BEOSZTÁSA SA ÉS RENDSZERE A TÁJ T BEOSZTÁSA SA ÉS RENDSZERE Tudomány nyágak szerinti beosztás eltérések!!! Természetf szetföldrajz Növényföldrajz Talajtan Vízrajz Meteorológia Agroökol kológia Erdőgazd gazdálkodás Általános területi

Részletesebben

Sarlósfecske-, szalakóta és harkályalkatúak rendje

Sarlósfecske-, szalakóta és harkályalkatúak rendje Magyarország madarai 7. elıadás 2011. február 23. 2011.08.12. Sarlósfecske-, szalakóta és harkályalkatúak rendje Sarlósfecske alkatúak rendje Habitusuk fecskére emlékeztet, lábuk rövid kapaszkodó láb,

Részletesebben

S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T

S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai és vizsgáztatási

Részletesebben

Az intercepció definíciója

Az intercepció definíciója Az intercepció definíciója Horton (1919) a jelenséget azzal a csapadéknagysággal azonosította, amit az erdő koronája vagy más föld feletti vegetáció visszatart és elpárologtat (Führer 1992). Merriam (1960):

Részletesebben

Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok

Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok Mérsékelt övezet Elhelyezkedés Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok középhőmérséklete: 15-25 oc,

Részletesebben

SZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez

SZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez SZINTVIZSGA FELADAT a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez Érvényes: 2013. szeptember 1-től, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai

Részletesebben

A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN

A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG

Részletesebben

1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (1, 2, 4, 5, 8, 9, 15,18, 19 típus)

1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (1, 2, 4, 5, 8, 9, 15,18, 19 típus) Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2- Zagyva 1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (1, 2, 4, 5, 8, 9, 15,18, 19 típus) 1-1. melléklet Vízfolyás típusok referencia jellemzői - 1 - 1-1. melléklet:

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1-7

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1-7 Akác Andrea 1 Bányai Dóra 2 Dr. Centeri Csaba 3 TÁJVÁLTOZÁS MÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA A FELSİ-TARNA-VIDÉKEN BEVEZETÉS A Tarna vidéken már az elızı évszázad elején felismerték a felelıtlen erdıirtások okozta

Részletesebben

Erdei élőhelyek kezelése

Erdei élőhelyek kezelése Erdei élőhelyek kezelése A hazai erdők természetességi állapota. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI 1 Erdők csoportosítása természetesség szerint (Erdőtv. 7. (1)) a) természetes erdők: az adott termőhelyen

Részletesebben

ESZR változási jegyzék

ESZR változási jegyzék ESZR változási jegyzék Verzió: 2.4.7 Verzió dátuma: 2017. február 9. Hivatkozás Fakitermelés 2952, 2956 Ütemszám Új fejlesztések Leírás Az erdőrészlet leíró lapokon és a fakitermelés folyamatán végig a

Részletesebben

Fehérnyárak vizsgálata Tompa város központi közparkjában

Fehérnyárak vizsgálata Tompa város központi közparkjában Szakvélemény Fehérnyárak vizsgálata Tompa város központi közparkjában Készült Tompa Város Polgármesteri Hivatal megbízásából 2009. június Készült 2 eredeti példányban. Ez a számú példány. Tartalom 1. Elızmények

Részletesebben

Takács Gábor Fertı-Hanság Nemzeti Park

Takács Gábor Fertı-Hanság Nemzeti Park A Kistómalmi láprét t rekonstrukciója Takács Gábor Fertı-Hanság Nemzeti Park Miért érdemel kiemelt figyelmet? Az utolsó ilyen láprét Sopron környékén Ma már kizárólag csak itt fordul elı a Pinguicula vulgaris

Részletesebben

4. évfolyam 1. szám 2014

4. évfolyam 1. szám 2014 4. évfolyam 1. szám 2014 Főszerkesztő: Csóka György (NAIK ERTI) Helyettes főszerkesztő: Lakatos Ferenc (NYME EMK) Technikai szerkesztő: Király Gergely (NYME EMK) A szerkesztőbizottság társelnökei: Borovics

Részletesebben

Az invazív növények hatása a gyepek biodiverzitására

Az invazív növények hatása a gyepek biodiverzitására Az invazív növények hatása a gyepek biodiverzitására Kelet Szlovákiai tapasztalatok Eva Sitášová Szitás Éva Východoslovenské múzeum Košice- Keletszlovakiai múzeum Kassa Hortobágy, 1. - 3. 10. 2009 Invazív

Részletesebben

A felvételi jegyzőkönyvek kitöltési útmutatója

A felvételi jegyzőkönyvek kitöltési útmutatója Bejárási utasítás A felvételi jegyzőkönyvek kitöltési útmutatója Az erdőrészletet átlagosan 100 m-es vonalsűrűséggel kell bejárni, kétszer (oda-vissza). A kvantitatív jellemzőket a részletben többször

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. TALAJAINK ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Talajaink minısége, elsısorban termékenysége mindig fontos kérdés volt a talajmővelı gazdálkodók, a talajjal foglalkozó szakemberek számára. A huszadik

Részletesebben

Írta: KEVEY BALÁZS a biológiai tudományok kandidátusa

Írta: KEVEY BALÁZS a biológiai tudományok kandidátusa AKADÉMIAI DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MAGYARORSZÁG ERDİTÁRSULÁSAI Írta: KEVEY BALÁZS a biológiai tudományok kandidátusa Készült: a Pécsi Tudományegyetem Növényrendszertani és Geobotanikai Tanszékén PÉCS

Részletesebben

Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén

Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén Pálfi Gergely DHI Hungary Kft. 2016.07.07. MHT, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen Villám árvíz modellezés A villámárvizek általában hegy és dombvidéki

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

Erdőfejlődés rekonstrukció régészeti geológiai módszerekkel

Erdőfejlődés rekonstrukció régészeti geológiai módszerekkel Náfrádi Katalin Erdőfejlődés rekonstrukció régészeti geológiai módszerekkel Szeged, 2016. december 7. www.meetthescientist.hu 1 26 Harvard Forest Fulbright kutatói ösztöndíj, 3 hónap www.meetthescientist.hu

Részletesebben

2. Magyarország természetes fás élőhelyei

2. Magyarország természetes fás élőhelyei 2. Magyarország természetes fás élőhelyei Mátyás, Cs. 1995. Magyarország természetes és természetközeli erdőtársulásai. In: Mátyás, Cs. (szerk.), Erdészeti Ökológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 134-153.

Részletesebben

A talaj szerves anyagai

A talaj szerves anyagai A talaj szerves anyagai a talajban elıfordul forduló összes szerves eredető anyagok a talaj élılényei (élı biomassza), a talajban élı növények nyek gyökérzete rzete, az elhalt növényi n nyi és állati maradványok

Részletesebben

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek

Részletesebben

Az erdészeti hasznosítás határterületeire jellemzı termıhelytípusok (paraméterek) meghatározása. Dr. Führer Ernı

Az erdészeti hasznosítás határterületeire jellemzı termıhelytípusok (paraméterek) meghatározása. Dr. Führer Ernı Az erdészeti hasznosítás határterületeire jellemzı termıhelytípusok (paraméterek) meghatározása Dr. Führer Ernı 1. A fatermesztés ökológiai alapjai Ökológiai szempontból a szárazföldi ökoszisztémák legfontosabb

Részletesebben

Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19.

Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19. Tartalom Ember, növény, állat. Elõszó / 15 Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19 Bevezetés / 19 Vegetációnk története az utolsó jégkorszaktól / 23 Magyarország

Részletesebben

1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (17, 18 típus) Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-9 Hevesi-sík

1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (17, 18 típus) Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-9 Hevesi-sík Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-9 Hevesi-sík 1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (17, 18 típus) 1-1. melléklet Vízfolyás típusok referencia jellemzői - 1 - 1-1. melléklet: Vízfolyás típusok

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme

Részletesebben

Cím: Éghajlattani tanszék honlapja oktatók Deák József Áron 3db link

Cím: Éghajlattani tanszék honlapja oktatók Deák József Áron 3db link Biogeográfia GY 02 07 Deák József Áron Követelmények: Órákon kötelezı megjelenés, max 2 DB hiányzás. Túllépése esetén, hiányzásonként -5p (100p-ból) 3db ZH lesz. Egy kivételével nem a gyak idıpontjában.

Részletesebben

Bevezetés a talajtanba Elıadás I.

Bevezetés a talajtanba Elıadás I. Bevezetés a talajtanba Elıadás I. Javasolt irodalom Stefanovits Pál Filep György Füleky György: Talajtan (Mezıgazda Kiadó) Szendrei Géza: Talajtan (ELTE Eötvös Kiadó) Keveiné Farsang: Terep- és laboratóriumi

Részletesebben

I. A terepi munka térinformatikai előkészítése - Elérhető, ingyenes adatbázisok. Hol kell talaj-felvételezést végeznünk?

I. A terepi munka térinformatikai előkészítése - Elérhető, ingyenes adatbázisok. Hol kell talaj-felvételezést végeznünk? Hol kell talaj-felvételezést végeznünk? Domborzat Földtan Növényzet Felszíni és felszín alatti vizek Éghajlat Talaj Tájhasználat Domborzat: dombvidék, 200-400 m, erős relief Földtan: Pannon üledékek, Miocén

Részletesebben

A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK

A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK 1 A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK Az ember tudatos gazdasági cselekedeteinek fı mozgatórugója a haszonra való törekvés. Ennek a célnak az eléréshez azonban nem hagyhatók

Részletesebben

A DUNA TISZA KÖZE ÉS A TISZÁNTÚL TERMÉSZETKÖZELI NÖVÉNYZETÉNEK VÁLTOZÁSA AZ ELMÚLT 230 ÉVBEN: ÖSSZEGZÉS TÁJÖKOLÓGIAI MODELLEZÉSEK ALAPOZÁSÁHOZ

A DUNA TISZA KÖZE ÉS A TISZÁNTÚL TERMÉSZETKÖZELI NÖVÉNYZETÉNEK VÁLTOZÁSA AZ ELMÚLT 230 ÉVBEN: ÖSSZEGZÉS TÁJÖKOLÓGIAI MODELLEZÉSEK ALAPOZÁSÁHOZ A DUNA TISZA KÖZE ÉS A TISZÁNTÚL TERMÉSZETKÖZELI NÖVÉNYZETÉNEK VÁLTOZÁSA AZ ELMÚLT 230 ÉVBEN: ÖSSZEGZÉS TÁJÖKOLÓGIAI MODELLEZÉSEK ALAPOZÁSÁHOZ Molnár Zsolt Biró Marianna * 1. Bevezetı és egyben összefoglaló

Részletesebben

A biodiverzitást szolgáló erdıkezelés. Karakai Tamás, Védegylet

A biodiverzitást szolgáló erdıkezelés. Karakai Tamás, Védegylet A biodiverzitást szolgáló erdıkezelés Karakai Tamás, Védegylet Biodiverzitás: cél és eszköz Minél többféle élılény mőködik együtt (populációk sokfélesége és azon belüli változatosság) - annál életképesebb

Részletesebben

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt

Részletesebben

A VKI SZERINTI MAKROFITA MINŐSÍTŐ RENDSZER LEÍRÁSA

A VKI SZERINTI MAKROFITA MINŐSÍTŐ RENDSZER LEÍRÁSA A VKI SZERINTI MAKROFITA MINŐSÍTŐ RENDSZER LEÍRÁSA A módszer kidolgozói: Pomogyi Piroska biol. tud. kand., NYUDUKÖVIZIG, Keszthely Szalma Elemér, PhD, főisk. doc., SZTE JGYTFK, Szeged A módszer kidolgozása

Részletesebben

Szakmai beszámoló Fóti Népmővészeti Szakközép-, Szakiskola és Gimnázium Mit ad nekünk az erdı Otthon az erdıben c. IKEA pályázat

Szakmai beszámoló Fóti Népmővészeti Szakközép-, Szakiskola és Gimnázium Mit ad nekünk az erdı Otthon az erdıben c. IKEA pályázat Szakmai beszámoló Fóti Népmővészeti Szakközép-, Szakiskola és Gimnázium Mit ad nekünk az erdı Otthon az erdıben c. IKEA pályázat Projektünkben elsıdlegesen a figyelemfelkeltés volt a célunk. A szakközépiskolánkban

Részletesebben

A vadászoktatás új generációja

A vadászoktatás új generációja ILLAK VADÁSZTÁRSASÁG Az Illak Vadásztársaság megalakulását és vadászterület kialakítását az 1996. évi LV. törvény (vadászati törvény) tette lehetıvé. Mőködését 1997. márciusában kezdte meg 16 fı alapító

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarország vízgazdálkodása. 5.lecke 1. Magyarország a legek országa: a Föld egyik

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem

Nyugat-magyarországi Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Doktori (PhD) értekezés tézisei CSERES-KOCSÁNYTALAN TÖLGYES ÉS TÖLGY-KŐRIS-SZIL LIGETERDŐ KÜLÖNBÖZŐ ÉGTÁJI KITETTSÉGŰ SZEGÉLYEINEK VIZSGÁLATA Papp Mónika Sopron 2012 Doktori

Részletesebben

Osztályvezetı: Czirok István.

Osztályvezetı: Czirok István. 2 MgSzH Központ Erdészeti Igazgatóság Regionális és Zöldövezeti Tervezı Osztály Balatonfüred Erdész köz 2. Szerz.sz.: II/5-623/2006. NAGYKANIZSA MIKLÓSFA PARKERDİ ÉS ARBORÉTUM KÖZJÓLÉTI FEJLESZTÉSI TERVE

Részletesebben

ISMÉTLÉS. Társulások. Életközösség (=társulás, biocönózis) meghatározott szerkezetű, alkotó populációk között kapcsolatrendszer

ISMÉTLÉS. Társulások. Életközösség (=társulás, biocönózis) meghatározott szerkezetű, alkotó populációk között kapcsolatrendszer ISMÉTLÉS Társulások Életközösség (=társulás, biocönózis) meghatározott szerkezetű, alkotó populációk között kapcsolatrendszer Asszociáció (=növénytársulás, fitocönózis) Cönológia (=társulástan társulástan)

Részletesebben

Társulások Szerkesztette: Vizkievicz András

Társulások Szerkesztette: Vizkievicz András 1 2 Társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A társulás életközösség, biocönózis - egy adott helyen, adott időben együtt létező populációk életközössége. Stabil, önszabályozó rendszer. Természetes társulások:

Részletesebben

Domb- és hegyvidéki gyepek rekonstrukciója a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén Schmotzer András Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger

Domb- és hegyvidéki gyepek rekonstrukciója a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén Schmotzer András Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger Domb- és hegyvidéki gyepek rekonstrukciója a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén Schmotzer András Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon" (LIFE12 NAT/HU/001028,

Részletesebben

A TALAJ. Talajökológia, 1. előadás

A TALAJ. Talajökológia, 1. előadás A TALAJ Talaj fogalma, fontosabb tulajdonságai Talajökológia, 1. előadás A talaj jfogalma A talaj a szilárd földkéreg legfelső (pedoszféra, 5 m vastagság), laza, termékeny takarója. Háromfázisú, heterogén,

Részletesebben