A talaj szerves anyagai

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A talaj szerves anyagai"

Nikolett Bogdánné
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 A talaj szerves anyagai

2 a talajban elıfordul forduló összes szerves eredető anyagok a talaj élılényei (élı biomassza), a talajban élı növények nyek gyökérzete rzete, az elhalt növényi n nyi és állati maradványok nyok, a maradványok bomlása során n felszabadult szerves vegyületek a humusz

gyökérzete rzete, az elhalt növényi n nyi és állati maradványok

3 mennyisége és minısége függ az éghajlattól, a növényzettıl, a talajképzı kızet minıségétıl, a domborzattól befolyásolja a talajhasználat módja

5 A szerves maradványok átalakulása lebontó és építı (szintetizáló) mikrobiális folyamatok, biokémiai reakciók következménye. mineralizáció (ásványosodás) humifikáció

6 könnyen bontható szerves anyagok, gyorsan mineralizálódnak. nehezen bontható vegyületek polimerizálódva és N-tartalmú anyagokkal összekapcsolódva, nagy molekulájú, sötétszínő, új vegyületekké, humusz anyagokká alakulnak

7 a talaj szerves anyagai állandó, dinamikus változásban vannak a mineralizáció és a humifikáció következtében

8 a növényi és az állati maradványok felaprózását a talajlakó állatok, a felaprózott szerves anyag bontását sugárgombák, gombák, baktériumok végzik.

9 tevékenységükhöz kedvezı fizikai (talajszerkezet, hımérséklet, csapadék) kémiai környezetet (ph) igényelnek.

10 humuszosodás akkor kezdıdik, amikor a szerves maradványok kapcsolatba kerülnek a talaj mikroszervezeteivel szerves anyag lebontását elsısorban aerob mikroszervezetek végzik

11 Növényi Közbülsı Vég maradványok termékek termékek Ásványi anyagok Szénhidrátok > 50% Lignin 10-40% Fehérjék < 20% Zsírok, viaszok Mineralizáció Humifikáció CO 2, H 2 O Ca 2+, Mg 2+, K +, NO - 3, stb. Humusz anyagok

Fehérjék < 20% Zsírok, viaszok Mineralizáció

12 szerves anyagok átalakulását befolyásoló tényezık éghajlat növényzet domborzat

13 A talaj hımérsékletének növekedésével nı a talaj mikrobiológiai aktivitása. A mikrobiológiai aktivitás o C tartományban a leghatékonyabb.

14 A csapadékos éghajlat mellett dúsabb a vegetáció, kedvez a szerves anyag felhalmozódásának. A talaj mikroszervezetei csak levegızött körülmények között életképesek.

15 a mikrobák élettevékenysége csak megfelelıen nedves talajban zavartalan ha a talaj túlnedvesedik a szerves anyag lebontásában anaerob mikroorganizmusok vesznek részt az anaerob lebontás lassúbb, mint az aerob és nagyobb mennyiségő humusz képzıdéséhez vezet.

anaerob mikroorganizmusok vesznek részt az anaerob lebontás

16 levegıtlenség kedvez a szerves anyag felhalmozódásának lassítja a lebomlását száraz talajban csökkent a biológiai aktivitás

17 Talaj a nagy agyagtartalom akadályozza a szerves anyag lebomlását, (erısen kötıdik k a szerves anyaghoz ) a fizikai adottságok miatt korlátozza a mikrobiológiai folyamatokat. az agyagos talajban lassúbb a szerves anyag bomlása, mint homok a talajon.

adottságok miatt korlátozza a mikrobiológiai folyamatokat.

18 Növényzet dúsabb vegetáci ció mellett, több szerves anyag jut a talajra. növényi nyi maradványok C:N aránya befolyásolja lebonthatóságát. t. C:N kicsi gyorsan (pl. lucerna, lóhere), l C:N nagy lassan bomlanak le (fás s növényi n nyi részek, r kukoricaszár, r, gabonaszár)

19 Domborzat magasabban fekvı területeken nagyobb a szerves anyag képzk pzıdése, bıségesebb a csapadék, nagyobb az agyagtartalom a talaj rossz vízvezetv zvezetı képessége levegıtlens tlenséget okoz lassítja a szerves anyag bomlását

agyagtartalom a talaj rossz vízvezetv zvezetı képessége

20 Humusz a szerves maradványok többé-kevésbé átalakult részer A talaj humusz anyagai lehetnek - nem valódi humuszanyagok - valódi humuszanyagok

21 Nem valódi humuszanyagok A szerves maradványokb nyokból l felszabadult, de nem humifikálódott szerves vegyületek. - Fehérj rjék, peptidek,, aminosavak, - Szénhidr nhidrátok (kemény nyítı,, cellulóz, pektin, kitin, cukrok,) - Szerves savak - Lignin (növényi nyi vázanyag) v - Zsírok, viaszok, gyanták.

22 Valódi humuszanyagok A talajban a növényi n nyi és s az állati maradványok kémiai ill. biológiai degradáci ciója során keletkezett specifikus szerves anyag. Képzıdésében döntd ntı a mikroorganizmusok tevékenys kenysége. Változatos felépítéső,, bonyolult szerkezető, savkarakterő polimer vegyületek. Egymást stól l eltérı viselkedéső frakciókb kból áll.

23 A humusz szerepe a talajban A jój minıségő talajok közös k s sajáts tsága a Ca-al al telített tett humusz, ezzel együtt jár: j morzsalékes, porózus szerkezet, jó tápanyag ellátotts tottság. jelentıs s szerepet játszikj - a talajok szerkezetének kialakításában, - a talaj tápanyag t gazdálkod lkodásban, valamint - a hı, h és s vízgazdv zgazdálkodás s szabályoz lyozásában.

24 A humusz hatása a talaj fizikai tulajdonságaira - elıseg segíti a szerkezetképz pzıdést, - nagyobb szerves anyag tartalom sötétebb s tebb színnel, így nagyobb hıelnyelh elnyelı képességgel jár r együtt. - növeli a talaj víztartv ztartó képességét,

25 a talaj kémiai tulajdonságaira gyakorolt hatása növeli a talaj kation megkötı képességét, így fontos szerepe van -a mikroelemek megırzésében, -a toxikus anyagok lekötésében, sav-bázis pufferoló képességgel bír.

26 a talaj biológiai tulajdonságaira gyakorolt hatása A biológiai folyamatokhoz energiát t szolgáltat. ltat. Javítja a talaj tápanyag t gazdálkod lkodását. (tápanyag szolgáltat ltató és s tápanyag t megırz rzı szerepe van) A humusz, mint tápanyag t forrás elsısorban sorban N-forrN forrásként jelentıs, N-készletének 96-97% 97%-a a a szerves anyagokban találhat lható, tápanyag megırz rzı szerepe adszorbció és s komplexképz pzıs s folytán n képes k megkötni a tápanyagokat. t ( Ca,, P, Mg, S, Cu, Zn,, stb. )

Hasonló dokumentumok

Bevezetés a talajtanba IV. A talaj szervesanyaga

Bevezetés a talajtanba IV. A talaj szervesanyaga A talajmorzsa Ásványi alkotók (homok) Szerves alkotók (humusz) Pórusrendszer levegıvel/vízzel kitöltve Humusz feldúsulási zóna ( humuszköpeny ) Gyökércsúcs