VÍZTISZTÍTÁS BIOLÓGIAI MÓDSZEREKKEL. Készítette: Kozma Lujza és Tóth Ádám

Átírás

1 VÍZTISZTÍTÁS BIOLÓGIAI MÓDSZEREKKEL Készítette: Kozma Lujza és Tóth Ádám

2 A víztisztítás a mechanikai szennyezıdés eltávolításával kezdıdik ezután a még magas szerves és lebegı anyag tartalmú szennyvizek mesterséges vagy természetes biológiai folyamatok révén történı tisztítása a biológiai szennyvíztisztítás. A biológiai szennyvíztisztítás a mikroorganizmusokban lejátszódó biokémiai reakciókon alapul. A biológiai tisztítás feladata a szennyvízben megmaradó lebegı szerves részecskéknek, valamint az oldott és kolloidális szerves szennyezıdéseknek biokémiai folyamatok segítségével történı lebontása.

3 A biológiai szennyvíztisztítást két fajtára bontható, természetes illetve mesterséges eljárásra. A mesterséges tisztítás lényege az, hogy a mikroorganizmusok tevékenységéhez szükséges feltételek mesterségesen emberi beavatkozás után teremtıdjenek meg. A természetes és mesterséges folyamatok alapfolyamatait tekintve lényegében azonosak és technológiailag kombinálhatóak, de a mesterséges berendezések segítségével azonban a folyamatok kisebb helyen és gyorsabban játszódhatnak le, amelynek az ára a magasabb energia és üzemeltetési költsége A BIOLÓGIAI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS FAJTÁI

4 Attól függıen, hogy a mikroorganizmusok mőködésükhöz oxigént igényelnek-e, beszélhetünk aerob, illetve ha nem igényelnek, akkor anaerob mikroorganizmusokról, és ennek megfelelıen aerob illetve anaerob tisztításról. Az aerob és az anaerob szennyvíztisztítás során a szennyvízben található szerves anyagokat használják fel energiatermelésre Lebontási termékeik, például szén-dioxid, metán, kén-hidrogén, ammónia stb. AEROB ÉS ANAEROB KÖRÜLMÉNYEK

5 A kis terheléső rendszerek a csepegtetı testes rendszerek, ahol a hatásfok 85-92%, a nitrogén tartalom csökkentése 40 % körüli. A közepes terheléső rendszereket legfeljebb 200 m3/d szennyvíz terhelés mellett állítjuk rendszerbe, a nitrogén csökkentés hatásfoka kisebb mint a kis terheléső rendszereknél, 25 % körül, a rendszert recirkulációval és utóülepítés kiegészítéssel szokták üzemeltetni. A nagy terheléső rendszereket a legalább 200 m3/d szennyvízmennyiség felett kell beállítani, egyszeres vagy többszörös iszap recirkulációt alkalmazhatnak a hatásfok növelése érdekében A BIOLÓGIAI TISZTÍTÓ RENDSZEREK CSOPORTOSÍTÁSA

6 Folyamatos üzemő berendezések az egyesített mőtárgyak, melyek a szennyvíz levegıztetésének, utóülepítésének és az iszap recirkuláltatásának ill. elvezetésének folyamatait egy mőtárgyon belül valósítják meg. A biológiai tisztítást végzı mikroorganizmusokat, az eleven iszapot recilkuláció juttatja vissza az eleven iszapos medencébe, ezért a folyamatos recirkuláció az eleven iszapos rendszer mőködésének elengedhetetlen feltétele. A recirkuláció szükséges mértékét próbaüzem keretében az üzemeltetés során lehet meghatározni. Meg kell állapítani a visszatartható legnagyobb iszapkoncentrációt, ill. az e rendszerbıl eltávolítandó fölös iszap mennyiségét. A RECIRKULÁCIÓ

7 A biológiai szennyvíztisztítás alapvetı organizmusai a baktériumok, ezek mellett szennyvízben találhatók estenként alsóbbrendő gombák is. Mesterséges biológiai tisztítás során az algáknak nincs jelentıs szerepük A csepegtetı testben az egysejtő állati lények faunája általában gazdagabb, mint az eleven iszapos medencéké. Az aerob szennyvíztisztítási rendszerben többé-kevésbé makro fauna képviselıi is megtalálhatóak A csepegtetı testeken ezek hártyapusztító faunáknak tekinthetıek, mivel a test felületén annak legfelsı rétegeiben a tápanyagdús környezetben megvastagodott mikroorganizmus hártyaanyagával táplálkoznak

8

9 KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!