Szennyvíztisztítás III.

Átírás

1 Szennyvíztisztítás III.

2

3 Harmadlagos tisztítás lehetséges eljárásai Fertőtlenítés Kémiai szennyvíztisztítás Adszorpció Membránszeparáció Elpárologtatás Ultrahangos kezelés

4 Szennyvíz fertőtlenítés Szennyvíz esetén szükség lehet fertőtlenítésre: amennyiben a Vízügyi Felügyeletek telepszámra vonatkozó határértéket is előírnak (abban az esetben ha a közvetett befogadó fürdésre, sportolásra használt, illetve vízbázisként funkcionál)

5 Szennyvíz fertőtlenítés A cél: baktériumok, vírusok, protozoák inaktiválása Az inaktiválás módja: a sejtösszetevők károsítása valamilyen módon (fertőtlenítőszertől függ, hogy milyen módon)

6 Szennyvíz fertőtlenítés Klór alkalmazásával Ózonnal Ultraibolya sugárzással (UV) (Ultrahangos bontással)

7 KLÓR ALKALMAZÁSI FORMÁI Klórgáz Klóros víz Nátrium-hipoklorit (NaOCl) Klórmész

8 KLÓR ALKALMAZÁSA SZENNYVÍZ FERTŐTLENÍTÉSRE ELŐNYÖK: Jól ismert, régóta alkalmazott technológia Hosszantartó fertőtlenítő hatása van Lényegesen olcsóbb eljárás mint pl. az ózon, UV alkalmazása Adagolása nagyon rugalmas Szagproblémákat is csökkenti HÁTRÁNYOK: Deklórozásra lehet szükség a befogadó vízi ökoszisztéma védelme érdekében A deklórozott vegyületek környezetre gyakorolt hatása hosszú távon nem ismert Számos mikroorganizmus tekintetében kevésbé hatékony mint pl. az ózon és UV

9 Klórozó-fertőtlenítő

10 Fertőtlenítő medence

11 ÓZON ALKALMAZÁSA AZ SZENNYVÍZKEZELÉSBEN Alapvetően költséges eljárás; szennyvíztisztításban az alkalmazási területek: fertőtlenítés, szagproblémák kezelése ELŐNYÖK: Hatékony oxidáció, rövid kontakt idő (10 30 perc) Gyorsan lebomlik nincs maradék A befogadó oldott oxigén koncentrációjára kedvező hatással van HÁTRÁNYOK: A szennyvíz minősége alapvetően befolyásolja a hatékonyságot (magas KOI, BOI esetén nem gazdaságos) A légtérben maradó ózon megsemmisítése szükséges Magas beruházási és üzemeltetési költségek

12 OXIDÁCIÓ ÓZONNAL

13 OXIDÁCIÓ ÓZONNAL Ózondús gáz Ózondús víz Ózonmentes víz Forrás: Langlais

14 UV FERTŐTLENÍTÉS 1877: a napfény csírátlanító hatásának felfedezése 1910, Marseilles: az UV sugárzás első üzemi alkalmazása ivóvíz fertőtlenítési céllal 1916: Az első ipari méretű UV alkalmazás (Henderson, Kentucky) 1940-es évek: a neon cső feltalálásával a kisnyomású higanygőz lámpák alkalmazhatók UV fertőtlenítésre

15 AZ UV ALKALMAZÁSA SZENNYVÍZ FERTŐTLENÍTÉSRE ELŐNYÖK: Fizikai úton hatástalanítja a mikroorganizmusokat Egészségre ártalmas fertőtlenítési melléktermékek nem keletkeznek Rövid kontakt idő HÁTRÁNYOK: Egyes baktériumok rendelkeznek olyan tulajdonságokkal, melyek segítségével képesek kijavítani károsodásukat (fotoreaktiváció) Biofilm kialakulása a lámpákon Lebegőanyag koncentráció jelentősen befolyásolja a fertőtlenítés hatékonyságát

16 UV FERTŐTLENÍTÉS

17 UV FERTŐTLENÍTÉS

18 Ultraibolya fénnyel működő ózonos fertőtlenítő

19 KÉMIAI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS: A környezetbarát biológiai tisztító rendszerek mellett sokszor elkerülhetetlen a kémiai tisztítás: Alkalmazzák: - ipari szennyvizek tisztításánál, elkerülhetetlenül, - ha akár lúgos, akár savas a szennyvíz, - ha előnyösen kicsapható anyagokat tartalmaz, - ülepedési tulajdonságok befolyásolására, - iszap felfúvódás megakadályozására, - nehézfém-szennyezések eltávolítására, - foszfor eltávolítására.

20 KÉMIAI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS: Előkicsapatás Szimultán kicsapatás Utókicsapatás

21 Például vegyszeres foszfor eltávolítás (kicsapatás) Általában fém-sókkal: M 3+ + P MPO 4

22 Miért kell kicsapatni a foszfort? Magas foszfáttartalmú eutróf élővíz

23 Előkicsapatás (foszforeltávolítás) ha semlegesítésre, valamint az előülepítés javítására van szükség, hátránya, hogy a szerves anyagok egyidejű pelyhesedését okozhatja, ami az biológiai tisztítást zavarhatja, kis beruházási költség, kis üzemeltetési költség (gyors).

24 Szimultán kicsapatás (foszforeltávolítás) nagyobb beruházási költség (nagyobb térfogatú medence), nagyobb üzemeltetési költség (hosszabb tartózkodási idő), rosszabb minőségű tisztított szennyvíz, mint az előkicsapatásnál.

25 Utókicsapatás (foszforeltávolítás) legjobb a szennyezőanyag eltávolítási hatásfok, legnagyobb beruházási költség, második legnagyobb üzemeltetési költséget.

26 ADSZORPCIÓ: A szennyezőanyagoknak (folyadék és gázrészecskéknek) szilárd felületen történő megkötése

27 Az alkalmazott adszorbensek Aktív szén (oldott szervesanyagok eltávolítására: ózonizálás következtében keletkező könnyen bomló szervesanyagok eltávolítására, klórozás során keletkező melléktermékek eltávolítására, egyéb szerves mikroszennyezők eltávolítására) Zeolit (vízlágyítás, ammónium eltávolítása) Granulált vas-hidroxid (arzén eltávolítására) Aktivált alumínium-oxid (arzén eltávolítása) Stb.

28 Az aktív szén alkalmazása Az ivóvízkezelésben esetenként egyéb adszorbensek alkalmazására is sor kerül, de elsősorban az aktív szén alkalmazása vált általánossá Az aktív szén a vízkezelésben alapvetően a következő két formában használatos: Por alakban Granulátumként

29 Az aktív szén alkalmazása Az aktív szenek oldott anyag megkötő képessége (kapacitása) korlátozott. Az adszorpciós helyek telítődését követően az aktív szén több oldott anyagot nem képes megkötni Telítődés esetén két lehetőség: Kidobás Regenerálás

30 Granulált aktív szén alkalmazása A granulált aktív szén oszlopba töltve alkalmazható. A kezelésre kerülő vizet megfelelő sebességgel bocsátjuk át a töltött oszlopon felülről lefelé. A vízben található oldott állapotú szerves anyagok a víz átbocsátása során kapcsolatba lépnek a granulált aktív szén felületével. Hatékony tartózkodási idő az aktív szén adszorberben: perc. Az aktív szén adszorber nem szűrő! Regenerálás: nagynyomású vízgőzzel oxigénmentes közegben. Regenerálási veszteség: %

31 Membrán = Félig áteresztő hártya

32 Membránszeparáció mérettartományok Ultraszűrés (UF) m Nanoszűrés (NF) m Mikroszűrés (MF) m Fordított ozmózis (RO) m Dialízis m

33

34

35 Ozmózis Fordított ozmózis

36 Membrán csőmodul

37 Membrán csőmodul

38 Membrán üreges szál modul

39 Membrán üreges szál modul

40 Membrán üreges szál modul

41 Membrán üreges szál modul

42 Membrán spirál modul

43 Membrán spirál modul

44 ÉLŐGÉP

45 Gyökérzónás tisztítás 45

46 Az Élőgép folyamatábrája

47 ÉLŐGÉP

48 Növények a biológia szennyvíztisztításban: Érdekességek: -kála -mocsári nőszirom -vizipálma -olasz nád

49 NŐTINCS - három települést kiszolgáló kommunális szennyvíztisztító DIÓSJENŐ - három település közös szennyvíztisztítója Nógrád megyében

50 NOSZVAJ - két település szennyvizét kezelő kommunális tisztító

51 Az élőgépek alkalmazhatósága Víztisztítás Meglévő ipari, kommunális, illetve fertőtlenítési eljárások kiváltása. Jó hatásfokú szennyvíztisztítás. Méret szempontjából nagyon rugalmas. Jól felhasználható az ipari, elsősorban élelmiszeripari szennyvizek tisztításában, valamit a hulladéklerakók ún. csurgalék vizének kezelésében. Élővizek rehabilitációja A fő feladata azoknak az élőlényeknek az elszaporítása, feltáplálása, melyek a természetes vizekben részt vennének a tisztításban, de valamilyen oknál fogva legyengültek