A talajok vízgazdv. mozgékonys eloszlása sa jellemzi, kenységgel, termékenys. aktivitását

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A talajok vízgazdv. mozgékonys eloszlása sa jellemzi, kenységgel, termékenys. aktivitását"

Liliána Kovács
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 A talajok vízgazdv zgazdálkodása a tárolt t víz v z mennyisége, mozgékonys konysága, eloszlása sa jellemzi, szoros összefüggésben van a termékenys kenységgel, döntően befolyásolja a talaj biológiai aktivitását

2 A kapillárisok vízvisszatartv zvisszatartó és s vízemelv zemelő képessége - az adhézi ziós s (adszorpciós) s) erők és - a kohézi zió (a vízmolekulv zmolekulák k közötti k vonzóer erő) összetett hatásak saként értelmezhető az adhézi zió biztosítja tja hogy a vízmolekulv zmolekulák k a kapillárisok falához tapadjanak, a kohézi zió pedig a víz/levegv z/levegő határfel rfelületen leten kialakuló felületi leti feszülts ltséget hozza létre, l víz/talaj/levegő rendszerekben az adhézi zió nagyobb, mint a kohézi zió

4 A pórusokp méret szerinti csoportosítása sa mikropórusok rusok póruscsoport neve finom átmérő (µm) <0,2 vízgazálkodási funkció kötött tt vízv mezopórusok közepes 0,2-10 kapilláris vízv makropórusok rusok közepesen durva durva kapilláris ris- gravitáci ciós magapórusok repedések igen durva repedés >1000 gravitáci ciós

5 vízkapacitás azt a vízmennyisv zmennyiséget jelenti, amit a talaj különbk nböző körülmények között k befogadni és/vagy visszatartani képesk Értéke kifejezhető tömeg %, térfogat t %, mm és s m 3 /ha

6 A vizsgálati körülmk lmények szerint megkülönb nböztetünk - szabadföldi - maximális - minimális vízkapacitást

8 A talaj által visszatartott víz v - a kötőerk erők k fajtájától, - nagyságától, - érvényesülésétől függően különböző mozgékonys konyságú nedvesség g formákb kból áll

9 A nedvességform gformák k aránya szoros kapcsolatban van a talaj szemcseösszet sszetételével a szervesanyag tartalmával a pórusmp rusméret ret megoszlással ssal

10 Szabadföldi vízkapacitv zkapacitás s (VK( az z a vízmennyisv zmennyiség, amit a talaj beázás s után, a gravitáci cióval szemben, természetes környezetbenk vissza tud tartani Értéke függf a talaj szemcseösszet sszetételétől, l, szerkezetétől, rétegezettsr tegezettségétől, duzzadóképess pességétől és a talajvízszint elhelyezkedésétől VK sz )

11 Maximális vízkapacitv zkapacitás s (VK( VK max ) a talaj pórusterp rusterét t teljesen kitölt ltő víz mennyisége

12 Minimális vízkapacitv zkapacitás s (VK( VK min ) a talaj vízvisszatartv zvisszatartó képessége laboratóriumi riumi körülmk lmények között, k a gravitáci ció érvényesülése se esetén a talajban maximálisan tárolható víz mennyisége

13 A nedvességform gformák k talajfizikai értelmezése a kötőerk erők k nagysága ga a víz v z mozgékonys konysága szerint a következk vetkező nedvességform gformákat lehet megkülönb nböztetni - kötött tt vízv - kapilláris vízv - szabad vízv

14 A pórusokp méret szerinti csoportosítása sa mikropórusok rusok póruscsoport neve finom átmérő (µm) <0,2 vízgazálkodási funkció kötött tt vízv mezopórusok közepes 0,2-10 kapilláris vízv makropórusok rusok közepesen durva durva kapilláris ris- gravitáci ciós magapórusok repedések igen durva repedés >1000 gravitáci ciós

15 Kötött tt vízv a talajrészecsk szecskék k felületi leti erői által megkötött tt vízfilmet nevezzük k kötött k tt víznek, v

16 fizikai erőkkel kötött k tt (adszorbeált) vízv a kolloidok felület letén n adszorbeált kb vízmolekula v vastagságú vízfilm a kötőerk erők k hatása a felülett lettől l távolodva t fokozatosan csökken, a növények n nyek nem tudják k hasznosítani HOLTVÍZ

17 Kapilláris vízv jelentős s mennyiségű növényi nyi tápanyagot t és s egyéb b vegyületet old, ezeket a talajban mozgó víz, a kisebb nedvességtartalm gtartalmú terek felé magával viszi, HASZNOS VÍZV

18 Szabad vízv csak a kapilláris pórusok p telítődése után n jelenik meg a talajban egyáltal ltalán n nem, vagy csak igen gyengén n kötődik k a szilárd fázishozf több formája van kapilláris ris-gravitációs s vízv gravitáci ciós s víz v talajvíz vízgőz

19 Kapilláris ris-gravitációs s vízv átmenetet jelent a kapilláris és s a gravitáci ciós s víz v z közöttk lassan szivárg rgó víz Gravitáci ciós s vízv vagy eléri a talajvizet, s növeli n annak mennyiségét, vagypedig a szárazabb altalaj visszatartja (kapilláris és s kötött k tt víz v z formájában) gyorsan szivárg rgó víz nagy mennyiségű sót t tudnak feloldani/száll llítani mozgásuk az oldott anyagok és s a kolloidok lemosódását vonja maga után

20 Talajvíz az altalaj legfelső vizetzáró rétege fölött f kialakult összefüggő víztükör a talajvíz z szintje alatti rétegekben r valamennyi pórus p vízzel telített tett a talajvíz z szintjének nek felszínt ntől l való távolsága évszakonként nt változikv emelkedését a csapadék, a folyók áradása, a rendszeres túlöntt ntözés idézheti elő

21 Vízgőz a hőmérsh rséklettől l függf ggően különbk nböző a mennyisége a magasabb hőmérsh rsékletű helyekről l a hidegebb felé mozogva kicsapódhat, növeli az adott réteg r nedvességtartalm gtartalmát

22 a talaj-víz-növény ny kapcsolatrendszerben növényélettani szempontból két t nedvességform gformát, a holtvizet és s a hasznosíthat tható vizet kell megemlíteni

23 holtvíz (HV) a talajnedvességnek - a növényzet n nyzet által nem hasznosíthat tható, - a gyökerek szívóerej erejénél l erősebben kötött k tt részer ha a talaj csak holtvizet tartalmaz, tartós s hervadás s jelei mutatkoznak a növényeken n nyeken mennyisége függ f a talaj tulajdonságait gaitól hasznosíthat tható (DV) vízv a talaj nedvességnek a növények n nyek számára hozzáférhet rhető része.

Hasonló dokumentumok

A talajok fizikai tulajdonságai II. Vízgazdálkodási jellemzık Hı- és levegıgazdálkodás

A talajok fizikai tulajdonságai II. Vízgazdálkodási jellemzık Hı- és levegıgazdálkodás Vízmozgás a talajban Víz megkötése, visszatartása a talajban: Talajnedvesség egy része a szemcsék felületéhez tapadva,