MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

Átírás

1 Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0921 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010.május 14. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

2 Fontos tudnivalók A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra kizárólag a megadott pontszámok adhatók. A megadott pontszámok további bontása csak ott lehetséges, ahol erre külön utalás van. Az így kialakult pontszámok csak egész pontok lehetnek. írásbeli vizsga / május 14.

3 I. TESZTFELADATOK Egyszerű hibakutatás (helyes válaszonként 1 1 pont) 1. I 2. I 3. H 4. I 5. I 6. I 7. H 8. I 9. H 10. I 11. I 12. H 13. H 14. I 15. I Többszörös választás (helyes válaszonként 2 2 pont) 16. A 17. C 18. D 19. B 20. A 21. E 22. D 23. C 24. D 25. B Ötféle asszociáció (helyes válaszonként 1 1 pont) E B D C A C D E A B C E A D B írásbeli vizsga / május 14.

4 II. NYÍLT FELADATOK 1. Kötött víz mozgását különféle erők gátolják a növények nem vagy csak részben tudják hasznosítani Fajtái: kémiailag kötött víz: ásványokban van, mozdulatlan biológiailag kötött víz: növényekben van, pára alakjában mozog adszorpciós víz: pl. higroszkópos víz, pára alakjában mozog Szabad víz a talajban szabadon mozoghat a növények vízellátását biztosítja Fajtái: gravitációs víz: a talajban lefelé szivárog talajvíz: a mélyebb rétegek üregeit kitöltő víz kapilláris víz: a felületi feszültség és a hajszálcsövek felületi vonzásának hatására felemelkedik a talajvízszint fölé A talaj vízkapacitása (VK): az a vízmennyiség, amit a talaj a gravitációs erővel szemben visszatart. Holtvíz (HV): az a vízmennyiség, amelyet a növények már nem tudnak hasznosítani. Hasznosvíz (DV): a vízkapacitásnyi nedvességtartalom azon része, amelyet a növények fel tudnak venni. Összefüggéseik különböző mechanikai összetételű talajokon: az agyagtalaj vízkapacitása a legnagyobb, de a magas holtvíztartalma miatt hasznosvíztartalma alacsonyabb a vályogénál a vályogtalaj vízkapacitása alacsonyabb az agyagénál, de alacsonyabb holtvíztartalma miatt a hasznosvíztartalma a legnagyobb a homoktalaj mindhárom jellemző tekintetében a legkisebb értékkel rendelkezik 24 pont 2. Növényápolás: a vetéstől a betakarításig végzett olyan tevékenység, amellyel növényeink eredményes termesztése érdekében a talaj termőképességét fenntartjuk, a tenyészterületet kialakítjuk, a növények fejlődését szabályozzuk és irányítjuk, a növényeket megvédjük az élő és élettelen károsító tényezőktől. A növényápolás módszerei, azok céljai: Talajápolás: Célja: - kelés előtt csírázás és a kelés elősegítése - kelés után a talaj lazítása, gyomirtás Tenyészterület kialakítása: Célja: - túl sűrű állomány esetén a kedvező tőszám biztosítása érdekében a növényállomány ritkítása - hiányos kelés esetén utánvetés, pótlás írásbeli vizsga / május 14.

5 Öntözés: Célja: a hiányzó csapadék biztosítása Különleges ápolási munkák: Célja: egyes növények fejlődésének irányítása, a termés mennyiségének növelése és minőségének javítása Növényvédelem Célja: a növények megóvása a kórokozóktól, kártevőktől és a gyomoktól 16 pont III. VÁLASZTHATÓ FELADATOK Az állati eredetű nyersanyagok előállítási folyamata témakört választók feladata: A takarmányozás jelentősége: Az állattenyésztés meghatározó környezeti tényezője, hiszen egyaránt hatással van az állatok egészségi állapotára és a termékek gazdaságos előállítására (az összes költség 50 70%-át adja). Az okszerű takarmányozás fogalma: Olyan táplálóanyag-ellátás, amely az állatok szervezetének felépítéséhez és normális működéséhez, az egészséges utódok létrehozásához és a gazdaságos termék-előállításhoz szükséges. Életfenntartó táplálóanyag-szükséglet: Az a táplálóanyag mennyiség, amelyet a pihenő, nem termelő állat szervezetének változatlan fenntartásához felhasznál. Termelő táplálóanyag-szükséglet: Az a táplálóanyag mennyiség, amelyet az állat termelésre fordít. Az etetés rendje: Az egyes takarmányok etetésének sorrendjét, az etetések számát és az etetések idejét jelenti. 10 pont A kertészeti alapismeretek témakört választók feladata: Csoportosítás: fák, cserjék, félcserjék, dudvásszárúak Bármely két helyes esetén 1 pont, összesen 2 pont Jellemzők: határozott főtengelyük van, föld feletti részük törzsre és koronára különül el. főtengely nélküli növények, amelyeken a törzs szerepét betöltő cserjetörzs nem emelkedik a föld felszíne fölé. főtengelyük nincs, a cserjetalpból kihajtó föld feletti rész 2 évig él. évelő növények, melyek az áttelelő gyökértörzsből minden tavasszal kihajtanak. 10 pont írásbeli vizsga / május 14.