MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

Átírás

1 Mezőgazdasági alapismeretek emelt szint 1411 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 19. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

2 Fontos tudnivalók A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra kizárólag a megadott pontszámok adhatók. A megadott pontszámok további bontása csak ott lehetséges, ahol erre külön utalás van. Az így kialakult pontszámok csak egész pontok lehetnek. írásbeli vizsga / május 19.

3 I. TESZTFELADATOK Kizárásos asszociáció (Helyes válaszonként 1-1 pont) 1. C 2. D 3. B 4. X 5. A 6. C 7. X 8. D 9. B 10. A 11. X 12. D 13. A 14. C 15. B 16. X 17. D 18. A 19. C 20. B 21. D 22. X 23. C 24. A 25. B 26. C 27. D 28. B 29. X 30. A 6 x 5 = 30 pont írásbeli vizsga / május 19.

4 Mennyiségi összehasonlítás 31. B 32. C 33. B 34. A 35. A 36. B 37. A 38. A 39. B 40. B (Helyes válaszonként 1-1 pont) 10 x 1 =10 pont II. SZÁMÍTÁSI, TÁBLÁZATKITÖLTÉSI ÉS KIFEJTENDŐ FELADATOK 1. Az istállótrágyával bevitt és a cukorrépa által hasznosítható hatóanyagok kiszámítása hektáronként: N hatóanyag: 40 t x 3 kg/t = 120 kg x 1/3 = 40 kg P hatóanyag: 40 t x 2,5 kg/t = 100 kg x ½ = 50 kg K hatóanyag: 40 t x 6 kg/t = 240 kg x ½ = 120 kg A hektáronként szükséges műtrágya hatóanyag kiszámítása: N hatóanyag: 120 kg szükséglet 40 kg az istállótrágyából = 80 kg P hatóanyag: 150 kg szükséglet 50 kg az istállótrágyából = 100 kg K hatóanyag: 300 kg szükséglet 120 kg az istállótrágyából = 180 kg Az 1. feladat összesen: (1 pont 6 pont 2. Fizikai talajféleség Leiszapolható rész (%) Arany-féle kötöttségi szám K A Kapilláris vízemelés (mm) Agyag Vályog Az egyes cellák helyes kitöltése esetén cellánként 1-1, összesen 6 pont adható. írásbeli vizsga / május 19.

5 3. MEGNEVEZÉS 1. ütem SZÍVÁS 2. ütem SŰRÍTÉS DÍZELMOTOR A dugattyú az alsó holtpont felé halad. Levegő áramlik a hengerbe. A dugattyú a felső holtpont felé halad. A levegő összesűrítése, a sűrítés végén tüzelőanyag beporlasztása a hengerben lévő forró levegőbe, ahol keveredés és öngyulladás történik. 3. ütem TERJESZKEDÉS A tüzelőanyag elégése következtében a hengerben a hőmérséklet és a nyomásnövekedés a dugattyút az alsó holtpont felé mozdítja. Munkavégzés. 4. ütem KIPUFOGÁS Az égéstermék a nyitott kipufogószelepen túlnyomás, illetve a dugattyú felső holtpont felé történő mozgása következtében távozik a hengerből. Az egyes cellák helyes kitöltése esetén cellánként 2-2, összesen 8 pont adható. A javítás során nem kell szó szerint ragaszkodni a javítási útmutatóban leírtakhoz. Maximális pontszám az egyes válaszokra akkor adható, ha a vizsgázó az adott folyamat lényegét megfogalmazta. A cellánként adható 2 pont egész számra bontható. 4. A vetés módjai: Szórt vetés: sekély vetésmélységet és sűrű növényállományt igénylő gyepterületek és füvesherék vetésmódja. Sorba vetés: egyenletes állománysűrűség és vetésmélység jellemzi. Egyszerű soros vetés: a növénysorok egyenlő távolságra vannak egymástól: sűrű soros (6 8 cm sortávolságú), gabona (10, ,4 cm) sortávolságú, két-, illetve háromszoros gabona (24, illetve 36 cm) sortávolságú, széles, kapás (40 76 cm) sortávolságú. Ikersoros vetés: szűkebb és tágabb sorközök váltják egymást. Szalagos vetés: 4 6 cm széles, szalagszerű sorokba vetjük a vetőmagot. Sávos vetés: lejtős területeken vagy hibridkukorica vetőmagtermesztésénél alkalmazzuk. Szemenkénti soros vetés: nagy sor- és tőtávolságú növények vetési módja, lehet helyrevetés vagy lazított sorú vetés. Művelő utas vetés: a taposási károk csökkentése érdekében a traktor, illetve a művelőeszköz számára elegendő szélességű bevetetlen sávokat hagyunk. Fészekbe vetés: a magvak egymástól pontosan meghatározott sor- és tőtávolságra kialakított fészekbe kerülnek. Rávetés: a már kikelt növény soraiba vetünk valamilyen más növényt. Alávetés: a két növényt egy időben, de külön menetben vetjük. Keverékvetés: a társnövények magjait összekeverve vetjük. írásbeli vizsga / május 19.

6 Köztes vetés: kapás sortávolságú növények vagy fás kultúrák soraiba, esetleg sorközeibe más növény magját vetjük. A vetőmag mennyiségét befolyásoló tényezők: a hektáronkénti tőszám: meghatározza az adott faj, illetve fajta tenyészterület-igénye, a vetőmag ezermagtömege: a vetőmagmennyiség azonos tőszám esetén egyenesen arányos az ezermagtömeggel, a vetőmag használati értéke: minél alacsonyabb egy vetőmag használati értéke, annál magasabb a hektáronkénti vetőmagnorma, a vetés módja: például szemenkénti vetésnél kevesebb vetőmagot kell vetnünk, a vetés ideje: csak akkor befolyásolja, ha a vetéssel megkéstünk (főleg őszi vetés esetén), a magágy minősége: növeli a vetőmagmennyiséget, ha a talaj szerkezete vagy a magágy mélysége nem megfelelő az adott növénynek. A 4. feladat összesen: 30 pont A feladat javítása során nem kell szó szerint ragaszkodni a javítási útmutatóban leírtakhoz. Maximális pontszám az egyes válaszokra akkor adható, ha a vizsgázó az adott folyamat lényegét megfogalmazta. III. VÁLASZTHATÓ FELADATOK Az állattenyésztési alapismeretek témakört választók feladata A) Faj: Azon állatok csoportja, amelyek egyedei közös tulajdonságokkal, faji bélyegekkel rendelkeznek, és egymás között párosodva életképes, továbbszaporítható utódot hoznak létre. Fajta: A fajon belüli azon állatok csoportja, amelyeket alaki, színbeli, esetleg szervműködésbeli tulajdonságok, fajtabélyegek határolnak el a faj többi egyedétől, illetve fajtáitól. B) Alkat (konstitúció): A szervezet külső testalkatban és a belső élettani tulajdonságokban megnyilvánuló tulajdonsága. Termékenység: Kifejezi, hogy az ivarérett hím állat termékenyítésre, a nőivarú állat pedig termékenyülésre képes. Szaporaság: Az időegység alatt fajra, fajtára, típusra jellemző számú életképes ivadékok. 10 pont írásbeli vizsga / május 19.

7 A feladat javítása során a fogalmak meghatározásánál nem kell szó szerint ragaszkodni a javítási útmutatóban leírtakhoz. Maximális pontszám az egyes válaszokra akkor adható, ha a vizsgázó az adott fogalom lényegét szakszerűen megfogalmazta. A kertészeti alapismeretek témakört választók feladatai A) Egyéves növények A növények magról szaporítva egy év alatt magot érlelnek és elpusztulnak. Évelő növények A növények több vegetációs éven keresztül életben maradnak és magot érlelnek. B) Pillangósok A termés gazdaságilag akkor érett, amikor a növény szedésre, betakarításra és értékesítésre alkalmas állapotban van. (Biológiailag érett akkor a növény, amikor a szaporítószervei kialakultak, és új egyed létrehozására alkalmas.) C) Tökfélék C az optimális hőmérséklet, egyes növényeknél a tenyészidőszakban 21 C hőmérsékletet igényelnek. D) Levélzöldségek Fejes saláta, spenót, sóska, rebarbara, cikória, endíviasaláta, kötözősaláta (legalább hármat le kell írni). 10 pont A feladat javítása során nem kell szó szerint ragaszkodni a javítási útmutatóban leírtakhoz. Maximális pontszám az egyes válaszokra akkor adható, ha a vizsgázó az adott folyamat lényegét megfogalmazta. írásbeli vizsga / május 19.