Globális változások lokális veszélyek

Átírás

1 Globális változások lokális veszélyek Dr. Radics Kornélia ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja Budapest, június 19.

2 Globális kitekintés

3 Éghajlatváltozás: nem csak a jövőt érinti! Globális felszínhőmérséklet -es átlag Hőmérséklet növekedése az iparosodás kezdete óta 2018: globálisan a 4. legmelegebb a kiterjedt mérések kezdete óta 1 fokkal magasabb az átlaghőmérséklet, mint az Forrás: Copernicus Climate Change Service,

4 Rangsor Év Hőmérséklet eltérése az es átlagtól ( C) , , , , , , , , , , ,21 WMO, 2018 alapján 4

5 CO 2 koncentráció: történelmi csúcson Globális CO 2 koncentráció CO 2 koncentráció: tovább növekedett 2018-ban Növekedés üteme: 2,5 +/- 0,8 ppm/év Forrás: Copernicus Climate Change Service,

6 Forrás: IPCC AR5 Globális változások a jövőben OPTIMISTA PESSZIMISTA Felszíni átlaghőmérséklet-változás ( C) ban, referencia: ,3 1,7 2,6 4,8 C C Globális modelleredmények: egyértelműen az átlaghőmérséklet további emelkedését valószínűsítik A változás mértékét az emberi tevékenység alakulása döntően befolyásolja

7 Forrás: IPCC AR5 Globális változások a jövőben A globális változások okozta kockázatok Európában Folyami és partmenti árvizek okozta károk Vízhiány Extrém meleg és erdőtüzek okozta károk Jelmagyarázat Jelen Középtáv Hosszútáv 2 C 4 C Kockázati szint Alacsony Közepes Magas Európában: már a jelenben közepes kockázatú a vízhiány Fokozott hőmérséklet-emelkedés és a jelenlegi alkalmazkodási stratégiák mellett: az évszázad végére nagyon magas lehet a kockázat

8 Globális változások a jövőben Egymást követő száraz napok száma ( ) Század végére: hosszabb és/vagy intenzívebb aszályok világszerte Mérsékelt öv: főként a nyáron várható csapadékcsökkenés

9 Európa

10 2018: Európában a 3. legmelegebb év 1,2 C-kal volt magasabb a hőmérséklet Európában (az es időszakhoz viszonyítva) Forrás: Copernicus Climate Change Service,

11 EDO: Európai Aszály Obszervatórium (2019)

12 Európai Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és Tanácsnak az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia végrehajtásáról COM/2018/738 final Elfogadva: november 12.

13 Magyarország

14 Magyarország: több mint 750 OMSZ állomás

15 2018: a legmelegebb év C óta A melegedés átlagos mértéke között Magyarországon 1,23 C

16 Éves és nyári átlaghőmérséklet változása Év Nyár átlagos változás: 1,76 C legnagyobb növekedés: 2,08 C átlagos változás: 2,2 C legnagyobb növekedés: 2,51 C

17 Éves csapadékösszeg ( ) Legcsapadékosabb év 2010: 982 mm Legszárazabb év 2011: 416 mm

18 Csapadékos napok számának és a leghosszabb száraz periódus hosszának változása Csapadékos napok száma Leghosszabb száraz időszak 20 napos csökkenés > 4 napos növekedés

19 Január 2019: havi csapadékösszeg ( normál %-ában)

20 20

21 Gyakoribb szélsőségek a változó klímában

22 Magyarországi átlagos változások a jövőben Hőmérséklet-változás ( C) Referencia: Leginkább melegedő évszak: nyár és tél Extrém eseményekben különösen számottevő a változás Nyári és őszi csapadékváltozás (%) : : 1,3 2,2 C 4,1 4,5 C 1,0 2,1 C 2,3 4,3 C Modellek többsége: növekvő csapadékot valószínűsít Akár 40%-os többlet az évszázad végére Nyár Ősz Változás iránya: bizonytalan Pesszimista forgatókönyv: évszázad végére valószínűbb a csökkenés

23 Napi csapadékösszeg < 1 mm Csapadékösszeg / csapadékos napok száma Extrém csapadékesemények Nyári száraz időszakok maximális hosszának változása (%), változása Őszi csapadékintenzitás változása (%), Nyári száraz időszakok maximális hossza: az évszázad végére jelentősen nőhet Legnagyobb változás: keleti, déli területek A nyári száraz időszakok maximális hosszának magyarországi változása nap 15 nap nap Őszi növekvő csapadék intenzívebb csapadékok formájában hullik Kevésbé kiegyenlített csapadék számos területen, ágazatban (pl. városi vízelvezetés, mezőgazdaság, folyami

24 OMSZ: aszály és vegetáció monitoring és előrejelzés Fontos, hogy finom felbontás mellett és pontosan: Ismerjük a talajtípusokat Ismerjük a talajnedvesség és növényborítottság aktuális állapotát (műholdak szerepe) Leírjuk a légköri kényszereket (csapadék, sugárzás stb.) Leírjuk a talajban lejátszódó folyamatokat

25 dex/ OMSZ: vegetáció monitoring Fontos, hogy finom felbontás mellett és pontosan: Ismerjük a talajtípusokat Ismerjük a talajnedvesség és növényborítottság aktuális állapotát MODIS műhold NDVI érték (bal oldal); anomália (jobb oldal) Leírjuk a légköri kényszereket Leírjuk a talajban lejátszódó folyamatokat

26 nfo/ OMSZ: aszály monitoring Fontos, hogy finom felbontás mellett és pontosan: Ismerjük a talajtípusokat (TAKI adatbázis) Ismerjük a talajnedvesség és növényborítottság aktuális állapotát Leírjuk a légköri kényszereket (ECMWF modell előrejelzései) Leírjuk a talajban lejátszódó folyamatokat (MTA Aszályindex)

27 OMSZ: vegetáció monitoring és előrejelzés Fontos, hogy finom felbontás mellett és pontosan: Ismerjük a talajtípusokat (ECOCLIMAP adatbázis) Ismerjük a talajnedvesség és növényborítottság aktuális állapotát (Sentinel és Proba-V adatok asszimilácója) Leírjuk a légköri kényszereket (AROME/ECMWF modell kényszerei) Leírjuk a talajban lejátszódó folyamatokat (SURFEX talajmodell) Cél: 30 napos előrejelzéssel meghajtva a talaj és a növényzet állapotának előrejelzése

28 Vezető: ARSO (Szlovénia) Időtartam: január június ASZÁLYKOCKÁZAT A DUNA RÉGIÓBAN - DRIDANUBE Finanszírozás: 85% Európai Fejlesztési Alap 15% Magyarország Duna Transznacionális Program (DTP ) Specifikus cél: SO2.4 Jobb felkészülés a katasztrófa-kockázatok (aszály) kezelésére a Duna Régióban 7 EU ország 3 Nem EU ország 15 partner 8 stratégiai partner Projekt költségvetés: EUR

29 Regionális aszálymonitoring - Dridanube

30 DriDanube regionális aszálykockázati térképek Árpa Búza Repce Kukorica

31 EUMETSAT, 2018