A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

Átírás

1 ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső 1 1 NymE Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár 2 MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest

2 ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső 1 1 NymE Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár 2 MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest

3 CÉLKITŰZÉSEK Mérések alapján konkrét helyeken meghatározni a csapadék és talajvíz hatását a talaj nedvességkészletére. Meghatározni, hogy mennyivel emeli meg a fölemelkedő talajvíz a talaj nedvességkészletét. Bemutatni mennyire befolyásolja a talajvíz szintje a növénytermesztés hozamait.

4 A hazai csapadékviszonyok néhány jellemzője A csapadék mennyisége csökken Az országban sok év átlagában több mint másfélszeres különbségek vannak Nagy az évek közti különbség A szántóföldi növénytermesztésben súlyos csapadékhiánnyal kell számolni

5 A talaj vízgazdálkodása A talaj 100 cm-es rétege elméletileg mm víz tározására képes A talajvíz kapilláris vízemelkedéssel évi mm vízutánpótlást biztosíthat a gyökérzóna számára A váltakozó átnedvesedés és kiszáradás fokozza a tápelemek feltáródását

6 Esettanulmány I: A talaj nedvességkészletének változása A szigetközi talajnedvesség mérőhelyek Talajvíz- és talajnedvesség-mérő helyek A talaj nedvességtartalma a T-02 mérőhelyen 2010-ben és 2011-ben A T-02 mérőhely talaja A csapadék havi mennyisége 2010-ben és 2011-ben Mosonmagyaróváron (OMSZ) A talajvíz mélysége a T-02 mérőhelyen 2010-ben és 2011-ben (ÉDUVIZIG)

7 Talajnedvesség mérőhelyek

8 Talajvíz- és talajnedvesség-mérő kutak Forrás: szigetkoz.biz

9 térfogatszázalék A talaj nedvességtartalma (T-02 ) cm átlaga, cm alatti átlag, cm átlaga, cm alatti átlag, A talaj nedvességkészlete kimerül 100 cm fölött A talajvízszint emelkedése megemelte a mélyebb rétegek nedvességét Az indulókészletek nem csökkentek tovább, de alacsonyabbak, mint 2010-ben 0 a mérés ideje

10 A T-02 mérőhely talaja Közepes humuszos fedőrétegű felszíntől karbonátos humuszos öntés talaj A humuszréteg vastagsága 45 cm 180 cm-ig vályog, alatta homokos vályog majd homok 330 cm alatt több mint 30% kavics Mérési mélység 300 cm

11 Havi csapadékösszegek (mm) Mosonmagyaróváron Hónapok Január Február 20 5 Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November 53 0 December IV. IX. 585 mm 325 mm

12 A talajvíz szintje (cm), T-02 T Hónapok min 398 február/március fordulója Január max 243 június Február Március Április min 410 december Május max 321 szeptember Június Július Augusztus Szeptember Október November December

13 Esettanulmány II: A talaj víztározása A Duna vízszintje Dunaremetén A talaj nedvességtartalma két időpontban

14 A Duna vízszintje Dunaremeténél

15 Talajnedvesség-értékek tf%-ban és a talajvíz mélysége (cm)* T-11 T-09 T-04 T1 T2 T1 T2 T1 T2 Réteg 370* 282* 336* 241* 384* 257* T1: , T2:

16 Esettanulmány III: A talajvíz és a termés a Szigetközben Az üzemi táblák besorolása a talajvízmélység és a fedőréteg vastagság alapján Az őszi búza hozamok között A szemes kukorica hozamok között

17 A táblák besorolása a vegetációs időszak átlagos talajvízszintje alapján TV1 TV2 TV3 TV4 TVN Talajvíz- kategóriák a talajvíz cm között a talajvíz cm között a talajvíz cm között a talajvíz 301 cm alatt a talajvíz nem éri el a fedőréteget /TVN1 a fedőréteg 1 m-nél vékonyabb /TVN2 a fedőréteg 1 m-nél vastagabb

18 Az őszi búza termésátlaga és tápanyagellátása talajvíz-kategóriánként Talajvíz- kategória Termésátlag NPK átlag Esetszám (t/ha) (kg/ha) TV , TV , TV , TV , TVN , /TVN , /TVN , Összes/Átlag ,

19 A szemes kukorica termésátlaga és tápanyagellátása talajvíz-kategóriánként Talajvíz-kategória Termésátlag NPK átlag Esetszám (t/ha) (kg/ha) TV ,4 360 TV ,4 342 TV ,1 298 TV ,6 318 TVN ,2 266 TVN ,4 230 TVN ,2 269 Összes/Átlag ,6 293

20 Hogyan tovább? A folyamatos mérés biztosítása A mérőhelyre jellemző talajfizikai vizsgálatok elvégzése Az elavult műszerek cseréje A BR-150 típusú nedvességmérő A Campbell CS616 nedvességmérő

21 A folyamatosság biztosítása Egy-egy helyszínen több nedvességmérési módszerrel kell mérni az eltérések kimutatása és kezelése érdekében. A Szlovák Tudományos Akadémia Hidrológiai Intézetével négy helyen végeztünk neutronszondás és gravimetriás összehasonlítást

22 Talajfizikai vizsgálatok A jelenlegi talajszelvény leírások a mezőgazdasági táblákra vonatkoznak Nem pontosan a mérőhelyre vonatkoznak Néhány esetben azokat a mérőhely melletti vizsgálatokkal egészítettük ki Az új műszerek telepítésekor új talajmintavétel és vizsgálat szükséges

23 A műszerek cseréje Minden mérés terepi munkát igényel, az adatszám kicsi A készüléket különböző szemcse-összetételű talajrétegekre kalibrálni szükséges A BR-150 készüléket nem gyártják, nincs alkatrészellátása és szervize A Cambell műszerekkel óránkénti étékekből lehet napi átlagot számolni, így biztosított a mérés a kritikus időszakokban is

24 A BR-150 FD-elvű nedvességmérő Mérőfrekvencia: 80 MHz A nedvességtartalom mérése az oszcillátor frekvenciaváltozásán alapszik A műszert kalibrálni szükséges Forrás: Rajkai, kézirat

25

26 ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja június 17. Köszönöm a figyelmet!