Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Átírás

1 Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella

2 É s z a k i te n g e r F e k e te te n g e r R o tte rd a m Iz m a il k m Duna folyam és vízgyűjtőterülete

3 Emberi beavatkozások hatása a szigetközi folyószakaszra XVIII. Század vége 1900-as évek eleje

4 H (cm) H (cm) Jellemző vízállások alakulása a 90-es évek elejéig 1000 Jellemző vízállások (KV, NV, KÖV) trendvizsgálata Pozsony év 700 Éves jellemző vízállások trendvizsgálata Rajka év (forrás: Szigetközi Vízpótló rendszer, megalapozó tanulmány)

5 Jelenlegi állapot

6 Vízmegosztás

7 Hullámtéri vízpótlás Célállapot: 50-es évek vízjárásának megfelelő hullámtéri vízszintek tartása Vízbetáplálás: Duna természetes vízjárásától függő, évszakosan változó vízhozam, részleges elárasztás Vízszinttartás: vízkormányzás, vízszintszabályozás Duna, Rajka vízhozam idősor 1000 Q (m 3 /s) ,20 119,00 118,80 118,60 118,40 118,20 118,00 117,80 117,60 117,40 117,20 0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 350,00

8 Tejfaluszigeti ágrendszer Cikolaszigeti ágrendszer Ásványi ágrendszer Elterelés előtt Elterelés után Vízpótlással

9 Geológiai felépítés Holocén takaró Pleisztocén homokos kavics összlet Pannon homok, agyag, márga Miocén üledékek Paleozoós kompakt kőzetek Kisalföld geológiai szelvény Ny-K (forrás:danreg)

10 Hidrogeológiai jellemzők Felső víztartó rétegösszlet kavicsos, homokos, max. 700 m vastag. Jó vízvezető képességű Nagy mennyiségű vizet tárol. Hidraulikai szempontból összefüggő rendszer A felszín alatti víztartó (pleisztocén kavicsos, homokos összlet) utánpótlása négy irány ból történik: - a csapadékból - a Szigetköz alatt a mélyben húzódó negyedkori rétegek ben áramló, az Ausztriában, Szlovákiában beszivárgott víztömegből, amely a Szigetköz tengelyével párhuzamosan áramlik a területre, - északi irányból a Dunából közvetlenül beszivárgó víz tömegből - déli irányból a Mosoni-Duna felől áramló víztömegből (amelynek egy része lehet a Mosoni-Duna alatt át áramló, a Hanságból származó víz).

11 Felszín közeli észlelő hálózat a Szigetközben ÉDUVIZIG

12 Talajvíz állapotok a Duna elterelés előtt ( ) Duna vízállás -a Duna vízállásváltozásai határozzák meg a talajvízszinteket - minden kút hasonlóan viselkedik - éves cikluson belül a tvsz. nyáron lesüllyed, ősszel emelkedik Ásványráró sz. kút - árhullám levonulásakor a Duna menti sávban legjobban az É-i részen emelkedik a tvsz. és itt a leggyorsabb az apadás

13 Talajvíz állapotok a Duna elterelés után ( ) - a Duna elterelésekor a Duna menti sávban erőteljes talajvízszint süllyedés - a Duna vízállásváltozásai nem mindenhol érvényesülnek meghatározó mértékben É-i részen nem mozog a tvsz. együtt a Dunával ; a folyótól távolabbi kutak lassabban reagálnak - nem minden kút vízjárása hasonló - árhullám levonulásakor a Duna menti sávban legjobban a középső területen emelkednek meg a talajvízszintek, az okozott tvsz. emelkedés kisebb mértékű, mint korábban Dunaremete dunai vízállás és talajvízszint évben Ásványráró dunai vízállás és talajvízszint évben

14 Talajvíz állapotok a Duna elterelés után és a vízpótló rendszer üzembe helyezése után (1995. után) - a Felső-Szigetközben megemelkedtek a talajvízszintek, az Alsó-Szigetközben nem változik érdemben - a talajvízszint ingadozás amplitúdója az északi kutakban csökken Dunaremete dunai vízállás és talajvízszint és hullámtéri vízpótló vízállás évben Rajka számú észlelő kút vízszint idősora vízpótló üzembe helyezése előtt és után

15 Dunára merőleges szelvénybe telepített észlelő kutak vízállás idősora Ásványrárónál 1992 előtt Duna vízszint magasabb, táplálja a talajvizet, elterelés után alacsonyabb, megcsapolóvá válik

16 Talajvízszintek szintvonalas térképe (forrás: Vizimolnár Kft.)

17

18

19 Duna elterelése után, a vízpótló üzembe helyezése előtt és után a kutak vízszint idősorai Győrladamér 72 számú kút Halászi 159. számú kút

20 Hosszú idejű talajvízszint idősorok Vízszintsüllyedés az 1950-es évektől

21 Talajvízszintek alakulása Összefoglalás Elterelés előtt talajvízszintek változása követi a Dunáét, azonos módon átlagos talajvízszint enyhén süllyed ( medersüllyedés miatt) Elterelés után: Duna menti sávban nagyon lesüllyed a talajvízszint, majd visszaemelkedik átlagos talajvízszintsüllyedési tendencia folytatódik Áramlási viszonyok változása, Duna szerepe: Elterelés (1992.) előtt : Rajka-Vének közt betápláló az év nagy részében Elterelés után, vízpótló üzemelése előtt ( ): Rajka-Dunakiliti közt erősen betápláló Dunakiliti-Ásványráró közt megcsapoló Ásványráró-Szap közt betápláló Elterelés és vízpótló üzembe helyezése (1995.) után: Rajka-Dunakiliti közt erősen betápláló Dunakiliti-Ásványráró közt megcsapoló Ásványráró-Szap közt betápláló Hullámtéri Vízpótló Rendszer szerepe A talajvízszintek növekedtek a vízpótló üzembe helyezése előtti időhöz képest a Felső-Szigetközben. A vízpótlónak jelentős szerepe van a felszín alatti víz Szigetközben tartásában. A Duna megcsapoló hatása kevésbé érvényesül A vízpótlónak szerepe van a talajvízszint ingadozás mérséklésében.

22 Köszönjük a figyelmet!