Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér

Átírás

1 Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér február 24. Magyra Hidrológiai Társaság - GOMBÁS KÁROLY OSZTÁLYVEZETŐ HELYETTES ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG BELÜGYMINISZTÉRIUM

2 Árvízi kockázatok Magyarországon

3 Szabályozási környezet fejlődése Releváns jogszabályok: 2000/60/EK Víz Keretirányelv 2000-es évek eleji nagy árvizek 2007/60/EK Árvízi Irányelv 178/2010 kormányrendelet (Árvízi kockázatkezelés) ÁKK projekt és végrehajtása, I-II-III országjelentés 2013 évi LNV a Dunán 83/2014 kormányrendelet (NMKT) 74/2014 BM rendelet (új MÁSZ) 10/1997 KHVM rendelet aktualizálása ( )

4 Szabályozási környezet fejlődése AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/60/EK IRÁNYELVE (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről Előírások ELŐZETES ÁRVÍZKOCKÁZATI ÉRTÉKELÉS (Art. 5(2)) DEC ÁRVÍZVESZÉLYTÉRKÉPEK ÉS ÁRVÍZKOCKÁZATI TÉRKÉPEK (Art. 6(2)) 2013.DEC ÁRVÍZKOCKÁZAT-KEZELÉSI TERVEK (Art. 8(2)) 2015.DEC 178/2010. (V. 13.) Korm. Rendelet a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról Fogalom-meghatározás Veszély: elöntés valószínűsége Kockázat: az elöntésből eredő károk összessége Kockázatkezelés: elöntési kitettség csökkentése vagy hatások mérséklése Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP B.)

5 Szabályozási környezet fejlődése Kockázatkezelés az EU Árvízi Irányelvének értelmében 1. A veszély és kockázat meghatározása azonos elveken európai szinten 2. A pénzügyi források meghatározása a kockázat mértéke szerint 3. A fejlesztések rangsorának meghatározása

6 Árvízi kockázat-kezelési lehetőségek Szerkezeti, műszaki intézkedések: Védműfejlesztés (drága, altalaj problémák) Tározók építése (Duna mentén nem alkalmas) Nem szerkezeti, jogi-szabályozási intézkedések Lakosság felkészítése (Települési vízkár. Tervek) Jó külföldi és belföldi kapcsolatok (ICPDR, EU WG-F) Pontos előrejelzés (OVISZ fejlesztések, pl. Lajta) Területhasználat szabályozása (pl. partél kijelölés) Mértékadó árvízszintek aktuális ismerete Nagyvízi meder levezető képességének megőrzése Lokalizációs tervek aktualizálása (2015) ÁKK felülvizsgálat (tervezett KEHOP )

7 MÁSZ jogszabály változása Korábban: 15/1997 KHVM, 11/2010 KvVM 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről Mértékadó árvízszint a jégmentes árvíznek az 1%- os valószínűségű vízhozamából származtatott vízszint, amelyet hatévenként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatnak minden esetben meg kell előznie a nagyvízi mederkezelési tervek felülvizsgálatát. Soron kívül felül kell vizsgálni az érintett folyószakaszokon, ha a mértékadó árvízszintet vagy a korábbi legmagasabb vízszintet az árvizek meghaladják

8 MÁSZ jogszabály változása A magassági biztonság valamennyi folyóra egységesen 1,0 méter, kivéve Nagyobb biztonság egyes kiemelt területeknél Csökkentett előírás egyes mezőgazdasági területeknél Árvízvédelmi falaknál min. 0,5 m 2014 évi aktualizálás I. melléklet: MÁSZ értékek (EOV X-Y, FKM, TKM) II. melléklet: magassági biztonság (TKM) III. melléklet: visszatöltésezett vízfolyások (TKM) GIS szemléletű letárolás

9 MÁSZ jogszabály változása

10 MÁSZ jogszabály változása

11 Nagyvízi mederkezelési tervek 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról A jogszabály célja a MÁSZ-al rendelkező folyók hullámterének levezető képességének visszaállítása, fenntartható kezeléséhez szükséges szabályozási alapok megteremtése A rendelet mellékleteket tartalmaz: 1.m. A nagyvízi mederkezelési tervet megalapozó tervdokumentáció tartalma (5 fejezet, részletes előírás) 2.m. Nyilatkozat kártalanítási igényről való lemondásról 3.m. Levezető sávok építési követelményei (4 típus) 4.m. A nagyvízi mederkezelési terv elkészítésével érintett vízfolyások, folyószakaszok (67 db tervezési egység)

12 Nagyvízi mederkezelési tervek Jogszabály kiemelt tartalmi elemei: A rendelet több fogalom meghatározást is tartalmaz, közülük jelentős a parti sáv és használatának részletes definíciója, előírásai A nagyvízi mederben történő művelési ág váltást vagy építést az NMKT figyelembe vételével lehet végezni, illetve Fenntartó állásfoglalása szerint Rendezi a hullámtéri nyári gátak közérdekből történő elbontásának kérdését és ehhez kapcsolódó kártérítést Rögzíti a hullámtéri erdőgazdálkodás főbb előírásait Rendezi a fakadóvizes területek definiálást és területhasználati lehetőségeit

13 Nagyvízi mederkezelési tervek Jogszabály kiemelt tartalmi elemei: A nagyvízi mederben való elhelyezkedést a VIZIG kezdeményezésére a Hatóság állapítja meg Meghatározza az NMKT véleményezési metodikáját Megadja, hogy az NMKT dokumentációkat az illetékes területi vízügyi Hatóságnál és VIZIGnél kell lehelyezni Deklarálja, hogy a terveket 6 évente vagy mértékadó esemény esetén felül kell vizsgálni

14 Nagyvízi mederkezelési tervek Zonációk és előírásaik

15 Nagyvízi mederkezelési tervek 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról Név és indikatív kiterjedés Folyószakasz eleje Folyószakasz vége Jellemző szelvény fkm Jellemző szelvény fkm 01.NMT.01 DUNA SZIGETKÖZ Államhatár (Duna) Duna 1850,200 Ásványráró Győrzámoly közigazgatási határ Duna 1809, NMT.02 DUNA MEDVE GÖNYÜ Ásványráró Győrzámoly közigazgatási határ Duna 1809,760 Komárom-Esztergom megyehatár (Nagyszentjános-Ács közigazgatási határ) Duna 1786, NMT.03 DUNA GÖNYÜ TÁT Komárom-Esztergom megyehatár (Nagyszentjános-Ács közigazgatási határ) Duna 1786,000 Nyergesújfalu-Tát közigazgatási határ Duna 1729, NMT.04 DUNA TÁT DÖMÖS Nyergesújfalu-Tát közigazgatási határ Duna 1729,350 Dömös vízügyi igazgatósági határ (Dömös-Visegrád közigazgatási határ) Duna 1699, NMT.05 LAJTA MOSONI-DUNA Államhatár Lajta 18,570 Mecsér-Kimle közigazgatási határ Mosoni-Duna 55, NMT.06 ÁKK! MOSONI-DUNA Víg zsilip Mosoni-Duna 118,360 Duna-torkolat (Győr közigazgatási határ) Duna 1793, NMT.07 HANSÁG FŐCSATORNA RÁBCA Fertőszéli zsilip Hanság főcsatorna 32,260 Mosoni-Duna torkolat Mosoni-Duna 19, NMT.08 RÁBA SÁRVÁR NICK Sárvári (vasúti) híd vízügyi igazgatósági határ Rába 86,700 VÁG-PÁLI közigazgatási határ Rába 54,67 01.NMT.09 RÁBA NICK GYŐR VÁG-PÁLI közigazgatási határ Rába 54,670 Mosoni-Duna (Kossuth-híd) a Rába-torkolatnál Mosoni-Duna 14, NMT.10 RÉPCE ÁRAPASZTÓ Répcelaki osztó műtárgy Répce árapasztó 8,160 Rába-torkolat Rába 60, NMT.11 RÉPCE Góri-tározó Répcelaki osztó műtárgy Répce árapasztó 8, NMT.12 ÁKK! MARCAL Igazgatósági határ (Egyházaskesző közigazgatási határ) Marcal 34,860 Rába-torkolat Rába 10, NMT.13 GYŐR Város területe (Győr közigazgatási határ) Mosoni-Duna 17,760 Rába 12,200 Marcal 1,800 Mosoni-Duna-torkolat Győr közigazgatási határ Duna 1793,650

16 Nagyvízi mederkezelési tervek Főbb eredmények a jogszabály értelmében: A folyókhoz kapcsolódó tervdokumentációk lehető legteljeskörűbb összegyűjtése, katalogizálása és kiértékelése történt meg A vízfolyások hullámtereire a meglévő legfrissebb adatok alapján digitális terepmodelleket készítettek, melyből a modellezési rácsháló és különböző geometriai elemzések történtek (pl. VO szelvények összehasonlítása, feltöltődések nyomonkövetése, vertikális és horizontális vándorlások, beépítések stb.) A terepmodell alapján lehatárolásra került a vízfolyások partéle, mely alapján a parti sáv hatóságilag megállapítható

17 Nagyvízi mederkezelési tervek Főbb eredmények a jogszabály értelmében: Minden töltésezett, MÁSZ értékkel jellemezhető vízfolyás szakaszokra numerikus modellek épültek, többségében 2D leképzéssel A modellezés célja a Q1% vízhozam levezetéshez tartozó levezetési sávok lehatárolása, melyek paraméter-jellegzónák alapján különülnek el (pl. fajlagos vízhozam tartományok) A zonációs térkép alapján az ingatlanokra jogi kötelezések kerülnek Fejlesztési tervek készültek koncepcionális szinten

18 Stratégiai célok (Láng István főigazgató-helyettes nyomán) Az árvízveszély folyamatos és pontos definiálása az eljárásokban, fogalmak tisztázása. Elmozdulás a drága eseti beruházások irányából a folyamatos, tervezhető üzemelés felé Hosszú távra kiszámítható környezet biztosítása Tervezhető fejlesztések tervezhető finanszírozás = hatékonyság

19 Köszönöm a figyelmet! Gombas.karoly@eduvizig.hu