Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Átírás

1 Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály

2 Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott helyzet Klimaváltozás kitettség

3 Magyarország vízforgalma Helyzetértékelés

4 Helyzetértékelés Nagyobb európai árvízvédelmi rendszerek összehasonlítása

5 Helyzetértékelés

6 Helyzetértékelés

7 Befolyásoló tényezők 1. EU Víz Keretirányelve 2. EU Árvízi irányelve 3. Nemzeti érdekek

8 Befolyásoló tényezők EU Víz Keretirányelve

9 Befolyásoló tényezők EU Árvízi irányelve I. Ütem: Metodika kidolgozása Kitettség II. Ütem: Előzetes kockázatbecslés, adat előállítás Területhasználatok III. Ütem: Térképezés, tervezés Hatás Kockázat 4,0 3,0 Veszély 2,0 1,0 0, Kárfüggvények Károk Elöntési mélységek

10 Befolyásoló tényezők Nemzeti érdekek 1. Vízigények kielégítése 2. Vízkészletek biztosítása 3. Hajózás

11 Szervezeti felépítés Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízügyi Igazgatóság Vízügyi Igazgatóság Vízügyi Igazgatóság 12 igazgatóság Vízgazdálkodási társulatok Vízgazdálkodási társulatok Vízgazdálkodási társulatok Vízgazdálkodási társulatok 86 társulat Önkormányzatok Önkormányzatok Önkormányzatok Önkormányzatok Önkormányzatok 3194 önkormányzat

12 Szervezeti felépítés

13 Stratégia Gazdálkodás a vizekkel Vízbázisok, vízkészletek védelme Vízkivételek nyilvántartása engedélyezése Monitoring és értékelése Vízkészletgazdálkodás A víz állami tulajdon érvényesítése Vízkészletek növelése Vízgyűjtőgazdálkodási terv végrehajtása (2027) Jó ökológiai állapot elérése

14 Stratégia Gazdálkodás a vizekkel Védekező szervezet fenntartása Kárelhárítási tervek ellenőrzése Monitoring értékelése Vízminőségvédelem Szennyező fizet elv érvényesítése Egységes irányítás Ökológiai állapot védelme, definíció

15 Stratégia Gazdálkodás a vizekkel Integrált tó- és folyógazdálkodás Hajóút biztosítása Mellékágak vízpótlása Folyószabályozás Ökológiai átjárhatóság Hajóút definiálása Integrált tervezés meghatározás Nagyvízi mederkezelési terv

16 Integrált tó- és folyógazdálkodás Töltéserősítés másodlagos funkciókkal Nyomvonalváltozás Árapasztó + élőhely Szabad sáv Hullámtér növelése Töltés elbontása

17 Stratégia Gazdálkodás a vizekkel Ártéri öblözetek védelme Mértékadó árvízszint 1% Állami tulajdonú folyók mentén Árvízvédelem EU Árvízi kockázatkezelési tervek Mértékadó árvizek definiálása Nagyvízi mederkezelési terv

18 Árvízvédelem Vízkárok gyakorisága Magyarországon Árvizek: kisebbek átlag 2-3 évente jelentősebbek átlag 5-6 évente rendkívüliek átlag évente Belvizek: átlag 2-3 évente Aszály: átlag 3-5 évente

19 Árvízvédelem Veszélyeztetett értékek Megművelhető terület 40 %-a Vasutak 32 %-a Főútvonalak 15 %-a Ártéri települések száma 646 Érintett lakosság 2,3 millió Veszélyeztetett javak összértéke cca Mrd Ft=33,3 Mrd EUR

20 Árvízvédelem Ha a belvízszintek nem növelhetők, akkor az árvízszintek növekedésével a védvonalak terhelése (szivárgó vizek mennyisége) nő hullámtér mentesített oldal? árvízvédelmi töltés

21 Árvízvédelem - VTT 1. Lefolyási viszonyok javítása (gyorsabban, alacsonyabb szinten) 2. Kezelhetetlen vízhozamok tározása 3. Védművek állapotának helyreállítása (keresztmetszet, altalaj, magasság)

22 Árvízvédelem Kész: 1. Cigándi 2. Tiszaroffi Készül: 1. Nagykuns ági 2. Hanyi- Tiszasűlyi Jóváhagyott: 1. Beregi 2. Szamos- Krasznak özi

23 Stratégia Gazdálkodás a vizekkel Vízhez való hozzáférés biztosítása Öntözés és egyéb vízigények kielégítése Állami vízellátó rendszerek üzemelése Térségi vízszétosztás Új rendszerek kialakítása Értékarányos vízhasználat kialakítása Rendszerek optimalizálása

24 Stratégia Gazdálkodás a vizekkel Területek vízmentesítése Vízvisszatartás, tározás Szivattyúkapacitás fenntartása Belvízvédelem [ha] Tározás növelése Kettősműködésű rendszerek bevezetése Területhasználat és a támogatás optimalizálása hónap

25 Stratégia Dombvidéki Gazdálkodás vízrendezés a vizekkel Erózió megakadályozása Vízvisszatartás, tározás Jóléti használat biztosítása Dombvidéki vízrendezés Tározóprogram, vízkészlet növelése Jó halászati, horgászati gyakorlat Önkormányzatok vízkezelésének összehangolása

26 Stratégia Gazdálkodás a vizekkel Észlelési tevékenység Adatbázis fenntartása Hozzáférhetőség biztosítása Vízrajz Modellezések kiszolgálása Új típusú észlelések integrálása

27 Stratégia Koordinációs feladatok Vízitársulatok Vízrendszerek fenntartása Érdekeltségi közösség Állami vízkészlet továbbosztása Káros vizek elvezetése Alacsonyabb számú társulat szükséges Nagyobb állami felügyelet kialakítása Támogatási rendszer kialakítása

28 Stratégia Koordinációs feladatok Helyi vízkárelhárítás Ivóvízminőségjavító program (ellátás, szennyvízelvezetés Önkormányzatok az árvízkárokat megelőző területhasználat, a bel- és külterületi vízelvezetés összhangja, korszerű csapadékvízgazdálkodás,

29 EU források Finanszírozás Nemzeti költségvetés Beruházás Működés Fenntartás üzemelés Nemzeti beruházás Termelés +

30 Az árvízkárok finanszírozása Finanszírozás Valós Költségvetés Ideális EUSZA

31 120,00 Következmények 50 év távlatában Finanszírozás 100,00 80,00 60,00 40,00 A kár mértéke évente legalább 1%- al emelkedik Üzemelés Kár Összesen 20,00 0,

32 60,00 50, a biztonság elérése A fejlesztés elérte a megkívánt biztonságok Finanszírozás Üzemelés Kár 40,00 Fejlesztés 30,00 20,00 A nagy lépés 10,00 A potenciális veszély minimalizálódik 0,

33 4 500, ,00 Finanszírozás Halmozott ráfordítások a vizsgált esetekben 4134 mrdft 929 mrdft 3 500, , a biztonság elérése 3205 mrdft 2 500, ,00 Fejlesztés nélkül 1 500,00 Fejlesztéssel 1 000,00 500,00 0,

34 Köszönöm a figyelmet Láng István főosztályvezető Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály