KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

Átírás

1 KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

2 KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP /2/A/KMR pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet, és a Balassi Kiadó közreműködésével.

3

4 ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készítette: Ungvári Gábor Szakmai felelős: Ungvári Gábor január

5 KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN 7. hét Vízgyűjtő léptékű természeti tőke gazdálkodás 1/a Vízkárelhárítás, területi vízgazdálkodás Ungvári Gábor

6 Vázlat A felszíni vízkészletekkel való gazdálkodás vetületei Intézményi dobozok: vízkárelhárítás, területi vízgazdálkodás, mezőgazdaság Megjelenési formák: Belvízvédelem (víztöbblet), Árvízvédelem(víztöbblet), Öntözés (vízhiány), halgazdasági vízbiztosítás, természetvédelmi vízbiztosítás (vízhiány), Közvetett hatások

7 A problémák és így az ágazatok is összekapcsolódnak! Somlyódy L.: A hazai vízgazdálkodás srtatégiai pillérei 2. ábra. Vízügyi közlemények oldal

8 Felszíni készletek területhasználat Hatékony-e a területhasználat jelenlegi allokációja a fő használati módok között? Indokolt lehet-e egy nem egyensúlyi pályán kívüli állapot fenntartása? Ha a nyerhető hasznok meghaladják a költségeket. Hasznok: mezőgazdasági (hatékony intenzív termelési struktúra lehetősége); infrastruktúra fejlesztési; település rendezési Költségek: nem hatékony természetvédelmi tevékenység; a ki sem alakuló ökológiai-rendszer szolgáltatások haszon lehetőség költsége (beleértve a kulturális és esztétikai megfontolásokat); Az előállított értéktöbblet fedezi-e a termelési feltételek stabilizálásának költségét? A problémákra az intenzitás növelésével választ adó megoldások közgazdaságilag racionális tere kimerült ha volt egyáltalán.

9 A tájfenntartás jelenlegi rendszere Vízelvezetés céljából kiépült rendszerek Síkvidék A víztöbblet elvezetése: Belvíz védekezés érintett terület 44 ezer km2, ebből a művelt terület 27 ezer km2, az összes művelt terület 41%-a. 42 ezer km belvíz csatorna 1940 még csak kb 16 ezer km Szivattyú kapacitás: m3/s; m3/s Dombvidék Kisvízfolyások km ebből belterületi 6000km (1500 települést, 1800 patak szel át), km rendezett A patakok árterülete 4300 km2 Erózióval veszélyeztetett 23 ezer km2 Vízpótlási céllal kiépült rendszerek Öntözés 1995-ben 3170 km2 öntözésre berendezett terület, millió m3 73% Alföldön, 24% Dunántúl, maradék elaprózva a többi dombvidéken

10 Területi vízgazdálkodás infrastruktúrájának fenntartása Vízügyi igazgatóságok, vízitársulatok Az üzemeltetés a kapacitások karbantartását jelenti, amit nem tudnak megvalósítani A belvíz jelenségek egy része a kapacitás fenntarthatatlanságából származik Táblázat A vízfolyás és csatornahálózat hossza, kilométer Tulajdonviszonyok: Önkormányzati és magán tulajdon: 34 39% Forgalomképes állami tulajdon (FVM, vízitárulat kezelés): 43 47% Állami tulajdonú főművek 18 19% Megnevezés Síkvidéki területek csatornahálózata Dombvidéki területek vízfolyáshálózata Állami tulajdonú, KÖVIZIG kezelésű Állami tulajdonú, FVM hivatali kezelésű Társulati FVM felügyelete alá tartozó forgalomképes állami Önkormányzati Magán (üzemi) Önkormányzati és magán Összesen Eltérés az összegzett értéktől Forrás: A Tisza-völgy síkvidéki belvízvédelmi koncepciója, tanulmány (1999), Vízügyi Központ és Közgyűjtemények (2003), Kolossváry-Udvari (2004), Csongrád megyei Földművelésügyi Hivatal tájékoztatója (2006)

11 A területi vízgazdálkodás kereteit befolyásoló földhasználati döntések Hogyan kell többfunkciós rendszerek esetében a használókra terhelni az infrastruktúra fenntartás és a működtetés költségeit? Közösségi és magán igénybevételek Korábban kizárólag állami források, majd hozzájárulások A jelenlegi költség keretekből nem tartható fenn a tervezett kapacitás szint DE magasabb költségeket a használók jelenlegi tevékenysége mellett nem lehet érvényesíteni. Finanszírozási csapdahelyzet Elégtelen források részben működő infrastruktúra Nagyobb kitettség - a véletlenszerű problémák nagyobb valószínű jelentkezése Magas arányú kárelhárítás magas működési költség Csökkenő infrastruktúra fenntartási költések Megváltozott igények: A mezőgazdaság átalakulása a közvetlen földhasználók igényeit változtatta meg A társadalom átalakulása a mezőgazdasággal / földhasználattal szembeni igényeket változtatta meg A használók adaptációjának azaz a szolgáltatás iránti kereslet megváltoztathatóságának feltételezéséhez a használóknak ismerniük kell a szolgáltatás költségét. A területhasználat hatékony allokációjához szükség van a vízrendszer fenntartás tényleges költségeinek és a közösségi haszonként jelentkező ökológiai szolgáltatások értékének (a területhasználó számára jelentkező bevételként) ismeretére VKI elvek: költségfedezés Állami kereslet intézményrendszerének kialakítása az ökológiai szolgáltatások piacai

12 A mezőgazdasági vízszolgáltatás öntözés Mezőgazdasági vízfelhasználás alakulása A mezőgazdasági vízfelhasználás alakulása, millió m3 Megnevezés Megoszlás 2004 Halastó ellátására 505,5 502,4 463,2 456,3 385,9 64% Öntözés , ,5 182,2 30% Állattenyésztés 28,7 29,3 28,9 29,2 27,9 5% Egyéb 8,5 4,4 1,5 0,0 6,4 1% Mezőgazdasági saját víztermelés összesen 720,7 716,3 679,6 670,0 602,4 99% Viziközműtől vásárolt víz 4,8 4,1 4,7 3,8 3,4 1% Mindösszesen 725,5 720,4 684,3 673,8 605,8 100% Csökkenő felhasználás a víz biztosításának költségeit nem fedező díjak ellenére Szociálpolitikai megfontolások készletgazdálkodás helyett VKJ aszálykor 0 Ft, majd teljes mértékben eltörölték Management anomáliák az fizeti, aki utólérhető fix költségek koncentrálódása a csökkenő fogyasztói kör miatt Bőség és hiány együttes jelenléte: Az egész évi mezőgazdasági vízigény harmada a legkisebb ellátottságú időszakban (júliusaugusztus) jelentkezik Ugyanakkor a VKI 42 tervezési alegysége közül 33 esetében a szűk keresztmetszeti vízhozam nem éri el ezt az arányt. Szükséges tehát az időszakok közötti vízmegőrzés szempontjának érvényesítése. Az sem jut hozzá, aki meg tudná fizetni. (A halastavak működtetésének konfliktusai ökológiai szolgáltatások meg nem fizetése)

13 A területi vízgazdálkodás ellentmondásai Öntözhető területek nagyságának alakulása km2 a kisvízkor rendelkezésre álló készletek alapján Az öntözés nem jelent megoldást a regionális léptékű vízhiányokra. Nincs annyi nyári felszíni készlet, hogy nagyságrendjében elegendő legyen FORGATÓKÖNYVEK ÉGHAJLAT VÁLTOZÁS NÉLKÜL FELSZÍ- NI VÍZBŐL FELSZÍN ALATTI VÍZBŐL ÖSSZE- SEN 1 Jelenlegi viszonyok A mederben hagyandó hozam 50%-kal nő Külföldön lefolyás csökken, vízhasználat nő, tervezett tározók megépülnek 3 + Technológiaváltás (víztakarékos öntözés, kedvezőbb vízigényű növények) Gazdaságosnak ítélt átvezetések FORGATÓKÖNYVEK ÉGHAJLAT VÁLTOZÁS ESETÉN FELSZÍ- NI VÍZBŐL FELSZÍN ALATTI VÍZBŐL ÖSSZE- SEN 6 (3) + enyhe éghajlat változás, 0,3 C (3) + közepes éghajlat változás 0,7 C (3)+ közepes éghajlat változás, szárazabb hazai változat (7) + technológiaváltás (víztakarékos öntözés, kedvezőbb vízigényű növények) 4 + Gazdaságosnak ítélt átvezetések, további hazai és külföldi tározási lehetőségek km 2 km 2 Forrás: Simonffy, Vízügyi közlemények 2000/3 4

14 A földhasználat és a vízminőség összefüggése Millennium Ecosystem Assessment az ökoszisztéma degradáció vezető hajtóerői között azonosítja a tápanyagtúlterhelést- Víz Keretirányelv állapotértékelés: Vízfolyások 33%-a, állóvizek 26%-a A természetes vízfolyások 50%-át érinti Terhelés számszerűsítve pontszerű szennyezőforrások 2,9 kt/év, diffúz szennyezőforrások 2 kt/év, ennek 85%-a mezőgazdasági Ok, szántó közelsége, puffer terület hiánya Diffúz terhelés és erózió = Tápanyag körforgás sérülése és talajvesztés A síkvidéken a diffúz terhelés a belvíz bevezetésből származik

15 A diffúz tápanyagterhelés és az erózió összefüggése területi megoszlása

16

17 A Tisza árvízi szabályozása Költség haszon elemzés, eredmények NKFP 3/A 0039/2002

18 Növekvő árvízi kockázat egy meg nem nyerhető verseny A védekezési rendszer maga generálja a kockázat növekedését feltöltődés a gátak között A területhasználat átalakítása szintén csökkenti a rendszer védelmi képességét a gyorsabb lefutás okán összetorlódó árvizek Az éghajlat változás kedvezőtlen hatása egyenetlenebb éven belüli csapadék eloszlás télre koncentrálódás és egy-egy alkalom mennyiségének növekedése Szlávik Lajos: A Tisza-völgy árvízvédelme és fejlesztése, Földrajzi Konferencia, Szeged

19 Dr. Kovács, Váriné: A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztését megalapozó hidrológiai és hullámtér hidraulikai vizsgálatok eredményei a Közép-Tiszán

20

21 Módszertan Összehasonlított lefolyás verziók Klímaváltozás hatásának feltételezése, feltöltődés folyamata a hullámtérben Költség-hasznon elemzés A ráfordítások és károk együttes minimumának keresése A különböző időpontokban felmerült költségek jelenértéken való összegzése Adatok Károk: lakossági ingó, ingatlan; közintézmények; kitelepítés; ipari, mezőgazdasági és út károk Beruházás; fenntartás; védekezés

22 NKFP 3/A 0039/2002

23 A katasztrófa pontok összegzett kárai kártípusonként mezőgazdasági kár átlaga ipari kar kat.pont szamitas alapjan [mill.ft]: utkar[mill.ft]: kitelepitesi ktsg[millio]: ingosagok kara[millio]: elarasztott teglalakas 2 kar[millio]:

24 Katasztrófa pontok kitettsége Települési 22% Kitelepítés 12% Ipari károk 40% Mezőgazdasági 3% Út károk 22% Erőteljes koncentráció: a felső 20% a károk 47%-a az alsó 40% a károk 20%

25 p p p 1 1,2 0,8 0,6 0,4 Gátemelés nélküli (MÁSZ+0) forgatókönyvek alap helyzet mélyártér vtt6 vtt11 1 0,8 0,6 0,4 Fél méteres gátemelés (MÁSZ+0,5) forgatókönyvek töltés mélyártér vtt6 vtt11 0,2 0, ,2 Millió Ft -0,2 Millió Ft 1 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0, ,1 1 méteres gátemelés (MÁSZ+1) forgatókönyvek Millio Ft töltés mélyártér vtt6 vtt11 Sorrend Várható kárérték és csökkenése, 3% diszkont ráta mellett Kár csökkentés különbsége Szcenáriók MÁSZ+0-hoz képest*, jelenértéken, Mrd Ft Az összesített várható árvízi kár jelenértéken Mrd Ft VTT11 MÁSZ VTT11 MÁSZ+0, VTT6 MÁSZ Mélyártéri árapasztás MÁSZ MÁSZ Mélyártéri árapasztás MÁSZ+0, VTT11 MÁSZ VTT6 MÁSZ+0, MÁSZ+0, Mélyártéri árapasztás MÁSZ VTT6 MÁSZ+0 * a MÁSZ 0 scenárió várható kárértéke 1614 Mrd Ft.

26 Eredmények 3% leszámítolás mellett Összes költség Mrd Ft Sorrend Várható kár Mrd Ft Ráfordítás Mrd Ft MÁSZ+0 alaphelyzet VTT6 MÁSZ MÁSZ+0, VTT11 MÁSZ Mélyártéri árapasztás MÁSZ VTT6 MÁSZ VTT6 MÁSZ+0, MÁSZ VTT11 MÁSZ+0, Mélyártéri árapasztás MÁSZ VTT11 MÁSZ Mélyártéri árapasztás MÁSZ+0,

27 Árvízvédelmi stratégiák összehasonlítása a Tiszán, a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése Az árvízi védekezési rendszerek várható ráfordításai a Tisza magyarországi szakaszán, MrdFt, 3% diszkontláb mellett, a vizsgált 100 éves időszakra Alaphelyzet 6 tározó gát emelés nélkül Beruházási költség Védekezési költség Árvízi elöntés kár értéke 0,5 méter gát emelés 11 tározó és 1 méter gát emelés Mélyártéri árapasztás gát emelés nélkül 6 tározó és 1 méter gát emelés 6 tározó és 0,5 méter gát emelés A hatályos VTT törvény célozta elmozdulás 25 év alatt 1 méter gát emelés 11 tározó és 0,5 méter gát emelés Mélyártéri árapasztás és 1 méter gát emelés 11 Tározó gát emelés nélkül Mélyártéri árapasztás és 0,5 méter gát emelés Mélyárterek elárasztása A Tisza árvízi szabályozása a Kárpát-medencében NKFP 3/A 0039/2002 BME Víziközmű és Környezetmérnöki Tanszék

28 Árvízvédelmi stratégiák összehasonlítása a Tiszán, a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése keretében Az árvízi védekezési rendszerek várható kárértékei a Tisza magyarországi szakaszán, MrdFt, 3% diszkontláb mellett, a vizsgált 100 éves időszakra 6 tározó gát emelés nélkül 0,5 méter gát emelés 11 tározó és 1 méter gát emelés Mélyártéri árapasztás gát emelés nélkül Beruházási költség Védekezési költség Árvízi elöntés kár értéke 6 tározó és 1 méter gát emelés 6 tározó és 0,5 méter gát emelés 1 méter gát emelés 11 tározó és 0,5 méter gát emelés Mélyártéri árapasztás és 1 méter gát emelés Indokolt az integrált, vízvisszatartáson és földhasználati alkalmazkodáson alapuló stratégiák felé fordulás 11 Tározó gát emelés nélkül Mélyártéri árapasztás és 0,5 méter gát emelés A Tisza árvízi szabályozása a Kárpát-medencében NKFP 3/A 0039/2002 BME Víziközmű és Környezetmérnöki Tanszék

29 Az árterek ökológiai rendszerszolgáltatásai csillapító funkció 1 Összes költség Mrd Ft MÁSZ+0 alaphelyzet 1747 Csökkenés a töltés emelés szcenárióhoz képest Mrd Ft Változás az igénybevett terület 1 ha-ra vetítve millft/ha Mélyártéri árapasztás MÁSZ ,4 MÁSZ+0, Mélyártéri árapasztás MÁSZ+0, ,6 MÁSZ Mélyártéri árapasztás MÁSZ ,1

30 A VTT koncepciójának változásai a be nem teljesülő lehetőség Mire ad választ a jelenlegi terv és mire nem?: Csak árvíz csúcs csökkentés vízpótlás nélkül vagy Földhasználati alkalmazkodás, táji vízpótlás árvízvédelmi funkciókkal Tarpa 2001 Első célkitűzés: A legritkábban előforduló nagy árvizek vízszint csúcsainak a levágására. Minimális területigény nagy vízmélység magas fajlagos beruházási költség az árvíz elmúltával a víz visszaengedése a folyóba. Tervezési küzdelmek árvízi, mezőgazdasági, természetvédelmi szempontok összehangolására, eredménye a VTT törvény 2004/LXVII A terv visszafejlődése a szükséges együttműködések elbukása a kormányzati koordináció hiánya és lobbi érdekek mentén VTT 1003/2007 Kormányhatározat továbbra is a gátak között elvezetendő víztöbbletek, 25 évre elnyújtott megvalósítás a majd rendelkezésre álló pénzügyi források biztosította ütemben

31 A VTT-hez kapcsolódó területfejlesztés tervezési területe

32

33