Vízminőségvédelem km18

Átírás

1 Vízminőségvédelem km /2005-es tanév I. félév 4. rész Dr. Zseni Anikó egyetemi adjunktus, SZE, MTK, ÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Vízkészlet-gazdálkodás ~ a természetes és felhasználható vízkészletek időben és térben megoszló mennyiségének és minőségének feltárása, számbavétele, a társadalom igényeivel való egybevetése és elosztása A készletek és szükségletek közti egyensúly megteremtése Vízkészletek Vízkészletek Vízkészletek: statikusak és dinamikusak Dinamikus vízkészlet: valamely terület vagy víztartó természetes utánpótlódásának az időegység alatt többnyire m 3 /s-ban vagy m 3 /évben kifejezett mértékét, amely hosszú időszak átlagában és nagyobb területre vonatkoztatva többnyire megegyezik a természetes vízfelhasználás (párolgás, lefolyás, elszivárgás) mértékével. Statikus vízkészlet: az adott időpontban vagy hosszabb időszak átlagában tározódott vízmennyiség, m 3 -ben kifejezve. Mértékadó vízkészlet: a sokéves augusztusi 80 %-os tartósságú felszíni vízhozam hidrológiai hossz-szelvény: a mértékadó vízkészlet vízfolyás hosszmenti változása Hasznosítható természetes vízkészlet: a vízfolyások vízkészletének azon része, amely adott helyen a vízhasználat számára a mederből kivehető Ténylegesen hasznosítható vízkészletet a tározásból, a különféle vízbevezetésekből eredően megnövelt hasznosítható vízkészlet adja

2 Magyarországi helyzet Be- és kilépő vízfolyások Vízkészlet forrása: csapadék belépő felszíni és felszín alatti vizek litoszférában tárolt víz Mo vízkészlete: 120 milliárd m 3 /év Vízgyűjtők Duna vízgyűjtő Tisza vízgyűjtő Dráva vízgyűjtő mindösszesen belépő vízhozam m 3 /s (1999) belépő vízmennyiség millió m 3 (1999) Magyarország megújuló vízkészletei Igények és készletek Megnevezés Csapadék (+) Evapotranspiráció (-) Az országba belépő éves vízmennyiség (+) Az országot elhagyó éves vízmennyiség (-) Összes édesvízkészlet Sokévi átlag (millió m 3 ) (millió m 3 ) Vízigények: társadalmi-gazdasági tevékenység szerint vízminőségi követelmények szerint vízhasználók és vízfogyasztók vízkészletek és vízigények időben és térben aránytalanul oszlanak el Területi vízgazdálkodási mérleg: a vízgazdálkodási egység meghatározott időszakban hasznosítható vízkészlete és az azt terhelő vízigények összemérése Szabad vízkészlet, vízhiány

3 Magyarországi vízhelyzet Magyarország mértékadó vízkészlete (m 3 /sec), milliárd m 3 /év készletből 6 milliárd m 3 /év fogyasztás 5%-os felhasználási intenzitás 600 m 3 /év az egy főre eső vízfogyasztás Vízigény: ipar: 70 %, mezőgazdaság: 18 %, ivóvíz: 12 % Vízkivétel: 85 % felszíni, 15 %-a felszín alatti vizekből rétegvíz: 46 % parti szűrésű: 32 % karsztvíz: 17 % talajvíz: 5 % Ipari vízfelhasználás (Hajós 2000) A különböző forrásokból kitermelt, illetve beszerzett saját felhasználásra kerülő vízmennyiség ebből ivóvíz minőségű víz Átfolyó vízhasználat ebből hűtésre használt víz Ismételt vízhasználat ebből hűtésre használt víz Teljes vízhasználat összesen Az országos felhasználáson belül a villamosenergia-ipar adatai Átfolyó vízhasználat Ismételt vízhasználat A Paksi Atomerőmű átfolyó vízhasználata a Dunából Jelentősebb vízhasználók teljes vízhasználata Kohászat Élelmiszeripar Vegyipar millió m 3 /év (1998)

4 Parti szűrésű jelentősebb vízbeszerzési lehetőségek vízfolyás Duna Dráva Rába Ipoly Sajó Hernád Tisza Maros Összesen kitermelhető vízhozam ezer m 3 /nap Felszín alóli víztermelés, víztípusok szerint Víztípus Karsztvíz Rétegvíz Talajvíz Parti szűrésű víz Összesen Termelés ezer m 3 /nap A vízfelhasználás csökkenésének okai: a, 1980-as évektől: bányászat visszaesik bányavíz-kivétel csökken b, vízigényes ágazatok pozícióvesztése (vegyipar, textilipar) c, vízdíjak nőnek lakossági vízfogyasztás csökken, öntözött területek nagysága csökken

5 A víz társadalmi és gazdasági körforgása