Pap Gábor Fiatal szakember képzés Európában: Csehország 2009.

Átírás

1 Köszönetnyilvánítás:... 4 Csehország vízgazdálkodási rendszere Terület bemutatása Elhelyezkedés domborzat Éghajlati, vízrajzi viszonyok Vízgazdálkodási rendszer bemutatása Minisztériumi szint Mezőgazdasági Minisztérium Regionális szint Vízügyi Igazgatóságok bemutatása Elbai Vízügyi Igazgatóság Jelentősebb vízfolyások Vízigények, vízkészletek Halastavak Duzzasztók Gátak Védművek Jelentős vízkivételek, vízátvezetések Vízhasznosítás Árvíz, aszály Vizek védelme A Vltavai Vízügyi Igazgatóság Jelentősebb vízfolyások Vízigények, vízkészletek Halastavak Duzzasztók Gátak Védművek Jelentős vízkivételek, vízátvezetések Vízhasznosítás Árvíz Vizek védelme Az Ohřei Vízügyi Igazgatóság

2 3.3.1 Jelentősebb vízfolyások Vízigények, vízkészletek Halastavak Duzzasztók Gátak Jelentős vízkivételek, vízátvezetések Vízhasznosítás Árvíz, aszály Vizek védelme A Morvai Vízügyi Igazgatóság Jelentősebb vízfolyások Vízigények, vízkészletek Duzzasztók Gátak Jelentős vízkivételek, vízátvezetések Vízhasznosítás Árvíz, aszály Vizek védelme Az Oderai Vízügyi Igazgatóság Jelentősebb vízfolyások Vízigények, vízkészletek Halastavak Duzzasztók Gátak Védművek Jelentős vízkivételek, vízátvezetések Vízhasznosítás Árvíz, aszály Vizek védelme

3 Előszó: Szeretném köszönetemet kifejezni a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak, különösen Kóthay László Szakállamtitkár Úrnak a külföldi tanulmányút lehetőségéért. Úgy gondolom a program kiváló lehetőséget nyújt más országok vízgadálkodási rendszerének megismeréséhez olyan szakmában dolgozó fiatal emberek számára, mint én. Az új információk szélesítik látókörünket, és ötleteket adhatnak mindennapi munkánk során. Jelen összefoglaló jelentést a szeptember 13. és október 9. közötti Csehországi tanulmányutamról készítettem. Programomat a Cseh Vízgazdálkodási Minisztérium Vízgazdálkodási Osztálya szervezte, mely nem pusztán vízügyes jellegű volt, hanem kitekintést nyújtott az ország vízellátási-csatornázási, vízgazdálodási-kutatási, meteorológiai, és talajvédelmi intézményeire is, illetve megismerkedhettem a minisztérium munkájával is. A látogatás során két hetet Prágában, két hetet pedig Ostravában töltöttem. Személyesen a Vltavai és Oderai Vízügyi Igazgatóságon jártam. A helyi kollégák mindvégig lelkesek és segítőkészek voltak, rengeteg információval, nyomtatott és digitális anyaggal láttak el. Összefoglalóm írása során választás elé kerültem: utamat vagy naplószerűen rögzítem, vagy igyekszem az ország vízrajzáról, és vízügyi rendszeréről egy átfogó képet nyújtani. Bár ez utóbbi nagyobb feladatnak bizonyult, én mégis e mellett döntöttem. Pap Gábor - 4 -

4 Pap Gábor Fiatal szakember képzés Európában: Csehország Csehország vízgazdálkodási rendszere 1. Terület bemutatása 1.1 Elhelyezkedés, domborzat Csehország Közép-Európa egyik állama, északról Lengyelország, keletről Szlovákia, Délről Ausztria, nyugatról Németország határolja. Területe km2, lakossága 10,3 millió fő. Határainak teljes hossza 2.290,2 km, melyből 738 km-t vízfolyások alkotnak. Területének 54,3%-a mezőgazdasági terület, 33,4%-a erdővel borított, 2,02% vízfelület, 11,18% egyéb. Az ország jellemzően domb- és hegyvidéki jellegű, átlagos tengerszint feletti magasság 430 m Bf. Három nagy medencéje van, a Csehmedence, mely az Elba vízgyűjtőjéhez tartozik. E medencét a Cseh-Morva dombság, a Sumava, a Cseh-erdő, az Érchegység és az Óriáshegység határolja. A Morva medence a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik. A Cseh-Morva dombság, a Jeseníkhegység és a Beskidek határolja. Legkisebb medencéje az Odera medence, a Beskidek és a Jesenik hegység között. -5-

5 1.2 Éghajlati, vízrajzi viszonyok Csehország éghajlatában keverednek az óceáni és a kontinentális elemek. Jellemző a nyugati áramlás és az aktív ciklon tevékenység, mely igen nagy változékonyságot eredményez. Az óceáni klíma leginkább Morvaországra és Bohémiára (Prága és vidéke) jellemző, évi középhőmérséklet 8 0 C. Februári középhőmérséklet 0,5 0 C, a júliusi 20 0 C. A helyi vízügyi szakemberek nem véletlenül nevezik országukat Európa tetejének, a vízfolyások túlnyomó része az ország területén ered, egyedül az Ohře és a Lužnice folyón keresztül érkezik víz határaikon kívülről. Éves vízforgalom átlagosan millió m 3. Területi átlagban évente 685 mm csapadék hullik, ennek 28,8 %-a átlag 197 mm elfolyás (15600 millió m 3 ). Az éves elfolyás értéke és millió m 3 között változik Átlagos érték millió m Csapadék Evapotranspiráció Érkező vízmennyiség Elfolyó vízmennyiség Felszíni vízmennyiség Felszín alatti vízmennyiség Vízforgalmi adatok Forrás: CHMI A legcsapadékosabb terület az Óriás-hegység, a Sumava, az Érchegység, a Beskidek és a Jeseník, az éves mennyiség eléri vagy meg is haladhatja az 1600 mm-t. A legszárazabb a Prágai-medence (Vltava, Elba) és a Morva folyó medencéje, ahol átlagosan évi mm csapadék hullik

6 2007. évi csapadékmennyiségek (mm) Forrás: CHMI A évi csapadékmennyiség %-os eloszlása Forrás: CHMI Csehország területe a Duna, az Elba és az Odera vízgyűjtőjéhez tartozik. A vízfolyások hossza körül-belül km, a csatornáké km

7 Pap Gábor Fiatal szakember képzés Európában: Csehország A legfontosabb vízfolyások hossza összesen km, ebből az Elba 370 km (Vltavával együtt 433 km), Morva folyó 272 km (Dyje/Thaya-val együtt 306 km), Odera 135 km. A tározók, és halastavak száma db vízi út, 62 db zsilip és megközelítőleg db duzzasztó üzemel. Csehország fő és részvízgyűjtői 2. Vízgazdálkodási rendszer bemutatása Csehországban a vízgazdálkodás irányítása és a vagyonkezelés alapvetően különbözik a magyarországitól. Két legfontosabb törvényük a 254/2001-es vízügyi, és a közüzemi vízellátásról és csatornázásról szóló 274/2001. évi törvény. A vízgazdálkodási ágazat háromszintű rendszerben működik, országos, regionális, helyi és (minisztériumi szint). A Vízügyi Igazgatóságok 1989-ig állami szervezetek voltak, de a rendszerváltás után többféle gazdasági formában is működtek között Korlátolt Felelősségű Társaságként, között Részvénytársaságként óta teljesen állami kézben vannak ismét, de a központi költségvetésből csak célzottan jutnak forrásokhoz, pl. árvízvédelmi fejlesztés címen. A bevételek jellemzően a vízszolgáltatási díjból, saját üzemeltetésű vízerőtelepekből, laboratóri-8-

8 umi munkákból, és kiviteli munkákból (saját kiviteli részleggel rendelkeznek) származnak. A nyereség nem kerül be az állami költségvetésbe, hanem a tulajdonos Mezőgazdasági Minisztérium, és a felügyeleti szerv éves döntése alapján fenntartásra, rekonstrukcióra, és új beruházásokra fordítják. 2% kerül a szociális alapba, mely a dolgozókat illeti. A nyereség egy része az Igazgatósági tartalék alapba kerül. Fontos megjegyezni, hogy Csehország geológiai adottságai miatt a felszín alatti vizek mennyisége elenyésző, az ivó- és iparivíz szolgáltatás túlnyomó része felszíni tározókból történik, melyek zömmel az Igazgatóságok tulajdonában vannak. Ezt olyan, mintha Magyarországon a felszín alatti vizekért is szolgáltatási díjat kellene fizetnie a felhasználóknak. A vízszolgáltatási díjak nem egységesek, mindenki a rendelkezésre álló mennyiség, és gazdasági helyzete alapján mérlegeli az összeget. Tudomásom szerint a Morvai Vízügyi Igazgatóságon ez kb. 30 Ft/m 3 -nek felel meg (2009-es ár). 2.1 Minisztériumi szint A vízgazdálkodással és általában a vizekkel kapcsolatos feladatok 5 minisztérium között oszlanak meg. A Mezőgazdasági Minisztérium a központi igazgatási és törvényhozó szerv, feladatai a vízügyi törvényben kerültek meghatározásra, e minisztérium kezelésében van a felszíni vizek teljes hosszának 94,5 %-a. A fennmaradó 5,5% a Védelmi Minisztérium, a Nemzeti Park Igazgatóságok, természetes és jogi személyekhez tartozik. A felszíni és felszín alatti vizekkel foglalkoznak még a Környezetvédelmi, Közlekedési, Egészségügyi Minisztérium is. A Környezetvédelmi Minisztérium alá tartozik a Nemzeti Parkok területén található vízfolyások és a kutatóintézetek (Hidrológiai, geológiai stb.). A Közlekedési Minisztérium feladata a közel 300 km-nyi vízi út kitűzése és fenntartása. Az Egészségügyi Minisztériumhoz tartozik a termálvizek és az ivóvíz minőségének ellenőrzése. A katonai területeken a vizekkel kapcsolatos kérdésekben a Védelmi Minisztérium saját hatáskörben dönthet

9 Amennyiben egy kérdés több minisztériumot is érint, úgy egyenrangú félként kell tárgyalniuk Mezőgazdasági Minisztérium Miniszter: Ing. Jakub Šebesta A Mezőgazdasági Minisztérium a legfelsőbb irányító szerve a mezőgazdaságnak, kivéve a talajvédelmet, a vízgazdálkodást, a természetes vízbázisokat és ivóvízminőséget, illetve az élelmiszeripart. Ezen kívül felügyeli és irányítja az erdő- és vadgazdálkodást, valamint a halászatot a Nemzeti Parkok területén kívül. Felügyeli az árutőzsdét, mely a mezőgazdasági és erdészeti termékek kereskedelmét bonyolítja. Irányítja az állat- és növény egészségügyi hatóságot. A minisztérium feladata a vízgazdálkodás vonatkozásában: a vizek mennyiségének és minőségének megfigyelése, minősítése, a felszíni vizek védelme, a szennyezések káros hatásainak csökkentése, árvízvédelem, EU Víz Keretirányelvvel kapcsolatos feladatok végrehajtása. A minisztérium célja nem a mezőgazdasági élelmiszertermelés és az erdőgazdálkodás termelési mennyiségének meghatározása, hanem a termelés kereteinek megadása, szabályozása. 2.2 Regionális szint Csehországban a vízfolyások két részre lettek osztva: nagy- és kisvízfolyásokra. Ez a Vízügyi törvény (47) bekezdésében került meghatározásra

10 Az összes nagyvízfolyás, (összesen km) és a kisvízfolyások közül a jelentősebbek (1.373 km) a Vízügyi Igazgatóságok kezelésében vannak az alábbi megoszlás szerint: Vltavai Igazgatóság km Ohrei Igazgatóság km Elbai Igazgatóság km Oderai Igazgatóság km Morvai Igazgatóság km Az Igazgatóságok alapfeladatai közé tartozik az állami tulajdonban lévő vízgazdálkodási létesítmények kezelése és fenntartása. A felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi felügyelete. A vizek környezetének védelme. Vízi utak, vízerő hasznosítási és vízgazdálkodási létesítmények kezelése, fenntartása. Vízhasznosítás. Védekezés a vizek káros hatásai ellen, illetve az ehhez tartozó adminisztrátori feladatok ellátása. Vízügyi Igazgatóságok Csehországban