Duna -Megújulóenergia, forrás funkció. Bálint Gábor. VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet

Átírás

1 A Duna ökológiai szolgáltatásai mőhelykonferencia, Budapest, október 20. Duna -Megújulóenergia, forrás funkció Bálint Gábor VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet

2 2

3 Tartalom Vízmennyiség, vízjárás Vízerőkészlet és hasznosítása Hűtőkapacitás Fűtőkapacitás 3

4 4

5 Nagymarosi vízhozam 5

6 Nagymarosi vízhozam 6

7 Nagymarosi vízhozam 7

8 8

9 9

10 Magyarországi folyók esésviszonyai 10

11 Esésviszonyok általános jellemzése Duna 125 Tszf. magasság [m] Q átlag/nagymaros/ = 2258 m 3 /s H = 41.3 m 75 [fkm] Rajka Mohács 11

12 Vízerőhasznosítás Magyarországon Magyarország műszakilag hasznosítható vízerőpotenciálja kb MW, amely természetesen jóval több a valóban villamosenergia-termelésre hasznosított vagy hasznosítható vízerő-potenciálnál. A százalékos megoszlás megközelítőleg az alábbi: Duna 72%, Tisza 10%, Dráva 9%, Rába, Hernád 5%, egyéb 4%. 12

13 A teljes hasznosítás esetén kinyerhető energia PJ, azaz millió kwh évente. Tények: a Dunán nincs és várhatóan a közeljövőben nem is lesz villamosenergia termelésre szolgáló létesítmény, a Tiszán a hazai viszonyok között nagynak számító Tiszalöki Vízerőmű és, mint legújabb létesítmény, a Kiskörei Vízerőmű található 11,5 MW és 28 MVA beépített teljesítménnyel, a Dráván jelenleg nincs erőmű, a Rábán és a Hernádon, illetve mellékfolyóikon üzemel a hazai kisés törpe vízerőművek döntő többsége, egyéb vizeinken működő energiatermelő berendezés nincs üzemben. 13

14 Vízerőtelepek Magyarországon 14

15 folyó H - nyomásmagasság [m] (min-max) Q - vízhozam [m3/s] P - beépített teljesítmén y [kw] W - energiatermelés *10^6[kWh/a] Tisza ,0 Hernád 4-13, ,8 Bársonyos patak 1,5-1, Jósva patak Rába , ,0 Kisrába 2,7 2,7 50 1,6 Pinka 2,1-4,2 12, ,0 Gyöngyös 1,6-3,2 12, ,6 Répce 1,8 1,5 25 0,0 Lajta 2,4 6,6 93 0,4 Séd 4,4 1,5 40 0,1 Duna (Soroksári) 4, ,9 15

16 MTA Energetikai Bizottság Szivattyús energiatározó a Dunakanyarban Urak asztala Rendszer szabályozási funkció 16x Az alsó szakaszra korábban javasolt két vízlépcső Adony Fajsz Beépített teljesítmény 2x MW Beruházási költség 2x ~2-300 milliárd forint 16

17 Tervezett/lehetséges vízerőtelepek a Dunán Nagymaros alatt 17

18 Tervezett/lehetséges vízerő telepek a Dunán Nagymaros alatt október 20. A Duna ökológiai szolgáltatásai 18

19 műholdfelvétele) Urak asztala (a Google

20 20

21 15/2001. (VI.6.) KöM rendelet: A vizek és víztartó képződmények radioaktív-és hőszennyezés elleni védelmének kiemelt szabályai 10. (1) Kiemelt létesítmény esetén a felszíni vizek és víztartó képződmények hőszennyezés elleni védelme érdekében a) a kibocsátásra kerülő és a befogadó víz hőmérséklete közötti különbség 11 C-nál, illetve +4 C alatti befogadó víz hőmérséklet esetén 14 C-nál nem lehet nagyobb (Δtmax); b) a kibocsátási ponttól folyásirányban számított 500 m- en lévő szelvény bármely pontján a befogadó víz hőmérséklete nem haladhatja meg a 30 C-ot (Tmax). 21

22 22

23 Min = 383 Mcal = 1602 MJ 23

24 [MJ] 383 Mcal/nap (1602 MJ/nap) 24

25 A hűtővíz kivétel és visszavezetés új ökológiai határértékei (USA, RUS) A hűtővíz kivétel nem haladhatja meg a folyó kisvízi hozamának felét - ha több hűtővízre volna szükség, az áramtermelést korlátozni kell (pl. teljesítménycsökkentés, blokkok leállítása) A Tmax nem haladhatja meg a 30 C -t a dombvidéki, és a síkvidéki gyorsabb folyású folyók esetében (pl. Duna). A ΔTmax értéke 4 C alatti hidegvíz esetében C 4 C feletti hidegvíz esetében 5-8 C mindkét típusú folyón. A ΔT értéke 3 C lehet 25

26 26

27 Nehezen Nem hasznosítható 27

28 A Duna ökológiai szolgáltatásai mőhelykonferencia, Budapest, október 20. Bálint Gábor VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet