1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3.

Átírás

1 1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? Ismertesse a települési vízgazdálkodás rendszerét, nyílt rendszerként (ábra)! Tüntesse fel a kiés belépő vízáramokat (legalább négy félét)! Mi a két fő fejlődési irány a települési vízgazdálkodásban? Milyen alapvető lehetőségei vannak a vízzel való takarékosságnak (fontossági sorrendben)? Milyen három fő alapelveket fogalmaz meg a 2000/60/EK irányelv a települési vízgazdálkodással kapcsolatban? Mit jelent a regionalitás elve? Centralizált vagy decentralizált megoldást részesít előnyben a vonatkozó jogszabály? Mit jelent a vízzel való gazdálkodás elve? Mik a települési vízellátó rendszer feladatai? Milyen elemei vannak a települési vízellátó rendszernek? Mi a fajlagos vízfogyasztás (szöveggel, képlettel és a jelölések magyarázatával, mértékegységgel)? Magyarországon nagyjából milyen határok közt változik a lakossági fajlagos vízfogyasztás? Mi a legnagyobb napi vízigény (szöveggel, képlettel és a jelölések magyarázatával, mértékegységgel)? Mi az átlagos órai vízigény (szöveggel, képlettel és a jelölések magyarázatával, mértékegységgel)? Milyen öt fő összetevőből áll egy település vízigénye? Hogyan határozzuk meg a vízfogyasztás térbeli eloszlását? Milyen szempontok alapján jelölhetünk ki fogyasztási részterületeket a lakóterületen belül (négy példa)? Mi a feltétele az ingatlan közkifolyóval való ellátottságának? Mit jelent a komfortos ellátottság? Rajzolja fel a napon belüli vízfogyasztás alakulását egy város (> fő) esetében! Mi a teljes vízigény, milyen két fő részre osztható (ipari vízhasználatnál)? Mi a pótvíz igény, milyen két fő részre osztható? (ipari vízhasználatnál)? Hogyan számítható ki a frissvíz kihasználási tényezőből (n), hogy az ipari üzem teljes vízigényének hány százalékát szerzi be friss vízből?

2 Mikor szükséges recirkulációs vízhasználat az ipari vízgazdálkodásban, milyen recirkulációs módokat különböztethetünk meg? Hogyan illeszkedhet a recirkuláció a több ipari vízhasználót ellátó vegyes kapcsolású rendszerbe? Mi a szolgáltatási veszteség és a technológiai vízigény (egy-egy példával)? A 147/2010. (XII. 23.) Korm. r. az ivóvízhálózatról, vagy a felszíni vízből való oltóvíz biztosítást részesíti-e előnyben? Mi a célja ezzel? Mi ennek a hátránya? Mitől függ az oltóvíz szükséges kifolyási nyomása? Honnan lehet biztosítani egy épület belső tűzi-víz igényét, minek a méretezésekor kell rá tekintettel lenni? Vázolja fel egy átfolyó vízhasználatú ipari üzem vízforgalmát! Vázolja fel egy recirkulációs vízhasználatú ipari üzem vízforgalmát! Vázolja fel három párhuzamosan kapcsolt átfolyó vízhasználatú üzem vízforgalmát, amikor az üzemek vízminőségi igénye különböző! Vázolja fel három párhuzamosan kapcsolt átfolyó vízhasználatú üzem vízforgalmát, amikor az üzemek vízminőségi igénye azonos! 2. Előadás Milyen négy fő felszín alatti vízkészletet különböztetünk meg gyakorlati osztályozás alapján? Mi a rétegvízbázis (123/1997 (VII.18.) Korm. r. szerint)? Mi a karsztvízbázis (123/1997 (VII.18.) Korm. r. szerint) Soroljon fel három, közvetlen utánpótlódással rendelkező felszín alatti vízbázist A felszín alatti vízre ható főerők alapján melyik vízforma hozzáférhető kitermelésre és melyik nem? A mélységi vizekben az arzén redukált vagy oxidált formában fordul elő? Az arzén melyik formája a redukáltabb As(III) vagy As(V)? Mi jellemző a talajvíz mennyiségi és minőségi változékonyságára térben és időben? Milyen, a víztisztítási technológia szempontjából fontosabb komponensek lehetnek a rétegvizekben? Mik lehetnek a parti szűrésű víz a víztisztítási technológia szempontjából fontosabb komponensei és honnan származhatnak? Mekkora és milyen keménység jellemző a karsztvizekre? 76.

3 77. Soroljon fel talaj- réteg- és karsztvizekben előforduló kationokat (legalább ötfélét)! Soroljon fel talaj-, réteg- és karsztvizekben előforduló összetett anionokat (legalább ötfélét)! Soroljon fel talaj-, réteg- és karsztvizekben előforduló agresszivitást, beton korróziót okozó vegyületet (háromfélét)! Mi a különbség az ásott és a süllyesztéssel készített kutak közt? Mit jelent, ha a talajvíz szabad tükrű? Mi jellemzi a teljes (támaszkodó) talajvíz kutat? Mi a talajvízdúsítás és mi a célja? Miért lehet szükséges a talajvízdúsításra használt felszíni víz tisztítása? Mi a fő hátrány, ami miatt galériát nem alkalmaznak? Mit mond ki kutak kialakításra vonatkozó a szűrőszabály (MSZ 5199 szerint, képlet, jelölések magyarázata is)? Létezik-e ettől eltérő ajánlás? Mitől függ a kútból kitermelhető maximális vízhozam, milyen veszély fenyeget túllépés esetén? Hogyan állapítják meg az elkészült kútból kitermelhető vízmennyiséget? Lehetséges-e és ha igen, akkor hogyan több vízadó réteget igénybe venni egy fúrt kúttal? Mire kell tekintettel lenni? Miért törekednek a szűrő elhagyására kútépítésnél, milyen esetekben hagyható el? Miben különbözik a gáztartalmú vizet kitermelő kút kútfejének kialakítása a gázmentesétől? Milyen kialakítás a célszerű? Milyen dokumentumok és engedélyek szükségesek kutak létesítéséhez és üzemeltetéséhez (négy példa)? Ásott kút építése (2 ütem) Süllyesztett kút építése (3 ütem) Csőkút építése (3 ütem) Mélyfúrású kút építése (3 ütem) Parti galéria Teljes talajvízkút vázlata Lebegő talajvízkút Belógós mélyfúrású kút vázlata 3. Előadás Mi az előnye/célja az átmeneti jellegű vízszerzésnek? Milyen geológiai adottságú helyek alkalmasak parti szűrésre?

4 Mi az oka a kolmatációnak a parti szűréssel igénybe vett vízvezető rétegben? Mi történik a kémiai oxigénigénnyel (szerves anyagokkal) a parti szűrés folyamata közben? Mi a következménye az agresszív szén-dioxid megjelenésének a vízvezető rétegben parti szűrésnél? Alkalmas-e a parti szűrés perzisztens szerves és szervetlen mikroszennyezők visszatartására? Hol lehet körkörös csápkiosztással telepíteni csápos kutat parti szűrés céljából, másutt miért nem? Milyen zavaró tényezők ellen hatásos a talajvízdúsítás parti szűrésnél? Milyen előnyei vannak a csápos kútnak? A forrás vízhozamának ingadozását a dinamikus vagy a statikus készlet változása befolyásolja? Miért kerülendő a forrásfoglalásnál a felszín alatti víz visszaduzzasztása? Mi a táró és mi a célja forrásfoglalásnál? Milyen vízgyűjtő műtárgy alkalmazható koncentráltan fakadó karsztforrás esetén? Milyen vízgyűjtő műtárgyak alkalmazhatóak nagy mélységben elhelyezkedő karsztvíz gyűjtésére? Milyen tényezőket kell figyelembe venni felszíni vízből történő vízszerzés esetén (legalább öt példa)? Mi jellemző a felszíni víz mennyiségi és minőségi változékonyságára térben és időben? Milyen műtárgyakkal történhet a vízszerzés folyókból? Milyen folyószakaszokra lehet közvetlen beömlésű parti vízkivételi művet telepíteni? Miért kell a lakott települések, ipartelepek feletti folyószakaszon elhelyezni a vízkivételi művet? Milyen műtárgyakkal történhet a vízkivétel tavakból? Milyen műtárgyakkal történhet a vízkivétel tározókból? Mi a fogalmi különbség a gereb és a rács között? Miért lehet szükséges iker szívócső a felszíni vízkivételi műnél? Mi a védőidom? Mi a védőövezet? Milyen védőövezeteket különböztet meg a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet?

5 Milyen három fő alapadat alapján jelölhetőek ki tavak és víztározók esetében a vízkivétel védőövezetei a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerint? Csápos kút Közvetlen beömlésű, szárazaknás vízkivételi mű vázlata Szívócsöves beömlésű, szárazaknás vízkivételi mű vázlata Közvetlen beömlésű, nedvesaknás vízkivételi mű vázlata Szívócsöves beömlésű, nedvesaknás vízkivételi mű vázlata Vízszerzés sekély mélységű karsztaknával Vízkivételi torony Vízkivétel sekély tóból, szűrőgáttal