KEREPES ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 107./2007. (VI.28.) SZ. KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL

Átírás

1 KEREPES ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 107./2007. (VI.28.) SZ. KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Kerepes nagyközség Önkormányzatának Képviselő testülete az évi LXV. tv. szerint, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított évi LXXVIII. törvény 7. -ának (3) bek. b) pontjára tekintettel az alábbi döntést hozza: 1. Kerepes nagyközség közigazgatási területére vonatkozóan jóváhagyja a TSZT jelű, M=1:8.000 méretarányú Településszerkezeti tervét és a hozzá tartozó, a Településszerkezeti tervről szóló leírást. 2. A Településszerkezeti terven jelölt, adott területre telekcsoport újraosztás alapján megvalósítható fejlesztési területek: Az Alföldi utca Szabadság út által határolt tömbbelsők feltárásra és beépítésre alkalmas része tervezett kertvárosias lakóterületként. A kb. 5 ha nagyságú területen telekalakítás után építési telkek alakíthatók ki, A belterület É-i határában lévő, 054/ hrsz-ú, jelenleg mezőgazdasági területen tervezett kertvárosias lakóterület. A terület nagysága kb. 10,6 ha, ahol telekalakítás után építési telkek alakíthatók ki, A Szőlősor utca 0179/ és 0176 helyrajzi számú területeken és alátörésein, jelenlegi falusias lakóterületeken tervezett falusias lakóterület. A kb. 8 ha nagyságú területen telekalakítás után építési telkek alakíthatók ki, A Mező utca- Szabadság út- Madarász utca- Mogyoródi út által határolt tömbbelsők feltárásra és beépítésre alkalmas része tervezett kertvárosias lakóterületként. A kb. 2 ha nagyságú területen telekalakítás után építési telkek alakíthatók ki, A Hegyút- Szőlő út- Széphegy köz Széphegyi domb 3008, 3009, 3014, 2960, 2837 ideiglenes helyrajzi számú területeken és alátörésein, jelenlegi mezőgazdasági területen tervezett kertvárosias lakóterület. A kb. 30 ha nagyságú területen telekalakítás után építési telkek alakíthatók ki, A kistarcsai közigazgatási határ- Szőlő utca,- Széphegyi út- Széphegy köz-martinovics utca által határolt volt zártkerti jelenlegi kertvárosias lakó területeken tervezett kertvárosias lakóterület. A kb. 40 ha nagyságú területen telekalakítás után építési telkek alakíthatók ki, 3. A Településszerkezeti terven jelölt, adott területre szabályozási terv alapján megvalósítható jogfolytonosan átvezetett tervezett fejlesztési területek: A belterület ÉNY-i határában lévő, 049/ hrsz-ú területen és alátörésein, jelenleg mezőgazdasági területek tervezett kertvárosias lakóterületként. A területek nagysága összesen kb. 15 ha, ahol új lakótelkek alakíthatók ki, A belterület északi határában, a 062/31-47 hrsz-ú jelenlegi mezőgazdasági területeken tervezett, kb. 22 ha nagyságú kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület, A belterület északi határában lévő, 088 hrsz-ú, mintegy 23 ha nagyságú jelenlegi mezőgazdasági területeken tervezett ipari gazdasági terület, A déli közigazgatási határ mellett lévő, 0218 hrsz-ú, kb. 7,5 ha nagyságú, jelenlegi mezőgazdasági területen tervezett különleges sport-rekreációs terület, A Templom és Szőlősor utca környezetében lévő, kb. 4,5 ha nagyságú, jelenlegi mezőgazdasági területen tervezett különleges egészségügyi terület, A gyár utca folytatásaként, a 0198/1 és 0198/2 hrsz-ú, kb. 2,1 ha nagyságú, jelenlegi mezőgazdasági területen tervezett különleges egészségügyi terület, A közigazgatási terület északi határában, a 090/1 hrsz-ú, kb. 10,7 ha nagyságú volt honvédségi területen tervezett különleges egészségügyi terület, A gyár utca folytatásaként, a 0196 hrsz-ú, kb. 2,6 ha nagyságú, jelenlegi mezőgazdasági területen tervezett különleges temető terület. 4

2 4. A Településszerkezeti terven jelölt, adott területre szabályozási terv alapján megvalósítható tervezett új fejlesztések: A belterület ÉNY-i határában lévő, 026/ hrsz-ú területen és alátörésein, jelenleg mezőgazdasági területek tervezett kertvárosias lakóterületként. A területek nagysága összesen kb. 35 ha, ahol új lakótelkek alakíthatók ki, A belterület É-i határában lévő, 069/, 070/, 073/ hrsz-ú, jelenleg mezőgazdasági területen tervezett kb. 45ha nagyságú kertvárosias lakóterület, ahol új lakó telkek alakíthatók ki, A Gyár utca folytatásában lévő, 0194, 0162/2/3, 0161/3, 0215/ helyrajzi számú területeken és alátörésein, jelenlegi üdülő és mezőgazdasági területeken tervezett falusias lakóterület kialakítása mintegy 56 ha-on, ahol új lakótelkek alakíthatók ki, A belterülettől DNY-ra, a 032 és 024 helyrajzi számú, mintegy 23 ha nagyságú bányaterületen tervezett kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület, A szilasligeti településrész északi határánál, az összesen kb. 3 ha nagyságú, 054/9, 054/8,054/2,054/3, 054/4, 054/5 hrsz-ú, új köztemető kialakítása céljából kijelölt jelenlegi mezőgazdasági területek, A belterület északi határában, a 062/27-30 hrsz-ú jelenlegi mezőgazdasági területeken tervezett, kb. 5,5 ha nagyságú kertvárosias lakóterület, 5. A településrendezéssel összefüggő különböző önálló rendeletek közötti kellő összhang biztosítása érdekében új rendeletet kell alkotni, illetőleg a meglévő rendeletet felülvizsgálni, és szükség esetén módosítani kell a következő témakörökben: a) Helyi művi értékvédelem (kulturális örökségvédelem) b) Helyi természeti értékvédelem, természeti területek és egyedi tájértékek jegyzéke c) Települési hulladékgazdálkodás, köztisztaság d) Települési zöldfelület-gazdálkodás, zöldterületek, fakivágás és pótlás e) Állattartás f) Zaj elleni védelem, csendvédelem g) Levegőtisztaság védelem h) Közterületek (utak, terek, zöldfelületek) használata, fenntartása i) Reklámok, hirdetések létesítése, engedélyezése j) Parkolás szabályozása k) Rendelet az önkormányzati tulajdonban lévő utak súlykorlátozásáról l) Lakókocsi, sátor ideiglenes elhelyezésének feltételei m) Útépítési és közművesítési hozzájárulás A c) h) pontban felsorolt témakörökben egységesen helyi környezetvédelmi rendelet alkotható, amelynek összhangban kell lennie a Települési Környezetvédelmi Programmal, valamint a Települési Hulladékgazdálkodási Tervvel. 6. A Településszerkezeti tervben foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében az alábbi tanulmányok, tervek, illetve programok elkészíttetéséről kell gondoskodni: A helyi építési szabályzat és szükség szerint szabályozási terv(ek) Szabályozási tervek alapján fejlesztési programok Települési környezetvédelmi program A Településszerkezeti terven jelölt, az önkormányzatot érintő közlekedésfejlesztési célok, feladatok megvalósításával kapcsolatos tanulmányok, tervek Hulladékgazdálkodási terv Vízügyi szakvélemény alapján települési vízrendezési tanulmányterv Tanulmány a település épített környezetének helyi értékvédelméről és a védelem módjának meghatározásáról; Kezelési és fenntartási útmutató a helyi védettségű természetvédelmi területekre. Turisztikai fejlesztési koncepció és programok Rekultivációs terv a bezárt hulladéklerakó (volt kavicsbánya) területére. Kertépítészeti (felújítási) tervek a meglévő közparkok rendezése valamint a tervezett közparkok megvalósítása érdekében. 7. A településfejlesztési koncepció és a településszerkezeti tervben rögzített célok megvalósulása érdekében pénztámogatást nyújtó pályázatokon kell részt venni. A pályázatokon való részvételhez településfejlesztési programokat kell kidolgozni. 8. A Településszerkezeti tervben kitűzött célok megvalósítása érdekében településfejlesztési alapot kell létrehozni. 9. A település környezetvédelmi feladatainak ellátása, valamint a környezetvédelmi támogatások megszerzése érdekében települési környezetvédelmi alapot kell létrehozni. 5

3 10. A közúthálózat tervezett fejlesztése érdekében az országos és települési utak kialakításához a szükséges építési (szabályozási) szélességet a szabályozási tervekben az adottságoknak megfelelően kell meghatározni. Az így megtervezett építési (szabályozási) szélességek biztosításához a szükséges önkormányzati és hivatali lépéseket meg kell tenni. 11. A Településszerkezeti tervben megfogalmazott célok és feladatok megvalósíthatósága érdekében a település költségvetésében forrást kell biztosítani. A feladatok megvalósítását folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és ellenőrizni kell. A településrendezési tervek érvényesítése érdekében a szükséges továbbterveztetésekről és egyéb kapcsolódó feladatokról folyamatosan gondoskodni kell. 12. Utasítja a Jegyzőt, hogy a Településszerkezeti terv alapján a Helyi Építési Szabályzatot terjessze a Képviselő testület elé. Határidő: július 15. Felelős: Franka Tibor polgármester Kelt: Kerepes, év július hó 12. nap 6

4 KEREPES KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL SZÓLÓ HATÁROZATA A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁLYA 1. A határozat hatálya területi értelemben Kerepes nagyközség egész közigazgatási területére kiterjed. 2. A határozat részét képezi Kerepes TSZT jelű Településszerkezeti tervlapja (továbbiakban TSZT). 3. E határozat hatályba lépése után az igazgatási területen belül készülő műszaki terveket a Településszerkezeti tervvel összhangban kell elkészíteni. Amennyiben a határozatban és a tervlapban foglaltaktól eltérés válik szükségessé, úgy a Településszerkezeti tervet a határozat és a tervlap egyidejű módosításával, a jogszabályokban előírt módon, a szükséges egyeztetések után határozattal módosítani kell. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVLAP 1. A Településszerkezeti tervlap jelei és jelölései: A belterületi határ és a tervezett belterületi határmódosítás; Közutak nyomvonala és jele; Az egyes területfelhasználási egységek határvonala és jele; A területfelhasználást befolyásoló védőtávolságok, védőterületek, védősávok; Nyilvántartott régészeti lelőhelyek határa; Műemlék jele és műemléki környezetének határa Országos ökológiai hálózat területének határa; Természeti terület határa. Natura 2000 terület határa Kerepes településszerkezeti és területfelhasználási rendszerének részletes leírását az alátámasztó munkarészek fejezetei tartalmazzák. Az alábbiakban a településszerkezet és területfelhasználás tervének rövid leírásáról, indoklásáról és kategóriáik egymáshoz való viszonyáról esik szó. A település szerkezetét meghatározó fő elemek: A település belterületét ÉK-DNY-i irányba átszelő 3 sz. főút nyomvonala, A belterületen áthaladó ÉD-i irányú Budapest-Gödöllő HÉV vonal Nagy kiterjedésű, jellemzően lakóterületi funkciójú központi belterület, Nagy kiterjedésű, jellemzően lakóterületi funkciójú központi belterület, Szolgáltatási és intézményi funkciót befogadó településközponti vegyes területek Ipari és kereskedelmi funkciójú gazdasági területek, Sajátos funkció befogadására alkalmas különleges területek, A külterületek meghatározó területhasználatai: mezőgazdasági és erdőterületek, Vízgazdálkodási területek. (helyi vízfolyások (Szilas patak) Táji jellegzetességet hordozó természeti-természetvédelmi területek A településszerkezet és területfelhasználás kialakításának alapvető céljai: Települési értékőrzés, értékfejlesztés. A településszerkezet továbbfejlesztése, korszerűsítése a közlekedési hálózat elemeinek (fő- és egyéb úthálózatok) továbbfejlesztése; A beépítésre szánt területek (településközponti, gazdasági és különleges területek) bővítése. A lakóterületek kialakítása harmonikus településfejlesztéssel (a jelenlegi belterület beépítetlen területén). A helyi lakosság ellátásbeli színvonalának javítása (életminőség) A településközpont és szolgáltató-központ továbbfejlesztése, alakítása a kialakult területhasználat és beépítés átstrukturálódásának elősegítése esetleges övezetváltással; A helyi adottságokra építkező, jellemzően környezetbarát vállalkozások életfeltételeinek biztosítása (gazdasági területek). A környezetvédelemi és turisztikai, kulturális tevékenységeknek helyet adó területek biztosítása (különleges területek) A kedvező táji és környezeti adottságok hosszú távú védelmének és fejlesztési lehetőségeinek biztosítása Törzsszám:

5 A célok eléréséhez a Településszerkezeti terv: meghatározza a település távlati területfelhasználását, meghatározza az infrastruktúra-hálózat fejlesztését, elősegíti a minőségi fejlesztését, biztosítja a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmét és fejlesztését. A TELEPÜLÉS IGAZGATÁSI TERÜLETÉNEK FELOSZTÁSA 1. A település igazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagolódik. A beépítésre szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a meglévő és tervezett belterületek. A beépítésre nem szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a külterületek. 2. A település igazgatási területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak: a) Lakóterületek, b) Vegyes területek, c) Gazdasági területek, d) Különleges területek. 3. A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határa (legnagyobb szintterület-sűrűsége) a következő: Területfelhasználási egységek Tervi jele Legnagyobb szintterület-sűrűség Falusias lakóterületek Lf 0,5 Kertvárosias lakóterületek Lke 0,6 Településközpont vegyes területek Vt 1,2 Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület Gksz 1,2 Ipari gazdasági terület Gip 1,2 Különleges terület Honvédség területe Kht 0,5 Különleges terület Temető területe Kt 0,5 Különleges terület Hulladéklerakó telep területe Kh 0,5 Különleges terület Sport-rekreációs területe Ksr 0,5 Különleges terület Egészségügyi területe Keü 0,5 Különleges terület Egészségügyi-oktatási területe Keü-ok 0,5 Üdülő terület Üdülőházas üdülő területe Üü 1,0 8

6 4. Az egyes terület-felhasználási egységek kötelező minimális közüzemi közművesítettségének mértékét az alábbi táblázat rögzíti. A HÉSZ kidolgozása során legalább az alábbi táblázatban közölt minimális, vagy annál magasabb szintű közművesítettségi mértéknek megfelelő előírásokat kell alkalmazni. Terület-felhasználási egység neve BELTERÜLETEN: Lakóterületek Vegyes területek Gazdasági területek Különleges területek Közlekedési és közmű-elhelyezési, hírközlési területek Zöldterületek Vízgazdálkodási területek KÜLTERÜLETEN: Gazdasági területek Különleges területek Közlekedési és közmű-elhelyezési, hírközlési területek Erdőterületek Mezőgazdasági területek Vízgazdálkodási területek A kötelező minimális közüzemi közművesítettség mértéke Teljes közművesítettség Teljes közművesítettség Teljes közművesítettség Teljes közművesítettség A feltárt terület közművesítettségi mértékével azonos Közművesítetlen Közművesítetlen Részleges közművesítettség Részleges illetve teljes közművesítettség A feltárt terület közművesítettségi mértékével azonos Közművesítetlen Részleges közművesítettség Közművesítetlen 5. A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei használatuk általános valamint sajátos jellege szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak: a) Közlekedési területek b) Közműelhelyezési, hírközlési területek, c) Zöldterületek, d) Erdőterületek, e) Mezőgazdasági területek, f) Vízgazdálkodási területek. TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS, BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS Kerepes beépített területének (jellemzően a jelenlegi belterület területe) meghatározó szerkezeti elemei a belterületet északnyugat-délkelet irányban átszelő, 3 sz főút út, valamint a belterület közepén É-D-i irányban húzódó HÉV vonala. A Településszerkezeti terven jelölt legfontosabb közlekedés-hálózatot érintő fejlesztések: a településközi kapcsolatot és belterületi elkerülést biztosító úthálózati elem megvalósítása Kerepes és Mogyoród viszonyában. A tervezett állapotban szintén fontos új úthálózati elem az M31-es nyomvonala halad át a község igazgatási területén. A község belső úthálózati elemei közül a legjelentősebb a már említett mogyoródi kapcsolat a Mogyoródi utca-sólyom utca -Béke utca -József A. utca nyomvonalon. A HÉV vonalon való áthaladás szempontjából fontos még a Kistarcsával közös határon futó (Móra Ferenc utcai) szintbeni keresztezés. A belső úthálózat gyűjtőúti eleme még a Hegy utca-szőlő utca-vasút utca, valamint a Magtár tér. A települést viszonylag tagolt szerkezet jellemzi, amelynek oka a HÉV vonala általi megosztottság és a volt zártkerti területek integrálódása (szerves kapcsolódása) illetve elkülönülése a belterülettől. A beépített, jellemzően belterületi része a 3 sz. főút nyomvonala mentén és a HÉV vonala között, valamint a Hév vonalától nyugatra alakult ki. 9

7 A településszerkezet jellemzően három elhatárolható telekstruktúra és építészeti jelleg különböztet meg. Az egyik az ófalu (a Szabadság és az Alföldi út által határolt terület), amelyet a 3. sz. főút nyomvonal környezetében a jellemzően nagytelkes, oldalhatáron álló, fésűs jelleget öltő telekstruktúra és a tájjelleghez, domborzathoz igazodó, néhol szabálytalan és keskeny utcarendszer jellemez. A telekméretek itt változatosak a hagyományos nagytelkes rendszer megosztásának következtében. Itt m 2 -es telkek is megtalálhatók. Épületállományára jellemző, hogy az elmúlt évtizedekben épült épületek között még fellelhetők a XIX. század végéről, XX. század elejéről fennmaradt karakteres épületek, melyek között sok az avult állapotú épület. A másik településrész, az elmúlt néhány évtized beépítései nyomán kialakult újfalu raszteres szerkezete (az Alföldi utca és a HÉV vonala közötti terüle,t valamint a HÉV vonalától nyugatra eső szilasligeti településrész) változatos domborzati viszonyok között húzódó egyenes vonalvezetésű utcákat hozott létre, jellemzően keskeny utcaszélességekkel. Változatos telekméretekkel, a kertvárosias jelleget tükröző nagy, és kistelkes, oldalhatáron álló, fésűs, zártsorú, és hézagosan zártsorú beépítésekkel is találkozunk. Itt a telekméretek jellemzően 620-tól 1000m 2 -ig terjednek a beépítések idejétől és az igényektől függően téglalaphoz hasonló alakú telekszerkezettel. Az egyre növekvő ütemű beépítések épületállományának állapota megfelelő. A hagyományos oldalhatáron és szabadon álló beépítési mód mellett egyre több sorházas beépítés látható leginkább a szilasligeti településrészen. A közelmúltban, a Béke és József Attila út találkozásánál fekvő területen többszintes társházak is megjelentek. A harmadik településrész, a belterülethez jórészt szervesen kapcsolódó volt zártkerti, majd hétvégi házas üdülőterületek keskeny, m 2 -es, szalagtelkes területek, oldalhatáron álló beépítéssel. (A belterület D-i részén, a Martinovics és Szőlő utca környezetében Kistarcsa belterületével összenőtt településrész, valamint a belterület DK-i részein, a Szőlősor utca mentén, és leszakadt belterületként a Gyár utca környezetében.) Községközpont megnevezést egyértelműen egyik településrészre sem használhatunk, mivel az igazgatási, oktatási, egészségügyi, egyházi, valamint a lakosság helyi szintű ellátását szolgáló kereskedelmi-szolgáltató intézmények a település belterületén elszórtan helyezkednek el. Jellemzően a Vasút utca, Templom utca, Alföldi utca, Szabadság útja és Béke utca mentén nagytelkes, szabadon álló beépítésű, földszintes és FSZ+2 szintes intézmény épületek helyezkednek el. A településen elszórtan elhelyezett intézmények összessége tagolt településközpontot képez. Ennek oka részben a főút és a HÉV nyomvonalának a településszerkezet egységére való negatív hatása és a jelentősebb egybefüggő intézményközpont kialakítására alkalmas önkormányzati terület hiánya. Ennek következtében egyik legfontosabb feladat a településközpont helyének kijelölése illetve, alakítása, kialakítása. Lakóterületek: A település területének jelentős része kertvárosias lakóterület, amelyre a családi házas beépítés a jellemző. A lakóterületi településrészeket illetően megfigyelhető, hogy a lakófunkció mellett sok esetben megjelenik a kereskedelmi-szolgáltató funkció is. A község lakóterületén az oldalhatáron álló beépítési mód a jellemző, de szabadon álló, zártsorú és hézagosan zártsorú, valamint ikres beépítések is megtalálhatók. Tervezői javaslat szerint a fejlesztési területek beépítése során az oldalhatáron álló beépítési mód támogatandó. A település egyes lakóterületi részeinek beépítési lehetőségei közötti különbségek igazán majd az építési előírásokban lesznek érzékelhetők. Településközpont vegyes területek: A község jelenleg nem rendelkezik a főbb községközponti funkciókat magába foglaló községközponttal, ezért a további intézményi bővítési lehetőségek és egységes, rendezett településközpont kialakítása miatt szükséges a településközpont távlati alakítása, kialakítása. A kialakított területhasználati és övezeti rendszerben közvetve biztosítva lesz majd az új intézmények létesítésének elvi lehetősége. A tervezett területhasználati és övezeti besorolások iránymutató jellegűek lehetnek az Önkormányzat részére. Gazdasági területei: A település belterületén meglévő, jelenleg működő gazdasági funkciójú területek a területükön folyó gazdasági tevékenység jellegétől függően a Településszerkezeti tervben kereskedelmi-szolgáltató illetve ipari gazdasági területként kerültek besorolásra. 10

8 Jelenleg két nagyobb gazdasági területen működnek kisebb vállalkozások: Az egyik a belterület déli részén Kistarcsa határában található (volt Szilas TSZ területe). Gyógynövény, élelmiszer, illatszer gyártással foglalkozó vállalkozások telepedtek itt meg. A másik jelentősebb gazdasági terület a belterület északi határában, a 3-as főút mellett kis- és középvállalkozásoknak otthont adó terület (kamionmosó, állateledel nagykereskedés, fatelep, olajszűrők újrahasznosítása). A helyi munkahelyteremtés fokozása érdekében a korábban igénybevett gazdasági területek rehabilitációjával és új fejlesztési területek kijelölése is cél. A gazdasági területek kijelölésénél a Településszerkezeti terv a települési adottságokat és az önkormányzati fejlesztési elképzeléseket egyaránt figyelembe veszi. Különleges területek: A település igazgatási területén több olyan már meglévő területhasználat található, mely az OTÉK-nak megfelelően a különleges területek közé sorolható. 1. Hulladékhasznosító (Kh) területe A külterület DK-i szélén, a gödöllői közigazgatási határ mellett fekszik az Ökörtelek völgyi hulladékkezelő központ. A jelenleg térségi (de regionális vonzáskörzetűvé fejlesztendő) hulladéklerakó telep Gödöllő felől közelíthető meg. Védőtávolsága 1000 m, mely lakó- és üdülőterületet nem érint. A hulladéklerakó meglévő területe mintegy 21 hektár. 2. Temető (Kt) területe A település meglévő temetője a belterület központi részén, a Mogyoródi út és a Rét u. sarkán található. A terület jó megközelíthető. A meglévő temető védőtávolsága 30m. A temető nagy része megtelt, bővítésére a szomszédos területeken valószínűleg nincs lehetőség. 3. Honvédségi terület A külterület DK-i szélén, az isaszegi közigazgatási határ mellett található, a mintegy 28,8 hektáros honvédségi terület. A terület az Isaszeget Nagytarcsával összekötő út felől közelíthető meg. A Honvédelmi Minisztérium előzetes észrevételének megfelelően, a honvédségi terület 1000 m-es környezetében csak beépítésre nem szánt terület jelölhető ki. 4. Egészségügyi terület: A 3 számú főúttól keletre 2,1 ill. 4,5 ha kiterjedésű területen (Keü) A területeken jelenleg nincsenek épületek, építmények. A szerkezeti és szabályozási terveken különleges egészségügyi övezetbe került besorolásra. A területek már az érvényben lévő településrendezési tervben is erre a célra voltak kijelölve. TERVEZETT FEJLESZTÉSI TERÜLETEK A fejlesztések megvalósulása esetén a település beépítésre szánt területe a mai hagyományos települési belterületnek a terv távlatán belül mintegy 50%-kal nő majd. Még beépítetlen belterületi lakóterületek: 1. A Széphegyi domb területére készült szabályozási terv alapján (a természetvédelmi terület mellett) mintegy kb. 14 ha, ahol kb. 190 db új lakótelek alakítható ki, 2. A Széphegyi domb területén további mintegy kb. 16 ha, ahol kb. 200 db új lakótelek alakítható ki, 3. Belterületi tömbfeltárás útján fejlesztésre került területek beépítése az Alföldi és Szabadság út között kb 5 ha, ahol mintegy 50 db telek kialakítása várható. Összesen: 35 ha,. mintegy 440 telek Lakóterület-fejlesztésre kijelölt területek 4. A belterület ÉNY-i határában még beépítetlen, jelenleg külterületi mezőgazdasági része (049/, 026/ hrsz.). A terület nagysága kb. 50 ha, melyen kb. 500db új lakótelek alakítható ki. 5. A belterület É-i határában még beépítetlen, jelenleg külterületi mezőgazdasági része (069/, 070/, 073/ hrsz.). A terület nagysága kb. 45 ha, melyen kb. 450 db új lakótelek alakítható ki. 6. A belterület É-i határában még beépítetlen, jelenleg külterületi mezőgazdasági része (054/ hrsz.). A terület nagysága kb. 10,6 ha, melyen kb. 90 db új lakótelek alakítható ki. 7. Volt zártkerti területek (jelenlegi hétvégiházas üdülő), mintegy 62 ha, tervezett falusias lakóterületként 350 db lakótelek kialakításával. 8. A belterület északi határában, a 062/27-30 hrsz-ú még beépítetlen jelenlegi mezőgazdasági része A terület nagysága kb. 5,5 ha, melyen kb. 60 db új lakótelek alakítható ki. Összesen: 173 ha, mintegy 1450 db telek 11

9 Vegyes funkciójú fejlesztésre tervezett új területek: 1. A belterületen, a jelenlegi lakóterületen belül településközpont vegyes (Vt) terület bővítésére kerül sor mintegy 5,7 ha nagyságú területen (hrsz.:1304, 1305, 1306, 1307, 1713/2, 757, 410/4, 263/1, 264/1, 58, 504, 503/1, 6351, 6352, 6353). 2. A belterületen jelenlegi sportpálya területen településközpont vegyes (Vt) terület bővítésére kerül sor mintegy 2 ha nagyságú területen (hrsz: 2443/3, /4 és 2444). 3. A Béke és Sólyom út közötti területrészen a természetvédelmi terület mellett jelenlegi külterületen tervezett, kb. 1 ha nagyságú településközpont vegyes terület (011/61,62,63,31,32,33, hrsz.). Összesen: 8,7 ha. Gazdasági funkciójú fejlesztésre tervezett területek 1. A belterülettől DNY-ra, a 032 és 024 helyrajzi számú területeken tervezett, összesen kb. 23 ha nagyságú kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület (Gksz), mely területre a későbbiekben, a konkrét fejlesztési igények megjelenésekor, az építési/övezeti előírások meghatározása céljából szabályozási tervet (SZT) kell készíteni. (A terület a szabályozási tervlapon még hulladéklerakó területébe van besorolva. A területre készítendő részletes szabályozási terv munkarészeként meg kell vizsgálni a terület talajmechanikai adottságait és ennek függvényében kell meghatározni a beépítési lehetőségeket.) 2. A belterület É-i határa közelében, a 3-as számú főút mellett, az érvényben lévő Településszerkezeti tervből átvezetett 062/3-25, a 062/47-49 és a 2957 helyrajzi számú területeken tervezett, összesen kb. 22ha nagyságú kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület (Gksz), mely területre a későbbiekben, a konkrét fejlesztési igények megjelenésekor, az építési/övezeti előírások meghatározása céljából szabályozási tervet (SZT) kell készíteni. 3. A belterület É-i határa közelében, a 3-as számú főút mellett, az érvényben lévő Településszerkezeti tervből átvezetett a 088 helyrajzi számú területek tervezett, összesen kb. 23ha nagyságú ipari gazdasági terület (Gip), mely területre a későbbiekben, a konkrét fejlesztési igények megjelenésekor, az építési/övezeti előírások meghatározása céljából szabályozási tervet (SZT) kell készíteni. Összesen:68 ha. Különleges funkciójú fejlesztésre javasolt területek 1. Temetők (Kt) területe Két új tervezett temető található a településen. A korábbi településrendezési tervben már tervezett temető területként szerepelt a 3.sz. főút déli részén, a Kálvária-hegynek a Szilas-patak felé eső oldalában, egy viszonylag magasabban fekvő 2,6 hektáros területrész. Ez a terület a 3.sz. főút déli oldalán, a Mogyoródi út folytatásában közelíthető meg. A tervezett másik új temető terület a Szilasligeti településrészen található. A belterület ÉK-i részéhez közel, a Wesselényi utca folytatásában található a közel 3 hektáros tervezett temető. Az új temetőknél a temető telkén belül 30 m széles fásított védőterületet kell kialakítani. 2. Sport-rekreációs (Ksr) terület A tervezett sport-rekreációs terület a Szilas-patak mentén, a 3.sz. főúttól délre, a belterület szélén található. A nagy kiterjedésű terület, már az érvényben lévő településrendezési tervben is erre a célra volt kijelölve. (A terület egy része az OTrT országos ökológiai hálózatába került besorolásra, de mivel a terület már jóval korábban beépítésre szánt területként volt kijelölve, így a jelenlegi terv jogfolytonosan viszi tovább ez érvényben lévő övezeti besorolást.) 3. A volt laktanya területén, a közigazgatási terület É-i határában a 3.sz főút mellett (hrsz: 090/1) (Keü) fekvő terület. A terület a szabályozási tervlapon még honvédségi területként szerepel, de a Településszerkezeti terven már tervezett különleges egészségügyi területbe került besorolásra. 4. A 3. számú főúttól keletre 2,1 illetve 4,5 ha kiterjedésű területek (Keü) A területeken jelenleg nincsenek épületek, építmények. A Településszerkezeti és szabályozási terveken különleges egészségügyi övezetbe került besorolásra (Keü). A területek már az érvényben lévő településrendezési tervben is erre a célra voltak kijelölve. 5. A 3 sz. főút melletti 2958 hrsz-ú terület mintegy 0,8 ha-on, ahol jelenleg egészségügyi gyógycentrum üzemel (Keü). A terven fejlesztésre kijelölt területeket fokozatosan, a jelentkező igények szerint lehet a terven jelölt funkció szerint felhasználni, és igény szerint, az adott területre vonatkozó egyedi határozattal (az egyéb jogszabályok által előírt feltételek egyidejű teljesülése esetén) lehet belterületbe vonni. 12

10 SZABÁLYOZÁSI TERV ALAPJÁN MEGVALÓSÍTHATÓ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK KEREPES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 1. Az Alföldi utca Mező utca által határolt tömb belsők, feltárásra és beépítésre alkalmas része. A kb. 5 ha nagyságú területen kb. 50 db 1000 m 2 nagyságú új építési telek alakítható ki, 2. A belterület ÉNY-i határában, jelenlegi mezőgazdasági terület ((049/és 026/ hrsz.). A terület nagysága kb. 50 ha, ahol a kialakult telekszerkezethez illeszkedően kb. 500 db min 700m2-es új lakótelek alakítható ki, 3. A belterület É-i határában, jelenleg külterületi mezőgazdasági területen (054/ hrsz.). A terület nagysága kb. 10,6 ha, melyen kb. 90 db min 700 m2-es új lakótelek alakítható ki, 4. A belterület É-i határában, jelenleg külterületi mezőgazdasági területen tervezett, kb. 45 ha nagyságú kb. 450 db min 700 m2-es új lakó telek alakítható ki, (069/, 070/, 073/ hrsz és alátörései), 5. A Gyár utca és Szőlősor utca folytatásában jelenlegi üdülő és falusias lakó területeken tervezett falusias lakótelek kialakítása mintegy 62 ha-on. (hrsz:0179/, 0194, 0162/2/3, 0161/3, 0215/) mintegy 350 db min 1500m2 es lakótelek alakítható ki 6. A belterület északi határában a 062 hrsz-ú jelenlegi mezőgazdasági területeken tervezett kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület alakítható ki kb 22 ha-on. 7. A belterület északi határában jelenlegi mezőgazdasági 088 hrsz-ú területeken tervezett ipari gazdasági terület alakítható ki mintegy 23 ha on. 8. A belterülettől DNY-ra, a 032 és 024 helyrajzi számú bányaterületen tervezett, kereskedelmiszolgáltató gazdasági terület alakítható ki mintegy 23 ha-on. 9. A déli közigazgatási határ mellett jelenlegi mezőgazdasági területen különleges terület alakítható ki mintegy 7,5 ha-on. hrsz:0218, mely funkciója alapján különleges sport-rekreációs területfelhasználási kategóriába került besorolásra. 10. Új köztemető alakítható ki jelenlegi mezőgazdasági területen a szilasligeti településrész északi határánál mintegy 3 ha-on (054/9, 054/8,054/2,054/3, 054/4, 054/5 hrsz-). 11. A közigazgatási terület északi határában, volt honvédségi területen különleges egészségügyi terület alakítható ki mintegy 10,7 ha-on (hrsz:090/1). 12. Különleges egészségügyi terület alakítható ki jelenlegi mezőgazdasági területen a Templom és Szőlősor utca környezetében mintegy 4,5 ha-on. 13. A gyár utca folytatásaként jelenlegi mezőgazdasági területen különleges egészségügyi terület alakítható ki mintegy 2,1 ha-on(hrsz:0198/1/2). 14. A gyár utca folytatásaként jelenlegi mezőgazdasági területen tervezett különleges temető terület alakítható ki mintegy 2,6 ha-on (hrsz:0196). 15. A belterület északi határában, a 062/27-30 hrsz-ú még beépítetlen jelenlegi mezőgazdasági területeken tervezett kertvárosias lakótelek kialakítása kb. 5,5 ha-on. mintegy 60 db min 800m2 es lakótelek alakítható ki INFRASTRUKTURÁLIS ELEMEK (TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA HÁLÓZATOK) KÖZLEKEDÉS Kerepes közlekedés-földrajzi helyzete viszonylag jónak mondható, mert a 3. sz. országos főút áthalad a településen, tehát közvetlenül bekapcsolódik az országos vérkeringésbe. A községnek egyéb, az országos úthálózatba tartozó úthálózati kapcsolata nincs. Önkormányzati úthálózati kapcsolata van a József Attila utca folytatásában Mogyoród felé az F1 pálya mellett, valamint jelenleg még nem kiépített formában Kistarcsa felé, a 2642 hrsz út déli folytatásán keresztül. Közlekedési kapcsolatot jelent a BKV Gödöllői HÉV vonala is. A község belső úthálózati elemei közül a legjelentősebb a már említett mogyoródi kapcsolat a Mogyoródi utca-sólyom utca-béke utca-józsef A. utca nyomvonalon. A HÉV vonalon való áthaladás szempontjából fontos még a Kistarcsával közös határon futó (Móra Ferenc utcai) szintbeni keresztezés. A HÉV-et külön szintben keresztező, de igen korlátozott keresztmetszetű kapcsolat az egyébként kiépítetlen Széphegy utca folytatásában levő közúti aluljáró, amely a 3. sz. főút és a Vasút utca között ad alárendelt kapcsolatot. A belső úthálózat gyűjtőúti eleme még a Hegy utca-szőlő utca- Vasút utca, valamint a Mező utca. 13

11 A tervezett állapotban fontos új úthálózati elem halad át a község igazgatási területén: Az M0-M3 között tervezett M31 gyorsforgalmi út nyomvonala a belterülettől keletre, közel É-D irányban metszi a külterületet. A gyorsforgalmi útnak a település területén csomópontja nincs, de forgalomnövelő hatása lesz a 3. sz. főúton. A külső kapcsolatok szempontjából lényeges új elem a már jelenleg is meglevő mogyoródi kapcsolatnak a település területén új nyomvonalon való kiépítése (ez az útvonal tulajdonképpen a 2101 j. összekötő út mogyoródi átkelési szakaszának tehermentesítését, kiváltását teszi lehetővé). Ennek tanulmány szintű terve elkészült, amelyet a Településszerkezeti terv tartalmaz. De éppen itt látható az is, hogy a nyomvonal áthaladna egy tervezett gazdasági területen, amely sem az útnak, sem a fejlesztendő területnek nem előnyös. Ezért a Településszerkezeti terven ábrázolásra került egy alternatív megoldás, amely hossznövekedés és vonalvezetési probléma nélkül ezt a problémát kiküszöböli. A meglevő gyűjtőutak a továbbiakban is megmaradnak, a gyűjtőúti szintű fejlesztések az előbbiekben leírt hálózati elemekre támaszkodva alakíthatók ki. Új gyűjtőúti kapcsolat a Magtár tér meghosszabbítása az előbbiekben leírt elkerülő út nyomvonaláig, amely gyűjtőút egyúttal a környezetében előirányzott lakó- és gazdasági területeket is szolgálja. Új gyűjtőút kialakítása célszerű a község É-Ny-i, Mogyoróddal közös igazgatási határán, valamint a Martinovics utca-kölcsey utca - Sólyom utca felhasználásával. Ehhez kapcsolódik ezen útvonalak összekötésével az új lakó- és gazdasági területek határán tervezett gyűjtőút. Szintén gyűjtőúti színtű hálózati elemnek minősíthető a község belterületének déli határán a 2642 hrsz út folytatásában Kistarcsára vezető kiépítendő út, amely a 3101 j. összekötő út felé ad kapcsolatot. KÖZMŰVEK Kerepes településen a közművek elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, mivel a víz-, és villamosenergia-ellátáson túlmenően kiépült a szennyvízcsatorna, valamint a gáz- hálózat, továbbá folyamatosan valósult meg a hírközlés valamennyi vételi lehetősége is. Ennek megfelelően - mint azt már az előzőekben is említettük a község nagyrészt összközműves ellátású, mivel a csapadékvízelvezetés is árokrendszerekkel és néhány közlekedési csomópontban zárt csapadékcsatornával részben megoldottnak tekinthető. A településen megtalálható közművek közül a víz és szennyvízcsatorna Kistarcsa település rendszereivel együtt kezelendő, melynek műszaki állapota már elérte a rekonstrukciós munkák megkezdését.a csapadék-vízelvezetés tartozik azon feladatok közé, melyet a burkolt utak kiépítésével egy időben, illetve a meglévő burkolt utak mentén, ahol nem került megvalósításra, meg kell oldani. A csapadékvíz elvezetési rendszer az új igényeknek távlati elképzeléseknek kell megfelelnie. Az energia és hírközlés közművei (gáz, villany, telefon) szolgáltatása kielégítő. A közműrendszerek jelenlegi kiépítettsége lehetőséget biztosít a település új beépítéseinek megvalósítására, természetesen megfelelő közműfejlesztésekkel. A befogadó rendszert megfelelően kell karbantartani, illetve a nem megfelelő kapacitású szakaszokat korszerűsíteni célszerű. Az előzőek alapján összefoglalóan a következő főbb beavatkozások szükségesek a jelentősnek mondható beépítés-fejlesztésekhez: - Új kutak fúrása és hálózatba kapcsolás - Meglévő ivóvízhálózat rekonstrukciója, vízirányítási rendszer kialakítása. - Szennyvízhálózat bővítése. - Szennyvízkontingens vásárlása a befogadó Fővárosi Csatornázási Művek Rt-től. - Minden ingatlan szabályos rákötése a megépült szennyvízhálózatra. - Felszíni csapadékvíz elvezetés megoldatlan területeinek rendezése. - Felszíni csapadékvíz elvezetési hálózat kiépítése (intézmény és gazdasági területeknél zárt csapadékcsatorna, közterületi és ingatlani záportározók, utcai árkok, műtárgyak kiépítése) - A csapadékvíz befogadó Szilas patak folyamatos karbantartása, záportározó kialakításának vizsgálata, és megvalósítása. - A további közművek folyamatos, igény szerinti kiépítése, műszaki színvonalának javítása, villamos- energiaellátás és hírközlés hálózatainak földkábeles létesítése. 14

12 BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK (JELLEMZŐEN KÜLTERÜLETEK) ZÖLDTERÜLETEK A település közhasználatú zöldterülettel (közparkkal) viszonylag gyengén ellátott. A település zöldterületi adottságain javít, hogy a településre jellemző családiházas beépítés miatt a rekreációs igények nagyobb része saját telken belül is megoldható. ERDŐTERÜLETEK Az erdőterületek rendezése az ökológiai és ökonómiai szempontok figyelembe vételével készült. A település területének mintegy 29%-a erdő. Az erdők viszonylag összefüggő területeket alkotnak, s nagyobb részt a külterület ÉK-i részén helyezkednek el. (Az erdőterületek egy jelentős része az országos ökológiai hálózat részét képezi.) MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK A mezőgazdasági területek rendezésének célja egyrészt a termelőterületek megóvása, másrészt a gazdálkodás feltételeinek megteremtése. A mezőgazdasági területekre elsősorban általános gazdálkodási formák jellemzők (nagy- és kistáblás szántóföldek, ültetvények). VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK A településen két ágból ered a Szilas-patak, mely a térség egyik legjelentősebb vízfolyása, és a Duna bal parti vízgyűjtő területéhez tartozik. (A vízfolyásokhoz kapcsolódó természeti értékek védelmére fokozott figyelmet kell fordítani.) MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM A TELEPÜLÉS MŰVI ÉRTÉKEI A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) műemlék-nyilvántartása szerint Kerepes területén egyetlen műemléki védelem alatt álló szobor található. Nepomuki Szent János szobor 7069, Pest megye, Kerepes, Mogyoródi út (temető) hrsz:2445 A folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje akit 1729-ben avattak szenté kultusza igen népszerű volt a XVIII.-XIX. Századi Magyarországon ban készült szobor Glasz János helybéli lakatos alkotása A településnek jelenleg nincs helyi értékvédelmi rendelete, de számba vette védelemre érdemes építészeti, kulturális és tájképvédelmi szempontból védendő értékeit, és szándékában áll rendeletet alkotni védelmükről. TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM Települési szegélyek rendezése A meglévő belterületen (lakóterület), illetve a javasolt fejlesztési területeken kialakuló új települési szegélyek rendezése. A települési szegélyek rendezésének célja, hogy a beépített területek külső határa, valamint a szomszédos mező-, illetve erdőgazdasági területek találkozása rendezett képet mutasson. A települési szegélyek megjelenését elsősorban az határozza meg, hogy beépített területek szélén található többnyire (lakó)telkek végei, hátsókertjei mennyire rendezettek. Az összhatást tovább rontja, hogy a telkek mögötti területsávban gyakori az illegális hulladék elhelyezés. 15

13 Természeti értékek védelme A település területének mintegy 26%-a áll természeti védelem alatt, melynek döntő hányadát az országos ökológiai hálózat területei teszik ki. Ex-lege országos jelentőségű védett természeti területek, lápos, nedves rétek találhatók a belterület központi részén, a Szilas-patak ÉNy-i ága mellett. Helyi jelentőségű védett természeti terület a Szilas-patak szilasligeti forrásvölgye. (E terület jelentős része egyben /ex-lege/ országos jelentőségű védelem alatt áll, ezért indokolt a helyi védetté nyilvánításról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata.) A Natura 2000 európai ökológiai hálózatnak, a településre eső részterületei közé tartozik, a HUDI20023 jelű Gödöllői-dombság - kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület. Az országos ökológiai hálózatnak a településre eső részterületeit főként a Gödöllő felé eső összefüggő erdőterületek, valamint a Szilas-patak két ága menti területek alkotják. TÁJRENDEZÉS, KÖRNYEZETALAKÍTÁS, KÖRNYEZETVÉDELEM A felszíni és a felszín alatti vizek védelme A település nitrátérzékeny területen fekszik, valamint a szennyeződés érzékenységi besorolás alapján a fokozottan érzékeny területi kategóriába tartozik, valamint ezen belül kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület. A település belterületein a csatornahálózat kiépítettsége közel 80%- osnak tekinthető, míg a rákötöttség kb. 65%-os. A szennyvizet nyomóvezetéken (és átemelőn) keresztül főváros szennyvízelvezető rendszerébe vezetik. Szennyvízszikkasztás a település területén nem engedélyezhető. A vízbázisok védőterületeit a jogszabályi előírásoknak megfelelően ki kell jelölni. A vízbázis sérülékenysége esetén a területhasználati korlátozásokat a településrendezési tervben is érvényesíteni kell. A település területén, két ágból ered a Gödöllői-dombság egyik legjelentősebb kisvízfolyása, a Szilaspatak. A termőföld védelme A mezőgazdasági területekre jellemző, hogy igen nagy heterogenitású dombvidéki területek, ahol közepes szervesanyag tartalmú homok, homokos vályog talajok találhatók. A talajminőséget rontó talajhibák közül a legjelentősebb az erózió, ezen kívül a több helyen előforduló defláció, savanyúság okoz problémát. A helytelen talajhasznosítás eredményeként fokozatos minőségromlás következhet be, ezért a talajvédelemre nagy figyelmet kell fordítani. A település területének mintegy 37 %-a erdő, illetve rét-legelő terület. Ezek a növényzettel egész éven át fedett, biológiailag értékes területek a talajerózió és defláció ellen az ott található talajoknak a legjobb védelmet biztosítják. Élővilág, ökológiailag értékes területek Az ökológiailag értékes területek (erdő, rét, legelő és nádas) aránya, körülbelül a település területének 37%-át teszik ki. Az erdőterületek aránya (29%), magasabb az országos és a megyei átlagnál, s az erdők közel fele a természetszerű erdő. A település erdőinek nagyobb része viszonylag összefüggő a területet alkot. A települési környezet védelme Hulladékgazdálkodás A település területén a kommunális hulladékok gyűjtése és elszállítása szervezett formában történik. A kommunális hulladékot jelenleg még a gyáli települési lerakóra szállítják. Az Észak-kelet Pest és Nógrád megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás regionális lerakóját várhatóan év elejétől helyezik üzembe, mely lerakó Kerepes területén található és az Ökörtelek völgyi hulladékkezelő központ továbbfejlesztésével kerül kialakításra, de Gödöllő felől közelíthető meg. A lerakó bővítési területén esetleg egy kisebb teljesítményű hulladékfeldolgozó létesítését tervezi az Önkormányzat. Az új beépítésre szánt területek kialakításával egyidejűleg e területeken is gondoskodni kell a szervezett hulladékgyűjtéséről és elszállításról. A kisebb illegális hulladék elhelyezéseket fel kell számolni, majd a területet rekultiválni kell. A települési szilárd hulladékok gyűjtése során, a veszélyes és újrahasznosítható komponensek szelektív gyűjtésének arányát növelni kell. Ehhez meg kell teremteni a szelektív hulladék gyűjtés 16

14 infrastrukturális feltételeit, a gyűjtőedényzet beszerzés, az elszállítás és hasznosítás feltételeinek kialakításával. Ezt a regionális projekt tartalmazza. A településen évente keletkező - ipari, mezőgazdasági, és szolgáltató tevékenységből származó - termelési veszélyes hulladék mennyisége nem jelentős. A településen dögkút nem található. Az iparigazdasági területeken veszélyes hulladék tárolása átmenetileg engedélyezhető. A levegő tisztaságának védelme A település területén található gazdasági objektumok számottevő légszennyezéssel járó ipari tevékenységet nem folytatnak. A közlekedési eredetű légszennyezésben a 3.sz. főút forgalma által okozott terhelés a meghatározó. A 3.sz. főút, mintegy 3 km-es szakaszon a belterületen halad keresztül. A településen tervezett beépítésre szánt területi fejlesztésektől oly mértékű forgalmi változások nem várhatók, melyek a meglévő légszennyezés terhelést számottevően befolyásolnák. Változást az (M3 és M0-át összekötő, Nagytarcsa - Kerepes Gödöllő településeken áthaladó) M31-es autópálya tervezett szakasza hozhat, mely a külterület DK-i részén halad. A meglévő hulladéklerakó telep bővítési területén kialakítandó hulladékhasznosító és feldolgozó telep tervezett kapacitása még nem ismert. A tervezett kapacitástól függetlenül célszerű az engedélyeztetési eljárás során környezeti hatásvizsgálatot is készíteni, mivel a területtől keleti irányban, Gödöllőn területén területtől mintegy 200 m-re, Natura 2000 ökológiai hálózat húzódik. Zaj- és rezgésártalmak elleni védelem A településen a zajterhelés legjelentősebb forrása a közlekedés. A 3.sz főút jelentős, főként átmenő forgalma, a közlekedési terület melletti intenzív beépítésű területrészeken számottevő zajterhelést okoz. A településen halad át a Budapest, Örs vezér tere - Gödöllő HÉV vonal. A HÉV által érintett településrészeken a szerelvények elhaladásakor észlelhető egyedi zajesemények zavaróak lehetnek. Lakóterületen, illetve a közelében jelentős zajkibocsátású ipari-gazdasági telephely, vagy szórakozóhely nem működik Kerepes területén. A beépítésre szánt területi fejlesztések következtében nem várhatók olyan mértékű forgalmi változások, melyek a meglévő közlekedési eredetű zajterhelést jelentősen befolyásolnák. A közlekedési eredetű légszennyezés terheléshez hasonlóan, a zajterhelés csökkenése a közlekedéshálózati fejlesztésektől várható, elsősorban a tervezett M31-es autópálya megvalósulása esetén. 17