Berendezések környezeti minősítése és ennek fenntartása üzemelő atomerőművekben

Átírás

1 Országos Atomenergia Hivatal sz. útmutató Berendezések környezeti minősítése és ennek fenntartása üzemelő atomerőművekben Verzió száma: március

2 Kiadta: Dr. Rónaky József, az OAH főigazgatója Budapest, március A kiadvány beszerezhető: Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóság Budapest

3 ELŐSZÓ A nukleáris biztonság szabályozási rendszerének hierarchiája a következő: 1. A legfelső szintet az atomenergiáról szóló évi CXVI. törvény képviseli. 2. A következő szintet alapvetően a törvény végrehajtására kiadott két kormányrendelet alkotja. A 114/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) jogállását, míg a 89/2005. (V.5.) Korm. rendelet az OAH nukleáris biztonsággal összefüggő hatósági ügyekben lefolytatott eljárásainak általános szabályait határozza meg. Ez utóbbi melléklete a kiadott hét nukleáris biztonsági szabályzat, melyek közül négy az atomerőművekre, az ötödik az oktató és kutató atomreaktorokra, a hatodik a kiégett nukleáris fűtőelemek átmenetitároló-létesítményeire szabja meg a konkrét nukleáris biztonsági követelményeket, míg a hetedik az NBSZ-ekben alkalmazott speciális fogalmak definícióit adja meg. Ezektől a követelményektől eltérni csak a kormányrendeletben foglaltak szerint szabad. 3. Azt, hogy a szabályzatokban meghatározott követelmények teljesítésére milyen módszert ajánl az eljáró hatóság, a szabályozás következő szintje, az egyes szabályzatokhoz kapcsolódó útmutatók tartalmazzák. Ezeket az útmutatókat az OAH főigazgatója adja ki, és az időről időre felhalmozódott tapasztalatok alapján módosult, újabb kiadásaik jelennek meg. Az eljárás gyors és akadálymentes lefolytatásának érdekében a hatóság az engedélyeseket az útmutatókban foglalt ajánlások minél teljesebb követésére ösztönzi. 4. Konkrét berendezésekre, tevékenységekre, eljárásokra a leírt általános jellegű szabályozások mellett egyedi hatósági előírások, állásfoglalások is vonatkozhatnak. 5. A felsorolt szabályozásokat magától értetődően kiegészítik az engedélyesek, ill. más, a nukleáris energia alkalmazásában közreműködő szervezetek (tervezők, gyártók stb.) belső szabályozási dokumentumai, amelyeket a minőségirányítási rendszerükkel összhangban készítenek és tartanak karban. Az útmutatók alkalmazása előtt mindig győződjön meg arról, hogy a legújabb, érvényes kiadást használja-e. Az aktuális, érvényes útmutatókat az OAH honlapjáról ( töltheti le.

4 4.13. sz. útmutató 4/56 2. Verzió TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS Az útmutató tárgya és célja Vonatkozó jogszabályok és előírások 7 2. MEGHATÁROZÁSOK Rövidítések A KÖRNYEZETI MINŐSÍTÉS KAPCSOLATA MÁS PROGRAMOKKAL ÜZEMELŐ BERENDEZÉSEK MINŐSÍTÉSE A minősítési program megvalósításának szervezeti feltételei A minősítési követelmények meghatározásáért felelős szervezet A minősítési követelmények betartásáért felelős szervezet A minősítési követelmények teljesítésének ellenőrzéséért felelős szervezet A környezeti minősítési program kialakításának kiindulási feltételei A környezeti körülmények felmérése Üzemi körülmények A minősítendő berendezések köre A meglévő minősítési dokumentáció azonosítása A korszerű környezeti minősítés követelményei és módszerei Minősítés teszteléssel Minősítés teszteléssel anyagvizsgálatok Minősítés elemzéssel Az üzemeltetési tapasztalatok figyelembevétele A minősítési módszer kiválasztása A Space módszer felhasználása A környezeti minősítési program végrehajtása A környezeti minősítési program kidolgozása Az aktuális minősítettségi állapot felmérése A minősítés dokumentációja A környezeti minősítés tényleges állapotának értékelése A hiányzó minősítés pótlása Teendők minősítés elveszítése esetén 43

5 4.13. sz. útmutató 5/56 2. Verzió 5. A MINŐSÍTETT ÁLLAPOT FENNTARTÁSA Funkcionális tesztek Monitorozás Diagnosztika A diagnosztikai és monitorozó rendszerek adatainak hihetősége Karbantartás A karbantartás és a környezeti minősítés eredményeinek összehangolása Az aktív komponensek karbantartása Teendők a karbantartás elégtelensége esetén Állapotfelügyelet A meghibásodások trendelemzése Átalakítások és tervmódosítások Az üzemeltetési tapasztalatok visszacsatolása Javítás és csere A minősített élettartam kiterjesztéséhez 55

6 4.13. sz. útmutató 6/56 2. Verzió 1. BEVEZETÉS 1.1. Az útmutató tárgya és célja A minősített állapot fenntartására irányuló tevékenység feltételezi a berendezések szükséges kezdeti minősítésének meglétét. Ennek megvalósításáról a 3.15 jelű irányelv szól. Jelen útmutató tárgya a villamos, az irányítástechnikai és egyes aktív gépészeti rendszerelemek, valamint egyes épületszerkezetek környezeti minősítése. Ezek minősítése nem egyszeri cselekmény, hanem a minősített állapot fenntartásával a berendezés életét végigkísérő folyamat. A korai szabványok szerint épített atomerőművekben a biztonsági berendezések kezdeti környezeti minősítésének követelménye kimaradt a tervezési alapkövetelményekből, ezért az üzemeltetés során a kezdeti minősítés igazolásához, illetve a feltárt hiányosságok felszámolásához kapcsolódó tevékenység párhuzamosan jelentkezik a minősített állapot fenntartásával kapcsolatos tevékenységekkel, és amikor a berendezések és készülékek cseréje szükségessé válik, az új rendszerelemek környezeti minősítésének feladataival. Jelen útmutató a fentiekben foglalt komplex tevékenységek végrehajtásának módjait írja le. Az útmutató célja olyan ajánlások leírása, amelyek segítik mindazon tevékenységek elvégzését, amelyek: a beépített berendezések hiányzó minősítésének pótlását, ezt követően a minősített állapot és a meglévő minősítések érvényességének fenntartását, illetve az előzőek teljesíthetetlensége esetén a szükséges intézkedések megtételét támogatják. Jelen útmutató a Nukleáris Biztonsági Szabályzatok 4. kötetében foglalt kötelezettségek teljesítésének egy lehetséges módját írja le. Az engedélyes a hivatkozott előírások teljesítésének a jelen útmutatóban szereplőtől eltérő módját is választhatja. Ez esetben azonban igazolnia kell, hogy a választott megközelítés a jelen útmutatóban rögzítettel egyenértékű megoldást biztosít.

7 4.13. sz. útmutató 7/56 2. Verzió 1.2. Vonatkozó jogszabályok és előírások Az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris biztonsággal összefüggő hatósági ügyekben történő eljárásáról szóló 89/2005. (V.5.) Korm. rendelet 4. (1) bekezdése alapján kiadott Nukleáris Biztonsági Szabályzatok (NBSZ) 4. kötet 7. fejezetének pontja szerint a megállapított üzemeltetési korlátok és feltételek a környezeti minősítéssel rendelkező berendezések minősített állapotának fenntartásához szükségesek. A korlátok és feltételek betartása szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy a rendszerelemek a minősített vagy üzemi élettartamukat a létesítményben kitöltsék. A Szabályzat 8. fejezete az eltérések feltárását, ezek időbeni alakulásának figyelését és a dokumentált karbantartás követelményeit tárgyalja. A 18. fejezetben a rendszerelemek tervezett és várható maradék élettartamának felmérése érdekében az üzemeltetési tapasztalatok hasznosítását írja elő.

8 4.13. sz. útmutató 8/56 2. Verzió 2. MEGHATÁROZÁSOK Aktív rendszerelemek: A biztonsági funkcióikat mozgó alkatrészek, illetve alakjuk vagy tulajdonságaik változtatása révén látják el. Atomerőművi blokk tervezett üzemideje: Az atomerőművi blokk tervezésénél figyelembe vett időtartam, amelyre a biztonságos üzemeltethetőséget a létesítmény biztonsági jelentésében rögzítettek igazolják. Azonos alkatrész, szerkezeti elem, rendszerelem: Azonos az alkatrész, szerkezeti elem, rendszerelem, ha az eredetivel minden jellemzőjében (anyag, geometria, működési mód, környezeti állóképesség, megbízhatóság, gyártási mód, típus stb.) megegyezik. Berendezésminősítés: Annak bizonyítása, hogy az atomerőmű biztonsági osztályba sorolt berendezései képesek ellátni tervezett biztonsági funkciójukat a teljes élettartamuk során. Többféle minősítési irány létezik: környezeti, szeizmológiai, tűzállósági, elektromágneses kompatibilitás stb. A funkcióképesség és a biztonsági funkció ellátásához szükséges teljesítmény-paraméterek fenntartását mind normál üzemi körülmények (beleértve: a tervezetten előálló speciális üzemállapotok), mind a tervezés során figyelembe vett események alkalmával kialakuló viszonyok között igazolni kell. A környezeti, környezetállósági minősítés során figyelembe kell venni a berendezés élettartama alatt fellépő környezeti és üzemeltetési körülmények öregedést okozó hatását. A berendezés minősítési folyamat magában foglalja a minősített állapot eléréséhez és annak fenntartásához kapcsolódó tevékenységeket is. Biztonsági elemzés: Vizsgálatok annak eldöntése céljából, hogy egy nukleáris létesítmény rendszereinek, rendszerelemeinek biztonsága megfelelel a követelményeknek. Élettartam: Tervezéskor meghatározott élettartam, bizonyos berendezéseknél a meghatározott tervezési élettartam mellett jellemző lehet az üzemi élettartam, amely a felszereléstől a leszerelésig terjedő időszakot jelöli.

9 4.13. sz. útmutató 9/56 2. Verzió Földrengés: OBE, SL-1 - Tervezési földrengés A tervezési földrengés az a földrengés, amely alatt és után az erőmű zavartalanul üzemel, avagy leáll, de meghatározott vizsgálatok elvégzése után vagy a nélkül újból üzembe vehető. Ez az amerikai definíció megegyezik a NAÜ által definiált SL-1 földrengéssel. SSE, SL-2 - Maximális méretezési földrengés A maximális méretezési földrengés az a legnagyobb földrengés, amelynél az erőmű biztonságosan leállítható, és sugárzó anyag kibocsátása nélkül leállított állapotban tartható. Ez az amerikai definíció megegyezik a NAÜ által definiált SL-2 földrengéssel. Hasonló alkatrész, szerkezeti elem, rendszerelem: Hasonló az alkatrész, a szerkezeti elem és a rendszerelem, amennyiben a hatóság által elfogadott biztonsági elemzés igazolta, hogy az egyenértékű az eredetivel. Hiteles adatok: Érthető és nyomon követhető módon összeállított, dokumentált információ, amely lehetővé teszi az ez alapján készített levezetések és a levont következtetések független felülvizsgálatát. Ilyen információk lehetnek a gyártóművi műszaki leírások, vizsgálati jegyzőkönyvek, elemzések stb. Karbantartás: A nukleáris létesítmény rendszerein, rendszerelemein végzett tevékenység, amelynek célja, hogy azok funkciójukat a tervezett módon és megbízhatósággal, továbbá gazdaságosan ellássák a blokk tervezett üzemidején belül. A karbantartás két típusát különböztetjük meg: - a megelőző karbantartást, - a javító karbantartást, azaz javítást. A megelőző karbantartás ciklikus (a tényleges állapottól függetlenül a korábbi tapasztalatok, előírások alapján meghatározott terjedelmű, módú és gyakoriságú javítás) és állapot függő (mért, illetve megfigyelt paraméterek változása alapján meghatározott terjedelmű, módú és időtartamú javítás) karbantartásból áll.

10 4.13. sz. útmutató 10/56 2. Verzió A javító karbantartás elvégzését meghibásodás teszi szükségessé. A javítás terjedelme, módja és időpontja a meghibásodás mértékétől és természetétől függ. Karbantartási program: Az egyes rendszereken, rendszerelemeken végrehajtandó karbantartási tevékenységek hosszú távú terve, amelyet a rendszerek és rendszerelemek előirányzott funkcióinak fenntartása, valamint a meghibásodások biztonsági következményeinek elkerülése, kiküszöbölése érdekében határoznak meg. Kezdeti esemény: A tervezett üzemi állapotoktól eltérést eredményező olyan esemény, amely a létesítményen belüli műszaki okok, a személyzet beavatkozása vagy a külső környezetből eredő mesterséges vagy természetes eredetű hatás következtében jön létre, és várható üzemi eseményekhez, tervezési üzemzavarokhoz vagy balesethez vezethet. Környezetek: Az atomerőműben a kövezkező környezeti állapotokat célszerű megkülönböztetni: - Barátságos (mild): az atomerőmű normál üzeme során kialakuló és az üzemzavar hatására jelentősen meg nem változó környezeti körülmények (beleértve a normál üzemállapottól történő várható eltérést). - Barátságtalan (harsh): az atomerőmű tervezett üzemzavari állapota (DBE) során kialakuló és az üzemi állapotoktól jelentősen eltérő környezet /LOCA, HELB, MSLB/. - Degradálódott (degraded): a kezdeti vagy a kezdeti minősítéskor figyelembe vett környezeti körülményekhez képest megváltozott üzemi környezet (magasabb hőmérséklet, páratartalom, sugárzás, gombásodás stb.) Környezetállóság, vagy környezeti minősítés: A berendezés élettartama alatt fellépő környezeti és üzemeltetési körülményekkel szembeni ellenálló képesség meghatározása. Ez a berendezésminősítés környezeti része. A környezeti minősítés érvényességének időtartamát a minősítés során az üzemi környezet szimulációja határozza meg.

11 4.13. sz. útmutató 11/56 2. Verzió Minősítés: Szervezetek, személyek és/vagy eszközök alkalmasságának elbírálása a nukleáris létesítmény biztonságát érintő tevékenységek elvégzésére, funkciók betöltésére történő jóváhagyást tartalmazó döntés megalapozása céljából. Minősített állapot fenntartása: A környezeti minősítés eljárását egyes berendezés- és készüléktípusok esetében olyan program végrehajtása követi, amely biztosítja a minősítés során figyelembe vett üzemi környezeti és környezetihatás-paraméterek, valamint egyéb kondíciók hosszú távú fenntartását, és így a minősített állapot fennmaradását. A berendezések minősített állapota fennmaradásának igazolásához tartozó környezeti paraméterek monitorozásának ellenőrzése a Karbantartás Hatékonyságának Monitorozása eljárás végrehajtása során valósul meg. Minősített élettartam: Rendszerelemek azon élettartama, amely alatt a rendszerelem a beépítést megelőző minősítő eljárás alapján igazoltan képes ellátni tervezett funkcióját a szükséges ideig azon fizikai körülmények között is, amelyek a biztonsági funkció ellátásának idején a rendszerelem környezetében fennállnak, vagy fennállhatnak. Minősítési tartalék: A berendezések minősítésénél feltételezett, a valós üzemi körülményeknél szigorúbbakat jelentő paraméterek és a valós üzemi paraméterek közötti különbség. Normál üzem: A nukleáris létesítménynek a hatóság által jóváhagyott üzemeltetési feltételek és korlátok betartása melletti üzemeltetése, beleértve a terhelésváltoztatást, leállást, indítást, fűtőelemcserét, karbantartást, próbákat stb. Öregedés: Üzemeltetési, környezeti, technológiai feltételek és karbantartási körülmények romlási folyamatok kialakulását, fejlődését okozó hatása a berendezésre egy adott időszak alatt, mely feltételek a tervezési üzemzavarig terjednek, de azt nem tartalmazzák.

12 4.13. sz. útmutató 12/56 2. Verzió Öregedéskezelés: A nukleáris létesítmény kijelölt rendszerelemein azonosított, öregedés miatti romlási folyamattal kapcsolatos elemzési, üzemeltetési, karbantartási, időszakos ellenőrzési és tesztelési, monitorozási, javítási és rekonstrukciós tevékenységek sorozata, amelyek biztosítják, hogy a rendszerelem képes marad funkciójának ellátására a minimálisan szükséges biztonsági tartalékok fenntartása mellett. Passzív rendszerelem: Azon rendszerelemek, amelyek előirányzott biztonsági funkciójukat mozgó alkatrészek, illetve a helyzetük vagy tulajdonságaik változtatása nélkül látják el. (A passzív biztonsági funkcióviselési mód jellemző példáit a sz. útmutató melléklete tartalmazza.) Rendszer: Adott funkció teljesítésére szolgáló rendszerelemek összessége. Rendszerelem: Egy adott funkció megvalósításában önálló részfunkciót ellátó egység (pl. berendezés, műszer, csővezeték, építészeti konstrukció). Szignifikáns öregedési folyamat: Az olyan romlási folyamat okozta károsodás, amelynek következtében normális vagy rendkívüli üzemeltetési körülmények között a berendezés egyre súlyosbodó és észrevehető módon sérülékennyé válik a tervezési alapba tartozó esemény során teljesítendő funkciója szempontjából. Szeizmikus osztályba sorolás: A nukleáris létesítmények rendszereinek és rendszerelemeinek kategorizálása, amely a létesítmény biztonságának megóvásában betöltött szerepüket tükrözi földrengés esetén. Tervezési alap: A nukleáris létesítmény azon jellemzői, amelyek megléte szükséges a várható üzemi események és feltételezett üzemzavarok ellenőrzött módon történő kezeléséhez a meghatározott sugárvédelmi követelmények kielégítése mellett. A tervezési alap magában foglalja a várható üzemi állapotokat és a feltételezett kezdeti események által előidézett üzemzavari körülményeket, a fontosabb feltételezéseket és bizonyos esetekben egyes speciális elemzési módszereket. A tervezési alap részét képezik azok a várható üzemi esemé-

13 4.13. sz. útmutató 13/56 2. Verzió nyek, amelyek valamely biztonságvédelemi működés elmaradásának feltételezéséből származtathatók Rövidítések IBJ NBSZ RRE VBJ Időszakos Biztonsági felülvizsgálatról készített Jelentés Nukleáris Biztonsági Szabályzat Rendszer, rendszerelem (az építési szerkezetek is) Végleges Biztonsági Jelentés

14 4.13. sz. útmutató 14/56 2. Verzió 3. A KÖRNYEZETI MINŐSÍTÉS KAPCSOLATA MÁS PROGRAMOKKAL Az atomerőműveket úgy tervezik, hogy üzemeltetésük során teljesítsék az elvárt nukleáris biztonsági, sugárvédelmi és műszaki biztonsági célkitűzéseket. Meghatározzák azokat a biztonsági funkciókat, amelyek ellátása esetén teljesülnek ezek a célkitűzések. A biztonsági funkciókat rendszerek, ezeken belül rendszerelemek valósítják meg. Ezek a rendszerek, rendszerelemek (RRE-k) a rendelkezésre állásuk, illetve adott teljesítmény-paraméter szerinti működésük révén látják el a biztonsági funkciójukat. Az atomerőmű üzemeltetése során az engedélyes az elvárt biztonsági funkciók ellátásának képességét (ezen belül az elvárt teljesítmény-paraméterek szerinti teljesítő képességet) folyamatosan igazolja a következő terjedelemben: biztonsági funkció(ka)t ellátó RRE-ek (ABOS 1-3), olyan nem biztonsági funkciót ellátó RRE-ek, amelyek meghibásodása biztonsági funkciót veszélyeztet. Az igazolás történhet biztonsági elemzésekkel, környezeti (környezetállósági) minősítéssel, öregedéskezelési programok működtetésével és a karbantartás hatékonyságának monitorozásával, illetve ezek valamilyen együttes, összehangolt megvalósításával (1. ábra). Az engedélyes dönti el, hogy melyik igazolási módszert alkalmazza, azzal a megkötéssel, hogy a barátságtalan környezetben üzemelő villamos és irányítástechnikai rendszerelemek esetén környezetállósági minősítést, az 1.26 sz. útmutató mellékletében szereplő berendezésekre, az ott azonosított öregedési helyekre és romlási mechanizmusokra a 4.12 útmutatóban rögzített öregedéskezelést valósít meg.

15 4.13. sz. útmutató 15/56 2. Verzió AKTÍV és PASSZÍV TERVEZÉSI ALAP Cél: Elemzéssel igazolni, hogy - az adott berendezés (anyag, konstrukció) - az adott körülmények között (környezeti paraméterek, terhelések) - adott ideig képes az elvárt funkció teljesítésére BIZTONSÁGI ELEMZÉSEK KIBE-k EQ Öregedéskezelés - Megelőző programok, - Csökkentő programok, - Állapotfelügyelet ISI, MFT, KARBANTARTÁS Egyedi öregedéskezelési programok Cél: - a meglévő programok (anyagvizsgálatok, MFT-k, karbantartások) összehangolt működtetése, - a szükséges egyedi programok létrehozása és működtetése révén a berendezés funkcióképességének igazolása AKTÍV és PASSZÍV Karbantartáshatékonyság monitorozása (KHM) AKTÍV KARBANTARTÁS Cél: Igazolni, hogy a hatékony karbantartással az RRE képes az elvárt funkció teljesítésére és az előirányzott paraméterek szerinti működésre. 1. ábra - A biztonsági funkciók ellátásának és az elvárt teljesítmény-paraméterek szerinti teljesítő képességnek az igazolása (ABOS 1-3 +) Biztonsági elemzések: A biztonsági elemzések alkalmazásakor elemzéssel igazolják, hogy

16 4.13. sz. útmutató 16/56 2. Verzió az adott berendezés (anyag, konstrukció stb.), az adott körülmények között (környezeti paraméterek, terhelések stb.), adott ideig képes az elvárt funkció teljesítésére. Korlátozott időtartamra érvényesnek tekintik azokat az elemzéseket (KIBE), melyek a rendszerelemek öregedési folyamatainak és az üzemeltetés során várható, változó igénybevételeknek vagy a tervezési alapba tartozó üzemzavarok során kialakuló paramétereknek a figyelembevételével korlátozott időtartamra képesek igazolni azt, hogy a rendszerelem képes lesz biztonsági funkciójának ellátására. Környezetállósági minősítés: A környezeti, más szóval környezetállósági minősítés során a berendezés élettartama alatt fellépő környezeti, üzemi és üzemzavari körülményekkel szembeni ellenálló képesség korlátait határozzák meg. A környezeti minősítés érvényességének időtartamát a minősítés során az üzemi és üzemzavari környezet szimulációja határozza meg. A minősítés akkor tekinthető érvényesnek, ha folyamatosan igazolják, és biztosítják a minősítés során figyelembe vett üzemi és üzemzavari környezeti paraméterek és egyéb kondíciók hosszú távú fenntartását, és így a minősített állapot fennmaradását. A környezetállósági minősítéssel kapcsolatban jelen útmutató mellett az 1.27 és 3.15 sz. útmutatók adnak ajánlásokat. Ha korlátozott időtartamra érvényes a biztonsági elemzés vagy a környezetállósági minősítés, akkor korlátozott időtartamra igazolt a rendszerelem alkalmassága. Ilyen esetekben még a korlátozott időtartam lejárta előtt igazolják a rendszerelem további alkalmasságát, vagy minősítéssel rendelkező elemre cserélik az adott rendszerelemet. Öregedéskezelés: A tervezés során törekednek az öregedési folyamatok kialakulásának megelőzésére, de ennek ellenére az RRE-ket az üzemeltetés során számos olyan hatás éri, amely a funkciójuk teljesítését negatívan befolyásolhatja. Az öregedéskezelési programok célja, hogy az adott rendszerelemen feltételezhetően előforduló valamennyi öregedési folyamatot azonosítsák, és ezek negatív hatásait minimalizálják. Bizonyos esetekben elegendő lehet az adott rendszerelem állapotának, állapotváltozásának monitorozása.

17 4.13. sz. útmutató 17/56 2. Verzió Az öregedéskezeléssel kapcsolatos ajánlásokat az 1.26, 3.13 és 4.12 sz. útmutatók tartalmazzák. A karbantartás hatékonyságának monitorozása: A karbantartás hatékonyság monitorozása minden olyan tevékenység eredménye megfelelőségének monitorozása, amely a rendszerelemek megkövetelt szintű funkcióviselésének szinten tartásában szerepet játszik. A karbantartás hatékonysága monitorozásának általános célja annak igazolása, hogy az elvégzett karbantartási tevékenység biztosítja a karbantartás tárgyát képező rendszerek és rendszerelemek számára megállapított karbantartási célok elérését, ill. eltérés esetén a szükséges javító intézkedések megtételét. A karbantartás a tényleges és lehetséges meghibásodások azonosítása és javítása mellett magában foglalja az olyan támogató tevékenységeket is, mint az időszakos vizsgálatok, tesztek és próbák, a karbantartási eredmények értékelése és a karbantartási kritériumok teljesülésének monitorozása. A karbantartás hatékonyság monitorozásával kapcsolatos ajánlásokat az 1.19 és a 4.6 sz. útmutatók tartalmazzák. Ha az engedélyes környezetállósági minősítés útján kívánja az RRE alkalmasságát igazolni, akkor ehhez ad ajánlásokat a jelen útmutató. A környezetállósági minősítéssel kapcsolatos további ajánlásokat az 1.27 és 3.15 számú útmutatók tartalmazzák. 4. ÜZEMELŐ BERENDEZÉSEK MINŐSÍTÉSE 4.1. A minősítési program megvalósításának szervezeti feltételei A minősítési követelmények meghatározásáért felelős szervezet A környezeti minősítési követelmények meghatározása alapvetően tervezői feladat, melyet az atomerőmű létesítését megelőző tervezési fázisban kell(ett volna) elvégezni. A korábban épült atomerőművek esetében az eredeti terv készítése során nem készült átfogó környezeti minősítési dokumentáció. További sajátosság, hogy a tervezési és üzemeltetési tapasztalat fejlődése és más okok miatt az erőmű jelentős (és a biztonság szempontjából igen fontos részét érintő) biztonságnövelő átalakítási programot valósít meg. A környezeti minősítés tervezési input adatok szolgáltatását eredményező feladatok az alábbiak köré csoportosíthatók:

18 4.13. sz. útmutató 18/56 2. Verzió a berendezések technológiai és biztonsági rendszerekbe szervezése, a technológiai, védelmi, szabályozási stb. kapcsolatok kialakítása, a berendezések biztonsági osztályba sorolása, a biztonsági elemzések kiértékelése a normál üzemelés, a normáltól eltérő üzemelés, az üzemzavari állapotok során felmerülő környezeti körülmények és megkövetelt teljesítmény-paraméterek meghatározására, a tervezési input-adatoknak az üzemi tapasztalatok alapján történő pontosítása. A fentiekben felvázolt feladatokat az üzemeltető szervezet külső tervező(k) segítségével is megvalósíthatja, azonban a tervezési bemenő adatok ellenőrzése és jóváhagyása az engedélyes megkerülhetetlen felelőssége. A környezeti minősítési követelmények meghatározása nem követeli meg, bár nem is zárja ki önálló, ezzel a feladattal megbízott szervezet kialakítását és működtetését, vagy személyek kinevezését. A feladatot célszerűen a tervezéssel vagy a tervezés koordinációjával foglalkozó szervezet keretein belül lehet megoldani a karbantartásért felelős berendezés mérnökök bevonásával. A minősítési követelmények meghatározásáért felelős szervezettel szemben az alábbi követelmények támaszthatók: Ismerje a környezeti minősítés bemenő adatait meghatározó dokumentumokat, legyen lehetősége ezek összevetésére, az eltérő vagy egymásnak ellentmondó adatok megfelelő elemzésére, a mértékadó bemenő adatok meghatározására. Készítse el és tartsa karban az erőmű egészére vonatkozó környezeti minősítés specifikációt. Legyen informálva a környezeti minősítéshez kapcsolódó tudományos-technikai fejlődésről és az atomerőműben felhalmozódó üzemi (üzemeltetési és karbantartási) tapasztalatok (beleértve: más erőművek tapasztalatainak elemzését) környezeti minősítést érintő vonatkozásairól. Legyen lehetősége a környezeti minősítési követelmények pontosításához szükséges elemzések, kísérletek, mérések elvégeztetésére. Legyen informálva az erőműben tervezett átalakításokról, legyen módja érvényesíteni a környezeti minősítési szempontokat az ehhez

19 4.13. sz. útmutató 19/56 2. Verzió kapcsolódó beszerzési, beépítési, üzembe helyezési és üzemeltetési tevékenységek során A minősítési követelmények betartásáért felelős szervezet A berendezések megfelelő minősítésének biztosítása és a minősített állapot fenntartása olyan tervezési, elemzési, gyártási, beszerzési, szerelési, üzemeltetési, karbantartási, időszakos vizsgálati stb. résztevékenységeket igényel, melyeket az adott tevékenységek végrehajtói normál munkavégzésük során elvégeznek. Ilyen értelemben a minősítési követelmények betartásáért felelős önálló szervezetre nincs szükség. A környezeti minősítés követelményeinek a betartása az adott munkavégzésre vonatkozó utasításokban kell, hogy megjelenjen A minősítési követelmények teljesítésének ellenőrzéséért felelős szervezet A minősítés megalapozása és a minősített állapot fenntartása (más szóval: a berendezésminősítés) olyan folyamat, amely a berendezés tervezésétől annak leszereléséig tart. Indokolt tehát olyan szervezeti egység vagy személy(ek) kijelölése, amelynek vagy aki(k)nek feladata a környezeti minősítési követelmények teljesítésének ellenőrzése a berendezés teljes élettartama során A környezeti minősítési program kialakításának kiindulási feltételei A tervező és a berendezések gyártói által elvégzett tevékenységek eredménye és a berendezések biztonsági osztályba sorolása az üzemeltetés során bemenő adatként szolgál ahhoz a folyamathoz, amely az egyes berendezések környezeti minősítési feltételeit a teljes üzemeltetés során nyomon követi, figyelembe véve a végrehajtott módosítások, az üzemeltetési és karbantartási tapasztalat, az állapotfelügyelet, a meghibásodások elemzése, az időszakos próbák és más tevékenységek eredményeként előálló változásokat. A változások nyomon követése a szükséges információ pótlásával, vagy az annak hiányában folytatódó üzemeltetés biztonságának szavatolásával párhuzamosan végzendő tevékenység. A kiindulási feltételek összeállításával kapcsolatos tevékenységek az alábbiak:

20 4.13. sz. útmutató 20/56 2. Verzió A környezeti körülmények felmérése Az atomerőmű tervezése során a berendezéseket és a rendszereket különböző, feltételezett események elviselésére méretezték. A méretezési üzemzavarok következtében az atomerőmű egyes berendezéseinek környezeti körülményei jelentősen megváltoznak, más berendezések esetében változás nincs, vagy nem jelentős. Az atomerőműben kijelölendők azok a térrészek/helyiségek, ahol az üzemzavari körülmények a környezeti igénybevételek lényeges változását okozzák. Azon berendezéseket, melyek ezekben a térrészekben vannak felszerelve és az üzemzavar során a biztonsági elemzések ezek működőképességének fennmaradását figyelembe veszik, barátságtalan körülmények közötti működésre minősítendő berendezésnek kell tekinteni. A többi biztonsági berendezést barátságos környezetre kell minősíteni. Egyes berendezések környezeti körülményei nem csupán a két szélső állapot (barátságos-barátságtalan) közötti ugrásfüggvénnyel jellemezhetők. A környezeti feltételek részletes vizsgálata tehát minden konkrét, a minősítési feltételeket pontosító információ forrása. A környezeti feltételek kialakításában szerepet játszó eseményeket legalább az atomerőmű Végleges Biztonsági Jelentésében (VBJ) elemzett kezdeti eseményeknek megfelelő terjedelemben vizsgálni kell. Elemezni kell a DBE-események hatása alá kerülő, illetve az ilyen hatás alá nem kerülő helyiségek környezeti viszonyait. A VBJ-ben azonosított kezdeti események mellett az egyszeres meghibásodás kritériumának figyelembevételével elemezni kell egyéb, a berendezés üzemképességét befolyásoló környezeti feltételek hatását, pl.: gombásodás, a belső elárasztás, az elektromágneses hatások. A létesítmények külső tereiben gondolni kell a rágcsálók okozta károk lehetőségére. A különböző berendezések meghibásodása és kiszolgáló rendszerek kiesése, vagy teljesítménycsökkenése esetén előálló környezeti paraméterek meghatározása (pl. a szellőző- és légkondicionáló rendszerek, a kenő- és hűtőrend-