CIVIN VILMOS, DR. KASZÁNÉ TAKÁCS ÉVA, SZABÓ JÁNOS, GALLI MIKLÓS*, ZSUGA EDIT*

Átírás

1 41 Környezetközpontú irányítási rendszer bevezetése az MVM Rt.-ben A Magyar Villamos Mûvek Rt. vezetése 1999-ben határozta el, hogy a MSZ EN ISO 9001 szerinti minôségügyi rendszer kifogástalan mûködése és sikeres tanúsításai (auditjai) megfelelô alapot, a környezetvédelmi feladatok jelentôségének növekedése alapos okot ad arra, hogy társaságunk hasonlóan az ország más nagy vállalataihoz bevezesse és tanúsíttassa a környezetközpontú irányítási rendszert az ISO szabvány szerint. A társaság környezeti politikáját korábban megfogalmaztuk és közzé is tettük 1. CIVIN VILMOS, DR. KASZÁNÉ TAKÁCS ÉVA, SZABÓ JÁNOS, GALLI MIKLÓS*, ZSUGA EDIT* * ConsAct Minôségfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Iroda 1 Civin V., Kaszáné T. É., Szabó J.: Az MVM Rt. a környezetért, MVM Közleményei, XXXVII. (1) p Angolul: sustainable development. Elôször a Közös jövônk c. dokumentum (1987, az ún. Bruntland jelentés) használta ezt a fogalmat. Számos, bonyolult meghatározása ismert; lényegében olyan fejlôdési pálya, amely lehetôvé teszi az emberiség igényeit követô növekedést, de kizárja az igények olyan módosulását, amelyhez szükséges növekedés akadályozná a jövendô generációk életminôségének javulását. A minôségügyi rendszerek kimunkálásának hajtóereje az az igény volt, hogy a társaságok fejlesszék és fenntartsák a termékek és szolgáltatások (legtágabb értelemben vett) minôségét mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon. A környezetközpontú irányítás megjelenését az elmúlt két és fél évtized világméretû jogszabályalkotási forradalma indította el. A társaságok azért váltak érdekeltté az ISO 9001 megvalósításában, mert meg akarták védeni és növelni akarták piaci részesedésüket. Az ISO iránti érdekeltség és érdeklôdés elsôsorban abból adódik, hogy a társaság megkönnyítse a jogszabályoknak való megfelelést, az arra való felkészülést és ezzel erôsítse meg piaci pozícióit. A jogszabályoknak való megfelelés olymértékben válik egyszerûbbé a szabvány alkalmazása által, hogy a fejlettebb környezetközpontú, környezettudatos irányítás eredményeképpen csökkennek a környezetre gyakorolt káros hatások, valamint azért is, mert a kormányok, a hatóságok az ISO szabványt egyre inkább a körültekintô, megfontolt mûködés bizonyítékának tekintik mindenütt a fejlett világban. Az MVM Rt. a minôségügyi és a környezetközpontú irányítási rendszereket eggyé olvasztja, integrálja, ily módon tovább segíti a vezetés döntéseinek elôkészítését. A két rendszer egységes mûködésével hatékony, korszerû, példaértékû vezetési eszköz áll majd a társaság rendelkezésére. Alapvetô célkitûzések A környezetközpontú irányítási rendszer bevezetésének alapvetô célja, hogy a társaságon belül induljon meg (folytatódjon) olyan szemléletváltozás, amelynek eredményeképpen a környezettudatos gondolkodás, a természeti erôforrásokkal való gazdálkodás igénye, együtt: a fenntartható fejlôdés 2 követelményei szervesen beépülnek a társaság mindennapi életébe. A célok tekintetében, azok elvonatkoztatási mértékét tekintve az ISO sorozat többféle fogalmat használ: a legmagasabb rendû, leginkább általános, leghoszszabb távú elképzeléseket a társaság környezetvédelmi politikája foglalja egységbe. A politika egyre konkrétabb, egyre rövidebb távú célokra bontandó. Jól követhetô, ellenôrizhetô célokat, elôirányzatokat, terveket kell végül megfogalmazni.bizonyos célok, elôirányzatok, elképzelések a környezeti hatások részletes elemzését megelôzôen is meghatározhatók. Az MVM központ tevékenységébôl adódó környezeti hatások (a fûtésbôl adódó légszennyezôanyag-kibocsátások, a ventillátorok általi zajterhelés, a felhasznált anyagokból és eszközökbôl képzôdô hulladékok kezelésével, elszállíttatásával, az irodaházakban mûködô konyhával, raktárakkal kapcsolatos hatások) közvetlen hatásoknak nevezhetôk. Ezeknél sokkalta jelentôsebbek azok a közvetett hatások, amelyek a társaság tulajdonában lévô berendezések, technológiák léte és mûködése következtében jelentkeznek (pl. erômûvi kibocsátások, transzformátorolaj által okozott talajvízszennyezés stb.). Ezért az MVM Rt. szempontjából kiemelt jelentôséget kapnak a közvetett hatások, alapvetôen azok, amelyek valamilyen módon (ebben az esetben is fôképp közvetett úton, pl. szerzôdéses kikötések által, vagy tulajdonosi felülvizsgálatok alapján hozott intézkedéseken keresztül) befolyásolhatók. A környezetvédelmi politika alapján, a rendszer megvalósításához szükséges

2 42 KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZER BEVEZETÉSE AZ MVM RT.-BEN célok a fentieknél kevésbé általánosan is megfogalmazhatók: u Környezeti hatások: Határozzuk meg, mérjük fel, tudatosítsuk azokat a tevékenységeket, amelyek a környezetre káros hatást gyakorolnak, vagy gyakorolhatnak. Minôsítsük a hatásokat fontosság és befolyásolhatóság szerint. u Rendezettség: A környezetvédelemmel összefüggô folyamatokat (is), ha erre lehetôség van (a minôségügyi és a környezetközpontú irányítási rendszer által), tereljük rendezett, tervezett mederbe. u Arculat: Környezetvédelmi eredményeinket rendszeresen ismertessük meg a közvéleménnyel és üzleti partnereinkkel. Bizonyítsuk, hogy a társaság(csoport) a környezet ügyéért elkötelezett. u Kapcsolatok: Legyenek jól kiépített, számunkra is hasznos, megfelelôen ápolt, személyes, intézményi és nemzetközi kapcsolataink (az ún. érdekelt felekkel). u Ráfordítások: Különítsük el, tartsuk nyilván, elemezzük a környezetvédelemmel kapcsolatba hozható ráfordításainkat. u Környezettudatosság: A környezetvédelem ügye, a fenntarthatóság fokozatosan épüljön bele a társaság minden tevékenységébe, munkatársaink gondolkodásába. u Mérés, ellenôrzés: Környezetvédelmi céljainkat amenynyire lehet számszerûen is fogalmazzuk meg, rendszeresen ellenôrizzük az elért eredményeket. u Felelôsség: Legyenek (mindenütt, ahol szükséges nemcsak jogszabály által elôírva) jól felkészült, hozzáértô, környezetvédelmi felelôsök. u Erôforrások: Legyenek a fenti célokat magukénak valló, a feladatokat értô, azokat magas színvonalon ellátni képes, felkészült munkatársaink, álljanak rendelkezésre a munkájukhoz szükséges eszközök. A vezetés elkötelezettsége A rendszer sikere attól függ, hogy milyen a szervezet különbözô szintjein és funkciójában dolgozók, különösen a felsô vezetés elkötelezettsége. A vezetésnek gondoskodnia kell u a környezeti politika és a célok meghatározásáról (amelyek stratégiai iránymutatást adnak a rendszer határainak kijelöléséhez, kialakításához és a környezeti teljesítmény folyamatos javításához); u vezetôségi megbízott kijelölésérôl (aki a vezetôség nevében irányítja a rendszer kialakítását és mûködtetését, és információval látja el a felsô vezetést az eredményekrôl); u a rendszer kialakításához és hatékony, sikeres mûködéséhez szükséges (emberi, fizikai és pénzügyi) erôforrások biztosításáról; u a rendszer és a környezeti teljesítmény fejlesztését szolgáló rendszeres vezetôségi átvizsgálások elvégzésérôl (ez a felsô vezetés számára biztosítja az ellenôrzés lehetôségét és döntéselôkészítô fórumként mûködik; a környezetvédelmi felülvizsgálat dokumentációja alapján segít a szükséges módosítások meghatározásában); u a munkatársak motiválásáról (amely a rendszer hatékony mûködésének és hosszú távú fennmaradásának elengedhetetlen feltétele). A környezetközpontú irányítási rendszer kiépítésének lépései A környezetközpontú irányítási rendszert elsô lépésben az MVM központra kívánjuk kiépíteni, bevezetni és tanúsíttatni a ConsAct Minôségfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Iroda közremûködésével. Középtávú célunk, hogy a rendszert kiterjesszük a teljes társaságcsoportra 3, ily módon is felzárkózva a fejlett országok villamos társaságaihoz. A rendszernek olymértékben kell rugalmasnak lennie, hogy a késôbbiek során a jogszabályi keretek változásait, a villamosenergia-piac liberalizációjának hatásait követni tudja. Vezetôi felkészítés A vezetôi felkészítés célja, hogy a környezetközpontú irányítási rendszer általános elemeit, az abban rejlô lehetôségeket, a rendszer mûködtetésébôl adódó feladatokat a vezetés megismerje, azokkal testületileg azonosuljon, céljait magáénak ismerje el. A vezetôi felkészítést két lépésben hajtottuk végre: az elsô lépésben a társaság felsô vezetôi, a második ütemben a középvezetôk felkészítése történt meg. Ez utóbbi alkalommal a résztvevôk számba vették a külsô és belsô hatásokat és azok mértékét. Errôl az alábbiakban részletesen is írunk. A környezeti hatások felmérése A környezeti hatások felmérésének fázisában gyûjtöttük össze (kérdôíves módszerrel) a hatásokkal kapcsolatos, a rendszerépítés alapját képezô információkat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az ISO szabvány követelményei a lehetô legnagyobb mértékben beépüljenek a meglévô irányítási rendszerbe, és a legjobban igazodjanak az MVM Rt. vezetési gyakorlatához. Ezzel párhuzamosan történt az MVM Rt. tevékenységébôl eredô közvetlen és közvetett környezeti hatások és felelôsségek számbavétele, különös tekintettel a társaság lehetôségeire az energiaszektor által okozott környezeti hatások befolyásolása terén. A környezeti tényezôk és hatások értékelése Az ISO szabvány megkülönbözteti a környezeti tényezô és hatás fogalmait: környezeti tényezô a vizsgált tevékenység, szolgáltatás vagy létesítmény azon része vagy tulajdonsága, amely révén az a környezettel kölcsönhatásba kerül, ill. a környezetre hat. 4 A környezeti hatás a környezeti tényezôk által a környezetben okozott változás (amely lehet káros vagy 3 Az ISO szerinti rendszer kiépítése és tanúsíttatása 1999-ben megtörtént az ERBE Kft.-nél. Kiépítése folyamatban van a Paksi Atomerômû Rt.-nél.

3 KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZER BEVEZETÉSE AZ MVM RT.-BEN 43 hasznos, lehet állandó, folyamatos, rendszeres vagy idôszakos, rendszertelen és eseti). 5 A környezeti tényezôk és hatások meghatározását követôen értékelni kell azokat jelentôségük szerint. A szabvány értelmében jelentôs az a környezeti tényezô, amelynek környezeti hatása jelentôs, vagy azzá válhat. A felmérést követôen az MVM munkatársaival és a tanácsadókkal együtt értékeltük, melyek a társaság létével és mûködésével összefüggésbe hozható jelentôs hatások. Az értékelés szempontjai a következôk voltak. A hatás mértéke, súlyossága, veszélyessége u Súlyos, esetleg visszafordíthatatlan környezeti kár: a környezô lakosság, ill. a környezô ökoszisztémák súlyos veszélyeztetése, regionálisan vagy globálisan számottevô környezetszennyezés. u A környezet állapotának hosszú távú romlása: jelentôs beavatkozás a környezô ökoszisztémákba, lokálisan számottevô környezetszennyezés, hoszszabb távon a környezô lakosság egészségét veszélyeztetô hatás. u A környezet állapotának számottevô, de csak átmeneti romlása: a környezô ökoszisztémákat zavaró vagy hátrányosan befolyásoló hatás, a környezô lakosság életminôségének romlása. 4 Az ISO szabvány definíciója: környezeti tényezô a szervezet tevékenységének, termékének vagy szolgáltatásának olyan eleme, amely kölcsönhatásba kerülhet a környezettel. 5 Az ISO szabvány definíciója: környezeti hatás a környezetben végbemenô mindennemû változás akár káros, akár hasznos, amely egészben vagy részben a szervezet tevékenységeibôl, termékeibôl vagy szolgáltatásaiból származik. u Kis jelentôségû, rövid távú, nem számottevô hatás. Szabályozóknak való megfelelés (jogszabályok, hatósági határozatok, engedélyekben foglalt elôírások, szerzôdés szerinti kötelezettségek és hasonlók) u A vonatkozó jogszabályok, elôírások folyamatos, rendszeres megszegése (pl. határérték-túllépés) normális üzemállapot mellett; az esetleges jogszabályszegésnek súlyos következményei lehetnek (mûködési engedély megvonása, a gazdálkodást veszélyeztetô mértékû bírság, büntetôjogi következmények). u Nem normális üzemállapot (indulás, leállás, üzemzavar, baleset), vagy emberi mulasztás esetén a vonatkozó jogszabályok megszegése (pl. határérték-túllépés) várható; a szabályozás várható szigorodása esetén normális üzemállapot mellett is gondot okozhat az elôírások betartása. u A vonatkozó jogszabályok betartása jelenlegi ismereteink szerint mindenfajta üzemállapotban biztosítható; az elôírások várható szigorodása figyelmet érdemel. u Nincs az adott hatásra vonatkozó jogi szabályozás vagy elôírás, és nem is várható ilyen. A társaság filozófiája, arculata u A vállalat filozófiáját (pl. környezeti politikáját) súlyosan sértô állapot, a vállalat megítélését országosan vagy nemzetközi szinten károsan befolyásoló hatás. u A vállalati filozófiával összeegyeztethetetlen állapot, az arculatra helyi szinten jelentôs, vagy országosan számottevô káros hatás. u A hatás a vállalat filozófiájával nem ütközik, de hatással lehet az imázsára. u A vállalati filozófia (pl. környezeti politika) nem foglalkozik ezzel a témával, az arculat szempontjából káros hatás nem várható. Az érdekeltek véleménye, érzékenysége u A hatás valamely érdekelt fél állandó vagy rendszeres tiltakozását váltja ki. u Valamely érdekelt fél az adott hatással szemben fokozott érzékenységet mutat, ezért bizonyos esetekben (körülmények között, üzemállapotban) a hatás tiltakozást válthat ki, valamely érdekelt fél érzékenységének számottevô növekedésére lehet számítani, ami a jövôben tiltakozást válthat ki. u A hatással kapcsolatosan valamely érdekelt fél érdeklôdésére lehet számítani, de probléma nem várható. u A hatás iránt egyik érdekelt fél sem mutat érdeklôdést. A hatás bekövetkezésének valószínûsége (csak potenciális, azaz nem állandó vagy rendszeres hatások esetén) u Rendszeresen, vagy igen gyakran elôforduló hatás: komolyabb emberi mulasztás vagy mûszaki meghibásodás nélkül is elôfordulhat. u Esetenként elôforduló hatás: elemi kár, emberi mulasztás vagy mûszaki meghibásodás esetén várható. u Nagyon ritkán elôforduló hatás: több, elôre nem látható esemény együttes elôfordulása szükséges hozzá, súlyos balesetek vagy katasztrófahelyzet esetén kell számolni vele.

4 44 KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZER BEVEZETÉSE AZ MVM RT.-BEN A lehetséges ráhatás mértéke (fôképp indirekt hatások esetén) u A hatás mértékére az MVM Rt. jelentôs befolyást tud gyakorolni (a szállító/partner megválasztásával, a szerzôdéses feltételek meghatározásával stb.). u Bizonyos mértékû (korlátozott) befolyásolás lehetôsége fennáll. u A hatás mértékére az MVM közvetlen befolyást nem tud gyakorolni (pl. monopol szállító, nincs kevésbé környezetszennyezô mûszaki alternatíva, jogszabályi kényszer áll fenn stb.). A hatással kapcsolatos költségek 6 u A hatás a társaságnak folyamatosan vagy rendszeresen jelentôs költséget okoz (pl. kezelési költségek, bírságok stb.), vagy jelentôs pénzügyi kockázatot jelent (pl. kárelhárításra vonatkozó kötelezettségek). u A hatás hosszabb távon is elviselhetô mértékû költséggel jár, a költségek számottevô növekedése nem várható, jelentôs pénzügyi kockázattal nem kell számolni. u A hatás nem jár költségtöbblettel, nem jelent pénzügyi kockázatot. A hatásról rendelkezésre álló információ, mérhetôség u A hatásról folyamatosan elegendô információval rendelkezünk a kockázatok értékeléséhez és megfelelô kezeléséhez; a hatást jellemzô paraméterek objektíven (pl. mûszeresen) mérhetôk, és a mérôeszközök rendelkezésre állnak. 6 A hatással összefüggésben fellépô költségek szempontjából feltétlenül megfontolandó, hogy esetenként a hatás nem magának a társaságnak, hanem más társaságnak, személynek, az államnak okozhat financiális terhet. Ugyancsak fontos lehet annak elemzése, hogy valóban a legnagyobb költséget okozó hatás-e a legjelentôsebb. A társaság környezetvédelmi teljesítményének értékelésekor sem bizonyos, hogy az a nagyobb ráfordítások esetén lesz pozitívabban értékelhetô (azért volt szükség a nagy ráfordításra, mert nagy volt a környezetkárosítás). u A rendelkezésre álló információ nem biztosítja maximálisan a kockázatok megfelelô kezelését (nem naprakész, nem megbízható, nem intézményesített); a hatás jellemzôi elvben mérhetôk, de mérômûszer (egyelôre) nincs, mûszaki becsléssel, számítással állapítható meg a mértéke. u A rendelkezésre álló információ nagyon hiányos, eseti, elavult; a hatás rendkívül nehezen (költségesen, bonyolultan) mérhetô, számítással (esetleg becsléssel) jobb, pontosabb eredmény kapható. u A hatásról érdemi információval nem rendelkezünk; a hatás fizikai jellemzôkkel nem írható le, vagy jellemzô paraméterei nem mérhetôk; a hatás megítélése szubjektív. Az értékelés elôzetes eredményei Az alábbiakban a kérdôívek összeállítása során alkalmazott csoportosításnak megfelelôen mutatjuk be a hatásértékelés eredményeit. Az értékelés jellegébôl adódóan és a lehetôségeknek megfelelôen alapvetôen szubjektív. A hatásokat elsô közelítésben jelentôs és nem jelentôs hatásokra osztottuk fel. Itt csak a jelentôsnek bizonyultakat ismertetjük, de felhívjuk a figyelmet arra, hogy nem mindegyikkel kapcsolatban készül a további munka során folyamatleírás, ezt további szelekció elôzi meg, részben a meglévô minôségügyi folyamatleírások és utasítások célszerû módosítása, részben néhány új utasítás készítése által kívánjuk megvalósítani az integrált szabályozást. Zárójelben a hatás fontosságának rövid indokai találhatók a munkatársak (szerkesztett) véleménye alapján. MVM tulajdonú létesítmények u Alaphálózati távvezetékrendszer elektromos és mágneses terek (az érdekelt felek részérôl jelentôs érdeklôdés mutatkozik), természetes élôhelyek, mezôgazdasági területek károsítása (erdôirtás, zöldkár stb. (az érdekelt felek részérôl jelentôs érdeklôdés mutatkozik), esztétikai hatás (az érdekelt felek részérôl jelentôs érdeklôdés mutatkozik), oszlopfestéskor alkalmazott veszélyes anyagok, keletkezô veszélyes hulladékok (a technológiai fegyelem betartásának hiányában jelentôs kár állhat elô). u Alállomások zaj (a területfejlesztés következtében a lakott területek közelednek az állomásokhoz, jogszabályi elôírások léteznek), olajelfolyásokból adódó talaj- és talajvízszennyezés (a kárelhárításokra vonatkozóan hatósági kötelezések, jelentôs költség), jövôbeni olajszennyezések veszélye (ld. fent), SF6 (üvegházhatású gáz, a hazai helyzettel kapcsolatban kevés az információ), akkumulátorok, veszélyes hulladékok, veszélyes anyagok (jogi következmények lehetségesek, az információk valószínûleg nem teljes körûek). u Szekunder tartalék erômûvek olajelfolyás, olajos szennyvíz (potenciális veszélyforrás), légszennyezés (nyomon követése nem tökéletes), zaj (lakossági panaszok is elôfordultak), hulladék, veszélyes hulladék (egyelôre nincs mindenütt a jogszabályoknak megfelelôen kialakított gyûjtôhely), felhasznált veszélyes anyagok (a technológiai fegyelem hiányossága esetén kár keletkezhet). u Olajtárolók olajelfolyás, kiömlés (jelentôs kár keletkezhet), tûzvédelmi rendszerek üzemképessége (potenciális veszély), hulladékok, veszélyes hulladékok (jelentôs jogi következmények lehetségesek).

5 KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZER BEVEZETÉSE AZ MVM RT.-BEN 45 u Az MVM központban folyó szakmai tevékenységek (fôképp közvetett) hatásai Stratégiák kidolgozása (a megfogalmazott célok megvalósulása esetén fellépô környezeti hatások és az azokkal összefüggô kockázatok) a környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele (jelentôs pozitív hatások érhetôk el). Fejlesztések, beruházások, rekonstrukció, felújítás elôkészítés, technológia, telephely kiválasztása, engedélyeztetés (jelentôs pozitív hatások érhetôk el), ingatlanok bérbeadása (jogi következmények lehetségesek), társadalmi elfogadtatás (az érdekelt felek érdeklôdésének középpontjában áll), környezeti hatások a kivitelezés során (az ökológiai beavatkozás mértéke nagy), korábban használt veszélyes vagy egészségkárosító anyagok cseréje, elhelyezése (nem áll rendelkezésre elegendô információ). Létesítmények megszüntetése, felszámolása engedélyeztetés, kármentesítés, rekultiváció (jelentôs ökológiai beavatkozás, az érdekelt felek érdeklôdésére lehet számítani), hulladékok, veszélyes hulladékok (jogi következmények lehetségesek). Befektetések, vagyongazdálkodás (tulajdonosi felelôsség) a privatizációs szerzôdésekben rögzített kötelezettségek (komoly költségekkel jár), jövôbeni akvizíciókkal, befektetésekkel kapcsolatos környezeti kockázatok (jelentôs jogi és anyagi következmények lehetségesek). Az MVM tulajdonú erômûvek (szakmai befektetések) Paksi Atomerômû Rt. (az erômûben folyik az ISO szerinti környezetközpontú irányítási rendszer kiépítése) radioaktív kibocsátások (érzékeny közvélemény), radioaktív hulladékok (hosszú távon nem megoldott), létesítmény leszerelése (nagyon jelentôs költség, egyelôre nincs megnyugtató mûszaki megoldás). Vértesi Erômû Rt. légszennyezôanyag-kibocsátás (jelentôs részarány, a levegô minôségét befolyásolja), salak és pernye lerakása, hasznosítása, rekultiváció (az érdekelt felek érdeklôdésére kell számítani); bányák környezeti hatásai (nagy költség, jelentôs ökológiai hatás, az érdekelt felek érdeklôdésére lehet számítani). Villamosenergia-kereskedelem, export-import a kereskedelmi szerzôdések megvalósulása során fellépô környezetterhelések (az iparág környezeti hatásait országos szinten befolyásolja). Rendszertervezés, rendszerirányítás, optimálás, HFKV erômûvek kihasználása, tényleges vásárlások (az iparág környezeti hatásait jelentôsen befolyásolja). Távközlési üzletág elôkészítés, engedélyeztetés, elfogadtatás, kivitelezés, üzemeltetés (egyelôre nem áll rendelkezésre elegendô információ). PR, az arculat alakítása belsô kommunikáció, a társaságcsoport környezettudatosságának fejlesztése (döntô befolyás); külsô kommunikáció, támogatások, szponzorálás (az érdekeltek általi megítélést módosítja, formálja); az üzleti partnerek környezettudatosságának fejlesztése (közvetve befolyásolhatja az iparág környezeti hatásait). Részvétel az energiapolitika kidolgozásában, jogszabály-elôkészítésben környezeti szempontok érvényesítése, kereskedelmi feltételek módosulása (hosszú távon meghatározza az iparág környezeti hatásait); erômûvi károsanyag-kibocsátások csökkentése (hosszú távon meghatározza az iparág környezeti hatásait). u Az MVM központban folyó egyéb tevékenységek (közvetlen hatások) Adminisztratív tevékenység papír- és irodaszer-felhasználás, csomagolóanyag-hulladékok (a munkatársak környezettudatosságát befolyásolja); beszerzések (a munkatársak környezettudatosságát befolyásolja). Az épületek üzemeltetése, épületgépészet energiafelhasználás: fûtés, légkondicionálás, szellôzés, világítás stb. (a munkatársak környezettudatosságát befolyásolja); karbantartási, felújítási hulladék, veszélyes hulladék (egyes esetekben nem a jogszabályoknak megfelelôen történik). Rendszerépítés Az összegyûjtött információk alapján a társaság vezetési kultúrájához igazodva készülnek el a szabványos követelmények kielégítését szolgáló belsô szabályzatok. Az így kialakuló szabályozások szervesen illeszkednek majd a mûködô minôségügyi rendszerhez, és megteremtik az ISO 9001:2000 szabvány követelményeire való felkészülés alapját. A belsô szabályzatok elkészítésében a társaság munkatársai szorosan együttmûködnek a tanácsadóval. Az elôírásokat az ismert eljárásrend szerint a vezetés hagyja jóvá és rendeli el végrehajtásukat. Bevezetés, mûködtetés A jóváhagyott dokumentumokat a munkatársak oktatások keretében ismerik meg és vezetik be a gyakorlatba. A zökkenômentes mûködés érdekében a gyakorlati tapasztalatok birtokában a szabályozásokat az alkalmazók javaslatai, észrevételei alapján pontosítjuk és véglegesítjük. A megfelelô mûködést belsô felülvizsgálatok (auditok) keretében igazolják az MVM Rt. kiképzett munkatársai (belsô auditorok), amely folyamat a tanúsításra való felkészülés utolsó lépése. A bevezetés elôrehaladásáról a felsô vezetést folyamatosan tájékoztatjuk, hogy az esetleg felmerülô akadályok elhárítására a szükséges intézkedéseket foganatosítani lehessen. Tanúsítás A tanúsítás során az MVM Rt. környezetközpontú irányítási rendszerét az erre felhatalmazott független harmadik fél több lépésben vizsgálja felül, s nemzetközi tanúsítvánnyal igazolja a szabványkövetelményeknek megfelelô mûködést. Erre terveink szerint a minôségügyi külsô felülvizsgálattal egy idôben, 2001 második felében kerül sor. Köszönetnyilvánítás A szerzôk ezúton is megköszönik az MVM Rt. munkatársainak aktív közremûködését a projekt során.