A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht.

Átírás

1 A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései Zöldi Irma VITUKI Kht.

2 Modern Mérnöki Eszköztár Kockázat-alapú Környezetmenedzsment megalapozásához MOKKA Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok NKFP A projekt honlapjának címe:

3 A támogatott szervezetek Aqua Concorde Vízanalitikai és Víztechnológiai Kft (Koordinátor cég) Budapesti Műszaki És Gazdaságtudományi Egyetem (BME) MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet (MTA-TAKI) VITUKI Kht. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Kht. (VITUKI Kht.) VITUKI CONSULT Rt. CycloLab Ciklodextrin Kutató-Fejlesztő Laboratórium Kft (CycloLab) DigiKom Geodéziai és Térinformatikai Kft. (Digikom) Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ)

4 Előadás témái Környezetmenedzsment feladata Környezeti döntések nehézségei MOKKA által nyújtott segítség

5 Környezetmenedzsment Egy gazdasági tevékenység környezeti kockázata nemcsak a vállalat tevékenységén, gondosságán múlik, hanem azon is, hogy tevékenységének mik a tágan vett környezeti következményei, ami számos, a vállalaton kívüli tényezőnek is függvénye. Egy tevékenység környezeti kockázata elvileg is bizonytalan, így elmondható, hogy a környezeti menedzserek a lehetetlen művészetét gyakorolják" (B. Wynne 1987.).

6 Környezetmenedzsment szerepe A gazdálkodó szervezetek környezetpolitikáját belső és külső hatások befolyásolják;

7 Környezetmenedzsment szerepe Környezetmenedzsment szerepének erősödését a környezetvédelmi szabályozások szigorodása indokolja; A kockázatmenedzsment feladata a kockázat kezelése; a kockázat felismerése, veszélyforrások azonosítása, kockázat csökkentése, minimalizálása, zavarelhárítás (egyaránt értjük a bekövetkezés megelőzését, vagy fizikai elhárítását

8 Környezetmenedzsment szerepe Feladata széleskörű, a környezetvédelmi előírások maradéktalan teljesítése mellett a tevékenység gazdasági (verseny) szempontú biztosítása. A feladatkörébe tartozik: korai figyelmeztető rendszer működtetése (eredmények függvényében azonnali döntés előkészítés, vagy döntéshozás a környezeti károk megelőzése céljából=prevenció) mellett bekövetkezett károk kezelése (havária, tartós környezetszennyezés).

9 Döntésmechanizmus

10 A környezeti problémák kezelése elsősorban nem-programozott döntéseket igényelő döntések (Simon, 1982.) hanem egyedi, döntésmechanizmus szempontjából strukturálatlan és hosszú távú hatásokkal járó intézkedéssorozat. A hosszú távú hatások mellett nagy kiterjedésű, illetve sok embert érintő döntések. Ez teszi nehézzé a feladatot.

11 Környezetvédelmi döntéshelyzetek Döntéshozatali formák (stratégiai döntések) Új beruházás létesítése során jogszabályi előírás Jogszabály változás Hatósági kötelezés Havária kezelése Tartós környezeti károk kezelése Nem rutinszerű, ritkán előforduló A probléma nem strukturált (sokszor a probléma sem teljesen világos) Komplex A döntéshez nagyfokú bizonytalanság kapcsolódik Sok a résztvevő szereplő

12 Környezetvédelmi döntések jellemzői rendszerint visszafordíthatatlan vagy nagyon nehezen és költségesen visszafordítható folyamatokat indítanak el, előkészítésük időigényes, hónapokban vagy években mérhető, megvalósításuk költségigényes, meghozataluk helyessége sokszor csak évek, évtizedek múlva értékelhető, módszertani megalapozásuk általában gyenge, melynek oka, hogy mögöttük mindig rosszul strukturált problémák húzódnak meg, kevés és főként csak megbízhatatlan információt lehet a megoldásuk során figyelembe venni, megoldásukkor egyidejűleg több célnak kell megfelelni, sok esetben nem lehet figyelmen kívül hagyni a nem gazdasági célokat, a környezetvédelmi döntéshozatalt gyakran konfliktusok kísérik a döntésben résztvevők nagy száma és eltérő érdeke miatt célszerű több forgatókönyvet készíteni a megoldásukkor.

13 Környezeti döntések jellemzői A vállalkozás környezeti érzékenysége terén a menedzsment kétféle hibát követhet el: Alul- vagy túlbecsülheti a környezeti kihívásban rejlő üzleti lehetőségeket a vállalat jövőbeni fejlődése szempontjából. Túlértékelheti vagy bagatellizálhatja a környezeti kihívás támasztotta korlátokat.

14 Környezetvédelmi döntések buktatói (szennyezett területek kezelése) A kármentesítés során meghozott döntések gyenge láncszemei a következők: Elérendő célok megfogalmazásának bizonytalansága a döntéshozók kitűzött céljai és a hatóságok elvárásai közötti eltérés; a feladat kiadásakor az ismeretek nagyfokú bizonytalansága; A korlátok figyelembe vételének lehetőségei merev jogszabályi alkalmazás sok esetben nem veszi figyelembe a reális lehetőséget, így az adott feladat kudarca determinálva van; a hatósági döntések a legtöbb esetben nem kezelik a fokozatosság elvének betarthatóságát.

15 Döntéstámogató rendszer kialakításának szempontjai A DST rendszer kifejlesztéséhez szükséges az alapvető döntési helyzetek, döntési mechanizmusok elemzése Környezetvédelmi szempontok Politikai szempontok Jogi szempontok Gazdasági szempontok Társadalmi elvártság szempontjai A környezetvédelem a fejlett világban a politikai döntéshozás fontos része, nagymértékben befolyásolja a gazdasági életet. A környezetpolitika a nemzetgazdasági és a vállalati irányításban egyaránt erősödő szerepet mutat. A környezeti problémák kezelése, ugyanúgy, mint a környezetvédelem interdiszciplinális tudományterület. A döntésekben a környezeti, természeti, vegyészeti, biológiai alapok mellett a jogi és közgazdasági szemlélet fontos is szerepet játszik.

16 MOKKA célkitűzése A környezeti károk csökkentését kezelő technológiák - kiemelten az innovatív technológiák megismertetése /adatbázis/ Döntéstámogató rendszer (DST) működtetése WEB-alapú működés Közérthető Könnyen kezelhető

17 MOKKA döntéstámogató rendszer alapjai Adatbázis Technológia Technológiai elem Felmérési módszerek (fizikai-kémiai, biológiai, ökotoxikológiai) Tudásbázis Jogi ismeretek Vizsgálati módszertan Modellezés Kockázatelemzés

18 Célközönség a piaci szereplők, a jogalkotók, a hatóságok, a menedzserek, a kivitelezők és a környezethasználók

19 Köszönöm a figyelmet! Zöldi Irma i.zoldi@vituki.hu