A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények.

Átírás

1 II/1. VESZÉLY-ELHÁRÍTÁSI TERVEZÉS A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények. Települési szintű veszély-elhárítási tervezés rendszere, jogi háttere. A besorolás és tervezés egymásra épülése, összefüggései. A tervek formai és tartalmi elemei, naprakészen tartásának szabályai. Tervkészítés.

2 VESZÉLYEZTETŐ HATÁSOK ÉS A VESZÉLY-ELHÁRÍTÁSI TERVEZÉS Az egyes veszélyhelyzetek megelőzése, az élet és anyagi javak megóvása érdekében először 1995-ben került sor hazánk településeinek polgári védelmi szempontú besorolására. A megújult szabályozás alapján az ország területén található valamennyi települést az elvégzett kockázatbecslés eredményei alapján a meghatározott veszélyeztetettségi szintnek megfelelően katasztrófavédelmi osztályokba (I-III. osztály) kell sorolni.

3 FOGALMAK: Kockázatbecslés: a kockázatazonosítás, a kockázatelemzés és a kockázatértékelés átfogó folyamata. Kockázatazonosítás: meghatározza az adott területen lehetséges kockázatokat és azok hatásait, valamint magában foglalja a veszélyeztető hatások forrásának azonosítását. Kockázatelemzés: az adott területre vonatkozó azonosított kockázatok csoportosítását és értékelését foglalja magában. Kockázatértékelés: a kockázatelemzés eredményeit felhasználva meghatározza az adott veszélyeztető hatás adott településre gyakorolt kockázati szintjét.

4 VESZÉLYEZTETŐ HATÁSOK Elemi csapások, természeti eredetű veszélyek: árvíz belvíz rendkívüli időjárás (helyi vízkár, rendkívüli téli időjárás) földtani veszélyforrások: földrengés földcsuszamlás beszakadás partfalomlás talajsüllyedés

5 VESZÉLYEZTETŐ HATÁSOK Ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek: a Kat. törvény IV. Fejezetének hatálya alá tartozó üzem, más létesítmény (ipari, mezőgazdasági) általi veszélyeztető hatás, veszélyes anyag szabadba kerülésének kockázata, távolság nukleáris létesítménytől ( erőmű, kutatóreaktor), közlekedési útvonalak és csomópontok (veszélyes áruk szállítása, jelentős forgalom), a Kat. törvény IV. fejezetének hatálya alá nem tartozó, katonai célból üzemeltetett veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek.

6 VESZÉLYEZTETŐ HATÁSOK Egyéb eredetű veszélyek: felszíni és felszín alatti vizek (ivóvízbázisok) sérülékenysége, a riasztási küszöböt elérő mértékű légszennyezettség, humán járvány vagy járványveszély, valamint állatjárvány. Kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos kockázatok: a lakosság alapvető ellátását biztosító infrastruktúrák, valamint a közlekedés sérülékenysége, a közigazgatás és a lakosság ellátását közvetve biztosító infrastruktúrák sérülékenysége

7 BEKÖVETKEZÉSI GYAKORISÁG Statisztikai és történeti adatokat alapján: ritka: az elkövetkező néhány évben (10 év) nem valószínű, hogy bekövetkezik, nem gyakori: bekövetkezhet, de nem valószínű, hogy néhány (5) éven belül, gyakori: valószínű, hogy bekövetkezik, néhány (3) éven belül, nagyon gyakori: nagyon valószínű, hogy bekövetkezik, egy éven belül minimum egy alkalommal vagy többször.

8 Veszélyeztető hatások szintje: nagyon súlyos: halálos áldozatokkal járó vagy visszafordíthatatlan környezetkárosodást előidéző, illetve súlyos anyagi következményeket okozó esemény, súlyos: súlyos sérüléseket okozó vagy visszafordítható környezetkárosodást előidéző, illetve anyagi károkkal is járó esemény, nem súlyos: enyhébb sérüléseket okozó, a környezetkárosodást nem előidéző, illetve nem jelentős anyagi károkkal járó esemény, alacsony mértékű: nem jár orvosi segítséget igénylő sérüléssel, illetve nincs anyagi következménye.

9 A KATASZTRÓFAVÉDELMI OSZTÁLYOK MEGHATÁROZÁSA (KOCKÁZATI MÁTRIX) Hatás Bekövetkezési gyakoriság Ritka Nem gyakori Gyakori Nagyon gyakori Nagyon súlyos II. osztály II. osztály I. osztály I. osztály Súlyos III. osztály II. osztály II. osztály I. osztály Nem súlyos III. osztály III. osztály II. osztály II. osztály Alacsony mértékű III. osztály III. osztály III. osztály III. osztály

10 TELEPÜLÉSEK KATASZTRÓFAVÉDELMI OSZTÁLYBASOROLÁSA I. osztályba kell sorolni azokat a településeket, amelyek: az atomerőmű 3 km-es és a kutatóreaktor 1 km-es körzetében lévő közvetlenül veszélyeztetett településeket, a évi CXXVIII. törvény IV. Fejezetének hatálya alá tartozó üzem által veszélyeztetettek és külső védelmi terv készítésére kötelezettek, a kockázatbecslés alapján az I. besorolást kapták, az egyes veszélyeztető hatások egymásra gyakorolt és együttes hatására tekintettel indokolt a települést fokozottabb védelemben részesíteni.

11 TELEPÜLÉSEK KATASZTRÓFAVÉDELMI OSZTÁLYBASOROLÁSA II. osztályba kell sorolni azokat a településeket, amelyek: az atomerőmű által közvetetten veszélyeztetett (3-30 km-es közötti területen lévő) településeket, a évi CXXVIII. törvény IV. Fejezetének hatálya alá tartozó üzem által veszélyeztetettek és külső védelmi terv készítésére nem kötelezettek, a kockázatbecslés alapján az II. besorolást kapták,

12 TELEPÜLÉSEK KATASZTRÓFAVÉDELMI OSZTÁLYBASOROLÁSA III. osztályba kell sorolni azokat a településeket, amelyek: a évi CXXVIII. törvény IV. Fejezetének hatálya alá nem tartozó üzem által a veszélyes anyagok környezetbe kerülése esetén veszélyeztetettek, a kockázatbecslés alapján az III. besorolást kapták,

13

14 VÉDELMI KÖVETELMÉNYEK Elégséges védelmi szint: Azon tervezési, szervezési, irányítási és beavatkozási tevékenység eredménye, amellyel a veszélyeztetettség mértékének függvényében az élet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme biztosítható. 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 1. 7.

15 ELÉGSÉGES VÉDELMI SZINT (védelmi követelmények) I. osztály II. osztály III. osztály Riasztás A lakosság központi riasztása; Veszélyhelyzeti tájékoztatás feltételeinek biztosítása A lakosság riasztása; Vesz. tájékoztatás feltételeinek biztosítása Riasztás; Vesz. tájékoztatás tervezése Lakosságvédelmi módszer Kockázatbecslésben megállapítottaknak megfelelően (elzárkózás, kitelepítés) Kockázatbecslésben megállapítottaknak megfelelően (elzárkózás) Kockázatbecslésben megállapítottaknak megfelelően Felkészítés Évente aktív tájékoztatás; Passzív tájékoztatás; Felkészítés (riasztás, magatartási sz.) 3 évente aktív tájékoztatás; Passzív tájékoztatás; Felkészítés (riasztás, magatartási sz.) Passzív tájékoztatás Védekezés ö. mentőszervezetek terv.; pv. szervezetek magalak; karitatív, önkéntes és humanitárius szervek begy. ö. mentőszervezetek terv; pv. szakalegység megalakít; karitatív, önkéntes és humanitárius szervek terv. pv. szakalegység megalakít; önkéntes segítők, karitatív szervek tervezése Induló katasztrófavédelmi készlet Teljes induló készlet megléte Teljes induló készlet megléte Induló készlet tervezése

16 VESZÉLY-ELHÁRÍTÁSI TERVEZÉS A települések besorolásának megfelelően megállapított elégséges védelmi szint alapulvételével, az élet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében a polgármester települési veszély-elhárítási tervet készít. 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 21. (6)

17 VESZÉLY-ELHÁRÍTÁSI TERVEZÉS A VESZÉLY-ELHÁRÍTÁSI TERVEZÉS CÉLJA: A természeti, civilizációs és egyéb eredetű veszélyekre a kockázatok azonosítása, elemzése és értelmezése alapján egységes okmányrendszerbe foglalja a katasztrófavédelmi feladatok és intézkedések rendjét, végrehajtását, az azt biztosító személyi, anyagi és technikai eszközök hozzárendelésével. 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 25. (1)

18 A települési veszély-elhárítási tervnek tartalmaznia kell: a védekezésben résztvevőkre vonatkozó szabályzókat (irányítás, vezetés, riasztás, kapcsolattartás, alkalmazás, ellátás, eú. biztosítás), a lakosság védelmére vonatkozó rendszabályokat, intézkedéseket, a kritikus infrastruktúra elemek és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelmét, a hátrahagyott anyagi javak védelméről való gondoskodás rendjét, a vizek kártételei elleni védekezésben való közreműködési feladatokat, migráció esetében az ideiglenes elhelyezésben, ellátásban való közreműködés rendjét, ideiglenes helyreállítás, a mentesítés és fertőtlenítés rendjét.

19 A VESZÉLY-ELHÁRÍTÁSI TERVEZÉS SZINTJEI: települési (a fővárosban kerületi) veszély-elhárítási terv, munkahelyi veszély-elhárítási terv, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének összesített terve, területi (fővárosi) veszély-elhárítási terv, központi veszély-elhárítási terv.

20 VESZÉLY-ELHÁRÍTÁSI TERVEZÉS SZINTJEI Tervezési szint települési munkahelyi összesített területi központi Készíti Felülvizsgálat Gyakorlat Jóváhagyja Egyetért polgármester gazdálkodó szerv vezetője évente márc évente HVB elnök kirendeltségvezető évente szükség gazdálkodó kirendeltségvezető febr. 28. szerint szerv vezetője Illetékességi területére vonatkozóan a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve a települési szintet meghaladó beavatkozást igénylő katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében a települési veszélyelhárítási tervek alapján összesített tervet készít. megyei védelmi bizottság központi katved. szerv évente jún. 30. évente szept évente MVB elnök főigazgató szükség szerint miniszter -

21 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!