A Kormány /2008. ( ) Korm. rendelete. a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről
|
|
- Zsanett Bognár
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A Kormány /2008. ( ) Korm. rendelete a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről A Kormány a polgári védelemről szóló évi XXXVII. törvény 42. -a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. -a (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. E rendelet alkalmazásában: a) elégséges védelmi szint: azon tervezési, szervezési, irányítási és beavatkozási tevékenység, amely minimálisan szükséges ahhoz, hogy a veszélyeztetettség függvényében differenciáltan biztosítható legyen az élet és az anyagi javak védelme; b) földcsuszamlás: nagyobb föld-, illetve kőzettömegek helyzet és alakváltozása önsúlyuk, terhelés, nedvesedés, hordfelületük meggyengülése vagy emberi tevékenység következtében; c) földrengés: a Föld felszínének hirtelen rázkódása. A földrengéskor felszabaduló energia rugalmas hullámokat kelt, amely hullámok elérik a Föld felszínét. Eredetük szerint lehetnek: tektonikus, vulkanikus, kozmikus, csúszásos, beomlással kapcsolatos, emberi tevékenység (bányászati tevékenység, robbantások, mesterséges víztározók szintjének hirtelen változása) következtében létrejövő, földcsuszamlás keltette földrengések; d) létfontosságú infrastruktúra: azok a létesítmények és szolgáltatások, amelyek a lakosság mindennapi ellátásában olyan kiemelt szereppel bírnak, hogy működésképtelenné válásuk vagy megsemmisülésük gyengítő hatással bír a település biztonságára, gazdasági környezetére, a közegészségre, közbiztonságra és a közigazgatás hatékony működésére; e) mérgező anyagok által érintett terület: a mérgező tulajdonsággal rendelkező anyagokat előállító, tároló, felhasználó üzem által, az üzem területén kívüli veszélyeztetett terület, ahol baleset során fellépő mérgező hatások maradandó egészségkárosodást okozhatnak; f) partfalomlás: finomszemcsés mész- és kvarctartalmú üledékes kőzetben létrejövő üreges talajösszetétel, nedvesedés, lepusztulás vagy emberi tevékenység miatt kialakuló függőleges helyzet-, alakváltozás; g) rendkívüli időjárás: olyan időjárási esemény, amelynek mértéke sokszorosan meghaladja a országosan mért, több évtizedre vonatkozó időjárási átlagértékeket. A rendkívüli időjárási eseményt előidézheti különösen özönvízszerű esőzés, szélvihar, valamint a polgári védelemről szóló évi XXXVII. törvény 2. -ában meghatározott veszélyhelyzetet el nem érő mértékű havazás; h) súvadás: víz hatására a földrétegek felszínének mozgása, elcsúszása; i) talajsüllyedés, talajroskadás: gyenge vagy meggyengült teherbíró képességű üregek, repedések, elvizesedés által meggyengült talaj a túlterhelés következtében beszakad, süllyedések jönnek létre; j) veszélyeztetettség mértéke: a települést érintő, tervezhető károsító hatásoknak az összessége; k) vízkár: a vizek káros többletéből eredő kár (árvíz, belvíz, helyi vízkár).
2 2. (1) Az ország településeinek polgári védelmi besorolását (a továbbiakban: besorolás) első alkalommal e rendelet hatálybalépését követő 210 napon belül kell elkészíteni, és ezt követően minden év december 31-ig felül kell vizsgálni. (2) A besorolás szabályait és az elégséges védelmi szint követelményeit e rendelet melléklete határozza meg. 3. (1) A besorolásra a település polgármestere önállóan, vagy a polgári védelmi kirendeltség-vezető kezdeményezésére tesz javaslatot, és azt e rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül, azt követően változás esetén minden év október 31-ig megküldi a megyei, fővárosi védelmi bizottság részére. (2) A megyei, fővárosi védelmi bizottság egyetértése esetén a javaslatot e rendelet hatálybalépését követő 120. napig, azt követően változás esetén minden év november 30-ig terjeszti fel a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterhez. (3) A (2) bekezdés alapján felterjesztett javaslatok szakmai felülvizsgálatát az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság végzi. 4. A besorolás alapját képező veszélyeztetettség mértékét a veszélyeztető tényezők komplex hatáselemzése alapján kell megállapítani. 5. A települések csoportba sorolását megalapozó, mérgező tulajdonsággal rendelkező anyagokat, valamint azok alsó és felső küszöbértékét külön jogszabály állapítja meg. Záró rendelkezések 6. Ez a rendelet április 15-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről szóló 114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet. 7. (1) Az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól szóló 60/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. -ának g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: g) egyéni védőeszköz: az emberi életet és egészséget veszélyeztető mérgező, fertőző, illetve sugárzó anyagok károsító hatásai elleni védelmet biztosító légzésvédőeszköz, valamint bőrvédő felszerelés; h) menekülőfelszerelés: a lakosság kimenekülése során felhasznált, rövid idejű védelemre szolgáló légzésvédő eszköz;. (2) Az R. 9. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 2
3 9. (1) Az atomerőmű 3 km-es körzetében lévő településeken élő lakosság veszélyhelyzetben történő kimenekítése céljából, részére a teljes körű ellátás figyelembevételével légzés-védőeszközt kell biztosítani. A kimenekítést végző beavatkozó állománynak egyéni védőeszközt kell biztosítani. A légzés-védőeszközök azonnali kiosztása és az ahhoz szükséges feltételek folyamatos fenntartása a területileg illetékes katasztrófavédelmi szerv feladata. (2) az atomerőmű 3-30 km-es körzetében lévő településeken a kimenekítésben érintett lakosság részére menekülőfelszerelést, a kimenekítést végző beavatkozó állománynak egyéni védőeszközt kell biztosítani. (3) A mérgező tulajdonsággal rendelkező anyagokat előállító, tároló, felhasználó veszélyes ipari üzemek miatt polgári védelmi besorolása szerint az I. és II. csoportba sorolt településeken, az érintett területen élő, kimenekítendő lakosság számára menekülőfelszerelést kell készenlétben tartani, a kimenekítést végző állománynak egyéni védőeszközt kell biztosítani. (4) Az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott esetekben az egyéni védőeszközzel és a menekülőfelszereléssel való ellátás a katasztrófavédelem központi készletéből történik. (5) A (2)-(3) bekezdésekben szereplő létesítmények által érintett területen élő lakosság kimenekítéséhez szükséges menekülőfelszereléseket a külön jogszabályban meghatározott elégséges védelmi szint figyelembevételével kell biztosítani. 3
4 Melléklet a /2008. (......) Korm. rendelethez A polgári védelmi besorolás szabályai és a védelmi követelmények I. csoport 1. A besorolás szabályai Az I. csoportba kell sorolni: a) az atomerőmű 3 km-es körzetében lévő településeket; b) azokat a településeket, amelyek a külön jogszabály szerinti felső küszöbértékű veszélyes ipari üzem mérgező anyagai által érintett területén belül helyezkednek el; c) azokat a településeket, amelyek közigazgatási, infrastrukturális és ipari központ jellegük következtében, továbbá a közúti és vasúti közlekedésben betöltött szerepük alapján egy váratlan fegyveres összeütközés vagy terrorcselekmény során közvetlen hatások által veszélyeztetettek; d) az olyan vízgazdálkodási létesítmény körzetében lévő településeket, amelyeknél fegyveres összeütközés, vagy terrorcselekmény következményeként elöntés veszélye alakulhat ki; e) azokat a településeket, amelyek területén többfajta, egyenként nem I. csoportba sorolható veszélyforrás együttes hatása érvényesülhet, amely következtében komplex védekezést kell megvalósítani. 2. Védelmi követelmények a) Biztosítani kell a lakosság központi riasztásának és tájékoztatásának feltételeit. b) Biztosítani kell a veszélyeztetettség jellegének és mértékének megfelelően a veszélyhelyzet értékelését szolgáló kiinduló adatok gyűjtéséhez, rendszerezéséhez és feldolgozásához, valamint a sugárzó, vagy mérgező tulajdonságokkal rendelkező anyagok helyszíni meghatározásához, illetve laboratóriumi vizsgálatához szükséges feltételeket. c) Biztosítani kell a sugárzó vagy mérgező anyagok által érintett területen élő lakosság kimenekítéséhez külön jogszabályban meghatározott menekülőfelszereléssel történő ellátást, valamint tervezni kell a lakosságfelkészítésen belül az elzárkózásra alkalmas helyiségek mérgező anyagok hatása elleni védelemre való alkalmassá tételének megismertetését. d) Biztosítani kell a lakosság kitelepítésének, kimenekítésének és elhelyezésének feltételeit. e) Biztosítani kell az atomerőmű 3 km-es körzetében a lakosság elzárkóztatása, jódtablettával történő ellátása, kimenekítése és elhelyezése haladéktalan végrehajtásának, valamint az élelmiszer-fogyasztás, a mezőgazdasági termelés korlátozásának és további hosszú távú óvintézkedések bevezetésének feltételeit. f) Tervezni kell a veszélyeztetett területen található, létfenntartáshoz szükséges anyagi javak helyszíni védelmét vagy lehetőség szerinti kiszállítását. g) Tervezni kell a mérgező, fertőző vagy sugárzó anyagok közvetlen hatásainak megakadályozása érdekében a személyek, létesítmények, anyagok és eszközök szaktechnikai eszközökkel történő mentesítését (eltávolítás, elbontás) és fertőtlenítését. h) Létre kell hozni a veszélyeztetettség mértékének és jellegének megfelelő polgári védelmi szervezeteket, végre kell hajtani felkészítésüket és felszerelésekkel történő ellátásukat. i) Tervezni kell a fegyveres összeütközések időszakára a légitámadások hatékonyságának csökkentését szolgáló elsötétítés és fényálcázás műszaki-technikai feltételeit. j) Tervezni kell a fegyveres összeütközések által veszélyeztetett területeken a lakosság életvédelmi létesítményekben - elsősorban óvóhelyeken - történő elrejtéséhez szükséges műszaki-technikai feltételeket. 4
5 k) Tervezni kell a veszélyes áruk (anyagok) szállítása által jelentősen érintett közlekedési csomópontok közelében - lehetőleg a lakott területtől biztonságos távolságra - egy esetleges baleset során megsérült, vagy egyéb okból kényszervárakoztatásra utasított veszélyes árut szállító közúti jármű és rakománya biztonságos körülmények közötti ideiglenes elhelyezését. l) Biztosítani kell az illetékes környezetvédelmi hatóság azonnali értesítését, szükség szerinti bevonását. m) Biztosítani kell a nukleáris veszélyhelyzet hosszú távú hatásai elleni védekezésül, az élelmiszer-fogyasztás és a mezőgazdasági termelés korlátozásának, valamint további hosszú távú óvintézkedések bevezetésének feltételeit. n) Tervezni kell a légitámadások hatékonyságának csökkentését szolgáló elsötétítés és fényálcázás műszaki-technikai feltételeinek biztosítását. II. csoport 1. A besorolás szabályai A II. csoportba kell sorolni: a) az atomerőmű által közvetetten veszélyeztetett (3-30 km közötti területen lévő) településeket; b) azokat a településeket, amelyek a külön jogszabály szerinti alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzem mérgező anyagai által érintett területén belül helyezkednek el; c) azokat a vízkárok által veszélyeztetett településeket, amelyek a vízkárok előfordulási gyakorisága, valamint és a vízkárelhárítási művek aktuális műszaki-technikai állapota alapján indokoltak; d) azokat a településeket, amelyek lakott területének közvetlen környezetében a veszélyes anyagok vasúti, közúti, vízi úti szállításával (tranzittárolással) kapcsolatos közlekedési csomópontok, átrakóhelyek találhatók; e) azokat a településeket, amelyek területén, olyan létfontosságú infrastruktúra elemek találhatóak, melyek meghibásodása legalább főt érinthet. 2. Védelmi követelmények a) Biztosítani kell a lakosság központi riasztásának és tájékoztatásának feltételeit. b) Biztosítani kell a veszélyeztetettség jellegének és mértékének megfelelően a veszélyhelyzet értékelését szolgáló kiinduló adatok gyűjtéséhez, rendszerezéséhez és feldolgozásához, valamint a sugárzó, vagy mérgező tulajdonságokkal rendelkező anyagok helyszíni meghatározásához, illetve laboratóriumi vizsgálatához szükséges feltételeket. c) Biztosítani kell a sugárzó, vagy mérgező anyagok által érintett területen élő lakosság kimenekítéséhez a külön jogszabályban meghatározott menekülő-felszereléssel történő ellátást, és azok készenlétben tartását, valamint tervezni kell az elzárkózásra alkalmas helyiségek e hatások elleni védelemre történő kialakításának feltételeit. d) Biztosítani kell a lakosság azonnali kitelepítésének, kimenekítésének és elhelyezésének feltételeit. e) Biztosítani kell az atomerőmű körüli 3-30 km-es közötti területen a lakosság elzárkóztatása, jódtablettával történő ellátása, kimenekítése, kitelepítése és elhelyezése végrehajtásának, valamint az élelmiszer-fogyasztás, a mezőgazdasági termelés korlátozásának és további hoszszú távú óvintézkedések bevezetésének feltételeit. f) Tervezni kell a veszélyeztetett területen található létfenntartáshoz szükséges anyagi javak helyszíni védelmét, vagy lehetőség szerinti kiszállítását. g) Tervezni kell a mérgező, fertőző vagy sugárzó anyagok közvetlen hatásainak megakadályozása érdekében a személyek, létesítmények, anyagok és eszközök szaktechnikai eszközökkel történő mentesítését (eltávolítás, elbontás) és fertőtlenítését. 5
6 h) Létre kell hozni a veszélyeztetettség mértékének és jellegének megfelelő polgári védelmi szervezeteket, végre kell hajtani felkészítésüket és felszerelésükkel történő ellátásukat. i) Tervezni kell a veszélyes áruk közúti szállítása által jelentősen érintett településeken lehetőleg a lakott területtől biztonságos távolságra egy esetleges baleset során megsérült, vagy egyéb okból kényszervárakoztatásra utasított veszélyes árut szállító közúti jármű és rakománya biztonságos körülmények közötti ideiglenes elhelyezését. j) Tervezni kell a létfontosságú infrastruktúra elemek meghibásodása következtében ellátatlan lakosság szükségellátását. k) Biztosítani kell az illetékes környezetvédelmi hatóság azonnali értesítését, szükség szerinti bevonását. l) Biztosítani kell a nukleáris veszélyhelyzet hosszú távú hatásai elleni védekezésül, az élelmiszer-fogyasztás és a mezőgazdasági termelés korlátozásának, valamint további hosszú távú óvintézkedések bevezetésének feltételeit. m) Tervezni kell a légitámadások hatékonyságának csökkentését szolgáló elsötétítés és fényálcázás műszaki-technikai feltételeinek biztosítását. III. csoport 1. A besorolás szabályai A III. csoportba kell sorolni: a) azokat a településeket, amelyek a külön jogszabály szerinti alsó küszöbérték 50 %-át meghaladó, de 100 %-át el nem érő mennyiségű veszélyes anyagok előállításával, felhasználásával vagy tárolásával foglalkozó üzemek mérgező anyagai által érintett területén belül helyezkednek el; b) azokat a településeket, amelyek lakott területén a veszélyes anyagok szállítására jellemzően használt közút, vagy vasút halad keresztül; c) azokat a településeket, amelyek területén olyan létfontosságú infrastruktúra elemek találhatóak, melyek meghibásodása legalább főt érinthet; d) azokat a településeket, amelyek lakott területét földrengés, földcsuszamlás, partfalomlás, talajsüllyedés, talajroskadás, súvadás veszélyezteti; e) azokat a településeket, amelyek területén motoros repülőgépek fogadására, indítására alkalmas repülőtér működik. 2. Védelmi követelmények a) Biztosítani kell a lakosság riasztásának és tájékoztatásának feltételeit. b) Biztosítani kell a veszélyhelyzet értékelését szolgáló kiinduló adatok gyűjtéséhez, rendszerezéséhez, valamint a veszélyes anyag meghatározásához szükséges feltételeket. c) Biztosítani kell a mérgező anyagok által érintett területen a lakosság kitelepítésének, kimenekítésének és elhelyezésének feltételeit. d) Tervezni kell a lakosságfelkészítés keretében a mérgező anyagok hatása elleni védelmet biztosító, házilagosan előállítható szükség-légzésvédőeszközök készítésének, valamint helyiségek e hatások elleni védelemre alkalmassá tételének megismertetését. e) Tervezni kell a lakosságfelkészítés keretében, a veszélyes anyagok közvetlen hatásainak megakadályozása érdekében a szükségeszközökkel történő személyi mentesítés módszereinek megismertetését. f) Létre kell hozni a veszélyeztetettség mértékének és jellegének megfelelő polgári védelmi szervezeteket, végre kell hajtani felkészítésüket és felszerelésükkel történő ellátásukat. g) Tervezni kell a veszélyes áruk szállítása által jelentősen érintett településeken lehetőleg a lakott területtől biztonságos távolságra egy esetleges baleset során megsérült, vagy 6
7 egyéb okból kényszervárakoztatásra utasított veszélyes árut szállító közúti jármű és rakománya biztonságos körülmények közötti ideiglenes elhelyezését. h) Tervezni kell a veszélyeztetett területen található létfenntartáshoz szükséges anyagi javak helyszíni védelmét, vagy lehetőség szerinti kiszállítását. i) Tervezni kell a létfontosságú infrastruktúra elemek meghibásodása következtében ellátatlan lakosság szükségellátását. j) Biztosítani kell az illetékes környezetvédelmi hatóság azonnali értesítését, szükség szerinti bevonását. k) Biztosítani kell a nukleáris veszélyhelyzet hosszú távú hatásai elleni védekezésül, az élelmiszer-fogyasztás és a mezőgazdasági termelés korlátozásának, valamint további hosszú távú óvintézkedések bevezetésének feltételeit. l) Tervezni kell a légitámadások hatékonyságának csökkentését szolgáló elsötétítés és fényálcázás műszaki-technikai feltételeinek biztosítását. IV. csoport 1. A besorolás szabályai A IV. csoportba kell sorolni: a) azokat a településeket, amelyek lakott területeit a rendkívüli időjárás következményei legalább éves gyakorisággal veszélyeztetik; b) azokat a településeket, amelyek területén olyan létfontosságú infrastruktúra elemek találhatóak, melyek meghibásodása kevesebb mint főt érinthet; c) az atomerőmű km közötti területen lévő valamennyi olyan települést, amely más szempontból magasabb sorolási csoportba nem került. 2. A védelmi követelmények a) A helyi feltételek alkalmazásával biztosítani kell a lakosság riasztását és tájékoztatását. b) A településen rendelkezésre álló erők és eszközök alkalmazási lehetőségei alapján tervezni kell az elsődleges beavatkozási és önmentési feladatok végrehajtási feltételeinek biztosítását. c) Tervezni kell a lakosság felkészítését a rendkívüli időjárási körülmények alatt tanúsítandó, az állampolgárok által követésre javasolt magatartási szabályokról, továbbá a károk bekövetkezésekor az önmentés, a halaszthatatlanul szükséges helyreállítási feladatokról. d) Biztosítani kell a nukleáris veszélyhelyzet hosszú távú hatásai elleni védekezésül, az élelmiszer-fogyasztás és a mezőgazdasági termelés korlátozásának, valamint további hosszú távú óvintézkedések bevezetésének feltételeit. e) Tervezni kell a létfontosságú infrastruktúra elemek meghibásodása következtében ellátatlan lakosság szükségellátását. f) Tervezni kell a veszélyeztetettség jellegének megfelelő polgári védelmi szervezetek - legalább települési polgári védelmi parancsnokság és riasztó szakalegység - megalakítását, felkészítését és felszerelését. g) Tervezni kell a légitámadások hatékonyságának csökkentését szolgáló elsötétítés és fényálcázás műszaki-technikai feltételeinek biztosítását. A I-IV. csoportba sorolt településeken az egyes védelmi feladatokat a fegyveres összeütközések veszélyeztetettségének időszakában külön intézkedésre kell végrehajtani. 7
8 2. számú melléklet a /2008. Korm. előterjesztéshez Az önkormányzati miniszter.../2008. ( ) ÖM rendelete a polgári védelmi tervezés rendszeréről és követelményeiről szóló 20/1998. (IV. 10.) BM rendelet módosításáról A polgári védelemről szóló évi XXXVII. törvény 42. -a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az önkormányzati miniszter feladat- és hatásköréről szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. -ának c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A polgári védelmi tervezés rendszeréről és követelményeiről szóló 20/1998. (IV. 10.) BM rendelet 7. -ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 7. (1) A polgári védelmi szempontból IV. csoportba sorolt településeken az elsődleges beavatkozáshoz és önmentéshez szükséges adatokat tartalmazó veszélyelhárítási résztervet kell készíteni. (2) A megyei közgyűlés elnöke által kijelölt településeken, meghatározott polgári védelmi feladatok ellátására veszélyelhárítási résztervet kell készíteni, különösen az I-III. csoportba sorolt települések lakosságának kitelepítéséből adódó elhelyezés, befogadás biztosítására. 2. Ez a rendelet április 15-én lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti. 8
9 RÉSZLETES ELŐTERJESZTÉS Az ország településeinek polgári védelmi besorolása a lakosság életét vagy egészségét, jelentős dologi értékeit, illetve alapvető ellátását veszélyeztető vagy károsító hatások elleni védekezésre való felkészülés érdekében történt. Az erre vonatkozó részletes előírásokat jelenleg a 114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) tartalmazza. Az R. szerint a települések polgári védelmi besorolását a veszélyeztetettség mértéke alapján kell meghatározni. A jelen besorolási szabályok szerint az ország településeit négy csoportba lehet besorolni, illetve veszélyeztetettséget okozó hatás hiányában nem soroltnak feltüntetni. Az R. szerint a települést érintő és tervezhető veszélyeztető tényezők alapján a település besorolására, illetve annak módosítására a település polgármestere tesz javaslatot önállóan, vagy a polgári védelmi kirendeltség-vezető kezdeményezésére minden év október 31-ig a megyei, fővárosi védelmi bizottság részére. A megyei, fővárosi védelmi bizottság egyetértése esetén a javaslatot felterjeszti minden év november 30-ig a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszternek. Az ország településeinek R.-ben előírtak szerinti polgári védelmi besorolását a 18/1996. (VII. 25.) BM rendelet tartalmazza megyei, azon belül polgári védelmi kirendeltségenkénti bontásban. A polgári védelmi besorolás jelentősége, hogy a települést veszélyeztető hatások következményei ellen biztosítja a védekezés tervezhetőségét. A védelmi követelmények megteremtésével a következmények okozta károk mértéke jelentősen mérsékelhető, mely elősegíti a lakosság életének és anyagi javainak megóvását. Az R. megújítását különösen indokolttá teszi a veszélyes anyagokra vonatkozó jogszabályokhoz, a nukleáris veszélyeztetés elleni védekezési tervekben foglalt nemzetközi szabályozásokhoz való kapcsolódás megteremtése és a globális klímaváltozásból adódó rendkívüli időjárási jelenségek lehetséges hatásainak figyelembevétele. Az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Terv, amely követi a NAÜ által kiadott műszaki dokumentumokban összefoglalt ajánlásokat, megállapította a nukleáris veszélyeztetettséget okozó létesítmények tervezési zónáit. Hazánkban létesítményen kívüli jelentős sugárterhelést vagy szennyeződést eredményező veszélyhelyzetet a Paksi Atomerőmű okozhat. A veszélyeztetés mértéke alapján a tervezés szintje a létesítménytől való távolság függvényében változik. Ez jelentősen eltér az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól szóló 60/1997. (IV. 18.) Korm. rendeletben megállapított korábbi értékektől. Ennek alapján az atomerőmű által veszélyeztetett települések veszélyhelyzeti tervezési zónahatárai 9 km-ről 3 km-re, illetve 9-30 km-ről 3-30 km-re módosulnak. Új tervezési zónaként jelenik meg az élelmiszer-fogyasztási korlátozások óvintézkedési zónája, amely az atomerőmű km közötti területét érinti, ezért a hazain túl, az országhatáron kívüli atomerőművek ilyen jellegű hatásaival is tervezni szükséges. Ennek alapján a más veszélyeztető hatások által nem érintett valamennyi település polgári védelmi besorolása válik szükségessé. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatának ellenőrzéséről szóló 96/82/EK tanácsi irányelv (a Seveso II. Irányelv) hazai bevezetésével fokozottan előtérbe került a mérgező anyagokkal tevékenységet végző ún. küszöbös üzemek hatásterületén élő 9
10 lakosság súlyos ipari baleset során szükséges védelme. Az új besorolási szabályok bevezetik a küszöb szerinti sorolást, ezzel igazodva a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006. (I. 26.) Korm. rendeletben foglaltakhoz. Az Irányelv és más kapcsolódó EU szabályzók is csak a lakosság védelmét rögzítik, annak megvalósításának módjára, valamint finanszírozására sem előírásokat, vagy ajánlásokat nem tartalmaznak. Az EU országok gyakorlatában a veszélyes ipari üzemben bekövetkezett baleset esetén a létesítmény környezetében élő lakosság elsődleges védelmét elzárkóztatással valósítják meg. A lakosság védőeszközökkel történő kimenekítése a mérgező anyagok környezetbe jutása esetén válhat szükségessé. Az R.-ben a védelmi követelmények között a védekezés mindkét formájának tervezése szerepel. A besorolási szabályok teljeskörű változása a III. csoportban jelenik meg. Az I-es és II-es csoportokba sorolt településeken levő veszélyes anyagok környezetbe kerülése esetén a másodlagos hatások által veszélyeztetett települések a veszélyeztető üzemek szerinti I. illetve II. kategóriába kerültek besorolásra. A változás kapcsán egyértelműen meghatározhatóvá vált az érintett település kijelölése. A jelenleg hatályos rendelet nem biztosít lehetőséget a küszöbérték alatti mennyiségben veszélyes anyagot előállító, felhasználó, tároló üzemek környezetében a mérgező anyagok által érinthető területen belül lévő települések polgári védelmi besorolására. A bekövetkezett üzemi balesetek előfordulásának tapasztalatai szerint ezen létesítményekben nagyobb gyakorisággal fordul elő üzemzavar, mint az I-II. csoportú üzemeknél. A következmények, ha jelentősen kisebb mértékben is, de intézkedéseket kívánó veszélyeztetést okozhatnak a településen. A módosítással ezek az üzemek is besorolhatóak, és az előírt védelmi követelmények megteremtésével biztosítható az elégséges védelem szintje. A polgári védelmi besorolás szabályai között eddig nem szerepeltek a veszélyes anyagok szállításával, valamint a motoros repülőgépek által használt repülőterekkel kapcsolatos települési veszélyeztetettség. A korábbi szabályozás kiadását követő években hazánk és több vele szomszédos ország csatlakozott a NATO-hoz, ezért nem indokolt az a besorolási szabály fenntartása, mely szerint az országhatártól számított 30 km-es sávon belül lévő településeket külön csoportba kell sorolni. Szükségesnek tartjuk azonban az olyan védelmi rendszabályok fenntartását, amelyek egy váratlan fegyveres támadás esetén hatékonyan biztosítják a lakosság életének és anyagi javainak megóvását. Az elmúlt évek során elkövetett terrorcselekmények, létfontosságú infrastruktúra-sérülések rávilágítottak arra, hogy azok várható következményeivel, mint veszélyeztető tényezőkkel, a lakosságvédelmi tervezés során számolni kell. A nemzetközi tapasztalatok alapján a terrorcselekmények célpontjai elsősorban a kritikus infrastruktúra elemei lehetnek, ezért vált szükségessé a terrorcselekmények közvetlen hatása által veszélyeztetettségnek a besorolási szabályok közötti feltüntetése. A polgári védelmi besorolások tekintetében a kormányrendelet-tervezet a korábbi szabályozással szemben megteremti a hazánk területén előforduló földmozgások figyelembe vételét is, mivel a közelmúlt tapasztalatai (Dunaszekcső, Gyömrő, Jászjákóhalma) azt mutatják, hogy ezzel a veszélyeztetettséggel reálisan számolni kell. A globális felmelegedés hatására már évek óta, egyre nagyobb gyakorisággal jelentkező veszélyeztető tényezőkre (belvíz, viharok, felhőszakadások, havazás) vonatkozó besorolási szabályok és az azokhoz kapcsolódó védelmi követelmények is újszerűen kerültek kialakításra. 10
11 Tekintettel arra, hogy a fenti események bekövetkezésének pontos ideje és helye előre nem jelezhető, indokolt minden magasabb sorolási csoportba nem került település besorolása és védelmi terv készítésének előírása. Az új szabályozásban egyértelművé tettük, hogy veszélyeztető hatás nélküli település tehát nincs, ezért megszüntetve a be nem sorolt települések kategóriáját, hazánk minden települése besorolásra kerül a reális veszélyeztetettség alapján. A kormányrendelet-tervezet elfogadásának közvetlen költségvonzata a évben nem jelentkezik. Az újraértékelést követően, a 2010-ig évtől jelentkezhet esetleg többletköltség, amellyel a minisztérium a évre vonatkozó költségvetés tervezésekor számolni fog. Álláspontunk szerint a települések polgári védelmi besorolásának felülvizsgálata a polgári védelmi szervezetek létszámnövelés nélküli célirányos átalakításával, a karitatív mentőszervezetek és a civilszféra bevonási lehetőségeinek fokozottabb kihasználásával fog együtt járni. A magasabb veszélyeztetettségi csoportba újonnan sorolt települések védelmi követelményeinek teljesítése a már megalakított területi rendeltetésű polgári védelmi szervezetek feladatainak kibővítésével oldható meg. A korábbi szabályozás hatálybalépését követően került kiadásra a Pvt., melynek 42. -a (1) bekezdésének a) pontjában a Kormány kapott felhatalmazást, hogy rendeletben határozza meg a települések polgári védelmi besorolásának szabályait és a védelmi követelményeket. Ennek következményeként kerülhet sor új kormányrendelet kiadására a jelenleg hatályban lévő módosítása helyett, új tartalmi követelmények kialakításával. Az új kormányrendeletben foglaltak szükségessé teszik egyes jogszabályok módosítását is. Az előterjesztés részét képező kormányrendelet és miniszteri rendelet kihirdetése várhatóan december 31-ig megtörténik és az új szabályozás április 15-én hatályba léphet. Amennyiben ennél később lépne hatályba, akkor az új besorolás 2009-ben már nem lesz kiadható. Az új kormányrendelet szerint a polgármesterek a településekre vonatkozó besorolási javaslatokat legkésőbb július 15-ig megküldik a megyei, fővárosi védelmi bizottságok részére, amelyek azokat megvizsgálják és egyetértésük esetén azt augusztus 15-ig a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterhez felterjesztik. A felterjesztett javaslatok felülvizsgálatát és annak rendeletben való szakmai előkészítését az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság végzi. Az előzőek szerint az ország településeinek polgári védelmi besorolását tartalmazó miniszteri rendelet kiadására 2009 utolsó negyedévében kerülhet sor. Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést és a határozati javaslatot fogadja el. Budapest, december Dr. Gyenesei István 11
A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények.
II/1. VESZÉLY-ELHÁRÍTÁSI TERVEZÉS A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények. Települési szintű veszély-elhárítási tervezés rendszere, jogi háttere. A besorolás és
RészletesebbenA veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása
A veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása A katasztrófavédel tervezés rendszerét, feladatait, formai és tartal követelményeit a polgári védel tervezés rendszeréről szóló 20/1998. (IV.
RészletesebbenA katasztrófavédelem megújított rendszere
A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének
RészletesebbenKözbiztonsági referensek képzése
Közbiztonsági referensek képzése Ismertesse az integrált veszélyelemzés és kockázatbecslés elvi alapjait, a települések katasztrófavédelmi osztályba sorolását, a besorolás eljárási szabályait és a védelmi
RészletesebbenMUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
Oktatási és Kulturális Minisztérium Tárgy: /2007. ( ) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól Budapest, 2007. augusztus 2 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az Oktatási
RészletesebbenKözbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE
Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE 2012.10.02. Mentés megszervezésének szabályozása. Jogszabályok, normatív intézkedések. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá
RészletesebbenA Kormány /2011. ( ) rendelete. az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről szóló 167/2010. (V. 11.) Korm. rendelet módosításáról
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának A Kormány /2011. ( ) rendelete az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről szóló 167/2010. (V. 11.)
RészletesebbenSzabó István tű. alezredes iparbiztonsági főfelügyelő. 1.dia
1.dia Szabó István tű. alezredes iparbiztonsági főfelügyelő 2.dia 3.dia 4.dia 2012. április 1-jén létrejött a korábban önkormányzatiként működő hivatásos tűzoltóságokat is magába integráló egységes katasztrófavédelmi
RészletesebbenKatasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre
Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre Ssz. Szakdolgozat címek 1. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1313/2013/EU HATÁROZATA és az uniós polgári
RészletesebbenA képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében. Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató
A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató Témafelvetés 1. Polgármester védelmi feladatainak segítése.
RészletesebbenKözbiztonsági referensek képzése
Közbiztonsági referensek képzése KATASZTRÓFAVÉDELEM IRÁNYÍTÁSA 2012.10.02. KATASZTRÓFAVÉDELEM MEGHATÁROZÁSA A katasztrófavédelem nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat. Katasztrófavédelem:
RészletesebbenBékés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai
Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Haskó György tű. alezredes polgári védelmi főfelügyelő 2012. február 15. A hatálytalanított
Részletesebben1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések
1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről1 Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: 1. E törvény célja, hogy elősegítse a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint
RészletesebbenÚj Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc
Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi
RészletesebbenA veszélyelemzés, a kockázatbecslés, a hatás- és biztonságvizsgálat alapvetően determinisztikus vagy valószínűségi megközelítésű lehet.
17-18. Ismertesse az integrált veszélyelemzés és kockázatbecslés elvi alapjait, a települések katasztrófavédelmi osztályba sorolását, a besorolás eljárási szabályait és a védelmi követelményeket. A katasztrófa
RészletesebbenA BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége
ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége A XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Programja 2012. április 24-26.
RészletesebbenDr. Bukovics István - Varga Imre A SEVESO II. EU IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS EU GYAKORLATA, HAZAI MEGVALÓSULÁSÁNAK IRÁNYAI
Dr. Bukovics István - Varga Imre A SEVESO II. EU IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS EU GYAKORLATA, HAZAI MEGVALÓSULÁSÁNAK IRÁNYAI Előzmények A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti
RészletesebbenBEFOGADÁSA, VISSZATELEPÍTÉSE EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖKKEL TÖRTÉNŐ ELLÁTÁSA FELKÉSZÍTÉSE A BETARTANDÓ MAGATARTÁSI SZABÁLYOKRA
III/3. LAKOSSÁGVÉDELMI ISMERETEK Egyéni és kollektív védelem elemei, lehetőségei. Helyi-és távolságvédelem módjai. A kitelepítés és befogadás helyi sajátosságai. Veszélyhelyzetben foganatosítható rendkívüli
RészletesebbenTÉMAJEGYZÉK Katasztrófavédelmi műveleti témájú diplomamunkák, szakdolgozatok és TDK dolgozatok elkészítéséhez
TÉMAJEGYZÉK Katasztrófavédelmi műveleti témájú diplomamunkák, szakdolgozatok és TDK dolgozatok elkészítéséhez 2017-2018 1. A katasztrófavédelmi feladatok a honvédelmi feladatrendszerben, azok továbbfejlesztési
RészletesebbenT E R V E Z E T
1. melléklet a számú kormány-előterjesztéshez T E R V E Z E T 2006. 11. 07. A K o r m á n y /2006. ( ) Korm. r e n d e l e t e váratlan légitámadás esetén a légiriasztás rendszeréről A honvédelemről és
RészletesebbenA Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében)
A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében) A polgári védelem ESZMEISÉG GENFI EGYEZMÉNYEK NATO, EU Irány elvek Ifjúság
RészletesebbenVeszélyeztető hatások Veszélyhelyzeti Tervezés
Veszélyeztető hatások Veszélyhelyzeti Tervezés Nagy Attila SándorS Irodavezető 2012.01.30. Települési Védelmi Tervrendszer I. Veszélyelhárítási Terv (Katasztrófavédelmi Terv) katasztrófaveszély,valamint
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ SEVESO III.
ÖSSZEFOGLALÓ SEVESO III. bevezetésének tapasztalatai Dr. Vass Gyula tű. ezredes szolgálatvezető 2016. A nemzetközi szabályozás kialakulása és szélesedése Kibocsátás éve, rövidített elnevezés Hazai jogba
RészletesebbenA munkahelyi, települési és területi polgári védelmi szervezetek megalakítása 2011-ben
A munkahelyi, települési és területi polgári védelmi szervezetek megalakítása 2011-ben Az elmúlt évben főigazgatói intézkedés határozta meg a polgári védelmi szervezetek gyors (12 órás) és rövid (24 órás)
RészletesebbenA veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület
A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület. Laczkó Levente tű. százados Iparbiztonsági Szakértői napok 2012. november 8-9. -1- -2- Előadás tartalma: 1. Településrendezési tervezés jogi szabályozása
RészletesebbenTavaszi hatósági kerekasztal
Tavaszi hatósági kerekasztal A veszélyes üzemek és a nukleáris biztonság szakterület Mesics Zoltán tűzoltó alezredes mb. főosztályvezető Budapest, 2017. március 21. Veszélyes üzemek szakterület Főbb feladatok,
Részletesebbenb) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, üzemzavarban
Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar Mesics Zoltán tű. alezredes BM OKF Veszélyes Üzemek Főosztály Seveso Szakértői Csoport 2012. II. félévi értekezlete Inárcs, 2012. november 8-9.
Részletesebben2011. 234/2011. (XI.10)
Jogszabályi háttér A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10) Korm. Rendelet V. fejezet
RészletesebbenVeszélyes üzemekkel kapcsolatos engedélyezési és ellenőrzési tevékenység áttekintése
Veszélyes üzemekkel kapcsolatos engedélyezési és ellenőrzési tevékenység áttekintése Tematikus Értekezlet 2012. január 23. Dr. Vass Gyula tű. ezredes, főosztályvezető Az előadás tartalma: 1. Veszélyes
RészletesebbenAz iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései 2014. április 15.
Az iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései 2014. április 15. Dr. Vass Gyula tű. ezredes BM OKF Veszélyes Üzemek Főosztály vezetője 1) Veszélyes üzemek hatósági felügyelet alatt tartása 2) Katasztrófavédelem
RészletesebbenDr. Varga Imre mk. pv. ezredes: A lakosságvédelem újszerű dimenziói, különös tekintettel az Uniós követelményekre. Balatonföldvár, március 19.
Dr. Varga Imre mk. pv. ezredes: A lakosságvédelem újszerű dimenziói, különös tekintettel az Uniós követelményekre Balatonföldvár, 2008. március 19. Polgári védelmi kirendeltségvezetők országos szakmai
RészletesebbenRendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás
Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.
RészletesebbenMagyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1 Miért volt szükséges a megalkotása? 1999. évi LXXIV. Tv. korrekciója Polgári védelmi szervezetek működése Tűzvédelem
RészletesebbenA polgármester elsőfokú polgári védelmi hatósági jogköre és ahhoz kapcsolódó feladatok
A polgármester elsőfokú polgári védelmi hatósági jogköre és ahhoz kapcsolódó feladatok Készítette: Pilisi Edit tű.szds. Készült: 2012. 01. 23. Közbiztonsági referensek felkészítésére Polgármester katasztrófavédelmi
RészletesebbenSEVESO ÜZEMEK TERVRENDSZERE. Hódi József tő. alezredes Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megelızési osztályvezetı
SEVESO ÜZEMEK TERVRENDSZERE Hódi József tő. alezredes Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megelızési osztályvezetı Az EU szabályozás EU. Irányelv - 1996. XII. 09.-én 96/82/EK. Számon kiadva
RészletesebbenKATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA
A TESTNEVELÉSI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA Jóváhagyta a Testnevelési Egyetem Szenátusa 47/2015. sz. határozatával BUDAPEST 2015. 1 Tartalom Preambulum... 3 A Szabályzat célja, hatálya... 4 A
RészletesebbenKatasztrófavédelmi felkészítés
Közbiztonsági referensek képzése Katasztrófavédelmi felkészítés 2012.10.02. Jogi háttér - Magyarország Alaptörvénye - 2011. évi CXXVIII. törvény A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények
RészletesebbenBARANYA MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG. Készítette: Oláh Tibor tű. alezredes
BARANYA MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG Készítette: Oláh Tibor tű. alezredes OKTATÁSI NAP TÉMAKÖREI: III. Oktatási nap: II/3. Lakosságfelkészítés, riasztás, veszélyhelyzeti kommunikáció III/3. Lakosságvédelmi
RészletesebbenBM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség
BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség KOSSA GYÖRGY tű. ezredes Önkéntes Tűzoltó Egyesületek országos értekezlete BM OKF, 2012.01.14. -1- Ipari katasztrófák nemzetközi kitekintés 1976. július 10.
RészletesebbenBudapest, 2013. november
BELÜGYMINISZTER BM/14744/2013. A 2011. évi CXII. törvény 27. (5) (7) bekezdésének rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2013. november 20. MUNKAANYAG a települések katasztrófavédelmi besorolásáról,
RészletesebbenVAS MEGYEI VÉDELMI BIZOTTSÁG
VAS MEGYEI VÉDELMI BIZOTTSÁG 1 A védelmi igazgatás rendszere Jogszabályi háttér Magyarország Alaptörvényének különleges jogrendre vonatkozó fejezetének 48-54. cikkejei: - rendkívüli állapot - szükségállapot
RészletesebbenA logisztikai szakterületet érintő anyagi jogszabály-változások
A logisztikai szakterületet érintő anyagi jogszabály-változások Dr. habil Vass Gyula tű. ezredes igazgató Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet 2017. MAVESZ Konferencia Veszélyes anyagokkal
RészletesebbenA veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság
A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság 2012. 09. 25. Kossa György tű. dandártábornok országos iparbiztonsági főfelügyelő -1- Magyarország szolgálatában a biztonságért Biztonság az, amivé
Részletesebben1. A polgári védelmi feladatok és a tervezés rendszere
1. A polgári védelmi feladatok és a tervezés rendszere 1.1. A polgári védelmi feladatok csoportosítása A polgári védelem általános feladatait a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény rögzíti.
RészletesebbenA katasztrófavédelem intézkedései
A katasztrófavédelem intézkedései a katasztrófavédelem fő szakmai területei: Tűzoltósági szakterület Polgári védelmi szakterület Iparbiztonsági szakterület E szakterületek feladatait a katasztrófavédelem
RészletesebbenA polgári védelmi tervezés rendszere és követelményei
A polgári védelmi tervezés rendszere és követelményei A polgári védelmi tervezés rendszerét és követelményeit 20/1998. (IV. 10.) BM rendelet határozza meg. A tervezés rendszerében megkülönböztethetőek:
RészletesebbenAz önkormányzati miniszter. rendelete
Az önkormányzati miniszter /2009. ( ) ÖM rendelete a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányítása alá tartozó szervek irányítási és működési rendjéről, valamint katasztrófavédelmi feladatairól
RészletesebbenKatasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre
Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Budapest, 2014. március 04. Dr. Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelem
RészletesebbenA KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése
A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése Tematikus Értekezlet 2012. január 23. Dr. Bognár r Balázs PhD tű. őrnagy, osztályvezető Biztonság az, amivé tesszük! /Prof.
RészletesebbenKözbiztonsági referensek képzése
Közbiztonsági referensek képzése 2012. szeptember 10-14. Katasztrófavédelmi alapismeretek Jogszabályi alapok Kurtán Attila tű. százados kiemelt főtanár Hazai jogszabályok Magyarország Alaptörvénye (2011.
RészletesebbenMagyar joganyagok - 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet - a bonus-malus rendszer, az a 2. oldal (2) Egy biztosítási szerződéssel kapcsolatosan elért osztá
Magyar joganyagok - 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet - a bonus-malus rendszer, az a 1. oldal 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások
RészletesebbenKÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A BEAVATKOZÁS KIEMELT KÉRDÉSEI. Kuti Rajmund tűzoltó százados
Kuti Rajmund tűzoltó százados KÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A terrorizmus kezelése napjaink állandó problémája. Az elmúlt években a világ több pontján bekövetkezett
RészletesebbenBalaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter
Balaton Európa legbiztonságosabb tava Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület Vízbiztonság Tájékoztatás Oktatás képzés Prevenció Riasztás Segélyhívás fogadása Bevetés irányítás Parti mentőőr
RészletesebbenA közbiztonsági referens intézménye, rendeltetése, a referens feladatköre
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófav favédelmi Igazgatóság A közbiztonsági referens intézménye, rendeltetése, a referens feladatköre Előadó: Heinfarth György tű. alezredes A KÖZBIZTONSÁGI REFERENS
RészletesebbenKözbiztonsági referensek képzése Külső védelmi terv készítése, gyakoroltatása
Közbiztonsági referensek képzése Külső védelmi terv készítése, gyakoroltatása 2012.10.02. Jogszabályi Háttér 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról
Részletesebben14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát!
14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 1. A védelmi igazgatás A védelmi igazgatás mint intézmény fogalma: a közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer.
RészletesebbenRészletes előterjesztés
Részletes előterjesztés Az Országgyűlés a magyar katasztrófavédelmi rendszer alapvető megújításáról dönt az őszi ülésszak első napjaiban, amikor a T/3499. sz. törvényjavaslat zárószavazásakor megalkotja
Részletesebben7. Ismertesse a logisztikai biztosítás lényegét, tartalmát, célját, időszakait, területeit, az egyes területek fő feladatait.
7. Ismertesse a logisztikai biztosítás lényegét, tartalmát, célját, időszakait, területeit, az egyes területek fő feladatait. Lényege: A logisztika az erőforrások mozgatásának és fenntartásának tervezési
Részletesebben21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet
21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet Hatályos: 2014.03.15-21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól A kötelező
RészletesebbenTervezet. a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról. (közigazgatási egyeztetés)
A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/986/2007. Tervezet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó
RészletesebbenKözbiztonsági referensek képzése
Közbiztonsági referensek képzése Ismertesse a veszélyelhárítási tervezés általános elveit, tartalmi követelményeinek szintjeit, készítésük és jóváhagyatásuk szabályait. Ismertesse a települési (munkahelyi)
RészletesebbenA katasztrófavédelemi szervek és a kiemelt beruházások kapcsolódásai és helyzete.
A katasztrófavédelemi szervek és a kiemelt beruházások kapcsolódásai és helyzete. Dr. Tatár Attila tűzoltó altábornagy OKF főigazgató A katasztrófavédelmi szervek kapcsolata a kiemelt beruházásokkal már
RészletesebbenT/7395. számú törvényjavaslat. a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény módosításáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/7395. számú törvényjavaslat a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosításáról Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest,
RészletesebbenTörvényi szabályozás célja. Munkaviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek
4.2.4. Táblázat / 1. Érintett vegyi 1. 1992. évi XXII. törvény a munka törvénykönyvéről 2. 199. évi XCIII. törvény a munkavédelemről. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről
RészletesebbenRADIOKATÍV SUGÁRFORRÁSOK SZÁLLÍTÁSÁNAK BIZTONSÁGI FELTÉTELEI
RADIOKATÍV SUGÁRFORRÁSOK SZÁLLÍTÁSÁNAK BIZTONSÁGI FELTÉTELEI Povázsai Sándor r. alezredes Országos Rendőr-főkapitányság Budapest, 2010. 09. 21-22. Rövid áttekintés Jogi szabályozás helyzete Engedélyezési
RészletesebbenA KIADVÁNY AZ ÖN TÁJÉKOZTATÁSÁT SZOLGÁLJA:
Mi a teendő súlyos ipari baleset esetén? Z S U R K LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNYA A KIADVÁNY AZ ÖN TÁJÉKOZTATÁSÁT SZOLGÁLJA: - a környezetében működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekről, - a veszélyes
RészletesebbenTOXIKUS ANYAGOK. A toxikus anyagok gőzei vagy gázai, a levegővel elegyedve, a talaj mentén terjedve
Következményelemzés TOXIKUS ANYAGOK A toxikus anyagok gőzei vagy gázai, a levegővel elegyedve, a talaj mentén terjedve nagy távolságban is képezhetnek veszélyes koncentrációt. A toxikus felhő károsító
RészletesebbenA nemzeti fejlesztési miniszter 25/2013. (V. 31.) NFM rendelete az útdíj mértékéről és az útdíjköteles utakról. 1.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 86. szám 54033 9. A kistelepülési önkormányzat a települési közkönyvtári és iskolai könyvtári feladatokat együttesen ellátó szolgáltató helyre is igénybe veheti a megyei
RészletesebbenNKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék
NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék A VESZÉLYES KATONAI OBJEKTUM ÜGYINTÉZŐK KÉPZÉSI LEHETŐSÉGEI Dr. Kátai-Urbán Lajos PhD. tűzoltó alezredes I. Katonai Hatósági Konferencia ÜZEMELTETÉSI
RészletesebbenA KIADVÁNY AZ ÖN TÁJÉKOZTATÁSÁT SZOLGÁLJA: - a környezetében működő veszélyes ipari üzemekről, - a veszélyes tevékenységekről és a lehetséges súlyos
1 Mi a teendő súlyos ipari baleset esetén? DUNAALMÁS IDEIGLENES LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNYA A KIADVÁNY AZ ÖN TÁJÉKOZTATÁSÁT SZOLGÁLJA: - a környezetében működő veszélyes ipari üzemekről, - a veszélyes
RészletesebbenRendészeti igazgatás. Rendészet
Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 2015. évi XLII.
RészletesebbenFókuszban a belső védelmi terv (BVT) gyakorlat
Fókuszban a belső védelmi terv (BVT) gyakorlat A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény értelmében a belső védelmi terv a veszélyes anyagokkal
Részletesebben1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.
1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,
RészletesebbenEötvös Lóránd Tudományegyetem alkalmazott matematikus. Tanácsadó, majd szakértő: mérnöki és matematikai módszerek alkalmazása a környezetvédelemben
SEVESO szabályozás Kit, mit, hogy és miért érint? SEVESO és ATEX: az irányelvek kockázat alapú megközelítése Bemutatkozás Eötvös Lóránd Tudományegyetem alkalmazott matematikus Szakirány: alkalmazott statisztika,
RészletesebbenA TUDOMÁNYOS PROBLÉMA MEGFOGALMAZÁSA
A TUDOMÁNYOS PROBLÉMA MEGFOGALMAZÁSA Az értekezés témája a veszélyes ipari üzemeket veszélyeztető, az úgynevezett külső hatások elleni védekezés eljárás- és eszközrendszerének kidolgozása. Szükség van
RészletesebbenA Kormány. /2008. ( ) Korm. rendelete
A Kormány /2008. ( ) Korm. rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény
RészletesebbenA SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai
Varga Imre mk. pv alezredes A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Előzmények A jogi szabályozás helyzete Az Európai Unióval történő jogharmonizáció folyamatában a Magyar Köztársaság.
RészletesebbenAz Iparbiztonság átfogó bemutatása. Hortó Imre tű. Őrnagy Debreceni Katasztrófavédelmi Kirendeltség Iparbiztonsági Felügyelő
Az Iparbiztonság átfogó bemutatása Hortó Imre tű. Őrnagy Debreceni Katasztrófavédelmi Kirendeltség Iparbiztonsági Felügyelő Az előadás tartalma: 1. Veszélyes üzemekkel kapcsolatos tevékenységek (felderítés,
RészletesebbenT A R T A L O M M U T A T Ó
TAR TALO M M UTAT Ó Jelzés a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság felé. 2. Vasi TISZK alapító okirat módosítása. 3. A 2010. évi belső ellenőrzési terv elfogadása. 4. NYDOP-2009-3.1.1/A. városközpontok
RészletesebbenKatasztrófa-megelőzési fejlesztési irányok a Műegyetemen
Katasztrófa-megelőzési fejlesztési irányok a Műegyetemen Dunai László egyetemi tanár Természeti katasztrófák Magyarország 1990-2014 Események száma Árvíz, hőség, vihar Károk Árvíz és aszály Forrás: emdat.be
RészletesebbenA nemzeti fejlesztési miniszter. /2012. (.) NFM rendelete
A nemzeti fejlesztési miniszter /2012. (.) NFM rendelete a járási (fővárosi kerületi) hivatalok kialakításával, a körzetközponti jegyzői hatáskörök és a többcélú kistérségi társulások megszűnésével összefüggésben
RészletesebbenTűzjelzés, Tűzriadó Terv, Biztonsági felülvizsgálatok
Tűzjelzés, Tűzriadó Terv, Biztonsági felülvizsgálatok TŰZVÉDELEM 2 Tűzjelzés Az a személy, aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha
RészletesebbenJÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZLÖNYE
XIX. évfolyam Különszám 2010. június 4. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZLÖNYE A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖZGYŰLÉS HIVATALOS LAPJA TARTALOM A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKÉNEK
RészletesebbenA KIADVÁNY AZ ÖN TÁJÉKOZTATÁSÁT SZOLGÁLJA
Mi a teendő súlyos ipari baleset esetén? FÉNYESLITKE LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNYA A KIADVÁNY AZ ÖN TÁJÉKOZTATÁSÁT SZOLGÁLJA - a környezetében működő veszélyeses anyagokkal foglalkozó üzemekről, vagy
RészletesebbenA Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási
RészletesebbenA szabályzat hatálya. A honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi tevékenység személyi feltételei és a megbízotti rendszer működése
O R S Z Á G O S B Í R Ó S Á G I H I V A T A L ELNÖKE Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 14/2012. (X. 18.) OBH utasítása a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi
RészletesebbenA BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓ. 76/2012. számú INTÉZKEDÉSE. a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról. Budapest, július 6.
BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG A BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓ 76/2012. számú INTÉZKEDÉSE a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról Budapest, 2012. július 6. A fejezeti
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,
RészletesebbenEGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között
Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Szám:1068-1/2011/alt. OKF Országos Polgárőr Szövetség Szám: 544-2/2011 OPSZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG
RészletesebbenA munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény 88. (4) bekezdés a) pont ab)
A nemzetgazdasági miniszter 21/2015. (VIII. 28.) NGM rendelete egyes munkavédelmi tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról, valamint egyes foglalkoztatási és szakképzési tárgyú
Részletesebben2009. évi törvény. a polgári védelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról. A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény módosítása
2009. évi törvény a polgári védelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény módosítása 1. A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény (a
RészletesebbenPolgári védelmi szervezetek alapképzése október
Polgári védelmi szervezetek alapképzése 2012 október Pv. alapképzés A közbiztonság mindenki számára fontos, A közbiztonság tág fogalom, melynek része a katasztrófák elleni védekezés rendszere, 2011. évi
RészletesebbenAz előterjesztés nem végleges, ezért az nem tekinthető a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium álláspontjának.
1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,
RészletesebbenJÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZLÖNYE
XIX. évfolyam Különszám 2010. június 3. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZLÖNYE A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖZGYŰLÉS HIVATALOS LAPJA TARTALOM A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKÉNEK
RészletesebbenA MOL Petrolkémia Zrt. Lakossági tájékoztatóhoz készített kivonata
A MOL Petrolkémia Zrt. Poliol létesítményének építéséhez benyújtott BIZTONSÁGI JELENTÉS KIEGÉSZÍTÉS Lakossági tájékoztatóhoz készített kivonata Tiszaújváros, 2018. november Tartalomjegyzék 1. AZ ÚJ POLIOL
Részletesebben1 Tervezet, amelyet a Kormány nem tárgyalt meg, ezért nem tekinthető a Kormány álláspontjának évi... törvény
1 2016. évi... törvény az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény módosításáról 1. Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az
Részletesebben2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét!
2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét! - Magyarország Alaptörvénye - 2011. évi CXXVIII törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó
Részletesebben1 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. A Kormány. Korm. rendelete
1 A Kormány /2016. (.) Korm. rendelete a hatékony víz-ár politika kialakítása érdekében egyes vízgazdálkodási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott
RészletesebbenMEGALAKÍTÁSI TERV KŐRÖSHEGY TELEPÜLÉS POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET TELEPÜLÉSI POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET K Ő RÖSHEGY ... polgári védelmi parancsok ...
TELEPÜLÉSI POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET K Ő RÖSHEGY Szám:../2013... számú példány JÓVÁHAGYOM! EGYETÉRTEK! Kőröshegy, 2013. július hó 10-én. Siófok, 2013. év..-n....... Marczali Tamás Oláh László tű. alezredes
RészletesebbenA KATASZTRÓFA-ELHÁRÍTÁSRA FELKÉSZÍTŐ ISMERETEK
RENDŐRTISZTI FŐISKOLA Katasztrófavédelmi Tanszék Dr. ENDRŐDI ISTVÁN ny.pv ezredes A KATASZTRÓFA-ELHÁRÍTÁSRA FELKÉSZÍTŐ ISMERETEK 2007. LEKTORÁLTA: OROVECZ ISTVÁN ny. pv. vezérőrnagy Kiadja: A Rendőrtiszti
Részletesebben